Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-17 / 228. szám, szombat

AZ ŐSI KREML Minden ellenkező híresztelés elle­nére: a moszkvai Kreml nyitva áll a nagyközönség számára. Kiránduló cso­portok, külföldi küldöttségek eddig is nagy 6Zámban látogatták az orosz történelem és kultúrtörténet e nagy­szerű műemlékét A nagy Kreml pa­lotában tartották a gyerekek fenyő­fognak körül ezek a vörös téglából, jellegzetesen orosz építészeti stílus­ban épült, tornyokkal meg-megszag­gatott falak. Ugyancsak a XV. szá­zadban épültek a mai Kreml legré­gibb épületei és épületrészei: a Grá­nit-terem, az Uszpenszki és a Blagovesenszki székesegyház. A „leg­fiatalabb" épületek viszont — mint például a nagy Kreml palota — a XIX. század derekán épültek. A közbeeső időszak orosz építésze­tének, festő- és ötvösművészetének, kézműves iparának csodálatos alkotá­saiban gyönyörködhet a látogató a Kremlben. Első pillantásra talán a legmegkapóbbaknak a soktornyú, hagymakupolás székesegyházak tűn­nek — harmonikus, sajátságos fel­építésükkel, hófehér falaikkal. Ezek a székesegyházak nemcsak az orosz építészetnek: a festőművészetnek is gazdag hagyományait őrzik. Az utób­bi években szovjet restaurátorok fá­radságos és gondos munkával nagy­értékű, XV. századbeli orosz meste­rek alkotta freskókat tártak fel és állítottak helyre e székesegyházak­ban. Az Alekszandrovszki székesegyház­tól néhány lépésnyire mindig sok az orosz mesterek nagy ügyességéről tanúskodó tárgyakat találunk. Itt van a cári korona, Vlagyimir Monomah prémmel bélelt, aranyból készült sü­vege, a kisebb cári koronák, felség­jelvények. Külön vitrinek őrzik a két legnagyobb divathölgy: Nagy Katalin és Anna cárnő arannyal-ezüsttel hím­zett, igazgyöngyökkel, drágakövekkel kivarrt ruháit, a cári hintókat, ló­szerszámokat, gazdagon hímzett nye­regtakarókat. A sok drágaság között külön fel­tűnik egy durva bőrből készült, ha­talmas csizma: Nagy Péter cár maga készítette csizmája. Méretei azt mu­tatják: a cár nemcsak történelmi cse­lekedeteiben, hanem termetére is „nagy" volt. A csizma után ítélve, le­hetett jó kétméteres, a valóságban 2 méter 4 cm magas volt. A mai Kreml A régi orosz történelem pompájá­tól, gazdagságától, változatosságától elámulnak a látogatók. S mégis, a legnagyobb meghatottság azokban az egyszerű szobákban fogja el az em­bert, ahol 1918-tól betegségéig Lenin élt és dolgozott. A Kreml egyik őrtornya faünnepélyét, s a fiatalok újévi bálját is. De most már mindenki gyönyör­ködhet csodálatosan szép épületeiben, a székesegyházak freskóiban, a mú­zeumok műkincseiben. S a szovjet emberek élnek is ezzel a lehetőség­gel. Látogatók, turisták tízezrei for­dulnak meg a kremlben: moszkvaiak a mezőgazdasági és ipari kiállításra távoli vidékekről érkezett kolhozpa­rasztok, szabadságukat töltő kirándu­lók és persze egyre több külföldi, különösen az Ifjúsági Világtalálkozó napjaiban. Ott tartották meg a VIT bálját is. A világ egyik leggazdagabb és legérdekesebb múzeuma Érdemes ellátogatni a Kremlbe. Hiszen a Kreml — mely hajdan meg­erősített városrész, vár voLt — ma a világ egyik leggazdagabb és legér­dekesebb, hatalmas, egész városrészt betöltő múzeumává vált. Moszkva és a Kreml fogalma már teljesen összekapcsolódott gondolko­zásunkban. Pedig a „Kreml" erede­tileg általában megerősített városrészt jelentett. A régi, feudalizmus-kora­beli orosz városok mindegyikének — így például Nyizsnij Novgorodnak (ma Gorkij), Pszkovnak, Tulának, Kazány­nak, Archangelsznek — megvolt a maga Kremlje. Közülük a legszebb és a legna­gyobb: a moszkvai Kreml évszázadok folyamán alakult ki. Már az első — a XII. század derekáról származó — Moszkváról szóló írásos feljegyzések megemlékeznek a moszkvai erődről, amely akkor még kicsiny, fából épült váracska volt. S ahogy a moszkvai nagyhercegeknek, később az orosz cároknak Oroszország egyesítéséért, valamint külső és belső ellenségeik ellen vívott harcai mind élesebbé vál­tak — úgy épült, erősödödtt az egy­szerű mesteremberek kezemunkájával a moszkvai Kreml, ahogyan fejlődött az orosz kultúra, úgy váltak mind szebbé, művészibbé épületei. A moszkvai Kreml két és egyne­gyed kilométer hosszúságú falai nagy­jából a mai formájukban a XV. szá­zad végén készültek el. Hatalmas háromszöget, 28 hektárnyi területet A nagy Kreml palota csodálója akad a XVI. században épült „Nagy Iván" harangtoronynak, s alat­ta az 1812-es moszkvai tűzvészkor lezuhant, szebbnél-szebb dombormű­vekkel ékesített „Cár-harangnak", Az orosz történelem emlékei között A Kreml útjait és épületeit járva az orosz történelem emlékei hallatla­nul közelinek és elevennek tűnnek. A „Gránit-teremben", az egyik leg­régibb épületrészben szinte várja az ember, hogy az alacsony, oszlopokon nyugvó boltívek alatt a tarka, s még­is harmonikus freskók között egy­szercsak kaftános bojárok jelennek meg. Rettenetes Iván és Nagy Péter udvari emberei, ivócimborái. A szomszédságban, a cárok egykori dolgozószobájában egy orosz szólás­mondás eredetéről értesülve képet kapunk a cári „ügyvitel" fürgeségé­ről. Itt van ugyanis „a kérvényezők ablaka". Innen eresztettek le egy hosszú ládát, melybe mindenki, aki­nek a cárhoz valamilyen kérése volt, belehelyezhette a maga „alázatos ké­relmét". Hogy milyen sorsa lett e kérelemnek a továbbikban, arról már a ma is használatos orosz szó­lásmondás tájékoztat: ha valakit arra akarnak kérni, hogy ne halasszon va­lami ügyet ítéletnapig, azt mondják neki: ne tegye bele a hosszú iádába. Az „Oruzsejnaja Palata" épülete — gazdag múzeum. Vitrinjeiben az egy­kori cárok, főurak fényűző életéről, Mert a Kreml nemcsak a régi orosz történelem, hanem a mai, a szovjet történelem is. Itt zajlott le az SZKP sok kongresszusa, Központi Bizottsá­gának ülései (éppen azokban a nagy ^'jelentőségű napokban jártunk a falki Fábry Zoltán-est Galántán Szerdán, augusztus 14-én a galán­tai járási népkönyvtárnak és a Cse­madok helyi szervezetének közös Fábry-ünnepélyén vagy háromszáz irodalomkedvelő ünnepelte és éltette a megalkuvás nélküli harcos születé­sének 60. évfordulóját. Az ilyen al­kalmakkor különös érzés fogja el az embert: Nagy embertömeg gyűl ösz­sze, hódol a tudásnak, tehetségnek és becsületességnek, mint szőlőműves a terhes fürtöket, tisztelettel méri fel hatvan töretlen év gyümölcsét. Dr. Sas Andor a kor- és sorstárs •meggyőző közvetlenségével, a lelkes olvasó finomult ízlésével s a tehet­séges előadók biztonságával ismer­tette Fábry életét és művét oly meg­ragadóan, hogy az arcok szinte nem voltak sem öregek, sem fiatalok, egy­formákká váltak a feszült érdeklő­désben. Az előadó értékelésében mintha osztogatta volna magát az író szellemi javait: s mindenki mint­ha kitárta volna a lelkét, hogy része­süljön a vox humána harcosának iga­zából, amely immár közkinccsé vált. Az ünnepi estén részt vettek cseh­szlovákiai magyar írók és költök, akik elbeszélték egy-egy érdekes emlékü­ket, közvetlen élményüket a stószi remetéről, illetve elszavalták hozzá írott költeményüket. A rendezőség az estét zenei- és énekkari műsorszámokkal egészítette ki és tette változatossá. Alkalmunk volt meghallgatni az újonnan mű­ködő galántai Kodály Zoltán vegyes­kórust, majd a nemrég megalakult „Ifjú szívek", magyar főiskolás együt­test, amely jelenleg nem messze Ga­lántától, a tallősi kastélyban készül első szlovákiai művészi körútjára. Habár ezek a műsorszámok részben lazították az ünnepi est egészét, mégis nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a csehszlovákiai magyar olva­sóközönség Fábry Zoltán iránti tisz­telete minél erőteljesebben nyerjen kifejezést. A galántai olvasók megünnepelték Fábry Zoltánt, az .embert, az írót. Ez a tett egyben még kötelezi őket arra, hogy minél többen és minél mé­lyebben megismerkedjenek művével. Éz lesz az ünnepélynek méltó foly­tatása, s ugyanakkor az íróhoz méltó tiszteletadás és elismerés. A „cár-harang". között, amikor június végén a Molo­. tov-Malenkov-Kaganovics-Sepilov cso­port pártellenes tevékenységét lep­lezték le). Itt ülésezik a Legfelső Szovjet, itt vannak a legfelsőbb álla­mi intézmények és hivatalok, innen irányítják a hatalmas Szovjetunió életét. Lenin nagyon szerette és megbe­csülte a Kremlt. A polgárháború és a blokád nehéz éveiből fennmaradtak utasításai a Kreml helyreállítására, karbantartására. 1918 novemberében pedig dekrétumot írt alá, amely le­szögezte a Kreml megőrzésének, ta­nulmányozásának és annak szüksé­gességét, hogy a lakosságot a lehe­tőség szerint minél teljesebben meg­ismertessék a művészet és a régi történelem eme kincsestárával. S valóban, a szovjet emberek a rá­juk oly jellemző tudásszomjjal, a mű­vészetek iránti érdeklődéssel tanul­mányozzák a Kreml ősi kincseit. Mi pedig hálásak vagyunk, hogy mindezt a sok értéket, történelmi ér­dekességet saját szemünkkel láthat­tuk. Aki csak teheti és módja van hozzá, menjen el Moszkvába, gyö­nyörködjön a Kremlben. SZILY IMRE 'i 'Az idő pernyét kavart feletted, Te Jóságod selymét rám teregetted, 'S karodba rejtve bújtattál engem, — Igaz és hű hozzád akkor lettem. Éhes voltam, gyenge, tehetetlen, Te Megfogtad a kezem, hogy el ne essem, S helyet mutattál asztalod mellett, '— Ültek már ott nálamnál éhesebbek .., 'Álltam előtted tehetetlenül, Te Csak kínáltál, s bennem már belül Felzsongott egy érzés; fogadalom: Kenyered kölcsönképp elfogadom! És ahogy ettem — erőre kaptam. Te Utat jelöltél, s elindulhattam A kölcsönt néked letörleszteni — Jó xvolt a murikát újra kezdeni! Feszült izmokkal végzem a dolgom: Te Épülj és szépülj — egyetlen gondom. S ha lesznek még — mint én voltam — gyengék; Hogy erős vagy és jó — megérezzék! CSONTOS VILMOS Előkészületek a Csemadok országos dal- és táncünnepélyére z augusztus 25—26-án Zselízen megrendezésre kerülő országos Csemáí dok dal- és táncünnepélyére országszerte folyik az előkészület. Köztársaságunk legjobb Csemadok szervezetei vesznek részt a nagy kétna­pos bemutatón. A zselízi dal- és táncünnepély — mely a Csemadok életében az első ilyen nagyszabású megmozdulás lesz — megrendezése nem csupán a műsor kifogástalan összeállítására törekszik, hanem arra is, hogy a ren­dezvények tömegsikeere is legyen így nemcsak a járás és a szomszédos járások megmozdulása lesz ez a dal- és táncünnepély, hanem az összes szlovákiai magyar dolgozóké is. Ahogy közeledik a zselízi nagy bemutató napja, úgy válik mindjobban is J meretessé annak gazdag és művészi kultúr-anűsora. A zselízi országos bemu-: tatón a Banská Bvstrica-i kerületet is a legjobb Csemadok-szervezetek kép­viselik. így részt vesznek azon, déméndiek, akiknek 38-tagú együttese a híres déméndi lakodalmast adja majd elő. A tornaljaiak 33-tagú .tánc-csoporttaí vonulnak fel Zselízen, legjobb, nagysikerű számuk a székes-tánc lesz. A ri­maszombati Csemadok-csoport helyi szervezetének lesz a besztercebányai kerület képviselői közül a legnagyobb csoportja. Negyvenkét szereplővel lép fel Zselízen, ahol a gömöri leánykérő mellett a csikóstáncot is bemutatja. A zselízi országos szemle egyik kiemelkedő száma a rimaszombati magýar énekkar fellépése lesz. A Gabonás Tibor karnagy kitűnő vezetése alatt álló 60 tagú, ma mér országos hírű énekkar Bartók és Kodály füveket ad majd elő. Ez a négy szervezet azt hisszük méltón fogja képviselni Zselízen az or­szágos dal- és táncünnepélyen a Banská Bystrica-i kerület mindjobban fejlő­dő Csemadok-szervezeteit Sólyom László Csemadok-nap Serkén Á' rimaszombati járás helyi Csema­dok-csoportjai augusztus 11-én, va­sárnap Serke községben a Gömöri-féle kastély szép parkjában, ahová valami­kor csak engedéllyel lehetett belépni, megtartották a járási Csemadok-napot. Á serkei kultúrotthon vezetőjének üdvözlő szavai után Barna János járá­si Csemadok-titkár tartotta meg be­számolóját. A kulturáról és a nagy­üzemi szövetkezeti gazdálkodás fej­lesztéséről, annak előnyeiről beszélt. A beszámoló után a rimaszombati, oerjési, gesztetei népi zenekar és a feledi, serki, gesztetei, perjesi, jánosi, rimaszombati helyi csoportok mű­kedvelői szavalatokkal, népdalokkal, csasztuskával és különféle népi tán­cokkal léptek fel. A nyolcvan 'ellépőt több mint 800 dolgozó nézte végig figyelmesen. Az esti mulatságon oedig több mint ez­ren szórakoztak. A Jednota fogyasz­tási szövetkezet is felállította sátrait, amelyekben ruhaneműeket, élelmisze­reket és hűsítőket árultak. A rövid idő alatt jól megszervezett Csemadok-napért dicséret illeti a kul­túrotthon, a járási és a serki helyi csoport vezetőségét, valamint az ösz­szes szereplőket, akik bebizonyították, hogy nyáron is lehet kultúrfellépése­ket rendezni. Külön dicséret Illeti azokat az aszonyokat, akik egész hé­ten a cséplőgép meglett szorgoskodtak és mégsem sajnálták a fáradságot, hcoy táncaikkal példát mutassanak a kultúra fejlesztésétől még Húzódózó fiataloknak. Gacsó István Csemadok-gyűlés Starý Hájban Augusztus 11-én a Csemadok helyi szervezete ünnepi gyűlést tartott a Starý Háj-i kultúrotthonban. A gyű­lésen a tagság szép számmal vett részt. Ez a gyűlés bebizonyította, hogy a Csemadok Starý Háj-i helyi csoport­jánál megvannak az előfeltételek a jó kulturális és népnevelőmunka elvégzé­sére, s természetesen a szlovák és ma­gyar dolgozók testvéri kapcsolatainak ápolására. A taggyűlést ez a szellem hatotta át. A Csemadok tagságának egyedüli óhaja, ho"" a helyi kultúr­otthon vezetősége több megértést ta­núsítson e nemes törekvésekkel szem­ben, amit, sajnos, ez ideig nem nagyon tapasztaltak, holott Starý Hájban nagy számban élnek együtt szlovák és ma­gyar dolgozók, és a helyes nép­művelés megköveteli minden becsüle­tes dolgozó összefogását. A helyi szervezet már eddig is figye­lemre méltó eredményekről számolhat be az ismeretterjesztő és kulturális előadások terén. Ezeket az eredménye­ket még növelni akarják, s az év vé­géig több tudományos és ismeretter­jesztő előadást szerveznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára, továbbá szovjet zene­és költészetestet akarnak tartani. Ezenkívül egyéb kulturális estek meg­rendezését is programba vették. A Cse­madok tagjai a közéletben is komoly szerepet töltenek be, ami azt bizonyít­ja, hogy becsületes munkájukkal meg­szerezték a lakosság bizalmát A Csemadok-tagság helyes politikai fejlettségéről tesz tanúbizonyságot az is, hogy felháborodással ítélték el a nyugati hatalmak háborús törekvéseit, és eovöntetű határozatukat eljuttatták a Békevédők Szlovákia Bizottságának ,,A világ dolgozóival egyetemben bé­kében akarunk élni és dolgozni" jelszó jegyében. , Górász Istvlri Wilhelm Moberg, a világhírű svéd író regénytrilógiáját (Kivándorlók, Bevándorlók, Telepesek), „Skandiná­via legkiemelkedőbb regénye" jelző­vel illették. A trilógia a múlt évszá­zad első évtizedeinek skandináv emigrációjával és a telepesek anje­rikai életével foglalkozik. A Kiván­dorlók a trilógia első része, a bu­dapesti Európa könyvkiadónál jelenilc meg a jövő évben. Város címen a nyugati irodalomban egyedülálló művet adott ki Plerré George, a nárizsi Sorbcnne Egyetem professzora. Könyvében marxista szempontból magyarázza a városte­lepülés és a városépítés jelenlegi problémáit. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom