Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)
1957-07-31 / 211. szám, szerda
Győztek a Duna hullámai felett A napokban a Duna a nagy esőzések következtében rohamosan áradni kezdett. Az árterületről haladéktalanul el kellett hordani a gabonát. Ez a harc a dunaménti szövetkezetesek győzelmével végződött, mert mindenhonnan sikerült a gabonát magasabban fekvő helyekre elszállítani, még mielőtt a víz nagyobb kárt tehetett volna benne. Amint első képünkön látni, a kálin kovói szövetkezetesek a segítségükre érkezett brigádosokkal együtt csóna kon hordják el a gabonát a ve-, szélyeztetett területről. ' i 1 | Tizennyolcan kezdték A szovjet párt- és kormányküldöttség hazánkban tett látogatása alkalmával a rőcei járási Ploske község kis- és középparasztjai is életjelt adtak magukról. A testvéri szovjet nép iránti szeretetüket úgy nyilvánították ki, hogy hozzáláttak a szövetkezet megalakításához. Azokban a napokban, amikor hazánk dolgozóinak ezres tömegei íogadták a kedves vendégeket, Ploskén 18 kis- és középparaszt írta alá a belépési nyilatkozatot, s ezzel döntöttek a közös gazdálkodás mellett. Az elmúlt hét végén Ploskén alakuló gyűlésre jöttek össze a tagok, és megválasztották a vezetőséget. Elnöknek Homola Andrást, a tapasztalt nyolchektáros középparasztot választották meg. Egyidejűleg elhatározták, hogy a III. típusú szövetkezeti rendtartás szerint fognak gazdálkodni. Jelenleg még csak 113,2 hektáron kezdik meg a közös gazdálkodást, de megvan minden reményük arra, hogy a taglétszám további kis- és középparasztokkal foq bővülni. A ploskel alapító tagok között van a 8,35 hektáros Jasenko János, a 8,94 hektáros Kéder Zuzanna, valamint Palus Lajos 5 hektárral és Janko György 4,29 hektár mezőgazdasági földterülettel. Tudósítónktól Második képünk azt mutatja, hogy a megmentett gabonát a brigiádosok teherautókon biztonsiágosa bb helyekre szállítják. (Foto: Haško Pavol) Szorgalmasan dolgoztak "A királyhelmeci szövetkezetesek nem kevesebb mint 340 köbméter takarmányt silóztak le. Már learatták és kicsépelték a borsót, és beszállították az állami raktárba. Beszól gáltatási kötelezettségüknek ebből a terményből 130 százalékra tettek eleget. Learattak 74 hektár gabonát, és ha jó idő lesz, akkor négy nap alatt az aratást is befejezik. Zelenák István, j Perbenyík ŕ r ' Három EFSZ a láthatáron Az ipolysági járlásban a nyári hónapokban 78 kis- és középparaszt írta alá a belépési nyilatkozatot az EFSZ-be. Felsőtúron, Födémesen és Dolinka községekben minden feltétel megvan arra, hogy szövetkezet alakuljon. Felsőtúron 17, Födémesen 14 és Dolinkán ugyanannyi kis- és középparaszt kíván aratás után szövetkezetet alakítani. Több dolgozó paraszt lépett , be a meglévő szövetkezetbe is. Az ipolyslági járásban különösen az említett három faluban jó felvilágosító csoportok működnek. A csoportok tagjai naponta meglátogatják a dolgozó parasztokat és aprólékosan megismertetik őket a közös gazdálkodás előnyeivel. (Tudósítónktői) Használjuk ki a bratislavai V. I, Lenin Múzeum segítségét a pártoktatási év folyamán Az üzemi és falusi pártszervezetek már összeállították a jövő évi párt oktatás résztvevőinek névsorát, megszervezték az egyes tanulmányi köröket. Az idén nagyon sokan az SZKP tapasztalatainak tanulmányozását választották. Ezek az elvtársak tanulmányaik során megfelelő szemléltető segédeszközöket, képeket, emlékiratokat és filmelőadásokat láthatnak, és magyarázatokat kaphatnak tanulmányaik során a bratislavai V. I. Lenin Múzeumban. A pártoktatási év során sokat jelent, ha szemléltető oktatással elmélyítjük az előadásokon tanultakat, és a vitában megbeszélteket. Kétségtelen, hogy annak, aki a szocialista forradalom lenini elméletéről, a bolsevik párt stratégiájáról és taktikájáról, a proletariátus osztályharcának vezetéséről, a munkásosztály vezető szerepéről, vagy a munkás-paraszt szövetségről tanul, jelentős segítséget jelent a Lenin Múzeum megtekintése. Az említett kérdésekről a múzeumban képzett lektorok bőséges magyarázatokat adnak magyar nyelven is. Különösen részletesen ismertetik látogatóikkal a proletariátus diktatúrájának kérdését, mivel ez a fő feltétele a proletárforradalom győzelmének, és egyedül csak ez képes megoldani a forradalom valamennyi feladatát. Tudatosítjuk azt is, hogy a proletariátus a dolgozó parasztsággal való szövetség nélkül nem képes kezébe venni a hatalmat, és megtartani diktatúráját. Lenin elvtárs arra tanít minket, hogy a burzsoázia legyőzésére, kormányának megdöntésére képes a forradalom a proletariátus diktatúrája nélkül is, azonban a győzelmet megtartani, megtörni a reakció ellenforradalmi kísérleteit és a szocializmust felépíteni nem lehet a proletariátus diktatúrája nélkül. A parasztkérdésre is nagy figyelmet fordítunk. Lenin elvtárs a munkásparaszt szövetség elméletét már 1894ben az első nagyobb művében kidolgozta. Ezt az írást, melynek címe: Kik azok a „népbarátok" és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen ? be-' hatóan ismertetjük a múzeum látogatóival. Az idén ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját, mely részben azért jutott győzelemre, mivel a boLseviki párt jói mozgósította a paraszti tömegeket. Lenin elvtárs arra tanít minket, hogy nem elég, ha a föld a dolgozó parasztság kezébe kerül, hanem át kell térni a nagyüzemi gazdálkodásra, ami az egyedüli kiút a falvak nyomorából. A bolsevisták agrárprogramja, melyet Lenin oly zseniális tárgyilagosságé gal kidolgozott, lehetővé tette, hogy a munkásosztály megnyerje magának a szegényparasztság tömegeit, miáltal lehetővé vált a Nagy Októberi Szocialista Forradalom végleges győzelme. Az említett tapasztalatokat mindennapi munkánkban mi is érvényesítjük. A propagandisták igyekeznek meggyőzni a dolgozó parasztokat a közös gazdálkodás előnyeiről. Lenin elvtárstól ' tanulhatunk, hogyan kell helyes meggyőző munkát végezni. Nem frázisok hangoztatásával, hanem egyszerű szavakkal, világosan, a valósághoz ragaszkodva. V. I. Lenin müveit és életét tanuH mányozva példát vehetünk szerénységéről, de főleg arról, hogy milyen kíméletlenül harcolt az opportunizmus és revizionizmus, a nem proletár ideológia és ellenséges elemek ellen. Következetességet, éberséget tanulhatunk Lenintől. Azt, hogy bízni kell a dolgozó tömegekben, azok alkotóképességében. Választ találhatnak itt a pártoktatás hallgatói olyan kérdések-i re, amelyek az SZKP tapasztalatainak tanulmányozásánál felmerülnek. A bratislavai V. I. Lenin Múzeumnak mozihelyisége is van és több értékes dokumentumfilmmel rendelkezik. A V. I. Lenin Múzeum megtekintése nagy segítséget nyújthat a marxizmusleninizmus tanulmányozásánál, ezért' szükséges, hogy úgy, mint a szovjet emberek, a mi dolgozóink is nagyobb figyelmet fordítsanak e nagy jelentő-l ségű intézménynek. Prechtl Iván, a bratislavai V. I. Lenin Múzeum igazgatója. LESZ-E SZÖVETKEZET POZBÁN? Az utóbbi időben Szlovákiában sok szövetkezet alakult. Számos kis- és közép paraszt lépett ezekbe az EFSZ-ekbe, hogy ezután a nagyarányú gépesítés segítségével közös erőfeszítéssel tovább folytassa a termelést. De nemcsak ez volt a sorozatos belépések oka, hanem az a szembeötlő tény is, hogy EFSZeink túlnyomó többségében lényegesen megjavult a gazdálkodás és sokkal szebbek a közösben elért termelési eredmények, mint az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok gazdaságaiban. A szövetkezet megalakításának kérdése éppen ezért Pózba községben is előtérbe került, ahol mintegy 250 mezőgazdasági egységben 634 hektár területet művelnek meg egyénileg. TANULSAGOS BIZONYÍTVÁNY A z iskolákban a tanulók nemrég kapták meg az éwégi bizonyítványokat. Kinek örömöt, kinek bánatot okozott a szerény papiros. Határjárás közben Pereszlényben arra gondoltunk, hogy a szövetkezetesek is kaptak bizonyítványt, amelyet az idei termés állított ki munkájukról. Mondjuk meg mindjárt, hogy ez a bizonyítvány több kitűnőt is tartalmaz, de van benne elégtelen is. A szövetkezet gabonája jól fizet. A búza 25—26 mázsát hektáronként, az őszi árpa több mint 30 mázsás termést adott minden hektáron. Igen ám, de a jó eredményhez hozzájárult a gépállomás is. Tehát a kitűnő számjegyen ketten osztoznak. Eltűnt a cukorrépa Más a helyzet a kapásnövényeknél. A cukorrépa — szegény cukorrépa! — túlnyomórészben nem láthatja a napot —, ha verőfényes is az idő, mert föléje kerekfedett a gaz. Itt-ott ugyan frissen, terebélyesedő széles levelekkel húznak el a sorok, de ezekből kevés van. Most látni, hogy ki, hogyan végezte el a rábízott munkát. Aki jól végezte, annak répájára öröm ránézni, aki rosszul ápolta e fontos növényt, annál a felburjánzott gaztól nem látni a cukorrépát. Itt bizony elégtelen bizonyítványt állított ki a termés. Az egészben csak az a különbség, hogy a rossz tanuló csak magának árt, ha rosszul végzett, a hanyag szövetkezeti tag azonban a 0 J S Z Ö 1957. július 31. nemcsak magának árt, hanem a közösnek is, mert az ő rossz munkája következtében kevesebb lesz a bevétel és kevesebb jut annak is, aki jól dolgozott. Mindent egybevetve mégis nyugodtan állíthatjuk, hogy a termés átlagosan minden esztendőben jobb és jobb bizonyítványt állíthat ki a pereszlényi szövetkezetesek munkájáról. Míg tavalyelőtt 9 korona előlegen kívül 3 korona volt a részesedés, tavaly ugyanolyan előleg után 4 korona részesedést kaptak a szövetkezetesek a természetbeni járándóságon kívül. Az idén pedig 10 korona előleget fizet a szövetkezet munkaegységenként, s a félévi eredmény arra enged következtetni, hogy az év végén nagyobb lesz a részesedés, mint tavaly volt. Ha valami hiányozni fog a munkaegység másik feléből, az éppen a munkafegyelemből rosszul vizsgázott néhány tag miatt történik meg. Nem kellett, mégis megszerették Nem találkoztunk még olyan emberrel, aki idegenkedett volna az új munkától, de annál többen vannak, akik idegenkednek az új módszerektől. — A pereszlényi fejőgulyások is hadakoztak az ellen, hogy a szövetkezet a hasznosság szerint jutalmazza őket, s csak nehezen mentek bele a dologba. Most meg úgy vannak vel'^, hogy már nem kell nekik a régi jutalmazási módszer. De ez nem is baj, mert amióta a hasznosság szerint kapják a jutaimat, jobban „jönnek ki", de több haszna van a szövetkezetnek, meg a közösnek is. Az előző években mindig baj volt a tejhozammal. Ä tervre sem futotta. Áz idén a szövetkezet a fejőgulyások gondosabb, körültekintőbb állatgondozása következtében 153 százalékra teljesítette a tejbeadást. Több mint 14 000 liter tejet adott el szabadon, s kilátás van arra, hogy a másik félévben még 15 000 iiterrel szaporítja az első félévben terven felül beadott mennyiséget. Igyekeznek javítani a bizonyítványon Annyi bizonyos, hogy a kedvezőtlen időjárás megnövelte a szövetkezet felelősségét. Az aratás kezdetén vagy négy szövetkezeti tag elment „részibe" szénát kaszálni a magángazdálkodóknak. Ügy gondolták, van már elég munkaegységük, amire jócskán kapnak gabonát, legyen a szénából több ... Ámde amikor látták, hogy az időjárás nem tréfál, ők is belekapcsolódtak a termés megmentéséért folyó harcba. A betakarítás üteme meggyorsult. A szôvetkežeteseknek számos brigádos is segít a munkában. Példásan dolgoznak többek között az ipolysági szlovák 11 éves iskola tanárai is. Naponta öten veszik ki részüket a munkából és fogadkoznak, hogy mindig segíteni fognak, amíg az utolsó szem gabona biztonságba nem kerül. íme, az iskola is segít, hogy jobb legyen a szövetkezetesek évvégi bizonyítványa. Most már csak az a fontos, hogy a répánál, és ahol még szükség van rá, javítsanak a gyengébb eredményeken s munkájuk nyomán még nagyobb lesz a bőség. Miklya János i Eddig rendben is lenne a dolog. A baj ott kezdődik, hogy a falu néhány kis- és középparasztja — leginkább azok, akik a legnagyobb területeket birtokolják — nem teljesítik a beadást, elmaradnak az adók, ''nemzetbiztosítási járulékok fizetésével is. Régi igazság bizonyítja, hogy az emberek mások szemében előbb meglátják a szálkát, mint saját magukéban a gerendát. így vannak ezzel a pozbaiak is. A szomszédos községek szövetkezetei ugyanis hasonló talajösszetételű földeken sokkal többet termelnek a pozbaiaknál. Ezért van az, hogy a besei, baracskai és a fajkürti EFSZek éppen jó gazdálkodásuk következtében vonják magukra a figyelmet. Elért eredményeiket, köztük a húsz mázsán felüli átlagos hektárhozamokat, az egy tehénre eső aránylag magas hatliteres tejátlagot, úgy látszik, eddig nem látták meg a pozbai egyénileg gazdálkodók. Pedig a határban, falujukban igen sok alkalom nyílik beszélgetésre a nevezett EFSZ-ek tagjaival, akik szívesen adnak számot munkájuk eredményeiről, a gépek segítségéről és nem utolsó sorban lényegesen megváltozott életükről. Ehelyett a pozbaiak közül többen váltig csak azt hajtogatják, hogy rossz a szövetkezeti gazdálkodás, holott saját gazdaságukban alig érik el a 12 mázsás hektárhozamot, az állattenyésztésben meg olyan alacsony eredményeket mutathatnak csak fel, amelyek nem nyújtanak kezességet a termelés fokozására, begyűjtési feladatuk teljesítésére sem. Márpedig az a feladatunk, hogy 1960ig 30 százalékkal emeljük a termelést az állatállomány gyorsabb fejlődése mellett. A régi gazdálkodási módszer szerint azonban Pózbán erre nincs meg a lehetőség. És még egy tényt szükséges leszögeznünk. 1958 január elsejével egész köztársaságunk területén megnövekednek a begyűjtési normák. Ez anynyit jelent, hogy a fél hektártól két hektárig terjedő gazdaságokban hektáronként 13 kilogramm marhahússal, 9 kilogramm sertéshússal, 11 tojással és tehenenként 50—150 liter tejjel emelkedik a beadás. Két hektártól 3,5 hektárig viszont a vágómarhák beadását az eddig érvényben levő öt hektárosok beadásának szintjére emelik. Arányosan emelkedik a nagyobb gazdasági egységek beadási normája is, aminek teljesítésére már most 'biztosítani kell az előfeltételeket. Szóljunk néhány gazdálkodóról, vajon adva vannak-e gazdaságában a felemelt beadás teljesítésének feltételei? Tarr Gyula 7,33 hektáros középparaszt lapja erről a következőképpen tájékoztat: sertéshúsból 1956-ról való tartozás . . • , 124 kg vágómarhából s , s 291 kg tejből . . ', i . 1619 liter tojásból . . . i . 2074 darab adó- és nemzetbiztosítási hátráléka . . . 8363 korona Ez a kép semmi biztatóval sem kecsegtet, annál is inkább, mivel nevezett csupán egy tehenet tart istállójában. Pásztor Zsigmond 8,86 hektár föld tulajdonosa hasonlóképpen elmarad a termelésben és a beadásban. Sertéshúsból 529 kg elmaradását tartja nyilván a HNB. Tejből 1924 literrel, tojásból 2909 darabbal adósa közellátásunknak. Pásztor Gergely, Szabó László úgyszintén nem teljesítik állam iránti kötelességeiket. Nos, mit szólnak ehhez a pozbaiak? Hiszen csak néhány nevet ragadtunk ki a nem teljesítők közül, de többen is vannak még a faluban, akik az alacsony termelés helyett a nem teljesítés okait egészen másképpen magyarázzák, mint azt a valóságban tapasztalhattuk. Hivatkoznak az állatok elhullására, takarmányhiányra. Csak egyet nem látnak: azt, hogy a termelésben nem képesek lépést tartani a fejlődéssel és saját igényeikkel. Ezekben a napokban azonban más hangok is hallatszanak a faluban. Nincs olyan ház, ahol ne beszélnének az EFSZ megalakításának kérdéséről. Csakhogy... egyesek a szövetkezet létrehozása mellett, mások ellene... A józan ész azonban itt is győzedelmeskedik s az agitátorok helyes felvilágosító munkája nyomán rövid időn belül az EFSZ gazdálkodásának elindításáról beszélnek majd a faluban. Szombath Ambrus