Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-04 / 215. szám, vasárnap

Vildg proletárjai, egyesüljetek ! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. augusztus 4. vasárnap 30 fillér X. évfolyam, 215. szám, ÖNÁLLÓBB, CÉLTUDATOSABB MUNKÁT A Mező és Erdőgazdasági Minisztérium a napokban jelentést tett közzé, mely arról számol be, hogy az elmúlt hónapok során örvendetes fejlődést értünk el új EFSZ-ek alakításában. Az év elejétől július végéig 1001 új szövetkezet alakult. Különösen kimagasló eredmények születtek július folyamán, amikor a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása fölötti örömüket a falvak lakossága a szövetkezeti mozgalom fejlődésének meggyorsításával fejezte ki. Csupán júliusban 400 új földművesszövetkezet alakult, amelyekben a földművesek ezrei fogtak össze, hogy a közös munka nyomán eredményesebb gazdálkodással járuljanak hozzá a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. Kétségtelen, hogy a fenti eredmények elérésében nagy része van a falusi pártszervezeteknek és a pártaktívának. Igaz, hogy a szövetkezeteket maguk a földművesek alakították saját akaratukból és meggyőződésükből. Mindez azonban nem jött magától, ösztönszerűen. Az alapot ehhez a kommunisták százainak és ezreinek szervező munkája teremtette meg, akik megmagyarázták a földműveseknek pártunk politikáját és a mezőgazdasági termelés fejlődésének távlatait, akik meggyőzték a földműveseket arról, hogy a szövetkezeti termelési mód a legelőnyösebb és leghelyesebb gazdálkodási forma számukra. A pártszervezeteknek és a pártaktíváknak tehát döntő szerepük volt benne, hogy a szövetkezeti mozgalom új nagy lépést tett előre. Ennek megállapításával egyidejűleg azonban azt is meg kell mondanunk, hogy számos falusi pártszervezet van még, amely a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésében megközel'tően sem fejtett ki elégséges munkát. Nemcsak új EFSZ-ek alakítását értjük ez alatt, hanem a meglevő szövetkezetek taglétszámának bővítését, földalapjuk gyarapítását és gazdasági megszilárdítását is. Pártunk alapszabályzata hangsúlyozza: minden pártszervezet önállóan határoz a helyi kérdésekben, de ezek a határozatok nem lehetnek ellentétben a felettes szervek határozataival. A pártalapszabályzat eme pontjának nagy jelentősége van a párt politikájának megvalósításában. Ha a gyakorlatot nézzük, sok esetben azonban azt kell megállapítanunk, hogy az alapszervezetek gyakran nem elég önállóak a helyi kérdések megoldásában, nem dolgoznak elég rugalmasan, kezdeményezően. Pártunk országos konferenciája feladatul tűzte ki, hogy 1960-ig a mezőgazdasági termelést 30 százalékkal fokozzuk, s elérjük a szocialista nagyüzemi gazdálkodás döntő fölényét az elaprózott egyéni kistermelés fölött. Ezt az irányelvet egész pártunk és vele együtt # dolgozók milliói egyöntetű heíyesléssel fogadták. Egyetlen olyan eset sem ismeretes, hogy valamelyik pártszervezet helytelenítette volna az országos konferencia eme irányelvét, vagy más nézeten lett volna. Ez tehát nem lehet oka annak, hogy egyes alapszervezetek nem dolgoznak kellő eréllyel a .szövetkezeti mozgalom és egyúttal a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. Nézzük hát a dolog másik oldalát, amelyre már fentebb céloztunk, az alapszervezetek elégtelen önállósáflát, kezdeményezésük alacsony színyonalát, a rugalmasság hiányát. Nem tartozik a ritkaságok közé, hogy' egyes alapszervezetek, hogy úgy mondjuk, a járási pártbizottság instruktora nélkül élni sem tudnak, nem ismerik fel feladataikat, nem tudják, miről tárgyaljanak a gyűléseken. Tény, hogy a járási pártbizottságoknak minden irányban segítséget kell nyújtaniok az alapszervezeteknek, ez azonban nem jelentheti azt, hogy kézenfogva vezessék őket, hogy minden kérdésről a járási pártbizottságon döntsenek, minden helyi probléma megoldására „felülről" adjanak a legapróbb részletekre kiterjedő utasítást. Nem tagadhatjuk le az olyan esetek előfordulását, amikor a falusi pártszervezet tagjai a taggyűlés megkezdéséig