Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-08 / 158. szám, szombat

( Világ proletárjai, egyesüljetek I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. június 8. szombat 30 fillér X. évfolyam, 158. szám. A DOLGOZÓK ÉS EGÉSZ TÁRSADALMUNK ÉRDEKÉBEN Fontos kérdésről tárgyalt má­jus utolsó napjaiban a párt-, szak­szervezeti és gazdasági dolgozók országos értekezlete. Olyan kér­désről, amely kihatással van egész társadalmunk életére: a munka­termelékenység és a munka jutal­mazásának kérdéséről. Mielőtt tovább mennénk, első­sorban is szükséges hangsúlyozni, amit az értekezleten mondott be­szédében Dolanský elvtárs mind­járt bevezetőben kifejtett és ami egész jövőbeni tevékenységünk alapelve: Azt akarjuk, hogy első­sorban megszilárdítsuk az elért életszínvonalat és megteremtsük további emelésének új jeltételeit. Ez, és csakis ez lehet irányadó számunkra és ehhez kell igazodni további munkánkban. Tények, a megcáfolhatatlan va­lóság bizonyítják, hogy hazánkban egy évtized alatt mennyit válto­zott az élet a dolgozók előnyére, javára. Olyan tények ezek, ame­lyek nemcsak dolgozóink előtt is­mertek, nemcsak saját életünkön érezzük, de a külföld is elismeri őket. Vegyük csak az 1955-as évet. Milyen jelentős lépést teť­tünk azóta előre az életszínvonal emelése útján. Kevés ország dicsekedhet azzal, hogy alig négy év alatt a lakosság személyes fo­gyasztása egy harmadával növe­kedjék. Ez csak olyan államban lehetséges, ahol minden igyekezet célja a dolgozó emberről és a csa­ládjáról való egyre fokozottabb gondoskodás. 1953 óta • az egy családra jutó átlagos jövedelem 14 százalékkal fokozódott, a létfenn­tartási költségek pedig 18 száza­lékkal csökkentek. A sorozatos árleszállítások nyomán, a szociális intézkedések állandó tökéletesíté­sével világviszonylatban is az első helyek egyikére kerültünk az élet­színvonal magasságéban. Hiszen nemcsak a bérek névleges és reá­lis emelkedését kell számításba vennünk, amikor az életszínvonal­ról beszélünk. Ide számítódnak azok a kiadások is, amelyeket az állam nem közvetlenül, hanem közvetve nyújt a dolgozóknak. Ha csak a legfőbbeket említjük is meg ezek közül, mint amilyenek a nemzeti és nyugdíjbiztosításra, — amely legtökéletesebb a vilá­gon —, az egészségügyre, iskola­ügyre, kulturális intézményekre és intézkedésekre fordított kiadások, akkor is láthatjuk, hogy ezekre milliárdokat költ az állam. Egy családra átszámítva 500 koronát tesznek ki ezek a kiadások havon­ta. Volt-e ez valaha országunk­ban? Aligha. A világ nagyon ke­vés államában dicsekedhetnek ilyen átlaggal­A dolgozók állama a nép boldo­gulását szolgálja, a társadalom munkája az egész lakosság jólétét gyarapítja. És mint ahogy már előbb is szó volt róla, azt akarjuk, hogy a mostani életszínvonalat necsak biztosítani tudjuk, hanem azt a jövőben tovább fokozzuk, mint ahogy pl. az ez évi terv is az életszínvonal 9 százalékkal való emelkedését tételezi fel, tekintet­tel arra, hogy az idén már teljes mértékben érvényesül azon intéz­kedések hatása, amelyeket a múlt évben foganatosítottak, elsősorban a kétszeres árleszállítással, más­részt a nemzeti biztosítás és a já­radékbiztosítás módosításával. Igen ám, csakhogy az életszín­vonal további fokozása nem megy magától. Nem elég csak azt mon­dani, hogy akarjuk, mint ahogy mondjuk a játékosbolt kirakata előtt elsétáló gyerek rámutat a hintalóra, hogy „de én azt aka­rom". Az életszínvonal további javításához meg is kell teremteni az alapokat, enélkül hiába akar­nánk, próbálkozásunk csak meddő kísérlet maradna. Nem fogyaszt­hatjuk el azt, amit elő nem te­remtünk. Az életszínvonal tartós emelésének alapja pedig a munka­termelékenység szüntelen növeke­dése, az akkumulációs terv telje­sítése, valamint a népgazdaság­fejlesztési terv minőségi mutatói­nak következetes valóra váltása. Túlteljesítettük az első negyed­évi tervet, a múlt év első negyed­évéhez képest csaknem 10 száza­lékkal növekedett az ipari nyers­termelés. A mennyiségben tehát szép eredményeket értünk el. An­nál kevésbé nyugodhatunk bele, hogy ugyanakkor a minőségi mu­tatók tekintetében nem tudtunk leszámolni ezek teljesítésének le­maradásával. Az is nyugtalanító jelenség, hogy az utóbbi időbért lassúbbá vált a munkatermelé­kenység növekedése, ugyanakkor az első negyedévben magasan — 520 millió koronával — túlléptük a béralapokat. Szocializmust építő hazánkban a munka jutalmazásának szocia­lista elveiből indulunk ki, mely szerint minden dolgozónak á fo­gyasztásban való részesedését az általa végzett munka mennyisége és minősége határozza meg. Ez az elv teljes mértékben kifejezi gazdaságunk szükségleteit és a dolgozók érdekeit, mert biztosítja a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelés növelésében és tökélete­sítésében. Ahhoz, hogy a bérek növekedése megfeleljen az egész társadalom érdekének, elkerülhe­tetlenül szükséaes, hogy ézt a nö­vekedést. megelőzze a munkater­melékenység növekedése. A legfontosabb tehát biztosítani a munkatermelékenység fokozódá­sának szükséges előnyét a bérek emelkedésével szemben. Hogyan érhetjük ezt el? Egyrészt végezni kell a béralapok indokolatlan túl­lépésével és teljes rendet kell bevezetni a bérezésben. El kell érnünk, hogy a bérek, normák és prémiumok a legnagyobb mérték­ben elősegítsék a munkatermelé­kenység növekedését. Másrészt fel kell használnunk a munkatermelé­kenység fokozásának azokat az óriási tartalékait, amelyek gaz­daságunkban rejlenek, mint ami­lyen a technika jobb kihasználásá­nak lehetőségei, a termelés meg­szervezésében levő fogyatékossá­gok eltávolítása, a munkából való távolmaradás csökkentése. Ami a bérezésben a szilárd rend megteremtését illeti, mindez olyan feladat, aminék érvényesítéséhez feltétlenül meg kell nyerni a mun­kásosztály támogatását, minden üzemben a dolgozók segítségét. A cél teljes mértékben megfelel a dolgozók érdekeinek- Nem a bérek csökkentését akarjuk, hiszen a tervekben is a reálbérek állandó emelkedésére számítunk. Biztosí­tani akarjuk azonban, hogy a ke­resetek növekedése a munka ter­melékenységének fokozódásán alapuljon. A dolgozók nagy több­sége ma már világosan megérti, hogy csak ez az út vezet a maga­sabb életszínvonalhoz. Éppen ezért a pártszervezetek, a szakszerveze­tek és az üzemek vezetőségeinek fontos feladata, hogy helyesen magyarázzák meg a dolgozóknak az intézkedések célját, ismertetni kell velük az üzem gazdálkodásá­(Folytatás a 2. oldalon) A vegyiipari dolgozók célja: A NAGYOBB HATEKONYSAG ELERESE Idén ä vegyiiparnak 10%-kal kell növelni a nyerstermelést és 4,8 szá­zalékkal a munkatermelékenységet a költségek alapvető csökkentése mel­lett. Terv szerint a motorköolaj gyártásban 30,5%-os emelkedést, au­tóbenzin-előállításban 44,1%-os emel­kedést, nitrogéntrágya-gyártásban 24,3 százalékos, kénsavgyártásban 8,6 szá­zalékos emelkedést biztosítanak. A Vegyiipari Minisztérium ezért az üzemek összes technikusait, ökonó­musait és munkásait a vegyiipar ha­tékonyságának emelésére vezető fel­adatok és a vegyiipar beruházási épít­kezés feladatainak megoldására moz­gósítja. A tavalyi eredmények pl. ki­mutatják, hogy néhány gyártmánynál a fogyasztási normák be nem tartása következtében 10 millió korona vesz­teség volt. A vegyiipar hatékonysága növelésé­nek alapja a nyersanyagok komplex kihasználása. Például a bratislavai J. Dimitrov-üzemben a technikusok már megoldották a hulladék kénsav nitrációra való felhasználásának kér­dését. Feldolgozásával évente 1100 tonna kénsavat és 73 tonna salétrom­savat nyernek félmillió koronás meg­takarítás mellett. A finomítók is he­lyes úton járnak és idén jobb kiter­meléssel 5150 tonnával növelik a gyár­tást és értékesítik a nyersanyagot csaknem 6 millió korona értékben. A hatékonyság növelésének fontos eszköze lesz a gépberendezés kor­szerűsítése is. A gépberendezés in­tenzívebb kihasználásával a finomí­tókban idén 24 615 tonnával emelke­dik a félkész gyártmányok feldolgo­zásának kapacitása. A sučanyi gát építői a napokban új part-betonozó gépet próbáltak ki. A gé­pet a Német Demokratikus Köztársaság szállította. Segítségével a vízlevezető csatorna partjai betonozásának idejét lényegesen lerövidítik. Képünkön a né­met szakembereket látjuk, akik a gép szerelését irányították, amint magya­rázzák működését és kezelésére tanítják dolgozóinkat. F.' Kocian (ČTK) felv. A slovinkai bányászok elbúcsúznak A Úl\ R&KGDÁSTŐL A Szepesi Vasércbányák slovin­kai üzemében az ifjú bányászok példát mutatnak a gépesítée be­vezetésében. Az ifjúsági világ­fesztivál tiszteletére kötelezettsé­get vállaltak, hogy az év végéig megszüntetnek mindennemű kézi rakodást a tárnákban. A slovinkai bányászok ily módon örökre búcsút akarnak mondani a kézi rakodás­nál használt munkaeszközöknek. A nyitrai kerület iíjjösá^a a VI Világfesztivál előtt A nyitrai kerület valamennyi járá­sának CSISZ-tagjai készülnek a VI. moszkvai ifjúsági és diák világfeszti­válra. Már június első felében megtart­ják a járási ifjúsági találkozókat. A legtartalmasabb „ifjúsági napokat" a prievidzai, surányi, érsekújvári, nyitrai és párkányi járásban készítik lő A találkozók részvevői megssemlélik a falvak és üzemek ifjúsági ftépi alkotó együtteseinek, zene-', ének- és tánc­együtteseinek fellépését. A találkozók két napig tartanak. A délutáni prog­ramokban gazdag sportrendezvénye­ket és mulatságokat készítenek elő. * * * A nyitrai kerület CSISZ-tagjai ed­dig 70 000 koronát juttattak a fesztivál alapra. A prievidzai járás ifjúsága 25 000 korona összeget adott az alap­nak. Ez az ifjú bányászok ajándéka, akik a fesztivál tiszteletére néhány rendkívüli műszakot dolgoztak le. Érik a paradicsom Szlovákiában 20 GTÄ teljesítette a félévi tervet A szlovákiai GTA-k, száma, melyek minden­napi versenyben határ­idő előtt teljesítették a mezőgazdasági munkák féléves tervét, június első hetében húszra emelkedett. Ez figye­lemre méltó sikert je­lent, mert a GTÁ-k. a tavalyinál jelentősen nagyobb tervet teljesí­tettek. Tavaly Szlová­kiában ugyanilyen ha­táridő alatt csupán egy GTA teljesítette féléves feladatait. A szlovákiai GTA-k dolgozói ezen a tava­szon sokkal több mun­kát végeztek, mint ta­valy. Például kétezer > hektárral több burgo­nyát ültettek, ezer hektárral több sorközi megművelést végeztek, 10 000 hektárral na­gyobb takarmányterü­leten kaszáltak, 27 000 tonnával többet készí­tettek elő silózásra stb. E sikerben jelentős, ré­sze van az SZLKP kongresszusának és a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomnak tiszteletére fejlesztett szocialista munkaver­seny kötelezettségei teljesítésének. Már több hírt közöltünk a pieštanyi Kovotechna kísérleti üzemből, amelyben az üzemekben használt munkamódszerek tökéletesítésével foglalkoznak. Ä ké­pünkön látható berendezés az ajtópántok gyártását automatizálja. A gép nagy segítségére lesz főleg bútorgyárainknak ľ A prototípust a Kovotechna a .Tokos nemzeti vállalatnak szállítja. j. Teslík (ČTK) felv. Az atomfegyverek bet iltásáért Felhívás a világ összes A sacai szövetkezeti tagok zöldség­termeléssel is foglalkoznak. Korszerű, nagy üvegházaikban már érik a paradi­csom és a salátának való uborka. A szö­vetkezeti tagok a zöldséget rendszere­sen beszállítják a begyűjtési szervek­nek. Képünkön Kovács István főkertészt látjuk, amint a paradicsombokrok fe­lesleges hajtásait vagdossa le. A Csehszlovák Tudományos Akadémia a csehszlovák közvé­lemény nevében azzal a felhí­vással fordult a világ tudósaihoz, hogy velük együtt támogassák a különféle fajtájú atomfegyve­rek teljes betiltására irányuló törekvéseiket. A felhívásban többek között ezt mondják: Csehszlovákia népe már szavakkal és tettekkel több ízben megmutatta, hogy mindig és mindenütt következe­tes békepolitikát hirdet. Kormánya a nemzetközi tárgyalásokon támogatja a nemzetközi feszültség enyhítésére, a lefegyverzésre és új világháború meg­akadályozására irányuló midennemü törekvéseket. A csehszlovák tudósok telje.-, mér­tékben támogatják ezt a politikát, mert meg vannak győződve róla, hogy ez nemcsak a Csehszlovák Köztársaság' népének kívánsága és érdeké, hanem a világ minden népének, tehát az egész emberiség hatalmas többségé­nek kívánsága és érdeke. Ezért most felemeli szavát és az alábbi felhívással fordul az összes nemzetek tudósaihoz: Első lépésként követeljük azt, hogy azonnal adják ki a különféle fajtájú atomfegyverekkel való további kísér­letezések tilalmát! Csatlakozzunk mindnyájan tudomá­nyos tekintélyünk- teljes súlyával az atomfegyverek teljes betiltására, a tar­talékok megsemmisítésére irányuló tö­rekvésekhez, továbbá a lefegyverzésre vonatkozó nemzetközi tárnyalások to­vábbfolytatását követelőkhöz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom