Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-07 / 157. szám, péntek

* ' * Közlemény a kormány üléséről Barátságunknak új, mélyreható tartalma van Fogadás a román parlamenti küldöttség tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról) elsőnél pedig 3 korona az illeték alá eső első tíz négyzetméternyi terület után és fokozatosan emelkedik 30 négyzetméterig minden további 10 négyzetméterrel, 30 négyzetméteren felül pedig további minden 5 négyzetméterrel. Egyszersmind illetéket vezetnek be oh'an lakásrészek után, amelyeket egyéb célokra használnak, mint lakásra. Ez az illeték az első és második minőségi osztályhoz tartozó lakásokra kivetett dijak kétszeresét teszi ki. Az illetékfizetéstől mentesek a mezőgazdasági üzemek mellett levő lakások, a családiházak, amennyiben a háztulajdonos, annak gyermekei, vagy szülei használják őket, továbbá a határmenti járásokban levő lakások, ha azok használói áttelepültek, stb. Nem esik illeték alá az első osztályú lakásoknál a 3 négyzetmétert, a II. osztályú lakásoknál az 5 négyzetmétert, a III, osztályú lakásoknál a 7 négyzetmétert meg nem haladó lakásterület. Az illetékeket a lakás használója a helyi nemzeti bizottságnak fizeti, mégpedig havonként utólag legkésőbb a következő hónap ötödik napjáig; az illetékfizető köteles jelenteni a helyi nemzeti bizottság végrehajtó szervének minden olyan körülményt, amely az illetékfizetés szempontjából döntő. Az illetékfizető maga köteles kiszámítani az illetéket. A részleteket a pénzügyminiszter hirdetménye fogja tartalmazni, melyet a hivatalos lapban tesznek közzé. A hirdetmény szabja meg az egyes kedvezményeket is (például a családban előforduló betegségek, stb. esetén). Az illetékfizetés fő célja, hogy megjavuljon a lakásterület elosztása és kihasználása. Az illeték fizetésével anyagilag érdekeltté válnak a nagy lakások használói abban, hogy önkéntes csere útján olyan lakást béreljenek, amely kiterjedésükkel megfelel nekik. Általánosan ismert tény, hogy hazánkban a lakbér igen alacsony és a családok megélhetési kiadásainak csupán jelentéktelen töredékét képezi. Ezért teljesen indokolt és igazságos, hogy illetéket fizessenek azok a polgárok, akik a többiekhez képest nagyobb mértékben élvezik az alacsony lakbér előnyeit. Az illeték a helyi nemzeti bizottságok jövedelme és kizárólag a lakásalap karbantartására és javítására fordítható. *** A kormány megtárgyalta az állami ellenőrzésügyi miniszter beszámolóját ••••nnRn^KnHi az EFSZ-eknek önsegély útján megvalósított beruházási építkezésében mutatkozó fogyatékosságokról. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a járási és kerületi nemzeti bizottság tanácsai mellett működő mezőgazdasági osztályok szervei az EFSZek beruházási építési terveinek összeállításánál célszerűtlenül forgácsolják szét a beruházási eszközöket kis öszszegekben nagyszámú akcióra. Ezzel kitolódik az építés határideje, növekszik a befejezetlen építkezések száma és eiodázódik az istállók üzembe helyezése. A tervbe utólag vesznek be kevésbé fontos, be nem tervezett akciókat a gazdasági állatállomány közös istállózása érdekében tervezett építkezések kárára. Az EFSZ-ek önsegély útján való építkezése szakaszán rendszeresen fokozódik a nem szövetkezeti tagok munkájának terjedelme, s ezeknek alkalmazásakor gyakran megsértik az érvényben levő bér- és munkaszabályokat. Ezzel növekszenek az önsegély útján történő szövetkezeti építés költségei és sor kerül az építészeti szervezetek dolgozóinak elvonására. Komoly hibákat állapítottak meg az EFSZ-ek önsegély útján való építkezésének szakaszán az anyagtechnikai ellátásban, valamint az építőanyaggal való gazdálkodásban. Az EFSZ-ek beruházási építkezésének gyors fejlődése következtében a megállapított fogyatékosságok veszélyeztetik a közös istállózásra szánt épületek építési feladatainak teljesítését, amelyeket a második ötéves terv összeállítására vonatkozó irányelvek szabnak meg. A kormány meghagyta az illetékes minisztereknek, valamint a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak, hogy haladéktalanul Intézkedjenek az egységes földművesszövetkezetek önsegély útján való építkezésének jobb megszervezése és anyagtechnikai ellátása érdekében. *** A kormány ezután számos külpolitikai és külkereskedelmi kapcsolatokról szóló javaslatot és beszámolót tárgyalt meg. • A turisták országos találkozóját Morvaországban, a vranovi tó melletti Zeretavka-völgyben tartják meg július elején. A több mint négyezer személyt befogadó tábgyba meghívták a turistákat a Szovjetunióból, Lengyelországból, Romániából, Magyarországról, az NDK-ból, Jugoszláviából, Finnországból, Franciaországból és Svájcból. Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke feleségével, szerdán fogadást rendezett a prágai Valdstejn palotában, a Román Népköztársaság parlamenti küldöttségének tiszteletére. Az esten részt vettek a román parlamenti küldöttség összes tagjai, Georghe Stoicának, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának, a román parlament elnöksége tagjának vezetésével. Jelen voltak még O. Šimunek miniszter, az állami tervhivatal elnöke V. Dávid külügyminiszter, R. Dvoŕák külkereskedelmi miniszter, Zd. Nejedlý akadémikus, miniszter, dr. E. Šlechta miniszter, az Állami Építészeti Bizottság elnöke, A, Svoboda, Prága főváros polgármestere, a nemzetgyűlés szűkebb elnökségének tagjai, a Nemzetgyűlés bizottságainak elnökei és képviselői és a közélet több más vezető tényezője. Á fogadáson részt vett még Ion Rab, a Román Népköztársaság prágai rendkívüli nagykövete, a nagykövetség tagjaival. Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke pohárköszöntőjében elmondta, hogy a román képviselők csehszlovákiai tartózkodásuk alkalmával meggyőződhettek arról a szeretetről, melyet A Megbízottak Testülete 1957. június 5-i ülésén megtárgyalta a Szlovák Tervhivatal elnökének jelentését a kiválasztott építkezések beruházási építési tervének teljesítéséről. A szlovákiai szocialista építésben és a népgazdiaság átépítésének folyamatában döntő helyet foglal el a tüzelőanyag, az energetikai és nyersanyagalap fejlődése. A párt, a kormány és a Megbízottak Testülete rendkívüli figyelmet szentel ezen ágak kiépítésének. Ez konkréten megnyilvánul a kiválasztott építkezések különös figyelemmel kísérésében, mert ezek jellege biztosítja a fent említett kulcsiparágak fejlődését. 1957-ben ezt a gondoskodást 15 kiválasztott szlovákiai építkezés biztosítására összpontosítják. A kormány által figyelemmel kísért ezen építkezéseken kívül a Megbízottak Testülete további olyan építkezéseket jelölt ki, melyek az illetékes szlovákiai szervek fokozott gondoskodásának tárgyát képezik. E határozat elfogadása óta beállt bizonyos javulás, azonban a tervteljesítést ennek eldolgozóink a szabadságukért népünkhöz hasonlóan hosszú éveken át harcoló román nép iránt éreznek. Csehszlovákiai útjuk során a küldöttség tagjai Szlovákiában és a cseh kerületekben is ellátogattak a román hősök számos sírjához, akik közösen ontották vérüket a szovjet és csehszlovák katonákkal. E közös harcok emléke arra kötelez bennünket, hogy még szorosabban felsorakozzunk nagy szövetségesünk, a Szovjetunió köré és eltökélten ellenálljunk a német militarizmus veszélyének, még jobban megszervezzük az együttműködést gazdasági és kulturális téren. Gheorghe Stoica, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a román parlament elnökségének tagja a küldc-ttség vezetője válaszában kijelentetté, hogy az összes román képviselők állandóan úgy érezték, hogy .jó barátok között vannak és otthon érezték magukat Csehszlovákiában. Mindenütt, ahol jártak a Román Népköztársaság iránti barátság megható megnyilvánulásának voltak tanúi. „Barátságunk — mondta — melyet a fasiszta járom alóli felszabadítás közös harcában egyesült szovjet, cseh, szlovák és román dolgozók közösen * lenére sem tarthatjuk teljesen kielégítőnek. Az egyes figyelemmel kísért építkezések helyzete pontos elemzésének alapján a Megbízottak Testülete meghagyta az illetékes reszortoknak a megállapított hibák kiküszöbölését, mindenekelőtt az építészet szakaszán. A pénzügyi megbízott a Megbízottak Testülete elé terjesztette a kerületi ármegállapítás ellenőrzésének biztosításáról szóló jelentést. E jelentésben megállapítja, hogy é kerületi ármegállapításban eddig számos fogyatékosság mutatkozik. Szükséges, hogy a nemzeti bizottságok tanácsainak végrehajtó szervei teljes mértékben tudatosítsák a helyes ármegállapítás fontosságát, mind a termelővállalatok, mind pedig a fogyasztók szempontjából, és hogy rendszeresen figyelemmel kísérjék a jóváhagyott árak betartásának helyes ellenőrzését. A pénzügyi megbízott továbbá jelentést terjesztett elő a szlovákiai húsfeldolgozó vállalatok gazdálkodásáról. A jelentésben javasolt jntézkedéseknek hozzá kell járulniok ezen ontott vére pecsételt meg és hosszúéves hagyományai vannak — országaink felszabadítása után új és mélyreható tartalmat kapott a szocializmus felépítéséért, népeink boldog életéért és a béke biztosításáért folytatott közös harcban. Összeköt bennünket a marxizmus-leninizmus, pártunk és kormányunk közös alapja. Az amit önöknél láttunk, azon nagy építő sikerek világos bizonyítéka, melyeket a csehszlovák nép kommunista pártja vezetése alatt elért." (ČTK) A román parlamenii küldöttség a m^iszlerelnöknél (ČTK) — Viliam Široký miniszterelnök csütörtökön, június 6-án délelőtt a prágai Hrzan palotában fogadta a román parlamenti küldöttség tagjait Gheorghe Stoicának, a román Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának, a román parlament elnöksége tagjának vezetésével. \ Hosszabb, igen szívélyes beszélgetés során hangsúlyozva volt Csehszlovákia és Románia hagyományos baráti kap' csolatai. iparág vállalatai és járási üzemei irányításának alapvető megjavításához. A gazdasági reszortok jelentései alapján a közlekedésügyi megbízott jelentést terjesztett elő az 1956. évi országúti közlekedés során előforduló balesetekről. Az országúti közlekedés megnövekedésével együtt nőtt — főleg az utóbbi években aránytalanul nagy mértékben — az országúti balesetek száma. 1955. évhez viszonyítva 1956-bán 22,40/

0-kal emelkedett a balesetek, a sebesülések, a balesetek következtében beállott halálozások száma és a vagyonkárosodás. A közlekedési balesetek leggyakoribb okai a gyors és vigyázatlan gépjárműhajtás, az alkohol használata és a közlekedési előírások semmibevétele. Az illetékes reszortok biztosítják a gépjárművezetők és a nagy nyilvánosság rendszeres szakmai és politikai iskolázását. A Megbízottak Testülete megtárgyalta a Szlovák Tudományos Akadémia 1956. évi tevékenységéről szóló jelentést. Közlemény a Megbízottak Testületének üléséről Gustáv Hlinická, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom elsőrendű feladatának tartja legnagyobb mértékben hozzájárulni a bérkérdésekkel kapcsolatos kormányhatározat és az összes e határozattal kapcsolatos feladatok következetes teljesítéséhez, melyeket Dolanský elvtárs, a miniszterelnök első helyettese a konferencián kitűzött. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek szocialista munkaversenyt és újítómozgalmat szerveznek az új technika bevezetésére, az új munkamódszerek elterjesztésére, a termelés gazdaságossá tételére, népgazdaságunk hatékonyságának fokozására. E cél elérésére megköveteli az összes ökonomiai és társadalmi kezdeményezések kihasználását. Az összes tartalékok mozgósításának jel^ritös feltétele az anyagi érdekeltség helyes érvényesítése. Ezért a szakszervezetek megvédelmezik és a gyakorlatban alkalmazzák a munka mennyiség és minőség szerinti jutalmazásának szocialista alapelvét. A szakszervezetek mindent megtesznek annak érdekében, hogy megmagyarázzák ezen alapelv jelentőségét, rámutassanak a béregyenlősdi káros voltára. „Az életszínvonal tartós emelkedését — mondta G. Hlinička, — csupán olyan bér- és fizetésemeléssel lehet elérni, melyet nagyobb mennyiségű jobb és olcsóbb gyártmánnyal támasztanak alá. Ezért a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekében meg kell állítani a munkatermelékenység és az átlagbérek emelkedése közötti arány kedvezőtlen fejlődését és rendet kell teremteni a bérrendszerekben és a bérgyakorlatban is. Az egész Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom jelenlegi sürgős feladata a Központi Szakszervezeti Tanácstól egészen a szakszervezeti szövetségek alapszervezetéig haladéktalanul hatékony intézkedéseket tenni, hogy a dolgozók figyelmét minden üzemben a munkatermelékenység és a bérek növekedése közötti kedvezőtlen arány okainak megszüntetésére irányítsák. A terv e két mutatói közötti összhang A szakszervezetek megvédelmezik a munka mennyiség és minőség szerinti jutalmazásának szocialista alapelvét Gustáv Hliničkának, a Központi Szakszervezeti Tanács titkárának felszólalása a munkatermelékenység kérdéseit tárgyaló prágai országos értekezleten ÚJ SZÖ 1 1957. június 7. biztosítását nem értelmezhetjük csupán bérkérdésként. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenekelőtt a folyamatos munkaszervezésben, a termelés előkészítésében és irányításában mutatkozó fogyatékosságok, a hajrázás, a túlórázás, a felesleges gépállás és a nagymennyiségű selejt befolyásolják legjobban az összhang hiányát. A szakszervezetek arra vezetik a dolgozókat, hogy következetesen harcoljanak e hibák kiküszöböléséért és a Nafjy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalásokkal járuljanak hozzá megjavításukhoz. Teljesen egyetértünk azzal, hogy a termelés továbbfejlesztése és gazdaságossá tétele érdekében sürgősen egyszerűsíteni kell és meg kell gyorsítani a műszakilag indokolt teljesítménynormák kialakítását és bevezetését. Helyesnek tartjuk azon alapelvet rrjely szerint a műszakilag indokolt normákat csupán akkor lehet megváltoztatni, ha műszaki vagy szervezési intézkedéseket tesznek, melyeknek eredménye munkaidőmegtakaritás. Hasonlóan fontos, sőt az eddigi gyakorlat szempontjából még fontosabb az, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok biztosítsák a politikai feltételeket ahhoz, hogy a technikusok és a mesterek a technika fejlődésével és a termelés és munka szervezésének tökéletesítésével egyidejűleg biztosíthassák a teljesítménynormák haladó szellemben való fejlesztését. Helyesnek tartjuk továbbá annak megvilágítását, hogy a becslés alapján megállapított normákat, — melyek lehetővé tesznek indokolatlan és gyakran nagy összegű keresetet alacsony teljesítmény mellett — műszaki vagy szervezeti intézkedések nélkül is műszakilag indokolt normákkal pótolják. Ezeket a kérdéseket nem lehet bürokratikus módon a munkásokkal való tárgyalások nélkül megoldani. A szakszervezeteknek harcolniok kell olyan esetek ellen is, mikor egyes mesterek ismerős és kedvelt munkásaiknak úgynevezett „jó munkát" osztanak ki, amelyeknél kényelmesen jó keresetet lehet elérni, míg másoknak, új, vagy pedig fiatal munkásoknak és nőknek olyan munkát adnak, amelyekkel nem kereshetnek. Ahol a szakszervezet beszél a munkásokkal és megmagyarázza a lágy és elavult normák káros voltát és a fennálló munkatermelékenység — tartalékok kihasználásának iehetőségeit, ott a munkások megértik és elismerik ezt. Mindnyájan tudjuk, hogy a fogyatékosságoknak tetszetős bérpolitikával való leplezésével nem biztosltjuk a munkatermelékenység tervezett növekedését és a sikeres tervteljesítést. A szakszervezetek jobb meggyőző és nevelő munkával érjék el, hogy a munkásoknak a nagyobb kereset iránti természetes érdeklődését a termelés irányításában és a munkaszervezésben levő fogyatékosságok megszüntetésére irányítsák, mert ezek akadályozzák, hogy a bérek egészséges alapon emelkedjenek. Ugyancsak elsőrendű kérdés a technikusok, főleg a mesterek jó és önfeláldozó munkája. Sokan közülük*. eddig nem tartják a bérkérdések megoldását a termelés irányítása oszthatatlan részének. Abban, hogy technikusaink és mestereink a szervező és irányító munkában sok fogyatékossággal küzdenek, a szakszervezet is hibás. Még elég gyakran megfeledkezünk arról, hogy főleg a mestereknek felelősségteljes munkájukban a mi támogatásunkra is szükségük van. Ezért közös és sürgős feladat az üzemi és műhelybizottságok együttműködésének megjavítása, főleg ami a szakaszbizalmiak és bizottságok együttműködését illeti az üzem technikusaival és mestereivel. A bérek és teljesítménynormák rendjének bevezetésénél nagy jelentőségű a normázók munkája és az, hogyan készülnek fel szakmai és politikai szempontból munkájukra. A szakszervezet meg fogja magyarázni a dolgozóknak munkájuk fontosságát és arra neveli őket, hogy ne nézzenek régi szemmel a normázók munkájára és a normázásra. Egyúttal azonban a szakszervezet kötelessége hatni a normázókra — akik ugyancsak szakszervezeti tagok —, hogy új módszerekkel dolgozzanak, hogy az eddiginél nagyobb mértékben elemezzék a munkanapot, az időmérést, stb. ami lehetővé teszi, hogy megmagyarázzák a munkásoknak, hol került sor munkaidőveszteségre és hogyan kell jobban elrendezni munkájukat. Normázóink váljanak az új munkamódszerek propagálóivá és a műszaki haladás hirdetőivé. Ha így fognak dolgozni, akkor az összes dolgozók megértik őket. A bérek ökonómiai hatékonyságának fokozására a műszaki normázás rendezésén kívül különösen sürgősnek tartjuk a prémiumrendezés bevezetését is. Ezen a téren igen jelentős feladat lesz a prémiumrendszert a terv minőségi mutatóira irányítani. A szakszervezet szempontjából különösen fontos a prémiumrendszer bonyolultságának és érthetetlenségének megszüntetése, mely gyengíti ösztönző erejét. A Központi Szakszervezeti Tanács intézkedéseket javasolt a kormánynak a bérelőírások leegyszerűsítésére és érthetőbbé tételére, melyeket bevettek a kormány határozatába, Megjavított munkánk eredményeinek abban kell megmutatkozniok, hogy rövid időn belül biztosítsuk az összes üzemekben a munkaterv minden mutatőiának teljesítését és be'artását. Ez feltétlenül megköveteli a gazdasági és szakszervezeti szervek vezetőitől, hogy a feladatok qyakran formális biztosításáról áttérjenek a lemaradó üzemeknek nyújtott konkrét segítsélgre, s e kérdések megoldására megnyerjék munkásainkat és a technikusokat. Ha növelni akarjuk a szakszervezetek befolyását mindezen fontos feladatok megoldásában, úgy feltétlenül meg kell javítanunk az üzemi és műhelybi.70ttságok, továbbá a szakszervezeti szövetséaek kerületi bizottsága

;nak munkáját és növelni kell jelentőségüket. Egy dologról azonban nem szabad megfeledkezni: az összes dolgozókat meg kell nyerni a termelés és a jutalmazás rendjének bevezetésére. Emellett hangsúlyozzuk; nem arról van szó, hogy leszállítsuk a béreket, hanem arról, hogy rendet teremtsünk az anyagi érdekeltség alapelvének kihasználásában. E konferencia tárgyalása — mondta továbbá G. Hlinička. a Központi Szakszervezeti Tanács titkára — a szocialista rendszerben és a kapita'izmusban lévő szakszervezetek helyzete közötti alapvető különbség bizonyítéka. A kapitalista államokban a szakszervezetek harcolni kénytelenek a bérleszállítás és a munka és szociális feltételek romlása ellen. Mi azonban a párt. gazdasági és szakszervezeti dolgozók közös tanácskozásán arról tárgyalunk, hogyan biztosítsuk a reálbér értékének további emelkedését. Köztársasáqunk kormánya maga ad javaslatot a bér és fizetési rendszerek tökéletesítésére és lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy szakszervezetük közvetítésével meg'téljék és tapasztalataikkal hozzájáruljanak e javaslatok helyes érvényesítése feltételeinek kialakításához. G. Hlinička, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára felszólalásának befejező részében kifejezte azon -n^gnyőződését, hogy helyes útra lépünk a feladatok sikeres teljesíté-énél, melyeket pártunk és kormányunk a bérkérdésedben elénk állított és hogy azok az intézkedések, melyekről Dolanský elvtárs, a miniszterelnök első helyetese beszélt, teljes támogatást nyernek összes dolgozóinál.