nem is tudták, tulajdonképpen miről is fognak tárgyalni, s ha az instruktor netán valamilyen okból nem tudott lejönni a taggyűlésre, akkor egész egyszerűen elmaradt a gyűlés is. Az ilyen esetek az önállóság teljes hiányára, formális munkára vallanak, arra, hogy egyes pártszervezetek megszokták, hogy helyettük a járási pártbizottság intézkedik olyan esetekben is, ami teljes mértékben rájuk vonatkozik. Ebben kereshetjük sok esetben annak okát, miért nem járul hozzá a pártszervezet kellően a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséhez. Márpedig senki nem ismeri jobban a faluban levő helyzetet, mint éppen az ott élő kommunisták. Ök tudják legjobban, miről beszélnek, mit szeretnének és minek elérésére törekednek a falu lakói. Éppen ezért ők tudják legjobban megítélni, mit és hogyan kell a lakosságnak megmagyarázni, milyen intézkedésekre van szükség. A járási pártbizottság és a felsőbb pártszervek feladata a tanácsadás és a gyakorlati segítség nyújtása a faluban dolgozó kommunisták számára. Feltétlenül meg kell mutatni nekik, mire irányuljon legfőbb törekvésük, milyen feladatok megoldása a legsürgősebb. Tanácskozni kell velük arról, hogyan lehet legjobban érvényesíteni a párt vezető szerepét, hogy az összes dolgozók támogassák a párt politikájának megvalósítását. Ezáltal céltudatos munkára tanítják a kommunistákat. Helytelen azonban az alapszervezeteket a munkában helyettesíteni, vagy pedig minden teendőre aprólékos útmutatásokat adni. Minden járási pártszervezet törekvése irányuljon arra, hogy a pártalapszervezetek sokkal önállóbban oldják meg sajátos helyi feladataikat, hogy minden alapszervezet öntudatos szervező erővé váljék. Mindig szem előtt kell tartanunk a fő célt, amit pártunk a falvakon követ: a mezőgazdasági termelés alapvető fokozását és a falu szocialista fejlődésének biztosítását gazdasági, szociális és kulturális téren egyaránt. A földművesszövetkezet az a megbízható út, amely a cél eléréséhez vezet. Nemcsak az új szövetkezetek megalakításáról van azonban csak szó, hanem arról is, hogy képesek legyenek jól gazdálkodni és többet termeljenek, mint az egyénileg gazdálkodók. Minden pártszervezet kötelessége, hogy erről gondoskodjék. Ezért fontos a falusi pártszervezetek megerősítése, tagjainak a helyi problémák megoldásában céltudatos munkára való nevelése. Az önköltség csökkentéséért folyó mozgalom MEGHOZZA EREDMÉNYÉT Háromszáza; mozgalom a Tatrasvit-üzemben A Sviti Tatrasvit-tizemben sikeresen fejlődik a háromszázas mozgalom. A mozgalom a munkaverseny további minőségi megjavítását és elmélvítését jelenti és hozzájárul a teljesítménynormák tervének eqvenletes teljesítéséhA, továbbá a munka minőségének megjavításához. A háromszázas mozgalom kezdeményezője a Tatrasvit-üzemben Gejza Schwarzbacher, a varróműhely vezetője. A mozgalom figyelemre méltó eredményeket hozott a dolgozók számára. Míg például a háromszázas mozgalom bevezetése előtt a konfekciós osztály nem teljesítette tervét, most egyenletesen teljesíti. Még átütőbb eredményeket értek el a gyártmányok minőségének meoíavításában. Minden varrónő munkájának minőséqéről való fokozott gondoskodás hozzáiárult, hogy az egész műhely túlteljesíti a minőségi tervet. Gyors, biztonságos és GAZDASÁGOS vasúti közlekedést Vasutasnap előtt a kassai vonalszakaszon A humennéi vasútállomás dolgozói 1955. harmadik negyedéve óta következetesen kiérdemlik a Közlekedésügyi Minisztérium és az FSZM Központi Bizottságának elismerését. Szép eredményeket értek el az idei év első negyedévében is. Teljesítették a közlekedés grafikonját, a helyi és átmenő kocsiforgalom normáját csökkentették. A tolatőszemélyzet a vágányhiány ellenére is 28 8Í7 vagont tolatott minden zavar és hiba nélkül. Ugyanúgy megérdemelték a legenyemihályi fűtőház dolgozói is a kitüntetést, akik az állami terv feladaKimagasló eredmények a komáromi hajógyárban A komáromi hajóépítők lendületes és odaadó munkájuk eredményeképpen szép sikereket N értek már el a múlt év utolsó negyedében, és azóta is elmondhatják, jelentős mértékben emelkedett a munkatermelékenység üzemükben. Ezzel az emelkedéssel nemcsak a rendszeres tervteljesítést, hanem a terv túlteljesítését > biztosították. Az első jelentős munkasikert a múlt év utolsó negyedében aratták, amikor a hajók határidőre való befejezéséért, illetve átadásáért megkapták a példás export-üzem kitüntetést. A munkában edzett hajóépítők munkájának gyümölcseként ez év első negyedének sikeres teljesítéséért azután elnyerték a Nehézgépipari Minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség vörös vándorzászlaját, mely csak folytatása volt e munkaeredményeik elismerésének. Mint az első negyedévben, a másodikban is összüzemi kötelezettségvállalást tettek a tervteljesítés érdekében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére. Tervükben két személy- és két vontatóhajó szerepelt, a terven felül pedig még egy vontatóhajó elkészítését vállalták. A Szkrjabin személyhajót május 31-én, a Prokofjev személyhajót június 28-án adták át a megrendelőnek. A sorrendben következő Putyesesztvenyik N. Szevercev vontatóhajót május 8-án, az A. ^adcsenko vontatóhajót június 11-én adták át. A terven felül vállalt Akademik 1. Le^'ochin vontatóhajót is elkészítették már és július 5-én végre is hajtották az ellenőrző próbautat; az utolsó simítások után, július 24-én ennek is megtörtént az átadása. Ö.szegezve a munkaeredményeket, k tűnik, hogy a komáromi hajógyár már jú ius 24-én száz százalékra teljesítette a második negyedévi tervét. Ha a számadatokat nézzük, meg kell állapítanunk, hogy az első negyedévi 107,5 százalékos tervteljesítéshez viszonyítva a második negyedévi 111,9 százalékos tervteljesítés eredményes munkáról tesz bizonyságot. Első félévi tervüket 109,8 százalékra teljesítették és ennek eléréséhez jelentősen hozzájárult a munka helyes megszervezése és a szocialista munkaverseny tömegalapokra való helyezése. Ezt bizonyítja, hogy a hajóépítők 75,7 száza'éka aktívan bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. A harmadik negyedévre a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére tett újabb összüzemi kötelezettségvállalásuk arra irányul, hogy a Nehézgépipari Minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség vándorzászlaját megtartsák és a kormány vörös vándorszázlaját elnyerjék. Szénássy János tait az első negyedévben és a többi hónapokban is eredményesen teljesítették Eredményeiket a. jó munkaszervezésnek és a tömegszervezetek szoros együttműködésének köszönhetik. A javítási munkálatoknál 6851 munkaórát takarítottak meg, ami csaknem 20 ezer korona értéknek felel meg. Az anyagmegtakarításban is .jelentős eredményeket értek el. 1742 tonna szenet, 17140 liter kőolajat takarítottak meg 230 ezer korona értékben. Az iglói fűtőház dolgozói is mindent elkövetnek annak érdekében, hogy munkájuk oazdaságos legyen, s a hatékonyságot és a munkatermelékenységet emeljék. Ezért nagy súlyt helyeznek a szocialista verseny jő megszervezésére, melyben a fűtőházi dolgozók nagy százaléka vesz részt. Különösen a szén megtakarításában értek el szép eredményeket a munkaversennyel. Ez teszi lehetővé a közlekedésben is a gazdaságosság fokozását, ami minden vasutasnak elsőrendű feladata. „Gyors, biztonságos és gazdaságos közlekedést!" — ez az iglói fűtőház dolgozóinak jelszava. fie vasutasok napjára és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteltére vállalt kötelezettségek a kassai vasútigazgatás körzetében Agcsemyőtől Zilináig mindenekelőtt a vasúti közlekedés irányításának megjavítására és a hatékonyság emelésére irányul. A mutatószámok teljesítésével a tervfeladatok teljesítése is megoldódik. Erre irányult Sokolov vasutasainak felhívása is, amely már meghozta első eredményeit. (Tudósítónktól) Mi a helyzet az Ipoly völgyében A kedvezőtlen időjárás után az Ipoly mentén is csépelnek már. Ipolybalogtól Kővárig szárítják a gabonát és folynak a betakarítási munkálatok. Jó ütemben halad a cséplés Kováron, Nagycsalomiján és Ipolybalogon. Az átlagos terméshozam az ipolybalogi szövetkezetben árpából eléri a 30—32 mázsás hektárhozamot, Kováron a búza 26—29 mázsát adott hektáronként. A nagycsalomijai szövetkezet, amely csak ez év tavaszán alakult, máris szép eredményeket ér el. Az aratást a tervezett határidőnél jóval hamarább, 4 nap alatt végezték el. Illés József, Ipolybalog Aratási jegyzetek a fiileki járásból Elsők voltak az aratásban, elsők akarnak lenni a begyűjtésben is A füleki járásból augusztus elsején jelentették, hogy a szövetkezetesek, az állami gazdaságok és az össz* dolgozó parasztok befelezték az aratást. Ez valóban nagy teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a tartós esők előtt az egész gabonaterületnek csupán 30 százaléka volt learatva. Éppen ezért érdemes megnézni, hogyan értek olyan hamar az aratás végére a füleki járásban és hogyan folytatják a betakarítás további szakaszaiban — a cséplésben, begyűjtésben, tarlóhántásban a munkát. Az összefogás erejével Elsősorban ki kell emelni azt a tényt, hogy a helyi nemzeti bizottságok mindig idejében mozgósították a helyi lakosságot arra, hogy minden óra ki legyen használva az aratásra. Ezenkívül naponta 90—110 brigádos dolgozott a mezőkön a járás üzemeiből. A járási nemzeti bizottság dolgozói a nagydaróci, a Kovosmalt brigádosai pedig a fülekkovácsi és a galsai szövetkezeteknek segítettek. A Béke Üzem dolgozói meg a sávolyi szövetkezetesek elismerését érdemelték ki. Komoly segítséget nyújtottak mezőgazdaságunknak a többi üzemek dolgozói is. Ennek a nagy összefogásnak lehet köszönni, hogy az eső elállta után alig öt napon belül befejeződött az aratás a járásban. A közös akarat legyőzi az akadályokat — A tél beáltáig sem leszünk készen az aratással, — mondták egyesek Várgedén, amikor megállapítást nyert, hogy a 140 hektárnyi gabonából 80 hektáron csak kézikaszáve' '^het boldoaulni. — Megyünk a mezőre, ragadjon minden épkézláb ember kaszát és menni fog ... — hangzott azok válasza, akik bíztak a közös erőben. Mindenki ment. Az aratnivaló gabona egyre fogyott, s öt nap múlva már keresztekbe is lett rakva. Közben még arra is futott az időből, hogy elvégezzék a dohány első levelének törését és mintegy 500 köbméter kiváló minőségű silótakarmányt készítsenek az állatállomány számára. Sikert hozott az első közös aratásuk A vecseklői dolgozó parasztok egy része csak a tavaszon indult el a közös úton. Kevés még a tapasztalatuk a közösben; annál figyelemreméltóbb, hogy az elsők között fejezték be az aratást. A brigádosokkal vállvetve dolgoztak az összes szövetkezeti tagok. Nagyon szépen vették ki a részüket a munkából az asszonyok is. Naponta 18—22 asszony dolgozott a mezőn, s most mindannyian bekapcsolódtak a cséplésbe. A termés nem fukarkodik Az egész járásban már javában folyik a cséplés. Az eddigi cséplési eredmények azt mutatják, hogy a kedvezőtlen időjárás sem tudott — hála a szövetkezetesek, a többi dolgozó parasztok és a brigádosok, meg a traktorosok áldozatos munkájának — érezhetően elvenni a jó termésből. A galsai szövetkezeteseknek a kombájn 17 hektárról átlag 29 mázsa árpát takarított be. Á fülekkovácsi szövetkezetnek egy 5 hektáros parcellán 42 mázsa őszi árpa termett, míg az ipolynyitrai EFSZ árpája 35 hektáron 28 mázsás termést hozott hektáronként. Várgedén meg 25 mázsájával fizet a búza, de Nagydarócon és másutt is jók az eredmények. Van még javítanivaló A füleki járásban kétségkívül koJ moly sikert értek el az aratásba?., da ez még nem minden. Az első cséplési eredmények igen örvendetesek, de egyben arra is figyelmeztetik a járás mezőgazdáit, hogy felelősségük mindaddig növekszik, míg az utolsó kilogramm gabona be nem kerül a magtárba. Itt pedig még sok a tennivaló, mert az elmúlt hét végéig a gabona mintegy 60 százaléka még behordat-* lanul, keresztekben feküdt a mezőn. Meg kell gyorsítani tehát a behordást. A tarlóhántés még a 10 százalékot sem érte el, pedig gondolni kell a jövő évi termésre is, mely bizony megérzi, ha nem végzik el ezt a fontos agrotechnikai munkát. £maj