Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-12 / 131. szám, vasárnap

GYSÉGBEN NEGYÜNK A VÁLASZTÁSOKBA Nemes célért... Egyszer esik, máskor íúj a szél, s a nap csak fukarkodik a meleggel. A jő gazda azonban nem törődik az idővel, mindig akad valami tennivalója. Tardoskedden is sok a jó gazda. A szövetkezetesek és sokan az egyénileg gazdálkodók közül is kihasználnak minden órát, hogy elvégezzenek valamilyen munkát a mezőn, hisz itt a cukorrépa egyelésének és a kukorica vetésének ideje... Vanya József 810. házszám alatti lakó, öthektáros dolgozó paraszt nem szalasztana el egy órát sem. Meg is lehet nézni a munkáját. A földjét úgy rendben tartja, mintha kert lenne. Nincs is baj azután a terméssel. — Példás gazda Vanya József, annyi szent, mondják a helyi nemzeti bizottságon. A

1 beadást pontosan teljesíti, nem marad el az adóval, s a szociális biztosításra is gondol. Egyszóval olyan állampolgára ő a hazának, akire építeni lehet. Vanya József nem dicsekvő fajta. Negyvenhét év alatt megtanulta, hogy nem a sok beszéd, de a jó munka hozza meg a jólétet. Igaz, hogy a jó munkának sem volt mindig egyforma látszatja. A felszabadulás előtt is becsületesen dolgozott, de mostoha volt a rendszer, s a jó munkáért vajmi keveset adott. Most azonban már nincs gondja a termelőnek, eladja-e, amit termel. Becsületes árat is kap érte. Nem kell attól tartania, hogy dobra kerül a háza. A gyermekeinek is van jövője. Az egyre fejlődő mezőgazdaság egyre bőkezűbb s új lehetőségeket nyújt a fiataloknak is. Azután másutt is nyitva van az ajtó a parasztember gyermeke számára. Vanya József fia most végzi a nyolcadik osztályt, amellett sokat segít apjának, a lányából meg tanítónő lesz. Vanya Józsefet most megérdemelt megtiszteltetés érte. Az Érsekújvári Járási Nemzeti Bizottság jelöltje Odaállítja őt a bizalom a legmagasabb helyre a járásban, hadd hallassa j megfontolt szavát. Ki más tehetné ezt jobban mint az, aki ismeri a_falu népét és munkáját? Vanya Józsefet is sokan ismerik, ö a helyi Sokol pénztárnoka, az önkéntes tűzoltótestület tagja. Érdekli . őt minden, ami körülötte történik és ami a nép javát szolgálja. Vanya József azonban elóre is tud nézni. Amikor Jánosházán (a közeli településen) bemutatkozott, világosan, érthetően ismertette a célt, amelyért tevékenykedni kíván. Ez a cél a mezőgazdasági termelés fokozása és a falu népe élet- és kultúrszínvonalának emelése. —a— érdeklődést. Nemzeti bizottságaink fejlődése nem kis mértékben azon múlik, hogyan fejlődik tagjaik munkája. Ha a tagok eleven és termékeny kaocsolatot tartanak fenn a választókkal, akkor a nemzeti bizottság minden szerve mély gyökeret ver a lakosság legszélesebb rétegeiben és folyamatos alkotó együttműködés alakul ki a nemzeti bizottság és a dolgozó tömegek között. Fokozott figyelmet kell tehát fordítani az egyes megválasztott tagok tevékenységére. Minden erővel és eszközzel segíteni kell őket. Világosan kell látnunk: valóságos és *ermíkeny munkakapcsolatot akarunk teremteni a nemzeti bizottsági tagok és a lakosság között. Olyan kapcsolatot, amelynek eredményeként az egész lakosság, a kommunisták és pártonkívüliek az egyes nemzeti bizottsági tagok köré — akik szintén nem mind kommunisták — csoportosulva harcol a soronlevői. feladatok megoldásáért, a párt és a Nemzeti Front kormánya által kitűzött célok megvalósításáéért Olyan légkört kell kialakítani, amelyben a lakosság a nemzeti bizottsági tagok köré tömörülve lehetetlenné teszi a közösség ügyeivel szemben való közömbösség elterjedését, a nép állama által a nép érdekében megszabott kötelességek elhanyagolását. Ugyanakkor következetesen harcolunk mindazoknak a reális célkitűzéseknek a megvalósításáért, amelyek helyileg könnyebbé, szebbé teszik a lakosság életét, előmozdítják gazdasági és kulturális igényeik növekvő kielégítését. Pártunk féltő gondoskodással segíti népi államunk és ezen belül nemzeti bizottságaink egészséges fejlődését. Ezt szolgálják a küszöbön álló választások és napjaink szokottnál aktiMAI SORSOK - MAI EMBEREK Arcképek Komáromból zetben járnak, amilyet még egy gyáros is megirigyelt volna hajdanában. Szavazhatnake hát az ilyen családok másra, mint azokra, akik lehetővé tették nekik az ilyen jólétet?. Anikó Csillagnyáját legeltette már a holdpásztor, édes orgonaillatokban mosakodott a komáromi este, amikor egy alkalommal egy kis mellékutcán igyekeztem szállodai lakásom jelé. Az esthomályban szorosan egymásba karoló fiatal szerelmespárt pillantottam meg, lassú léptekkel andalogtak felém. Amikor közvetlen közelembe értek, 'a leányban meglepetten ismertem fel a Komáromi Területi Színház ifjú művésznőjét — Ferenczy Anikót. Egy jóhirü fiatal nőnek sohasem kellemes egy ilyen találkozás, zavartan emeltem hát A Komáromban, az évről évre szépülő Duna menti városunkban töltöttem pár napot a minap. A közelgő nemzeti bizottsági választásokkal 0 kapcsolatban gyűjtögettem riportanyagot. Végignézegettem mindent, •

amivel dicsekedni lehet: az új vasúti állomást, a gyönyörű dunai és vági hidakat, a Lenin-parki pompás lakótelepet, de nem ezek ragadták meg A legjobban képzeletemet. Az új komáromi emberen, Komárom mai vá. lasztóin és jelöltjein keresztül szerettem meg a ma Komáromét. íme, w három kis tollrajz — három komáromiról: A munkás Egy városkában, ahol olyan Európahírü folyami hajógyár van, mint a Steiner Gábor Üzem, mi sem természetesebb, mint hogy az ipari munkásság képviseli a választók zömét. Egy ilyen munkásválasztó otthoni életével szerettem volna megismerkedni, címet kértem hát a gyárban, valamelyik jobb hajógyári dolgozójuk címét. Találomra a Balázs János nevet választottam ki a kapott címek közül, hozzá látogattam el meglepetésszerűen. Tárvanyitott ajtón léptem be a Lenin-parki munkásházak 73-as számú lakásába, — hogy a következő percben elbájolva igya fel szemem a következő látványt: Gyönyörű szobában, süppedő szőnyegen, omló függönyök és vadonatúj bútorok között, egy viháncoló fiatalember mászkált fel s alá — négykézlábra ereszkedve. Hátán egy aranyos kis fiúcska, mögötte egy játékostort pattogtató kedves fiatalasszonyka: kocsis, ló és lovasa, — a boldog Balázs-család. A férfi 28 éves, az aszszonyka néhány évvel fiatalabb, Janika most lesz három éves. Három mai ember, sorsuk a megelégedettség. És megelégedettségeik oka? — Szeretjük egymást, mindenünk megvan ami kell, jól megfizetik két kezem munkáját — válaszolja kérdésemre Balázs géplakatos szerényen. — Jól megfizetik munkáját? Igen, kétezer koronát is megkeres havonta tisztán a fiatal családfő. Állandóan 110—112 százalékra teljesíti normáját. S hogy érdemes jól dolgoznit, bizonyítja ezt életük utolsó négy esztendeje. Amikor Balázs János 1952ben megnősült, mindössze egyetlen szobácskában laktak, s alig volt egy vánkosuk, amire lehajthatták fejüket. Ma csipkékkel, kézimunkákkal beborított vadonatúj bútor díszíti kétszobás, fürdőszobás lakásukat, s olyan öltövabb politikai élete. Általánosan ismert tapasztalat ugyanis, hogy a nemzeti bizottságok és tagjaik munkája csak a dolgozó tömegek segítségével, tevékeny együttműködésével lehet eredményes. Ez azt is jelenti, hogy a lakosság maga is felelős nemzeti bizottságai fejlődéséért, munkájáért. Ezt a felelősségérzetet kell a lakosságban tudatosítania. A nemzeti bizottság tagja a nép küldötte, valóságos „követe", a lakosság választja, a lakosságnak felelős munkájáért és hibáiért, beszámol a lakosságnak és ha nem teljesíti kötelességét, szégyenszemre visszahívhatják. Ez a sokirányú jogosultság komoly kötelességet is jelent a lakosság számára. Elsősorban azt, hogy éljen a jogával. Válassza meg a bizalom előlegezésével a jelöltjét, de számoltassa be, gyakoroljon bírálatot munkája felett. De azt a kötelességet is jelenti, hogy támogassa munkájukat. Támogassa tapasztalatainak átadásával, s legfőképpen a kitűzött feladatokban való részvétellel. A nemzeti bizottság és tagjai erejének forrása az, hogy -a dolgozó tömegek önmaguk választotta közvetlen szerveként, a dolgozókkal való folyamatos kapcsolatban végzi munkáját. Nemzeti bizottságaink további fejlődése, munkájuk eredményessége elsősorban azon múlik tehát, mennyiben érzi a dolgozó nép saját eredményének a nemzeti bizottság eredményeit és saját hibájának a nemzeti bizottság hibáit. A közösség ügyeiért való felelősségérzetet kell már most, a választások előtt elmélyíteni, kiszélesíteni és mindennapos gyakorlattá tenni. Ez legyen a választások legszebb gyümölcse. JÖ SÁNDOR a kezemet kalapomhoz. — ö azonban, úgy látszik, kitalálta gondolatomat, mert nevetve hívott magához: — Jöjjön már, hadd mutassam be férjemnek — mosolygott huncutul —, látom, maga nem is tud róla, hogy bekötötték a fejemet. — Szegyilek Milán hadnagy vagyok — nyújtotta a kezét a jóvágású fiatal férfi. — Bizony már két év óta Szegyilekné az én Annuskám. Mindenféléről beszélgetve kísértem hazáig a két boldog fiatalembert, de hogy mi mindenről beszélgettünk, máig sem tudnám megmondani. Mert ha szám automatikusan mondogatta is a feleleteket, gondolataim e kedves kis komáromi asszonyka csodálatos múltján és jelenén merengtek. Istenem, de szépeket is tud tenni ez a mai élet, idézgettem Anikó történetét. Hat évvel ezelőtt vajon merte volna-e még csak álmodni is az akkori mezítlábas, bőszoknyár. kis parasztleányka, hogy nem is olyan soká a csehszlovákiai magyarság egyik legkedveltebb színésznője, s néphadseregünk egyik nagyjövöjű hadnagyának boldog felesége lesz? Sorsok ... emberek ... — lehet-e szebb sorsot elmesélni a mai komáromiak mai életéből? „Pali bácsi" Bátran merem állítani,' nem találkoztam még olyan népszerű nemzeti bizottsági jelölttel, mint a komáromi Beck Pállal. Hét éve elnöke már a helyi nemzeti bizottságnak, de erről az egy emberről előre merem állítani, hogy újból meg fogják választani. A róla szállongó száz és száz történet közül egyetlen kis igaz történettel próbálom most csak megrajzolni, milyen ember is ez a komáromi „polgármester". — Forgassunk