Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-13 / 193. szám, szombat

Szlovákia fővárosának emlékezetes napja (Folytatás az 1. oldalról). tagok és földművesek, a megbízotti hivatalok, köz­hivatalok és intézetek dolgozói, valamint a lelkes ifjúság. A vonatok és autóbuszok csaknem 30 ezer dolgozót hozták Szlovákia fővárosába a bratislavai kerület 16 járásából. Mert hiszen Nyikita Szergejevics Hruscsotí, Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin és a szovjet párt- és kormányküldöttség többi tagjainak bratislavai látogatása idején mindenki legalább egy pillanatra szeretne velük találkozni, kifejezni irántuk érzett tiszt élet ét, biztosítani őket arról, hogy a szlo­vák nép és a csehszlovákiai magyar dolgozók hű barátai a szovjet népnek, hogy érdekeink és céljaink közösek, szövetségünk örök ... Abban az időben, amikor a Gottwald téren és a kör­nyező utcákon csaknem 120 ezer dolgozó és az ifjúság gyülekezett, akik itt várták harci vörös> zászlókkal, valamint a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács vörös zászlóival, amelyek a proletár nemzet­köziség jelképei és amelyeket munka-hősiességükért kaptak — abban az időben indult a repülőtérről a manifesztáció helyért a szovjet párt- és kormány­küldöttség. Ütjük nagyszerű. Bratislava olyan fogadtatást ké­szített elő vendégeinek, amilyen fogadtatásban csak a legkedvesebb vendégeket részesítik: forró, testvéri, szívből jövő lelkesedéssel teli fogadtatást. Az autó­oszlop a küldöttség tagjaival a Trnavai úton, a Ma­linovský és Žilinai utcákon keresztül a Gottwald tér felé tart. Az utcákat, amelyeken a vendégek áthalad­nak, a lakosság és az ifjúság ezrei töltik meg. Lelke­sedéssel ezer és ezer torokból hangzik az éljenzés: „Da zdravsztvujet Szovjetszkij Szojuz!", „Éljen Hruscsov elvtárs", „Éljen Bulganyin elvtárs", „Éljen a béke!" Az üdvözlő közönség kezében a zászlók ten­gere hullámzik a vendégek üdvözlésére és mindenütt virág, virág, virág ... Virágot dobálnak a lelkes dol­gozók az autók felé is. Nyikita Szergejevics Hruscsov Antonín Novotný val és Karol Bacílekkel együtt a nyi­tott autóban ül, Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin pedig Viliam Sirokýval, Pavol Dáviddal és Rudolf Strechajjal ül egy autóban. Mosolyogva, integetve válaszolnak a bratislavaiak üdvözlésére, akik minél közelebb szeretnének jutni hozzájuk. Az autóoszlop lassít és megérkezik a manifesztáció helyére a közoh.­ség sorfala között, akik a szovjet nép szeretetét ugyanolyan szeretettel viszonozzák ... 11 óra 30 perc. A Gottwald téren zenekarok ját­szanak. Izgalom, örömteli hangulat uralkodik. Hiszen néhány pillanat múlva találkoznak a legkedvesebb vendégekkél. A manifesztáció környékén a házak ün­nepélyesen fel vannak díszítve. Az árbocokon zászlók tengere. A Postaügyi Megbízotti Hivatal 11 emeletes épületének homlokfalán orosz és szlovák nyelvű óriási transzparens díszlik: „A Szovjetunióval a szocializmus és béke győzelméért" jelszóval. Marx, Engels, Lenin és Gottwald képei díszítik még a hatalmas épület falát. Szemben a Szlovák Technikai t Főiskola épüle­tén „Becsület és dicsőség a Szovjetunió Kommunista Pártjának" feliratú transzparens, valamint N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin képei függnek. A hát­térben a Megbízottak Testülete elnöksége hivatalá­nak épületén az alábbi jelszót hirdeti a transzparens: „Éljen és virágozzék Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzetei közötti barátság." 11 óra 45 perckor a Gottwald teret a manifesztáló tömeg tapsorkánja és éljenzése tölti meg. A zöld gallyakkal és a „Szovjetunióval örök időkre" jelszó­val feldíszített ünnepi emelvényre lépnek a csehszlo­vák párt- és államképviselők, valamint a szlovák nemzeti szervek képviselőinek kíséretében a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai. Az emelvényen helyet foglaltak köz- és kulturális életünk képviselői, valamint a bratislavai konzuli testület tagjai. Nem lehet leírni drága vendégeink fogadtatásának pillanatait... A taps nem szűnik, hanem fokozódik, és a lelkes tömeg teli torokból kiáltja: „Dicsőség önöknek", „Éljen a Szovjetunió", „Éljen a CSKP", „Éljen nemzeteink barátsága". A küldöttség tagjai meghatódva a fogadtatástól szüntelenül integetnek a manifesztáló tömegnek, amely kifejezésre juttatja a marxizmus-leninizmus eszméi iránti határtalan odaadását, amelyeknek hű védelmezője és megvalósítója a Szovjetunió, a béke nagyhatalma, felszabadítónk, testvérünk és szövet­ségesünk. A lelkes éljenzés egyszerre megszűnik. A katona­zenekar a szovjet és csehszlovák államhimnuszokat játssza. A nagyszerű manifesztáció megkezdődött. A szovjet párt- és kormányküldöttséget Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szlo­vák nemzeti szerveknek, Bratislava és az egész ke­rület dolgozóinak nevében Jolana Hercková, Szlová­kia Kommunista Pártja városi bizottságának vezető titkára üdvözli. Utána Karol Bacílek, a CSKP KB politikai irodá­jának tagja, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára lép a mikrofonhoz. Beszédét a manifesztálók hatalmas tapssal fogad­ják. Bacílek elvtárs beszédét gyakran szakítja félbe „Éljen a Szovjetunió", „Éljen a nemzetek közötti ba­rátság" jelszavak skandálása. A bratislavai kerület dolgozóinak nevében Ivan Michalides, a bratislavai J. Dimitrov Üzem munkása, . František Adamek, a Biely Kostol-i EFSZ elnöke és Emanuel Kohla, a trenčíni Május 9. Gépüzem mun­kása tolmácsolja az üdvözleteket, valamint a szocia­lizmus és béke ügye iránti odaadás megnyilvánulását. Szavaik öntudatosan hangzottak az építő munka eredményeiről és azokról a kötelezettségvállalások­ról, amelyekkel dolgozóink a Nagy Október 40. évfor­dulóját üdvözlik. Szűnni nem akaró taps és „Éljen Hruscsov elvtárs" éljenzés közepette lép a mikrofonhoz N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. N. Sz. Hruscsov beszédét a manifesztálók komolyan és nagy figyelemmel hall­gatták végig. Gyakran megszakította a taps, amely viharos, szívélyes éljenzésben tört ki, amikor a szó­nok a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság nemzeteinek örök barátságát éltette. A manifesztációs gyűlés vége felé közeledik. Jola­na Hercková, az SZLKP bratislavai városi bizottságá­nak vezető titkára biztosítja a szovjet küldöttséget arról, hogy mindig hűek maradunk „A Szovjetunióval örök időkre" jelszóhoz. Az éljenzésnek nem akar vége szakadni. Szüntele­nül felhangzik a barátság és béke jelszavainak skan­dálása. És bár a kölcsönös találkozásnak vége, a ma­nifesztálók arcáról leolvasható, hogy soha nem felejtjük el önöket és az Internacionálé szavaihoz híven, amelynek hangjai betöltik a Gottwald teret — haladunk tántoríthatatlanul, örök időkre a Szovjet-i unióval és soha másképp! A szovjet kommunisták és az egész szovjet nép mindig példaként álltak előttünk Karol Baci lek elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának beszéde Drága elvtársak! Legkedvesebb, legdrágább vendégeink! Engedjék meg, hogy Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának, a szlovák nemzeti szervek­nek, a Nemzeti Front minden ténye­zőjének nevében, valamint az egész szlovák nép nevében határtalan örö­münket fejezzem ki afölött, hogy el­látogattak Szlovákia fővárosába, dicső múltú Bratislavánkba. (Viharos taps.) Az önök látogatása hozzájárul ah­hoz, hogy az egész cseh és szlovák nép még szorosabban és szilárdabban kapcsolódik a Szovjetunió hős népé­hez, megbonthatatlan örök barátság­ban és szövetségben. A Szovjetunió és Csehszlovákia nemzetei között már régen létrejöt­tek az őszinte barátság szilárd köte­lékei. E barátság gyökerei abból a korból erednek, amikor a cseh és szlovák nép még az osztrák-magyar monar­chia bilincseiben szenvedett, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom sugárzó fénye felébresztett és harcra buzdított a nemzeti és szo­ciális felszabadításért, ösztönzést adott Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakítására. E párt vezetésével a marxizmus-le­ninizmus szellemében nevelődött né­pünk az igazi szabadságért folyta­tott harcra, amilyen szabadságot a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomban orosz testvérei vívtak ki. A szovjet kommunisták és az egész szovjet nép mindig példaként álltak előttünk, sikerei buzdítólag ha­tottak ránk és népünknek az ural­kodó burzsoázia részéről való kizsák­mányolás elleni harcában a csehszlo­vák dolgozó nép végleges felszaba­dulásáért és győzelméért folytatott harcban a bátorság és lelkesedés for­rását képezték. Sohasem felejtjük el, hogy 1938­ban, a burzsoázia becstelen nemzeti árulása után, amikor a nyugati im­perialisták népünket kiadták a hit­leri fasizmus kénye-kedvére, a Szov­jetunió hü maradt népünkhöz és egye­OJ SZÖ 1957. július 13. diili reményünk volt a közös igazsá­gos ügy végleges győzelmében. A csehszlovák dolgozó nép kimond­hatatlan fájdalommal követte a gyö­nyörű szovjet országban a hitleri gyilkosok őrült kegyetlenkedéseit, de sohasem veszítette el a szovjet had­sereg végleges győzelmébe és a Szov­jetunió hatalmas felszabadító művébe vetett hitét. A szlovák nép sohasem nyugodott bele a Csehszlovák Köztársaság szét­darabolásába és a fasiszta idegen ön­kényuralomba. A legkegyetlenebb fa­siszta elnyomás idején, népünk sú­lyos elnyomatásának idején vala­mennyien kelet felé tekintettünk, ahol a szabadság napja felkelőben volt, és amikor a szlovákiai hegyek­ben megjelentek az első szovjet ej­tőernyős partizánosztagok, az egész szlovák nemzet az illegalitásban levő kommunista párt vezetésével és szel­lemében nevelve vett részt a Szlovák Nemzeti Felkelésben, hogy vérével bi­zonyítsa be, a haladás oldalán áll és a hős szovjet emberekkel együtt részt vesz csehszlovák hazájának felszaba­dításáért folytatott küzdelemben. Hosszú hónapokig vívott élet-halál küzdelmet az idegen katonai túlerővel szemben és kivárta a várva-vágyott szabadságot, amit a szovjet hadsereg hozott el számára. Őszinte szívből köszönjük a nagy Szovjetuniónak, hogy lehetőséget adott a Szovjetunióban lévő csehszlovák ka­tonai egységeknek arra, hogy velük együtt részt vegyenek a nagy felsza­badító küzdelemben. (Taps, éljenzés, Éljen a szovjet hadsereg.) A közösen kiontott vér pecsételte meg a Szovjetunió és Csehszlovákia nemzeteinek testvériségét. Sohasem felejtjük el, hogy szabad­ságunkat a szovjet nép nagy áldoza­tai árán váltotta meg, hogy az emberi­ség történetében párját ritkító világ­történelmi jelentőségű győzelemnek köszönhettük, hogy elindulhattunk a szabad élet útján, a szocialista építés útján, ami után a cseh és szlovák pro­letariátus legjobb harcosai nemzedéke­ken keresztül vágyakoztak. És a szovjet nép ugyanúgy mint a harcban, építő munkánkban is ragyogó példaképünk. A Szovjetunió őszinte barátsága és szövetsége hazánk iránt lépten-nyomon megnyilvánul főleg Szlovákiában. A Csehszlovák Köztársaság és a Szov­jetunió szoros politikai, gazdasági és kulturális együttműködésnek köszön­hetjük, hogy lehetővé vált a fejlett cseh gazdaság kiadós segítségnyújtása Szlovákia felvirágoztatásában. Tudjuk, Hogy Szlovákia olyan ország volt, ahol a nyomor a dolgozó nép mindennapos vendége volt. Szlovákia a kivándorlók országa volt. Hiszen az első Csehszlovák Köztársaság húszéves fennállása alatt Szlovákiából mintegy 200 ezer ember vándorolt kül­földre. Mindez ma már örökre a múlté. Szlovákia az elmaradott agrár-or­szágból fejlett iparú, haladó mezőgaz­daságú országgá változik. Fejlődik a gazdaság, kultúra, tudomány és mű­vészet minden ága, mégpedig olyan lendülettel, amilyet más társadalmi rendszerben el sem lehet képzelni. Hála Szlovákia szocialista iparosítá­sának, Szlovákia ipari termelése elérte az 1937. évi termelés hatszorosát. A mezőgazdaságban a háború előtti évhez viszonyítva elértük a mezőgaz­dasági termelés 14 százalékos emelke­dését. Falvainkon sikerrel fejlődik a Szocialista nagyüzemi termelés.. Ezek­nek az óriási sikereknek alapján virág­zik művészetünk, fejlődik tudomá­nyunk. Ezek a tények bizonyítják, hogy helyes úton járunk és Szlovákia a szo­cialista Csehszlovákiában a cseh nem­zettel testvéri együttműködésben to­vábbi jelentős sikereket ér el. Szocialista építésünkben értékes hoz­zájárulás a Szovjetunió önzetlen j segítsége. Tudjuk, hogy a Szovjetunióra mindig számíthatunk. A Szovjetunió­ban sohasem csalódtunk és sohasem fogunk csalódni. (Taps, éljenzés, a ' Szovjetunióval örök időkre.) Minél szo­rosabb lesz politikai és gazdasági együttműködésünk a szovjet néppel, annál nagyobb és szilárdabb lesz igazi , függetlenségünk és szabadságunk biz­j tosítéka. (Taps, éljenzés, éljen a Szov­' jetunió.) És ezért örökre hívek maradunk nagy harcosunk, Gottwald elvtárs jelszavá­hoz: „A Szovjetunió iránti hűség és barátság a csehszlovák szocialista ha­zafiság próbaköve most is és a jövő­ben is az lesz." Ez a szilárd állásfoglalásunk szálka a nemzetközi imperializmus szemében, amely igyekszik szétverni a szocialista tábor egységét, igyekszik elszakítani a népi demokratikus országokat a nem­zetközi munkásmozgalom központjától, a béke védőbástyájától, a nagy Szov­jetuniótól. Az ellenség gálád próbálkozásaira mindig egyöntetűen és erélyesen azzal válaszoltunk, hogy még szorosabban csatlakoztunk a Szovjetunióhoz, még testvériesebben, még szívélyesebb kap­csolatokkal fonódtunk hozzá. Az imperialisták minden fenyegeté­sét népünk büszke szocialista öntudat­tal veri vissza és törhetetlen ener­giával folytatja a második ötéves tervünk feladatainak teljesítését. Népünk szilárdsága és a népi de­mokratikus rendszer iránti odaadása bizonyítja pártunk és kormányunk politikájának helyességét, amelyben testet öltenek a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának történelmi jelentőségű XX. kongresszusán elfogadott életadó elvek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája és Szlovákia Kommunista Pártjának idei kongresz­szusa minden kétséget kizárva bebi­zonyították, hogy a CSKP politikája híven kifejezi Csehszlovákia népének érdekeit és szükségleteit, hogy népünk e politikát minden erejéből támogatja és helyesli. Ezért erről az útról nem hagyjuk magunkat senki és semmi által letérí­teni! (Taps.) Nem riasztanak meg a nyugati im­perialisták fenyegetései, nem csábíta­nak az úgynevezett nemzeti kommu­nizmusról szóló csalfa ígéretek és hamis teóriák. Népünk e ravasz elméletek mögött világosan látja szerzőiket és aljas cél­jaikat. Mindannyian tántoríthatatlanul ál­lunk és fogunk állni a marxizmus-leni­nizmus alapján, odaadóan és híven a testvéri szovjet nép oldalán minden imperialista cselszövés ellenére is. Teljes mértékben támogatjuk a ném­zetközi feszültség enyhítésére és a nemzetek közötti békés együttélésre irányuló szovjet békepolitikát. De ha meg kell védeni szabadsá­gunkat, készek vagyunk a világ leg­dicsőbb és legerősebb hadseregének, — a Szovjetunió hadseregének olda­lán hűségesen kitartani egészen az agresszor végleges megsemmisítéséig. (Taps, éljenzés, éljen a szovjet had­sereg.) Ezért nyugodtan és aggodalom i léi­kül tekintünk a jövőbe, amely test­vér' együttműködésben meghozza a szocializmus és kommunizmus újabb győzelmét. Egységesek és szilárdak vagyunk. Közös céljaink vannak a Szovjetunió­val és az egész szocialista táborral. A Szovjetunió dicső Kommunista Párt­ja volt a példánk a múltban, példánk ma és az lesz a jövőben is. (Taps,, éljenzés, éljen az SZKP.) Ezért ennek az egységnek érdekében üdvözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi ülé­sén az államellenes csoport egyhangú elítélését. (Taps.) A Szovjetunió Kommunista Pártja egész Központi Bizottságának teljes egysége, amivel a frakcionériusok el­leni határozott intézkedéseket fogad­ta, a dicső lenini párt törhetetlen egységét és szilárdságát bizonyítja. (Taps.) Drága vendégeink! Mindazért, amit, új, boldog életün­kért tett a szovjet nép, a testvérisé­gért, és szeretetért, mi is a sze­retet és odaadás forró ér­zésseivel akarunk fizetni, de elsősor­ban gyönyörű hazánkban a szocializ­mus építésében végzett szorgalmas munkánkkal. (Taps, éljenzés, éljen a Szovjetunió.) Most, amikor a Szovjetunió nemze­teivel együtt egész népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának nagyszerű ünnepségei­re készül, tolmácsoljuk önöknek és az önök közvetítésével az egész szov­jet népnek Csehszlovákia népének testvéri üdvözleteit. Tolmácsoljuk önöknek népünk meg­szeghetetlen esküjét: a Szovjetunió­val a szocializmusért vívott harcban, a tartós békéért folytatott harcban örök időkre és soha másképp! (Taps, éljenzés, éljen a béke.) Szilárduljon tová' b a Szovjetunió és Csehszlovákia nemzeteinek örök barátsága! (Viharos taps, éljen a nem­zetek szövetsége.) Éljen a hős szovjet nép! Éljen ve­zére, a világproletariátus dicső tanító­ja, a Szovjetunió Kommunista Pártja] (Viharos taps, — lelkes éljenzés^

Next

/
Oldalképek
Tartalom