Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-02 / 213. szám, péntek

Új alumíniymgyárfmányok Az uránium előfordulása a Földön ÜJ ALUMÍNIUM VILLANYBOROT­VAKÉSZÜLÉK — Braun de Luxe né­ven — került forgalomba. A készü­lék nagyon könnyű. mmsim mn'- té „ • «.V* - / „y s A DA.LLASEI STATLER HILTON SZÁLLODA ezer szobiájának ablakrá­mái alumíniumból készültek. Azonkí­vül alumíniumból vannak azok a min­den emeleten keresztülmenő üres oszlopok, melytk nemcsak díszül, ha­nem szellőztetőül is szolgálnak. Raj­tuk keresztül kapják a szobák a friss levegőt. A TEXASI HOUSTON városban 1500 gépkocsi részére épült garázs hom­lokzata négy oldalról 60 cm széles alumíniumlemezekkel van fedve. A Nuclear Power című folyóirat szerint a földkéreg urániumtartalma kb. 0,004 százaléka, ami nagyságrend­ben megelőzi a Föld arany-, ezüst­és platinatartalmát. Az uránium a természetben nem fémként fordul elő, hanem komplex vegyületekben, fő­képpen az ún. urániumásványokban. Több mint 200 olyan ásvány ismeretes, amelyek urániUmtartalmúak, a leg­fontosabb e-~k közül a szurokérc. Korszerű kohászati eljárások lehető­vé teszik, hogy urániumban szegény érceket is gazdaságosan aknázzanak ki. Villannyal öljük a legyeket Az elektrotechnika is felvette a har­cot a legyek ellen A Moskitec nevű német készülék hatásosabb, mint a lassan ölő méreg, vagy a ragadós légyfogó, fie készülék lényegében egy keramikus anyagból készült, hasáb alakú léc, amely belül üres, falai pe­dig hosszúkás nyílásokkal vannak át­törve. A lécre két huzalt úgy te­kercselnek fel, hogy menetük egy­mástői 3 milliméterre fekszik. A hu­zalokat a világítási hálózatba kapcsol­ják. Ha a légy megérinti a huzalt, azonnal elpusztul vagy elkábul és be­leesik egy vízzel telt tartályba. A Moskitec a legyeket magához is csalogatja. A kerámiatest belsejében különleges folyadékkal telt kis edény is van. A folyadék szagát az ember nem érzi, de a legyet odacsábítja. A légy a szag felé repül, de mi­előtt a csalétket elérhetné, meg kell érintenie a vezetéket. A készü­lékbe egy kis glim-lámpa is be van építve, hogy éjjel a szúnyogokat csa­logassa. A feszültségv^zető huzalok védőhálóban vannak, tehát érintés­veszély nem áll fenn. Csehszlovákia legnagyobb magasfeszültségű próbaterme Ez év elején készült él az Energeti­kai Intézet részére — a Prága közelé­ben levő Bechovicén — hazánk leg­nagyobb magasfeszültségű villanyáram kísérleti terme, amely felülmúlja a bratislavai kábel- és sziqetelőanyagku­tatő intézet kb. egymilliós lökfeszült­ségű berendezését. A jellegzetes, magas trapézalakú épület közelében van a háromlépcsős kasztádtranszformátor elhelyezve. Ez egyenként 750 KV feszültségre ala­kítja át az áramot, szóval összegezve két és negyedmillió, voltra. Ebből azonban a felfelé keskenyedő trapéz­épület túlrövid szikratávolsága és egyéb olkok miatt osak 1800 kV-ot használnak, ami egyenlőre teljesen elégséges váltóáramú próbafeszültség. A terem végén van a 16 lépcsős. óriᣠlökfeszültséggerjesztő, amely elméle­tileg három millió kétszázezer volt egyenáramú lökfeszültséget ad. E ha­talmas, de csupán a másodperc milli­omodrészéig tartó feszültséq különfé­le nagyfeszültségű készülékek, izolá­torok, transzformátorátvezető, túlfe­szültségvezetők, villámszerű kisülések hatása alatt való kipróbálására szolaál. A mesebeli szörnyként ható lökfeszült­séaqerjesztő mellett szinte törpének látszik a kis. 200 kV-os forgós tű­egyenáramosító. Ennél sincsen azonban egyelőre eaymillió hatszázezer volt­nál nagyobb feszültségre szükség. Az épületből háromméteres lánc­izolátorokon függve rövid 400 kV-os próbavonal vezet ki a szabadba. Ez a próba vonal az állványok, porcelánizo­látorok, átvezetők stb. feszültség ál­lásának kipróbálására szolgál. Ez épület mellett van a Nehézipari Minisztérium rövidzárlati pró­bákra szolgáló intézete, amely im­már négy év óta van üzemben. Ez négy részből: az előkészítőből, gépházból, olajfülkékből és a megfigyelőállomás­ból áll. A megvizsgálandó transzformá­torok, kapcsolók, avagy egyéb elektro­mos készülékek — amelyeket rövid­zárlatra kipróbálnak — először az elő­készítőteremben kapcsolják össze, a célnak megfelelően. Maga a kísérlet az olajfülkékben történik, ahol kü­lönböző transzformátorokkal beállítják až üzemfeszültséget is. Rövidzárlat esetén a feszültség nem zuhan le min­dig, illetőleg nem marad nulla érték­nél, hanem „felüdült feszültség" for­májában elérheti az üzemfeszültség nagyságát is. A rövidzároló intézet hatalmas 2500 MVA-os kikapcsolója francia gyárt­mány, amelyből eddig csak 18 darab van a világon. E kapcsoló feszültség­szökkenés nélkül kezelhető. A rövid­zárlati kísérleteknél 1,5—0,02 ohmos ellenállás érhető el. Kolár Lajos mérnök Nyelvek és nyelvtehetségek A világ kétezerötszáz millió lakosa kb. hatezer nyelvet, tájnyelvet és fon­tosabb nyelvjárást beszél! Ebből a 6000 nyelvből 1654 millió ember az ún. „ti­zenhárom nagy nyelvet". Ez a tizen­három nyelv a következő (zárójelben feltüntetjük azt a számot is, amely azt jelzi, hány millió ember beszéli a szó­banforgó nyelvet): kínai (összes dia­lektusaival, 500 millió); angol (250 mil­lió); hindu (160 milliói; orosz (150 millió); spanyol (120 millió); német (100 millió); japán (80 millió); maláji (60 millió); bengáli (60 millió); portu­gál (55 millió); olasz (55 millió); arab (50 millió). Az említettek, csupán a legfontosabbak (amelyeket 50 millió­nál több ember beszél), de ezeken be­lül is rengeteg dialektus van Indiában 179 nyelvet beszélnek 544 dialektus­ban. Csak az egészen kivételes nyelvte­hetségek képesek megtanulni a létező nyelveknek legalább egy részét. Az át­lagon felüli nyelvtehetségek nevét fel is jegyezte a történelem. A dán Rasmus Christian Rask (1787 —1832) 230 nyelvet ismert és 28 kü­lönböző nyelvű szótárt írt. J. Gaspard Mezzofanti kardinális (1771-1848) 114 nyelvet és 72 tájszó­lást tanult meg. Könyvből tanult, Itá­liát soha el nem hagyta. Párizsban jelenleg él egy Grégoire Kolpaktcfy nevű 60 éves ember, aki franciául, oroszul, szerbül, spanyolul, portugálul, olaszul, norvégül, törökül, görögül, a baszk, a berber és a bantu nyelveken tökéletesen beszél. Szótár nélkül olvas az összes európai nyelve­ken, valamint latinul, ó-görögül, kí­naiul, perzsául, arabul és az asszír és egyiptomi nyelven. Mióta megörege­dett, már lassabban halad: ma már csupán egy nyelvet tanul meg éven-f ként... D93É2E 9 o ol IHRADEC' JKRÁCT*^ 2a /^ ĽICHEB *' PRÚHON,C E PKADÉD JJiCHEB .ONDŔEJOV 'RADÉO V — mgTÖ) 5PLZENÜ3 §1 EGN KP.OMÉŔIŽ ^ RRR^IM Ä * PŔÍBRAK 1 T — ír* SI @7§ KROMÉŔlŽ \JT[3gp fSKAT.PLEŠCV ÍBRA M m ô LOMNICKÝ 17 5 (ŠIPRESO-J ffiBUDKOV ÜJ ŠTÍT Rj f lži ffc^ BRNO pop R^J JjKOŽICE . A GEOFIZIKAI ÉV kezdete óta Csehszlovákiában is mindent megtettek, hogy a mi tudósaink is hozzájáruljanak a nagy akció sikeréhez. Terv szerint országunkban több helyen rendeztek be vizsgáló- és figyelőállomá­sokat. A fenti térképen számokkal vannak megjelölve az egyes állomá­sok: 0 = figyeImeztető szolgálat, 1 = meteorológia, 3=sarki sugárzások, 4 = jonoszféra (a magasan fekvő atmoszférikus rétegek tanulmányozása 100 kilométer magasságban), 5 = nap tevékenység, 6 = kozmikus sugárzá­sok, 7 - a földrajzi szélességi és hosszúsági fokok, az időszámítás inga­dozásainak tanulmányozása, 8 = szeizmológia (a földrengések tanulmányo­zása), 9 = gravimetria (a vonzóerő változásának tanulmányozása). OQ0OQ0OOOOOO0OOOOQOQQ00OO^ 300G00GG000000G0G OO©O©OO©0O0O©0OOOOOOOO©O A HALVÁNYPIROS OLTOANYAG Kevés betegség okozott az utóbbi években annyi gondot és félelmet — elsősorban a szülők között — mint a gyermekbénulás. Ezt a betegséget alig néhány évtizede hurcolták be Amerikából Európába, ahol már hosszú idő óta szedte áldozatait. így érthető, hogy a betegség hazájában, az Egyesült Államokban fordítottak legnagyobb gondot leküzdésére. Az alábbi sorok a gyermekbénulás elleni ún. Salk-szérum feltalálásának történetét mondják 1953. március 11-én este, Pitts­burghben, a Bartlett Street 5633. szá­mú házban néma csendben folyt le a vacsora. A szülők szótlanul ettek, nem feleltek a három gyermek kér­déseire, gondolataik mással voltak elfoglalva. Elmaradt a vacsora utáni televíziózás is. Hiába tiltakozott a ki­lencéves Péter, a hatéves Darrell és a hároméves Jonathan, a tészta elfo­gyasztása után azonnal aludni kellett menniök. Amikor a szülők egyedül maradtak, az asszony kitört: — Dr. Barcley is ellenzi. Azt mond­ja, hogy a kísérlet beteggé teheti a gyerekeket. (Barcley gyermekszakor­vos, a család régi barátja. Véleménye sokat számít ebben a házban.) Amikor a férj nem felelt, az asszony idegesen folytatta: — Tudom, hogy ebben a kérdésben nem fogadod el Barcley véleményét, de más orvosok is mondják, hogy az oltóanyag veszélyesebb, mint maga a betegség. — Majd megváltoztatják vélemé­nyüket — hangzott a kurta válasz. — Tudod, hogy én mennyire bízom benned, akármit mondanak is egyes kollégáid. De talán ne kockáztassunk mindent. Oltsd be csak Pétert és Darrelt. Jonathant hagyjad, hiszen csak hároméves ... — De neki van rá a legnagyobb szüksége, hiszen az ő kortársai van­nak a legnagyobb veszélyben. Az asszony már nem tudott felelni. Fejét két kezébe temette, sírt. Meg­adta magát a sorsnak. Férje, mintha gondolatait olvasta volna, csak ennyit mondott: — Ha a kísérlet sikerül, sok millió gyermek életét mentjük meg. Az asszony felkelt, letörölte köny­nyeit: — Hát akkor kezdjük ... És aznap este dr. Jonas Salk mind­három gyermekét beoltotta a gyer­mekbénulás elleni vakcinával, amelyet addig emberen még nem próbált ki... Óránként szól a telefon ... Az oltás után Salk doktor az elő­szobába ment és kabátját vette: — Még vissza kell mennem a la­boratóriumba. Az asszony nem tartóztatta, tudta, hogy mindkettőjük számára jobb, ha nem ülnek szótlanul együtt a lakás­ban. — Kérlek, hívjál fel óránként. Fi­gyeld a gyerekeket és értesítsél, tör­ténik-e valami rendkívüli... Most ki­lenc óra, tíz órakor várom telefono­dat... Donna Salk, a három békésen alvó gyermek anyja, csak most tudta meg, milyen hosszú tud lenni egy óra. Tíz óra előtt néhány perccel bement a gyerekek szobájába. Sorba megfogta ütőerüket, kezét homlokukra tette. A pulzus rendes, nem lázasak. Lány­korában gyermekgondozónő volt, hő­mérő nélkül is el tudja dönteni: min­den rendben van. A laboratóriumot tárcsázta. Már az első csengésnél le­emelték ott a hallgatót. — Minden rendben — suttogta a telefonba az asszony. — Jó. Egy óra múlva hívjál fel megint. Hajnali hatig óráról órára szólt a laboratóriumban a telefon. Óráról órá­ra derűsebben csengett az asszony hangja: — Nem lázasak. Nem látok rajtuk semmi gyanúsat. Félhétkor a laboratóriumban a ta­karítóasszony az asztalra borulva ta­lálta Salk doktort. Hiába rázta, nem ébredt fel. Segítségért szaladt. Most már ketten rázták. Salk doktor lassan ébredt, teste verejtékben fürdött. Letámogatták kocsijához, de az orvos olyan kimerült volt, hogy jobbnak lát­ták, ha nem engedik egyedül útnak indulni: egy kollégája vezette autóját házáig. Ártalmatlan az emberi szervezetre. 