Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-09 / 128. szám, csütörtök

Szlovákia gazdasági és kulturális fejlődésének költségvetése J. Marko pénzügyi megbízott beszámolója a Szlovák Nemzeti Tanácsban A bővített jogkör a gyakorlatban — A Szlovák Nemzeti Tanács első ízben hagyott jóvá költségvetést — Költségvetési bevételek 14 milliárd, kiadások 16 milliárd J. Marko pénzügyi megbízott beszámolójának bevezető részében rámutatott, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács első ízben tárgyalja Szlovákia költségvetését a szlovák nemzeti szervekről szóló alkotmánytörvény értelmében. A Szlovák Nemzeti Tanács Szlovákia költségvetését az egységes állami költségvetés részeként tárgyalja meg és hagyja jóvá. Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának történelmi jelentőségű határozata így valósul meg a költségvetés szakaszán is. Ezért a Szlovák Nemzeti Tanács mostani ülését különösen fontosnak kell tartani, amely nagy kötelezettségeket ró a szlovák nemzeti szervekre. A Szl'i/ákia gazdasági fejlődésében elért eredmények lehetővé teszik nemcsak a szlovák nemzeti szervek jogkörének és felelősségének növelését, hanem a népgazdaság irányításának, tervezésének és pénzellátásának nagyméretű decentralizálását, a nemzeti bizottságok és vállalatok jogkörének és felelősségének fokozását is. Ezzel egyidejűleg szélesebb mértékben fejlődhet a dolgozó nép kezdeményezése, újabb gazdasági források és tartalékok szabadulnak fel Szlovákiában és tovább szilárdul a cseh és szlovák nemzet testvéri szövetsége. I. \z 1956. évi feladatok teljesítése és gazdasági eredményei A népgazdaság fejlesztése terén Szlovákiában 1956-ban számos jelentős sikert értünk el. Az ipari termelés terjedelme 1955-el szemben 11,3 százalékkal, a Megbízottak Testülete által irányított szakaszokon pedig 10,4 százalékkal növekedett. A munkatermelékenység feladatait túlszárnyaltuk az iparban és az építkezéseken. Szlovákia népgazdasága tavaly további 30 000 dolgozóval gyarapodott. A mezőgazdaságban növekedett a nyerstermelés terjedelme főleg az állattenyésztési termelésben. A legfontosabb mezőgazdasági termények beadása 10,3 százalékkal emelkedett, míg a földművesek számára előnyös árakon való állami felvásárlás 25,8 százalékkal növekedett. Tovább szilárdultak és bővültek az egységes földművesszövetkezetek. Tavaly 168 új EFSZ alakult. A múlt évben leküzdöttük a beruházási építkezés teljesítésében mutatkozó lemaradást. A megbízotti hivatalok által irányított szakaszok a beruházási építkezés tervét első ízben nemcsak teljesítették, de túl is szárnyalták. A népgazdaság fejlesztésében elért sikerek, valamint az év folyamán főleg az ár- és bérpolitika terén foganatosított intézkedések lehetővé tették a lakosság életszínvonalának további emelkedését. Szlovákia mezőgazdasági lakosságának pénzjövedelme tavaly 10,3 százalékkal emelkedett. A jólét növekedése főként a szövetkezeti tagok családjaiban tapasztalhatók, melyek tavaly a munkaegységekre 240 millió koronát kaptak kiegészítő jutalomként. A lakosság egyre növekvő bevételeit kifejezően tanúsítja a takarékbetétek egyre nagyobb növekedése. Jóllehet tavaly a lakosságnak az állami takarékokban levő betétei Szlovákiában 470 millió koronával emelkedtek, a kiskereskedelmi forgalom tavaly összehasonlítható árakban 1 milliárd 871 millió koronával haladta meg az 1955. évi forgalmat. A személyi fogyasztás növekedése mellett tovább bővült a szociális, egészségügyi, iskola és kulturális intézmények hálózata. A népgazdaságfejlesztési terv teljesítésében elért sikerek kifejezésre jutottak az állami költségvetés szlovákiai részének teljesítésében, amelynek bevételi részét 103,4 százalékra, kiadási részét 97,6 százalékra teljesítettük. A Megbízottak Testülete által irányított szakaszokon folyó gazdálkodás örvendetes javulást mutatott az előző évekkel szemben. Rendkívül fontos az a tény, hogy a