Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-29 / 240. szám, csütörtök

Gyurcsó István Hősök haltak meg itt a hegytetőn, a sírok sorban mint intő jelek; rajtuk a fejfák figyelmeztetőn állnak: Értetek haltunk, emberek! E föld itt néma volt és borús, s zengett az urak hahotája, ­szlovák és magyar proletárnak nem volt országa, se hazája. Csallóköz és dombos Gömör rögére hullt könny és verejték. Voltak, kik már a reményüket, mint a holttestet, elföldelték. De bíztunk mi, e komisz ködben, hogy felhasad majd a nagy Hajnal, s megállunk szabad, szép hazánkban mosolygós, rózsás, boldog arccal. Nekünk volt igazunk: ragyog már a szabadság s az akác alól kinézek a nagy, víg mezőre, figyelj! a földünk halkan dalol! Egy boldog induló e reggel! Hullámzó búza, kövér csordák barna ifjak és derűs vének, virul és kacag ez az ország. A párt vezet s mi menetelünk, gátakat döntünk, zászlónk lobog­Hogy pöröly zuhog, tán azt hinnéd, pedig a mi szívünk dobog. 1957. augusztus. 29. csütörtök 30 fillér X. évfolyam, 240. szám, A DICSŐ SZABADSAGHARC EMLEKERE írta Dénes Ferenc, a Szlovák. Nemzeti Tanács alelnöke mai .napon, augusztus 29-én ^egész Szlovákiában, a legtávo­labb eső faluban is a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés felejthetetlenül nagy napjainak emlékét elevenítik fel. Megemlékeznek arról a tizenhárom év előtti dicső küzdelemről, amely a szlovák nemzet történetében a legha­talmasabb és legkimagaslóbb forradal­mi megmozdulás évszázados szabad­ságharcának legragyogóbb fejezete volt.. A Szlovák Nemzeti Felkelés hozta meg a szlovák nép számára annak az új korszaknak a kezdetét, amely az igazi nemzeti felszabadulást a cseh és szlovák népnek testvéri egymásra­találását jelenti az új, felszabadult Csehszlovák Köztársaságban. A Szlovák Nemzeti Felkelésben kovácsolódott egybe a hazáját lángolóan szerető és a sorsáért féltőén aggódó munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók olyan harci szövetsége, amely nemcsak a felkelés és a partizánharcok nehéz küzdelmeiben állotta ki a legnagyobb megpróbáltatásokat, hanem szilárd alapja lett az új népi demokratikus államformának. A felkelés harcának tüzében szü­lettek meg a falvak, a községek és a városok forradalmi szervei, a nemzeti bizottságok, amelyek mindenütt a dol­gozók politikai hatalmának megteste­sítői lettek. A három és félmilliós kis szlovák nemzet hősies elszántsága, hogy ki­tépte magát a hitleri fasizmus és az ahhoz szegődött hazaárulók fojtoga­tó karmaiból és a Szovjetunió ve­zette fasisztaellenes tábor oldalára ál­lott, az egész haladó emberiség cso­dálatát és elismerését váltotta ki. En­nek a lépésnek — a fasizmus elleni akkori gigantikus küzdelemoen, amikor számos nemzet létéről vagy megsem­misüléséről volt szó — katonai straté­giai jelentősége mellett különösen po­litikai és morális jelentősége volt rendkívül nagy. Bizonyságát szolgál­tatta annak, hogy a nemzet szabad­ságért, a demokráciáért és a haladá­sért harcoló nép és nemzet erői le­győzhetetlenek. Az a nagy szimpátia, amely Európa­szerte megnyilvánult a felkelés irá­nyában, abban nyert élő kifejezést, hogy a hitleri fasizmus igája alatt sínylődő nemzetek legjobb és legön­feláldozóbb fiai a felkelés színhelyére siettek, hogy mint szabadságharcosok, majd mint partizánok halálmegvető hősiességgel küzdjenek a szlovák és cseh harcosok oldalán a megszálló fa­siszta hordák ellen, s ha kell, felál­dozzák azt, ami a legdrágább életü­ket is. így öltött a szlovák nemzet felszabadító szabadságharca mély nem­zetközi jelleget. M indenkor a végtelen hála je­gyében emlékszünk meg arról a nagy segítségről, amelyet ebben a ne­héz és sorsdöntő küzdelemben a Szov­jetunió nyújtott. A rabság legnehezebb éveiben egyedül a nagy szocialista Szovjetunió legyőzhetetlen erejébe ve­tett hitünk adott további erőt a kitar­táshoz és a harchoz. A szovjet parti­zánoknak és a szovjet hadsereg kato­náinak a szabadságunk kivívásáért, a mi fiainkkal közösen itt, hazánk föld­jén elhullatott vére pecsételték meg köztársaságunk népeinek a Szovjetunió népeivel örök időkre szóló vérbeli szövetségét és barátságát, amely szö­vetség sorsunkat és jövőnket elszakít­hatatlanul a Szovjetunióhoz fűzte. Ez a bölcs elhatározás és döntés, amely Csehszlovákia Kommunista Pártjának közel egynegyed évszázados harcának gyümölcse, hozta meg szabadsághar­cunk győzelmét és teremtette meg an­nak lehetőségét, hogy hazánkban, a Csehszlovák Köztársaságb&n a mun­kásosztályunk vezette dolgozó nép számára biztosítva az államhatalmat, hozzáláthattunk az új, a szocialista társadalmi rendszer alapjainak lera­kásához. Ma, a Szlovák Nemzeti Felkelés 13. évfordulójának ünnepén örömmel mondhatjuk, hogy dolgozó népünk a szocialista országépítő munkájával és a béke védelméért folytatott harcával következetesen valósítja meg a Szlo­vák Nemzeti Felkelés örökét. Cseh-^ Szlovákia Kommunista Pártja vezeté­sével a szocializmus építésében elért sikerek lehetővé teszik, hogy állan­dóan emelkedjék dolgozó népünk élet­színvonala, jóléte. Pártunk nagy cél­kitűzéseit — mint a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyományait — dolgozó né­pünk magáénak ismeri el és azok megvalósításáért harcol is. Szlovákia iparosításával rohamlépésekkel dönt­jük le azokat a különbségeket, amelyek gazdasági, szociális és kulturális téren a burzsoá köztársaság bűnös hagyaté­kaként Szlovákia és a cseh országré­szek között fennállottak. Szlovákia szocialista iparosításával eléri Cseh­ország fejlett és előrehaladott gazda­ságának és kultúrájának színvonalát. É?3zlovákia — a Szlovák Nemzeti fisíFelkelés hagyományaihoz hűen — óriási forradalmi átalakuláson megy át. A cseh munkásosztály és a cseh műszaki értelmiség segítségével meg­valósuló iparosítás Szlovákiában egé­szen új munkásosztályt hozott létre, új értelmiség tör utat a nép nagy nem­zetébresztőinek szellemében a valóban emberi — a szocialista kultúra felé. Nagy átalakulást él át a falu is. A Szlovákia városaiban, ipari központ­jaiban végbemenő nagy gazdasági és kulturális fellendülés nem hagyia érin­tetlenül a parasztság lelkületét sem. Ma már nagy többségük a Szlovák Nemzeti Felkelés szellemében a váro­si dolgozók oldalán veszi ki részét a falu éietének szocialista átalakításában, az EFSZ-ek megalakításával és meg­szilárdításával megvetik a mezőgazda­ságban a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás szilárd alapjait. Mindez az embereknek egymáshoz való új viszo­nyát hozza létre, amely az embernek ember iránti tiszteletén, alkotómunká­ja megbecsülésén alapszik és közös érdekből, a szocialista építés nagy fel­adatainak megvalósításáért folyó harc­ból fakad. A szocialista országépítés folyamán Szlovákiában és az egész Csehszlovák Köztársaságban bekövetkezett nagy társadalmi, gazdasági és kulturális átalakulás teszi lehetővé, hogy a mar­xi-lenini nemzetiségi politika szelle­mében, a Szlovák Nemzeti Felkelés ha­gyományaihoz híven, a szlovák nem­zeti szervek mind nagyobb és jelentő­sebb jogkörhöz jutnak. így valósul meg az, hogy a haza sorsának, jö­vőjének irányításában a nemzeti, ál­lami és társadalmi szerveken keresz­tül, de kiváltképpen a felkelésben született nemzeti bizottságokon ke­resztül, egész dolgozó népünk kiveszi a részét. Ezért nem is férhet kétség ahhoz, hogy Szlovákia dolgozó népe megvalósítja azokat a nagy feladato­kat, amelyeket a CSKP X. kongresz­szusa és az 1956. évi országos párt­konferencia tűztek ki 1960-ig a dolgo­zók anyagi és kulturális színvonalá­nak további emelésére. Mi sem bizonyítja jobban, pártunk nagyarányú gondoskodását mint Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak e hó 22-én és 23-án tartott nagy jelentőségű ülése, amely tárgyalása fő pontjául éppen azt a kérdést tűzte ki, milyen ütemben valósul meg Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának a termelés hatékonyságáról szóló feb­ruári határozata, amely az anyagi és kulturális színvonal gyorsabb emelé­sét hivatott biztosítani, de elsősor­ban egész népgazdaságunk jelentős megerősödését, mert a jólét további növelésének és a béke megszilárdítá­sáért folytatott harc sikerének ez a fő feltétele. elyesen jelölte meg pártunk Központi Bizottsága a jelen­legi időszak legfontosabb feladatának a mezőgazdaságoan meggyorsítani a szocialista szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés ütemét, ha valóra akar­juk váitani pártunk azon irányelvét, hogy 1960-ban hazánkban a szántóföl­dek döntő többségén szocialista nagy­termelés folyjon. Ha országos méret­ben a szántóföldek több mint 50 szá­zalékán ez megvalósult, ami nagyon szép eredmény, mégis, különösen Szlovákiában, ahol ma még nem ér­tük el az 50 százalékot, nagyon fele­lősségteljes munka áll előttünk ezen a munkaszakaszon. A Központi Bizottság ülésén elfoga­dott határozat megjelöli azokat a közvetlen feladatokat, amelyek meg­valósításáért mindannyiunknak egy emberként kell síkraszállnunk, hogy úgy az ipari, mint a mezőgazdasági termelésben elért eddigi jelentős si­kereinket újabb és még jelentősebb sikerek koronázzák. Ne feledkezzünk meg arról, hogy minden törekvésünk dolgozó népünk jólétének növeléséért elválaszthatat­lan a béke megvédésének kérdésétől, a háború veszélye elleni harctól, mi­vel csak a békében folytatott építő­munka jelenti a jólétet, a fejlődést és a haladást. Ezért állandó éberséggel kell figyelnünk a nyugati imperialis­ták minden fondorlatát és a legmesz­szebbmenően kell támogatni a Szov­jetunió békét biztosító nagy harcát. Ennek jegyében és hazánk biztonsága érdekében, az európai és a világbéke érdekeinek megfelelően harcolunk a Szovjetunió leszerelési javaslataival az atom- és hidrogénfegyverek betil­tásáért. A legmesszebbmenően támo­gatjuk a Német Demokratikus Köz­társaságnak Németország újraegyesí­tésére tett javaslatait, mivel az Né­metországot békés és demokratikus alapon, a militarizmusnak minden ár­nyától mentesen, békeszerető állam­ként óhajtja megvalósítani. Erről a kérdésről köztársaságunk külügymi­niszterének a nemzetgyűlés külügyi bizottságában legutóbb elhangzott nyilatkozata teljesen fedi hazánk dol­gozóinak álláspontját. A szocialista tábor országaival szoros egységben, az összes békeszerető államokkal együtt könyörtelen harcot folytatunk az Amerikai Egyesült Államok által vezetett nyugati imperialisták min­dennemű háborús fondorlatai ellen, a béke megvédéséért, a népek és nem­(Folytatás a 2. oldalon.) Világ broletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK Jozef Baláž: Harcban az 1062-es magaslatért (Linóleummetszet)

Next

/
Oldalképek
Tartalom