Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-16 / 196. szám, kedd

Filmek NEMZETKÖZI SEREGSZEMLEJE j KARLOVY VARYBAJN i A fesztivál jelszava alkotó erő Ezen jubileumi fesztiválon igen erősen hangsúlyozzák, hogy a filmek seregszemléje valóban az emberek közötti nemes kapcsolatokat, a népek közötti tartós barátságot szolgálja. Igazolják ezt a bemutatásra kerjflő legjobb filmek, de még inkább a fesztiválon jelenlevő alkotó művészek kijelentései is. Hallottuk ezt Radzs Kapur, a zseniálisnak mondható hindu rendező és filmszínész ajkáról elhangzani, megindító szavakkal ecsetelte ezt Lev Arnstam szovjet filmrendező, a bolgár Dimitrov-film alkotója és elmondotta nekünk Gertler Viktor Kossuth-díjas magyar filmrendező, a zsűri tagja is; az ember tele van reménységgel, hogy a barátságnak őszinte akarása nyomán a művészeknek meglendül az alkotókedve, még jobbal, még szebbel akarja majd az emberiséget megajándékozni. A barátság, a nemes kapcsolat megteremtése itt nem maradhat üres szólam — tettek beszélnek róla. Az egyik ebédnél Sedlaček elvtárs, a filmfesztivál igazgatója egy-egy üveg szilvapálinkával kedveskedett a két német küldöttségnek, a nyugatnémeteknek és a Német Demokratikus Köztársaságból jöttnek. Az első felköszöntő még hűvös udvariassági formában hangzott el, aztán mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna, megragadták, felemelték és összetolták az asztalokat és az eddig elkülönült két német társaság már egy közös nagy asztalnál fogyasztotta el a pecsenyét. Nem lehetetlen, hogy a poharaknak ez a baráti összecsengése már egy mélyebb művészi és baráti kapcsolatoknak szerencsés előjele. Karlovy Vary ezzel is tanúságot adott arról, hogy eszményien teljesíteni kívánja feladatát, meíyet esztendők óta jelszavában hangoztat. Folyik a seregszemle Újabban versenyen kívül naponta már három, sőt olykor négy film is kerül a szállodák kis vetítőtermeiben bemutatásra és megtörténik, hogy éppen a legérdemesebbről maradunk le. Azzal vigasztaljuk magunkat, hogy a jó filmeket az Állami Filmvállalat megveszi és bemutatásuk előtt az ősz vagy a tél folyamán beszámolhatunk róluk. Nem volt különösebb szerencsénk a jugoszlávok második versenyfilmjével, az Átkozott pénzzel, ötlete meglepően jó és eredeti, — úgy hallottuk, hogy megtörtént esemény alapján forgatták —, azonban az első félóra után elveszti érdekességét, vonzóerejét. A szent örökség című osztrák film sem tudta lekötni figyelmünket. Richard Angst fényképező munkája művészi, minden dicsérget megérdemel, pompásan ragadja meg a Stájer Alpoknak vadregényes' világát zergéivel, őzsutáival, szarvasaival, fajdkakasaival és egyéb madaraival, ugyanígy a Fertő-tó ritkán filmezett lápvilágát is mesterien örökíti meg, sajnos egy banális történet keverődik a filmbe, s ennek érzelgőssége elrontja a hatást. Az osztrákoknak nálunk jóval nagyobb sikere volna, ha filmjeikben nem erőltetnék ezeket az érzelgős meséket, hanem csak nagyszerű hegyi világuk vonzó bemutatására törekednének. A finnek filmjében, a Juhanni Aho Juhu című regénye nyomán készült filmben megkapjuk nemcsak az északi tájnak felejthetetlen szépségeit, hanem emberi sorsoknak nagyerejű rajzát is. A Karéliában, a fjnn-orosz határ mentén a XVIII. században lejátszódó történetnek balladás drámaisága megragadja a nézőt és ha a filmnek vannak is gyengéi — különösen a befejező jeleneteknél — egészében sikeres, érdekes alkotásnak mondható. Toivo Särkkä Juhanni Aho regényének harmadik filmfeldolgozőja. Még a néma filmek idején, Mauritz Stiller, a nagynevű svéd rendező filmesítette meg a húszas években Aho regényét, majd 1935-ben hangos film készült az érdekes témából. EGRI VIKTOR A legszebb pillanat Pénteken délelőtt több ország versenyen kívüli filmjét mutatta be. Köztük a legjobb A béke völgye című jugoszláv film, amely ott volt a cannesi filmfesztivál műsorán és néger főszereplője díjat nyert a legjobb alakításért. Tizenegy órakor a jugoszláv filmküldöttség rendezett érdekes sajtófogadást, amelyen megjelent Dúbravka Galová Az átkozott pénz c. film bájos női főszereplője is. A sajtóértekezletről nem számolok be részletesen, mivel valószínűleg alkalmam lesz a napokban beszélgetést folytatni a küldöttség valamelyik nevesebb tagjával. Kora délután nyolc dokumentumfilm szerepelt műsoron, mégpedig India, Albánia, a Német Demokratikus Köztársaság, Vietnam, az Egyesült Államok, Bulgária és Franciaország — az utóbbi két filmmel — kinematografiájának alkotásait láthattuk. A délutáni órákban a Moszkva szálló előtt nagy tömeg várta Giovanna Rallit, a világhírű olasz filmszínésznőt. Tegnap érkezett Karlovy Varyba A legszebb pillanat című filmje bemutatójára. Az olasz filmesek küldöttsége a legnépesebbek közé tartozik s. tagjai többnyire igen ismert egyéniségek. így például itt van a híres rendezői Luciano Emmer, valamint Massimo Alesi úr, a világ legrégibb és legnevesebb filmfesztiváljának, a velenceinek az elnöke. Ezek a tények is azt bizonyítják, hogy a Karlovy Vary-i filmfesztiválnak rangja van a világban. A legszebb pillanat (II momento piu bello) c. film V. Pratolini egyik müve alapján készült. Pietró Valeri orvos kitartó szorgalommal munkálkodik azon, hogy a kórházban bevezesse a fájdalom nélküli szülést biztosító új módszereket. Szerelmes Luisába, a szép és fiatal ápolónőbe, de amikor az közli vele, hogy gyereket vár tőle — meghőköl. A kezdő orvos helyzete Olaszországban nem rózsás s Valeri attól tarj, hogy nem tudja eltartani a családot. De ezenVtúl további karriérjét is félti. Hosszas belső harc után mégis felismeri, hogy Luisa nélkül nem tud élni, és feleségül veszi. Az orvosi kísérlet is sikeres volt s így a film happy enddel zárul. Nem beszélhetünk kiemelkedő alkotásról, de a film mélyen emberi gondolatával, egyszerű, realisztikus rendezésével és nem utolsósorban G. Ralli (Luisa) nagyon kifejező alakításával bizonyára menhódítia a mi közönségünket is. A film alkotóit azonban hibáztatnunk kell azért, hogy helyenként túlzásba vitték a fájdalommentes szülést elősegítő módszer ismertetését, úqyhogy néha az a benyomásunk volt, hogy orvosi oktatófilm pereg szemünk előtt. Bolaár-szovjet filmalkotás a Dimitrov-perről (A világ arca előtt) Dimitrov, a nemzetközi munkásmozgalom és a bolgár r.ép nagy fiának heroikus alakját már több film elevenítette fel. Utoljára, alig egy évvel ezelőtt kelet-német filmben láthattuk. Dimitrov kommunista kiállása, rendíthetetlensége a lipcsei perben, — . amelyet az uralomra jutott hitleri önkény indított ellene, hogy személyén keresztül diszkreditálja a munkásmozgalmat —, a fasizmus ellen mondott lángoló, vádoló szavai drámai erővel, példamutatóan hatnak ma is. De mindezt nagyon nehéz a film nyelvébe átültetni anélkül, hogy ne válna sematikussá. Ezt a buktatót Arnstam szovjet rendezőnek — véleményünk szerint — csak részben sikerült kikerülnie. A filmnek ennek ellenére nagy pozitívuma, hogy egyes részei igen meggyőzően, szinte szuggesztíven hatnak. Ez főleg annak köszönhető, hogy Dimitrov szavaiból eszmei erő árad s alakítója Szt. Szavov s néhány további színész drámai erővel játssza szerepét. Egyes rendezői megoldások is — elsősorban a fasizmus borzalmait felelevenítő autentikus filmképek szerves beillesztése — hozzájárulnak ahhoz, hogy a film, ha nem is hiánytalanul, betöltse szerepét. Beszélgetés A. G. Zarhival A Park-szálló halljában beszélgetek A. G. Zarhival, a híres szovjet rendezővel, akinek Karlovy Varyban bemutatott Magasan a föld felett című filmje méltó elismerést aratott. Véleményem szerint ez eddig a fesztivál legjobb alkotása, hiszen igen nehéz témát, a szovjet emberek egyszerű és mégis mozgalmas munkás hétköznapját varázsolja elénk minden sematizmustól mentesen. Az első kérdés eddigi munkásságával kapcsolatos. Zarhi lassan, megfontoltan válaszol. Hejficcel, a világhírű szovjet rendezővel együtt tanult a moszkvai Filmművészeti Főiskolán s ettől kezdve majd huszonöt éven keresztül dolgoznak egymás mellett. „Én leningrádi vagyok — mondja kedves mosollyal arcán A. G. Zarhi — és a Lenin-filmben, mint A. G. Ivanov aszisztense kezdtem meg munkámat Hejficcel együtt. Ivanov rendezte többek között A kormány tagja című, önöknél is jól ismert filmet." Miért vált el Hejfictől, kérdezem, és Zarhi siet megnyugtatni, hogy ennek egyedüli oka az, hogy míg ő továbbra is Leningrádban forgatta filmjeit, társa más városba helyezte át székhelyét, És hogy ez így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nagy szeretettel beszél az együtt töltött emberöltő tapasztalatairól. Eddig önállóan hozzávetőlegesen tizenöt filmet alkottam — folytatja szavait a szovjet rendező, majd amikor megkérdem tőle, hogy ezek közül melyiknek volt a legnagyobb közönségsikere, így válaszol: — Erre nem könnyű a felelet. Volt olyan filmem, amely csak igen lassan hódította meg a közönséget, de azután hatása igen tartós volt, míg például legutóbbi filmem, a Magasan a föld felett szinte egy csapásra nyerte meg az embereket. Hogy további sorsa mi lesz, azt nem tudom — teszi hozzá szerényen —, mert minden filmnek megvan a saját és nem azonos útja. Mi a véleménye a fesztiválon bemutatott . indiai filmről ? A szovjet rendező Radzs Kapur alkotását igen értékesnek tartja — ezt azonnal érzem lelkes szavaiból. — Nagyon tehetséges ez a rendező — mondja — s ha teljesen kialakul önálló koncepciója, még jobb, kiugróbb filmeket is várhatunk tőle. A Jagte Raho hibája az, hogy a rendező Chaplintől és számos más nagy filmművésztől, még Eisensteintől is merít, úgy hogy a film kissé koktélszerű. Persze ez a hiány nem a döntő a film kvalitásainak megítélésében. Meglepően felfigyeltető művel ismerkedhettünk meg — és ez a lényeg. — Engedjen meg még egy kérdést — fordulok A. G. Zarhihoz, mivel látom, hogy a szomszédos asztalnál már türelmetlenül várakozik az enyémhez hasonló céllal egy külföldi újságíró. — Mely országokkal tervez a Szovjetunió közös filmeket? — Tudtommal — hangzik a válasz — Indiával, Albániával, Finnorszáqgal és Bulqáriával forgatunk majd közös