1953. március 18-án, miután egy hé­tig figyelte gyermekeit és a labora­tóriumban ellenőrző kísérleteket vég­zett, Salk dr. Washingtonba utazott és felkereste Basil O'Connert, a Na­tional Foundation for Infantile Para­lysis (a gyermekbénulás leküzdésére szolgáló alapítvány) elnökét és beje­lentette neki: — Ön tudja, hogy az állatokon vég­zett oltások sok kudarc után végül is eredményesek voltak: azok a majmok, amelyeket a kristálytiszta, halvány­piros oltóanyaggal oltottunk be, im­múnisak maradtak a gyermekbénu­lással szemben. Most bejelentem, hogy három gyermekemet az anyaggal beol­tottam. Semmi bajuk nincsen. Bebi­zonyosodott, hogy a vakcina ártalmat­lan az emberi szervezetre ... Most sok pénzre lesz szükség, hogy elkezd­hessük az oltásokat milliószámra ... Három oltást kell mindekinek kapnia. Az első kettő mozgósítja a vérkerin­gésben a védekezőerőt. A harmadik oltás a legfontosabb. Ez emlékezteti a szervezetet az első két oltásra, ha a betegség megtámadja és erősíti a védekezés munkáját. (A gyermekbénulás leküzdésére szol­gáló alapítványt egyébként Roosevelt volt elnök hozta létre, aki 1925-ben gyermekbénulásban betegedett meg, s mindig támogatta a betegség- leküz­désére irányuló tudományos munkát.) Az első 220 000 oltás. Az alapítvány Salk mellé állt. Már 1954-ben sor került az első nagy tömegoltásra. 44 államban 440 000 gyermeket oltottak be. Kétszázhúsz­ezret Salk-vakcinával, a többit semle­ges anyaggal. Senki sem tudta, hogy melyik gyermek kapott igazi oltást. 36 államban csak a második elemistá­kat oltották be, a többi nyolcban az első három osztály tanulóit. Az eredmények minden várakozást felülmúlták. 1955. április 13-án közöl­ték a nyilvánossággal a Salk-vakci­nával végrehajtott tömegoltások ered­ményeit. Drámai közjáték Teljes erővel folytak az előkészü­letek 57 millió gyermek és fiatalkorú beoltására és az USA különböző ré­szein megindultak az oltások. 1955 májusában bombaként csapott le a rémes hír: a Salk-vakcinával beol­tottak egyrésze gyermekbénulásban megbetegedett. Csak a szérum lehet a megbetegedés oka — vélték —, hi­szen egymástól egészen távollevő vi­dékeken fordultak elő a megbetege­dések, közvetlenül az oltás után. Az oltásokat leállították, az egész ország­ban óriási volt az izgalom, csak Salk doktor volt nyugodt. Bejelentette, hogy újra ellenőrizte kísérleteit, nem tévedett, a szérum nem okozhatja a megbetegedéseket. Talán a gyártásnál történtek hibák ... Hamarosan kiderült, hogy csak azok betegedtek meg, akiket a Cutter-gyár­ban készült anyaggal oltottak be. A többi gyár által készített Salk-vak­cina nem okozott megbetegedést. A vizsgálat bebizonyította, hogy a gyárban gondatlanság történt Azóita se­hol a világon hasonló eset nem történt. A statisztika azt bizonyítja, hogy a Salk-vakcinával beoltottak körében sokkal kisebb a megbetegedési száza­lék és ha mégis megkapják, a beteg­ség enyhe lefolyású. Üj távlatok Salk doktor nem elégszik meg ed­digi eredményeivel. Ujabb kutatási te­rületet tűzött ki maga elé. Vélemé­nye szerint ugyanis sok felnőttkori megbetegedésnek az az oka, hogy gyermekbénulási vagy más vírusok az idegrendszert fiatal korában megtá­madták. Nagyobb bajt akkor nem okoztak, de hosszú, több évtizedes „alvás" után is felébredhetnek és bi­zonyos betegségek (magas vérnyo­más, gyomor- és béldaganatok stb.) esetében gyengítik a szervezet ellen­állását. Salk doktor most erre a te­rületre terjeszti ki kutatásait; olyan vakcinát szeretne létrehozni, amely — ha ifjúkorában beadják — megaka­dályozza a központi idegrendszer ví­rusokozta későbbi meggyengülését. Ha ez sikerül, akkor az emberek idő­sebb korukban is ellenállóbbak lesz­nek a betegségekkel szemben. (A Népszabadság nyomán) ÚJ SZÖ r­1957. augusztus 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom