Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-23 / 203. szám, kedd

Irány Moszkva A VI

F küldöttei elindultak a Szovjetunióba Vasárnap, július 21-én különvonat .indult a prágai főpályaudvarról KasSára, amely mintegy 900 küldöttet visz |a VI. Világifjúsági Találkozóra. Itt gyülekezett a többi kerületek fiatalsága is és hétfőn, július 22-én, ünnepélyes búcsúzás után összesen 1200 fiú és leány két különvonattal folytatta útját Kassáról a Szovjetunióba. A prágai küldöttek és a prágai kerület, valamint az összes többi kerületek küldöttei sok szép ajándékot visznek ifjú barátaik részére, akikkel a fesztiválon találkoznak. 'A nyitrai kerületből húsz küldött btazik Moszkvába. A CSISZ-tagok a forró üdvözletekkel együtt jelentést is küldenek a fesztivál tiszteletére rendezett kezdeményezéseikről. „Az ifjúság milliói" mozgalom keretében vállalták, hogy népgazdaságunknak 10 millió koronát takarítanak meg. Ebben a sikerben főként a komáromi hajógyár CSISZ-tag iainak, a Nitra— Zitva folyók szabályozásán dolgozó brigádmunkásoknak és a Köbölkúti Gép- és Traktorállomás traktorosainak van részük. * * * Vasárnap, július 21-én indult a Szovjetunióba háromszáz fiatal turista első külön csoportja. A CSISZ-szervezetek példás funkcionáriusain kívül az egyes üzemek legjobb dolgozói, továbbá az ifjú művészek, írók, újságírók és képzőművészek is vannak köztük. A Szovjetunióban 14 napot töltenek; Moszkvába vezető útjukat a VI. Világifjúsági Találkozó megnyitása előtt megszakítják Kijevben és Leningrádban. Augusztus l-ig további 700 ifjú turista utazik a Szovjetunióba. Á moszkvai fesztivál ifjúsági küldöttei elviszik a rudňanyi ifjú bányá>

m

Mt

MHHmnm

MI

HM

WMHm»

K>

MWM ® A malackyi járásbeli Plavecký Mikulášon vasárnap szövetkezeti gyűlés keretében további 82 kis- és középparasztot vettek fel a szövetkezetbe, akik 568 hektár földet hoztak a közösbe. így a község minden gazdája tagja lett az EFS7.-nek. © A zvoleni járásban egyre inkább terjed a szövetkezeti mozgalom. Trrie községben a múlt héten megalakították az előkészítő bizottságot és a hét végéig 23 földműves írta alá a belépési nyilatkozatot az új EFSZ-be, A

magyarországi események kapcsán sokszor elmondottuk és leírtuk már, hogy köztársaságunk népe, s ezen belül a csehszlovákiai magyar dolgozók, mi'y egységes magatartást tanúsítottak és mily egyértelműen ítélték el a népi hatalom megdöntésére irányuló magyar ellenforradalmat. Ámde ez az egység és (egyértelműség azt jelenti-e, hogy mindenki immúnis volt a magyar ellenforradalom kihatásaival szemben? Hoigy annak a részben leplezett, részben leplezetlen fékeveszett uszításnak, mely a magyar ellenforradalmialt kirobbantotta és segítette, a csehszlovákiai magyarok körében semmiféle káros kihatása nem lett volna? Elhamarkodott és helytelen dolog volna a kérdésre határozott nemmel felelni, mert hiszen osztál.yidegen, a népi hatalommal szemben ellenséges érzülettel és szándékkal viseltető ember a csehszlovákiai magyarok között is akad, de helytelen volna azért is, mert a magyar ellenforradalom folyamán a legcsábítóbb hangú húrokat, a nacionalizmus, a nemzeti érzés, a magyarkodás húrjait pengette, méghozzá elég erősen. S azt viszont aztán végképp nem mondhatjuk el, hogy a nacionalizmus hatásai ellen minden csehszlovákiai magyar érzéketlen volna, annál kevésbé, mivel a naciona'izmusnak nálunk is vannak tudatos terjesztői és mert a hazai reakciót ebben igen hatékonyan támogatja a nemzetközi reakció is. Azt is nagyon jól tudjuk, — s ezt szintén sokszor elmondottuk és leírtuk —, hogy a reakció a küzdelmet eszmei térre terelte át s nem csekély munkát fejt ki az irányban, hogy az egyes fogalmak osztálytartalmát elködösítve, zűrzavart idézzen elő az emberek gondolkodásában, tompítsa bennük az osztályöntudatot. Ezzel kapcsolatban elég utalni a „szabadság", a „demokrácia" és az „igazság" oly sokat vitatott kérdéseire. szok szívélyes üdvözleteit is. Büszkén jelentik, hogy az ifjúság nagy ünnepének tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat teljesítették. A bánya legjobb ifjúsági csoportja, Jozef Budzáé, már a szeptemberi terv teljesítésén dolgozik. A csoport júniusban terven felül 12,2 százalékkal több ércet fejtett. Az üzem legjobb ifjúsági kollektívája így megteremtett minden feltételt a moszkvai fesztivál tiszteletére tett kötelezettségvállalás teljesítéséhez: az egész évi tervet már október l-re teljesíti. * * * A rudňanyi bányászok mellett a kassai mozdonypark ifjú mozdonyvezetőinek is van mivel büszkélkedniök. A hattagú ifjúsági mozdonyvezetőcsoport a fesztivál tiszteletére csaknem 77 tonna szenet takarított meg. Pavol Ščerbák, Martin Jančo és Jozef Šoltýs fiatal mozdonyvezetők, a segédmozdonyvezetőkkel együtt büszkék arra, hogy a megtakarított szén felhasználásával a fesztiváli küldötteket a kassai kerületen keresztül a Szovjetunió határára viszi a vonat. Üdvffzíő távirat az egyiptomi nemzetgyűlés elnökéhez Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke az egyiptomi nemzetgyűlés elnökének az új parlament első ülése alkalmából a következő táviratot küldte: „Az Egyiptomi Köztársaság Nemzetgyűlése elnökének, Kairó. Excellenciás uram! Az Egyiptomi Köztársaság Nemzetgyűlése első ülésének alkalmából az egyiptomi nép forradalma ötödik évfordulójának előestéjén önök és az Ön közvetítésével az egyiptomi nép képviselőinek, a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése nevében és saját nevemben is szívélyes üdvözleteket küldök és sok sikert kívánok az Egyiptomi Köztársaság és népe jólétéért és felvirágoztatásáért végzett felelős munkájában. ZDENÉK FIERLINGER, a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke. • Vasárnap, július 21-én Bratislavába érkezett Sudiro, Dzsakarta főpolgármestere feleségével és a városi tanács négy tagjával, akik baráti látogatáson vannak Csehszlovákiában. Véget ért a Karlovy Vary-i jubiláris X. nemze

tközi filmfesztivál A nagydíjat „Az éj leple alatt

44 című indiai tilm kapta Vasárnap délelőtt 10 óra után szólalt meg utoljára a Moszkva szálló fesztiváli mozijában a harsona hangja, amely az egész világ 42 országának fesztiváli küldötteit és újságíróit hívta a zászlók alá. J. Sedláček, a X. nemzetközi filmfesztivál igazgatója nyitotta meg a díjak kiosztásának ünnepélyes aktusát, amelyen jelen voltak dr. Kahuda, az Iskolai és kulturális ügyek minisztere, a diplomáciai testület számos képviselője, a csehszlovák művészek, valamint kulturális és politikai életünk képviselői. A fesztivál nagydíját „Az éj leple alatt" című indiai film kapta mély emberi tartalmáért, amely költői formában jut kifejezésre. A film mind rendezésében, mind zenéjében és színészi teljesítményében — Rádzs Kapural a főszerepben — egyaránt kitűnő. A bíráló bizottság külön díját az „Újévi áldozat" című kínai film nyerte. A három fődíjat a nemzetközi bíráló bizottság a „Hannibál tanár úr" cíA nép piócát nem kerülik el sorsukat A Belügyminisztérium dolgozói ismét olyan volt magánvállalkozók üzérkedéseiről rántották le a leplet, akik — bár népi demokratikus rendszerünk lehetővé tette számukra, hogy becsületes munkává} tartsák el magukat — mégis inkább a népgazdaság és ezáltal a dolgozó nép megkárosításának posványos útjára tértek. Anton Belka, volt kassai ékszerész nevét bizonyára sok olvasónk ismeri. Kelet-Szlovákia legnagyobb órás- és ékszerészének tartották. Iparának megszűnte előtt, 1953-ban nagy értékű államosítás alá eső aranytárgyakat titkolt el és az a jogtalanul szerzett vagyon olyan nagy lehetőségeket biztosított számára, hogy munkát sem vállalt. Ott lebzselt naponta a kávéházakban, vendéglőkben és tékozló életmódjával, családi ház vásárlásával vonta magára a közbiztonsági szervek figyelmet. Már az 1955-ben tartott házkutatás alkalmával 50 ezer korona értékű aranyat találtak nála. De ez az iskola sem használt. A polgárok újabb figyelmeztetésére hogy továbra is ékszerek és arany feketén való árusításával foglalkozik, az illetékes szervek 340 ezer korona értékű aranyat foglaltak le nála. Az arany nagy részét kertjében elásva tartotta. Hasonló vagyoneltitkolás nyomára akadtak 1957 júliusában Besztercebányán is. Dezider Reinhardt volt textilkereskedő 1950-ben elvont az államosítás elöl 1470 méter ruhaanyagot, 50 kész öltönyt, lepedő- és bélésanyagokat 190 ezer korona értékben. Ez a sokoldalú üzér különféle rejtekhelyeken aranyórákat, karkötőket, gyűrűket, két és negyed kilogrammos súlyban fogaranyat, aranylemezeket, érmeket is felhalmozott háromnegyed millió korona értékben. Zvolenben Julius Stanček fia és sógora kerültek a közbiztonság hálójába. Stančeknek 1948-ig likőrgyára és vegyeskereskedése volt. Az államosítás után a szesz- és eszenciakészleteket leplombált zománchordókban két és fél méter mélységben elásatta. A házkutatás alkalmával 1900 liter tiszta szeszt és 140 liter likőreszenciát találtak 200 ezer korona értékben. Václav Vácha Litomyšlben nagy mennyiségű színacélt, csavargépeket, franciakulcsokat és színes fémeket rejtegetett. Štepánka Bušinovávolt brnói ékszerész lakásán és máshol rejtegette a 700 ezer korona értékű aranytárgyakat. Jozef Pálenik Prostéjovan színlelt állást vállalt, de engedély nélkül értékes" festményekkel és aranytárgyakkal kereskedett. 1947-ben milliomosadót vetettek ki reá. Márta Kosvancová és társai Liberecben fényűző életmódjukkal hívták fel magukra a figyelmet. A felszabadulás második évtizedében még azoknak az ékszereknek eladásából fedezték szórakozásaikat, amelyekhez aljas módon á terezini tábor foglyaitól jutottak. Az esetekben még folyik a hivatalos vizsgálat és további értékek megmentése várható. Jellemző, hogy e gazdasági bűncselekmények tettesei mind volt kizsákmányolók, akik rosszul bántak alkalmazottaikkal és a háború alatt attól sem riadtak vissza, hogy feljelentsék őket a náci hatóságoknál. A haszonleső, önző egyéni célokból elkövetett bűncselekményekkel akadályozták a szocializmus építését és ellenséges magatartást tanúsítottak népi demokratikus rendszerünk ellen. Szily Imre. mű magyár filmnek, a „Magasan a föld felett" című szovjet filmnek és a „Llssy" című NDK-beli filmnek ítélte oda. A dokumentáris filmnek díját a „Köd és éjszaka" című francia film nyerte, amely a második világháború idején dühöngő fasizmus vádjával fordul az egész emberiség lelkiismeretéhez és tökéletes művészi formájával tűnik ki. A kiváló művészi teljesítményekért járó egyéni díjakat a következőképpen osztották ki: A rendezésért az „Ember a vágányokon" című lengyel film rendezőjét, A. Munk-ot, valamint a „Nagyok és kicsinyek" című jugosz. film rendezőjét. V. Tcgacsicsot jutalmazták. A színészi teljesítményekért járó díjat a „Szálemi varázsló" című francia film szinészkollektívája, Y. Montand, S. Signorett és N. Demongeote, valamint S. Aranaudová, bolgár színésznő érdemelte ki, ez utóbbi a „Világ színe előtt" elmű filmben Dimitrov anyjának alakításáért. A forgatókönyvért járó díjat Tosio Jasumimu „Az ördöngös férfi" című film szerzőjének ítélték. Az ifjú alkotók díját .,Egy asszony, akiről mindenki beszél" című olasz film kapta. Külön dicsérő elismerésben részesítették a „Az ifjak játéka" cimű dán filmet, H. Buchholzot, a Német Szövetségi Köztársaság színészét a „Félix Krull vallomása" című film főszerepében nyújtott színészi teljesítményéért, és a „Tűzhányók és gejzírek földjén" című szovjet dokumentáris riportfilmet. A bíráló bizottság ezenkívül külön elismerésben részesítette a „Mi az akadály" című mongol játékfilmet, és „Harc a szárazság ellen" című vietnami dokumentáris filmet. Nyilvános dicséretben részesíti a bíráló bizottság „A táncosnő világa" című amerikai dokumentáris film alkotóit. A nemzetközi filmbíráló bizottság továbbá úgy döntött, hogy dicsérő oklevéllel jutalmazza „A filmfesztivál pillanatképei" című filmért a Praha dokumentáris film dolgozóinak kollektíváját. A csehszlovák filmkritikusok ez idén először ítélték oda a csehszlovák filmkritika díját J. Dassin francia filmrendező az „Akinek meg kell halnia" című filmjének, amelyet a X. nemzetközi filmfesztiválon versenyen kívül mutattak be. Néhány ÜJ szö 1857. július 23. \ reakciónak hasonló fogalom** eíködösítési törekvésével találkozunk a csehszlovákiai magyar dolgozók körében is. Igaz, hogy csak nagyon szórványos jelenségről van szó, ám ennek ellenére az eset felfigyeltető. Met t miről is van szó? Arról, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókról szólva mi mindig pontosan és félreérthetetlenül fogalmazunk, az egyedül helyes és megfelelő kifejezést használjuk s éppen ezért minden esetben csehszlovákiai magyar dolgozókról beszélünk és ítunk. Nem a csehszlovákiai magyarokról, még kevésbé a csehszlovákiai magyarságról, hanem a csehszlovákiai magyar dolgozókról. Hogy a csehszlovákéi magyar dolgozókat illetően félreérthetetlen és osztályjelleget kifejező meghatározással éljünk és kifejezést használjunk, ez szükségszerűen állami és társadalmi rendszerünkből, a népi hatalomból következik. Állandóan és következetesen hazánk dolgozóiról, Csehszlovákia dolgozó népéről beszélünk, hát akkor nem világos-e, hogy nem csehszlovákiai magyarokról, hanem csehszlovákiai magyar dolgozókról kell beszélnünk. Éppen ezért felfigyeitetö, hogy az utóbbi hónapok során — ha ugyan csak ritkán és egy-két ember részéről is —, de elhangzik a csehszlovákiai „magyarság" kifejezés, S e kifejezés használatára annál is inkább fel kell figyelni, mivel azt nemcsak a népi hatalommal szemben ellenséges magatartást tanúsító és nacionalista beállítottságú reakció használja, hanem a reakció Igyekszik azt bevinni a magyar dolgozók tudatába, sőt — eléggé saj-> nos eset —, a kifejezés itt-ott már feltűnik a csehszlovákiai magyar újságok hasábjain is. Ez ellen pedig már a leghatározottabban szót kell emelni. A „magyarság" kifejezéssel kapcsolatban mit kell elsősorban is megmondanunk? Azt, hogy a reakció tudatosan és célzatosan igyekszik bevinni a köztudatba ezt a kifejezést és hogy ez a magyar ellenforradalom nacionalista, sőt irredentista megnyilvánulásainak utólagos kihatása nálunk. Hisz a legszembetűnőbb éppen az, hogy e kifejezés a magyar ellenforradalom leverése után bukkant fel nálunk s kezdett terjedni és főleg egyes értelmiségiek szóhasználatában hódíto'tt polgárjogot magának. Hozzá kell még tenni azt is. hogy ezek az értelmiségiek döntő többségükben fiatal emberek, az alig húsz évesek közül valók, tehát olyanok, akiknek a régi, Horthy-fasiszta Magyarország vad irredentista uszításáról és törekvéseiről élmény-ismereteik nincsenek s éppen ezért jóhiszeműségükben feltehetően nincs okunk kételkedni, hisz valószínű, hogy a kifejezés jelentőségével nincsenek tisztában. Ám ez a szubjektív jóhiszeműség nem adhat felmentést az objektív valóság következményei alól, már tudniillik az alól, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók kifejezés mellőzésével reakciós célokat szolgálnak és segítenek. "KK ert hát nézzük meg most közelebbről a „magyarság" fogalmát és jelentését. Kezdjük talán a gyökerénél a dolognak, annál, hogy ennek a fogalomnak a magyar nép életében igen szomorú emlékű tradíciói vannak. A „fajvédő magyarok" szótárának" Ss ideológiájának volt ez a kifejezés a gerince, akik a „magyarság", a „magyar faj" felsőbbrendűségét, uralkodásra való elhivatottságát hirdették, a Kárpátok és a Dunamedence népei felett, — vagy a másik elmélet, amely a „magyarság", a „magyar faj" magárahagyatottságát, pusztulásra ítéltségét, az „egyedül vagyunk"-ot hirdette, bár úgy látszik, az „egyedül vagyunk" hirdetőit a „magyarság" magaráhagyatottságának elméiele egyáltalán nem gátolta abban, hogy a hitleri-fasizmusban megértő lélekre és szövetségesre találjanak. Az sem véletien, hogy a „fajvédők", a „magyarság" uralkodásra való elhivatottságának hirdetői a nyilas pártba tömörültek s hogy lapjuk a „Magyarság" címet viselte. De éppoly pontosan fedte a „magyarság" fogalma az irredentista törekvéseket is. Mert a kifejezés félreérthetetlen volt: a „magyarság" gyűjtő fogalmába beletartozott a magyarországi magyar éppúgy, mint a romániai, a jugoszláv és a csehszlovákiai magyarok. így hát semmi meglepő sincs abban, hogy a múlt év októberi magfar ellenforradalom, amely leplezetlen irredentista törekvéseket hangoztatott, törölte szótárából a „magyar dolgozók" kifejezést s nem ismert más fogalmat, mint csupán a „magyarság "-ot. S hogy e fogalom jelentése, céltudatossága felől senkinek se legyen kételye, elég emlékeztetni a nyugati rádióknak a magyar ellenforradalom alatti adásaira, a féktelen soviniszta-irredentista uszításokra, a Kassa— Ungvár—Kolozsvár „magyarságéhoz" intézett felhívásaira. Hát nem leplezi-e ez le mindennél jobban a „magyarság" igazi jelentését, a néo érdekeivel ellentétes tartalmát? A m nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ha „magyarságról" beszélünk, akkor tulajdonképpen kiről is van szó? Kiről és kikről? Mert a „magyarságába éppúgy beletartozik az ezer holdjától megfosztott földbirtokos, mint a volt urasági cseléd, a volt gyáros és a munkás, a volt bankár és a kishivatalnok. De hát létezik, létezhetik ilyesmi? Egy kalap alá venni minden magyart? Ám ha ezerszer feltettük már a kérdést, tegyük fel ezeregyedszer is: vajon egyugyanazon érdekeik vannak a magyar földbirtokosok és a magyar cselédnek, a magyar gyárosnak és a magyar munkásnak? Közös nevezőre hozhatók-e kibékíthetetlenül ellentétes osztályérdekek ? Nem ? De hát akkor milyen címen, kinek az érdekeit szolgálva kerülnek egy kalap alá, egy gyűjtő fogalomba? Mert magyarok? Ügy, hát akkor ezen a címen legyen az egyik magyar a másiknak cselédje, ez adjon jogcímet és módot egy-egy magyarnak arra, hogy ezrek meg ezrek munkájából meg verítékéből élősködjék ? No lám. csak kibújik a szög a zsákból. Fogalmazzunk csak pontosan és félreérthetetlenül s ne kenjük el holmi némzetiszínű mázzal az osztályellentéteket. Melyik magyarról, kikről van szó? Melyik osztályról? A dolgozókról, a népről, vagy pedig a kizsákmányclókról, a burzsoáziáról? Osztálvpozícióinkból még kifejezéseinkben sem adunk fel egy jottányit sem. Éppen ezért nem csehszlovákiai „magyarság", hanem egyértelműen és félreérthetétlenül: csehszlovákiai magyar dolgozók. "l^égül pedig: kivel együtt? * A feleletért, a mindennél meggyőzőbb válaszért nem kell messze mennünk. Mert ha cikkünkben a magyarországi eseményekkel, a magyar ellefarradalom káros kihatásaival foglalkoztunk, akkor azt is meg kell mondanunk, hogy ez események másféle összetartásról is tanulságul szolgálnak. Számunkra, csehszlovákiai magyar dolgozók számára pedig ez utóbbi tanulság a példamutató, a követendő. Nemcsak szemlélői és tanúi, hanem cselekvő részesei voltunk annak a hatalmas arányú proletár szolidaritásnak, amelyben a szovjet és a cseh, a francia és a szlovák s a világ valamennyi dolgozó emberével együtt vallottuk, hogy a fö'.d a magyar paraszté, a gyár a magyar munkásé s Magyarország a magyar népé maradjon. Bátky László