Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-29 / 209. szám, hétfő

Áz Októberi Forradalom és a nők felszabadítás! mozgalma A felszabadításért küzdő nők már néhány évtizede szervezkedtek, de különösen az első világháború idején, amikor ez a háború mérhe­tetlen szenvedést, éhséget, nyomort zúdított az emberek millióira, ébred­tek igazán öntudatra a nők. Ennek egyik legemlékezetesebb megnyilvánulása a pétervári asszo­nyok hősies magatartása, amikor 1917. március 8-án a bolsevikok pé­tervári bizottságának felhívására a munkásnők az utcára vonultak s az éhség, a háború és a cárizmus ellen tüntettek. A nők a következő jelsza­vakkal mentek az utcára: „Adjátok vissza férjeinket és fiainkat! Adjatok gyermekeinknek kenyeret!" Ez a tüntetés a dicső 1917. évi forradalmi eseményeknek volt az előhírnöke, mert a munkásnők tün­tetése a munkásság általános sztrájk­jához vezetett. A sztrájk általános politikai tüntetéssé fejlődött a cári rendszer ellen. Végeredményben pe­dig előkészítette az utat az októberi győzelemhez. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom az asszonyok millióinak életmódjában döntő változást hozott és számukra, akik a cári Oroszor­szágban sokkal rosszabb sorsban él­tek mint a férfiak, teljes szabadsá­got és egyenlő jogokat biztosított. A forradalom előtt Oroszországban a szakszervezetek hatékony harcot folytattak a munkásnők gazdasági egyenjogúságáért és a női munka vé­delméért. A textiliparban követelték a nők és gyermekek munkájának be­tiltását az olyan munkahelyeken, ame­lyek veszélyeztetik az egészséget. A férfiakkal egyenlő béreket köve­teltek a nők részére is. A marxizmus-leninizmus klassziku­sai könyörtelenül leleplezték a női munkaerők kizsákmányolását a tőkés rendszerben és egyúttal hangsúlyoz­ták a nők részvételének haladó vol­tát a társadalmi termelésben, az iparban. Felléptek az oly áltudomá­nyos elméletek ellen, melyek szerint az asszonyok csupán a csal'ád és gyermekek ápolására hivatottak. A kapitalista termelésben való munka kiragadta a nőt a család és konyha szűk köréből, felkeltette benne az osztályöntudatot, és a forradalmi proletármozgalom soraiban a munkás­nők harcot folytattak a saját neműk felszabadításáért is. A dolgozó nő a tőkés rendszerben i'kétszeresen szen­vedett a kizsákmányolástól. A bér­munka által és mint anya. öriási gyermekhalandóság volt a nők bér­munkájának a következménye a ka­pitalizmusban. Az áldott állapotban levő asszonyok elbocsátása napiren­den volt. Fizetett anyaszabadság nem létezett; a terhes asszonyok féltek, hogy elvesztik munkájukat és ezért a szülés napjáig kénytelenek voltak nehezen dolgozni. Félelmükben sok­szor a szülés utáni harmadik napon már munkába léptek, ami természete­sen káros hatással volt egészségi ál­lapotukra. A munkásnők egész napot a gyárban töltve nem táplálhatták természetes módon csecsemőiket s családtagjaikra vagy idegen emberek­re , voltak kénytelenek hagyni őket. Bölcsődék nem léteztek. Á tömegla­kásokban a munkásgyermekek között, tömegesen pusztítottak az angolkór, tüdőbaj, gyomor- és bőrbajok. Évente 1,5 millió gyermek halt meg 1 éves koron alul. A munkás körzetekben 100 megszületett gyermek közül 54 gyermek halt meg 3 éven alul. A dolgozó nők gazdasági megkü­lönböztetése és alárendeltsége a csa­ládban és társadalomban egyre rosszabbodott. A cári Oroszországban a nőknek nem voltak semmiféle po­litikai jogaik. A cári törvénykönyv 107. cikkelye értelmében „a nő enge­delmességgel tartozik férjének, mint a család fejének. Szeretettel, tiszte­lettel és korlátlan engedelmességgel tartozik neki és minden szolgálatot meg kell tennie a ház urának". Annak ellenére, hogy a nagy orosz demokrata gondolkodók mint Cser­nyisevszkij. Dobroljubov, Gercén és Bjelinszkij sokat harcoltak a nők fel­szabadításáért, mégsem tudtak — a társadalmi viszonyok meg nem értése következtében — ennek a kérdésnek megoldására helyesen rámutatni. Csu­pán a marxizmus-leninizmus fedte fel, hogy a nő megalázott helyzetének oka maga a burzsoá társadalom. A dolgozó nő elnyomása és egyenlőt­lensége a termelőerők magántulajdo­nából és a kizsákmányolásból fakad. Lenin sokszor hangoztatta, hogy a proletariátus csak úgy éri el teljes szabadságát, ha egyúttal kiharcolja a nők teljes szabadságát is. A bolsevik újságok, különösen a Pravda sokat foglalkoztak a vállalko­zók és gyárosok önkényességeivel a munkásnők ellen. Rendszeresen közöl­ték az asszonyok részvételét a fiztrájkmozgalmakban. 1914-ben külön női lapot is indítottak. Az imperia­lista háború következtében az egyre növekvő drágaság miatt s mert a férfiak katonai szolgálatot teljesítet­tek sok nő állt be munkába. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom szétverte a régi rabszolgaság és elnyomatás bilincseit és felnyitot­ta a nők előtt a szabadsághoz és ter­mékeny, alkotó munkához vezető ka­put. A Szovjetunió alkotmánya tel­jesen biztosítja az asszonyok politikai és állampolgári jogait. Ez az egyen­jogúság a dolgozó nők millióit segí­tette ahhoz, hogy részt vehessenek a közéletben. Az anyák és gyermekek védelme, a kötelező betegsegélyző, anyaszabadság, ingyen orvosi segély, a törvényes és az úgynevezett tör­vénytelen gyermekek egyenjogúsága, eavszerre megváltoztatták a nők helyzetét. A szovjetállam két év alatt többet tett a nők felszabadítása ér­dekében. mint az egész világon más­fél évszázad alatt az összes fejlett kultúrájú, polcrári demokrata köztár­saságok együttvéve. Á munkára való Jog Beve­zetésével növekedett a nők rész­vétele a termelésben és a politikai életben. A polgárháborúból is nagy számban vették ki részüket a nők. „A nők nélkül nem qyőztünk vol­na, vagy pedig csak nehezen" — ér­tékelte Lenin a nők szerepét. Ä poí­qárháború történetéből sem tűnhet eí a hős szovjet asszonyok raqyogó em­léke. akik életüket vesztették, vagy akiket megkínoztak' a szovjet hata­lomért való harcban. Ä polgárháború után a Szovjetunió a népgazdaság felújításához foqott. Ebből a nagv munkából is kivették részüket a nők. Envre több nő lépett be az iparba. 1923. és 1929. között a naqvioarba több mint 400 000 nő kapcsolódott be s íqv 827 600-ra, az összes munkások számának 28,6 szá­zaiékára emelkedett _ a munkásnők száma. Ä nők részvétele a többi nem­zeti köztársasáq_ iparában naqvon ala­csonv volt. Közép-ázsiában naqy szo­cialista gyapot és seívemkombinátok épültek, a munkásnőket a Moszkva körnvéki textiígyárakba küldték be­tanításra. A visszatért, immár szak­képzett _ munkásnők naov szoloálatot tettek hazai iparuknak, amikor további ezer és ezer új munkásnőt oktattak ki. A szovietbársadaíomban először volt alkalmuk a nőknek képesítésüket fo­kozni. A kommunista párt. és a szov­iet kormány állandóan arra iparkod­tak. tíoov női technikai értelmiség képződiék. Az ioari és technikai tan­intézetekben 1928-ban tizenkétszer naovobb voít a női halloatók száma mint a forradalom előtt. A maqa­sabh technikai kéozettsčn meonvitotta fi nők részére a mérnöki, üzemveze­tői állások betöltését. A második viláaliáborű aíatt a nők meoértették a párt és kormánv fel­hívását: Mindent a íront részére, mindent a ovőzelemért! Á szoviet asszonyok tudták, hogv ők is felelő­sek a hátországban foívó munkáért, a katonai rendelések ideién való t.ei­iesítéséért. A szovjet nők nemcsak a ovárakban véáték munkáinkkal a ha­zát, hanem fegyverrel a kézben aktí­van részt vettek a harcban, a hadse­regben. vafty a oartizánegységektíeri, A szovjet nők ebben a nehéz próbá­ban becsülettel meqáÜták Keívüket. .hazafiságnak és a hazához való hű­ségnek halhatatlan Példáit láthattuk a háborúban. Moszkva. Ceninqrfld. Sztálingrád', Oqvessza. Szevasztopol védelmében a^ nők különféle beosz­tásban számtalanszor kitüntették ma­qukať. A szovjet kormány iqen naoyra ér­tékelt a nők munkáját. Majdnem 1 millió nőt tüntettek ki. a ..Szovjet­unió hőse" vaqv a ..szocialista mun­ka hőse" címet több mint 2000 nő viseli. 1930-ban méq csak 3600 női mérnök volt. 1956-ban már 830 000 nőnek volt főiskolai képzettsége ég további 1 400 000 nő tanúit a szak- és főiskolákon. A népi demokratikus államokban, valamint Kínában is a nők minden té­ren eqyenlő joqdkat értek el. A ka­pitalista és gyarmati, illetve függő orszáookban a nők — a Szovjetunió példáját látva maquk eíőtt — már évtizedek óta harcolnak jogaikért. A szovjet nőknek a férfiakkal egyenlő politikai iooaik vannak és ak­tívan részt vesznek az állam vezeté­sében. Ma má- több mint 540 000 nő dolgozik a heivi szovietekben mint képviselő. A' Szovietunió Leqmagasabb Szovjetének 348 taq.ja nő, ami ennek a legmaqasabb áilamszerv képviselői­nek 25.8 százaléka. Az elnökség 15 taoia között 4 nő van. A szövetségi köztársasáqokban miniszterek s azok helvettesei tisztsétjé^en 103 nő doí­qozik. A szovjet nők jövője örvendetes. Mint a szovjettársadalom egyenértékű tagjai méltó helyet foglainak el a kommunizmus, az új élet építői so­rában. Grek Imre Itt a Mókus, az új szovjet kisautó Az egyik uráli motorkerékpárgyár­1 ban szerkesztették és gyártják próba­1 sorozatban (a legújabb hírek szerint már a nagysorozatra térnek át) a (Mókus nevű kisautót, amely a szov­ijet gépkocsiipar válasza a nyugati 'gyárak nagyszámú kisautó és törpe­1 autó kísérletére. A Mókus kicsi, I masszív felépítésű, szerkesztésénéi laz óriási orszáq változatos útviszo­nyait alaposan figyelembe vették. Ez lényeqes szempont, ha tekintetbe .vesszük, hioav például a jobb utakhoz (szokott BMW Isetta törpeautó a mi (hazai utainkon a szokásos élettartam (egyharmada aíatt tönkremegy. A Mókus 3,35 m hosszú, súlya 730 J kg. Sebessége meglepően nagy: 96 ikm óránként, míg a fogyasztás min­iden benzinieqqyel és zsebbel össz­hangba hozható, hiszen csak 4,1 liter ,100 km-ként. Érdekes a hajtómű megoldása: a 'léghűtéses kétütemű motor a négyes­sebességű sebességváltóval és a dif­i fei enciállal egyetlen egységgé van (egybeépítve és a kocsi farában he­lyezkedik el. A motorhenger űrtartal­ma 481 cm !, névleges teljesítménye csaknem 20 lóerő. A kocsi hátsó ülé­sére a jobboldalon elhelyezett ajtón keresztül szállhatunk be, míg az el­ső ülésekbe a kocsi elejének felhaj­tásával lehet beszállni. Az első ajtó felnyitásával egyidejűleg a szélvédő üveg, a műszerfal és a kormányoszlop lehajlik. Ä kocsi önhordó karosszériá­val készül és széles, kis átmérőjű balonkerékket, épül ami a tapadást puha úton is biztosítia. Az ötletes megoldású kocsit úgy tervezték, hogy — azonos az alváz­zal — egész sor különféle járművet lehet belőle alakítani. Készülhet hat­üléses „családi autóbusz" kivitelben, kétüléses nyitott sportkocsiként, két­üléses fedett alakban, áramvonalas átlátszó kocsitetővel burkolt négy­ülésesként, de tervbe vették negyed­tonnás kis teherkocsiként és mező­gazdasági járműként (pótkocsival) | való gyártását is. K. Műtét az őskorban Teljes bizonyossággal állíthatjuk, [hogy a vaskorban is operáltak. S hogy .nem akármilyen műtétekről volt szó, (bizonyítják a legújaban felfedezett I csontvázleletek. A Dvorany nad Zitavou-ban kiásott [temetkezőhelyen több La-Téne-kori (csontváz-sírt találtak. Két koponyán ) megállapították, hogy koponyalékelést 'végeztek rajtuk; ez az első bizonyí­ték arra nézve, hogy a mai Szlovákia (területén élő kelták ilyen műtétet hajtottak végre. Az egyik Koponya arra vall, hogy élő páciensen végez­ték kaparási technikával a trepaná­ciót. A koponyákon ovális aiakú 34­szer 33 mm nagyságú s egy 29-szer 35 mm méretű szabálytalan nyílást találtak. A páciens a jelek szerint túlélte a műtétet, ami nemcsak az ő ellenállóképességéről, hanem egy­úttal a sebész ügyességéről is tanúsá­got tesz, aki vas- és bronzműszerek­kel végezte el a kényes beavatkozást. Miniatűr esztergapad A Műszertechnikai Vállalat Buda­pesten korszerű miniatűr esztergapad mintapéldányát készítette el. A 8—10 kilogrammos úgynevezett órásesz­tergapad — amelyet kis villanymotor hajt — 0,1—3 milliméter vastagságú anyag megmunkálására alkalmas. Az órásesztergapadból az idén kétszá­zat gyárt a vállalat. K. Mibe kerül egy találmány A puskapor feltalálása Berthold Schwarznak csak néhány tallérjába került. Volta pár aranyat költött a békacomb kísérletre. Bunsen és Hertz közel 500 frankot fizettek készülékeikért. 1900-ban, Roentgen idejében egy fizikai laboratórium fel­szerelése 5Ó000 frankba került, 1925­ben már tízszeresébe. A mai ipari kísérletek és kutatások 100 milliókat emésztenek fel. Az IG Farben például négy év alatt 300 millió m&rk'át köl­tött a szintetikus üzemanyag kísérle­tekre és a Volkswagennak csak a tervezése 30 millióba került. K. „Propelloplane" az állítható szárnyú repülőgép Érdekes kísérletek folynak olyan többmotoros, nagy teherbírású szállító repülőgépekkel, amelyek a helikop­terekhez hasonlóan függőlegesen tud­nak felszállni, lebegni és igen kis he­lyen szállhatnak le. A gép Pogo típu­sú propellerekkel van felszerelve, amelyek a szárnyakkal együtt elállít­hatok. Felszálláskor a szárnyakat függőlegesre állítják, majd pedig, amikor a gép már elegendő magas­ságba jutott; fokozatosan vízszintes helyzetben hozzák. Hogyan működik a rádiólokátor? A brnói gépipari kiállításon a láto­gatók megfigyel­hették az első csehszlovák típusú és gyártmányú R L 1 jelzésű rádió­lokátor (radar) működését. Ezzel a' berendezéssel a repülőtértől 40 km távolságban levő repülőgép tartóz­kodási helye is meg állapítható. Nem lesz érdektelen, ha ezzel kapcsolatosan a rádiólokátorok­kal kissé közelebb­ről megismerke­dünk. Mindenekelőtt néhány hangtani fogalmat kell fel- _ _ újítanunk. Ismeretes, hogy érzékeink­kel közvetlenül felfogható jelenség a hang visszaverődése. Egyes helyek meredek hegyoldal, vagy sziklafal jól hallható hangvisszaverődést okoz. A hang terjedési sebessége a leve­gőben 333 méter egy másodperc alatt. Ha a sziklafai tőlünk 333 méter távolságra van, akkor két másodper­cig tart. míg a visszavert hullám is­mét hozzánk érkezik. A rádiólokátornál ugyanezen elve­ket használják fel, de a hanghullámok helyett nádióhullámokat alkalmaznak. A rádióhullámok rendkívül nagy ter­jedési sebessége lehetővé teszi, hogy a leggyorsabb céltárgyat (repülőgép; tényleges helyén észleljük, de ugyan­ezen okból a távolság méréséhez igen rövid időközöket — a másodperc mil­liomod részét és ennek töredékeit — kel! pontosan mérni tudni. Hogy fo­galmunk legyen arról, milyen erzé­keny mérőeszközöket kellett szerkesz­teni, gondoljunk csak arra, hogy egy ^század másodperces tévedés mintegy f 3000 kilométeres hibát okozhat a tá­\ volságmérésben. A televíziós berendezésekből is is­meretes k a t ó d-sugárcsőben találták meg azt az eszközt, mely a hiba mértékét a minimumra csökkenti. A harmincas évek közepén figyeltek fel arra a jelenségre, hogy miért jelen­nek meg olykor váratlan visszaverő­dések, illetve fénylőkések a katódsu­gárcső ernyőjén. Megfigyelték, hogy egyes fényiőkések még jóval 'azelőtt jelentkeztek, mielőtt a kibocsátott hullámok elérhették volna a légkör tükrözőrétegét. Ma már tudjuk, hogy a fládióhullámokat r közeli tárgyak, fák, épületek verik vissza, általában minden test, amelyik vezeti az elekt­romos áramot. Most pedig nézzük meg, hogyan működik a radar. A rádió által ki­bocsátott, sűrűn egymást követő hul­lámlökéseket (impulzusokat) az adő antennája a cél felé irányítja. Ezeket ugyanakkor az adó mellet elhelyezett rádióvevőbe is bevezetik, onnét a katódsugárcsőbe kerülnek és ott a vízszintesen mozgó fényfoltot függő­leges irányban kitérítik. Ennek kö­vetkeztében a cső ernyőjén az adás pillanatában hegyes háromszög alakú ábra. jelenik meg. Közben a kisugárzott hullámlökés (impulzus) elér a célba — például a repülőgéphez — és arról visszaverőd­ve a radarhoz. Az antenna felfogja ezt a rádióvisszhangot és a vevőké­szüléken keresztül ezt is a katódsu­gárcsőbe juttatja. Ez a rádióvisszhang ismét függőleges irányba téríti ki a fénypontot. A kisugárzott és a vissza­vert impulzus vétele között eltelt idő alatt a fényfolt bizonyos távolságot futott be a katódsugárcső ernyőjén. Ez a távolság az ernyő kilométerbe­osztásán közvetlenül leolvasható. A radartechnika páratlan fejlődé­sét a skálás ernyőjű katódsugárcsö­vön kívül elsősorban azoknak a rez­géskeltő csöveknek megszerkesztése tette lehetővé, melyeknek segítségé­vel először sikerült centiméteres és ennél rövidebb, az, ,ýn. mikrohullá­mokat gerjeszteni. A. mikrohullámok­nak az az értékes tulajdonságuk van, hogy könnyen irányíthatók. Rezgés­számukat illetően közel állnak a fénysugarak rezgésszántóhoz és ezért ezeket a hullámokat a fényhez ha­sonlóan lehet vetíteni. Ez a tulajdon­ságuk alkalmassá teszi őket a radar­technikában a pontos helymeghatáro­zásra. Különleges gerjesztőcsövekkel és antennákkal ma már olyan hullámo r kat állítanak elő, hogy egy kilométer­re levő tárgy helyének meghatározá­sánál legfeljebb 30 cm-t tévedhetnek. A távolság meghatározáson kívül természetesen iránymeghatározás is eszközölhető. Ennek leírása hossza­dalmas volna, ezért ettől eltekintünk. A háború után jelentős tér nyílt a radar (rádiólokátor) békebeli alkalma­zására is. Tengeri hajóknál a jéghe­gyekkel, vagy másik hajóval való ösz­szeütközés veszélye lényegesen csök­kenthető. Az utasszállító repülő­gépek biztonsága is jelentősen foko­zódott. Összesen nagyobb repülőtereinket fokozatosan ilyen radar-berendezéssel látjuk el, mert ennek segítségével le­!• " :f „ -s^Sim * ľ • tďÉÉM Francia gyártmányú rádiólokátor, mellyel a repülőgép közeledését lehet megállapítani. hetővé válik a leonagyobb ködben is az ún. vakleszállás. Finomgépiparunk a rádiólokátorok gyártásával is foglalkozik. Irántuk a külföld is igen nagy érdeklődést mu­tat. Vörösmarty Cés*

Next

/
Oldalképek
Tartalom