költségvetés iránti befizetési kötelességeiket a nemzeti és kommunális vállalatok első ízben teljesítették. Forgalmi és teljesítményi adó címén a vállalatok 135 millió koronával többet fizettek be, mint ahogy tervezve volt. Megjavult a múlt évben a lakosság által fizetett adók és illetmények teljesítése is. Ebben jelentős szerepet játszott a helyi nemzeti bizottságok és járások versenye a lakosság adókötelezettségeinek határidő előtti teljesítéséért. A nemzeti bizottságok tovább bővítették gazdasáqi alapjukat és jó eredményeket értek el a nemzeti vagyon igazgatásában. Az 1956. évi költségvetés feladatainak sikeres teljesítése érdekében a nemzeti bizottságok kötelezettségvSllal'-"'kat szerveztek valamennyi községben, városban, egyes nagyobb üzemekben, és a tizenegyéves és szakközépiskolák legfelsőbb osztáIvaiban. A lakosok és nemzeti bizottságok összesen 127 millió korona értékű kötelezettségeket válaltak. Gazdaságunk múlt évi feladatai teljesítésének eredményei tehát sikeresek voltak. A népgazdaság fejlesztésének gyorsabb ütemét értük el, mint ahogy azt a terv meghatározta, teljesítettük az állami költségvetés feladatait és ezzel kedvező feltételeket teremtettünk az 1957. évi feladatok teljesítésére. II. Szlováka 1957. évi költségvetése Szlovákia 1957. évi költségvetése biztosítja a népgazdaságunk egyes ágai fejlesztéséhez szükséges pénzeszközöket. Teljes mértékben szem előtt tartja az ipari és mezőgazdasági termelés növelésének feladatait és kellőképp gondoskodik a szociális és kulturális intézmények bővítéséről. Szlovákia 1957. évi költségvetésének bevételei 14 milliárd 699 millió koronát, kiadásai pedig 16 milliárd 849 millió koronát tesznek ki. A szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítése s a nagyméretű decentralizálás növeli Szlovákia 1957. évi költségvetésének jelentőségét és terjedelmét is. A központi költségvetéséből Szlováki költségvetésébe helyezték át a tüzelőnyag és kőolajipar, a begyűjtés, az állami ellenőrzés, az igazságügyi szervek, a kerületi távösszeköttetési igazgatóságok, valamint más vállalatok és intézetek feladatait. Ezek a feladatok Szlovákia 1957. évi költségvetését a bevételek szakaszán 572 millió koronával, a kiadásokban 1969 millió koronával növelik. Szlovákia költségvetésének bevételei közül megnövekednek a szocialista szektorból származó bevételek, mégpedig 11,6 százalékkal, ezzel szemben a lakosságtól származó bevételek 1,7 százalékkal csökkennek. A kiadásokból a népgazdaság fejlesztésére 49,3 százalékot a kulturális, egészségügyi és szociális intézkedésekre 40,8 százalékot, a közigazgatásra 4,9 százalékot irányoz elő a költségvetés. A gazdaságra fordított eszközök legnagyobb részét — 2865 millió koronát a mezőés erdőgazdálkodás fejlesztésére fordítjuk. Ez 19,3 százalékkal nagyobb összeg, mint tavaly volt. A mezőgazdasági termelésnek a múlt évvel szemben 13 százalékkal kell növekednie. Ezt a feladatot pénzügyileg teljesen biztosítja Szlovákia költségvetése. Falvaink további szocialista építése érdekében az EFSZ-ek bővítésére és megszilárdítására az 1957. évi költségvetés 175 millió koronát biztosít. Az állami gazdaságok, melyek jelentős szerepet játszanak mezőgazdaságunkban, Szlovákia költségvetéséből 675 millió koronát kapnak, ebből 429 millió korona a tervezett költségek fedezését szolgálja. A gép- és traktorállomások feladatainak teljesítését Szlovákia költségvetése 952 millió koronával biztosítja, vagyis 7,2 százalékkal nagyobb összeggel, mint tavaly. Éppúgy, mint az állami gazdaságok és a GTA-ák job' gazdálkodását, Szlovákia 1957. évi költségvetése az erdőgazdálkodás szervezeteinek javulását is biztosítja. Az erdőgazdálkodási vállalatok veszteségeinek fedezésére 299 millió koronát irányoz elő. Szlovákia költségvetéséből fedezzül. most a mezőgazdasági termények begyűjtését is, mégpedig 1140 millió korona összegben. . * * * Szlovákia költségvetéséből jelentős eszközöket fordítunk az ipar fejlesztésére. Az 1957. évi ipari nyerstermelés Szlovákiában ú,8 százalékkal emelkedik Szlovákia részaránya a köztársaság egész ipari termelésében 16,7 százalékkal emelkedik. Szlovákia költségvetése első ízben foglalja magában a szénbányák és a kőolajipar számára szolgáló pénzeszközöket is, mert ezek az ágazatok a Megbízottak Testületének közvetlen irányítása alá kerültek. A költségvetés megfelelő eszközöket biztosít a vízgazdálkodás fejlesztésére is. Vízierőművek építésére 409 millió koronát irányoz elő. Az utak és hidak építésére és karbantartására Szlovákia költségvetéséböll 711 millió koronát fordítunk, vagyis 55 millió koronával többet, mint tavaly. * * * Pártunk és kormányunk gondoskodása lakosságunk életkörülményeinek rendszeres megjavításáról kifejezésre jut az egészségügyre, szociális intézkedésekre, iskolákra és kulturális célokra fordított költségvetési eszközök évről évre való növekedésében is. Szlovákia 1957. évi költségvetésében ezek a kiadások 1031 millió koronával, vagyis 15,4 szazaiékkal emelkednek, és elérik a 7 milliárd 724 millió korona összeget. A gyakorlatban az állami költségvetésből fedezzük a dolgozókról való egészségügyi gondoskodás összes költségeit. Szlovákia 1957. évi költségvetése az egészségügyre 1505 millió koronát irányoz elő, vagyis 90 millió koronával többet, mint tavaly. A járadékbiztosítási . kiadások a múlt évvel szemben 399 millió koronával emelkednek. Az iskolaügyre és kulturális célokra 1P65 millió koronát, vagyis 164 millió koronával többet határoz meg a költségvetés, mint tavaly. Szlovákja költségvetése gonoskodik a tanulók anyagi ellátásáról is, ösztöndíjakra 108 millió koronát, az állami munkaerötartalékok kiképzésére 147 millió koronát fordít. A közigazgatási kiadásokat költségvetésünk 833 millió korona összegben áilapítja meg. Részarányuk Szlovákia költségvetési kiadáséiban a tavalyi 5,6 százalékról 4,9 százalékra csökkent. A múlt évben előtérbe került az irányítószervek rugalmasabb és hatékonyabb munkájának kérdése. A CSKP országos konferenciája határozatainak szellemében már több szervezési intézkedés történt, megbízotti hivatalok egybevonása. egyes vállalatok és szervezetek egyesítése stb. Több intézkedés valósult meg az adminisztrációs munkák egyszerűsítésére is. Szlovákia költségvetése 3 milliárd 606 millió koronát irányoz elő a beruházások pénzellátására. A beruházási építkezés a megbízotti hivatalok szakaszain 3,4 százalékkal növekedik. A beruházási építkezés legfőbb feladata 1957-ben az, hogv a pénzeszközöket és erőket az épülőben levő objektumok gyors befejezésére összpontosítsa. Az a reális és teljesíthető feladat áll előttünk, hogy lényegesen olcsóbbá tegyük a beruházási építkezést. Ez széleskörű lehetőségeket nyújt főleg a nemzeti bizottságoknak, amelyek a beruházási építkezés 46 százalékáért felelősek. * * * Szlovákia költségvetése idei évi feladatainak teljesítése érdekében szükséges, hogy gazdaságunkban jelentős pénzforrásokat alkossunk. Költségvetésünk forrásai döntő mértékben a termelésből származnak s a termelés egyenletes teljesítésére, a munka társadalmi termelékenységének szüntelen növelésére és a gazdaságosság megszilárdítására támaszkodnak. Szlovákia 1957. évi költségvetési bevételei a következőképp oszlanak meg: a szocialista szektorból származó bevételek 11 milliárd 863 millió koronát, a lakosságtól származó bevételek 2 milliárd 186 millió koronát, az egyéb bevételek 650 millió koronát tesznek ki. A szocialista szektorból származó bevételekben a nemzeti és kommunális válla atokban van legnagyobb részük. A forgalmi adó Szlovákia költségvetésének fő bevételi forrása, mert az összbevételek 50,2 százalékát teszi ki. A forgalmi adó növelésének jelentős tartalékai a közszükségleti iparban rejlenek. Ebben az ágazatban az adók alakulása nem éri el a termelés és a fogyasztás színvonalát, mert