Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)
1957-08-16 / 227. szám, péntek
Bürke admirális képzelődése a Szovjetunió elleni „könnyű" háborúról Vasziljevszkij marsall válasza A Krasznaja Zvezda közölte Alekszandei; Vasziljevszkij marsallnak A. Bürke admirálisnak, az USA hadihajóraja vezérkari főnökének cikkére adott válaszát. Bürke cikkét a This Week Magaziné folyóirat közölte Vasziljevszkij marsall kijelenti: EGY „DEMOKRATIKUS" jellegét hangoztató állam tengernagya ma két világháború meggyőző tapasztalatai után aljas módon becsapja a közvéleményt azzal az állítással, hogy a háborút az atom- és termonukleáris fegyverek korszakában meg lehet nyerni anélkül, hogy saját népünk éle- ' tét kockáztassuk... Bürke tengernagy cikkében az együgyú dicsekvés veszedelmes méreteket ölt, mert az amerikai népbe beleoltja az USA Szovjetunió elleni „könnyű és biztonságos" győzelmes háborújának illúzióját. Bürke tengernagy hallgat arról, hogy a Szovjetunió gazdasági erejét tekintve a második helyet foglalja el a világon és hogy forrásai jelentős mértékben felülmúlják az USA forrásait, gazdasági és társadalompolitikai rendszere, amint azt megmutatták a múlt háború tapasztalatai felmérhetetlen előnyt biztosítanak számára az imperialista államok elleni harcban. A Szovjetunió katonai ereje, az, hogy a Szovjetunió a legkorszerűbb fegyverekkel, ezek között atom- és termonukleáris fegyverekkel, meszszehordó lövedékekkel rendelkezik, minden előfeltételt megad a győzelemre bármely háborúban, amelyet az Imperialista agresszorok robbantanának ki a Szovjetunió és az egész szocialista tábor ellen. A szovjet nép kormánya és a szovjet fegyveres erők nagyon jól tudják, hogy a jövő háború felmérhetetlen szenvedést hozna nemcsak a legyőzöttre, hanem a győztesre is. Ezért a szovjet emberek, közöttük a katonák is kitartóan harcolnak a békéért, a háború kiküszöböléséért. Nem gyengeségünkön, hanem erőnkön, haladó ideológiánkon alapul e békeszerető álláspontunk. Vasziljevszkij marsall a továbbiakban megjegyzi: Az amerikai haditengerészet szerepét illetőleg Bürke tengernagy azt merészkedik"állítani, hogy „ha háború lesz, igyekezni fogunk elérni azt, hogy az messze az USA-tól játszódjon le". És nemcsak ez. Bürke szavai szerint, az amerikai haditengerészet abban a helyzetben van, hogy „visszacsapjon a Szovjetunióra". Bur1 ke minden bizonnyal tudatában van annak, hogy az atomfegyverek korszakában a kísérő légierőkkel rendelkező tengerészet akciói a tengeralattjárók és repülőgépek hatáskörének övezetében, amelyeknek támaszpontjai szárazföldön vannak és ez az övezet többezer mérföld terjedelmű — annyi nehézséggel küzdenek és olyan veszteséggel járnak, hogy inkább saját vé^slmükre kellene gondolniuk, mint „a tenger uralmára". Az amerikai tengernagynak tudnia kell, hogy semmiféle hadihajóraj, az amerikai sem védelmezheti meg államának területét a legkorszerűbb rakétafegyverek és stratégiai légierők csapása ellen. Bürke állításai tehát semmi egyébnek sem tekinthetők, mint felelőtlen dicsekvésnek, amelyet egyáltalán nem a nemzetek és a béke érdekei diktálnak. Az ő célja az agresszív háború ideológiai előkészítése. Nem fér kétség ahhoz — Írja Vasziljevszkij —, hogy az amerikai nép és haladó közvélemény helyesen értékeli azokat az elképzeléseket, amelyeket Bürke tengernagy és a hozzá hasonló „szakértők" kifejeznek és nem befolyásolhatják magukat hamis elképzelésekkel a jövő atomháborúról, amely felmérhetetlen szenvedést hozna valamennyi ország népére, amely háborúba sodródna. Az atomháborút nem lehet az ellenfél könnyű veresége lehetőségének hangoztatásával meggátolni, hanem elsősorban és főképp azzal, hogyha az államok között a kö'csönös megértést és bizalmat helyreállítjuk. Indiában megünnepelték a függetlenség napját Delhi (ČTK) — Augusztus 15-én és 16-án India az 1857. évi angolellenes felkelés 100. évfordulóját és függetlensége kihirdetésének 10. évfordulóját ünnepelte. Delhiben Dzsavaharlal Nehru miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. Ünnepségek voltak India más városaiban is. 1 Mongol kormányküldöttség átutazóban Moszkvában Moszkva (ČTK) — A Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége a Német Demokratikus Köztársaságba vezető útján augusztus 14-éň Moszkvába érkezett. A mongol küldöttséget Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezeti. A mongol kormányküldöttség üdvözlésére a vnukovi repülőtéren megielent L. Brezsnyev, A. Koszigin, V. Kuznyecov és más hivatalos személyiségek. Baráti országok: KOREA A háború után a koreai városokat gyorsan újraépítették. Eddig már 13 millió •400 ezer négyzetméter lakóterület készült el. Képünkön a kimcsaki újjáépített technikai iskola egy részét látjuk. (Koreai Sajtóiroda felvétele) Hogyan akarják fellendíteni a francia gazdasági életet A frank részleges devalválása SZ. VUKMANOVICS-TEMPO, Jugoszlávia Szövetségi Végrehajtó Tanácsának alelnöke Szukarno indonéziai elnök meghívására augusztus 14én Dzsakartába Indonézia fővárosába érkezett. (ČTK) MOHAMED BEN JUSZEF, marokkói szultán a Reuter hírügynökség rabati tudósítójának közlése szerint úgy határozott, hogy felveszi az „Őfelsége marokkó királya" címet. Az eddigi szultánátus tehát marokkói királyságnak fogják nevezni. (ČTK) Az olyan drasztikus intézkedések egész sora után, mint amilyen volt a legkülönbözőbb árufajták árának felemelése, a szociális biztosítás rosszabbodása stb., amelyekkel az 1958. évi állami költségvetés deficitjét több mint 600 millió frankkal akarják csökkenteni, e hét elejétől Franciaországban további intézkedés lépett él,etbe. A francia kormány a külföldről behozott árura 20 százalékos egységes adót vetett ki. (Ez alól csak a szén, a kőolaj-termékek, a textilés kohászati ipar nyersanyagai képeznek kivételt.) Másrészt a francia exportálókat a kormány külön ajándékával — 20 százalékos kiviteli jutalommal — akarják a kivitelre serkenteni. Ezen intézkedések Gaillard ismert terve szerint a francia gazdasági élet fellendítését szolgálják. Gaillard miniszter közölte azt a határozatot is, amelyet • a nemzetközi pénzügyi alap már jóváhagyott, hogu a külföldre utazó franciák ezentúl idegen valutáért 20 százalékkal több frankot fizessenek, mint eddig. A Londoni Bank hétfő óta a frankot font sterlingre már az alacsonyabb árfolyam szerint számítja át. 1167,18 — 1 184,82 francia frankot kell egy font sterlingért fizetni, míg az eddigi árfolyam 972,60-937,30 frank volt. Nyugat-Németország és Spanyolország ugyancsak módosították a frank beváltási árát. A Sunday Times angol lap ez alkalommal megjegyzi, hogy a londoni pénzügyi körökben a francia frank részleges devalválásáról szóló hír nem hatott meglepetésként. Már hosszabb idö óta várták, hogy Franciaország — túlméretezett katonai kiadásaira való tekintettel — nem fogja tudni kikerülni pénznemének devalválását. (Az algériai háború naponta 2 milliárd frankjába került Franciaországnak.) Annak ellenére, hogy Gaillard az említett intézkedéseket a gazdasági katasztrófa elkerülése érdekében múlhatatlanul szükségesnek minősítette, az teljesen bizonyos — írja az Humanité —, hogy a frank devalválását — amivel a francia dolgozók életszínvonalát csökkentették — megakadályozhatták volna, mégpedig elsősorban a kormány algériai politikájának megváltoztatásával. MIALATT AZ ANGOL KATONAI REPÜLŐGÉPEK gyújtóbombákkal árasztják el az ománi nép pásztortelepeit és rakétalövedékekkel pusztítják el lakóházaikat, megölve bennük az asszonyokat, gyermekeket és öreg embereket, a szabadságharcosok hozzátartozóit, a szárazföldi egységek a sivatagban és a sztyeppékben haladnak előre. Legkorszerűbb haditechnikával, páncélautókkal felszerelt angol haderő a maszkati szultán csapataival együtt a népi felszabadító mozgalom gyors letörésére és az úgynevezett „nyugalom helyreállítására" törekszik. Néhány hónap leforgása alatt ez már a második közép-keleti nagyvonalú brit agresszió, nem számítva az angol gyarmatosító egységek beavatkozását a közelmúltban Aden északi tájain, valamint a Jemen határain folytatott állandó provokációt. Sokan azt mondják, hogy az ománi események oly váratlanul robbantak ki, mintha az égből pottyantak volna le. Ennek az a magyarázata, hogy az angolellenes és gyarmatosításellenes lázadás olyan országokban kezdődött, amely túlzás nélkül a világ legelmaradottabb országa, amelyről ez év júliusáig nálunk nagyon keveset tudtak. OMÁN AZ ARAB FÉLSZIGET legkeletibb kiszögellésén 200 000 négyzetkilométernyi területen fekvő ország, melynek 500 000 főképp arab nemzetiségű lakosa van. Jelentős számban élnek itt még hinduk, perzsák és négerek. Mint e terület minden országában, itt is forró és száraz éghajlat uralkodik. Az ország belső részét jobbára sztyeppék alkotják, amelyek nyugat felé sivataggal végződnek. Az ország fővárosa Nizzuva, az imám székhelye. A legnagyobb város Maszkat, az ománi öböl partján fekvő kikötő. (Hosszú időn át e város önálló szultánátus volt). A partmenti lakosság halászattal foglalkozik. Az ország termékenyebb vidékein gabonát, zöldséget, gyapotot és különféle déligyümölcsöket termesztenek. A part mentén nagy fügefaligetek terülnek el. A mezőgazdasági termelés itt a föld mesterséges öntözése nélkül elképzelhetetlen. A belső vidékek 18 harcias törzsből álló vándornépe tevét, juhot és kecskét tenyészt. Gyári termelés itt nincs. A háziipar műhelyeiben tőröket, edényeket, arany- és ezüst dísztárgyakat készítenek. Az országban nincs vasút, rádió, távbeszélő, táviró. Posta sincs olyan értelemben, ahogyan mi ismerjük ezt az intézményt. Omannak nincs saját pénzegyaiango! N gyarmatosig j újabb / áldozatéig sége sem. A gépkocsin való közlekedésre alkalmas országút mindössze néhány száz kilométert tesz ki, főképp a tengerparton. A belföldön az egyedüli közlekedési eszköz még ma is a karaván. Tevén szállítják az utasokat és málhát egyaránt. Az ország mindeddig nem szabadult meg teljesen a feudalizmus béklyóitól. EZ IRÁNT AZ ELMARDT ÉS SZEGÉNY ORSZÁG IRÄNT már hosszabb idő óta a kapitalista monopóliumok egész sorai szinte „megható" módon érdeklődnek. Ennek oka az, hogy az ország belső sivatagjain a kőolaj szaga érezhető. Ez a szag vonzóan hat az angol, amerikai és más kőolajtársaságokra. Mert hiszen nem titok, hogy ezen a sűrű piszkos folyadékon súlyos font- és dollármilliárdokat lehet keresni, amelyekért viszont mindent meg lehet vásárolni, még kapitalista kormányok politikáját is. És ezért röviddel azután, hogy Buraimi oázisa közelében gazdag forrásból kőolaj buggyant, az ország északi határmenti kiszáradt földjén embervér hullott. A Nagy-Britannia és SzaúdArábia közötti pert e területért — melynek nem voltak pontosan megállapított határai — Nagy-Britannia végül is katonai beavatkozással a maga javára döntötte el, főképp arra való tekintettel, hogy Omán területén további gazdag kőolajforrások vannak. Éppen a maszkati szultánnak, az angolok engedelmes bábjának katonái 1955 decemberében megtámadták Ománt, amely addig szabad ország volt és — éppúgy, mint most az angolok — elfoglalták Nizzuva fővárost. Ezután a Petroleum Development (Omán) LTD. angol kőolajtársasáq a szultántól „nagyon könnyen kapott a 2026. évig érvényes koncessziót kőolajbányászatra. A maszkati szultán haderői élére — a biztonság kedvéért — angol tiszteket állítottak. A szultán hadserege azonban még sem lett úrrá az egész országban, mert a vándortörzsek nem törődtek bele vereségükbe. AMIKOR PEDIG körülbelül egy hónappal ezelőtt Omanban teljes erővel kitört az angolellenes lázadás, és a maszkati szultán egységei menekülésszerűen visszavonultak a partvidékre, a brit haditengerészet védelme alá — London politikai köreiben megdöbbentek. Még élénk emlékezetükben élt a kudarcot vallott szuezi kaland. A pánikot magának S. Lloyd külügyminiszternek kellett meggátolnia, aki az angol alsóház június 23-i ülésén kijelentette, hogy „a szárazföldi erők harcbavetése Omanban katonai szempontból felesleges volt". Azt állította, hogy a lázadás letörésére a légi erők is elégségesek. Álláspontját a burzsoá sajtó egy része is támogatta, azzal érvelve, hogy az ománi vándornépet már a legkorszerűbb repülőgépek megjelenésére is páni félelem fogja el. Az angolok azonban számításaikban csalódtak. Az ománi telepek barbár megtámadása ellenére sem lankadt az ománi szabadságharcosok ereje, sőt ellenkezőleg. A maszkati szultán hatalma — Nagy-Britannia anyagi támogatása ellenére — hirtelen megcsappant. A helyzet kritikussá vált. A brit gyarmatosítók soraiban mindegyre többen követelték a lázadás „gyors és kemény" letörését. A „Time and Tide" a többi között ezeket írta: „Ha ingadozni fogunk és hibát hibára halmozunk Omán ügyében, akár politikai, akár katonai téren, magunk okozzuk majd a közeljövőben az új nehézségek és megaláztatások egész sorát..." AZ ANGOL KATONAI KÖRÖK az ilyen és hasonló tanácsoknak megfelelően meglepően gyorsan intézkedtek. A távolfekvő afrikai Kenyából repülőgépen szállították Omanba a kameruni gyalogezred egységeit, Adenből pedig a 15. és 19. számú gépesített lovassági ezred csapatait. Ezeket a katonai egységeket a skót hegyivadászokkal, az ottani helyőrségek angol zászlóaljaival és a maszkati szultán katonaságával együtt Robertson tábornok parancsnoksága alá rendelték, akit a hegyvidéki harcok szakértőjének tartanak. A múlt hét közepén az ománi terület elleni támadásra adtak parancsot. A cél világos: Minden áron, a lehető leggyorsabban vérbe kell fojtani a lázadást. Az imperialistáknak erre nagyon sok okuk van. Mégpedig: kőolajérdekeik védelmezése, a megtépázott katonai becsület helyreállítása, a Perzsa öböl térségében elterülő hercegségek és szultánátusok megfélemlítése, hogy ne követhessék Omán példáját. A Bahrejni szigeteken — amelyek a legnagyobb kőolajterületek közé tartoznak — a közelmúltban lezajlott nyugtalanságok a Themze partján élő kőolajhatalmasságokat aggodalommal töltik el aziránt, vajon a Szaúd-Arábiában működő amerikai kőolajtársaságok ezt az alkalmat nem használják-e ki Buraimi oázis elleni új» támadásra. Az angolok fő törekvése, hogy a hadjáratot az ENSZ közgyűlése szeptemberi ülésszakának megkezdéséig befejezzék. A sietség okát a Spectator angol konzervatív napilap jelölte meg augusztus 8-i számában, amikor megírta, hogy Nagy-Britannia kénytelen lesz az ENSZ közgyűlése és Biztonsági Tanácsa elé állni, ahol vele szemben fellépnek Ázsia és Afrika országai. A lap hangsúlyozza, hogy az ománi események „határozottan károsan befolyásolják a Nagy-Britannia és az arab országok közötti kapcsolatokat". Ez pedig a brit gyarmatosítókra rendkívül kellemetlen. Maguk is tudják, hogy az ománi terror kérdésében elfoglalt amerikai semleges álláspont mögött — habár ügyesen álcázva — ott rejtőzködik a legnagyobb közel-keleti kőolajversenytárs gyűlölete. NEM KÉTSÉGES, hogy az angolok durva fölénye és korszerű felszerelése a korszerű háborúban tapasztalatlan ománi felkelők ellen végül is győz. Azonban az a kérdés, mennyi ideig élvezik majd győzelmük gyümölcsét? A gyarmatosító rendszer feltartóztathatatlan bomlási folyamata tovább tart és nem lehet azt a legkorszerűbb haditechnikával sem feltartóztatni. A jövő a szabad Ománé. —tt— A testvéri szolidaritás szellemében folytak Dánia Kommunista Pártja küldöttségének moszkvai tárgyalásai Moszkva (ČTK) — Dánia Kommunista Pártjának küldöttsége augusztus 7—13-ig Moszkvában tartózkodott. A küldöttség tagjai szovjetunióbeli látogatásuk során tanácskoztak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának képviselőivel. Ezen összejöveteleken megvitatták a két pártot érdeklő kérdéseket. A két fél kicserélte informícióit a pártok működéséről és megvitatták a nemzetközi munkásmozgalom problémáinak egész scrát. A tanácskozás elvtársi légkörben a két kommunista párt testvéri szolidaritásának szellemében folyt. A megbeszéléseket az a közös törekvés hatotta át, hogy lankadatlanul küzdjenek a békéért, a szocializmusért, a szovjet és dán nép közötti barátság megszilárdításáért. Dánia Kommunista Pártjának küldöttsége augusztu. 14-én Koppenhágába utazott. KRUPP: Felkészültünk fegyvergyártásr.i Essen (ČTK) — Alfréd Krupp, az á.^yúkirály az amerikai Times folyóirat tudósttójának adott interjújában kijelentette, hogy konszernje hajlandó a nyugati hatalmaknak fegyvereket és lőszert gyártani. Amikor Kruppot 1951 februárjában a landsbergi börtönből büntetésének kitöltése előtt szabadon bocsátották vállalatai vezetőségével együtt kijelentette, hogy az esseni konszern soha többé nem fog fegyvereket gyártani, még akkor ssm, hogyha „ezért, szabotázzsal vádolnák". Á Krupp konszern brémai fiókvállalata már régebben megkezdte a hadianyag oyártását. Francia engedély alapjan a vállalat Noratlas jelzésű szállítórepülőgépet gyárt az új német haditengerészetnek és egyúttal amerikai lökhajtásos vadászrepülőgépeket szerel a Luftwaffe számára. Omán nemzeti erői kitartanak Kairó (ČTK) — Az ománi imám kairói képviseleti hivatala augusztus 14-én nyilatkozatot adott ki, amelyben közli, hogy Omán nemzeti erői az angol bombázógépek, harckocsik és a gyalogság támadásai ellenére kitartanak pozícióikban. A nyilatkozat cáfolja az ománi erők kapitulációjáról szóló brit állítást és hangsúlyozza, hogy Omán nemzeti erőinek nincs szándékukban teljesíteni az angolok óhaját és letenni a fegyvert. A japán szocialisták felszólították kormányukat függetlenségi politika folytatására Tokió (ČTK) — Japán Szocialista Pártja Fudzsijama japán külügyminiszternek nyilatkozatét adctt át. amelyben felszólítja a kormányt, ne kövesse az USA politikáját, és semleges ál'áspontra helyezkedjen. A japán szocialisták egyúttal felszólították a kormányt, kössön diplomáciai kapcsol?tokat Kínával. A Jaoán Szocialista Párt egyúttal sürgeti a békeszerződés mielőbbi megkötését a Szovjetunióval és javasolja, hoqy e hatalmas szocialista orszánnal kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat kössenek. ÜJ S Z Ô 1957. augusztus 16.