1 filmeket. L. O. Arnstam rendezőnk

1 pediq, aki szintén itt van most Karlovy Varyban, a német filmesekkel közösen készít egy dokumentumfilmet,

1 méqpedig a drezdai képtár megmen- 1 tésének történetét elevenítik fel.

1 (Arnstam a nálunk is jól ismert Glinka című film rendezője.) A finnekkel

1 forgatott film is érdekes kísérlet, mert

1 Ptusko rendezésében a Kalevalát, a

1 finn nemzeti eposzt veszik celluloidszalagra. Köszönetet mondok A. G. Zarhinak az interjúért és ő válaszképüen dedikált fényképét nyújtja át. Kezet rázunk, elbúcsúzunk, Remélem, hoqy még találkozni fogok vele, s ha vele nem is, újabb, kiváló filmjeivel bizonyára. Kondor István nyilatkozata A magyar filmművészet az utolsó i esztendőkben kiváló sikereket ért el. Gondolunk itt elsősorban a Budapesti i tavasz, Különös ismertetőjel, Életjel, i Egy pikoló világos, Szakadék és Kör- i hinta című filmekre. Ezek a sikerek i késztettek arra, hogy néhány kérdést i tegyünk fel Kondor elvtársnak, a Karlovy Varyban levő magyar filmküldöttség vezetőjének. — Mi a jelenlegi helyzet a magyar 1 filmgyártásban? — tesszük fel az első j kérdést. — Ma Magyarországon egyszerre j öt filmet forgatnak, éspedig: Fábry ( Zoltán rendező a Bárányfelhőket, Máriássy Félix a Külvárosi legendát, Ranódi László A tettes ismeretlent, j Szemes Mihály a Danit és Varasdy Rezső a Nehéz kesztyűket. Ezelőtt pedig egyidőben legfeljebb csak hármat készítettek. Ezenfelül további öt film van előkészületben és a kész forgatókönyvek száma: tíz. Soha Magyarországon ilyen kedvező helyzetben nem volt a filmgyártás. Tény azonban az is, hogy filmgyártásunk terén sok olyan eszmei és alkotói probléma van, amelyeknek tisztázása szükséges ahhoz, hogy az ellenforradalom okozta eszmei, politikai zavarokat, a még gyakran jelentkező bizonytalanságot megszüntessük. Művészeink azonban ezekkel a hibákkal leszámolnak, problémáikat tisztázzák és ilyen tekintetben mi nagyon derűlátók vagyunk. — Tudomásunk szerint — tesszük fel az utolsó kérdést — tavasszal bizonyos tárgyalások indultak közös szlovák-magyar filmprodukcióra. Jirí Marek elvtárs, a Csehszlovák Állami Filmvállalat vezérigazgatójának tájékoztatása szerint ilyen koprodukció megvalósítása kívánatos s amennyiben megfelelő forgatókönyv akadna, a munka hamarosan megindulhatna. Mi az ön véleménye ezzel kapcsolatban, dolgoznak ilyen forgatókönyvön? Több ötlet merült föl a közös magyar-szlovák film témájával kapcsolatban. Az ötletek azonban még nem kerültek kivitelezésre. Mi nagyon szeretnénk — és erről Gertler Viktor rendezőnk tárgyalt J. Marek vezérigazgatóval —, ha az elképzelések még ez évben legalább oly mértékben megvalósulnának, hogy az irodalmi forgatókönyv elkészülhetne. GÁLY IVÁN A Duna-serleg győztese: Slávia Bratislava A Duna-serlegért folyó nemzetközi vízilabda-torna utolsó napja a követ'kező eredményeket hozta; Csehs^lo' vák főiskolások—I. FC ' Nürnberg 2:1 '(0:0). A játék kiegyensúlyozott erők , küzdelmét hozta, melyből az otthoj niak kerültek ki győztesként. A vetélkedés döntő mérkőzését a \ Slávia Bratislava és a Dózsa Szolnok , vívták egymással. A gólnélküli első , félidő után Deák, a Slávia balszélsője szerezte meg a vežetést, majd Nemes 2:0-ra állította az eredményt. A 17. percben aztán Hasznos II. a vendégek legjobb csatára 2:l-re szépített s ez is maradt a végeredmény. A torna végleges álllása: 1. Slávia 3 3 0 0 18:1 6 2. Dózsa Szolnok 3 2 0 1 20:5 4 3. Főiskolások 3 1 0 2 3:17 2 4. Nürnberg 3 0 0 3 4:21 0 A Slávia Bratislava—I. FC Nürnberg vízilabda-mérkőzés egyik érdekes jelenete: Deák, a Slávia csatlíra gólt dob. (Foto: G. Zelenay) A KK második for

dulójában Crvena zvezda—Bp. Vasa? 1:3 (1:0) Belgrádban 50 000 néző előtt mesterséges világításnál a Bp. Vasas biztos győzelmet aratott a jugoszláv bajnokcsapat felett. Az otthoniak az első félidőben fölényben yoltak és Popovics. révén a 18. percben megszerezték a Ismét pompás győzelmet arattak a lengyel atléták NSZK—Lengyelország 103:117 vezetést. Szünet után a vendég magukhoz ragadták a kezdeméi ;iezést, előbb Bárfi góljával kiegyenl i :ettek, majd büntetőrúgásból

1 Bundzsái:, hét perccel a játék vége előtt pedig Szilágyi. L-, veit, eredményes. A jáUkot az osztrák Steiner vezette. Stuttgartban Lengyelország válogatott atlétái ismét értékes győzelmet arattak, ezúttal az NSZK versenyzői felett. A lengyel atléták ezzel bebizonyították, hogy a Szovjetunió atlétái mögött ma ők Európában a legjobbak. Az egyes versenyszámok túlnyomó részét a vendégek nyerték, a németek csak a 100 és 200 méteres futásban, a két váltóban és a gátfutásban bizonyultak jobbaknak. A fontosabb eredmények: 100 m: Germar 10,3 mp, 200 m: Germar 21 mp, 400 m: Swatkovski (L) 47,5, mp, 110 gát: iLauer 14,2 mp, 400 gát: Kotlinski (L) 152 mp, magasugrás: Lewandovski (L) 200 cm, távolugrás: Grabowski (L) 766 cm, diskoszvetés: Piatkowski (L) ® Kassa: Kassai kerület—Miskolc 2:0 (1:0). Nemzetközi barátságos labdarúigó-mérkőzés. Moszkva: Bulatov, a kiváló szovjet rúdugró 450 centimétert ugrott rúddal s ezzel beállította az országos i csúcsot. 53,51 m (új lengyel csúcs), jterelyvetés: Sidlo 79,49 m, súlylökés Lingnau 17,03 m, 2. Sosgornik (L) 16,S4 m (új lengyel csúcs), rúdugrás: Wazsny (L) 430 cm. A Sazka és Športka eredményei 1. Csehszlovákia—Franciaország 66:33 1 2. D.K. Vary—RH Cheb 2:1 1 3. Mar. Lázné—

Sokolov 2:5 2 4. D. Praha—Smíchov 1:0 1 5. Žižkov—Radotin 2:1 1 6. Pelhŕimov—Lok. Nymburk 2:1 1 7. Varnsdorf—Iskra Semily 5:5 X 8. Rakovník

—Č. Budéjovice 5:1 1 9. Čelákovice

—Jablonec 4:2 1 10. Roudnice

—Kopisty 4:5 2 U. Žilinai kerület—Krakkó 1:2 2 12. Komárom—RH Jihlava 4:2 1 A ŠPORTKÄ-ban a következő számokat húzták ki: 18 — 25 — 3 — 43 — 14 —4. Kedd, július 16. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: Hviezda: Földöntúli teremtmény (szovjet) 16, 18.30, 21, Hviezda (kerthelyiség): Három asszonysors (francia) 20, Slovan: A nefcbunda (olasz) 15.30, 18, 20.30, Praha: Köpenicki kapitány (német) 10.30, 13.30. 16, 18.30, 21, Metropol: Gyökerek (mexikói) 16, 18.15, 20.30, Lux: A vasérnap gyilkosai (francia) 16, 18.15, 20.30, Pohraničník: A gyermeknek szeretet kell (német) 16, 18.15, 20.30, Dukla: Északi-tengeri autóbusz (norvég) 18, 20.15, Palace: Dandin György, vagy a megcsúfolt férj (magyar) Il.,30, 18.20, 20.30, Liga: Nevetés a paradicsomban (angol) 16, 18.15, 20.30, Stalingrad: Állami áruház (magyar) 18, 20.15, Máj: Belgrád 'ostroma (jugoszláv) 18.15, 20.30, Obzor: Három asszonysors (francia) 17.45, 20, Nádej: Az Ezüsterdő erdésze (osztrák), Zora: Az élet háza (német) 18, 20, Partizán: Anyámasszony katonlája (cseh). Mladých: Gyermekévek (szo.vjet) 16, Pokrok: Gáncs nélküli lovag (francia) 17.45, 20.15: Iskra: Huszárok (francia) 18, 20.30, Kultúrpark: Az én hazám (francia) 19.30, A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK MŰSORA: Nemzeti Színház: Tosca (19), Hviezdoslav Színház: Romeo és Júlia (19). A KASSAI MOZIK MŰSORA: Slovan: Nagy és kis emberek (juqószláv), Űsmev: Elveszetted (cseh). Tatra: Vila Borghese (olasz), Čas: Aktualitások. IDŐJÁRÁS Továbbn is változó felhőzet, a délutáni órákban több helyen eső és kisebb zivatarok. A hőmérséklet alig változik. Északnyugati szél.' „ÜJ SZÖ", kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Fereinc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkého u. 10. sz., Telefon: 347-16, 351-17. 350-88, 350-79, — főszerkesztő: 352-10, — főszerkesztő-helyettes: 262-77, — titkárság: 326-39, — sportrovat: 325-89. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon: 337-28. Előfizetési díj havonta Kčs 8,—. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Párt ja'Központi Á-73241 Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.