Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-02 / 213. szám, péntek

Új alumíniymgyárfmányok Az uránium előfordulása a Földön ÜJ ALUMÍNIUM VILLANYBOROTVAKÉSZÜLÉK — Braun de Luxe néven — került forgalomba. A készülék nagyon könnyű. mmsim mn'- té „ • «.V* - / „y s A DA.LLASEI STATLER HILTON SZÁLLODA ezer szobiájának ablakrámái alumíniumból készültek. Azonkívül alumíniumból vannak azok a minden emeleten keresztülmenő üres oszlopok, melytk nemcsak díszül, hanem szellőztetőül is szolgálnak. Rajtuk keresztül kapják a szobák a friss levegőt. A TEXASI HOUSTON városban 1500 gépkocsi részére épült garázs homlokzata négy oldalról 60 cm széles alumíniumlemezekkel van fedve. A Nuclear Power című folyóirat szerint a földkéreg urániumtartalma kb. 0,004 százaléka, ami nagyságrendben megelőzi a Föld arany-, ezüstés platinatartalmát. Az uránium a természetben nem fémként fordul elő, hanem komplex vegyületekben, főképpen az ún. urániumásványokban. Több mint 200 olyan ásvány ismeretes, amelyek urániUmtartalmúak, a legfontosabb e-~k közül a szurokérc. Korszerű kohászati eljárások lehetővé teszik, hogy urániumban szegény érceket is gazdaságosan aknázzanak ki. Villannyal öljük a legyeket Az elektrotechnika is felvette a harcot a legyek ellen A Moskitec nevű német készülék hatásosabb, mint a lassan ölő méreg, vagy a ragadós légyfogó, fie készülék lényegében egy keramikus anyagból készült, hasáb alakú léc, amely belül üres, falai pedig hosszúkás nyílásokkal vannak áttörve. A lécre két huzalt úgy tekercselnek fel, hogy menetük egymástői 3 milliméterre fekszik. A huzalokat a világítási hálózatba kapcsolják. Ha a légy megérinti a huzalt, azonnal elpusztul vagy elkábul és beleesik egy vízzel telt tartályba. A Moskitec a legyeket magához is csalogatja. A kerámiatest belsejében különleges folyadékkal telt kis edény is van. A folyadék szagát az ember nem érzi, de a legyet odacsábítja. A légy a szag felé repül, de mielőtt a csalétket elérhetné, meg kell érintenie a vezetéket. A készülékbe egy kis glim-lámpa is be van építve, hogy éjjel a szúnyogokat csalogassa. A feszültségv^zető huzalok védőhálóban vannak, tehát érintésveszély nem áll fenn. Csehszlovákia legnagyobb magasfeszültségű próbaterme Ez év elején készült él az Energetikai Intézet részére — a Prága közelében levő Bechovicén — hazánk legnagyobb magasfeszültségű villanyáram kísérleti terme, amely felülmúlja a bratislavai kábel- és sziqetelőanyagkutatő intézet kb. egymilliós lökfeszültségű berendezését. A jellegzetes, magas trapézalakú épület közelében van a háromlépcsős kasztádtranszformátor elhelyezve. Ez egyenként 750 KV feszültségre alakítja át az áramot, szóval összegezve két és negyedmillió, voltra. Ebből azonban a felfelé keskenyedő trapézépület túlrövid szikratávolsága és egyéb olkok miatt osak 1800 kV-ot használnak, ami egyenlőre teljesen elégséges váltóáramú próbafeszültség. A terem végén van a 16 lépcsős. óriᣠlökfeszültséggerjesztő, amely elméletileg három millió kétszázezer volt egyenáramú lökfeszültséget ad. E hatalmas, de csupán a másodperc milliomodrészéig tartó feszültséq különféle nagyfeszültségű készülékek, izolátorok, transzformátorátvezető, túlfeszültségvezetők, villámszerű kisülések hatása alatt való kipróbálására szolaál. A mesebeli szörnyként ható lökfeszültséaqerjesztő mellett szinte törpének látszik a kis. 200 kV-os forgós tűegyenáramosító. Ennél sincsen azonban egyelőre eaymillió hatszázezer voltnál nagyobb feszültségre szükség. Az épületből háromméteres láncizolátorokon függve rövid 400 kV-os próbavonal vezet ki a szabadba. Ez a próba vonal az állványok, porcelánizolátorok, átvezetők stb. feszültség állásának kipróbálására szolgál. Ez épület mellett van a Nehézipari Minisztérium rövidzárlati próbákra szolgáló intézete, amely immár négy év óta van üzemben. Ez négy részből: az előkészítőből, gépházból, olajfülkékből és a megfigyelőállomásból áll. A megvizsgálandó transzformátorok, kapcsolók, avagy egyéb elektromos készülékek — amelyeket rövidzárlatra kipróbálnak — először az előkészítőteremben kapcsolják össze, a célnak megfelelően. Maga a kísérlet az olajfülkékben történik, ahol különböző transzformátorokkal beállítják až üzemfeszültséget is. Rövidzárlat esetén a feszültség nem zuhan le mindig, illetőleg nem marad nulla értéknél, hanem „felüdült feszültség" formájában elérheti az üzemfeszültség nagyságát is. A rövidzároló intézet hatalmas 2500 MVA-os kikapcsolója francia gyártmány, amelyből eddig csak 18 darab van a világon. E kapcsoló feszültségszökkenés nélkül kezelhető. A rövidzárlati kísérleteknél 1,5—0,02 ohmos ellenállás érhető el. Kolár Lajos mérnök Nyelvek és nyelvtehetségek A világ kétezerötszáz millió lakosa kb. hatezer nyelvet, tájnyelvet és fontosabb nyelvjárást beszél! Ebből a 6000 nyelvből 1654 millió ember az ún. „tizenhárom nagy nyelvet". Ez a tizenhárom nyelv a következő (zárójelben feltüntetjük azt a számot is, amely azt jelzi, hány millió ember beszéli a szóbanforgó nyelvet): kínai (összes dialektusaival, 500 millió); angol (250 millió); hindu (160 milliói; orosz (150 millió); spanyol (120 millió); német (100 millió); japán (80 millió); maláji (60 millió); bengáli (60 millió); portugál (55 millió); olasz (55 millió); arab (50 millió). Az említettek, csupán a legfontosabbak (amelyeket 50 milliónál több ember beszél), de ezeken belül is rengeteg dialektus van Indiában 179 nyelvet beszélnek 544 dialektusban. Csak az egészen kivételes nyelvtehetségek képesek megtanulni a létező nyelveknek legalább egy részét. Az átlagon felüli nyelvtehetségek nevét fel is jegyezte a történelem. A dán Rasmus Christian Rask (1787 —1832) 230 nyelvet ismert és 28 különböző nyelvű szótárt írt. J. Gaspard Mezzofanti kardinális (1771-1848) 114 nyelvet és 72 tájszólást tanult meg. Könyvből tanult, Itáliát soha el nem hagyta. Párizsban jelenleg él egy Grégoire Kolpaktcfy nevű 60 éves ember, aki franciául, oroszul, szerbül, spanyolul, portugálul, olaszul, norvégül, törökül, görögül, a baszk, a berber és a bantu nyelveken tökéletesen beszél. Szótár nélkül olvas az összes európai nyelveken, valamint latinul, ó-görögül, kínaiul, perzsául, arabul és az asszír és egyiptomi nyelven. Mióta megöregedett, már lassabban halad: ma már csupán egy nyelvet tanul meg éven-f ként... D93É2E 9 o ol IHRADEC' JKRÁCT*^ 2a /^ ĽICHEB *'

PRÚHON,C

E PKADÉD JJiCHEB .ONDŔEJOV 'RADÉO V — mgTÖ) 5PLZENÜ3 §1 EGN KP.OMÉŔIŽ ^ RRR^IM Ä * PŔÍBRAK 1 T — ír* SI @7§ KROMÉŔlŽ \JT[3gp fSKAT.PLEŠCV ÍBRA

M m ô LOMNICKÝ

17

5 (ŠIPRESO-J ffiBUDKOV ÜJ ŠTÍT Rj f lži ffc^ BRNO pop

R^J JjKOŽICE . A GEOFIZIKAI ÉV kezdete óta Csehszlovákiában is mindent megtettek, hogy a mi tudósaink is hozzájáruljanak a nagy akció sikeréhez. Terv szerint országunkban több helyen rendeztek be vizsgáló- és figyelőállomásokat. A fenti térképen számokkal vannak megjelölve az egyes állomások: 0 = figyeImeztető szolgálat, 1 = meteorológia, 3=sarki sugárzások, 4 = jonoszféra (a magasan fekvő atmoszférikus rétegek tanulmányozása 100 kilométer magasságban), 5 = nap tevékenység, 6 = kozmikus sugárzások, 7 - a földrajzi szélességi és hosszúsági fokok, az időszámítás ingadozásainak tanulmányozása, 8 = szeizmológia (a földrengések tanulmányozása), 9 = gravimetria (a vonzóerő változásának tanulmányozása). OQ0OQ0OOOOOO0OOOOQOQQ00OO^ 300G00GG000000G0G OO©O©OO©0O0O©0OOOOOOOO©O A HALVÁNYPIROS OLTOANYAG Kevés betegség okozott az utóbbi években annyi gondot és félelmet — elsősorban a szülők között — mint a gyermekbénulás. Ezt a betegséget alig néhány évtizede hurcolták be Amerikából Európába, ahol már hosszú idő óta szedte áldozatait. így érthető, hogy a betegség hazájában, az Egyesült Államokban fordítottak legnagyobb gondot leküzdésére. Az alábbi sorok a gyermekbénulás elleni ún. Salk-szérum feltalálásának történetét mondják 1953. március 11-én este, Pittsburghben, a Bartlett Street 5633. számú házban néma csendben folyt le a vacsora. A szülők szótlanul ettek, nem feleltek a három gyermek kérdéseire, gondolataik mással voltak elfoglalva. Elmaradt a vacsora utáni televíziózás is. Hiába tiltakozott a kilencéves Péter, a hatéves Darrell és a hároméves Jonathan, a tészta elfogyasztása után azonnal aludni kellett menniök. Amikor a szülők egyedül maradtak, az asszony kitört: — Dr. Barcley is ellenzi. Azt mondja, hogy a kísérlet beteggé teheti a gyerekeket. (Barcley gyermekszakorvos, a család régi barátja. Véleménye sokat számít ebben a házban.) Amikor a férj nem felelt, az asszony idegesen folytatta: — Tudom, hogy ebben a kérdésben nem fogadod el Barcley véleményét, de más orvosok is mondják, hogy az oltóanyag veszélyesebb, mint maga a betegség. — Majd megváltoztatják véleményüket — hangzott a kurta válasz. — Tudod, hogy én mennyire bízom benned, akármit mondanak is egyes kollégáid. De talán ne kockáztassunk mindent. Oltsd be csak Pétert és Darrelt. Jonathant hagyjad, hiszen csak hároméves ... — De neki van rá a legnagyobb szüksége, hiszen az ő kortársai vannak a legnagyobb veszélyben. Az asszony már nem tudott felelni. Fejét két kezébe temette, sírt. Megadta magát a sorsnak. Férje, mintha gondolatait olvasta volna, csak ennyit mondott: — Ha a kísérlet sikerül, sok millió gyermek életét mentjük meg. Az asszony felkelt, letörölte könynyeit: — Hát akkor kezdjük ... És aznap este dr. Jonas Salk mindhárom gyermekét beoltotta a gyermekbénulás elleni vakcinával, amelyet addig emberen még nem próbált ki... Óránként szól a telefon ... Az oltás után Salk doktor az előszobába ment és kabátját vette: — Még vissza kell mennem a laboratóriumba. Az asszony nem tartóztatta, tudta, hogy mindkettőjük számára jobb, ha nem ülnek szótlanul együtt a lakásban. — Kérlek, hívjál fel óránként. Figyeld a gyerekeket és értesítsél, történik-e valami rendkívüli... Most kilenc óra, tíz órakor várom telefonodat... Donna Salk, a három békésen alvó gyermek anyja, csak most tudta meg, milyen hosszú tud lenni egy óra. Tíz óra előtt néhány perccel bement a gyerekek szobájába. Sorba megfogta ütőerüket, kezét homlokukra tette. A pulzus rendes, nem lázasak. Lánykorában gyermekgondozónő volt, hőmérő nélkül is el tudja dönteni: minden rendben van. A laboratóriumot tárcsázta. Már az első csengésnél leemelték ott a hallgatót. — Minden rendben — suttogta a telefonba az asszony. — Jó. Egy óra múlva hívjál fel megint. Hajnali hatig óráról órára szólt a laboratóriumban a telefon. Óráról órára derűsebben csengett az asszony hangja: — Nem lázasak. Nem látok rajtuk semmi gyanúsat. Félhétkor a laboratóriumban a takarítóasszony az asztalra borulva találta Salk doktort. Hiába rázta, nem ébredt fel. Segítségért szaladt. Most már ketten rázták. Salk doktor lassan ébredt, teste verejtékben fürdött. Letámogatták kocsijához, de az orvos olyan kimerült volt, hogy jobbnak látták, ha nem engedik egyedül útnak indulni: egy kollégája vezette autóját házáig. Ártalmatlan az emberi szervezetre. 1953. március 18-án, miután egy hétig figyelte gyermekeit és a laboratóriumban ellenőrző kísérleteket végzett, Salk dr. Washingtonba utazott és felkereste Basil O'Connert, a National Foundation for Infantile Paralysis (a gyermekbénulás leküzdésére szolgáló alapítvány) elnökét és bejelentette neki: — Ön tudja, hogy az állatokon végzett oltások sok kudarc után végül is eredményesek voltak: azok a majmok, amelyeket a kristálytiszta, halványpiros oltóanyaggal oltottunk be, immúnisak maradtak a gyermekbénulással szemben. Most bejelentem, hogy három gyermekemet az anyaggal beoltottam. Semmi bajuk nincsen. Bebizonyosodott, hogy a vakcina ártalmatlan az emberi szervezetre ... Most sok pénzre lesz szükség, hogy elkezdhessük az oltásokat milliószámra ... Három oltást kell mindekinek kapnia. Az első kettő mozgósítja a vérkeringésben a védekezőerőt. A harmadik oltás a legfontosabb. Ez emlékezteti a szervezetet az első két oltásra, ha a betegség megtámadja és erősíti a védekezés munkáját. (A gyermekbénulás leküzdésére szolgáló alapítványt egyébként Roosevelt volt elnök hozta létre, aki 1925-ben gyermekbénulásban betegedett meg, s mindig támogatta a betegség- leküzdésére irányuló tudományos munkát.) Az első 220 000 oltás. Az alapítvány Salk mellé állt. Már 1954-ben sor került az első nagy tömegoltásra. 44 államban 440 000 gyermeket oltottak be. Kétszázhúszezret Salk-vakcinával, a többit semleges anyaggal. Senki sem tudta, hogy melyik gyermek kapott igazi oltást. 36 államban csak a második elemistákat oltották be, a többi nyolcban az első három osztály tanulóit. Az eredmények minden várakozást felülmúlták. 1955. április 13-án közölték a nyilvánossággal a Salk-vakcinával végrehajtott tömegoltások eredményeit. Drámai közjáték Teljes erővel folytak az előkészületek 57 millió gyermek és fiatalkorú beoltására és az USA különböző részein megindultak az oltások. 1955 májusában bombaként csapott le a rémes hír: a Salk-vakcinával beoltottak egyrésze gyermekbénulásban megbetegedett. Csak a szérum lehet a megbetegedés oka — vélték —, hiszen egymástól egészen távollevő vidékeken fordultak elő a megbetegedések, közvetlenül az oltás után. Az oltásokat leállították, az egész országban óriási volt az izgalom, csak Salk doktor volt nyugodt. Bejelentette, hogy újra ellenőrizte kísérleteit, nem tévedett, a szérum nem okozhatja a megbetegedéseket. Talán a gyártásnál történtek hibák ... Hamarosan kiderült, hogy csak azok betegedtek meg, akiket a Cutter-gyárban készült anyaggal oltottak be. A többi gyár által készített Salk-vakcina nem okozott megbetegedést. A vizsgálat bebizonyította, hogy a gyárban gondatlanság történt Azóita sehol a világon hasonló eset nem történt. A statisztika azt bizonyítja, hogy a Salk-vakcinával beoltottak körében sokkal kisebb a megbetegedési százalék és ha mégis megkapják, a betegség enyhe lefolyású. Üj távlatok Salk doktor nem elégszik meg eddigi eredményeivel. Ujabb kutatási területet tűzött ki maga elé. Véleménye szerint ugyanis sok felnőttkori megbetegedésnek az az oka, hogy gyermekbénulási vagy más vírusok az idegrendszert fiatal korában megtámadták. Nagyobb bajt akkor nem okoztak, de hosszú, több évtizedes „alvás" után is felébredhetnek és bizonyos betegségek (magas vérnyomás, gyomor- és béldaganatok stb.) esetében gyengítik a szervezet ellenállását. Salk doktor most erre a területre terjeszti ki kutatásait; olyan vakcinát szeretne létrehozni, amely — ha ifjúkorában beadják — megakadályozza a központi idegrendszer vírusokozta későbbi meggyengülését. Ha ez sikerül, akkor az emberek idősebb korukban is ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben. (A Népszabadság nyomán) ÚJ SZÖ r1957. augusztus 2.