Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-05 / 216. szám, hétfő

jl Mhány s

orban f k Augusztus 3-án reggel Bombayban szívszélhűdés érte az 56 éves Devadas Gandhi, Mahatma Gandhi legfiatalabb fiát. (ČTK) •k Szombaton Szkopljeben megnyílt a VII. jugoszláviai ipari-, kereskedelmi- és kézműipari nagyvásár. (ČTK) * A magyar külügyminisztériumban aláírták az 1957. évi magyar-vietnami kulturális kapcsolatokról szóló egyezményt. (ČTK) VII. Haakon norvégiai király augusztus 3-án egészségben ünnepelte 85. születésnapját. Haakon a viiág legöregebb uralmon levő királya. (ČTK) + A tizennyolc nyugat-németországi tudós atomfegyverek betiltására irányuló göttingeni felhívását a nyugat-berlini egyetem 14 ezer hallgatója írta alá (ČTK) * Az Al-Ahram című lap jelentése szerint júliusban 1425 hajó szelte át a Szuezi-csatornát különféle államok lobogója alatt. Júliusban 154 hajóval több közlekedett a csatornán, mint az előző hónapban. (ČTK) * Karel Vlach zenekara romániai müvészkörútján augusztus 2-án első ízben lépett fel Bukarestben az Augusztus 23 Színház amfiteátrumában. A 3500 részvevő hagy elismeréssel fogadta a zenekar hangversenyét. (ČTK) •k Ausztrália Kommunista Pártja Központi Bizottsága legutóbbi ülésén országos kampányt hirdetett az atomfegyverek betiltására. (ČTK) •k Magdeburg városában augusztus 3-án megkezdődött a német ifjúság fesztiválja. (ČTK) •k Budapesten egyezményt írtak alá a Magyar Népköztársaság és Svédország közötti lég í forgalomról. (ČTK) ~k Franciaország európai fizetési mérlegének hiánya júliusban 132,5 millió dollárt t?tt ki a júniusi 106,5 millió dollárral szemben. Franciaország adóssága tehát az Európai Fizetési Unióban 1957. első hét hónapjában 678,3 millió dollárra emelkedett. (ČTK) + Bécsben július 25-től augusztus 2-ig tárgyalások folytak a Szovjetunió és Ausztria között a dunai gőzhajózásról. A tárgyalások befejezéseképpen megegyezést írtak alá a hajóvontatásról, a hajószerencsétlenségek esetén történő kölcsönös segítségről és a hajók kikötéséről a dunai kikötőkben. (ČTK) •k Magyarországon e napokban folyik a gyermekbérftflájf eneni oltási akció egytől kétéves korig. A magyar egészségügy illetékes szervei biztosították az oltóanyag további szállítmányát, úgyhogy még ez évben beoltják a gyermekeket 61/2 éves korig. (ČTK) •k A francia hivatalos közegek közölték, hogy letartóztatták André Moinet, Paul Caballerot, Louis Rivest, Georges Catognyt és Christian Buonot, az Algériai Kommunista Párt vezető dolgozóit. (ČTK) * A guatemalai katonai bíróság előtt 18 személy ellen folyik per; a vádlottakat az Armas elnök ellen intézett merénylettel gyanúsítják. (ČTK) Nagy-Britannia gyalogsági egységeket vet be az ománi hazafiak ellen London (ČTK) — Csaknem két hetes heves légitámadások után NagyBritannia most gyalogsági egységeket vet be az ománi lakosság elleni harcba. Két század skót hegyilövészt küldtek Sardzsa támaszpontról az ománi hazafiak ellen. Ezenkívül egy Kenyából odaszállított gyalogsági századot — nehéz fegyverekkel, gépfegyverekkel, aknavetőkkel ellátva — ugyancsak bevetnek. Adenből páncélegységek érkeznek. Az angol haderőket J. Robertson dandár tábornok, a Cipruson állomásozó 51. angol dandár parancsnoka fogja vezérelni. Robertsont e feladatra „a maláji nép elleni gyarmati háborúban szerzett tapasztalatai miatt" választották ki. Sinclair vicemarsall kijelentette, hogy az angol támadás célja Nizzuva, Omán főváros, amely az ománi hazafiak fegyveres erőinek központja. Az angol egységek feladatát Sinclair így határozta meg: Biztos bázist és közlekedést kell létesíteni a támadás érdekében, szükség esetén nehéz fegyverekkel támogatni , az angolbarát maszkati szultán katonaságát és végül híradó hálozatot kell létesíteni, mely főként a légitámadások hatékonyságát fokozná. Sinclair attól tart, hogy az angolok „határozott ellenállásba fognak ütközni". Az angol külügyminiszter képviselőije bejelentette, hogy Nagy-Britannia tájékoztatta az Egyesült Államok kormányát azon elhatározásáról, hogy gyalogságot küld Omanba. Kairó — az ománi imám felhívással fordult a bandungi konferencián részt vett országokhoz, hogy tegyenek intézkedéseket az Omán elleni angol agresszió megállítására. A Szovjetunió és Jugoszlávia pári- és kormányküldöttségeinek tárgyalása Moszkva (TASZSZ) — 1957. augusztus 1 —2 -án Romániában megbeszélések folytak az SZKP KB és a Szovjetunió kormánya, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttsége között. A találkozón részt vettek: szovjet részről N. Sz. Hruscsov, A. I. Mikojan, O. V. Kuuszinen, B. N. Ponomarev, N. P. Firjubin és J. V. Andropov elvtársak; jugoszláv részről: Joszip Broz-Tito, Edvard Kardelj, Alekszander Rankovics, Veljko Vlahovics és Veljko Micsunovics elvtársak. A két párt és kormány képviselői megtárgyalták a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kapcsolatait illető számos kérdést, továbbá 9 két pártnak a szocializmus és a világbéke érdekében kifejtett tevékenységének kérdéseit, főleg azokkal a problémákkal foglalkoztak, amelyek qátolják a kölcsönös kapcsolatok további sikeres fejlődését. Megtárgyalták ezenkívül a nemzetközi helyzetet, a nemzetközi munkásmozgalom. a népek békéiéért és biztonságáért folytatott harc több problémáját. A megbeszélések során megerősítették a két párt kölcsönös eltökéltségét a további kapcsolatok sokoldalú fejlesztése és e fejlődést gátló akadályok megszüntetése érdekében. Megerősítették egvező nézetüket a jelenlegi nemzetközi helyzet alapvető problémái tekintetében. Hangsúlyozták, hogy rendkívül nagy jelentőségű gz összes szocialista országok népének, a kommunista és munkáspártok, a világ békeszerető és haladó erői eovségének és testvéri együttműködésének sokoldalú mefl»zilárdítása, valamint a nemzetközi munkásmozgalom egysége. Mindkét küldöttség hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kapcsolatai továbbra is az egyenjogúság, a kölcsönös seqítséq és együttműködés, a függetlenség és be nem avatkozás tiszteletben tartása alapján fognak fejlődni. Emellett megerősítették a belgrádi és moszkvai deklaráció jelentőségét a két ország baráti kapcsolatainak, az SZKP és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti együttműködésnek fejlesztésében, 9 marxizmusleninizmus elvei alapján, és szilárd eltökéltsémiket feiezték ki a fenti deklarációba" kitűzött alapelvek vábbi megvalósítására. Mindkét küldöttség megeífvezett a két párt közötti egvüttműködés kőnk-, rét formáiban és az állandó kapcsolatok fenntartásában pártküldöttségek kicserélése, kölcsönös tájékoztatások és publikációk segítségevei. Horthysta eSIenforradalmárok letartóztatása Magyarországon Budapest (ČTK) — A magyar rendőrségi szervek tovább folytatják akcióikat az uszító fasiszta elemek, a munkáshatalom ellenségei ellen. Az elmúlt napokban volt Horthy-tiszteket és magasrangú hivatalnokokat tartóztattak le, akik az októberi ellenforradalom idején különféle fasiszta pártokat alakítottak és e pártokban vezető funkciót töltöttek be. Letartóztatták társaikat is, rovottmúltú egyéneket, kalandorokat és prostituáltakat, akik a gazdag zsákmány reményében készségesen támogatták az ellenforradalmat. Az elmúlt napokban letartóztatták az 1956. november 1-én alakított „Keresztény Magyar Párt" végrehajtó bizottságának 12 tagját. A párt főszervezője dr. Zajgóváry budapesti ügyvéd volt. Ez a párt programjában nyílian követelte az 1945 óta érvényben levő összes törvények és rendeletek hatálytalanítását és azt, hogy az államosított vállalatokat részvénytársaságokkal helyettesítsék. Dr. Zajgóváry november 1-én követelte, hogy a volt Horthy-hivatalnokokat, akiket a népi demokratikus rendszer állami szolqálatból elbocsátott, vegyék ismét vissza régi helyükre és bocsássák el állásukból a kommunistákat. A párt további letartóztatott vezető funkcionáriusai: Dr. Meskó Zoltán, ismert képviselő és volt nyilaspárti miniszter fia, dr. Krompaszki, a volt r"'ilaskeresztes párt tagja és Sebő festőművész, ugyancsak a nyilaskeresztes párt volt tagja. A házkutatások során a rendőrség ellenforradalmi propagandaanyagot talált a nevezetteknél. A „Keresztény Magyar Pártnak" „méltó" partnere volt az ellenforradalom idején az úgynevezett „Keresztény Front". Ez a front tulajaiképpen már 1947. óta létezett illegalitásban. Megalapítói közé tartozott Soltész, volt kormánybiztos és Szigethy, volt dominikánus pap, akik a párt megalakítását Mindszenthv hercegprímással is megtárgvalták. 60 csoportot alakítottak volt jobboldali politikusok, a munkáshataloni megrögzött ellenségeinek soraiból. A párt programja így h-mizott: „A keresztény front királyválasztást akar és elismeri a szent korona közjogi funkcióját". A Soltész által vezetett csoport tevékenységét már tavalv júniusban leleplezték és szervezőit letartóztatták. Az ellenforradalom idején aronban szabadlábra jutottak. A nép ellenségei az ellenforradalom leverése után sem haqyták abba felforgató tevékenységüket. Kidolgozták további illegális munkájuk tervét. A letartóztatottak között van Asztalos I. a „oártonkívüliek országos tömbjének" megalapítója. Ez a blokk többek között az ezer katasztrális holdnál kisebb nagybirtokok visszaadását és az üzemek és bányák részvénytársasággá való alakítását követelte. Követelései közé tartozott továbbá, hogy a volt magyar partizánokat rendőri felügyelet alá helyezzék. Dr. Bezerédy, egy másik letartóztatott 1956 októberében „hazafias kötelességének" tartotta a „Magyar Demokratikus Unió" megalakítását. Pártja harcot hirdetett a kommunisták és a népi demokratikus rendszer ellen. A letartóztatottak között kalandorok, hivatásos betörők, a népellenes politika hívei vannak, többek között Hroza prostituált, akit az ellenforradalom idején egy kórház nemibeteg osztályán gyógykezeltek. Hroza a többi prostituálttal együtt a kórházból egyenesen a budapesti VIII. kerületi rendőrparancsnokságra ment, amelynek épületét az ellenforradalmi banda már elfoglalta. Ezek „a hősnők" a törvényes prostitúció engedélyezését követelték és azonnal aktívan bekapcsolódtak az ellenforradalom terrorakcióiba. A letartóztatott hivatalos rovottmúltúak között van Farkas J. is, aki részt vett a Köztársaság téren levő budapesti pártbizottság épülete ellen intézett terrortámadásban, a Baross utcai és a Rákóczi úti harcokban vadházastársával Wittner M. prostituálttal együtt. A budapesti rendőrség folytatja a fenti és más letartóztatott személyek ügyének kivizsgálását, akik a bíróság előtt fognak felelni gaztetteikért. A Német Kommunista Párt Központi Bizottságának VI. ülése Düsseldorf (ČTK) — A Nyugat-Németországban illegálisan működő „904-es" szabadság leadóállomás augusztus 3-án bejelentette, hogy e napokban tartották meg a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának VI. ülését, melyen nyilatkozatot fogadtak el a szövetségi parlamentbe való választásokkal kapcsolatban. A világsajtó a moszkvai VI. Viiágitjúsági Találkozóról Moszkva (ČTK) — „Az oroszok propagandájának legnagyobb győzelme a VIT-en éppen az, hogy itt nincs propaganda", — írta Adam Wisociky, a Ziczye Warszavy című lengyel lap tudósítója a moszkvai VIT-ról szóló cikkében. Az egyetlen állandóan ismétlődő Jelszó, — folytatta — „Éljen a világ ifjúságának barátsága!" és a „béke" szó. Ezt pedig tiszta szívből támogatják a VIT összes vendégei a szovjet néppel együtt. Nem figyeltem meg egyetlen ielét sem annak, amit agitációnak neveznek ... Ezf bizonyítja számos lap a VIT megnyitása óta. A norvégiai Friheten című lapban augusztus 3-án a lap különtudósítója R. Forbeck norvég pappal a Lenin-díj kitüntetettjével, aki a VIT díszvendége — folytatott beszélgetést. Forbeck pap kijelentette: Mikor Moszkvába mentem, azt írták a norvég lapok, hogy a Világifjúsági Találkozó támogatása a Szovjetunió részéről politikai fogás. Szeretném, ha a mi hivatalaink hasonlóan cselekednének és egitenének például egy skandináviai találkozó megrendezésében, amelyre 2 000 fiatalt hívnának meg a Szovjetunióból. Négyöt millió korona kiadás erre a célra — egyébként ez az összeg két lökhajtásos repülőgép ára — hasznos lenne Norvégia békéjének és biztonságának biztosítására. Forbeck pap továbbá kijelentette, hogy büszke a norvégiai ifjúságra, mely nem hagyta magát megfélemlíteni a reakciós körök VIT-ellenes kampánya által és elment Moszkvába. Az Asahi című japán lap tudósítója cikkében a VIT barátságos• légkörét és az ifjú moszkvaiak vendégeik iránti szívélyességét hangsúlyozza. (Tjuzt/lll&ek a& alah {lél&ziaeteii Omán népe nemzeti függetlenségéért harcol Az Arab-félsziget dél-keleti részén az ománi hercegségben a nép fellázadt az angol gyarmatosítók ellen és nemzeti függetlenségét követeli. Az események nem egyik napról a másikra robbantak ki, egész 1955 decemberéig vezethetők vissza, amikor az angolok pártfogójának, a maszkati szultánnak csapatai Cheesman, angol parancsnok vezetésével megszállták Nizuvát, Omán fővárosát és a hercegség más településeit. Ghalig ibn Ali ománi imám menekülni kényszerült; először az ország belsejébe húzódott meg, később kénytelen volt Szaud királynál keresni menedéket. Az angol hivatalok ezt a támadást azzal okolták: Ománt, amely azelőtt brit védnökségi terület volt, az angol érdekeket védelmező maszkati szultán uralma alá akarják helyezni. A valódi ok azonban egészen más volt. Néhány héttel a maszkati csapatok támadása előtt Omanban járt a Times rendkívüli tudósítója, aki a már akkor a forrósodó légkört így jellemezte: Omán hegyes és puszta vidéke nem vonhatja magára sem a maszkati szultán, sem az angolok figyelmét. A nemrégen végzett kutatások azonban reményt támasztottak új kőolajforrások feltárására. Ettől kapott vérszemet az „Iraq Petroleum Company" ... A maszkati szultánnak sikerült is „angol védnökség" alá erőszakolni Ománt. Ám hogy a népnek semmiképpen sem tetszett „az angol rendőr", ezt bizonyítja, hogy néhány héttel ezelőtt fellázadt az angol érdekeket képviselő maszkati csapatok ellen. Az imám Szaúd-Arábiába menekült hívei is hamar ott teremtek, és a népi mozgalomban megerősödött csapatok elfoglalták csaknem egész Omán területét. A maszkati szultán csapatait a felkelők elleni harcban angol léglökéses repülőgépek támogatják. Bombázzák a vályogerődöket, a falvakat és városokat és a támadás alá vett célpontokra rakétalövedékekkel tüzelnek. Az ománi lakosság százával kénytelen elhagyni rombadőlt otthonát... Háttérben az imperialista petróleumháború Első pillantásra úgy tűnik, hogy az Arab-félsziget délkeleti részén az omán és maszkati hercegség összetűzéséről van szó, a valóságban azonban két imperialista nagyhatalom, Anglia és az Egyesült Államok csetapatéja ez. Mindkettő ugyanis fel szeretné használni pártfogóját érdekeltségei védelmére; a sült gesztenyét szeretnék anélkül, hogy megégetnék ujjukat... Néhány nappal a felkelés előtt az ománi partvidéken arab vitorlások kötöttek ki és titkos csomagokban amerikai gyártmányú automata-fegyvereket raktak a partra. A csomagok feladója Szaúd-Arábia, a címzett az ománi felkelők. Amerika tehát Szaúd-Arábia közvetítésével támogatja az ománi szabadságharcosokat. Az újvilági olajmonopolistáknak ugyanis nyilvánvaló érdekük, hogy újabb csapást mérjenek az angol olajtársaságokra. Viszont Anglia minden erejét latbaveti; bőségesen támogatja a maszkati szultánt, akitől érdekeltségei védelmezését várja. Nem habozott bevetni légierejét sem, sőt szárazföldi egységeket is felvonultat. Érthető, hiszen számára az ománi háború kimenetele döntő jellegű, középkeleti gyarmatainak fennmaradásában. Amint a Sundey Express megállapítja: Angliának gondolnia sem szabad arra, hogy eltávozzék Ománból. Az egyiptomi kudarc óta KözépKeleten egyébként is laza már a talaj a lába alatt. Az amerikai olajtársaságok ugyan cseppet sem sajnálnák, ha az angol konkurrens minden erőfeszítése kudarccal végződnék és az Arab-félszigetet elhagyni kényszerülne. Ezt nem is titkolják, s ilyen kijelentés a sajtóban is napvilágot látott már. Az ománi konfliktus az angol és amerikai olajtársaságok régebbi lázas versengésével és politika' ármánykodásával van kapcsolatban, — írja a New York Woorld Telegram megfigyelője. Az amerikai vezető körök ugyan mindent megtesznek annak érdekében. hogy leplezzék az ománi konfliktusnak igazi okát. Ám a szeg csakhamar kibújt a zsákból. Selwyn Lloyd, angol külügyminiszter kijelentette az alsóházban, hogy először csak „sejtették", most már azonban félreérthetetlenül az amerikaiak tudtára is adták „rosszallásukat", mivelhogy a felkelőknek Szaúd-Arábia közvetítésével fegyvert szállítottak. Külföldi megfigyelők véleménye szerint az ománi kérdéssel is összefügg Dulles legutóbbi londoni látogatása. Az államtitkár ugyanis a leszerelésről és a légi ellenőrzésről szóló tárgyalások i íellett „kénytelen megnyugtatni az angolokat a közép-keleti kérdéssel kapcsolatban." A L'Humanité és a kairói rádió pedig egyenesen „az ománi petróleumháború" kérdését tartják Dulles londoni látogatása legfőbb okának. Ám míg az imperialisták azon marakodnak, melyikük pártfogoltja csinál érdekeiknek jobb „szállást" Omanban, a felkelt nép saját érdekeiért: nemzeti függetlenségéért és az angolok kiűzéséért harcol. Az imám az angolok megadásra intő felszólítását visszautasította s egyben kijelentette, addig folytatják a harcot, míg el nem érik kitűzött céljukat. Az egész világ közvéleménye helyesli az ománi imámnak ezt a kijelentését, amely az angol qvarmatosttók ellen fellázadt nép elhatározásából ered, és bízik benne, hogy az ománi népnek sikerül kivívnia nemzeti függetlenségét. P-k.