főleg a ruhaipari vállalatok nem, tartják be a készítmények tervezett választékát. Tartalékok vannak a készítmények minőségében is. További tartalékol-kal rendelkezünk a helyi ipari vállalatokban, a kommunális gazdálkodásban, a húsfeldolgozó vállalatokban. A helyi iparnak nagyobb mértékben kell felhasználnia azon cikkek kiegészítő termelésének lehetőségeit, melyekben hiány mutatkozik, mert így jobban kielégíthetik a dolgozók szükségleteit és növelik a költségvetés forrásait. Az idei évre a nemzeti és kommunális vállalatok nyereségét 2 milliárd 212 millió koronára tervezzük, ami 622 millió koronával több a tavalyinál. A tartalékok következetes kimerítésével gazdaságunk valamennyi szakaszán ezt az igényes feladatot is jól teljesíthetjük. Tavaly a vállalatok nagy része megjavította gazdálkodását. A nyereség tervét egészbenvéve 99,3 százalékra teljesítették, emellett számos vállalat terven felüli nyereségeket ért el. Nem mondhatjuk azonban, hogy kielégítő volna a terv minőségi mutatóinak teljesítése. Az a tény, hogy a nagyjából egyforma vagy hasonló feltételek között működő vállalataink nagyon különböző gazdasági eredményeket érnek el, kell hogy komolyan foglakoztassa főleg a főosztályok dolgozóit és a vállalati igazgatókat. A tapasztalatok átadásáról nemcsak beszélni kell, hanem alapos elemzés alá kell venni az élenjáró vállalatok munkaeredményeit. A termelés nagyobbfokú hatékonysága elérésének és ezáltal Szlovákia költségvetése további bevételi forrásai megteremtésének lehetőségei megvannak termelésünk valamennyi ágazatában. Az élelmiszeripari vállalatokban a legfontosabb probléma a nyersanyagok és az alapvető anyagok jobb'felhasználása. Különös gahdot kell szentelni a hazai nyersanyagok hatékonyabb felhasználásának úgy, hogy ezekből az anyagokból a legértékesebb termékek készüljenek. A közszükségleti iparban tartalékok rejlenek a terhelés folyamatosságának biztosításában. A közszükségleti iparvállalatok a múlt év egész folyamán a termelési tervet nagyon egyenlőtlenül teljesítették. Jelentékeny tartalékok vannak a közszükségleti iparvállalatokban a termékek minősége terén is. Gyapot-, gyapjú- és bőrfeldolgozó vállalatainknak egyre nagyobb engedményeket kell tehniök, mert nem tartják be a gazdasági szerződésekben vállalt minőséget. Természetesen a jobb qazdálkodási eredményeket nem szabad úgy elérni, ahogy egyes közszükségleti iparvállalatokban teszik. Nem ritka az olyan eset, hogy az áruválaszték bővítésével és új készítmények bevezetésével egyidejűleg indokolatlanul emelik az áruk kiskereskedelmi árait, A termelés lényegesen nagyobbfokú hatékonyságát kell elérnünk az építőanyag termelésében is, főleg a téglagyárakban, ahol a könnyített építőanyagok termelése kedvező lehetőségeket nyújt a költségek csökkentésére és jelentős megtakarításokat tesz lehetővé az egész népgazdaságban. 1957-ben a nyereség kialakításában fokozott feladatok állanak az Építészeti Megbízotti Hivatal építkezésszerelési szervezetei előtt. A múlt évvel szemben gazdaságunk részére 153 millió koronával több akkumulációt kell elérniök. Ehhez minden előfeltételük megvan, sehol sincs annyi tartalék, mint éppen az építkezésben. A hatékonyabb gazdálkodást elsősorban az építkezés idejének megrövidítésével, továbbá jobb munkamegszervezéssel, valamint az építkezés iparosításával és az új technika bátrabb érvényesítésével lehet elérni. Vállalataink gazdasági eredményeit lecsökkentik a túlórákért fizetett magas díjazások. Ezzel egyidejűleg jelentősek azok a bérkiadások, amelyeket munkára való várásért és egyéb le nem dolgozott időért fizetőnek ki. Éppen ezek a költségek kedvezőtlenül befolyásolják a munkatermelékenység növekedése és a bérek emelkedése közötti arányt, ami oly fontos pénzegységünk további megszilárdítása szempontjából. A növekedésnek ez az aránya tavaly főleg a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, az építkezésben