Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)
1957-08-28 / 239. szám, szerda
Világ proletárjai, egyesüljetek1 A TASZSZ nyilatkozata SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. augusztus 28. szerda 30 fillér X. évfolyam, 239. szám, NE CSAK GLOBÁLISÁN Az egyes szövetkezetekből, gazdaságokból, községekből és járásokból naponta érkeznek a jelentések: teljesítették az állam iránti kötelezettségüket, eleget tettek beadási feladataiknak. Ámde e jelentéseket tudomásul véve az emberekben joggal merül fel a kérdés: ezeken a helyeken befejezettnek tekinthető-e a begyűjtés? Vajon ha egy falu vagy járás azt jelenti, hogy beadási kötelezettségeinek 10Ö%-ra eleget tett, azt jelenti-e ez, hogy ott már nem akad további tennivaló a begyűjtés terén? Vajon a 100% azt jelenti-e, hogy mindenki mindenből teljesítette a beadást? Lám, ha így tesszük fel a kérdést, akkor már nem képezhet kérdést, hogy a beadásukat 100%ra teljesítő községekben és járásokban akad-e még tennivaló, begyűjteni való, szükséges-e a begyűjtést tovább szorgalmazni vagy sem. Mert abból kell kiindulnunk, azt kell szem előtt tartanunk, ami mérvadó. Azt, hogy a jelentésekben szereplő 100%, ha bármilyen örvendetes tény is, de mégis csak globális tervteljesítést jelent. Viszont nagyon jól tudja mindenki, mit jelent a terv globális teljesítése. Hasonlattal élve: igaz, hogy a kocsi megy, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy mind a két ló, a rudas is, meg a nyerges is, egyformán húzza. Lehet, hogy az egyik csak sétafikál a kocsi előtt, s rábízza a terhet a másikra. Úgy véli, a gazda számára csak az a fontos, hogy a kocsi menjen, az pedig már mellékes, hogy mindkettő, vagy pedig csak az egyik húzza. Valahogy ilyenformán fest a begyűjtés tervének globális teljesítése is és nem egy földműves úgy véli, hogyha a faluja egészben véve eleget tett beadási kötelezettségeinek, akkor most már nem is fontos, hogy ilyen irányú kötelezettségeinek ő is eleget tegyen. Az állam — így okoskodnak egyesek — már megkapta, ami a falutól jár. Pedig hát nem kapta meg és ezen túlmenően az sem mindegy az államnak, hogy a 100% hogyan és miből tevődik össze. Mert hogyan is fest valójában a beadás tervének globális teljesítése? És vajon csupán az fontos-e az államnak, hogy a falu vagy a járás elérje a 100%-ot? Ezekre a kérdésekre felelve azt kell elsősorban is megmondani, hogy beadási kötelezettségei nemcsak a falunak vagy a járásnak vannak, hanem minden egyes gazdaságnak, minden egyes termelőnek, szövetkezetnek, állami gazdaságnak, egyénileg gazdálkodónak egyaránt. Ebből pedig az következik, hogy beadási kötelezettségének minden egyes termelő köteles eleget tenni, függetlenül attól, hogy a másik, a harmadik és a negyedik többet ad-e be az előírtnál. Az az alapvető elv, hogy senkit, egy termelőt sem mentesít kötelességeinek teljesítése alól az a körülmény, hogy mások túlteljesítik a rájuk eső feladatokat. Az államnak a közellátás zavartalan biztosítására feltétlenül szüksége van arra, hogy beadását minden egyes termelő hiánytalanul tel.jesítse. De az állam a szükséges készletek megteremtésében nemcsak a kötelező beadásból származó gabonamennyiségre számít, hanem számít azzal is, hogy az állami szabad felvásárlás útján terven felül is gyűjt be gabonát. De nemcsak, hogy számít ezzel, hanem eflyenasen arra törekszik, hogy terven felül minél nagyobb menynyiség kerüljön az állami raktárakba, annál az igen egyszerű oknál fogva, mert szükségünk van minden métermázsa gabonára. Ebből pedig megint nem az következik-e, hogy a terven felül beadott gabona nem egyenlítheti a kötelező beadásban való elmaradást? Hogy számítunk rá és szükség van erre is, meg arra is? Van aztán még egy igen fontos körülmény, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Mégpedig a „mennyibe kerül"? Mennyibe Ikerül, milyen áron vásárolja meg ^z állam a közellátáshoz szükséges készleteket. Egyáltalán nem közömbös dolog ez senki számára sem, tekintve, hogy az állam nem rajtunk kívül álló valakikből áll, akikhez semmi közünk sincs, hanem mi magunk vagyunk az állam és ha az államnak valami nem jól sikerül, akkor azt is senki más, hanem mi saját magunk érezzük meg. így hát nem lehet közömbös az állam és senki számára sem, hogy a beadásra tervezett és előírt gabonamennyiséget begyűjtési, vagy pedig állami szabad felvásárlási áron szerezzük-e meg. Mert miről is van szó? Egyszerűen arról, hogyha egy község vagy járás bár globálisan 100%-ra teljesítette a begyűjtés tervét, de ezt úgy érték el, hogy a termelők egyik része túlteljesítette beadási kötelezettségét — tehát állami szabad felvásárlási áron is adott el gabonát —, míg a másik része csak részben, vagy egyáltalán nem tett eleget állampolgári kötelességének, akkor ez azt jelenti, hogy ezen a helyen az állam nem a begyűjtési áron jutott hozzá a beadásra előírt gabonához, hanem jóval többet, részben a szabad felvásárlási árat kellett érte kifizetnie. Ez pedig országos viszonylatban súlyos milliókat tesz ki, éspedig olyan rendkívüli többletkiadást, amellyel senki sem számolt és sehol sincs rá fedezet. Márpedig ha ez nem várt kiadás, akkor azt valahonnan el kell vonni, valami másra kevesebb, vagy egyáltalán semmi pénz sem jut. Azt viszont senki, egy ember érdeke sem kívánja, hogy a beruházásokra, vagy a népjólét növelésére előirányzott összegekből faragjanak le csak azért, mert a földművesek egy része nem érez felelősséget beadási kötelezettségei teljesítése iránt. Bár a beadás a földműves legfontosabb állampolgári kötelességeinek egyike, mégis az e kötelességük iránt hanyagul viseltető földműveseket elsősorban is meggyőzéssel bírjuk rá feladataik teljesítésére. Érvekkel, a valóság adta tényekkel világosítsuk fel őket arról, hogy saját maguk, a dolgozók társadalma ellen vétenek, ha eme kötelességüknek teljesítését elmulasztják. S az érvek, a valóság adta tények ott vannak és kézzelfoghatóan fellelhetők a földművesek megváltozott életében. Mindenben: a tisztességes ruhában és lábbeliben, az új házban és bűtorokban, a rádiókban és a mosógépekben, a nyugodt, biztonságos életben. Ám nem árt emlékeztetni arra sem, hogy annak feltételeit és lehetőségét, hogy a földműves emberhez méltó életkörülmények közé került, a dolgozók állama teremtette és adta meg, amellyel szemben állampolgári kötelezettségét teljesíteni minden egyes földművesnek alapvető feladata és érdeke. a Szovjetunióban végzeit földrészek közötti lövedék és nukleáris fegyverkísérletekről Moszkva (TASZSZ). — A tudom ínyos kutató munkák terveivel összhangban a Szovjetunióban a földrészek közötti ballisztikus lövedékekkel, valamint az atom- és termonukleáris fegyverekkel sikeres kísérleti robbantásokat végeztek. I. E napokban lőtték ki a messzehordó, földrészek közötti többlépcsős ballisztikus lövedéket. A kísérletek sikerrel végződtek és teljes mértékben igazolták a számítások és a választott szerkezet helyességét. A lövedék eddig el nem ért nagy magasságba repült. Rövid időn belül óriási utat tett meg és a kijelölt térségbe csapódott le. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a lövedéket a földgolyó bármely területére ki lehet lőni. A földrészei? közötti ballisztikus lövedékek konstrukciója problémájának megoldása lehetővé teszi a távoli területek elérését, stratégiai légierők alkalmazása nélkül is, amely erőket manapság a korszerű légvédelemmel ártalmatlanná lehet tenni. A szovjet kormány a szovjet állam védelmi képességének megszilárdítása szempontjából e tudományos és technikai siker felmérhetetlen jelentőségére való tekintettel köszönetet mondott a népes munkaegyüttesnek, amely részt vett a földrészek közötti ballisztikus lövedékek kidolgozásában, gyártásában és a kísérlet végrehajtásában. II. E napokban a Szovjetunióban atom- és hidrogénfegyverkísérleteket hajtottak végre. A lakosság biztonsága érdekében a robbantásokat nagy magasságban végezték. A kísérletek sikerültek. A kísérletekkel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták, a következő közlésre : „Az ENSZ-ben több éve eredménytelenül tárgyalják a leszerelési problémát és vele összefüggésben az atomés hidrogénfegyverek betiltásának és a velük való kísérletek beszüntetésének kérdését. A rendületlenül békepolitikát folytató szovjet kormány több ízben konkrét javaslatokat terjesztett elő az egyes államok fegyveres erői és fegyverei számának lényeges csökkentésére, az atom- és hidrogénfegyverek betiltására, az ezen fegyverekkel folytatott kísérletek beszüntetésére, valamint a leszerelés problémájával összefüggő más intézkedésekre. A nyugati hatalmak azonban a leszerelés terén eddig semilyen reális lépést sem tettek. Ellenkezőleg, minden erővel gátolják az egyezmény elérését e jelentőségteljes időszerű problémában. Az Amerikai Egyesült Államok és partnerei, amint ismeretes, nemcsak, hogy elutasítják az atom- és hidrogénfegyverek betiltását, hanem a valóságban nem akarnak megegyezni az atomfegyverkísérletek feltétlen és haladéktalan betiltásának kérdésében és nagy sorozatokban végeznek kísérleteket e fegyverekkel." Mivelhogy a szovjet kormány, a nyugati hatalmak és elsősorban az ÚSA ilyen nyilvánvalóan visszautasító álláspontjával találkozott, a leszerelési kér-" dés megoldásával kapcsolatban, a szovjet állam biztonságának biztosítása érdekében kénytelen volt minden múlhatatlanul szükséges intézkedést megtenni. A szovjet kormány továbbra is kitartóan törekedni fog a kísérletek megszüntetésére és az atomfegyverek betiltására, valamint a leszerelés egész problémájában való megegyezésére, amelynek kedvező megoldása a világ valamennyi népének érdeke. OOOGGGGOO0OGOOOOOOOQOOOOO' 0OOOOOOOOOOOO0OOOO Nagyobb lendületet a bányásznap előtti versenyben Az észak-csehországi barnaszénkörzetnek kell fedeznie a szlovákiai bányák lemaradását 98.2 százalékban, ebből Szlovákiába® csupán 90 százalékra teljesítik. Ászén iparunknak egyik leg^ fontosabb nyersanyaga, melyből mind a közlekedésben, mind a villamosenergia termelésben és a háztartásokban egyre nagyobb a szükséglet. Az energetikai üzemek például 90 százalékban, a vasúti közlekedés pedig 100 százalékban tart igényt erre a fontos tüzelőanyagra. Mégis, ha a szénfejtési terv teljesítését elemezzük, azt tapasztaljuk, hogy a termelés még mindig nem tud lépést tartani a szénkereslettel. íme néhány szemléltető példa: ja, a tervet ebben az ágazatban csupán 97,9 százalékra teljesítjük. Nem sokkal kedvezőbb a barnaszénfejtés eredménye sem, ahol a tervet 98.5 százalékra teljesített^. Itt különösképpen az észak-csehországi barnaszénmedence ért el szép eredményt, mivel itt előirányzatukat 104.4 százalékra túlteljesítették. Az utóbbi dekádban a Handlovai Nagybánya is 101 százalékra tett eleget feladatainak. Viszont a kékkői bányák 88 százalékos teljesítéssel lényegesen lemaradoznak. A legutóbbi jelentések szerint országos viszonylatban a fejtési tervet NOVÄKYN ÉS A KÉKKŐI BÄNYÄKBAN IS nagy lehetőség mutatkozik a terv egyenletes teljesítésére. A gépek jobb kihasználása és alkalmazása ellenére is sok bajjal küzdenek a munkaerőhullámzás miatt. Főleg ez az oka a terv nemteljesítésnek. A bányásznapig azonban a szénmedencék dolgozói valószínűleg mindent elkövetnek, hogy adott szavukat valóra váltsák és teljesítsék tervüket. (th) A FEKETESZÉN FEJTÉSÉBEN Trutnov szénmedence 102.5, Rosice 102.2 százalékra teljesiti a tervét. Karvinán azonban csak 92.2 százalékos teljesítést mutatnak fel, ami végeredményben a kőszén fejtésének eredményeit kedvezőtlenül befolyásolSzlovákiában már tíz járás teljesítette a gabonafaeadásí tervet Az élenjárók eredményeképpen Szlovákiai viszonylatban a begyűjtést ez idő szerint több mint 67 száZsákszámra hordták a gabonái bratislavai terménybegyűjtő-raktár helyiségeiben A ora ^ tönagy a sürgés-forgás. Bratislava-vá ros már túlteljesítette a beadást Felső képünk azt a jelenetet ábrázolja, amikor a Pozsonypüspök Állami Gazdaság dolgozói 36 mázsr. sörárpát szállítanak a begyűjtőhelyre. A másik képen: Balázs Mária laboránsnő megállapítja az állam gazdaság árpájának fajsúlyát. zalékra teljesítjük. Ez főleg azon járásoknak a sikereiből ered, amelyek már eleget tettek gabonabeadási kötelezettségüknek. Hlohovec, Kremnica és Brezno a minap toldották meg a begyűjtési terv teljesítésének eredményeit. A nyitrai kerület az élen Ogy látszik, a nyitrai kerület ez idén elsőnek kívánja bejelenteni köztársaságunkban a gabonbegyűjtési terv teljesítését. Erre minden feltétel adva j van, hiszen a múlt hetekben még élenjáró bratislavai kerület előtt mintegy két százalékos eredménnyel vezet. A kerület eredményességéhez szorosan hozzátartozik, hogy a gabonát a cséplőgéptől nyomban a raktárakba szállítják és a gabonamennyiség napi növekedése meghaladja a 3,1 százalékot, míg a bratislavai kerületben alig közelítik meg ezt a százalékarányt. A Banská Bystrica-i kerületben viszont nem tartják be a beadás folyamatosságát és különösképpen a kékkői, ipolysági és a krupinai járások azok, ahol igen alacsony a gabonamennyiség napi növekedése. Az egyénileg gazdálkodók lemaradnak A kassai kerület az utóbbi napokban a legjobb eredményeket mutatja fel a begyűjtésben. Kár azonban, hogy csökkent a járások közötti párosverseny üteme és ami most hátráltatja a beadási terv teljesítését, nem más, mint az egyénileg gazdálkodók lemaradása. Helyes lenne, ha az egyénileg gazdálkodók között közös cséplést szerveznének meg. így sokkalta naqyobbak lennének a cséplés és a begyűjtés eredményei is. A žilinai és a prešovi kerület Szlovákiában az utolsó helyet foglalják el i begyűjtésben. Augusztus 27-ével a gabonabegyűjtés teljesítése kerületek szerint az •lábbi sorrendben alakul: Nitra Bratislava Kassa Banská Bystrica Žilina Prešov 74,6% 73,1% 65,6% 62,7% 55,0%