Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-21 / 232. szám, szerda

Országos dal- ás táncümiepály Zselízen Akik 700 000 pár cipőt adnak el évente A tizedik kitüntetés ZSELlZ. A járási székhely nevét jól ismerjük. Az aratás nehéz napjaiban nem egy hírt olvashattunk arról, hogyan birkózik az ember a megdőlt kenyérgabonával, milyen eredmények születtek nap nap után. A nehezén túljutottak. Az ember és a gép ereje együttesen győzte a munka nehezét, és hogy az áldomás se maradjon el, országos hírű népünnepély színhelyévé avatják a szerény járási székhelyet. Augusztus 24. és 25-én, szombaton déltől vasárnap éjszakáig itt rendezi meg a Csemadok központi vezetősége a Szlovák Nemzeti Front járási vezetőségével, a csehszlovákiai magyar népművészeti együttesek első országos dal- és táncünnepélyét. A népünnepély jelentőségét és ünnepi jellegét az a tény is emeli, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulója jegyében tartják a járási aratóünnepéllyel és a mezőgazdasági kiállítással egybekötve. Ezen az ünnepélyen adományozzák a kitüntetéseket mindazoknak, akik jó munkájukkal hozzájárultak az ország kenyerének betakarításához. Itt fogják kitüntetni az élenjáró szövetkezeteket, A Csemadok népművészeti együtteseinek felkészültségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a járási és a kerületi dal- és táncünnepélyeken eddig mintegy 3000 szereplő lépett fel, és a táncosok, énekesek, zenészek, szavalók 40 000 ember előtt mutatták be művészetüket. Zselízen az együttesek legjobbjainak teljesítményét szemlélheti végig az ünnepre összegyűlt közönség. Az országszerte tapasztalható nagyarányú készülődés biztosíték arra, hogy együtteseink nem vallanak szégyent s a hajdani Eszterházy-vadászkastély körül elterülő évszázados park különösen szép és szemet gyönyörködtető látványnak lesz a tanúja. Énekkaraink közül a nagymegyeri, a galántai Kodály Zoltán és az egerszegiek énekkara lép fel. Munkásmozgalmi dalok és értékes népdalfeldolgozások szerepelnek műsoron. Táncegyütteseink közül szintén a legjobbak lépnek fel. Ott lesz a pozsonypüspöki táncegyüttes, a somorjai, magyarbéli, deáki, tardoskeddi, farkasdi, martosi, nagykéri, gerencséri, deméndi, rimaszombati, tornaijai, lícei, színai és természetesen a vendéglátó, a zselízi Csemadok helyi csoport táncegyüttese is. Szólóénekeseink közül a zselíziek szép számmal szerepelnek majd. Szalai Erzsébet, Kalász Ernő, Polák István, Segyiví Valéria képviselik a helyi népdalok művelőit, hogy versenyre szálljon a dal az ország többi énekesével, mert hiszen ott lesz még Balasko Rozália Dunaszerdahelyről, Holota Jenő Bratislavából, Záreczky József Hodyból, Szalóci Lajos Deákiból, Czibulka József és Magyarics Magda Komáromból, Osko Mária Rimaszombatból, Tamás László Bejéről, Novotný Márta és Zsolcer Béla Kassáról. A felsorolt nevek jól ismertek a kultúrát kedvelő csehszlovákiai magyar dolgozók előtt. Nem egy Csemadok-ünnepélyen, járási vagy kerületi népművészeti bemutatón arattak már komoly sikert. AZ ORSZÁGOS NÉPÜNNEPÉLYRŐL szavalóink sem maradnak el. Ott üdvözölhetjük majd Kopasz Csillát Tardoskeddről, Czibulka Gabriellát Komáromból, Sipos Ernőt Somorjáról, Szendrei Zsuzsannát Szináról. Böszörményi János egy régi szép hangszeren, tárogatón játszik az ország minden részéről összegyűlt dolgozók előtt, hogy a kuruc harcokról se feledkezzünk meg. Természetesen a muzsikusok is megkapják az őket megillető helyet. A táncok, dalok és a népmulatság talpalávalóját a somorjai Sárközi zenekar, Pepes Sándor zenekara, majd a líceiek, rimaszombatiak és az otthoniak, a zselíziek szolgáltatják és biztatják a mulatókat, hogy teljes legyen a vigasság. Az ünnepély rendezősége ezenkívül vendégszereplésre kérte fel a partizánskej Jánosík-együttest, amely nagy sikerrel szerepelt már a nyári ünnepségeken is Strážnicén és Východnán. Kiegészítésül még hozzátesszük, hogy vasárnap reggel a 700 szereplő népes serege népviseletben vonul fel a járási székhely főutcáján, lovas bandériummal az élen. Elképzelhető, mily ragyogó képek fogják tarkítani az országos dal- és táncünnepélyt. Nyolc hónap telt el a losonci népművészeti bemutató óta, ahol zártkörű rendezvényen mérte le a Csemadok központi vezetősége népművészeti munkánk fejlődését. E nyolc hónap után pedig — számtalan bemutatón erősödve — elérkezett az idő, hogy dolgozóink tömeges részvételével mutassák meg együtteseink kiváló képességeiket. BlZUNK BENNE, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés jegyében rendezett országos dal- és táncünnepélyünknek nemes népművészetünk értékes tartalmat ad, és odahat, hogy együtteseink tagjai, ki-ki a maga munkahelyén és a maga népművészeti csoportjában megvalósítsa a jelszót, amelynek jegyében az ünnepélyt rendezik: „örömteli munka — örömteli élet!" (syO Valahányszor elsétálok a bratislavai Sztálin téri cipőáruház szépen rendezett kirakatai előtt, mindig megállok egy pillanatra, hogy futólag megtekintsem a női, férfi cipőket, bőröndöket, táskákat. Az ötletesen elrendezett áru szinte vonzza a tekintetet, ami már maga is sikert jelent az áruháznak. És ha már sikerről beszélünk, azt is hozzá kell fűzni, hogy ez a cipőáruház nemcsak a bratislavai, hanem köztársaságunk összes áruházai közül a legjobbnak bizonyult, mert a forgalom itt még a prágai cipőáruházénál is nagyobb. Nemrég alkalmam volt széjjelnézni fent az első emeleten, a női osztályon. Mosolygó arcú feketeköpenyes elárusítónők mozogtak ügyesen a sokféle cipőkkel megrakott polcok között. Annak ellenére, hogy többen is 4 voltak az üzletben, néhány másoda perc múlva egy fekete munkaköpeá nyes nő fordult felém. Tessék, — szólt hozzánk kedvesen, válaszunkat várva. Megfigyeltem, hogy egyszerre két-három vevőt szolgál ki; mig az egyik próbál, válogat, addig a másiknak hozza a kért cipőt. Mi is kértünk egy párat, de nem tetszett, másikat mutatott. Egyetlen megjegyzés nélkül hozta a harmadik, negyedik ötödik párat felpróbálni. Szinte csodáltam a türelmét, kedvességét S akkor is í mosolyogva búcsúzott, ha valaki nem - vette meg a felpróbált cipőt. Ha üzleteink alkalmazottai mind ilyenek lennének, akkor biztos nem lenne bosszankodás, bejegyzés a panaszkönyvekbe és szerkesztőségünkhöz küldött panaszlevelek. A női osztály alkalmazottaira eddig egy panasz sem volt, csak dicséretet kaptak. Itt dolgozik Margita Gromova és Helena Királyiová, akiket becsületes munkájukért elnyerték példás dolgozó címét. Helena Királyiová már több éve dolgozik itt, az eladásnál sok tapasztalatot szerzett. Neki is nagy érdeme van abban, hogy ez az osztály átlagosan 160 százalékra teljesíti a forgalom tervét. Munkájának elismeréséül Romániába küldték üdülésre, és most a pihenés után újult erővel látott hozzá az őszi idény sikeres lebonyolításához — Mi a legfontosabb az eladásnál? — kérdem. — A gyorsaság és a figyelem. Ha ez megvan, úgy az áruforgalom is növekszik. Ha a vevőnek sokáig kell várnia a kiszolgálásra, elmegy a kedve a vásárlástól és más üzletben keres árut, — ezt mondja Királyiová és máris távozik, mert az egyik vevő kéréssel fordul hozzá. Ogy látszik már ismerik őt ós Gromovát a bratislavai vevők, mert gyakrabban for. dúlnak hozzá, mint a többiekhez. t A cipőáruház 90 alkalmazottja között f azonban több kiváló dolgozó is akad, f akiknek példaadó munkája a cipőáruí ház jó hírnevét öregbíti. így például t a gyermekcipő osztályon Anna Popelárová, a harisnyaosztályon Borka Luptáková, Helena Božiková, a férfi osztályon Anna Barančiková, Katarina Polláková, Pavol Dovičin mind-mind jó eredményeket érnek el az eladásnál és tervüket jóval túlteljesítik. 1953 óta nem volt egy hónap se, hogy az áruház ne teljesítette volna túl havi áruforgalmi tervét. Nem csoda tehát, ha ez az összeforrott kollektíva nemrég már tizedszer nyert kiváló helyezést az országos versenyben, négyszer elismerő oklevelet és hatszor a minisztérium vörös zászlaját kapták munkájuk jutalmául. Eva Kalmárová, az áruház kiváló dolgozója. \ A férfi cipőosztályon ma is ott látjuk azt a vörös zászlót, mely már több mint másfél éve díszíti az áruház termeit. S ha már a számoknál tartunk, érdemes megemlíteni azt is, hogy évente itt nem kevesebb mint 700 000 pár cipő, szandál, papucs és háromszázezer pár harisnya cserél gazdát 48 millió korona értékben. Amikor Vojtech Škvarenina, az áruház kitüntetett igazgatója elmondja, hogy a napi bevétel 180 000 korona, és hogy 1954 óta csaknem háromszorosára növekedett az áruforgalom, azon gondolkozom, hogyha továbbra is így fog növekedni cipőüzleteinkberi až áruforgalom, lesz-e munkája két-három év múlva az Obnovának, mely bizony az új cipők árához mérten, ma még elég drágáp végzi a javításokat. Az igazgatótól megtudom, hogy az áruház a második negyedévi áruforgalmi tervét 114,7%-ra, a munkatermelékenység tervét xiö.6 százalékra, az akkumulációs tervét 154 százalékra teljesítette, és ezzel 380 000 koronát takarítottak meg. — Kötelezettségvállalást tettünk, hogy egész évi tervünket december 20-ig teljesíjük, s az eddigi eredmények azt mutatják, hogy valószínűleg korábban készen leszünk egésa évi áruforgalmi tervünkkel. Az első és a második negyedévben már 3 millió koronával léptük túl ezt a tervet, azaz 40 ezer pár cipőt adtunk el terven felül. 78 egyéni és két kollektív kötelezettségvállalással készültünk fel az Októberi Forradalom 40. évfordulójára. Felajánlásainkat elsősorban az önköltségcsökkentésre, az áruforgalmi terv túlteljesítésére s a munkatermelékenység növelésére irányítottuk. A III-ik negyedévben négy-, szászezer koronával akarjuk túlteljesíteni a tervet és 25 ezer koronát megtakarítani önköltségen. Az üze-: men belüli önálló elszámolás áruházunkban nagyon jól bevált. Az alkalmazottak teljesen elsajátították és nagyon dicsérik. Ősszel a terven felüli áruforgalomban elért haszonból 130 000 korona beruházási átalakítást akarunk végezni a gyermekcipő-osztályon. Sok gond, sok probléma áll még á bratislavai cipőáruház alkalmazottai előtt. De mindezek odairányulnak, hogy még jobb legyen a vevők kiszolgálása és nagyobb az áruforgalom. És ott, ahol a szocialista kereskedelem olyan példás úttörői dolgoznak, mint Vojtech Škvarenina, Cyrill Juržák, Milan Moravansky, Helena Királyiová, Ján Bernhauser és még mások ott biztos, hogy a jövőben is siker koronázza munkájukat. Az országos versenyben ma már hatodszor egymás után elnyert vörös zászló a legjobb záloga ennek. Horváth Sándor A szocialista falu építésének harcosa Anna Vaskóvá Geraltovon azok közé tartozik, akik a legmesszebbmenő agitációs munkát fejtik ki a mezőgazdaság szocialista átépítéséért. Anna Vaskóvá tudatában van annak, hogy falujában az életszínvonal emelkedésének egyedüli útja a kollektív gazdálkodás megkezdése. Ezzel a gondolattal fekszik és ezzel ébred. Naponta beszélget azokkal a parasztokkal, akik még idegenkednek a közös gazdálkodástól. Igaz, nemegyszer találja magát szemben sikertelenséggel. Ez azonban nem riasztja vissza megkezdett munkájában. A kitűzött cél — hogy falujában szövetkezet legyen — további agitációs munkára buzdítja. Kitartó munkája nem lesz hiábavaló. Már nem sok idö választ el attól, hogy Geraltovon is megalakuljon a földmüvesszövetkezet s a faluba beköltözzön a jólét. \ Kaszonyi István Mit adott a forradalom 40 éve a szovjet mezőgazdaságnak A szovjet mezőgazdaság a további fellendülés útján I

a ma 40 év távlatából visszatekintünk arra az útra, melyen a szovjet mezőgazdaság fejlődése a mai napig haladt, ékesszóló bizonyítékát látjuk a kollektivizáló politika helyességének. Szemmelláthatóan meggyőződünk arról, hogy a kommunista párt agrárpolitikája, a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés politikája helyes volt és gyümölcsét különösen most, a párt és kormány legutóbbi években foganatosított nagyszabású intézkedései után élvezik a szovjet kolhozparasztok. A szovjet mezőgazdaság fejlődésének történetében határkövet jelentett az SZKP 1953. évi szeptemberi határozata a szűzföldek és ugarok megműveléséről. Hogy milyen nagy jelentőségű volt ez az intézkedés, azt csak most látjuk, miután sok nehézség megoldódott. Nagy gondot okozott a gabonatermelés emelésének megoldása. Lássuk, hogyan felelt meg e feladatának a szovjet mezőgazdaság: A szűzföldek megművelésének eredményeképpen 1956-ban 1953-hoz viszonyítva a Szovjetunió gabonatermelése másfélszeresével növekedett. Tavaly 3 milliárd 300 millió pud gabonát gyűjtöttek be, tehát 1 milliárd 400 millió púddal többet, mint 1953-ban. A szovhozok 4,6-szer annyi gabonát adtak be mint 1953-ban. A Gabonatermelés növelése terén is döntő jelentőségű volt az SZKP XX. kongresszusa, mely általánosítva a növénytermelésben és állattenyésztésben elért sikereket, újabb, sokkal nagyobb feladatokat tűzött ki a termelés növelésére, hogy a Szovjetunió békés gazdasági versengésben megelőzze az Amerikai Egyesült Államokat. - ŰJ SZÔ kongresszus többek között kitűzte, hogy 1960-ig 11 milliárd púdra növekedjék a Szovjetunió gabonatermelése és 5 év alatt húsban kétszeresére, tejben 95 százalékkal, tojásban 154 százalékkal, gyapjúban 82 százalékkal, burgonyában 85 százalékkal, cukorrépában 54 százalékkal növeljék a termelést. Annak következtében, hogy 1956-ban 35 és félmillió hektár szűzföldet műveltek meg, a fontos mezőgazdasági termények begyűjtése a következőképpen alakult: gabona (milliárd pud) tej (1000 tonna) hús (1000 tonna élősúly) tojás (millió darab) burgonya (1Ó00 tonna) 1953 1,9 10 646 3 431 2 615 5 423 1956 3,3 17 337 4 095 3 272 8 339 növekedés 174 163 119 125 154 b-ban 1957. augusztus 21. A burgonya és zöldségfélék beadása tavaly 1953-hoz viszonyítva mintegy 3 millió tonnával (azaz 54 százalékkal), a cukorrépa beadása 36 százalékkal, a hosszúszárú lené 2,8-szer, a napraforgómagé pedig 30 százalékkal volt nagyobb. A XX. kongresszus által kitűzött gabonatermelési feladatok teljesítésében nagy jelentősége van az egyes növények vetési területe bővítésének. A vetési terület tavaly országos viszonylatban 195 millió hektárt tett ki és 1953-hoz viszonyítva 38 millió hektárral bővült. Az idén 4—5 millió hektárral bővül a gabona vetési területe. ülönösen nagy gondot fordítanak a kukorica vetési területének növelésére, mivel ez a termény az állattenyésztési termelés növelésének, a sertéshízlalásnak elengedhetetlen kelléke. A kukorica vetési területe az 1953. évi 3,5 millió hektárról tavaly 20 millió hektárra gyarapodott. A kukorica termesztése a Szovjetunió összes gazdasági vidékein jól bevált és a legfőbb alapanyagot szolgáltatja a silőzáshoz, ami az 1953. évi 28 millió tonnáról 1956-ban 63 millió tonnára növekedett. A kukoricatermelés növekedését nem utolsó sorban hibrid vetőmagok alkalmazásával segítik elő. Jelenleg az a gondolat foglalkoztatja a szovjet mezőgazdasági szakembereket, hogyan könnyítsék meg a kukoricatermesztési munkálatokat. E célt szolgálja a már nagy sikerrel alkalmazott SZK-26 típusú kukoricakombájn a zöld kukorica és a silótakarmány betakarítására, továbbá a KU-2 típusú kukoricabetakarítőgép az érett lkukoricacsövek• betakarítására; ennek' azonban az a hátránya, hogy nagy magveszteséggel dolgozik. Az állattenyésztési termelés növelése szorosan összefügg a gabonatermelés fokozott feladatával. Közvetlenül érezteti hatását a lakosság életszínvonalának emelkedésében. Az 1953. évi szeptemberi párthatározat után a Szovjetunió szarvasmarhaállománya 7 millió 400 ezer darabbal, a teheneké 4 900 000, a sertéseké 8 900 000, a juhoké és kecskéké 9 400 000 darabbal növekedett. A tejtermelés három év alatt 35 százalékkal (a kolhozokban és szovhozokban 76 százalékkal) növekedett. A tejbegyüjtés ugyanekkor 1,7szer, a kolhozokban kb. kétszeresen fokozódott. A húsbegyűjtés 25 százalékkal volt nagyobb. Az idei vágóállat-begyűjtés keretében a kolhozokból 32 százalékkal, a szovhozokból 58 százalékkal több szarvasmarhát gyűjtöttek be, mint tavaly ilyenkor. Ä megnövekedett termelés a kolhozparasztok jövedelmében is éreztette hatását. Az állattenyésztési termelésből a kolhozok 1956-ban 94 és fél milliárd rubel jövedelemre tettek szert (1953-ban csak 49 milliárd 600 millió volt a jövedelmük). A kolhozalapok 93 milliárd 300 millió rubelra növekedtek az 1953 évi 63 és fél milliárd rubelról. Az oszthatatlan alapok 69 milliárd 800 millió rubelról (1953) ez alatt az idő alatt 98 milliárd 900 millió rubelra szaporodtak. Mivel a társas állattenyésztési termelés a lakosság ellátásának több mint 80 százalékát fedezi, a kormány 1958. január 1-ével megszünteti a kolhozparasztok, munkások és alkalmazottak saját mezőgazdasági terménybeadásait. mezőgazdasági termelés növelésének másik fontos tényezője a fejlett technika. A szovjet gép. és traktorállomásoknak szovhozoknak és kolhozoknak jelenleg több mint másfél millió (15 lóerőre átszámított) traktor, több mint 380 000 kombájn és egyéb technikai felszerelés áll rendelkezésére, 1956-ban a mezőgazdaság 248 000 (15 lóer^fe átszámított) traktort, 114 000 teherautót, 56 000 gabonakombájnt, 194 ezer rendfelszedőt, 76 ezer vágókészüléket, 137 000 gépállványt, 41 ezer kukoricaés silókombájnt, 8000 cukorrépakombájnt, 6500 burgonyakombájnt és egyéb mezőgazdasági gépet kapott az államtól. Ezenkívül nagy jelentősége van még a haladó mezőgazdasági munkamódszerek alkalmazásának. Ilyen most a gabonanövények különleges aratási módszere. ézzük meg most, hogyan teljesíti a szovjet mezőgazdaság a XX. pártkongresszuson kitűzött feladatát, hogy a közeljövőben utolérje és megelőzze az USA-t az egy lakosra eső hús-, tej- és vajtermelésben. E cél elérése érdekében a tejtermelést 40 százalékkal, a hústermelést pedig 5 százalékkal kell fokozniuk. E termékek termelésének üteme a Szovjetunióban sokkal magasabb, mint az USA-ban, és azt mutatja, hogy a XX. kongresszuson kitűzött feladatok teljesíthetők. Figyeljük meg az alábbi szemléltető táblázatot: A Szovjetunió és az USA tejtermelése Általános tejtermelés (millió tonna): 1950 1956 Növekedés %-ban Szovjetunió 35,3 49,2 139 USA 53,2 57,7 108 Egy lakosra eső tejtermelés (kg): Szovjetunió 195 245 126 USA 351 343 98 1957 első felében a múlt év azonos időszakához viszonyítva 26 százalékkal fokozódott a Szovjetunió tejtermelése. Ily módon a Szovjetunióban az egy lakosra eső tejtermelésben 40 százalékos növekedés mellett 1958-ban utolérhetik Amerikát. A húsbegyűjtést 20—21 millió tonnára, tehát három és félszeresen kell növelniük, hogy elérhessék az USA színvonalát. A szovjet mezőgazdaság fényes távlatok előtt áll, melyeket a kommunista párt bölcs politikája nyit meg előtte. A párt a széles tömegek kezdeményezésére támaszkod"a most c'.yan politikát folytat a mezőgazdaság terén, hogy a paraszti tömegek anyagi érdekeltségének felkeltésével hatalmas munkalendületre ösztönözze őket, hogy a korszerű technika és az agronómiai ismeretek felhasználásával teljesítsék a XX. pártkongresszuson a hatodik ötéves tervre vonatkozóan kitűzött feladatokat és bebizonyítsák a szocialista társadalmi rendszer fölényét a kapitalista rendszer fölött. -II.1