Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-28 / 239. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek1 A TASZSZ nyilatkozata SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. augusztus 28. szerda 30 fillér X. évfolyam, 239. szám, NE CSAK GLOBÁLISÁN Az egyes szövetkezetekből, gaz­daságokból, községekből és járá­sokból naponta érkeznek a jelenté­sek: teljesítették az állam iránti kötelezettségüket, eleget tettek be­adási feladataiknak. Ámde e jelen­téseket tudomásul véve az embe­rekben joggal merül fel a kérdés: ezeken a helyeken befejezettnek tekinthető-e a begyűjtés? Vajon ha egy falu vagy járás azt jelenti, hogy beadási kötelezettségeinek 10Ö%-ra eleget tett, azt jelenti-e ez, hogy ott már nem akad további tennivaló a begyűjtés terén? Vajon a 100% azt jelenti-e, hogy min­denki mindenből teljesítette a be­adást? Lám, ha így tesszük fel a kérdést, akkor már nem képezhet kérdést, hogy a beadásukat 100%­ra teljesítő községekben és járá­sokban akad-e még tennivaló, be­gyűjteni való, szükséges-e a be­gyűjtést tovább szorgalmazni vagy sem. Mert abból kell kiindulnunk, azt kell szem előtt tartanunk, ami mérvadó. Azt, hogy a jelentések­ben szereplő 100%, ha bármilyen örvendetes tény is, de mégis csak globális tervteljesítést jelent. Vi­szont nagyon jól tudja mindenki, mit jelent a terv globális teljesí­tése. Hasonlattal élve: igaz, hogy a kocsi megy, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy mind a két ló, a rudas is, meg a nyerges is, egyformán húzza. Lehet, hogy az egyik csak sétafikál a kocsi előtt, s rábízza a terhet a másikra. Úgy véli, a gazda számára csak az a fontos, hogy a kocsi menjen, az pedig már mellékes, hogy mind­kettő, vagy pedig csak az egyik húzza. Valahogy ilyenformán fest a begyűjtés tervének globális tel­jesítése is és nem egy földműves úgy véli, hogyha a faluja egészben véve eleget tett beadási kötele­zettségeinek, akkor most már nem is fontos, hogy ilyen irányú köte­lezettségeinek ő is eleget tegyen. Az állam — így okoskodnak egye­sek — már megkapta, ami a falu­tól jár. Pedig hát nem kapta meg és ezen túlmenően az sem mind­egy az államnak, hogy a 100% hogyan és miből tevődik össze. Mert hogyan is fest valójában a beadás tervének globális teljesíté­se? És vajon csupán az fontos-e az államnak, hogy a falu vagy a já­rás elérje a 100%-ot? Ezekre a kér­désekre felelve azt kell elsősorban is megmondani, hogy beadási kö­telezettségei nemcsak a falunak vagy a járásnak vannak, hanem minden egyes gazdaságnak, min­den egyes termelőnek, szövetke­zetnek, állami gazdaságnak, egyé­nileg gazdálkodónak egyaránt. Eb­ből pedig az következik, hogy be­adási kötelezettségének minden egyes termelő köteles eleget ten­ni, függetlenül attól, hogy a má­sik, a harmadik és a negyedik töb­bet ad-e be az előírtnál. Az az alapvető elv, hogy senkit, egy ter­melőt sem mentesít kötelességei­nek teljesítése alól az a körülmény, hogy mások túlteljesítik a rájuk eső feladatokat. Az államnak a köz­ellátás zavartalan biztosítására fel­tétlenül szüksége van arra, hogy beadását minden egyes termelő hiánytalanul tel.jesítse. De az állam a szükséges kész­letek megteremtésében nemcsak a kötelező beadásból származó ga­bonamennyiségre számít, hanem számít azzal is, hogy az állami szabad felvásárlás útján terven felül is gyűjt be gabonát. De nem­csak, hogy számít ezzel, hanem eflyenasen arra törekszik, hogy terven felül minél nagyobb meny­nyiség kerüljön az állami raktá­rakba, annál az igen egyszerű ok­nál fogva, mert szükségünk van minden métermázsa gabonára. Eb­ből pedig megint nem az követ­kezik-e, hogy a terven felül be­adott gabona nem egyenlítheti a kötelező beadásban való elmara­dást? Hogy számítunk rá és szük­ség van erre is, meg arra is? Van aztán még egy igen fontos körülmény, amely mellett nem le­het szó nélkül elmenni. Mégpedig a „mennyibe kerül"? Mennyibe Ike­rül, milyen áron vásárolja meg ^z állam a közellátáshoz szükséges készleteket. Egyáltalán nem kö­zömbös dolog ez senki számára sem, tekintve, hogy az állam nem rajtunk kívül álló valakikből áll, akikhez semmi közünk sincs, ha­nem mi magunk vagyunk az állam és ha az államnak valami nem jól sikerül, akkor azt is senki más, hanem mi saját magunk érezzük meg. így hát nem lehet közömbös az állam és senki számára sem, hogy a beadásra tervezett és elő­írt gabonamennyiséget begyűjtési, vagy pedig állami szabad felvásár­lási áron szerezzük-e meg. Mert miről is van szó? Egyszerűen ar­ról, hogyha egy község vagy járás bár globálisan 100%-ra teljesítet­te a begyűjtés tervét, de ezt úgy érték el, hogy a termelők egyik része túlteljesítette beadási kötele­zettségét — tehát állami szabad felvásárlási áron is adott el gabo­nát —, míg a másik része csak részben, vagy egyáltalán nem tett eleget állampolgári kötelességének, akkor ez azt jelenti, hogy ezen a helyen az állam nem a begyűjtési áron jutott hozzá a beadásra elő­írt gabonához, hanem jóval többet, részben a szabad felvásárlási árat kellett érte kifizetnie. Ez pedig or­szágos viszonylatban súlyos millió­kat tesz ki, éspedig olyan rendkí­vüli többletkiadást, amellyel senki sem számolt és sehol sincs rá fe­dezet. Márpedig ha ez nem várt kiadás, akkor azt valahonnan el kell vonni, valami másra kevesebb, vagy egyáltalán semmi pénz sem jut. Azt viszont senki, egy ember érdeke sem kívánja, hogy a beru­házásokra, vagy a népjólét növe­lésére előirányzott összegekből fa­ragjanak le csak azért, mert a földművesek egy része nem érez felelősséget beadási kötelezettsé­gei teljesítése iránt. Bár a beadás a földműves leg­fontosabb állampolgári kötelessé­geinek egyike, mégis az e köteles­ségük iránt hanyagul viseltető földműveseket elsősorban is meg­győzéssel bírjuk rá feladataik tel­jesítésére. Érvekkel, a valóság ad­ta tényekkel világosítsuk fel őket arról, hogy saját maguk, a dol­gozók társadalma ellen vétenek, ha eme kötelességüknek teljesíté­sét elmulasztják. S az érvek, a va­lóság adta tények ott vannak és kézzelfoghatóan fellelhetők a föld­művesek megváltozott életében. Mindenben: a tisztességes ruhában és lábbeliben, az új házban és bű­torokban, a rádiókban és a mosó­gépekben, a nyugodt, biztonságos életben. Ám nem árt emlékeztetni arra sem, hogy annak feltételeit és lehetőségét, hogy a földműves emberhez méltó életkörülmények közé került, a dolgozók állama te­remtette és adta meg, amellyel szemben állampolgári kötelezettsé­gét teljesíteni minden egyes föld­művesnek alapvető feladata és ér­deke. a Szovjetunióban végzeit földrészek közötti lövedék és nukleáris fegyverkísérletekről Moszkva (TASZSZ). — A tudom ínyos kutató munkák terveivel össz­hangban a Szovjetunióban a földrészek közötti ballisztikus lövedékekkel, valamint az atom- és termonukleáris fegyverekkel sikeres kísérleti rob­bantásokat végeztek. I. E napokban lőtték ki a messzehordó, földrészek közötti többlépcsős ballisz­tikus lövedéket. A kísérletek sikerrel végződtek és teljes mértékben igazol­ták a számítások és a választott szer­kezet helyességét. A lövedék eddig el nem ért nagy magasságba repült. Rö­vid időn belül óriási utat tett meg és a kijelölt térségbe csapódott le. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a lövedéket a földgolyó bármely területére ki lehet lőni. A földrészei? közötti ballisztikus lövedékek konst­rukciója problémájának megoldása lehetővé teszi a távoli területek el­érését, stratégiai légierők alkalma­zása nélkül is, amely erőket manap­ság a korszerű légvédelemmel ártal­matlanná lehet tenni. A szovjet kormány a szovjet állam védelmi képességének megszilárdítása szempontjából e tudományos és tech­nikai siker felmérhetetlen jelentősé­gére való tekintettel köszönetet mon­dott a népes munkaegyüttesnek, amely részt vett a földrészek közötti ballisz­tikus lövedékek kidolgozásában, gyár­tásában és a kísérlet végrehajtásában. II. E napokban a Szovjetunióban atom- és hidrogénfegyverkísérlete­ket hajtottak végre. A lakosság biztonsága érdekében a robbantá­sokat nagy magasságban végezték. A kísérletek sikerültek. A kísérle­tekkel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták, a következő köz­lésre : „Az ENSZ-ben több éve eredmény­telenül tárgyalják a leszerelési prob­lémát és vele összefüggésben az atom­és hidrogénfegyverek betiltásának és a velük való kísérletek beszüntetésé­nek kérdését. A rendületlenül békepolitikát folyta­tó szovjet kormány több ízben konk­rét javaslatokat terjesztett elő az egyes államok fegyveres erői és fegy­verei számának lényeges csökkentésé­re, az atom- és hidrogénfegyverek betiltására, az ezen fegyverekkel folytatott kísérletek beszüntetésére, valamint a leszerelés problémájával összefüggő más intézkedésekre. A nyu­gati hatalmak azonban a leszerelés te­rén eddig semilyen reális lépést sem tettek. Ellenkezőleg, minden erővel gátolják az egyezmény elérését e je­lentőségteljes időszerű problémában. Az Amerikai Egyesült Államok és partnerei, amint ismeretes, nemcsak, hogy elutasítják az atom- és hidro­génfegyverek betiltását, hanem a való­ságban nem akarnak megegyezni az atomfegyverkísérletek feltétlen és haladéktalan betiltásának kérdésében és nagy sorozatokban végeznek kísér­leteket e fegyverekkel." Mivelhogy a szovjet kormány, a nyu­gati hatalmak és elsősorban az ÚSA ilyen nyilvánvalóan visszautasító állás­pontjával találkozott, a leszerelési kér-" dés megoldásával kapcsolatban, a szovjet állam biztonságának biztosí­tása érdekében kénytelen volt minden múlhatatlanul szükséges intézkedést megtenni. A szovjet kormány továbbra is ki­tartóan törekedni fog a kísérletek megszüntetésére és az atomfegyverek betiltására, valamint a leszerelés egész problémájában való megegye­zésére, amelynek kedvező megoldása a világ valamennyi népének érdeke. OOOGGGGOO0OGOOOOOOOQOOOOO' 0OOOOOOOOOOOO0OOOO Nagyobb lendületet a bányásznap előtti versenyben Az észak-csehországi barnaszénkörzetnek kell fedeznie a szlovákiai bányák lemaradását 98.2 százalékban, ebből Szlovákiába® csupán 90 százalékra teljesítik. Ászén iparunknak egyik leg­^ fontosabb nyersanyaga, melyből mind a közlekedésben, mind a villamosenergia termelés­ben és a háztartásokban egyre na­gyobb a szükséglet. Az energetikai üzemek például 90 százalékban, a vasúti közlekedés pedig 100 száza­lékban tart igényt erre a fontos tüzelőanyagra. Mégis, ha a szénfejtési terv tel­jesítését elemezzük, azt tapasztal­juk, hogy a termelés még mindig nem tud lépést tartani a szénke­reslettel. íme néhány szemléltető példa: ja, a tervet ebben az ágazatban csu­pán 97,9 százalékra teljesítjük. Nem sokkal kedvezőbb a barnaszén­fejtés eredménye sem, ahol a tervet 98.5 százalékra teljesített^. Itt külö­nösképpen az észak-csehországi barna­szénmedence ért el szép eredményt, mivel itt előirányzatukat 104.4 száza­lékra túlteljesítették. Az utóbbi de­kádban a Handlovai Nagybánya is 101 százalékra tett eleget feladatainak. Viszont a kékkői bányák 88 százalékos teljesítéssel lényegesen lemaradoznak. A legutóbbi jelentések szerint or­szágos viszonylatban a fejtési tervet NOVÄKYN ÉS A KÉKKŐI BÄNYÄKBAN IS nagy lehetőség mutatkozik a terv egyenletes teljesítésére. A gépek jobb kihasználása és alkalmazása ellenére is sok bajjal küzdenek a munkaerő­hullámzás miatt. Főleg ez az oka a terv nemteljesítésnek. A bányásznapig azonban a szénme­dencék dolgozói valószínűleg mindent elkövetnek, hogy adott szavukat való­ra váltsák és teljesítsék tervüket. (th) A FEKETESZÉN FEJTÉSÉBEN Trutnov szénmedence 102.5, Rosice 102.2 százalékra teljesiti a tervét. Karvinán azonban csak 92.2 százalé­kos teljesítést mutatnak fel, ami vég­eredményben a kőszén fejtésének eredményeit kedvezőtlenül befolyásol­Szlovákiában már tíz járás teljesítette a gabonafaeadásí tervet Az élenjárók eredményeképpen Szlovákiai viszonylatban a begyűj­tést ez idő szerint több mint 67 szá­Zsákszámra hordták a gabonái bratislavai terménybegyűj­tő-raktár helyiségeiben A ora ^ tö­nagy a sürgés-forgás. Bratislava-vá ros már túlteljesítette a beadást Felső képünk azt a jelenetet áb­rázolja, amikor a Pozsonypüspök Állami Gazdaság dolgozói 36 mázsr. sörárpát szállítanak a begyűjtőhely­re. A másik képen: Balázs Mária la­boránsnő megállapítja az állam gazdaság árpájának fajsúlyát. zalékra teljesítjük. Ez főleg azon já­rásoknak a sikereiből ered, amelyek már eleget tettek gabonabeadási kö­telezettségüknek. Hlohovec, Kremnica és Brezno a minap toldották meg a begyűjtési terv teljesítésének ered­ményeit. A nyitrai kerület az élen Ogy látszik, a nyitrai kerület ez idén elsőnek kívánja bejelenteni köz­társaságunkban a gabonbegyűjtési terv teljesítését. Erre minden feltétel adva j van, hiszen a múlt hetekben még élenjáró bratislavai kerület előtt mint­egy két százalékos eredménnyel vezet. A kerület eredményességéhez szoro­san hozzátartozik, hogy a gabonát a cséplőgéptől nyomban a raktárakba szállítják és a gabonamennyiség napi növekedése meghaladja a 3,1 százalé­kot, míg a bratislavai kerületben alig közelítik meg ezt a százalékarányt. A Banská Bystrica-i kerületben vi­szont nem tartják be a beadás folya­matosságát és különösképpen a kék­kői, ipolysági és a krupinai járások azok, ahol igen alacsony a gabona­mennyiség napi növekedése. Az egyénileg gazdálkodók lemaradnak A kassai kerület az utóbbi napokban a legjobb eredményeket mutatja fel a begyűjtésben. Kár azonban, hogy csökkent a járások közötti párosver­seny üteme és ami most hátráltatja a beadási terv teljesítését, nem más, mint az egyénileg gazdálkodók lema­radása. Helyes lenne, ha az egyénileg gazdálkodók között közös cséplést szerveznének meg. így sokkalta na­qyobbak lennének a cséplés és a be­gyűjtés eredményei is. A žilinai és a prešovi kerület Szlo­vákiában az utolsó helyet foglalják el i begyűjtésben. Augusztus 27-ével a gabonabegyűj­tés teljesítése kerületek szerint az •lábbi sorrendben alakul: Nitra Bratislava Kassa Banská Bystrica Žilina Prešov 74,6% 73,1% 65,6% 62,7% 55,0%

Next

/
Oldalképek
Tartalom