Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-13 / 193. szám, szombat

Szlovákia fővárosának CSISZ-tagjai a Nagy Október 40. évfordulójára Kommunistákkal az é/en Elnyerik-e újra a kormány vörös zászlaját? • Egy millió koronával szilárdítják a május 23-i kötelezettségvállalásukat • 1451 brigádóra a g yárban • Augustín Baran esztergályos két és fél év alatt teljesíti az ötéves terv feladatait 'A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 40. évfordulóját Bratislava ifjai és lányai és a CSISZ-tagok a legméltóbban akarják megünnepelni. A Nagy Október ünnepségei előkészítésének keretében, amelyeket a moszkvai VI. Világifjúsági Találkozó előkészületeivel kapcsolnak össze, szüntelenül ki akarják terjeszteni a világ ifjúságának részvételét a fesztivál-zászlóért folvtatott ország építő versenyben és az „ifjúsági milliókért" mozgalomban. Négymillió korona megtakarításra irányuló kötelezettségvállalásukat november 7-ig teljesítik. A bratislavai CSISZ-szervezet összes körzeti bizottságaiban júV A mezőgazdasági a cukorrépa a legjövedelmezőbb. Ennek a növénynek népgazdaságunk kettős hasznát látja. A nagyobb mennyiség több cukor előállítását teszi lehetővé, s azt is tudjuk, milyen értékes takarmány ez állatainknak. Á cukorrépatermelés eredményei nagymértékben befolyásolják az állattenyésztési termelés további fokozását. Ezért van szükség a cukorrépa hektárhozamának emelésére. A trebišovi élelmiszeripari kombinát vállalatának birtokain a múlt évben is gazdag hektárhozamokat értek el. Azonban még mindig nagy lehetőségeik vannak azok emelésére. Megerősítik ezt a tavalyi tapasztalatok. A hektárhozamot ugyanis nagymértékben befolyásolja a nedvesség. A múlt esztendőben a június és július hónap esőben nagyon szegény volt. Míg 1955-ben a cukorrépa fejlődése idején 308 mm eső esett, tavaly mindössze 168 mm. Ezért volt szükség olyan intézkedések megtételére, hogy a cukorrépa vetésterülete több nedvességhez jusson. Tavaly összesen 121 hektár területen volt szükség öntözésre. Amíg a víztelen területeken az átlagos hektárhozam 321 mázsa volt, a vízzel ellátottakon 450 métermázsát értek el. A tapasztalatok szerint abban az esetben, ha júliusban és auguszz egész országban folyik már az aratás az új termés, a jövő esztendei kenyérnek való betakarítására. Ez a munka nemcsak hogy a legfelelőségteljesebb, hanem a legnehezebb is a dolgozó parasztság részére. Különösen fokozottabb erőfeszítést követel meg ez a munka az idén. Áz utóbbi hetek kedvezőtlen időjárása, a sok vihar több helyen összekuszálta, úgyszólván „lehengerelte" a gabonát, némely helyen olyannyira, hogy csak kaszaheggyel lehet levágni. Mindezek a körülmények nem szabad hogy befolyásolják az aratás menetét, hátráltassák a munkákat, mert a késedelmeskedésből óriási károk származhatnak. Az idei termés kivételesen jó. Sokhelyütt úgy mondják, évtizedek óta nem termett olyan telt kalászú, acélos szemű búza, mint az idén, a rozs is embermagasságra nyúlt, s az árpaföldek is gazdagon fizetnek. Őszi árpából — több helyen már kicsépelték — 30—35 mázsa termett hektáronként, búzából is meglesz nem egy szövetkezetben a hektáronkénti 25—30 mázsás átlag. A szenei járás EFSZ-eiben is, ahol ugyan a vihar jelentős károkat okozott, meglesz a 20 mázsás átlag. A radványi szövetkezetben is kitett a föld magáért és a reá fordított munkáért gazdag gyümölcsöt hozott, hiszen ha nem lett volna bőséges a termés, a szövetkezet nem tudta volna, alig a cséplés megkezdésének napjaiban — elsőnek a köztársaságban — teljesíteni 100.2 százalékra gabonabeadási kötelezettségét. E néhány példa mellé még igen sokat felsorolhatnánk annak bizonyítására, hogy a közös gazdálkodás milyen sokat tett néhány év alatt a hektárhozamok növelése érdekében. S ha már a szívós, a kitartó munka meghozta az eredményt, ne hagyjuk, hogy a betakarításnál kárbevesszen. Éppen ezért szükségeá, hogy e munkák teljében se feledkezzünk meg a jó szervezésről és arról sem, hogyan, miképpen előzhetjük meg a nagyobb veszteségeket, s arról, hogy a hanyaglius végéig plenáris üléseket hívnak össze és megtárgyalják az ifjúság eddigi részvételét az építőifeladatok teljesítésében, a Világifjúsági Találkozó előkészítését, továbbá a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplését. A Nagy Október tiszteletére a bratislavai CSISZ összes körzeti bizottságaiban beszélgetéseket rendeznek az Októberi Forradalom jelentőségéről, a szovjet komszomolok életéről és munkájáról, kiállításokat rendeznek a Szovjetunióról, olvasó konferenciákat a szovjet könyvekről és az iskolai CSISZ-tagok az új iskolaév kezdetén leveleket intéznek a szovjet Komszomol-tagokhoz. ' J termények közül tusban nincsen kellő mennyiségű csapadék, két ízben szükséges ezekben a hónapokban öntözni a cukorrépát. Vannak, akik azt állítják, hogy a vízellátás növeli a kiadásokat s csökkenti a cukorrépa termesztésének jövedelmezőségét. A trebišovi tapasztalatok az ellenkezőjét bizonyítják. Ebben az évben a trebišovi vállalat cukorrépa vetésterületének vízellátását 272 hektárra szélesítik ki. Ezen a területen 580 mázsa átlagos hektárhozamot terveznek, így értékesítik az előző évek tapasztalatait, így akarják nemcsak teljesíteni, hanem túlszárnyalni kötelezettségvállalásaikat. (Tudósítónktól.) S Gabonaberakásra alkalmas gépkocsik Országúti hótisztító gépkocsikat • használnak a Szovjetunió új ga2 bonatermő területein a búza • átra• kására. A hótisztító autók folyto• nos -ugarban 10—15 méter távolI ságra emelik át a búzát, amivel • egyben a pelyva is kihull és a gabona is levegőzik, szárad. A; hóel• fálc'arltó "gépkócsik a gabona bera• kására is alkalmasak; 20 perc alatt £ töltenek meg egy vasúti vagont • búzával. • K. ság, a nemtörődömség milyen károkat okozhat nemcsak az országnak, hanem az egyéneknek, a termelőknek is. Kétségtelen, az idén sokkal jobban felkészült a falu népe a betakarításra, mint az előző években. A szövetkezeti mozgalom rohamos fejlődése, a szövetkezetek számszerű növekedése is könnyebbé teszi az aratást, hiszen az idén sokkal több dolgozóparaszt már a közösben, gépek segítségével arat. A gépi erő is jóval nagyobb az idén, mint a múlt években volt, jelentősen több a kombájn, a kévekötőaratógép, mint tavaly. Örvendetes, hogy az idén már a kombájnvezetők zöme is kiváló szaktudással — néhány éves tapasztalattal, gyakorlattal indult az aratásba. Ez sem lebecsülendő. Mégsem elcsépelt frázis, pusztába kiáltó szó, ha felhívjuk a falusi pártszervezetek, a helyi nemzeti bizottságok figyelmét arra, miként cselekedjenek a nehéz munkák idején, milyen segítségre van szükségük a mezőgazdasági dolgozóknak, hogy rendben, zökkenőmentesen munkálkodhassanak. zükség van segítségre, támogatásra, gyors intézkedésre? Igen. Még akkor is, ha azt állítjuk, hogy a traktorállomások kifogástalanul felkészültek e nagy munkára. Hát kit biztosítja, azt, ha a kévekötőgép beleáll a 160—170 cm magas rozsba, hogy nem törhet el a gereblyéje, a kaszája, nem szakadhat el a ponyvája, még akkor is, ha jól megjavították a télen? Előfordulhat üzemzavar még a legjobban kijavított, jól kezelt kombájnnál is? Előfordulhat. S ilyen esetben sem lehet tétlenül nézni a dolgot. Ha kisebb a baj, a helyszínen, ha nagyobb, a javítóműhelyben, de gyorsan üzemképessé kell tenni a gépet. Persze, azzal egyetlenegy gépállomásvezetőnek, szövetkezeti elnöknek sem csökkenhet a felelőssége e sürgős munkák idején, ha elromlik egy-egy gép s amiatt túlérik a gabona, kipereg a szem. Mert nem a legjobb bizonyítvány a szenei traktorállomás igazqatója számára sem, hogy az aratás másodnapján 94 kombájn közül 14 üzemA Magas-Tátra kékes ormai alatt elterülő korszerű vegyiipari Chemosvit-gyár dolgozói körülbelül két hónappal ezelőtt magas kitüntetésben részesültek. Elnyerték a kormány vörös zászlaját. Hogy mennyi örömet, mennyi lelkesedést és munkakedvet váltott ki ez az elismerés az üzem dolgozói között, ezt csak az tudja, aki ma benéz a gyár műhelyeibe, elbeszélget az itt dolgozó munkásokkal, kommunistákkal, CSISZ-tagokkal. Még tavaly, amikor a párt felhívással fordult a vegyiipari üzemek dolgozóihoz, elegendő mennyiségben biztosítani az élelmiszer és a könnyűipari cikkek csomagolásához szükséges anyagot, az üzem dolgozói ELHATÁROZTÁK, HOGY BŐVÍTIK A TERMELÉST. Kérvény kérvény után ment a minisztériumba, az építkezési szervekhez, de a válasz mindig rövid volt. Nincs anyag, nincs pénz, a gyár bővítését egyelőre nem lehet megvalósítani. Ezek után nem maradt más megoldás, mint türelmesen várni. Az üzem kommunistái azonban másképp határoztak. — Felépítjük saját erőnkből. Brigádot szervezünk az építkezésre. Önsegéllyel beszerezzük /az anyagot. — S míg a gyár anyagbeszerzői házánk üzemeit járták a normán felüli anyagkészletek felkutatására, addig az üzem kommunistái az üzemi pártszervezet felhívására egyemberként láttak hozzá az építőmunkához. Brigáddal — munkaidőn kívül — megkezdték az alapok kiásását, a falak felhúzását és a gépberendezés elkészítését. Tavaly indult meg ez a hősies, önfeláldozó munka, •MELYBEN A KOMMUNISTÁK JÁRTAK AZ ÉLEN, akik máig másfélezer -brigádórát dolgoztak már le a Priešvit 2. üzemrészleg építkezésénél, és ennek érdekében ugyanennyi brigádórát munkahelyükön, a mütíelyekben. A kommunisták önzetlen példaadása a pártonképtelenül vesztegelt a tarlón. Itt már az előkészületekbe csúszott hiba. Milyen károk származhatnak a késlekedéssel, ha a gabona túlérik és kipereg a szem? Minden jó gazda tudja, hogy nagymértékben csökkenthető a veszteség azáltal, ha az aratás a legmegfelelőbb időpontban történik. Hogy melyik az az időpont, azt nem lehet így leszögezni, hiszen az vidékenként változik, de függ a vetés időpontjától, s még a földek minőségétől is. És ezért fontos, hogy a traktorállomások mindig készenlétben álljanak, hiszen sohasem lehet tudni előre, melyik falu határában van nagyobb szükség a gépre. Mindezt jól tudják a dolgozó parasztok, ellenben arra már kevés szövetkezeti tag, egyénileg gazdálkodó gondol, vajon mennyi gabona megy kárba a hanyag munkával és azzal, ha túlérett már a gabona és megkésve aratják. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szerint nálunk az 1948—1955ös évek átlagos veszteségei hektáronként 70—90 kg-ot tettek ki. Ha ezt vesszük alapul, könyen kiszámíthatjuk, hogy minden szövetkezetnek 100 hektáron csaknem egy vagon gabona vesz kárba és minden 5 hektáros földműves V>—4,5 mázsa •tgabonával kevesebbet vihet a magiárjába, ha nem fordít kellő gondot a termés betakarítására. S hogy milyen roppant nagy vesztesége van eszerint az országnak, az sem kiszámíthatatlan. Világos tehát és igazságon alapul az a mondás: „Ki korán kel, aranyat lel", vagy másképpen szólva, aki gyorsan arat, gazdag termést visz a csűrbe. z ország, a nép kenyeréről van szó. A termés sikeres betakarítása az egész ország érdeke. Nyújtsunk tehát segítséget a mezőgazdasági dolgozóknak és adjunk meg a falunak minden támogatást, hogy az idei termést idejében, a lehető legkevesebb szemveszteséaoel takarítsák be az egész országban. Méry Ferenc Augustín Baran kívülieket, CSISZ-tagokat is magával ragadta. Brigádosok szorgoskodnak mindennap az új üzemrészleg építésénél, melyben a termelést augusztus l-re tervezték megindítani. Az akcióba, melyet a pártszerveret indított, állandóan több és több dolgozó kapcsolódik be az üzemből. Már kész az új üzemrészleg egyik része, most már a szárítórészleg szerelésén folyik a serény munka. Három hét múlva pedig teljes ütemben megindul a jó minőségű, átlátszó celofánpapír gyártása, melyből a külföldről behozott 12 vagon gépfelszerelés percenként 80— 120 métert gyárt majd különféle cikkek csomagolására. A KOMMUNISTÁK KEZDEMÉNYEZŐ JAVASLATÁT SIKER KORONÁZTA. Hogy mennyi nehézség és váratlan probléma állt tervük megvalósításának útjában, erről az üzem igazgatója, Bendik elvtárs röviden csak így nyilatkozik. — Azért vannak a nehézségek, hogy leküzdjük őket. A szocializmus építése hazánkban sem folyik minden akadály nélkül. Nekünk, kommunistáknak kötelességünk minden akadályt elhárítani, mely népünk jóléte növelésének útjában áll.. A Magas-Tátra alatti Chemosvitgyár dolgozói most már negyedszer várják, hogy elnyerik a kormány vörös zászlaját. Az ehhez szükséges feltételeket a gyér a második negyedévben is teljesítette, mivel a termelés feladatait minden hónapban folyamatosan túlteljesíti. Az új üzemrészleg építkezésén szerelők, ácsok, kőművesek csoportja dolgozik szorgalmasan. Jozef Jecusko, a 895-ös és a 890-es munkacsoport vezetője és František Jecusko, az építkezés vezetője azzai kezdik a beszélgetést, hogy elmondják az új üzemrészleg építésének történetét. NAGY A LELKESEDÉS MUNKÁSAINK KÖZÖTT és szükségesnek tartom, hogy egynéhányat kiemeljek közülük. Eduard Blasaka, Michal Otčenáš, Michal Krupa, Ján Puchala, Július Čonka, Pavel Povec elvtársak érdeme, hogy az üzemrészleg egyes részeinek építését határidő előtt befejeztük és igy hamarabb megkezdhettük a gépek szerelését. Jozef Bendik, Karol Balco mesterek önfeláldozó munkájukkal a többi dolgozót is arra késztették, hogy ők is bekapcsolódjanak a szocialista munkaversenybe. Ez a „par-, ti" már az év elejétől folyamatosan 104 százalékra teljesíti az építkezés tervét, ezzel biztosították a harmonogram pontos betartását. — A két Jecusko elvtárs szavaiból szinte érezni, mennyire szeretik és megbecsülik munkatársaikat odaadó munkájukért. Hisz mindketten kommunisták, akik előtt a legnagyobb érték az ember. De nemcsak magukról beszélnek, hanem inkább az üzem gépszerelő- és lakatosműhelyét dicsérik. Szerintük az új üzemrészleg idejében való megindításában nekik jutott a munkából a legnagyobb rész. A hatalmas, hosszú csarnokból, AHOL MÁR KÉSZEN ÁLLNAK A GÉPEK, átmegyünk egy másik helyiségbe. A több mint 6 méter magas, sorban álló, henger alakú tartályokból kalapácsolás zaja hallatszik. Még dolgoznak rajtuk a szerelők, de egynéhány hét múlva megtelnek ezek a tartályok a ceiofánpapír gyártásához szükséges folyékony vegyszerrel. — Látja ezeket a dializátorokat (négyszögletes tartályokat) ? Nyolc nap alatt terveztük átszerelni, de a oépgyártó üzemrészleg dolgozói vállalták, hogy nyolc nap helyett négy nap alatt végzik el a munkát, de még ezt az időt is lerövidítették egy nappal. Ezzel a gyár negyvenezer korona értékű megtakarítást ért el. A szerelésben is a kommunisták mutattak példát a többieknek. Bent a gépjavító- és gépgyártórészleg hatalmas, világos csarnokában könnyen eltévedhet az idegen. •Hisz ez itt egy külön gyárnak is megfelelne. Óriási katlanok hegesztését, kompresszorok gyártását végzik itt nemcsak a Chemosvit, de hazánk többi vegyiipari üzemei számára is. Štefan Sučitokal, az üzemrészleg vezetőjével járjuk végig a lakatos-, bádogos-, esztergaműhelyeket, ahol a gépek zajában, kalapácsolásban szinte elvész a hangunk. — Négy hónap alatt négyszázezer koronával csökkentettük az önköltséget, az első negyedévben, pedig 103,6 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTÜK A NYERSTERMELÉS TERVÉT. Most az üzemrészlegek közötti versenyben az ötödik helyre kerültünk. De a következő negyedévben van kilátás rá, hogy a második helyre kerüljünk. Tervezőink: Jozef Litvik, Václav Törtik, Michal Simko, Ondrej Rušňák kötelezettségvállalást tettek, hogy a hulladék hengerelt anyagok felhasználásával az év végéig 54 tonnát, azaz 60 000 korona értékű anyagot takarítanak meg. És mintha az egyes üzemrészlegek vezetői összebeszéltek volna, Štefan Sučik is azzal folytatja, hogy kik az üzemrészleg legkiválóbb munkásai. — Baran Augustín esztergályost nemrég tüntették ki a Vegyidpari Minisztérium legjobb munkása címmel. Itt dolgozik a szomszédos műhelyben, ha akarja, beszélhet is vele. Hát hogyne akarnám. Látni és beszélni ezzel a kiváló munkással, aki vállalta, hogy a második ötéves terv rá háruló feladatait KÉT ÉS FÉL ÉV ALATT TELJESÍTI. Az esztergamühely hosszú gépsora között egy alacsony, szemüveges sovány ember áll. Minden figyelmét a gépbe fogott forgó alkatrészre összpontosítja. — Mikor fejezi be a második ötéves terv feladatait? — fordulok hozzá. Megállítja a gépét, majd gondolkozik. — Hát, körülbelül július 20-áji 21-én készen leszek a negyedik év- I vei, az év végéig pedig az egész ötéves tervvel. És hottvan 'ér"'eJ ilyen jó munkaeredményeket? — Hogyan? Hát munka közben gondolkodom is. Furfanggal, ésszel Magam készítem elő a gépet, alkalmazom a gyors vágási módszert, és ezenkívül még este gépipari iskolába is járok, most harmadikba. Mär többször ki akartak emelni munkámból mesternek, vagy ellenőrnSk, csakhogy én nem szívesen hagynám itt az esztergapadot. Itt többet is keresek, és munkámmal is jobban meg vannak elégedve. MÁR 10 ÉVE VAGYOK EBBEN AZ ÜZEMBEM, s ez alatt az idő alatt több fiata' esztergályost neveltem. Legutóbb két fiatal, tanonciskolát végzett esztergályos felett vállaltam védnökséget. Ma már ők is magasan túlteljesítik normatervüket. Kelet-szlovákiai tájszólással beszél, s közben-közben ronggyal törülgeti gépének alkatrészeit. Égy pillanatra sem áll tétlenül. Otthonában, a közeli Lučivné községben is arra használta fel szabad idejét, hogy egy háromszobás családi házat épített háromgyermekes családja számára. Szeret futballozni, sportolni és a tűzoltóegyletben is dolgozik. Alig várja már, hogy befejezzük a beszélgetést, mert számára minden perc drága. És ilyen munkás több is van a Chemosvitben. Ezeknek önfeláldozó munkája hozta meg az elismerést, a kormány vörös zászlajat, melyet az üzem dolgozói most már nem akarnak a kezükből kiengedni. A szovjet vendégek látogatásának tiszteletére az üzem dolgozói elhatározták, hogy további egymillió korona értékl

i_meotakarítással szilárdítják kötelezettségvállalásukat, melyet a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulója tiszteletére tettek. Ezt pedig főleg újítási javaslatokkal, önköltségcsökkentéssel, műszaki-szervezési intézkedések megvalósításával, anyagtakarékoskodással akarják elérni. Ezenkívül — egy százalékkal — a munkatermelékenységet is növelik. Az ilyen munkásokkal, mint Augustín Baran, Július Hanglik, Ján Kováč, Ján Sťenhlak és a többiek, lehet előrehaladni és sikert' elérni. Különösen akkor, ha a nemes verseny élén és az önzetlen munkában maguk a kommunisták járnak elől jó példával. Horváth Sándor. Oj szo 1957. július 13. EGY KILÓ SE VESSZEN KÁRBA