Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-11 / 161. szám, kedd

Nezfigazdastgunk aratás előtt Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. június 11. kedd 30 fillér X. évfolyam, Í61. szám. MINDEN PERC ARANYAT ÉR Még a déli rónán zöld ugyan a kalá szba szökkent gabona, mégis arra figyelmeztet, hogy jól kell felkészülni a betakarításra. A kalászok kövérednek s elég egy-két napsütötte hét, máris aranysárga színt öltenek a bő termést ígérő gabohaszőnyegek. Mire azonban a kombájnok beleúsznak az állami gazdaságok, szövetkezetek nagy gabonatábláiba, mire megcsendül a kasza az egyéniek parcelláin, be kell takarítani a szénatermést, rendbe kell hozni a kapásnövényeket, nehogy az aratás elvégezetlen munka között találjon bennünket. A jó példa követői A trnavai gépállomás dolgozói nem elégedtek meg azzal, hogy csupán maguk végezzék el határidőre* a cukorrépa és a többi kapásnövény gépi ápolását, de versenyre hívták a bratislavai kerület többi gépállomásainak dolgozóit is. Eddig 9 gépállomás csatlakozott a versenyhez. Az elsők között kapcsolódtak a versenybe a szeredi gépállomás dolgozói is, akik ezekben a napokblan 101,2 százalékra teljesítették a mezőgazdasági munkák féléves tervét. A verseny^ egyébként értékes felajánlásokkal 'támasztották alá, amelyek a gyakorlatban 390 vagon cukorrépa terméstöbblet elérésére irányulnak. Az elmúlt héten 860 hektáron harmadszor sarabolták meg a cukorrépát, 45 hektáron trágyalével megöntözték a növényt, és csaknem a répával bevetett egész területen elvégezték a növényvédelmi munkát a kártevők ellen. Máris kezdhetnék az aratást A kálnai gépállomás dolgozóinak nem okoz gondot az aratás megkezdése. Máris megkezdhetnék a gabona betakarítását, mert május végéig 100 százalékra üzemképessé tettek minden kombájnt, kévekötőgépet, rendbehozták a cséplőgépeket s az elevátorokat. Két aratás előtt Amint a Banská Bystrica-i „Smer" írja, a kerületben két aratás előtt állanak. Amellett, hogy felkészülnek az aratásra, igyekeznek mindent megtenni a szövetkezetek további fejlesztésre és új szövetkezetek alakítása érdekében. Ez valóban követendő példa többi kerületünk számára is. Ezt a kérdést egy pillanatra sem lehet levenni a napirendről, ha valóban azt akarjuk, hogy mezőgazdaságunk telI jesítse a reá váró feladatot. Amikor arról van szó, hogy a labdarúgó-mérkőzés megkezdése előtt egy negyedórával feljutunk-e a stadionra induló villamosra vagy sem, bizonyára eszünkbe jut a fenti cím. Egy rendes szurkoló ilyenkor bizonyára megtesz mindent, hogy le ne késsé a bíró első füttyét. A hétköznapokat azonban nem töltjük a sportpályán, és itt az ideje, hogy megkérdezzük magunktól, megteszünk-e mindent akkor is, amikor a „szürke hétköznapokon" is aranyat ér minden perc. Térjünk a lényegre: a munkaidő jobb kihasználásáról van szó. Mert elsősorban a munkaidő az, amelynek perceit aranyban is ki lehet fejezni. Ez az, amit á munkaidővel való jobb gazdálkodással megmenthetünk. Félreértés ne essék, nemcsak arról van szó, hogy a munkás gépe mellől „elugrik egy cigarettára", vagy 6 óra helyett 6,10-kor érkezik a műhelybe. Ez a sok kis mulasztás is sokra megy; de a munka nélkül eltelt munkaidő legnagyobb részét a rossz munkaszervezés számlájára kell írnunk. A munkaszervezéssel fogunk tehát elsősorban foglalkozni most, amikor valóban mindeh perc aranyat ér. Kezdjük talán azon, hogy áll a gép, mert nincs anyag. Ez kétféle kárt okoz.