Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-28 / 208. szám, vasárnap

Moszkváról először valamikor gyermekkoromban hallottam mesélni egy „moszkovitától", vagyis egy moszkvai őslakótól. Az első világháború közepén, 1916 nyarán lehetett, hogy magyar tanárunk bennünket, diákokat elvitt az egyik nagy csallóközi fogolytáborba, mint mondá — másfél évezreddel ezelőtt elszakadt rokonainkat keresni. A tábor parancsnoka értetlenül fogadott, nem tudta elképzelni, miféle „rokonokról" lehet szó. De aztán mégis felfogta, hogy csak valami ártatlan tudományos érdeklődés hozott oda bennünket, s egy fogoly tisztet, va OM VÁROS ott élő népeket. Tartós letelepülés, fővárosi jellegű város csak a népvándorlás útvonalától félreeső, attól északabbra levő helyen, az akkori időben szinte áthatolhatlan őserdők sávja mögött, igazi „transzilvániában", m

e9 _ a Metro élső vonala, s csivezetőkre is, akik nem trom Moszkva Amiről sokat vitatkoznak Moszkvának ma hivatalosan ötmillió lakosa van. Mint minden hasonló nagyvárosnál, Moszkvában is a lakosság száma vagyis erdő mögött f helyen ke - kezdődik meg — immár nagy- bitálhatnak rá a járókelőkre, végeredményben közigazgatási letkezhetett. Itt, s még hozzá >P

ar

i módszerek és gépek alkal- mint nálunk, hanem minden kérdés, miután azt a folyton két folyó — a Volga és az. Oka mazásával — a város rendsze- pillanatban úgy kell vezetniök duzzadó peremvárosok hozzá— védett közén, a szarmata sík- re

s újjáépítése. kocsijukat, hogy a járókelőket csatolásával vagy hozzá nem ság földrajzi középpontjában Hat esztendő alatt, 1935-től el ne üssék. Ez annál is inkább csatolásával s

z;ňt

e tetszés szelami tanárféle embert adott alapította meg Dolgoruki her- 1941-ig rengeteget építenek, de sok ügyességet és figyelmet kí- , • csokkenmellénk, hogy megkeressük a c

e9 H47-ben a várost. A nép- ez meg se kottyan az akkor már ván, miután a járókelők - s ,. táborban levő zürjéneket vo- vándorlástól, a tatárjárástól négymillió lakosú óriásváros- egész felhők vannak belőlük — lenL A moszjaaiax azt monagulokat osztjákokat, vagy' leg- megkímélt kereskedelmi útvo- nak. Ezt is megszakítja a má- tekintet nélkül a jelzésekre, ál- .iák, hogy a városnak tulajdonalább finneket akikkel mi n

a'

a'

< futottak össze s meg sodik világháború, . amelyben landóan keresztezik a kijelölt képpen legalább hatmillió lamagyarok évezredes nyelvi ro- v

0't itt az akkori idők egyetlen ugyan Moszkva légvédelmének helyeken az úttestet, amint ar- kosa van, sőt ha hozzászámítjuk konságban élynk. Arra mér ' nem emlékszem, mi volt a nyelvészeti eredménye ennek a kirándulásnak, de a kísérő tiszt személye megragadta figyelmemet. Törve, különös kiejtéssel beszélt németül, s mikor a járkálástól elfáradva egy méPzetes gazdasági, politikai és lócára leültünk, lelkesen ksz- szellemi központja. tömegszálító eszköze, a hajózható folyó is. Messze és egyenlő távolságra a keletről, nyugatról és délről évszázadokon keresztül fenyegető ellenséges támadásoktól, itt alakult ki az orosz nép terdett mesélni szűkebb hazájáról, Moszkváról. Ideges, gyors mozdulatokkal vázolta föl — látva érdeklődésemet — a város fő útvonalait, a nagy körutakat és Még Nagy Péter mesterséges városalapítása, a róla elnevezett új főváros, Pétervár és a cári hatalom minden abszolutizmusa sem tudta megfosztani Moszkvát a középpontból sugárszerűen ki- ettől a jellegétől, bár a politi futó fő útvonalakat. Elmondta — még ma is élesen emlékszem rá —, hogy a város szíve a Kreml és hogy az óriási ország szíve Moszkva, oda fut össze — a számunkra akkor annyira félelmetes birodalom minden szála. kai hatalom átköltözött a „nyugat felé kinyitott ablak" közelébe. A cárok két évszázadon keresztül Pétervárt építették, Moszkvát csak a természetadta és lakóiban rejlő erők tartották meg jelentőségében. ŕ Az új Babylon A moszkvai tanárnak kapkodó vázrajza jutott eszembe, mikor Moszkvában, a huszadik emeleten levő hotelszobámból «. ioször széjjeltekintettem. Az iyazat megvallva, semmit sem láttam sem a Kremlből, sem a körutakból, illetve a sugárutakból, csak a Moszkva folyó csillogott közvetlenül alattunk és körülötte, amíg csak a szem .j® , ellát, végeláthatatlan háztenger. Bár társasutazáson voltunk, ezúttal sem akartam elszalasztani egy új nagyváros felfedezésének izgalmát. Eltartott egy jó órát, amíg eljutottam a Vörös térre a sokszor váltakozó jellegű utcák és terek tömkelegében. Mindjárt ezen az első sétáA mólt öröksége Hogy megérthessük a mai szovjet főváros ellentétes jelenségeit, tudnunk kell, milyen voit Moszkva 1917-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörése idején. A városnak több mint egymillió lakosa volt, élénk kereskedelmi és szellemi élet, kikönnyű- és gépipar székhelye, de nyugat-európai értelemben aligha lehetett városnak tekinteni. 1917-ben — a moszkvai városépítészeti múzem adatai szerint — Moszkvában mindössze 800 emeletes ház volt, az utcákat, melyek alig voltak kikövezve és megviláA Kreml egyik legszebb temploma mindazokat a településeket amelyeket a városból minden irányban sugarasan szétfutó elektromos helyiérdekű vasutak összekötnek s amelyeken naponta félmillió ember jár be Moszkvába dolgozni, úgy Moszkvának, mint települési egységnek, nyolc millió lakosa van. A támadás főiránya Mint mindenütt, úgy Moszkvában is a meg nem oldott kérdések a legérdekesebbek és ilyen ott a lakáskérdés. Hol építenek Moszkvában? Nyugodtan rámondhatjuk, mindenütt. Mégis — hogy katonai kifejezést használjunk — a támadás fő iránya jelenleg nem a város belső része, a Kreml és a pályaudvarokat összekötő nagy körút közötti terület. Nem mintha itt nem folyna építkezés, s mintha itt nem volna mit építeni, illetve újjáépíteni. A szociális szempontok azonban azt követelik, hogy minél gyorsabban, nálunk is divatos szót használva, minél hathatósabban megoldják a még mindig égető lakáskérdést. Ezt pedig a külső, még be nem épített területeken teljesen új városrendészeti terv szerint, ipari építészeti módszerek felhasználásával felhúzott új peremvárosok sokkal jobban szolgálják. „„.. _ 9

Itv

a..

a burzsoázia érdekei sze- kiválósága miatt bombakárt nem ra a száguldó kocsik között a Két helyen, is láttam ilyen, semon megtanultam, hogy a szov- "

n

t- össze-vissza, girbe-görbén szenved, de amely természete- legkisebb rés akad. így a gya- hol eddig másutt Európában Jet főváros . roppant átalakulás ésMki

^ľz

^ben. až ^®^

Äľ

e9akaSZtja 3 V

á~ logközlekedés is simán bonyo- nem látott méretű lakásépítkefolyamatán megy keresztül, z

eP

S

0 .

es esz

a^ reszeDen, az ro

s fejlődését, amelyben régi, a cári időkbői erdoovben mindenütt, a házak Az a

zóta eltelt tíz 'esztendő megmaradt részek váratlan hír- nagyrésze fából épült s ez alól tényleg csodákat művelt. Nem Moszkva sem képezett kivételt, mondhatja senki, hogy még nem _ „ lennének meg a cári idők maA.Z első szocialista fovároí radványai, az alacsony, régi há lódik le és biztonságos. telenséggel váltakoznak a legkorszerűbb városépítészeti megoldásokkal. A földalatti város Miért éppen Moszkva? Az első kérdés, amit az idegen feltehet magának: miért júniusában egy különvonat ér zést. Az egyik a város délnyugati részén, a Lomonoszovegyetem hatalmas épületkomplexuma mögött születik és egyMoszkva gyors közlekedésének szerre vagy negyedmillió e

m_ zak, a múltra emlékeztető vá- másik titka a világszerte ismert bernek nyújt modern és kényelA nagy változást Moszkva rosnegyedek. Annál nagyobb földalatti villamosvasút. Szám- m„

s hailékot A másik „ r

Cnm ÄSaíttfMB a2

tŕ az ta!3nSZOr leírták SZéPSé9é

t' felé vezeti vasútvonaMnelforradalom hozta, ihiö mi

kor ezek kozott a különben nagyszerűségét, én csak néhány ,

p

n u

ütMí1

c . n„„

r

c„„„

o

f egyre-másra tünedező, múltra av

akorlati oldalára mutatok rá L hUzod!

k\ aho1 a 9yorsvonat emlékeztető házak között járva 9

yf ľ f f ľ" hossz

u P***^ szalad az építőjarva hatalmas, modern városnegye- , . , , . ... dekre, sehol a világon másutt szerkezetének megfelelően^ nem látható tágas terekre, kör- ' * utakra és sugárutakra talál, amelyekből már eltűnt a régi Moszkva utolsó nyoma is. Ahol a közlekedés nem probléma Az utcáknak ezek a tágas méretei magyarázzák meg részben azt, hogy manapság talán A város egész jellegének és a Metro is jelenleg lényegében egy nagy körvonalból és három, egymást a Vörös tér közelében metsző sugaras vonalból áll. A körvasút a város középső nagy körútja alatt fut, ott, ahol Moszkva tizenegy pályaudvarának túlnyomó része épült, míg a sugaras vonalak e kettős földalatti és földfeletti körvoMoszkva a világ egyetlen nagy- n

a'nak legfontosabb pontjait, — városa, ahol a közlekedés riem egyelőre összesen hatot —, köckoz különös gondot. Nem tik össze a város szívével, a Vömintha Moszkvában kevés len- rös térrel. Naponta kétmillió ne a jármű és kevés a járókelő, ember használja a félpercenként Ellenkezőleg. Az autóknak az a halálos pontossággal közlekedő tömege, amely Moszkva utcáit vonatokat. A tömeg különösen ellepi, minden más városban — a város középpontjában levő Bécshez, Párizshoz vagy az hármas, egymás alatt futó fitamerikai nagyvárosokhoz hason- szálló-állomáson beláthatatlanul lóan — a város belterületein a nagy, mégis mind a mozgólépközlekedés teljes eldugulásához csők, mind pedig az állomások A Kreml látképe vezetne. De Moszkvában, ahol méretezése lehetővé teszi, hogy központja, a XVIII. század ele- hozta a szovjet kormányt és a a

z °

sszes f

ö útvonalakon már a legnagyobb reggeli, de különö- M jellegzetes erdeje_ melléig Oroszországnak, 1918-tól párt vezetőségét. Ettől kezdve most 15 az a"tók egyirányban, sen délutáni forgalom idejében ett. Csak amilyen mértekben elkezdve pedig a Szovjetuniónak Moszkva a világ első szocialista egymás mellett, ötös-hatos so- is minden zökkenés, tolongás, készülnek ezex az uj peremváa fővárosa? államának fővárosa. rokban közlekedhetnek és ahol hangos szó nélkül játszódjék le rosok, amilyen Moszkva körül Tényleg, a Balti-tenger és az Természetesen a szocializmus a további városrendészeti ter- ennek az igazán korszerű szál- egyszerre természetesen több Ural közötti féleurópányi terű- nem tudta megváltoztatni má- vek a mé3 s

zű

k utcáknak rend- lítási eszköznek az élete. Az i

s épül, csak annyira bontják le letű hatalmas táblán akárhány ról holnapra a cárizmus öröksé- szere

s újjáépítését és kiszéle- idegen talán csak azt nélkülözi. a belterület régi épületeit. Értelmaradott. Ä! miľtt ff* -szik tekintetbe, a köz- hogy az architektonika megöl- h*ô « a -d é gét. Elég, ha a 800 éves Moszk- egyideig még csak nőttek. A la- Iekedé

s zavartalan és a parho- dások néhol háttérbe szorítják szerűség a laka-építésben, mivánál lényegesen régibb Nov- kosság száma rohamosan gya- lá

s lehetőségei is meg vannak az utazás gyakorlati szükségle- uta

n eíJV moszkvai lakosra még gorodra, Kazányra vagy Kijevre rapodott, számos új központi adva. Ennek megfelelően az ut- teit: az egyes állomások neve mindig csak nyolc négyzetméter gondolunk, hogy megértsük a hivatalt kellett elhelyezni, az cai közlekedés üteme is gyors, nincs eléggé feltűnően feltün- hivatalosan megállapított lakókérdés jogosságát. építkezés pedig a polgárháború kivéve néhány olyan kereszte- tetve s a vonatokban levő han- tér jut a mi tizenkét négyzetMoszkva központi jelm^ és a NEP éveiben érthető mó- zöi6st< ah

o, a szűk-qosan-foes*élő nem minden vo- méterünkkel szemben, aének történelmi, földrajzi es don szünetelt. Csak az laZ7-es . . „f M , ..,., . , .. . , , .. , gazdasági okai vannak. esztendő jelentett változást, ""

es

t; mint valam

i szuk torok naton jelzi előre a következő Az elmúlt tíz év alatt MoszkA nagy belső ázsiai pusztá- amikor megindult, eleinte szór- le

f°.lt.ia azt. De ezeknek a nap- állomás nevét. A nagy plaszti- vában tízmillió négyzetméternyi kon élő nomád népek egy teljes ványosan, a legégetőbb szük- jai is meg vannak már számlál- kus térképek, az átszálló-állo- lakás épült s az idén — a XX. évezreden keresztül vándoroltak ségieteket kielégítve, a város Va. mások átjáróit jelző feltűnő fel- kongresszus irányelveinek megnyugat felé, gazdagabb legelő- újjáépítése. A nagy fordulat további jellegzetessége a iratok is hiányzanak, amelyekre felelően — közel kétszer annyi, ket keresve. A népek vándorlá- éve az új Moszkva megszule- közlekedésnek, hogv ugyan a moszkvaiaknak nincs 1 millió 800 ezer négyzetméter sának ez a nagy útvonala a tésében az 1935-os esztendő, - , »„ " déľ-oroszországi, Volga és Dnye- amikor elfogadták Moszkva új- tilos a dudálás. Ez nemcsak az szükségük, annal inkább az egy- készül el vagyis körülbelül 150 per-menti síkságon vezetett ke- jáépítésének általános távlati utcai csend szempontjából fon- re sokasodó bel- és külföld] ezer ember jut új lakáshoz. jelenlegi üteme tovább tart, vagy még fokozódik, belátható időn belül megoldódik a szovjet főváros legnehezebb kérdése és rendezhetők a város építészeti kérdései is ott, ahol arra még a belterületen szükség van. ... és az emberek? Nem volna teljes a benyomás, ha nem beszélnénk azokról, akik mindezt egy emberöltő alatt megteremtették s akikért mindez a szocialista városban történik, magukról az emberekről, a moszkvaiakról és a rengeteg idegenről. Mint mondottuk, Moszkva utcai élete —, minden világvárosi lüktető forgalma ellenére —, csendesebb s hozzátehetjük, nyugodtahb, előzékenyebb, mint a többi európai nagyvárosoké. Az idegent különösképpen megbecsülik és készséggel segítenek rajta, akármilyen keveset tud is nyelvükön. Ami Moszkva nyilvános életében feltűnő, legalább is számunkra, az a nőknek nagy aránya. Utcán, színházban, közlekedési eszközökön, mindenütt több nőt látni, mint férfit. Ezt a benyomást fokozza az a körülmény, hogy Moszkvában, de mindenütt a Szovjetunióban, a nők egyenjogúsítását a legteljesebb mértékben végrehajtották és a nők előtt minden hivatás, amit csak egészségük veszélyeztetése nélkül el tudnak végezni, nyitva áll. Látni nőt teherautók volánja mögött, gyorsvonati mozdonyokon, hatalmas szállító darukon, sőt építkezésnél nehéz testimunkát is végezni. Mondják, hogy az egyetemeken is megnyilvánul ez a jelenség s olyan mérnöki szakokon, amelyeken nálunk nő csak elvétve akad, Moszkvában az a többség.,' A másik vonás — ami számunkra még meglepőbb, az, hogy a moszkvaiak életében, de szerte az egész Szovjetunióban is, hiányzik a közéletből minden nyugtalanság, ideges kapkodás vagy hisztéria, ami annyira sajátja sok európai nagyvárosnak. A szovi-st emberből — álljon az a szocľ^izmus" építésének bármilyen- szakaszán — csak úgy árad a nyugalom, a belső biztonság, az a tudat, hogy jó dolgot szolgál. A jövő városa Sokáig lehetne így folytatni a benyomások leírását, a történelmi emlékekét, a múzeumokét, A világ legnagyobb ágyúja a Kremlben éppen Moszkva lett az ország kezett Leningrádból, amely elszázad ele- hozta a szovjet kormányt és a resztül s leigázta, elsöpörte az tervét. Ebben az évben nyílik tos, de igen nevelően hat a ko- idegeneknek. Kétségtelen, ha a lakásépítésnek a képtárakét s a felejthetetlenül szép színházi előadásokét — de ki tudna néhány sorban jellemezni egy egész újonnan születő világot? Moszkva egy hónappal ezelőtt, amikor mi jártunk ott, ünnepre készült. Már érezni lehetett a város arculatán, hogy ezekben a napokban falai közé fogadja a világ ifjúságát. S ez a fiatalság keresve sem mehetett'Volna jobb helyre, mint Moszkvába, A szovjet főváros a jövő városa, azzá teszi lüktető élete, dinamikus fejlődése, belső kiegyensúlyozottsága és társadalmi rendszere. A világ fiatalsága a jövő ígéretét, a jövő útjának irányát viheti magával haza a bizonyára felejthetetlen moszkvai napok eredménye gyanánt. SZŐKE LŐRINC