Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-15 / 195. szám, hétfő

A szovjet államférfiak csehszlovákiai látogatásának visszhangja • i 1 A világ közvéleményének élénk érdeklődése tovább tart A világközvélemény élénk érdeklődésének előterében már napok óta a Szovjetunió párt- és kormányküldött­ségének csehszlovákiai látogatása áll. A látogatás továbbra is nagy visszhangot kelt nemcsak a Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban, valamint a nyugati testvéri kommunista pártok sajtójában, hanem a nyugati tőkés államokban is. SZOVJETUNIÓ Éppúgy, mint az előző napokon a moszkvai sajtó július 13-án és 14-én is nagy figyelmet szentel a szovjet párt- és kormányküldöttség csehszlo­vákiai látogatásának. A látogatással kapcsolatos beszámolókat és fényké­peket a lapok az első oldalakon köz­lik. A sajtó közölte Antonín Zápotocký és N. Sz. Hruscsov beszédeit a prágai Várban tartott fogadáson, valamint a szovjet párt- és kormányküldöttség bratislavai látogatásának beszámolóját. Hírt adott arról a fogadásról is, ame­lyet a küldöttség tiszteletére Szlová­kia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Megbízottak Testülete és A Szovjetunió honvédelmi m'niszterének napiparancsa a haditengerészet napja alkalmából Moszkva {ČTK) — G. Zsukov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere a szovjet haditengerészet napja alkalmából a következő napiparancsot adta ki: Tengerész és katona, sztarsina és tiszthelyettes elvtársak! Tiszt, tengernagy és tábornok elv­társak! Hajóipari munkások, hivatalnokok és technikus elvtársak! A szovjet nép és derék fegyveres erői ma ünneplik a Szovjetunió hadi­tengerészetének napiát. A haditenge­részet és az összes fegyveres erők tagjai népük iránti odaadó hűséggel kommunista pártjuk és központi bi­zottsága köré tömörülve áldozatkészen teliesítik katonai kötelességüket ha­zájuk iránt: Jókívánataimat fejezem ki önök­nek az egész nép ünnepe, a haditen­gerészet napja alkalmából! A haditengerészet tagjainak kívá­nom, hogy kitartóan sajátítsák el az új fegyverek kezelését és a harci technikát, sajátítsák el a korszerű har­ci és műszaki eszközök alkalmazásá­nak módszereit, s szüntelenül fokoz­zák harci felkészültségüket. A hajóipar munkásainak, konstruk­tőreinek és összes dolgozóinak továb­bi sikereket kívánok a hadihajók mai követelményeknek megfe'Mő vízijár­művekkel való ellátásában. A haditengerészet napjának megün­neplésére elrendelem: ma 1957. július 14-én a hadihajó­rajokon és flottillákon és a partmenti ütegekből 21 ágyúdíszlövés leadását. Éljen a hős szovjet nép és dicső haditengerészete! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, győzelmeink szervezője és ih­letője! G. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter Ünnepi gyűlés Leningrádban a Szovjetunió haditengerészetének napja alkalmából Moszkva, (ČTK) - Leningrádban jú­lius 13-án ünnepi gyűlést tartottak a Szovjetunió haditengerészetének nap­ja alkalmából. A gyűlésen beszédet mondott Zsukov, a Szovjetunió mar­sallja. „Ma erős hadihajóink vannak — jelentette ki beszédében többek kö­zött Zsukov marsall. - „Hadihajóink fegyverzete pompás, tengerészeink derekasan felkészültek, mesterségü­ket jól értik és szeretik munkáju­kat. Mint a szovjet fegyveres erők összes tagjai, tengerészeink is határ­talan odaadással viseltetnek népünk iránt és készek a párt és a kormány első szavára szeretett hazánk védel­mére kelni. A szovjet nép teljesen biztos lehet abban, hogy a szovjet fegyveres erők mindig készen lesz­nek becsülettel megvédelmezni szo­cialista hazánk állami érdekelt", Zsukov marsall megállapította, hogy a szovjet nép sikeresen teljesíti a XX. pártkongresszus által kitűzött feladatokat és