csak egy évet vissza az idő kerekén.. * Aratás volt, hirtelen érett be a drága gabona, felbecsülhetetlen kárt okozott volna minden elmulasztott perc. Ebben a lélekölő hajszában rontott be a komáromi városházára egy nyakig izzadt, fülig poros férfi, és se szó se beszéd, meg sem állt a nemzeti bizottság elnöke szobájáig. — Pali bácsi — lihegte itt szinte fuldokolva a szavakat! —, szörnyű nagy baj van, négy Emag kombájnunk romlott el egyszerre! — Hát akkor hozzátok rendbe — mordult a férfira mérgesen a „polgármester". — Mi az isten csudájának jöttök ilyennel hozzám. — Jaj, de nincs megfelelő alkatrészünk — magyarázgatta jövetelének okát az ember —, nem is tudunk pár napon belül ilyenekre szert tenni. Pali bácsi! — fordította aztán könyörgőre szavait —, segítsen rajtunk, maga mindent meg tud csinálni, amit akar. Hallottuk, odaát Győrben lehet ilyen alkatrészeket kapni. Pali bácsi káromkodott erre egy cifrát, de egy óra múlva már Győr felé száguldott kocsija. Ügy látszik azonban, nem a legpontosabb helyről szerezték be az információkat. Bizony Győrben sem lehetett beszerezni a szükséges alkatrészeket. — Hanem tudja mit, elvtárs — akart segíteni a győri gyár főmérnöke —, ha már annyirá sürgősek ezek a holmik, ugorjon át Budapestre, az ottani Mávagban megkaphatja, amire szüksége van. így állított be Pali bácsi aznap este a Mávag igazgatójához. — Sajnos, nem tudok jelenleg segíteni — mondta itt is sajnálkozva az igazgató. Igaz, gyártjük a kívánt dolgokat, de jelenleg félkész állapotban vannak, este van, egyetlen emberünk sincs már a gyárban, aki kiesztergályozná. — No, majd én kiesztergályozom — mondta erre Pali bácsi harciasan. Nekünk nagyon kellenek ezek a holmik, az egész járás kenyere forog kockán. — He-he-he — kacagott a tréfán a >Mávag igazgatója. Hanem nehogy azt higgye ez a harcias elnök, hogy tálán nem mond igazat, elvezette megmutogatni a félkész alkatrészeket. S íme, Pali bácsi szépen felgyürögette az ingujját, — s reggelre már Komáromban is volt a szükséges alkatrészekkel. Persze, azt már nem mondotta el az ámuló igazgatónak, hogy valamikor bizony esztergályos volt maga is, mégpedig a javából! Hát ilyen ember ez a komáromiak „Pali bácsija". S ilyen emberekre bízzák ma sorsukat a mai komáromi választók! Gépek zakatolnak, szirénák süvöltenek, gőzkalapácsok csattognak ma a Vág, a Kisduna, meg a Nagyduna testvéri összeölelkezésénél. De pár nap múlva, május 19-én elcsendesedik egypár órára az alkotó munka bábeli zaja, ünneplőbe öltözve vonul az urnák elé .a kedves Duna menti város szorgalmas népe, hogy azokra adja le szavazatát, akik még szebbé, még boldogabbá akarják varázsolni Jókai Mór, Klapka György és Steiner Gábor egykori városát. Igen, szavazni indul a nép. Szavazni arra, hogy élni akar, dolgozni akar, és még boldogabb akar lenni — kedves Komáromában. Neumann János A mezőgazdasági termelés növeléséért A közelmúlt hónapok egyik legnagyobb eredménye a szövetkezetek számbeli növekedése. Nem véletlen ez. Az új szövetkezetek, amelyek mindössze 1—2 éves múltra tekinthetnek vissza, rövid idő alatt megerősödtek, vonzókká váltak. A szövetkezetek lelkiismeretes dolgozói az éwégi zárszámadáskor tekintélyes összegeket, egyre több gabonát és más természetbeni járulékot kapnak. Nagy feladatok hárulnak a második ötéves tervben mezőgazdaságunkra, különösen a szövetkezetekre. Ezért fordítanak különleges figyelmet a jövőben mindenütt gazdasági-szervezeti megerősítésükre. A prešovi kerületben az elkövetkező választási időszak három évének terve is nagy figyelmet szentel az egységes földművesszövetkezetek fejlődésének. Már ebben az évben főiskolát végzett fiatalok irányításával segítik a közös gazdálkodást az egyre nagyobb eredmények elérésében. A kerületben működő mezőgazdasági és erdészeti szakiskolákat már a jövő évben 70 képzett szaktanítóval látják el, s 1959-ben szakképesítés nélküli előadó már nem lesz ezekéi az iskolákon. Továbbfejlesztik a mezőgazdasági és erdészeti szakiskolák hálózatát, 2 új szakiskola épül Medzilaborcén és Prešovon, megnyílik a sobrancei technikai szakiskola s lakásokat építenek az iskolák tanítód részére. Ugyanúgy továbbfejlesztik a szövetkezeti munkaiskolák színvonalát és hálózatát. Az idei téli hónapokban 72, a rákövetkező télen 100 szövetkezeti iskolában folyik majd a falusi dolgozók továbbképzése. A kerületben nagyon jól beváltak a falu dolgozóinak kölcsönös látogatása!. Ebben az évben 10 •ilyen látogatást vettek tervbe 600 részvevőivel. A következő évben .20, majd 25 ilyen csoportos látogatást vettek tervbe. Megrendezik a tapasztalatok kicserélését is a szövetkezetek között. Az idén 10, a jövő évben 20, majd 30 esetben szervezik meg a szövetkezeti dolgozók tapasztalatainak kölcsönös kicserélését. Hogy a növénytermesztés és állattenyésztés miinél szebb eredményékre vezessen a kerület mezőgazdaságában, a falvak dolgozói részére előadásokat tartanak a munkaszervezés, a haladó agrotechnika és állattenyésztés kérdéseiről. Télen 2300 ilyen előadást vettek tervbe, de ezt a számot 3000-re kerekítik ki a jövő év telén. A kerület erdőgazdaságai az egyre fokozódó faanyag-kereslet kielégítésére törekszenek 655 hektáron, gyorsan fejlődő fafajtákat ültetnek el, a nyárfának két fajtáját és égerfát. Három év alatt 2050 hektár területet fásítanak ilyen gyors fejlődésű facsemeték; kel. Azonkívül a három év alatt ; 12 ezer 240 hektár irtványt erdő; sítenek. Az erdőgazdaságok három év alatt mintegy 50 km utat, épü; leteket, barakkokat, szénatartókat építenek, s patakokat szabályoz; nak. A választási programban szere; pel az egyéni gazdálkodók fokozottabb megsegítése, a műtrágya, a gépi munkálatok népszerűsítése. ; A felvásárlás módozataiban ter; vezet t szervezési intézkedések ; meggyorsítják a burgonya felvásárlását, az épületelemekből fel| épített istállók a felvásárolt álla; tok elhelyezését. A beruházási > építkezések, a csűrök és raktárak > 5000 vagon termény elhelyezését ; teszik lehetővé. | Ezek szerint a prešova kerület I választási programja biztosítani : igyekszik a mezőgazdaság kedvező ; gazdasági feltételeit, hogy még : odaadóbb munkára, a termelés ; szüntelen növelésére ösztönözze a falvak dolgozóit. A közel jövőben szakemberek seregének irányító munkája segíti elő a fejlett termelési módszerek terjesztését. Ez a gondoskodás nagyobb terméshozam és több állati termék elérését teszi lehetővé. Az árutermelés növelésében oroszlánrésze lesz a nagyüzemi szocialista gazdálkodásnak, amely gyakorlati példák erejével kézzelfoghatóan bizonyítja be a közös munkából teremtett bőséges mezőgazdasági termelést. (mgy) OJ SZÓ 1957. május 12.