Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-15 / 226. szám, csütörtök

A SZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁSÉ A JÖVÖ Kiváló eredmény a mezőgazdaság szocialista átépítésében Hazánk földterületének több m 50 százaléka a szocialista szektorban van Néhány nappal ezelőtt népünk örömmel vette tudomásul azt a jelentést, hogy hazánkban a szocialista szektorhoz tartozó mezőgazdasági üzemek az egész mezőgazdasági földterület csaknem 52 százalékát vették birtokukba. Ebből a területből 41 százalékot az EFSZ-ek földterületei képezik. Mindez ékes bizonyítéka annak, hogy a szövetkezeti eszme mindjobban győzedelmeskedik kis- és középparasztjaink körében, akik a kisgazdaságok felszámolásával egyre többen a szövetkezeti nagyüzemi termelés mellett döntenek.' Ebből a sikerből — mint azt mellékelt térképünk is szemlélteti — leginkább a cseh kerületek veszik ki részüket, ahol sokkal nagyobbak a falu szocialista átépítésének eredményei mint Szlovákiában. A folyó év július 31-iéveI köztársaságunkban 8945 szövetkezetet tartottunk nyilván, melyek 2 474 303 hektár földet művelnek meg. Szlovákiában augusztus 6-ával 1829 szövetkezetet jegyeztünk fel, amelyek az állami gazdaságokkal és a többi nyilvános szocialista szektorral együtt a mezőgazdasági földterület 43 százalékán gazdálkodnak. Mindenesetre a szövetkezetek száma egész köztársaságunkban ma már túlhaladja a kilencezret, hiszen mindennap további EFSZek alakítását szorgalmazzák kis- és középparasztjaink. Azon községek száma / száO zalékban/.shol van EF3Z. # A kerület szántóföldterületének százaléké,emeljen már EFSZ-ek ga2dálkodnali. A kerületben tervezett földterüle részaránya,amelyen mér EFSZ-ek ga délkodnek. [Hl30%-igEZa 40%-ig m 50%-ig ggig 60%-ig 70%-ig \ A kommunistá

k báto

r kiállása és felvilágosí

tó munkája nyomán Alsópélen az egész község belépett az EFSI-be Q Cseh országrészek @ Q Szlovákia © O Országos méret. Amikor az alsópéli falusi pártszervezet tagjai tavaly az évzáró taggyűlésükön az EFSZ megalakításáról, a termelés növeléséről beszélgettek és határozatba foglalták célkitűzéseiket, még nem tudták mily nehéz fába vágták fejszéjüket. — Nem lesz jó nálunk a szövetkezet, még kenyérnek való sem fog jutni a közösből — hangoztatták sokan a kis- és középparasztok közül. Ilyen és hasonló hangok hallatára bizony ez év elején kevés kilátás mutatkozott a szövetkezet megalakítására. A párt tagjai azonban a kezdeti sikertelenségek ellenére sem csüggedtek. Bíztak a parasztság józan ítélőképességében, bíztak saját erejükben. Egy pillanatra sem adták fel a kis- és középparasztok meggyőzésének gondolatát. Mire is alapozhatta tegyük fel Valach János 6 hektáros, Trginya Károly 8 hektáros és a többi középparaszt feltevéseit? 1951-BEN TÖRTÉNT, amikor második típusú EFSZ jött létre a faluban. Tagjai között azonban kis- vagy középparasztot csak nagyítóval lehetett volna találni. Persze a községi és a volt uradalmi földeken nem volt nehéz a szövetkezetet létrehozni. Mindez azonban nem vált a kicsi EFSZ további bővítésének és megszilárdításának hasznára. A parasztság dolgos kezemunkájának hiánya egyre szembeötlőbben mutatkozott meg a szövetkezet eredményein. Néhány évi sikertelen gazdálkodás után nemcsoda, ha a szövetkezet széjjelesett. Nem is kell mondani, ez az eset igen nagy port vert fel a faluban. Megingatta a kis- és középparasztok bizalmát a közös gazdálkodás iránt. Nehéz volt a régi bizonytalan talajon ismét új nagyüzemi gazdálkodást szervezni. Jasný János, Kasso Lajos, Trvinya Kálmán középparasztok, egyben a falusi pártszervezet tagjai, azonban szilárd alapot jelentettek a falusi pártszervezetnek a közös gazdálkodás gondolata további terjesztésében. Ezek fáradságot nem ismerve sok éjfélbenyúló estén át igyekeztek felvilágosítani gazdatársaikat a szövetkezeti gazdálkodás igazi voltáról és jelentőségéről. A HNB tagjai közül ismét a kommunisták, Lukács József, Suránszky Sándor voltak azok, akik határozott és bátor kiállásukkal védelmezték és terjesztették a közös gazdálkodás gondolatát. A nyilvános népgyűlések jó alkalmat nyújtottak a bonyolult kérdések megvilágításához, ahol ugyancsak ök léptek fel és magyarázgatták a nagyüzemi termelésben rejlő rendkívül nagy gazdálkodási lehetőségeket. Mindemellett egész sor más természetű kérdést válaszoltak meg, amelyek a jelenlevők részéről felmerültek. NAGY HASZNÁRA VÁLT a felvilágosító munkának továbbá az a szembeötlő tény, hogy a szomszédos felsőpéli EFSZ az utóbbi évek során lényegesen megjavította gazdálkodását. Titokban nem egy alsópéli középparaszt vizsgálta meg a tömött búzakalászokat, járta végig a vastagszárú kukoricát termő parcellákat és érdek

7 lődött a szövetkezeti tagok jövedelméről. " Saját bevallásuk szerint is látták, hogy a felsőpéli EFSZ, noha még mindig nem érte el a kívánt termelési színvonalat, sokkal gazdagabban jutalmazhatja tagjait, mint az egyéni gazdaságok a kis- és középparasztok fáradozásait. A szövetkezeti gazdálkodás népszerűsítésének ez a módja helyesnek bizonyult, ni^ha nem járt mindjárt kézzelfogható eredményekkel. A parasztok körében akár az utcákon, a családban, akár kint a határban ezután már sokkal sűrűbben beszéltek az új termelési módozatokról. Ezt az alkalmat a párt és a HNB tagjai az agitáció új formájának kutatására használták fel. Az egyik közös összejövetelen így vetődött fel aztán a gondolat: — Elvtársak — szólott az egyik — gyerünk ki a faluba a nép közé, mert ezzel közelebb kerülünk az emberekhez és megismerjük sajátos problémáikat. A családok meglátogatása viszont kedvező alkalmat nyújt arra, hogy elbeszélgessünk a feleségekkel, nagyapákkal és a többi családtagokkal. A javaslatot hosszabb vita után csakhamar tettek követték. A családok meglátogatása a türelmes, felvilágosító munkának igen kedvezett. Ez abban nyilvánult meg, hogy a kis- és középparasztok zöme megváltoztatta eddig vallott helytelen nézeteit és egy héten belül heten írták alá a belépési nyilatkozatot. A PÁRT- ÉS A HNB TAGJAI azonban, hogy minden kételyt eloszlassanak a szövetkezeti gazdálkodással összefüggő kérdésekben, úgy döntöttek, hogy segítségül hívják a surányi, baracskai és a fakóvezekényi EFSZ tagjait, akik majd saját tapasztalataikkal még közelebb hozzák az egyénileg gazdálkodókat az EFSZ gondolatához. A környékbeli EFSZ-ek tagjainak meggyőző erejű érvei, szavai igen mély gyökereket vertek az egyénileg gazdálkodókban. Ha a rádiót hallgatták vagy az újságokat olvasták, szintén csak arról győződhettek meg, hogy a szövetkezet az egyedüli út, mely a paraszt boldogulását elősegítheti. Ilyen körülmények között került az az újság Valentko János, Vincúr Ferenc és még egynéhány egyénileg gazdálkodó kezébe, amely Široký elvtárs Hradec Králové-ban elmondott beszédét hozta a mezőgazdaság legújabb helyzetéről. MOHÓN OLVASTÁK a sorokat. — Már ötven százalék — hangoztatták egymás között. Nincs hát tovább mire várnunk. Magángazdálkodással nem sokra vihetjük. Miért is bajlódnának tovább magukban? — vetődtek fel a kérdések. Igen, az országban már 50 százalék, Alsópélen ez idő szerint meg már 70 százalék tartozott a belépési nyilatkozatok alapján a szövetkezethez. Vasárnapra virradó reggel az eredmény már 90 százalékot mutatott. A belépési nyilatkozatokat aláíró kisés középparasztok ezen a délelőttön saját maguk látogatták meg azokat, akik még mindig nem tisztázták a családban, hogyan tovább? Nagy, eseményben gazdag történelmi napja volt ez ennek az 1400 lelket számláló szerény falucskának. Az 1200 hektár kiterjedésű határból már 1120 hektár a szövetkezet új tagjainak vagyonát képezte. Az emberek, ünnep lévén új ruhába öltöztek, mindenki jelen akart lenni az előkészítő bizottság által délutánra meghirdetett ünnepi alakuló gyűlésen. A kultúrteremben több, mint négyszázan foglaltak helyet, amikor az őszhajú Lukács István, az elnök megnyitotta az ünnepi ülést és szeretettel üdvözölte szövetkezeti gazdatársait. Nagy taps és éljenzés közepette hagyta abba rövid, de megfontolt beszédét az előkészítő bizottság elnöke. Következett a vezetőség megválasztása. Elnöknek ismét Lukács István köztiszteletben álló gazdát választották meg. Az ünneplő tömeg e nagy nap tiszteletére népmulatságot rendezett, kisimultak az arcok és az idősebbek, az új vezetőség a jövő távlatairól beszélgettek egymás között. ALSÔPÉL szövetkezeti község lett, mert ez a gazdálkodási forma biztosítja egyedül a parasztság felemelkedéséhez, a jólét növekedéséhez vezető egyetlen biztos utat! Szombath Ambrus Falusi levelezőink írják MINDENKI SEGlT A múlyadi szövetkezetben teljes ütemben folyik a gabonabehordás, hogy megkezdődhessen a cséplés. A tagokon kívül brigádosokat is látni. Az egyik kocsira Szabó Ferenc helybeli tanító adogatja a dúskalászú kévéket. A kazalon pedig Nagy Imre, a búsai középiskola tanítója segít kazlat rakni. Elnézem ezt a két embert. Tanítók, néptanítók ők, akik nem felejtették el, hogy a nép fiai. A tanév alatt is a népért dolgoztak, azok gyermekeit nevelve, tanítva, s most pedig velük együtt vívják a kenyérharcot. Budai József, Mulyad KÖZÖS ERŐVEL Még alig pirkad, amikor a nagytárkányi szövetkezet udvarán már nagy a sürgés-forgás. Pollák elvtárs, a szövetkezet elnöke a csoportvezető segítségével irányítja a tagságot. 150 ember dolgozik a szövetkezet földjein. Nagy elvtárs elmondja, hogy az idei aratás nehéz ugyan, de ilyen termésük még nem volt. Dicséretet érdemel a jó munkáért Vaskő elvtárs, a HNB titkára éš Orosz elvtárs, a HNB elnöke. Orosz elvtárs 20 tagú brigádot szervezett, s a csoport kiválóan do'qozott. Dobos László, Nagytárkány ...de mindenesetre figyelemkeltő... T~) engeteg a dolga ilyenkor a föld/"í művesnek. Hordani, csépelni kell. Így van ez nyár derekán, minden kézre, cséplőre szükség van, különösen most, mikor az eső meqkésleltette a gabona betakarítását. S a csép. léssel egy időben gondolni kell a beadásra és a tarlóhántástól kezdve sok mindenféle inkára. Ennek tudatában ragadnak szerszámot kezükbe a negyedi szövetkezetesek és korán indulnak a határba, hogy a föld drága adománya hamarosan a raktárba kerüljön. A gépészek már hajnalhasadáskor megindítják motorjaikat, olajat öntenek a hengerekre, és elindul a tevékeny munka. Nehéz, kévékkel rakott szekerek gördülnek a cséplökhöz. A nagy kévékre Jel-felpöfékel a hajtómotor és az új kenyér magva szaporán hull a zsákokba. Az emberek derűs arccal vizsgálgatják a sárga szemeket. A megelégedés ül ki arcukra, mert a borult idő ellenére is győzedelmeskedett kezük munkája, a föld korszerű megművelése — jól fizet a búza. Ezt figyeli 'is- és középparaszt, valamint a falu többi lakása is. Nagy érdeklődéssel veszik kezükbe az esténként kiadott eredményhirdető röplapokat. Van, ki ceruzát, papírost vesz elő, feljegyzi a jelentést és nagy számolásba kezd, Talán a 25 métermázsás hektárhozam varázsa készteti az embereket a ceruza fogására, vagy pedig az 1600 q árpa és a 15 vagon búza a beadásban eddig felmutatott eredmény? Azt ugyan senki sem tudja, de mindenesetre figyelemkeltő számokról van szó, és nem csúszhat el az érdeklődés Buda János aratócsoportjának szép eredménye ftditt sem, mely együttes tíz nap alatt 239 hektáron elsőnek végezte el az aratást. így napról napra gondolatba ejti az egyéni gazdálkodókat a közöt munka hatékonysága és a szövetkezet tagjainak minden megmozdulása, amit mi sem bizonyíthat jobban mint Tóth János 3,62 hektáros, Hnilica András 3,82-, Dobos Andárs 4,50-, Csaprada Mátyás 5,56-, Sallay József 4,15-, és Botyanszky András 4,46 hektáros magángazdák a nagy munka idején Jelismervén az összefogásban az erőt, tagként jelentkeznek az egységes földművesszövetkezett A vezetőség, úgyszintén a tagság szívesen fogadja az új tagokat és az elnök Tonka Mátyás felteszi a kérdést: — Milyen szándék vezetett benneteket arra a gondolatra, hogy a közösbe lépjetek? S mintha egy értelem adná a feleletet, mindnyájan azonos választ adnak: — A jobb utat keressük életszínvonalunk emelésére és gyermekeink számára biztos jövőt akaru.ik építeni. E

lőre lendülnek a kérges kezek, és a kemény ujjak között a toll sercegve írja a nevek kacskaringós betűit a belépési nyilatkozatokon. S midőn az írószerszám ismét a tintatartó mélyébe kerül, összeölelkeznek a "rmekkori barátok. Sok mindent mesélnek p múltról, majd a jelent mérlegelik és a jövőbe tekintenek, hogy a feladatok fudatával felvértezve együtt induljanak a parasztember gondjának megoldására a gabona betakarításának idején. Tallo K. (T-o) l Az első félév eredményei A žilinai kerület szövetkezeteinek az első félévben több mint 39 millió volt a bevételük. Nagy összeg ez, melynek jelentős része — 25 millió 8000 ezer korona — az állattenyésztési termésből folyt be. Megerősödtek, megszilárdultak a szövetkezetek, mert jól gazdálkodtak. Csaknem 72 vagon sertéshúst és marhahúst szolgáltattak be, s ezenkívül az állami felvásárlás keretében 55 vagont adtak el. Magas volt a tejhozam is a szövetkezetekben: 4 millió 750 ezer liter tejet fejtek. Kerületi méretben egy hektárra átlagosan 106 liter, s egy tehénre 763 liter esik az év első felében. Magasan túlteljesítették kötelező tejbeadásukat is, s az állami felvásárlás keretében 2 millió liter tejet adtak el. A tejhozamban Považská Bystrica szövetkezete érte el a legszebb eredményeket. Meggyőző adatok ezek, amelyek a szocialista mezőgazdasági termelés sikerét igazolják. A közös gazdálkodás földterületének egy hektára az idei esztendő első félévében 877 Kčs bevételt hozott, míg az elmúlt év 6 hónapja csak 754 Kčs-t Ez a 16,8 százalékos emelkedés egy esztendő eredménye. A žilinai kerület szövetkezeteiben a munkaegység átlagos értéke az év második felére 17,98 Kčs. Vannak azonban olyan szövetkezetek is, ahol a tagok átlag 24— !5 Kčs-t is elérnek. A közösben ott vannak a legszebb eredmények, ahol a gazdálkodást közösen irányítják, ahol a munka nagy részét közösen végzik. A szövetkezeti termelés nagy jelentőségű a mezőgazdaság szövetkezeti áatlakításában. A közösben széleskörűen és gazdaságosan használhatók ki a traktorállomások gépei s a fejlett agrotechnika. Kevesebb ott a munka, de többet és olcsóbban lehet termelni, mint a magángazdaságokban. Mert nagy erő a közös munka, a közös gazdálkodás. Ezért van az, hogy a példásan dolgozó közös gazdálkodásnak nagy a vonzóereje, ezért erősödik és fejlődik a szövetkezeti mozgalom. (m)