és a közszükségleti iparban volt kedvezőtlen. Az összes fent említett tartalékok lényegében a szervezés és irányítás fogyatékosságaiban rejlenek; a főosztályok munkájának megjavításával és a dolgozók széleskörű részvételével e tartalékokat rövidesen fel lehet használni termelékenységünk hatékonyságának növelésére. E téren főleg a nyitrai kerület 34 vállalatának mozgalmát kell hatásosan felhasználni. Hangsúlyozni kell a vállalaton belüli önálló elszámolás jelentőségét termelékenységünk hatékonyságának növelésére. A múlt évben a vállalaton belüli önálló elszámolás érvényesítésére való törekvés .vállalatainkban — néhány kivétellel — meggyengült. Ezzel kapcsolatban újból hangsúlyozni kell, hogy a termelékenység hatékonysága növelésének útja elkerülhetetlenül a vállalaton belüli önálló elszámoláson keresztül vezet, az új technika segítségével és a harcos kezdeményezést serkentő műszaki-gazdasági propaganda alkalmazásával. Gazdaságunk maximális hatékonyságának elérésében különösen fontos feladat hárul az új technikára. A költségvetésből közvetlenül a műszaki fejlesztés céljaira, vagyis a kutatóintézetekre, prototípusokra, észszerüsítő javaslatokra és egyéb célokra fordított pénzeszközök 1957ben 154 millió koronára, vagyis 11,5 százalékkal emelkednek a tavalyi évvel szemben. További fontos probléma a műszaki fejlődés gazdasági hatékonysága, vagyis az, hogy a pénzeszközöket úgy használjuk fel, hogy a társadalomnak a legnagyobb hasznot hozzák. Hl A nemzeti bizottságok Az 1956. évben a nemzeti bizottságok további jelentős sikereket értek el a gazdasági és kulturális országépítésben. Megjavult gazdálkodásuk, megszilárdult gazdasági alapjuk és további jó eredményeket értek el a nemzeti vagyon igazgatásában. A költségvetést a kiadások terén 96,3 százalékra, a bevételekben 98,7" százalékra teljesítették. A nemzeti bizottságok gazdálkodásának eredményei azonban- még nem kielégítők. Nem használtak fel . minden - lehetőséget a községek, járások és kerületek gazdasági és kulturális építésének fejlesztésére. A beruházási építkezésben összesen 44,4 millió korona maradt felhasználatlan, ebből az egészségügyre 19 millió korona és az iskolaügyre 13 millió korona. A nemzeti bizottságok kiadásai 1957-ben 7 milliárd 641 millió koronát, bevételei pedig 1 milliárd 169 millió koronát tesznek ki. A decentralizált feladatok a kiadásokban 2 milliárd 785 millió koronát képviselnek. A nemzeti bizottságok saját bevételei a kiadásokat csak 15,2 százalékban fedezik. A nemzeti bizottságok bevételi alapja még mindig alacsony. A dolgozók országépítésben való tevékeny és közvetlen részvételének új formájává válnak a pótköltségvetések. A múlt évben lehetővé tették a nemzeti bizottságoknak, hogy lényegesen növeljék gondoskodásukat a városok és falvak gazdasági és kulturális felépítéséről. A nemzeti bizottságok jogkörük és felelősségük növekedése folytán a tervfeladatok és a költségvetés teljesítésének tevékenyebb szervezőivé válnak. A nemzeti bizottsági választások előkészítésében és a költségvetési kampányban további lehetőségünk nyílik a lakosság alkotó kezdeményezésének fejlesztésére, a dolgozóknak az állam irányításában és a szocialista haza építésében való részvétele további növelésére és elmélyítésére. * # * I. Marko pénzügyi megbízott beszámolója végén hangsúlyozta: Szlovákia költségvetési törvényének és költségvetésének előterjesztett javaslata a csehek és szlovákok testvéri szövetsége további megszilárdítását, Szlovákia gazdasági erejének szüntelen növekedését, kultúrájának fejlődését, lakossága életszínvonalának emelkedését bizonyítja. Kétségtelen, hogy Szlovákia dolgozó népe a Szlovákia költségvetéséről szóló törvényt örömmel és lelkesen fogadja. A Megbízottak Testülete nevében javasolom, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács hagyja jóvá Szlovákia 1957 évi költségvetési törvényjavaslatát és költségvetését.