-Az egyik, hogy az álló gépnél eltöltött időt meg kell fizetni, ezzel szemben pedig semmilyen ellenérték nem keletkezik — nem készül áru. A másik kár az, hogy amikor végre megjön a hiányzó anyag, a terv teljesítése érdekében rohammunkába kezdenek. Nem kell különösen magyarázni, milyen következményekkel jár a hajrá-munka. A hajrában aránytalanul több a selejt, a túlóra, s nem utolsó sorban a baleset. Most, amikor minden vonalon, az üzemekben, a munkahelyeken dolgozóink ezrei a termelés hatékonyabbá tételére igyekeznek, az ilyen anyaghiány és a vele járó hajrá kerékkötője az igyekezetnek. Valljuk azonban be, nem tettünk meg mindent, hogy ezt a hibát kiküszöböljük. Nem egy anyagbeszerző vagy igazgató tisztának érzi ezen a > téren lelkiismeretét. Mindent megtett ugyanis, hogy a hiányzó anyagot beszerezze. Figyelmeztetni kell őket arra, van egy másik módja is az anyaghiány csökkentésének: az anyagtakarékosság. Sok üzem példája mutatja, hogy a megtakarított anyagból gyakran fedezték a szállító üzem által okozott késés idején az (P.) A Žilinai Városi Nemzeti Bizottság összehívta a žilinai üzemek igazgatóit, hogy megbeszélje velük a bányákba való munkaerőtoborzás kérdéseit. Volt miről beszélni, de nem volt mivel büszkélkedni. A žilinai üzemek — csekély kivételtől eltekintve — nem teljesítik a toborzási feladatokat. Ezért az első negydévben a városi nemzeti bizottság 11 dolgozóval maradt adósa a bányáknak. A második negyedévben a nemzeti bizottságnak 20 dolgozót kellett megnyerni az ostravai bányákba, de csak 19 dolgozót toborzott és a jáchymovi bányákba még hat dolgozót kell megnyerni. Természetes, hogy ezekhez a feladatokhoz hozzá kell számítani az első negyedévi hiányt és a többi toborzási feladatokat is. „Elvtársak, elsőrendű feladatunk legyen a toborzási feladatok teljesítése és a bányáknak nyújtott segítség. Nem hozhatunk elő örökké kianyagszükségletet. Nem lenne természetesen célravezető csak ezen a módon küzdeni az anyaghiánynyal. Hiszen a megtakarított anyag mennyisége nem tesz ki a jól takarékoskodó üzemekben sem olyan mennyiséget, amely huzamosabb ideig fedezhetné a kooperáló üzem késését. Elsősorban olyan szocialista munkaversenyre van szükség, amely biztosítja az egyenletes termelést. Az üzemen belüli és üzemek közötti munkaverseny az, amely nagymértékben segíthet a szállítási határidők pontosabbá tételében és a terv egyenletes teljesítésében. Könnyűipari üzemeinkben már mély gyökeret vert a munkaversenynek az a formája, amely nemcsak a terv teljesítését, a minőséget teszi meg fő mutatószámnak, hanem az egyenletes tervteljesítést is. E módszer meghonosítása más iparágakban is nagymértékben növelhetné a dolgozók és elsősorban a munkát szervező vezető dolgozók érdekeltségét a terv egyenletes teljesítésében. Külön fejezetet érdemel az üzemzavarok elleni harc, amikor a veszteségórákról és arról beszélünk, hogy minden perc drága. Az üzemzavarok elleni harc egyben a termelés hatékonyságának egyik legfontosabb feltétele. Ez különösen bányáinkban játszik nagy szerepet, mert ott egy szállítószalagon keletkezett üzemzavar egy egész részleg fejtését is akadályozza. Annál nagyobb veszteséget okoz az üzemzavar, minél nagyobb teljesítményű gépen adódik elő. A karbantartók munkája, előzetes javításai — anélkül, hogy lebecsülnénk fontosságukat — nem jelentenek mindent, amit a bonyolült, nagyteljesítményű gépek jobb kihasználásáért, üzemzavarmentes menetéért megtehetünk. A gépet kezelő dolgozó az, aki elsősorban meghosszabbíthatja vagy lerövidítheti üzemképességének idejét. Ez pediQ a dolgozó szakképzettségétől függ. Azokban az üzemekben, ahoi törődnek a dolgozók szakképzettségének állandó emelésével, ott lényegesen kevesebb az üzemzavar. Végezetül pedig összegezzük az edüji mondottakat: a munkaidő jobb kihasználása nagyon sürgős feladat, jelentős tényező abban az igyekezetben, amelyet a termelés hatékonysága növeléséért kifejtünk. Ezen a téren a legtöbbet a jó munkaszervezéssel, a szocialista munkaverseny fejlesztésével tehetünk. fogásokat arra, hogy nincs elég munkaerő, hiszen Szlovákiában 9000 emberrel több van az üzemekben, mint amennyi szükséges lenne," — mondta Kasak elvtárs, a városi nemzeti bizottság elnöke. „Most arról kellene beszélgetnünk, hogyan biztbsítsuk e feladatok teljesítését." Az üzemek képviselői egyenként beszéltek arról, mi a helyzet üzemükben a bányákkal szemben fennálló kötelezettségvállalásuk teljesítésénél. Sajnos, több volt a nem teljesítés, mint a teljesítés, sok volt a kifogás és sok ígéret hangzott el. Helyes lenne azonban, ha ezekre az ígéretekre nem vonatkozna az ismert közmondás, hiszen az üzemek többségének csupán egy-két dolgozót kell megnyernie. Ha a Slovena, a Drevoimpregna és a •Stavomontáž üzemek teljesíthették a bányákkal szemben fennálló kötelességüket, úgy a többi žilinai üzemek 'is teljesíthetik feladatukat, Szénre mindenütt szükség van. KÉTMILLIÓ KORONÁVAL OLCSÓBBAN TERMELNEK A Banská Bystrica-i Magasépítészeti Vállalat dolgozói, az Építészeti Minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottsága vörös zászlajának birtokosai mind gazdaságosabbá teszik az építészeti termelést. 100%-cs tervteljesítés mellett az év eleje óta csaknem kétmillió koronát takarítottak meg a termelési költségeken. A legnagyobb megtakarítást, hatszázezer koronát a saját forrásokból merített anyag felhasználásával nyerték, ezzel látják el a zvolení, mičinai, badíni, kováčovai és egyéb munkahelyeiket. További megtakarításokat értek el a rezsiköltségek csökkentésével, emellett a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 32.7 .százalékkal növelték a termelés terjedelmét. A

helyi gazdálkodás üzemei hovatovább egyre bővítik a lakosságnak nyújtott szolgálatokat. Mindez abból következik, hogy a folyó év január elsejével ezen a szakaszon jelentős átszervezést hajtottak végre és ennek nyomán a lakosságnak nyújtott szolgáitatások irányítása közvetlenül a helyi nemzeti bizottságok hatáskörébe került. Mivel a HNB-k jól ismerik a helyi viszonyokat és a lakosság szükségleteit, arra irányítják legfőbb figyelmüket, hogy ezek kielégítésére megfelelő, kisebb műhelyeket nyissanak meg, ahol szabók, cipészek, szobafestők és javítók kielégíthetik a megrendeléseket. Ezek révén közismertek már a helyi gazdálkodás üzemei, amelyek a városokban, falvakban egyaránt sok hasznos munkát végeztek már el a lakosságnak. Mindemellett sok más ágazatra is kiterjesztik tevékenységüket. Ilyenek közé tartoznak a téglagyárak, kavics- és kőbányák, betonkészítményeket előállító telepek, amelyek termékei iránt igen nagy mostanában a kereslet. Ez utóbbi üzemek ez idén igen sok helyen a helyi nemzeti bizottság kezelésében vannak és amellett, hogy helyben nagy kereseti lehetőséget biztosítanak, egyben gazdag jövedelmet eredményeznek a HNB pótköltségvetésében is. A kora tavasszal indult Tábor—Trebič—

Mikuláš versenymozgalom keretén belül a HNB-k újabb üzemeket létesítettek és szolgáltatásokat biztosítottak, amelyek tevékenysége különösképpen a nyitrai kerületben szembeötlő. Csupán e mozgalom hatására 70 új szolgálatot vezettek be. Ezenkívül 12 kő- és 9 kavicsbányában indították el a termelést. Két üzemben viszont betonkészítményeket gyártanak. Kerületi viszonylatban további 123-ra tehető azon kisebb műhelyek, feldolgozó telepek száma, amelyek a lakosság szükségleteinek kielégítése céljából létesültek. Ezek az üzemek, bár még csak a kezdetnél tartanak, rövid fennállásuk óta nagy mennyiségű anyagot termeltek. Hozzávetőleges eredmények szerint 11200 köbméter követ, több mint 70 ezer téglát készítettek a helyi forrásokból nyert anyagokból. A pótori villanyerőműben 646 tonna szenet takarítottak meg A pőtori hőerőmű dolgozóinak kötelezettségvállalásuk szerint 600 000 kilowattórával több villanyenergiát kell termelniök és két százalékkal kell csökkenteniök a fűtőanyag szükségletet. A fűtők és a gépészek közötti verseny hozzájárul a nagyobb mennyiségű villanyenergia termeléséhez és a fűtőanyag megtakarításához. Eddig már 558 396 kilowattóra villanyenergiát termeltek terven felül és a fűtők 646 tonna szenet takarítottak meg. A pótori energetikai dolgozók most a villanyerőmű generáljavítása idejének lerövidítéséért versenyeznek és 10 napon belül akarják elvégezni a javítási munkákat. A dolgozó parasztok érdeklődése az EFSZ-ek iránt fokozódik. A bude-» jovicei kerületben, Dél-Csehországban például egy hét alatt kilenc új szövetkezet alakult. A jihlavai kerület-; beli pelhrimovi járásban a napokban ugyancsak megalakult a 9-ik új szö-: vetkezet. Elpárolog a tej Nem szükséges a tejet tűzhelyre tenni, hogy elpárologjon belőle. Sok elpárolog belőle a réten is, későri lekaszált- szénában, helyesebben a szénából illan el a tejbőséget adó táperő. Az elöregedett széna átlag mintegy 30 százalékot, sőt még többet veszít táperejéből. Ezenkívül to-í vábbi veszteség állhat be a helytelen szárítással s a Z elraktározással. Mivel a téli taka'rmányszükséglef nagyobb részét legtöbb helyen a réti széna képezi, idejében kell megtenni mindent a gyors és veszteség nélküli betakarítás érdekében, nehogy a késedelem a veszteségen kívül még akadályt is gördítsen az aratás gyors lefolyása elé. (ma) Megtakarítottak 10 tonna tiszta ólmot A külföldről behozott ólommal való takarékosság érdekében a bratislavai G. Dimitrov Üzem kénsavgyártó osztályán úgynevezett nedves elektroflitert készítettek PVC műanyagból. Míg a

z ólomból készült szűrők 15 tonnát nyomnak, a vinidur szűrök kétharmadával könnyebbek. Több hónapos gyakorlat igazolta, hogy a PVC-ből készült szűrő ugyanolyan teljesítményt nyújt, mint az ólomból készült villanyszűrő. Előnye az is, hogy könynyebb a karbantartása. Elegendő, ha háromszor akkora idő után mossák és tisztítják, mint az ólomszürőket. A PVC-ből készült első nedves villanyszűrő mellett a G. Dimitrov Üzemben már építik a második szűrő alapjait, melyet még ez idén üzembe helyeznek. A helyi nemzeti bizottságok feladata KIHASZNÁLNI A HELYI NYERSANYAGFORRÁSOKAT T ermészetesen ez a mozgalom to' vább szélesedik, mivel rendkívül gazdag bevételeket biztosít. Az így nyert összegeket pedig a HNB-k pótköltségvetésük számláján helyezhetik el, s belőlük helyi közhasznú intézményeket, kultúrházakat stb. létesíthetnek. Ez a célkitűzés minden HNB-t arra serkent, hogy kiaknázza az anyagforrásokat s egyben a lakosság szükségleteit is kielégíthesse. Ez év végéig újabb 94 műhely megnyitásával kerületi méretben 30 millió 785 ezer korona értékű munkát végeznek el a lakosság megrendelései nyomán. A helyi nemzeti bizottságok kezelésében további öt új téglagyár kezdi el a termelést. A téglagyártás megkezdésében a Merašicei Helyi Nemzeti Bizottság tüntette ki magát. A községben lévő téglagyár ugyanis ezelőtt a Járási Ipari Kombinát kezelésében volt, de a primitív gépek miatt nem volt kifizetődő a termelés. Mi volt mást tenni, a kombinátnak fel kellett számolnia az üzemet, hogy elkerülje a veszteségeket. A HNB viszont kapott az alkalmon és a gyárban — noha kezdetleges módon — elindította a termelést. Az üzembehelyezéstől számított rövid másfél hó- (J)ianiep 555 A Gépipari Minisztérium jóváhagyta a közismert Pionier motorkerékpár tökéletesített típusának sorozatgyártását. A Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzemben már meg is kezdték a gyártás előkészületeit. A tökéletesített gép, a Pionier 555 ízlésesebb kivitelű az előbbi változatnál. Ezenkívül korszerű dobfékes kerékkel lesz ellátva, ezek kölcsönösen felcserélhetők. Az ülés mögött még vagy harminc centiméternyi hely van, ahol csomag vagy poggyász helyezhető el. A sorozatgyártását körülbelül a 4. negyedév elején kezdik mea, s még ez év végén piacra kerül. Az újított Pionier árát még nem állapították meg, de valószínűleg nem fog sokban különbözni az eddiginél. nap alatt 30 ezer téglát állítottak elő, de a munkák folyamatos gépesítésével tökéletesítik a tégla gyártását, ami fokozni fogja a kezdeti eredményeket. Ezt igazolják azok az adatok is, amelyek szerint a HNB pótköltségvetésében félév alatt 18 ezer korona bevétel-, lel számolnak. Solčanyban, a topolcanyi járás egyik kis községében viszont kőbányát nyitottak meg, ahol teljes ütemben folyik a kőfejtés. A helyi nemzeti bizottságnak ebből a tevékenységből havonként négyezer korona tiszta jövedelme van. Mint látható, érdemes ezekkel az ágazatokkal foglalkozni, mert egyrészt széles munkalehetőséget biztosít annak, másrészt a falu javára gazdag bevételeket eredményeznek, ňartizánske környéke ugyancsak ~ gazdag anyagforrásokban. Ezelőtt úgyszólván kihasználatlanul hevertek a kisebb teljesítményű téglagyárak és kőbányák, Nemrégen azonban az EFSZ-ek több községben, így Klatová Nová Vesen és másutt is elkezdték a kőfejtést és a téglaégetést. Am teljes mértékben ők sem tudják az anyagforrásokat kihasználni, mert a mezőgazdasági munkák miatt és Munkaerő híján kevés munkaerőt foglalkoztatnak. Az említett kőbányák és téglagyárak a HNB keretén belül sokkal több anyagot nyújthatnának a lakosság számára. Legalább is ezt bizonyítja Klížske Hradište község nem is oly régen megnyitott britolit-bányája is, ahol a termelés bevezetése óta nagy kereslet nyilvánul meg e fontos építőanyag iránt. A helyi nemzeti bizottságok a kerület többi járásaiban, mint Hlohovecen, Léván, Zselízen ugyancsak rátértek az anyagforrások kihasználásának útjára. De nemcsak ezeken a helyeken, hanem a nyitrai és az aranyosmaróti járásban is megvannak a lehetőségek, amelyek nincsenek kihasználva. Pedig mennyi értékes építő- és más anyagot lehetne helyben előállítani, amivel lényegesen csökkenteni lehetne a központilag előirányzott anyagkiutalásokat. Ez a mégtakarított anyagmennyiség viszont más helyeken, főleg ott, ahol nincsenek meg az anyag előállításának feltételei, nagy szolgálatot tehetne az építészetben. (th) Kevesebb kifogásra és több tettre ven szükség A bányákba való toborzás kérdéséről rendezett aktíváról