kijelentette: „A szovjet nép politikai és munkasikerei meg­cáfolhatatlanul bizonyítják pártunk fő irányvonalának helyességét, amely­lyel egyetért és amelvet egyhangúlag támogat az egész szovjet nép." színia, Ausztria és Spanyolország után sorra került Csehszlovákia, amelynek sorsa Franciaországtól függött, miután köztük kölcsönös segély­nyújtási szerződés állott fenn. Amint tudjuk, ez a szövetségese Cseh­szlovákiát a kritikus, nehéz időkben teljesen cserbenhagyta s csak egyedül a Szovjetunió volt hajlandó szerződés­beli kötelezettségének eleget tenni és Csehszlovákiának segítségére sietni. Ezt a lehetőséget maga a csehszlovák kormány akadályozta meg. Ez a poli­tika végeredményben Csehszlovákia szétdarabolására vezetett. 1939 nyarán tárgyalások kezdődtek az angolok, franciák és a Szovjetunió között szövetségi szerződés megkötése érdekében német részről várható tá­madás ellen. Az angol és francia dip­lomácia húzta-halasztotta a tárgyalá­sokat, amelyek végül is, négy hónap után, holtpontra jutottak. Közben az angolok és franciák kétszínű játékot folytattak, titokban a németekkel is tárgyaltak. A szovjet kormány átlátott a dolgon és hogy kikerülje az elszige­teltség veszélyét, 1939. augusztus 19­én a németekkel kereskedelmi és hitelszerződést kötöttek. A németek féltek a két fronton való háborútól, meg akarták akadályozni azt, hogy a Szovjetunió szövetségi szerződést kös­sön a franciákkal és angolokkal, s ezért felajánlották a Szovjetuniónak a meg­nemtámadási szerződés megkötését is. A Szovjetunió ezt elfogadta és hét nappal a második világháború kitörése előtt aláírta ezt a megegyezést. S ok volt a vita ebben az időben, mert az emberek egy része nem tudta megérteni a Szovjetunió lépését. Hogy mit nyert ezzel a Szovjetunió, az nemsokára megnyilvánult: időt, mégpe­dig másfél évet. A szerződéssel a Szov­jetunió nyert. Azért is meg kellett kötnie a szerződést, mert az ango­lokkal és franciákkal való katonai tár­gyalások zsákutcába kerültek. Németország aljasan megszegte ezt a 'szerződést és 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót. A második világháború alatt újból közeledés állott be a Szovjetunió, Anglia, Franciaország és az USA kö­zött, amely szövetségi szerződés meg­kötésével végződött. A Szovjetunió szerződéseket kötött a leigázott álla­mok emigrációban levő kormányaival is és mindenben elősegítette ez álla­mok megújhodását. lülég a jaltai konferencián — 1945 február közepén — a három szövetséges nagyhatalom vezetője kö­telező ígéretet tett, hogy megsemmi­síti a német militarizmust és náciz­must. A három nagyhatalom: a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Nagy­Britannia a béke és biztonság fenn­tartása érdekében elhatározták, hogy a többi szövetséges hatalommal együtt létrehozzák az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A krimi konferencia el­fogadta a „Nyilatkozat a felszabadított Európáról" című közleményt és több más határozatot. De mit észlelhettünk a következő években ? Ezeket a határozatokat Anglia és az USA vezető körei rend­szeresen megsértették és meqsértik, az ENSZ-ét az USA eszközévé igye­keztek átváltoztatni, s mindenképpen akadályozzák az igazi demokratikus béke, valamint a nemzetközi együtt­működés létrehozását. A hitlerista Németország leverésé­nek sikeres befejezése után Potsdam­ban összeült a három szövetséges nagyhatalom konferenciája, melynek határozatai hivatva voltak arra, hogy megerősítsék a német imperializmu­son aratott történelmi győzelmet és biztosítsák a tartós és igazságos bé­két. De ezeket a határozatokat Nagy­Britannia és az USA durván semmibe veszik, mert őket imperialista érdekek vezérelik. Demilitarizálás helyett re­militarizálták Nyugat-Németországot, nácitlanítás helyett újjáélesztik a fa­sizmust. A német békeszerződés alapját képező szovjet tervezetet az a törekvés hatotta át, hogy békés, de­mokratikus elvek alapján biztosítsák a német kérdés megoldását a világ­béke megszilárdításának érdekeivel összhangban. A szovjet kormány ja­vaslatait a béke valamennyi igaz híve nagy megelégedéssel fogadta és a ha­ladó közvélemény megégette, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács rendezett. A moszkvai Pravda, az Izvesztyija és a többi lapok beszámolnak a szov­jet párt- és kormányküldöttség rend­kívül szívélyes fogadtatásáról Ostravá­ban és Brnóban, valamint N. Sz. Hrus­csov elvtársnak az ostravai manifesz­táción, N. A. Bulganyin elvtársnak pedig a bmói manifesztáción mondott beszédéről. LENGYELORSZÁG Valamennyi lengyel lap július 13-i számában részletes tudósítást közölt a szovjet párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatásáról. A lengyel sajtóiroda beszámolója hangsúlyozza, a küldöttség lelkes fo­gadtatását Bratislavában. Z. Broniarek, a Trybuna Ludu különtudósítója kü­lönösen N. Sz. Hruscsov azon kijelen­tésével foglalkozik részletesen, amely szerint a leszerelés kérdését nem le­het Németország egyesítésének meg­oldásától függővé tenni. Z. Broniarek hangsúlyozza, hogy e körülménynek nagyobb jelentősége van, mert egyes nyugati napilapok azt állították, hogy aj SZKP KB júniusi plénumán hang­súlyozott békés egymás mellett élés elve a Szovjetunió részéről teendő „engedmények" előhírnöke. Broniarek hangsúlyozza továbbá, hogy ez a magyarázat teljesen helyte­len, mert az SZKP KB júniusi plénuma nem a Szovjetunió gyengeségét, ha­nem ellenkezőleg, erejét bizonyította. FRANCIAORSZÁG A francia sajtó továbbra is nagy figyelmet szentel a Szovjetunió párt­és kormányküldöttsége csehszlovákiai látogatásának. A Figaro jobboldali na­pilap részleteket közöl N. Sz. Hrus­csovnak, a ČKD Stalingrád Üzemben mondott beszédéből és hangsúlyozza azt a viharos tapsot és lelkesedést, amellyel az egybegyűlt munkások be­szédét fogadták. A Combat közölte a nyugati hírügynökségek beszámolóit és N. Sz. Hruscsov beszédéből rész­leteket közölt. Más helyen szerkesztő­jének Georges Andersennek tollából cikket ír, amely hangsúlyozza, hogy ez a látogatás nemcsak politikai, ha­nem gazdasági szempontból is nagyon fontos.. Ezzel kapcsolatban kiemeli a csehszlovákiai szénfejtés, vasérc, ólom stb. termelés jelentőségét, a csehszlo­vák kohóipar és vegyiipar, valamint más népgazdasági ágazatok fontossá­gát. egy új háború útja újabb nemzeti sze­rencsétlenségbe sodorná Németorszá­got. A második világháború után az imperialisták mindent elkövettek, hogy egy új világháborút robbantsanak ki. De az ázsiai és afrikai népek egy része megtalálta a közös utat a szocialista országokkal. Ennek legékesebb bizo­nyítékai a bandungi konferencia és a nemrégen lezajlott colombói Világ-Bé­ketanács értekezlete. A második világ­háború után tisztán látni már, hogy megszűnt a támadó agresszív erők katonai fölénye. Ugyancsak látni a szocialista tábor hatalmas gazdasági előretörését és az imperialista nagy­hatalmak viszonylagos gazdasági visz­szaesését. A Szovjetunió békepolitikáját az utolsó években is siker koronázta. Ko­reában és Vietnamban lokalizálták a háború tüzét. Kína és India — ez a két legnagyobb ázsiai ország — kidol­gozták az öt alapelven nyugvó békés együftélés irányelveit. A genfi kon­ferencia megmutatta a békés együtt­működés lehetőségeit. Aláírták az Ausztriával kötött államszerződést, rendeződtek a Jugoszláviával való kap­csolatok. Adenauer látogatása Moszk­vában, újabb tizenöt állam felvétele az ENSZ-be, Bulganyin és Hruscsov, va­lamint Vorosilov elvtársak látogatásai az ázsiai államokban, Angliában és Finnországban, a Japánnal megkötött diplomáciai szerződés mind újabb ál­lomások a Szovjetunió — a XX. kong­resszus szellemében való béketörek­véseknek. Ezzel szemben az imperia­lizmus csúfos vereséget szenvedett Egyiptomban és Magyarországon, •ylost, amikor itt üdvözölhettük hazánk két nagy barátját, a békés együttélést személyesen propa­gáló Bulganyin és Hruscsov elvtársa­kat, újból tudatosítanunk kell azt, hogy mit jelent részünkre a Szovjet­unió barátsága és aktív békepolitikája. A Szovjetunió békepolitikája a de­mokrácia és szocializmus táborának legyőzhetetlen erejéről beszél. Grek Imre A CSKP KB távirata a Japán Kommunista Párt alapításának 35. évfordulójára Tisztelt Elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Japán Kom­munista Párt alapításának 35. évfordulója alkalmából forró elvtársi üdvöz­leteit küldi. Az önök pártja alapítása óta rendületlenül védelmezte a japán nép ér­dekeit, harcolt a békeszerető Japánért azért, hogy barátságban éljen vala­mennyi szomszédjával, és megalkuvás nélkül szembeszállt a hazai és a kül­földi imperializmussal. A Japán Kommunista Párt e hagyományaihoz híven harcol ma is, ren­dületlenül küzd a munkások, parasztok és a többi dolgozók követelményei­nek teljesítéséért. Az önök pártja az, amely a japán népnek a tömegpusz­tító fegyverek betiltásáért, a leszerelési egyezményért, és valamennyi nem­zet baráti együttéléséért vívott harcának élén áll. A Japán Kommunista Párt az a vezető erő, amely megszervezi az amerikai imperializmus azon törekvései elleni harcot, melyeknek célja az ázsiai országok leigázása és függetlenségük elrablása. A Japán Kommunista Párt fennállásának 35 éve megmutatta, hogy továb­bi sikerek elérésére mily nélkülözhetetlen a marxi-lenini elveken épült párt egysége, a további harc szempontjából mily nélkülözhetetlenül fontos a proletár nemzetköziség megszilárdítása. Drága elvtársak, további sikereket kívánunk önöknek a japán nép jobb jövőjéért, a békéért és a szocializmusért világszerte harcoló haladd erők megszilárdításáért vívott harcukban. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága A japán munkásosztály ünnepe XT arcos út megkezdésének 35. év­fordulóját ünnepli ma a ja­pán munkásosztály. 1922. július 15-én alakult meg á Japán Kommunista Párt, az a haladó forradalmi erő, mely a legnagyobb keleti imperialista feudális államon belül évtizedek óta küzd a dolgozók érdekeiért, a béke­politikáért, a szociális reformokért. A japán munkásosztály hosszú évek küzdelméiBBu annyi kudarc és vere­ség után'végre rátalált igazi vezérére, a marxista alapokra épülő, tevékeny­ségében következetes forradalmi kom­munista pártra. Még a párt megalakulása előtt, 1920 decemberében szocialista ligaíé­tesült, melynek feladata a szakszer­vezeti és más szocialista szellemű szervezetek és csoportok egyesítése volt. , A liga tevékenységére nagy hatás­sal volt az orosz proletariátus Nagy Októberi Szocialista Forradalmának győzelme. 1921-ben hatalmas sztrájk­hullám vonult végig Japánon. Kezde­ményezői és lelkesítői a már előbb ki­alakult szórványos kommunista cso­portok voltak. Ezekből a különféle nevek alatt működő csoportokból ala­kult meg 35 évvel ezelőtt a Japán Kommunista Párt. Alakuló kongresz­szupán megválasztotta a párt héttagú Központi Bizottságát, melynek elnöke Szakkai lett. Egyidejűleg megindult a párt hivatalos lapja, a Szekki (Vö­rös Zászló). 1922 decemberében a Ja­pán Kommunista Ifjúsági Szövetség tartotta alakuló kongresszusát. A párt fő feladata ebben %az időszakban a szakszervezetek további egyesítése volt az összes tartományokban. Mi­kor ez sikerült, harci programot dol­gozott ki a kapitalizmus ellen, melyet a dolgozók legnagyobb ellenségének nyilvánítottak és könyörtelen harcot hirdettek megdöntéséért. Ebben az időben a párt még nem tudta meg­nyerni céljainak a széles tömegeket, amiért a Komintern 111. kongresszusa megbírálta. Az értelmiség és a mun­kásosztály kima'gasló egyéniségeire támaszkodott csak, ami nagy hiba volt, mert a tömegek erejéről és fon­tos szerepéről megfeledkezett. A Japán Kommunista Párt 192S má­jusában tartotta II. kongresszusát, melyen módosították a párt alapsza­bályzatát és kiegészítették a Közipon­ti Bizottságot. A japán forradalmi mozgalombari is jelentkezni kezdtek az opportu­nista elemek. Egyre jobban kiéleződ­tek az ellentétek a legális módsze­rekhez ragaszkodók és a földalatti forradalmi tevékenység hívei között. Egyesek legális tömegpárttá akarták íelduzzasztani a Japán Kommunista Pártot. A japán kommunisták azonban leszámoltak ezekkel a likvidátorokkal. Igy született meg viharok közepet­te, a forradalom feltörő lángjaiban a Japán Kommunista Párt, a japán nép érdekeinek egyedüli, igazi védelme­zője, amely napjainkban is a forra­dalmi munka minden eszközét meg­ragadva küzd hazájában az amerikai befolyás kiszorításáért, az ázsiai né­pek kölcsönös megértésének és ba­rátságának gondolatáért, a Szovjetunió és Japán baráti kapcsolataiért, a vi­lágbékéért. Tevékenységével napja­inkban mindenképpen egyengeti a szovjet-japán viszony rendezésének és elmélyítésének útját és ebben fel­tétlenül támogatja és magáévá teszi a Szovjetunió mindenkori kezdemé­nyezését és javaslatait. L. A pozitív semlegesség kérdésében India továbbra is együttműködik Egyiptommal Kairó (ČTK) — Nehru indiai minisz­terelnök Kartumba való utazása előtt egy kairói sajtóértekezleten hangsú­lyozta, hogy India továbbra is kitart pozitív semelegességi politikája mel­lett és ebben az értelemben együttmű­ködik Egyiptommal. Nehru hozzátette: „Soha, semmilyen körülmények között, álljon elő bármilyen helyzet a világon, nem lépünk be katonai tömbökbe." * * • Kartum, (ČTK) — Dzsavaharlal Neh­ru indiai miniszterelnök július 12-én Kartumba érkezett, ahol megbeszélé­seket folytatott Chalil szudáni minisz­terelnökkel és Mahgub szudáni külügy­miniszterrel. Nehru szudáni látogatása után július 13-án Kartumból Kairóba utazott, ahol tovább folytatta tárgyalásait Nasszer egyiptomi elnökkel. A kairói rádió jelentése szerint a közös tárgyalások után július 14-én Nehru és Nasszer egyiptomi elnök kö­zös közleményt tettek közzé. Az indiai miniszterelnök még aznap elhagyta Kairót. Eladja-e Anglia Nyugat-Németországnak az atomfegyvergyártás titkát ? Leleplezések a Daily Express című lapban A Daily Express konzervatív brit lap szenzációt keltő cikket közölt szerkesztőjének, Sefton Delnernek tollából „Bizalmas tájékoztatások" címmel. A cikk leleplezi azokat a tit­kos angol nyugatnémet tanácskozá­sokat, melyek arról folytak, hogy a brit atomfegyvergyártás titkát eset­leg „cserébe adják" egy nyugatné­met pénzkölcsönért. Delner szerint e titkos tárgyalá­sokon azt mérlegelik, hogy Nagy-Bri­tannia eladná Nyugat-Németország­nak a nukleáris fegyvergyártás terén végzett titkos kutatásainak eredmé­nyeit. Nyugat-Németország, amely e téren jelentősen lemaradt szövetsé­gesei mögött, pénzügyi helyzete vi­szont sokkal jobb, Nagy-Britanniának pénzügyi segélyt nyújtana a brit tu­dományos atomkutatás folytatására. Delner szerint most három brit képviselő időzik Bonnban, akik a nyu­gatnémet kormány képviselőivel a titkos megegyezésről tárgyalnak. A brit honvédelmi minisztérium állító­lag nem volt hajlandó közölni e küldöttek nevét, nyilvánvalóan attól való félelmében, hogyan reagálna erre a brit közvélemény. OJ SZÔ Ď\ 1957. július 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom