Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-08 / 158. szám, szombat

Az imperialisták íSL csői V. A. ZORIN felszólalása az ENSZ leszerelési bizottságában Vita a nukleáris fegyverek használatának betiltásáról London (ČTK) — Az ENSZ leszerelési albizottságának június 5-i ülésén fel­szólaltak a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia­ország küldöttei. Különös figyelmet ébresztett Noble brit képviselő beszéde, aki ellenezte azt a javaslatot, miszerint az atom- és hidrogénfegyverekkel rendelkező államok vállalják, hogy nem használják fel ezeket a fegyvereket. Nyilatkozata, hogy állítólag ennek a javaslatnak nincs jelentősége, London­ban zavart okozott, annál is inkább, mivel ellenkezik a brit közvélemény hangulatával, amely egyre határozottabban követeli az atomháború veszélyé­nek elhárítását. A moszkvai Pravda június 3-i sza­mában ez alatt a cím alatt közölte Vladimír Koutskynak, a CSKP KB tagjának, a Rudé Právo főszerkesz­tőjének cikkét. A cikkben a kö­vetkezőkről van szó: Korunkat a szocialista erők hatalmas fejlődése jellemzi a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XX. kongresszusa által megnyitott új távlatok ösztönző hatására. Elkeseredett ellentámadásba ment át a nemzetközi reakció és ideo­lógiai támadásokkal, fegyveres kalan­dokkal igyekezett megbontani a szocia­lista országok egységét és fékezni elő­re haladásukat. Az imperialista ideológusok leplezni próbálják igazi céljaikat. Az úgyneve­zett „nemzeti kommunizmus" találmá­nyával jönnek elő. De az ellenséges propaganda hiába igyekszik intrikáit „eszmei mozgalomnak" feltüntetni. A valóságban olyan fegyver ez, melyet az Fontos dokumentum a magyar és francia kommunisták együttműködésének I rw * t_ * * «tR bővítéséről A magyar sajtó közzétette azt a közös nyilatkozatot, melyet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Francia Kommunista Tárt küldöttségé­nek június 5-én megtartott budapesti tárgyalása után Marosán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága végrehajtó bizott­ságának tagja és R. Guyot, a Francia Kommunista Bárt KB politikai iro­dájának tagja írt alá. A nyilatkozatban arról van szó, hogy mindkét küldöttség a barátság és testvéri szolidaritás szellemében tárgyalta meg a mindkét felet ér­deklő összes fontos kérdéseket és megállapították, hogy nézeteik tel­jesen azonosak. A nyilatkozat hangsúlyozza továbbá, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt ideológiai harca a revizionista, szovjetellenes és nem marxista né­zetek ellen, valamint az októberi és novemberi események helyes érté­kelése megszilárdítja a párt ideoló­giai és politikai egységét. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége nagy megelégedéssel fogadja a Francia Kommunista Párt álláspont­ját, amely hű maradt dicső hagyo­mányaihoz és a proletár nemzetkö­ziség szellemében ingadozás nélkül a magyar munkásosztály és pártja mellé állt. Mindkét fél meggyőződése, hogy a különböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egyműs mellett élésének politikája megfelel a békeszerető magyar és francia nép törekvéseinek, valamint az egész emberiség érdekei­nek, és az egyenjogúság, kölcsönös tiszteletbentartás és más államok belügyeibe valő be nem avatkozás elveivel élve teljes mértékben meg­valósítható. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt hang­súlyozzák, hogy a békéért, szabad­ságért és a társadalmi haladásért folyó nemzetközi harcban szükséges a munkásosztályok akcióegysége, fontos a szocialisták és kommunis­ták egysége. A Szovjetunió a nem­zetközi munkásmozgalom középpont­ja volt és marad a jövőben is, s egy­úttal a világszocializmus döntő ere­je. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt kép­viselői megegyeznek abban, hogy meg kell szilárdítani a két párt kö­zött az együttműködést és lépéseket kell tenni Magyarország és Francia­ország nemzetei közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésére. imperialisták katonai és politikai ter­veikhez használnak fel. Dulles államtitkár 1956. október 21­én, a magyarországi ellenforradalmi puccs előestéjén televíziós nyilatkoza­tában nyíltan beismerte, hogy az ame­rikaiak legfőbb eszköze a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásá­ban „Amerika Hangja" és a „Szabad Európa". Igy néha lehull az álarc, mely az imperialista propaganda arcát ta­karja. 1955 végén a titkos irányelvek 25. számában a „Szabad Európa" rádió vezető dolgozói az alábbi sokatmondó utasításokat adták propaganda-adásuk­ban: A „Szabad Európa" rádió nem Ame­rika Hangja, öt menedékjogot élvező hang amerikai irányítása ez. Ilyen hely­zetben az első követelmény, hogy nem­zetközi kommentárjaink valóban nem­zeti hangnemben legyenek megfogal­mazva ... Hogy úgy beszéljünk, mint annak az országnak polgárai, amelyhez fordulunk, szem előtt kell tartanunk a nemzeti szempontot és a nyelvi ki­fejezés sajátosságait.' A „nemzeti tónus" és „nemzeti szempont" nem egyéb, mint a kozmo­polita plutokrácia ősrégi trükkje, amely visszaélni iqyekszik a nép nemzeti ér­zéseivel, felhasználva azt uralma meg­szilárdítására, nacionalista és sovinisz­ta előítéletekké változtatva és gyűlö­letet szítva a nemzetek között. Hogy a nacionalizmus régi fasiszta formái a szocialista országokkal szem­ben eredménytelenek voltak, hogy az imperialista propaganda védelmezői kénytelenek voltak csaláshoz folya­modni és felvették a nemzeti kom­munizmus álarcát, mind ez csak azt bi­zonyítja, hogy a marxista-leninista ideológia a szocialista államokban szi­lárd és mély gyökereket vert. Ezért kénytelenek az imperializmus szócsővei látszólag egyetérteni a mai néprendszer alapelveivel és kitűzni az úgynevezett gradualizmus vagyis „a fokozatos fel­szabadítás" politikáját, mint pl. a New Yorkban kiadott „Csehszlovák szemle" emigráns folyóirat programcikkében. (1956. 12. szám). A nemzeti kommunizmus propagan­dája a kommunista és munkáspártok közötti szolidaritás gyengítésére irá­nyul nemzetközi méretben. Arra tö­rekszik, hogy az egyik felet a másikkal szembe állítsa, „különböző áramlato­kat" keres, amelyeket más országokba is át lehetne vinni, hogy ezek alapján különböző platformok alakuljanak ki és ingadozást frakcióharcot váltsanak ki. Az úgynevezett „sztálinizmus" el­len indított nagyhangú támadásukkal azonban a nemzeti kommunizmus hir­detői a legcsekélyebb mértékben sem szándékoznak kiküszöbölni a személyi kultusszal összefüggő káros tünete­ket. Éppen ellenkezőleg. Az ideológiai ellenfél a marxizmus-leninizmus fő Szerveződnek a népgazdasági tanácsok és gazdasági körzetek Az időelőny lehetővé teszi július 1-től a népgazdasági tanácsok tevékenységének teljes mértékű kifejtését V. A. Zorin, a Szovjetunió küldötte az ülésen sajnálkozásának adott ki­fejezést a brit küldött nyilatkozata fe­lett, mivel ez a nyilatkozat nem bizo­nyítja azt a törekvést, hogy a gyakor­latban meg akarják oldani a leszerelési probléma e legégetőbb kérdését. A szovjet képviselő rámutatott, hogy Noble beszédében eltért előzőleg tett kijelentésétől és attól is, amit a további nyugati küldöttek nyilatkozatai tartal­maztak a leszerelésre vonatkozó eset­leges első lépésekről. Stassen, az Egyesü'lt Államok képvi­selője és Moch francia képviselő, végül pedig maga Noble is beszédeikben el­ismerték annak lehetőségét, hogy er­kölcspolitikai kötelezettségeket fogad­janak el az atomfegyverek felhasználá­sának visszautasítására. Csak az volt a kérdés, hogyan szövegezzék meg eze­ket a kötelezettségeket. Stassen az albizottságban azt java­solta — mondotta Zorin —, hogy kös­sünk egyezményt az atomfegyverek fel­használásának megszüntetéséről, olyan esetek kivételével, amikor önvédelemről van sző, az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye alapján. A szovjet küldöttség rámutatott, ma­ga ez a szövegezés azt bizonyítja, hogy az USA küldöttsége lehetségesnek és célszerűnek tartja az erkölcspolitikai kötelezettségvállalás bizonyos formulá­ciójának elfogadását. Ha ez így van, akkor miért ne tudnánk megegyezni az atom- és hidrogénfegyverek felhaszná­lásának elutasítására vonatkozóan az erkölcspolitikai kötelezettség olyan szö­vegezésében, amit mindannyian elfo­gadhatnánk? Ha ilyen deklarációban megegyez­nénk és jóváhagynánk azt, akkor néze­tünk szerint ez egyszerű, de egyszer­smind konkrét lépés volna az atomle­szerelés terén az újabb intézkedések tételére és a feszültség enyhítésére. A szovjet képviselő a továbbiakban figyelmeztette az albizottság tagjait a katonai költségvetések korlátozásának kérdésére és hangsúlyozta, hogy a szov­jet küldöttség április 30-án javaslatot terjesztett elő, hogy kezdetben 15 szá­zalékkal csökkentsék a katonai kiadá­sokat. Az USA küldöttsége amellett nyilat­kozott, hogy a katonai célokra szánt költségvetési eszközöket 10 százalékkal korlátozzák. Nézetünk szerint az ilyen mértékű csökkentés nem kielégítő és sokkal nagyobb mértékű csökkentésről szóló egvezmény elérésére kell töreked, ni. Az albizottság többi tagjai-—a kato­W. Gomulka poznani beszéde Varsó (SINHUA) Wladyslaw Go­mulka, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára a poznani munkásgyülésen, beszédet mondott, amelyen mintegy 3 ezer munkás vett részt. Gomulka elvtárs többek között kijelentette, hogy a varsói szerződés minden résztvevőjének' de elsősorban Len­gyelországnak szüksége van erre a szerződésre. „Mindenféle katonai paktumot el­Ienzünk" — mondotta Gomulka — majd így folytatta: de a mostani helyzetben azt kell tennünk, amire a körülmények kényszerítenek, amit a tények diktálnak és amit népünk és országunk érdekeinek biztosítása kö­vetel." Gomulka elvtárs hangsúlyozta a lengyel-szovjet szövetség jelentő­ségét. A lengyel-szovjet gazdasági együttműködés kérdésével foglalkoz­va kijelentette, hogy a Szovjetunió jó kereskedelmi partner. Jobb feltételek mellett nyújt kereskedelmi hiteleket Lengyelországnak, mint amilyeneket Lengyelország a kapitalista orszá­gokban szerezhetne, és ellátja az országot olyan áruval, amit a viliág­piacokon nem tudna beszerezni. ' * • • Gomulka elvtárs a Lengyelország­nak nyújtandó amerikai kölcsönről szóló lengyel-amerikai tárgyalásokkal foglalkozva kijelentette, hogy a tár­gyalások 3 hónapig folytak. Len­gyelország kb. 95 millió dollár ösz­szegben kap hitelt. Hosszúlejáratú hitel lesz ez, melynek egy részét ma­gas kamatnak vetik alá, összehason­lítva azokkal a feltételekkel, amelyek alapján Lengyelországnak a szocia­lista államok nyújtanak hitelt. ÚJ szo 1957. június 8. nai költségvetés korlátozásának szük­ségtelenségéről tett általános vélemény­nyilvánításon-kívül — eddig e kérdés­ben nem nyilvánítottak semmilyen konkrét véleményt. A szovjet küldött­ség nem látja akadályát annak, hogy már most kölcsönösen elfogadható meg­oldást találjanak a katonai költségve­tések lényeges csökkentésének meg­oldásában. (Moszkvai tudósításunk). A szovjet köztársaságokban a gaz­dasági körzetek és a népgazdasági ta­nácsok szervezési munkálatai teljes ütemben folynak és sok helyütt már szilárd formát öltenek a népgazdasági tanácsok. Most folynak a szövetségi köztársaságok legfelső tanácsainak ülései, amelyek határozatot fogadnak el a gazdasági adminisztratív körze­tek megalakításáról a népgazdaság irányításának rendszeréről. Az Orosz Szövetségi Köztársaságban pl. 70 gaz­dasági körzet lesz, Ukrajnában pedig tizenegy. Az ipar és építészet irá­nyítása új rendszerének megszerve­zésére fordított munka visszatükröző­dik a vállalatokban és üzemekben is, ahol olyan helyi jellegű kérdéseket mérlegelnek, mint a vállalatok és üze­mek adminisztratívája egyszerűsítésé­nek problémái, a kisebb műhelyek egyesítése nagyobbakká, a kooperáció megjavítása, az ellenőrzés kérdései stb. Leningrádi közlés szerint június 15­ig teljes mértékben összeállítják a le­ningrádi népgazdasági tanács appará­tusát, Ez lehetővé teszi, hogy idejé­ben átvegye a minisztériumoktól az üzemeket, és hágy már ez év július 1-től teljes mértékben megkezdhesse működését. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja körzeti, városi és kerületi bizottságainak együttműködésével ki­egészítik a népgazdasági tanácsok kádereit. Magas szakképzettségű, a munkában bevált és nagy tapasztala­tokkal rendelkező dolgozókat külde­nek a tanácsokba. Lényegében a helyi üzemekben, tudományos kutatóinté­zetekben, hivatalokban stb. dolgozó emberekről van szó. Természetesen úgy történik áthelyezésük, hogy ez ne zavarja meg a vállalatok és üzemek munkáját. A népgazdasági tanácsok megszer­vezésében figyelembe veszik az utóbbi időben beérkezett leveleket, javasla­tokat és megjegyzéseket is. A lakos­ság közül sokan javasolták, hogy csök­kentsék a leningrádi népgazdasági ta­nács dolgozóinak eredetileg megsza­bott létszámát, ami meg is történt. Igy pl. a hajógyár vezetősége dolgo­zóinak számát százzal csökkentették, a műszergyártás vezetőségi dolgozói­nak számát pedig negyvennel. A köz­vélemény javaslatára ugyancsak fel­osztották a jövőben megvalósuló „Szovnarhoz" egyes túlságosan nagy üzemrészlegeit is, mégpedig azért, hogy biztosítva legyen a vállalatokkal valő valóban szoros kapcsolat, és hogy elérjék a termelés jó specializálását. Ebből a szempontból célszerűnek lát­szott a gépiparban egy igazgatóság helyett kettőt létesíteni, egyet a ne­héz-, a másikat pedig az általános gépipar részére. Kezdetben úgy lát­szott, hogy jobb lesz, ha az üveg- és kerámiai ipart a helyi tanácsokra bíz­zák, de most úgy döntöttek, hogy a népgazdasági tanács hatáskörében az építészeti anyag igazgatóságának munkakörébe kerülnek. Tervbe vették a moszkvai tudomá­nyos-kutatóintézet tanácsának a gazdasági körzetekbe vaió áthelye­zését. Kalinyingrádban pl. „Az agroleso. meliorace" össz-szövetségi tudományos kutatóintézet áthelyezését várják, amit megfelelő helyére visznek, vagy­is az úgynevezett fekete viharok, for­ró szelek birodalmába, ahol a föld eró­ziója folyamatban van. Az intézet dol­gozói közül többen szívesen veszik át­helyezésüket új munkahelyükre. De egyesek eddig még ingadoznak, amint ezt Ivanov párttitkár közölte, aggód­nak, hogy új munkahelyükön biztosít­va lesz-e számukra a lakás. Egyes minisztériumokról a dolgozók már a termelésbe távoznak. Az utóbbi hetekben sokan tettek így a traktoro­kat és mezőgazdasági gépeket gyártó minisztérium mérnökei közül. A mi­nisztérium mintegy harminc dolgozója ma már a Ijubereci üzemben dolgo­zik. És mi van az üzemekben? Ott az átépítés nagyon élénken folyik. „Nem emlékszem, hogy a dolgozók, a mun­kások, specialisták, tisztviselők hason­ló aktivitással és mértékben vettek volna részt ilyen munkában — mon­dotta Csesznyokov, a jaroszlavi belső­gumi-gyár igazgatója a sajtó képvi­selőjének, amikor az üzemben folyta­tott vita menetéről beszélt. A javas­latoknak több mint fele magára a vállalatra vonatkozott. „A dolgozóknak ez a figyelme segített számos fogya­tékosság feltárásában, amelyeket ed­dig nem vettünk észre az üzemben". Most a munkások és technikusok javaslatai alapján a kis műhelyeket egyesítik, nagyobbakat létesítenek be­lőlük. Az üzem apparátusából nyolc mérnök közvetlenül a termelésbe ment, megjavult a technikai ellenőr­zés rendszere, minek következtében 46 ellenőr más munkahelyre mehetett. Az üzem most sokkal ütemesebben dolgozik. Természetesen, vannak még hibák, főleg ami a más üzemekből való szállítást illeti, ami a termelést állandóan akadályozza. De Jaroslav­ban bíznak abban, hogy az új rend­szer segít ezeknek az akadályoknak kiküszöbölésében is. Hogy milyen jelentőségük volt a Mikojanov-cipőgyár munkásai és mér­nökei részéről elhangzott javaslatok­nak a Don menti Rosztovban, arról az eredmények beszélnek. Egyes műhe­lyeket és osztályokat egyesítettek. A gépesítési műhelyt a gépszerkesz­tő-üzemmel, a technikai osztályt az alkatrészműhellyel egyesítették. Ezzel sikerült csökkenteni az apparátus dol­elvei elleni fronttámadásra akarja fel­használni ezt a törekvésünket, mely nélkül a kommunista pártok a burzsoá­ziával szemben a megadás és meg­semmisülés útjára kerülnének. Az el­lenfél igyekszik elválasztani az egyes kommunista pártokat a Szovjetunió Kommunista Pártjától, a népi demok­ratikus jtórtokat a Szovjetuniótól és ezáltal fokozatosan ki akarja tenni őket a kapitalista restauráció kénye­kedvének. Abban, hogy a magyar ellenforradal­mat befejező fázisában Nagy I. nemzeti kommunista vezette, a béke és szo­cializmus eüensegei választott takti­kájuk helyességének bizonyítékát lát­ták. Ma az ellenséges tábor harsonái hallgatnak, mivel a világ fejlődése elég szemléltetően megmutatta, hogy a nemzeti kommunista propaganda szer­zői elszámították magukat, amikor idő előtt győzelmet ünnepeltek. Mindezek ellenére vannak azonban még olyan emberek, akik a kommunista eszméket vailják, de egyben úgy tesznek, mint­ha egyáltalán nem értenék, mi az a nemzeti kommunizmus. Ugyanakkor azonban a magyarországi eseményeket oly módon értékelik és olyan táma­dások felé hajlanak a szovjet rend­szer és a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint más kommunista pártok ellen, a szocialista országok dolgozó népeinek törekvései ellen, a forradalmi marxizmus elvei ellen, hogy az imperialista propaganda érvelései­ket készségesen kihasználja a nemzeti kommunizmus reklámozására. Egyes országok álkommunista publicistái egész sorának bizonyos nézeteiről van szó, amelyekkel semmilyen eset­ben sem érthet egyet egyetlen be­csületes kommunista, egyetlen öntu­datos munkás sem. A Csehszlovák Köztársaság dolgozó népe elég politikai és történelmi ta­pasztalattal és a valóság iránti egész­séges értékkel rendelkezik ahhoz, hogy meg ne szédítsék a nemzeti kommunizmus csalóka szirénjei. Ezért helyeselte túlnyomó többségében Csehszlovákia Kommunista Pártjának intézkedéseit, amely pozitív következ­tetéseket vont le az SZKP KB XX. kongresszusának eredményeiből az ország helyzetének alapos marxi-lenini elemzése alapján. És válaszképpen az imperialisták kísérleteire és propa­gandájukra, hogy meglazuljanak a testvéri kapcsolatok, amelyek orszá­gunkat a Szovjetunióhoz fűzik, a cseh­szlovák dolgozók legszélesebb tömegei teljes mértékben egyetértettek a moszkvai tárgyalások eredményeivel, a szovjet és csehszlovák kormány, az SZKP KB, valamint a CSKP KB kép­viselői közötti tárgyalások eredmé­nyeivel, amelyek örök, megbonthatat­lan barátságunk további megszilárdí­tását jelentik. Az imperialista stra­tégák propagandista találmányukkal nálunk nem sokra mentek. gozőinak számát és megjavult a mű­helyek és az egész üzem technikai mutatója. Továbbra is nagy figyelmet fordíta­nak az elenőrzés kérdéseire, egysze­rűsítésére és tökéletesítésére. A vita megmutatta, hogy az üzemben a túl­ságosan sok ellenőr csökkenti a dol­gozók felelősségérzetét a termékek minőségéért. Még nemrégen is hatal­mas ellenőrző apparátussal rendelkez­tek a voronyezsi rádióalkatrész-üzem­ben. Most fokozatosan áttérnek az el­lenőrzés új rendszerére. A kilenc alap­műhely közül hétben most maguk a munkások, mesterek és brigádvezetők végzik a termelés ellenőrzését. Mint­egy száz ellenőr szabadult fel ezáltal, akikből mesterek, brigádvezetők let­tek. A munkaszervezés minden gazdasági körzetben folyik. Mindenütt észreve­hető az igyekezet, hogy a népgazda­sági tanácsok megszervezésében bizo­nyos időbeli előnyt nyerjenek, úgy­hogy július 1-vel az új rendszer teljes mértékben megkezdje működését. A Lett SZSZK Legfelső Tanácsának rigai ülésén, amely június 5-én ért véget, jóváhagyta a Lettország terü­letére öná'iió gazdasági körzet megte­remtéséről szóló törvényt. A körzet 420 ipari vállalatot igazgat majd. J. Kalnberzin, a Lett SZSZK Leg­fel ső Tanácsa elnökségének tagja az ülésen ismertetett néhány adatot a lett gazdaság 1956. évi 'fejlődéséről, összehasonlítva az 1946. évi eredmé­nyekkel. Az acéltermelés csaknem háromszorosára, a hengerelt anyag gyártása több mint négy és félsze­resére, a villanyáramtermelés pedig több mint ötszörösére emelkedett. A Lett SZSZK-ban a fő ipari ága­zatok: a gépipar, az elektrotechnikai és a fémfeldolgozó ipar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom