Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-03 / 153. szám, hétfő

Bratislava központja Szlovákia fővárosa rohamosan nö­vekszik. A valamikor külvárosnak szá­Vildg proletárjai, egyesüljetek! MWmt»Wt>tWHH Hi m >I MtK Mt tm tt H /íC lesz Befejeződött a csehszlovák újságírók II. kongresszusa SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. június 3. hétfő 30 fillér X. évfolyam, 153. szám, Ä legtöbb szenet viilanyeré'műveink takaríthatják Főleg a sokolovői bányakörzet érdeme, hogy az év elejétől 900 ezer tonna szenet és lignitet fejtettek bányáink terven felül. E szép ered­mény ellenére energetikusaink fő feladata továbbra iš a lehető legtöbb értékes tüzelőanyag megtakarítása marad. A nyolc ostravai villanyerőmű példáját már sokhelyütt követték és értékes felajánlásokat tettek a kőszén megtakarítására. A cseh országrészekben 70 ezer tonna ost­ravai szenet takarítanak meg és 10 ezer tonnás tartalékot készíte­nek télre. Nem maradnak el a szlovákiai erőmüvek sem, amelyek­ben 50 ezer tonna kőszén megta­karítására tettek felajánlást a dol­gozók. E nagy mennyiségű kőszén Három hónap alatt megtakarítását főleg a mosti bar­naszénpor égetéésvel érik el. Az energetikusok állandó fel­adata, hogy gazdaságosabbá tegyék a villanyerőművek üzemeltetését. Csak a veszteségidők 3 százalékkal való csökkentésével 64 ezer me­gawatt árammal termelhetnének többet erőműveink. A generáljaví­tások meggyorsításával és a háló­zat karbantartásával sok villany­áramot és szenet takaríthatunk meg. 9 vonatrakomány szenet fakarítattakmeg Az ostravai kerület villanyerő­műveiben ebben az évben legalább 60 százalékra akarják fokozni a barnaszén és kevésbé értékes tü­zelőanyagok égetését, hogy minél több kőszenet takarítsanak meg. Ezt a feladatot a legjobban eddig az ostravai Karolina-villanyerőmű dolgozói teljesítik, akik három hó­nap alatt 9 vonatrakomány kősze­net takarítottak meg más tüzelő­anyag felhasználásával. GlosoiM telték a villanyáramtermelést A krompachyi villanyerőmű dol­gozói kevésbé értékes tüzelőanyag használatával szép eredményeket értek •»'. - évten J r<vy) tonna kőszenet takarítottak meg, s ez­zel 308 000 koronával tették olcsób­bá a termelést. Az eredmény annál értékesebb, mivel a minőségileg rosszabb szén égetése ellenére a tervet magasan túlteljesítették. Májusban a villanyerőmű dolgozói 2 millió 230 ezer kilowattóra vil­lanyáramot termeltek terven felül. MEGGYŐZŐ TÉNYEK mított negyedek ma már a város szerves részét képezik és csakhamar belvárosi jelleget kapnak. A város központja hovatovább a Kertész-ut­ca felé tolódik. Itt már korszerű nagy lakóháztömbök épültek a felszabadulás óta. Most épül a Kertész-utca sarkán egy hatalmas hétemeletees tömb, amelyről felvételünk készült. Rövide­sen ez a negyed lesz Bratislava leg­szebben kiépített városrésze. I. Gašparík (ČTK) felvétele. Szombaton, a kongresszus első nap­ján Antonín Novotný elvtárs beszé­de után folytatták a vitát. Jan Stern elvtárs, a prágai Práce szerkesztője az újságírás problémái­ról beszélt a szocializmus építésében és a szakszervezeti sajtó, valamint az olvasók közötti együttműködés elmé­lyítésének kérdéseivel foglalkozott. Václav Vrabec, a Csehszlovák Rádió szerkesztője a sajtó ideológiai és propagandamunkájáról beszélt. Dénes Ferenc elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke és az Üj Szó főszerkesztője beszédében a csehszlovákiai magyar sajtó nagy fejlődéséről sziámolt be. Hangsúlyoz­ta, hogy pártunk és kormányunk kö­vetkezetes lenini nemzetiségi politi­kája lehetővé teszi a magyar nem­zetiségű lakosság rohamos kulturális fejlődését. A déli szünet után a kongresszus folytatta a vitát. Dr. Miloš Marko, a Pravda főszer­kesztője beszédében a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága levelében kitűzött feladatok­kal foglalkozott. A kongresszus után még nagyobb nyomatékkal akarjuk érvényesíteni a szocialista sajtó fel­adatait — mondotta Markó elvtárs a többi között. Mária Sedláková elv­társnő, a Pravda szerkesztője a bí­rálat kérdéseit boncolgatta. Vasárnap délután véget ért Prága­ban a Csehszlovák Újságírók Szövet­sége II. kongresszusának kétnapos tanácskozása, amelyen a köztársaság minden tájáról több mint négyszáz küldött vett részt. . A kongresszus megválasztotta az új Központi Bizottságot és elfogadta az új alapszabályokat, amelyek kitűzik a szövetség fő hivatását, hogy a cseh­szlovák újságírók alkotó szervezete le­gyen. A kongresszuson elfogadott ha­tározat kitűzi a sajtó alapvető fel­adatait. Hosszantartó taps közepette hagyták jóvá a küldöttek a csehszlo­vák újságírók II. kongresszusának pártunk KB-ához intézett leve­lét. A tanácskozások befejező részé­ben jóváhagyták a világ újságíróihoz intézett felhívást a közös erőfeszí­tésre a tömegpusztító fegyverek kí­sérleteinek és használatának betiltá­sáért. A kongresszus vitája, amelyben 36 szónok vett részt, sajtónk, rádiónk, televíziónk széleskörű problémáival, az újságírók nevelésével és a dolgozó néppel ápolt kapcsolataival foglalko­zott. A vitafelszőlalók hangsúlyozták sajtónk nevelő hatását, amelynek ed­dig nem szenteltünk kellő figyelmet. A. Hradecký és Hrabal elvtársak kiemelték az újságírás és rádió hír­szolgálatának jelentőségét és rámu­tattak a politikai felelőtlenségben és készületlenségben mutatkozó fogyaté­kosságokra. J. Palo elvtárs hangsú­lyozta a sajtó szervező szerepét nép­gazdaságunk hatékonyságának fokozá­sára irányuló törekvésünkben. M. Dočkal elvtárs a szövetségi szer­vek munkájában mutatkozó hiányos­ságokkal, az újságírói munka alkotó kérdéseinek megoldásában mutatkozó következetlenséggel foglalkozott. Ki­emelte az újságíró-nemzedék nevelé­sének fontos feladatát. Josef Linek hangsúlyozta, hogy társadalmi éle­tünkben az újságíró pozícióját nem le­het kijelölni, hogy a?t minden egyes új­ságírónak elsősorban tevékeny mun­kájával kell kiharcolnia. V. L. Koucký elvtárs a sajtó egyes fogyatékosságairól beszélt. Rámutatott az irodalmi folyóiratok hasábjain megjelenő cikkekre, amelyekben aktív szocialista művészetünk csökkentésé­ra vagy felszámolására irányuló kísér­letek nyilvánulnak meg. Utalt még arra, olvasóink joggal elvárják, hogy az újságírók védelmezzék népünk egészséges életét a revizionizmus ra­gálya ellen, hogy a sajtó még harcia­sabban teljesítse az új szocialista élet első soraiban álló ország sajtójához méltó küldetését. A vitát V. Dolejší elvtárs zárta le. Ha visszaidézzük az elmúlt 12 év békés építömunkáját, meg kell álla­pítanunk, hogy sok minden valósult meg azokból a tervekből, amelyeket felszabadulásunk után magunk elé tűztünk. A hatalmas építőmunka ered­ményeit láthatjuk mindenütt a kerü­letekben, a járásokban és a falva­kon. így van ez a poprádi járásban is. Megszilárdultak gazdaságilag és poli­tikailag a szövetkezetek, minden fa­lunak villanyvilágítása van, lakásokat, utakat építettek, kiszélesítették az iskolák, az egészségügyi és kulturális intézmények hálózatát. Bizakodással tekintenek a Tátra alatti falvak a jövőbe. Nagý tervek­kel indulnak a most következő 3 év­nek. A közösben megmunkált .földeket 45 százalékról 78 százalékra emelik. 26 marhaistállót. 3 sertésólat, juh­aklot, lóistállókat, 32 silőgödröt épí­tenek és 3 baromfitelepet létesítenek. Elsőrendű feladatuknak tekintik a já­rásban új szövetkezetek létesítését s a már meglévők megerősítését. Ki­szélesítik és megjavítják a helyi gaz­dálkodás szolgálatát, felújítják Gá­novce-fürdő berendezését, vegytisz­títő üzemet rendeznek be, pormentes utakat építenek, kiterjesztik a keres­kedelem hálózatát és még sok egye­bet. Az egészségügy terén az orvosok számát növelik, hogy egy orvosra 1150 lakos helyett csak 900 lakos essék. Az ambulancia-szolgálatot tökéletesí­tik főleg a szem- és idegbetegek ke­zelésében, hogy a dolgozók ne legye­nek kénytelenek Levočára, illetve Liptovský Mikulásra utazni. Kibővítik a poprádi egészségügyi berendezések hálózatát addig is, míg a Járási Egész­ségügyi Központ felépül. Poprádon, Svit­ben és Batizovcén új bölcsődéket ren­deznek be, hogy a dolgozó anyák za­vartalanul szentelhessék idejüket hi­vatásuknak. Javul a vízellátás is. A vízvezetéket használók száma az eddigi 53 szá­zalékról 63,4 százalékra emelkedik járási méretben. Az idősebb, munkaképtelen embe­rekről is gondoskodás történik. Bati­zovcén 1960-ra egy 100-ágyas otthont rendeznek be a számukra. A járadé­kok és nyugdíjak összege az eddigi 11 millió 500 ezer koronáról évi 14 millióra emelkedik. 1960-ig a beruházási terv keretin belül új iskolák építését kezdik meg. A vízvezeték építésének befejezése után azonnal hozzákezdenek a horkai nemzeti iskola építéséhez. 1958-ban Hranovnicén, 1959-ben Sp. Bystrén, 1960-ban Matejovcén kezdenek hozzá az új 8-éves iskolák építéséhez. Az építkezések megvalósításával az eddigi 207 tanterem 245-re emelkedik. Az ed­digi 5 diákotthon száma néggyel bő­vül. Szép és örömteljes feladatok ezek. Minden előfeltéteile megvan annak, hogy a most megválasztott nemzeti bizottságok — mint ahogy azt már az eddigiek is bebizonyították — va­lóra váltsák a terveket, melyek telje­sítése a lakosság életszínvonalának további emelését jelenti. Ezért segíti a járás lakossága a nemzeti bizott­ságok új tagjait munkájukban. Mert dolgozóink megbecsülik a munkát, a szorgalmat és a tehetséget, s mind­azt, ami társadalmunknak előnyére válik. (mgy) A helikopter életet ment Ma már nem számít különlegességnek, ha emberi élet megmentéséért mindent megteszünk, ami csak lehetséges. Ennek ellenére nagy figyelmet keltett a Karlovy Vary-i kórház közvetlen közelében leszálló helikopter, amelyből egy beteget vittek a kórház sebészeti osztályára. A hirtelen agy­vérzéssel a kórházba hozott S. T. Dropčenkovát csak azonnali műtét ment­hette meg. A leggyorsabb szállítóeszköz, a repülőgép itt is jó szolgálatot tett. . j. sládek (ČTK) felvétele. Két hét műlva már új burgonya lesz a piacon A kqkköi járásbeli Vrbovka község szövetkezet tagjai azok, akik min­den évben az elsők között látják el a piacot korai burgonyával. Ez idén is nagyon jó feltételeket teremtettek a burgonya gyors fejlődésére. 15 hek­tárnyi területet előcsíráztatott burgo­nyával ültettek be négyzetés-fészkes módszer alapján. A burgonyát már háromszor megkapálták és feltöltöt­ték. Nagyon jó termés mutatkozik. A szövetkezeti tagok arra számítanak, hogy már június közepén kb. 180 má­zsa burgonyát szednek fel minden hektárról és a termést átadják közel­látási célokra. A vrbovkai szövetkezeti tagok ösz­szesen csaknem 30 vagon korai bur­gonyát adnak piacra, ami negyedé­vel több mint a múlt évben. A cseh országrészekben a cukorrépa-vetésterülete 60 százalékát, Szlovákiában pedig 84°/o-át egyelték ki A répatermő járásokban egész hazánk területén sikerrel folyik a cu­korrépa egyelése. Az EFSZ-ek, állami gazdaságok és más cukorrépaterme­lők naponta jelentik, hogy elvégezték a cukorrépa egyelését. A cseh országrészekben a cukorrépa vetésterületének 60 százalékán, Szlovákiában pedig 84 százalékán végezték el a répaegyelést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom