Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-06 / 186. szám, szombat

A Francia Kommunista Párt és az Albán Munkapárt közös nyilatkozata Tirána (ČTK) — Az albán lapok július 4-én közölték a Francia Kom­munista Párt és az Albán Munkapárt küldöttségének közös nyilatkozatát. A nyilatkozat bevezető része megál­lapítja, hogy a két testvérpárt kül­döttsége tárgyalásai során teljesen megegyezett a nemzetközi helyzet különböző kérdéseiben, valamint megegyezett az FKP és az AMP je­lenlegi tevékenységével, kapcsolatos nézetük. A két párt képviselői meg vannak győződve róla — mondja a nyilatkozat — hogy meg lehet hiú­sítani az imprrialisták háborús ter­veit, enyhíteni lehet a nemzetközi feszültséget és meg lehet teremteni a kölcsönös bizalom légkörét valameny­nyi orsaág között. A két fél az álta­lános és ellenőrzött leszerelés mel­lett foglal állást, s követeli a tö­megpusztító fegyverek, a nukleáris fegyverek azonnali betiltását, igazi európai biztonsági rendszer megte­remtését. Az FKP és az AMP képvi­selőinek nézetei teljesen azonosak a magyar események ellenforradalmi jellegét illetőleg és kijelentik, hogy teljesen egyetértenek azzal a se­gítséggel, amelyet a magyar dolgo­zóknak az ellenforradalom szétzúzá­sára a szovjet alakulatok nyújtottak. A nyilatkozat továbbá hangsúlyozza, hogy a két párt küldöttsége megvan győződve arról, hogy szükséges a kommunista és munkáspártok teljes egysége a marxizmus-leninizmus el­vei alapján és korlátlan hűségük a proletár internacionalizmushoz. Tel­jes eréllyel elítélik mindazon likvi­dátor és opportunista irányzatokat, amelyek ezt az egységet veszélyez­tetik. A VI. VIT városa várja a fiatalokat Az FKP KB ülése Párizs (ČTK) — Az Ivry párizsi munkásnegyedben július 4-én meg­kezdődött a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése. A na­pirenden a következő kérdések sze­repelnek: 1. A békeharc és a kommunisták hozzájárulása a békevédők mozgalmá­nak megerősítéséhez (előadó André Souquiére). 6 2. A káderek előkészítése és ne­velése (előadó Guy Doculoné), 3. Az FKP azon küldöttségeinek beszámolói, melyek testvéri kommu­nista- és munkáspártok képviselőivel tárgyaltak. A Majakovszkij-tér Moszkvában A Kínai Népi Képviselők Országos Gyűlésén bírálják egyes képviselők ellenséges magatartását és ténykedését Peking (ČTK) — A Kínai Népi Kép­viselők Országos Gyűlése 4. ülésszaká­nak július 4-i ülése éppúgy, mint az előző napi tárgyalások, egyes politikai tényezők jobboldali fellépésének bírá­latával foglalkozott. Lo Csan-pej képviselő felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy a-választóknak fel kell lépniök azon képviselők ellen, akik jobboldali fellépésükkel megsér­tették az alkotmányt. Ji Si-csuan kép­viselőnő, egy sanghaji textilgyár mun­kásnője számos példát sorolt fel a munkások életszínvonalának emelkedé­séről és tényekkel cáfolta meg a jobb­oldali elemeknek azt az állítását, hogy a nép életszínvonala nem emelkedett Liu Huo-csun iparos, a Nemzeti De mokratikus Felépítés Kínai Szövetsé gének tagja elemezett néhány jobbol dali nézetet és kijelentette, hogy a burzsoáziának még teljes átnevelődé­sen kell átmennie, hogy saját munká jukból élő dolgozókká váljanak. Jan Jin-szuan képviselő, Kína De­mokratikus Ligájának tagja, felszólalá­sában kiemelte a népi demokrácia elő nyeit a burzsoá demokrácia felett és felhívta a figyelmet azokra a fogya­tékosságokra, amelyek még néha meg­nyilvánulnak a választott szervek mun­kájában. Vérmes remények — vérszegény eredmények MEGFEKEZHETETLEN EROK feszítik a brit nemzetközösséget A londoni Downing Street 10-es számú palotában nagy a sürgés forgás. Ki és be járkálnak kapuin a legkülönbözőbb színű emberek, a brit nemzetközösség küldöttei. Itt fo­lyik a brit „kerekasztal" konferencia. A konferencia — habár tanácskozásai idáig semmilyen döntő fontosságú eredményt nem hoztak — a nemzet­közösség szempontjából igen jelen­tősnek ígérkezik. A tanácskozásokról kiadott nyilatkozatok, a konferencia programja és a tanácskozások körül­ményei érdekesen világítanak rá a nemzetközösség belső problémáira. Azokra a jelentős ellentétekre, ame­lyek politikai, eszmei síkon a nem­zetközösség népei között fennállanak, másrészt arra a tagadhatatlan erőre is, amely a nemzetközösség tagálla­mait mindennek ellenére összetartja. A brit nemzetközösség jelenlegi konferenciáján válság észlelhető. Még­pedig jelentős válság. A nemzetkö­zösség jelenlegi formája az 1926-os westminsteri konferencián alakult ki, s a szervezet időközben új tagokkal bővült. Ellentétek kezdettől fogva voltak. A nemzetközösség kibírta a második világháború erőpróbáját, s a súlyosabb válság tünetei csak a má­sodik világháború befejezése óta kezd­tek mutatkozni. Természetes követ­kezménye ez a nemzetközösséghez tartozó színes népek nemzeti, gazda­sági és politikai önállóságra való tö­rekvésének. Vannak azonban más ter­mészetű ellentétek is. A mostani ta­nácskozásokon három miniszterelnök nem vesz részt. Banderaoaike ceyloni és az újzélandi miniszterelnökök bel­politikai nehézségek miatt maradtak távol. Strydom dél-afrikai miniszter­elnök nem is nagyon leplezte távol­maradásának okát, amely szerint te­kintettel a Dél-Afrikai Unióban ural­kodó faji felfogásra, nem akart ta­lálkozni az új domínium, Ghana né­ger miniszterelnökével. Suravardi pa­kisztáni és Nehru indiai miniszter­elnökök személyében két olyan állam M OJ SZÓ 1957. július 6. képviselője ül egymás mellett a tár­gyalóasztalnál, amelyek a kasmíri kérdés miatt háborúban állanak egy­mással. s a harc jelenleg csak az ENSZ fegyverszünete miatt szünetel. Alig lehet csodálkozni azon, hogy a közép-keleti helyzet tárgyalásakor Pakisztán képviselője a problémák megoldását a Bagdadi Paktum további kiépítésében látta, míg Nehru arra mutatott rá, hogy a közel-keleti ba­jok fő forrása éppen a paktum. Felmerül tehát a kérdés, hogy mi az értelme és politikai súlya a brit nemzetközösségnek? Ha ilyen súlyos ellentétek vannak a tagálla­mok között, akkor miért maradnak mégis tagjai ennek az intézménynek? Valószínűleg azért, mert a különböző politikai célok ellenére a gazdasági érdekek azok, amelyek összetartják a nemzetközösség államait. Az egész brit nemzetközösség elsősorban gazdasági tömörülés és csak azután politikai ala­kulat. A gazdasági érdekek az a té­nyező, amellyel az egykori világbiro­dalmat valamennyire még össze lehet tartani. Politikai szempontból rendkí­vül laza, mondhatni „eszmei" formával ruházták fel. A színes domíniumokat elsősorban ez a gazdasági érdek fűzi Angliához. Anglia természetesen ezt az állapotot igyekszik a maga javára jól kihasználni és továbbra is „gyámkod­ni" az önállósulni akaró tartományok felett. A színes országok gazdaságilag, illetve iparilag gyengébbek lévén a volt anyaországnál, a domíniumi stá­tus jogi egyenrangúságánál fogva szám­talan olyan gazdasági előnyt élveznek, amelyben a közösségbe nem tartozó államok nem részesülhetnek. Persze az angol töke ezerszeres hasznot húz ebből a „támogatásból". Az idei konferencián azonban gaz­dasági nehézségek merültek fel. Ang­lia eddig minden évben 300 millió font sterlinget ruházott be a nemzetközös­ség országaiba. Ezt az összeget ma már nem képes folyósítani, mivel a fegyverkezési hajsza, a gazdasági ver­seny, a szuezi kalanddal járó súlyos következmények miatt az angol állam­pénztár tetemesen kiapadt. Idén csak 150 milliót tud erre a célra áldozni Anglia. Ez az összeg természetesen kevés, s ezért a konferencián felszó­laló küldöttek többek között arra kér ték Nagy-Britannia képviselőjét, hogy vagy emeljék fel a beruházási össze get, vagy pedig csökkentsék a hús és tejtermékek behozatalát a nemzetkö zösség országaiból Angliába. Ausztrá­lia már nyomban 800 brit termék be­hozatalát lemondotta és lehetővé tette hazai piacain a japán textil konkurren­ciáját az angollal. A nyugatnémet ipar is erősen verseng az angol gazdaság termékeivel a nemzetközösség orszá­gaiban. A közös piac kérdése szintén élénken foglalkoztatja a konferencia részvevőit és elsősorban Angliát ag­gasztja. Mert amennyiben az ún. kis Európa hat állama bevezetné a közös piac intézményét, úgy az angol gazda­sággal felvehetné a versenyt és ered­ményesen kereskedhetnék a brit nem zetközösség országaival Anglia kárára és így előbb-utóbb megszűnnék az a gazdasági érdek, amely jelenleg úgy­ahogy összefűzi a brit nemzetközösség államait. Ma még a fehér és színes do­míniumok egyensúlyban vannak, de a népek szabadságvágya feltartóztatha­tatlan folyamat és Nigéria s a többi afrikai területek is el fogják nyerni függetlenségüket. Ebben az esetben azonban a színes tagállamok már többségben lesznek és hogy ekkor is úgy fogják-e érezni, hogy a brit nem­zetközösségi tagság továbbra is előnyt jelent számukra, az egyelőre még nyílt kérdés. Lehet, sőt valószínű, hogy a politikai ellentétek még erő­sebbek lesznek a jelenlegi gyér gaz­dasági előnyöknél. Ebben az esetben viszont a nemzetközösség átalakítása elkerülhetetlenné válik. Bárhogyan is alakuljon a helyzet, egy bizonyos, hogy a birodalomhoz tartozó különböző színes népek teljes politikai és gazdasági függetlensége előbb-utóbb megvalósul. —y—r— Időszerű kérdésekről Ifjú szívvel, erővel, lelkesedéssel „A kassai Szovjet Hadsereg Gépgyár öntődéjének CSISZ-tagjai bejelentették a moszkvai VI. Világifjúsági Találkozó tiszteletére tett összes felajánlásaik teljesítését. A részlegen ifjúsági mű­helyt alakítottak, öt ifjúsági munkacso­portot, melyekben az ifjak 15—20 szá­zalékig szilárdították normáikat és gaz­daságossági őrjáratot szerveztek. Július elejétől 30 CSISZ-tag kíséri figyelem­mel megtakarításainak eredményét a személyi számlákon. Más kötelezett­ségvállalásaikat is sikeresen teljesítet­ték és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére újabb célt tűztek maguk elé: 30 ezer korona megtakarítását, mellyel hozzá­járulnak „Az ifjúság millióiért" akció sikeréhez." A z utóbbi hónapok, hetek, napok ** során hány ilyen hírt olvas­tunk, amelyek arról a lelkes munkáról adnak számot, amellyel ifjúságunk a moszkvai ifjúsági fesztiválra készül. Rendszerünk egyre kedvezőbb feltéte­leket teremt ahhoz, hogy ifjúságunk a felnőttek oldalán kifejthesse alkotó kezdeményezését. Ifjúságunk legna­gyobb része mindjobban ki is használ­ja ezt a lehetőséget, melyhez hatal­mas lendítőerőül szolgáltak a VIT elő­készületei. Szlovákia üzemeiben több mint 500 ifjúsági kollektíva között fo­lyik nemes versengés a VI. VIT zász­lóért, számos üzemben több ifjúsági munkacsoport vetélkedik az elsőségért, mely verseny során kölcsönösen segítik egymást és kicserélik a munkában szerzett tapasztalatokat. A VIT előkészületei folyamán nagy jelentőségű új kezdeményezés bonta­kozott ki az ifjúság soraiban: „Az if­júság millióiért" mozgalom. A Kom­szomol példája nyomán a Banská Byst­rica-i kerület CSISZ-tagjai vetették el a mozgalom magvát, amely az ifjúság teljes megértésére és támogatására ta­lált minden munkahelyen és egyre bő­ségesebb gyümölcsöt hoz. Mi a moz­galom lényege és célja? Lényege az igyekezet, mellyel ifjúságunk a leg­nagyobb mértékben igyekszik kivenni részét az országos mozgalomból, amely a CSKP KB februári ülése határozatá­nak valóraváltásáért, népgazdaságunk hatékonyságának növeléséért folyik. Célja, hogy az egész ifjúság figyelmét a népgazdaság tartalékainak feltárásá­ra és felhasználására, a termelés gaz­daságosabbá tételére irányítsa és min­den fiatal munkást, technikust, mér­nököt bekapcsoljon a termelés haté­konyságának növeléséért folyó harcba. A z ifjúság lelkesedése, kezdemé­nyező készsége kimeríthetetlen erőforrás. A szocialista építés eddigi évei során ifjúságunk számos nagy­szerű feladatot oldott meg az ifjúsági építkezéseken. Nem kétséges, hogy fiatalok lelkes igyekezete nyomán Az ifjúság millióiért" mozgalom is teljes győzelmet arat. Ivan Litvay elv­társ, a CSISZ SZKB titkára a CSISZ SZKB V. plénumán tartott beszámo­lójában a mozgalom eddigi gazdag eredményeinek számos példáját szem­léltette, mint például a piesoki gép­gyár CSISZ-alapszervezetének példáját, ahol az üzem fiatal dolgozói kötele­zettségvállalásainak értéke 230 ezer korona, minden egyes fiatalra 500 ko­rona értékű megtakarítás esik. Hason­lóképpen a Považská Bystrica-i Kle­ment Gottwald Üzemben a fiatal dol­gozók az év végéig kétmillió koroná­val járulnak hozzá az ifjúság milliói­hoz. Bátran mondhatjuk, amint a fent említett ülés határozata is hangsúlyoz­za, hogy a fesztivál előtti időszak Szlovákia ifjúságának sorakozója lett a szocializmus építésében kifejtett még aktívabb és áldozatosabb munkára. Világos bizonyítéka ennek az a több mint tízezer kollektív kötelezettség­vállalás is, amelyet a CSISZ-tagok a Világifjúsági Találkozó és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 40. év­fordulója tiszteletére tettek, az a sok ezer tanuló, aki a nyári szünidő egy részében áldozatosan bekapcsolódik a termelés munkájába, az újítómozgalom nagyszerű fellendülése, amelyben a munkásifjúság és a műszaki értelmi­ség összefogása nyomán milliós érté­keket nyer népgazdaságunk. Most ez a legfontosabb, hogy az ifjúság lelkes kezdeményezése teljes mértékű támo­gatásra találjon minden munkahelyen. A CSISZ-szervezetek vezetőségeinek kitartó szervező munkájára s a párt­szervezetek hatásos segítségére, a szakszervezetek és az üzemek veze­tőségeinek támogatására van szükség, hogy az ifjúság sokat ígérő mozgalma számára megnyerjünk minden fiatalt, hogy a mozgalom segítségével a fia­talok figyelmét mindenütt a termelés legfőbb problémáinak megoldására összpontosítsák. a VIT méltó előkészítése nagy ** visszhangot keltett a falusi ifjúság körében is. A VIT zászlójáért és díszoklevélért sok száz falusi CSISZ-tag áll versenyben, több mint 800 fiatal lépett be az egységes földmű­vesszövetkezetekbe, az állattenyésztés fejlesztése érdekében a rétek és lege­lők több mint százezer hektárját gon­dozták az ifjak. A mezőgazdasági ter­melés fellendítéséért, a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséért folyó harc­ba mind több fiatal kapcsolódik be. A CSISZ falusi szervezeteinek nagy szerepe van a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Éppen ezért a falusi pártszervezeteknek, a falvakon lakó kommunistáknak az eddiginél sokkal behatóbban kell foglalkozniok a fia­talok tevékenységével, nevelésével, a CSISZ-szervezet munkájának segítsé­gével. Sok ezer ifjú dolgozik a mező­gazdaság szakaszán, a növénytermesz­tésben, állattenyésztésben, a gép- és traktorállomásokon, állami birtokokon. Látnunk kell azonban, hogy a fiatalok bekapcsolódása a mezőgazdasági mun­kába egyre inkább csökkenő tenden­ciát mutat, ami kedvezőtlen kihatás­sal van a földműveléssel foglalkozók korösszetételére. A CSKP KB legutób­bi ülése világosan megmutatta annak módját, hogyan tegyük vonzóvá az ifjúság előtt a mezőgazdaság szakaszán végzett munkát. Ez a mód a gépesített szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás. Ki apjainkban már megkezdődött • * az aratás, a termés veszte­ség nélküli gyors betakarításáért folyó harc. Az egész ország, valamennyiünk érdeke, hogy a termés minél gyorsab­ban a magtárakba kerüljön, hiszen minden perc késés óriási károkat okoz­hat. Ebből a harcból ifjúságunknak is teljes mértékben ki kell vennie részét. A Világifjúsági Találkozót méltón kö­szöntsék az ifjúságnak az aratás során elért szép eredményei is. (g—I) Közlemény a Szlovákiai írószövetség bizottságának üléséről A Szlovákiai írószövetség bizottsága 1957. július 2-i ülésén megtárgyalta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatait párt ideológiai munkájának egyes időszerű kérdéseiről; ezzel kapcsolat­ban megtárgyalták a Csehszlovák író­szövetség Központi Bizottságának je­lentését, mely a cseh írók 1957. jú­nius 26-án tartott plenáris ülésén hangzott el, és egyhangúlag kijelen­tik: A szlovákiai írók eltökélten Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Közpon­Bizottságának a világreakció támadása elleni harcban elfoglalt ál­láspontjára állnak, mert a világreak­ció az opportunizmus és a revizioniz­mus új fegyvereivel akarja meg­bontani népünk erkölcsi-politikai egységét.. Tudatosítjuk, hogy a szocialista irodalomnak aktív harcossá kell vál­nia az emberek gondolkodásáért foly­tatott küzdelemben és szilárdan el­tökélt szándékunk a munkásosztály­hoz és a proletár internacionalizmus gondolatához hűen e küzdelemnek szentelni legjobb erőinket. A II. csehszlovák írókongresszus óta eltelt idő megmutatta nekünk, hogy ez a küzdelem nem könnyű és nem is egyszerű. Mi is — habár a legjobb szándék vezetett bennünket, — hibákat követtünk el. Elfogadjuk a Hendrych elvtárs beszámolójában foglalt elvtársi és őszinte bírálatot, mely Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának határoza­tából munkánkra vonatkozik. Csatlakozunk a Csehszlovák írószö­vetség Központi Bizottságának állás­pontjához és a cseh írók egyöntetű hangjához, hogy „irodalmunk hűen és következetesen szolgálja mindazon történelmi célt, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártja Köziponti Bizott­ságának vezetésével népeinknek mu­tat." A Szlovákiai írószövetség továbbá bírálta a szövetségnek és folyóiratai­nak egyes fogyatékosságalt, és a II. csehszlovák írókongresszus után a szlovák irodalom fejlődésének érté­kelésére, az irodalom időszerű prob­lémáinak kidolgozására 1957 őszére összehívja a szlovákiai írók plenáris ülését. A Szlovákiai írószövetség bizottsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom