Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-07 / 126. szám, kedd

PÁRTÉLET Sir A szövetkezeti mozgalom fejlesztésében a gazdasági eredmények mellett a politikai, szervezési és agitációs munka a döntő A szövetkezeti mozgalom szilárd és mély gyökeret vert falvainkon. Kerületünkben lényegesen megszilárdultak és fejlődésnek indultak az EFSZ-ek. A Banská Bystrica-i kerületben ez idén a kis- és középparasztok 16 községben alakították meg a földművesszövetkezetet. A szocialista nagyüzemi termelés előnyei a múlt évi beadási terv túlteljesítésében is megmutatkoztak, amiben döntő érdemük volt az EFSZeknek. De az elért eredményekkel nem elégedhetünk meg. Annál kevésbé, mivel az utóbbi időben lassúbbá vált az EFSZ-ek megalakításának üteme. A kerületben a szövetkezetek jó gazdasági eredményei sem tölthetnek el megelégedéssel bennünket, nem szabad abban a hitben ringatni magunkat, hogy ez önmagában elegendő a földművesek meggyőzésére. Igen, a szövetkezetek egyre javuló gazdasági eredményei megkön-mtik munkánkat, de a kommunistáknak szüntelenül tudatában kell lenniök annak, hogy minden új a régivel folytatott kemény harcban születik. Éppen ezért az új szövetkezetek megalakításához és a meglevők kibővítéséhez nélkülözhetetlen az állandó agitációs munka, amelyben a pártszervezetnek kell élen járnia. A kerület falvaiban a párt figyelmének központjában az a sürgős kérdés áll, hogy új EFSZ-eket kell alakítani, a meglevőket pedig szilárdítani kell. A nagyüzemi termelésre való átmenettel biztosíthatjuk csupán a mezőgazdasági termelés gyorsabb fellendülését. Az új EFSZ-ek megalakításával egyidejűleg sokkal hatékonyabban kell szerveznünk a földművesek között a tömeg politikai munkát. A politikai és szervező munkát a feladatok színvonalára kéli emelni, növelnünk kell a falvakon munkánk harcos jellegét, hatékonyságát és konkrétságát. A kerületben sok jól gazdálkodó földművesszövetkezet van, amelyekre joggal vagyunk büszkék. Ezeket az eredményeket azonban mindmáig nem tudjuk kellően felhasználni meggyőző érvként a kis- és középparasztok megnyerésére és többségi szövetkezetek megalakítására. A SZÖVETKEZETI MOZGALOM fejlesztéséért folytatott harcban politikai munkánkban számos hiányossággal küzdünk, amelyek éllen annak ellenére, hogy ismerjük őket, nem harcolunk elég hatékonyan és erélyesen. Még mindig nem értékeljük kellőképpen a munkás-paraszt szövetség kérdését. Egyes párttagok és a nemzeti bizottságok tagjai e szövetség kérdését a munkások és a szövetkezeti tagok közötti szövetségre szűkítik. Sok olyan kijelentés hallatszik, hogy akkor veszszük fel az egyénileg gazdálkodókat a szövetkezetbe, ha akarjuk. Az egységes földművesszövetkezetek egyes funkcionáriusainak gyakran aggodalmaik vannak, hogy ha jól gazdálkodó középparasztokat vesznek fel az EFSZ-be, meginog a szövetkezetben betöltött funkciójuk. Előfordul az is, hogy a szövetkezeti tagok ahelyett, hogy megnyernék az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat az EFSZ-be, s igyekeznének velük szoros kapcsolatot teremteni, kimondottan elszigetelődnek tőlük. A munkásparaszt szövetség ilyen értelmezésének nincs semmi köze pártunk politikájához. Pártunk szüntelenül hangsúlyozza, milyen nagy jelentőségű a munkás-paraszt szövetség. Ennek szilárdságán alapszik hazánkban a szocializmus végleges győzelme. Ezt a kérdést kerületünkben nemcsak politikailag kell hirdetni, hanem a gyakorlati életben meg is kell valósítani. Politikai munkánkban el kell érnünk azt, hogy a szövetkezeti tagok, a falusi pártszervezetek, a nemzeti bizottságok és a tömegszervezetek segítségével maguk is aktívan igyekezzenek megnyerni minden kis- és középparasztot a szövetkezeti tagságra. A földművesekhez barátságosan, mint egyenjogú félhez kell közeledniök. Ennek megvannak a feltételei a viski, kalondai, babínai és más EFSZ-ekben. Ez idén az EFSZ-ek építésében legjobb eredményeket a kékkői, krupinai, Nová Baňa-i, rimaszombati és más járásokban érték el. De még mindig nem sikerült legyőzni az egy helyben topogást a zvolení, ipolysági, Banská Štiavnica-i, poltári és breznói járásokban, ahol már hosszabb ideje nem alakítottak új EFSZ-et, sőt még a szövetkezeti földalap és taglétszám sem növekedett. Egyes járások miért értek el jó eredményeket a szövetkezetek fejlesztésében? Azért, mert a járási pártbizottságok céltudatosan irányítják a falvakra kiküldött aktivisták testületét. Rendszeresen értékelik, ellenőrzik munkájukat, tájékoztatják őket a járás problémáiról. A FALVAKON BEKAPCSOLJÁK AZ AGITÁCIÓS MUNKÁBA A? AKTÍVÁT, a nemzeti bizottságok funkcionáriusait, az üzemekben és a tömegszervezetekben dolgozó elvtársakat és a szövetkezeti tagokat. Közben nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a falusi pártszervezeteket és a nemzeti bizottságokat segítségben részesítsék és neveljék. A kékkői, rimaszombati, krupinai és losonci járási pártbizottság jól irányítja az alapszervezeteket. Például a Veľká Stracina-i EFSZ megalakításakor elsősorban a falusi pártszervezet és a nemzeti bizottság tagjait nyerték meg. A szövetkezet megalakításának kérdését több ízben megtárgyalták a párt taggyűlésein és a bizottsági gyűléseken, úgyhogy a párttagok nagy része, ismerte a feladatokat és aktívan harcolt azok teljesítéséért. így volt ez Ďurkovcében és . más községekben is. Az agitációt széles alapokon folytatják több községben egyszerre és a szükségletek szerint osztják szét az erőket, elsősorban azokat a községeket tartva szem előtt, ahol a szövetkezet megalakításának feltételei már megvannak. A kis- és középparasztok megnyerésére legjobb példa a szövetkezetben elért jő gazdasági eredmény, a szövetkezeti tagok anyagi jóléte. Ez győzi meg legjobban a földműveseket a szövetkezeti gazdálkodás helyességéről és előnyeiről. De a tapasztalatok szerint e? a kérdés nem mindig döntő abban, hogy a földműves belép-e az EFSZ-be. Például a kékkői EFSZ-ekben aránylag kisebb gazdasági eredményeket értek el, mint az ipolysági járásban. Mégis a kékkői járásban ez idén három új EFSZ alakult és rövidesen újabbakat létesítenek. Ezzel szemben az ipolysági járásban egyetlenegy új szövetkezet sem alakult, a meglevő EFSZ-ek taglétszáma és földalapja sem szaporodott. Pedig az ipolysági járásban néhány szövetkezet rendkívüli sikereket ér el. így van ez az ipolyviski szövetkezetben, ahol a múlt évben 37 koronát fizettek ki munkaegységenként, a természetbeni járandósággal együtt pedig 45-öt. Az FALUSI HÉTKÖZNAPOK ipolyviski szövetkezet a második ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti. Ez az összehasonlítás azt mutatja, hogy nem mindig a gazdasági eredmények a döntők abban, hogy az egyénileg gazdálkodó belépjen a szövetkezetbe, hanem politikai, agitációs és szervezési munka. Ezért falvainkon a párt munkájának előterében a nemzeti bizottságokban és a tömegszervezetekben "dolgozó kommunisták előtt az a feladat áll, hogy 1957-ben és 1958-ban AZ EFSZ-EK MEGALAKÍTÁSA TERÉN MAXIMÁLIS FEJLŐDÉST ÉRJENEK EL Ez a feladat abból ered, hogy azok az EFSZ-ek, amelyeket 1959-ben és 1960-ban alakítanak majd meg, nem lennének képesek a gyakorlatban biztosítani a mezőgazdasági termelés szükséges fejlődését. Ezért az EFSZ-ek alakításában egy pillanatra sem szabad lankadnunk, ellenkezőleg, munkánkat fokoznunk, javítanunk kell. A járásokban a munkát úgy kell irányítani, hogy az új EFSZ-ek alakítását az egész év folyamán rendszeresen szorgalmazzuk. Nem állja meg a helyét az az elmélet, hogy nyáron és tavasszal nem Lehet EFSZ-eket alakítani. Annak ellenére, hogy a földművesek már elvetettek, sok olyan munka van, amelyet közösen lehet végezni. Fontos, hogy az újonnan megalakított EFSZ-re megalakítása első percétől gondot fordítsunk. Segítsünk a szövetkezeti tagoknak a szövetkezet tagsága fejlesztésére vonatkozó egész évi tervek kidolgozásában. A termelést az éghajlati és gazdasági feltételek szempontjából folytassa a szövetkezet, hogy minél nagyobb hatékonyságot érjen , el. A szövetkezeti tagokkal meg kell tárgyalni, hogyan akarják biztosítani a szarvasmarha, sertés, baromfiállomány kiegészítését, az állattenyésztési termelés fejlesztése érdekében pedig a jó takarmányalapot. Segíteni kell a szövetkezeti tagoknak a munkaszervezésben, a jutalmazás szocialista formáinak bevezetésében. Nagyon fontos biztosítani azt, hogy az EFSZ-ek életének alapját a szövetkezeti alapszabályzat képezze. Hogy a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének feladatait teljesítsük, szükséges megjavítaríi a párt politikai, szervezési és agitációs munkáját. Vonatkozik ez a kerületi pártbizottságra és a járási pártbizottságokra is. Nagyobb segítséget kell nyújtaniok a falusi pártszervezeteknek. Az EFSZ-ek megalakítását a kommunisták, a nem zeti bizottságok és a földművesek ak tivitására kell építeni. Falvainkon munkánk még mindig kampányjellegű, nem rendszeres. Az EFSZ-ek megalakítása pedig rendsze res, céltudatos szervezési-politikai munkát követel. Megköveteli, hogy a falvakon a párt legjobb kádereit összpontosítsuk az üzemekből, amelyek képesek megmagyarázni a kis- és középparasztoknak, miért törekszik a párt az EFSZ-ek megalakítására. A falvakon végzett munka érdekében aktivizáljuk a Nemzeti Front minden szervezetét, hogy a szövetkezetek megalakításának munkájában, a fal vakon végzett meggyőző tevékenységben az üzemek, bányák és hivatalok minél több dolgozója vegyen részt. Juraj Šulek, a Banská Bystrica-i Kerületi Pártbizottság titkára. A minap betértem egjy pohár üdítő italra a Kórház utcai vendéglátó üzembe. Az üzemben rend, nyugalom és ragyogó tisztaság. Rajtam kívül három férfi tartózkodik a helyiségben. Odakint kellemes, igazi tavaszi napsütés, az utcákon mindenfelé hullámzik a nép, élvezik a ragyogó márciust. Hirtelen kivágódik a vendéglő ajtaja. Egy szolgálati körúton levő kéményseprő s egy korosabb „civil" billennek be. Mindkettőn észrevehető az alkoholmámor. Bizonytalan léptekkel, szinte tangózva mennek az egyik asztalhoz. Nagyokat kacagva, trágár viccekkel szórakoztatják egymást. Figyelem az arcukat, mozdulataikat. A kéményseprő azzal dicsekszik, hogy 58. esztendejét tapossa, barátja lefitymálva közli, hogy hozzá képest még csecsemő. (J)éLdál Pisuléylvs mindhárman vannak már A vendéglős, Turpinszky Mihály — nem túlságosan örvend vendégeinek. De azért megkérdezi, hogy mivel szolgálhat. — Két felet és két tízeset! — vágja ki a kéményseprő. A vendéglős arca hirtelen elkomorul. — Sajnálom, elvtársak, de nincs módomban szeszesitalt adni. — Micsoda?! — kérdi mindkettő egyszerre. — Amit mondtam, megmondtam' — Epp eleget ittak már!... — Ahhoz magának semmi köze!... — Ebben teljesen igazuk van. Üjabb vendég lép a helyiségbe. Az előbbi kettőhöz tartozik. Erősen csuklik és üdvözli beszeszelt testvéreit. — Képzeld, Lajos, a kocsmáros nem akar pálinkát adni! — süvít a kéményseprő hangja. — Attól mentse meg őt a csatai Mária! — mondja az új jövevény. — Nyugodjanak bele, .emberek, nem adok szeezes italt. Szódát, vagy málnát örömmel, de szeszt nem adok. — De hisz akkor maga szerencsétlen ember ... — Az lehet. — Maga így akarja teljesíteni az eladási tervet? így akar forgalmat kimutatni? Hul lesz a maga prémiuma? — Maguknál van az én jutalékom ... Menjenek szépen haza, de útközben vásároljanak ajándékot a családjuknak! Azon a pénzen, amit feleslegesen elherdálnának, vegyenek a "kerekeiknek kenyeret, ruhát. Mert nyakig tele szesszel! A három ember elcsendesedik. Bambán néznek egymásra. — Komolyan, nem ad ne künk pálinkát? — Nem!... Ha józanul betérnek hozzám, örömmel kiszolgálom magukat, de ittasan soha! A három „jóbarát" lefőzve, szótlanul elódalog. A vendéglő ablakán át fi gyeltem őket, Az utcán elváltak egymástól. A kéményseprő tényleg bement a péküzletbe. A másik kettővel később találkoztam az utcán. Hónvk alatt valami hentesárudul ballagtak Léva külvárosa felé. Megkönnyebült szívvel írtam le ezeket a sorokat. Bár mindennap írhatnánk országunk minden vendéglőjének és vendéglősének hasonló példájáról. Patyolat Sándor — ez a címe a nálunk is jól ismert Ovecskin szovjet író könyvének, melyet egy járásban szerzett élményeiről írt. Az olomouci kerület Iitoveli, jellegzetesen mezőgazdasági járásában jártunk a napokban. Az életszínvonal emelkedése iránt érdeklődtünk az állami takarékpénztárban. Megkérdeztük, mennyivel nőtt a betétállomány az utóbbi három évben. 1954-ben 3,803.133,70 koronával 1955-ben 8,995.873,75 koronával 1956-ban 10,910.838,92 koronával. Három év alatt, tehát a legutóbbi választások óta 191,23 százalékkal. Ehhez bizony nem kell sok magyarázat. Érdeklődésünket azonban ez nem elégítette ki. Tovább érdeklődtünk. Mennyi forgalom (bevétel) esett az állami és szövetkezeti üzletek hálózatában egy-egy lakosra? 1954-ben 1955-ben 1956-ban 3.741,54 Kčs 4.118,— Kčs 4.533,— Kčs Érdekes, örömteljes számok. Magukért beszélnek. De azért hozzáteszszük, hogy törvényszerű folyamat ez: Ha emelkedik az iparban és a mezőgazdaságban a termelés, ha nagyobb a termelés hatékonysága — márpedig mi következetesen erre törekszünk — törvényszerűen emelkedik a dolgozók életszínvonala. A litoveli járásban is, másutt is. JÖ SÁNDOR Tudósítások Szerkesztőségünkbe az utóbbi napokban különösen sok tudósító jellegű levél érkezett. Ezek közül egyeseket alább, másokat önálló cikként, vagy levélszemlénkben közlünk. Poór Gyula Komáromból NYOLCÉVES AZ IFJÚSÁGI FALU címmel küldött tudósításában ezeket írja: — Az Ifjúsági Falu alapjainak lerakását 1949. április 4-én 18 CSISZtag kezdte meg Zatyko elvtárs vezetésével. Ez a 18 CSISZ-tag azzal az elhatározással fogott munkához, hogy a mocsaras, terméketlen földet termővé teszi és korszerű, egységes földművesszövetkezetet alapít. A feladat nem volt könnyű. A környező lakóknak, de még az ott dolgozó munkásoknak is hihetetlennek tűnt, hogy a víz alatt álló terület egyszer termést fog hozni. Az akadályokat azonban leküzdötték és az elképzelésből valóság lett. 1950-ben új lakóházak építését kezdték meg. A közös gazdálkodás eleinte nehezen indult, most azonban már 29 korona jut egy munkaegységre. 17 tag autótulajdonos, motorkerékpár is van csaknek minden házban és nem ritkaság a televízor sem. — Most, amikor az Ifjúsági Falu fennállása 8. évfordulóját ünnepli, a tagok büszkék anyagi helyzetükre. Turányi elvtárs kijelentette, hogy amilyen egységesen gazdálkodnak, ugyanolyan egységesen lépnek majd az urnák elé a választásokkor. — Az évforduló megünneplése alkalmával elhatározták, hbgy a második ötéves tervet négy év alatt teljesítik és száz százalékra eleget tesznek a szövetkezeti kongresszus irányelveinek. GYŰLÉS SZEPSIBEN címmel Spisák István küldött tudósítást lapunknak, — A Szepsi Fogyasztási Szövetkezet küldöttei — írja levelében többek között — április 7-én tartották a járás székhelyén a Fogyasztási Szövetkezetek gyűlését. A gyűlésen a jelenlevők figyelmesen hallgatták Csáii elvtársnak, a Fogyasztási Szövetkezet elnökének politikai és gazdasági beszámolóját, mely az életszínvonal emelkedését bizonyította. 1956-ban üzleteinkben pl. 70%-kal több rádiót, 43%-kal több motorkerékpárt, 400,0kal több ruhaneműt, 380/

0-kal több lábbelit, 60%-kal több építkezési anyagot, 600/

0-kal több varrógépet, 60%-kal több porszívót és 36%-ka

1 több bútort adtunk el, mint 1955-ben. Ezek a számok önmagukért beszélnek. — A küldöttek örömmel fogadták az 1956-os év gazdasági eredményeinek beszámolóját, valamint az ennek alapján kiosztásra kerülő részesedés megszavazását. A szepsi járásban most kerül először sor jutalékosztásra a fogyasztási szövetkezetekben. — A küldöttek gyűlését Csáji elvtárs fejezte be. Megköszönte a jelenlevők felszólalásait és az újonnan megválasztott igazgatóiság nevében ígéretet tett, hogy a Szepsi Fogyasztási Szövetkezet 1957. évi tervét december 20-ig minden mutatóban teljesíti. Vajányi Láezió buzicai levelezőnk tudósításának HANGSZÓRÓK A VONATBAN címet adta és többek között ezeket írta: — A csécsi állomáson zene hangjai hallatszottak a vonatból. A felszállásnál láttuk, hogy a kocsiban hangszórók vannak, amelyek kellemes hangulatot teremtettek az utazók között. Az utazók nevében ezért köszönetet mondok a kassai CSD alkalmazottainak, akik a vonatokba beszerelték a hangszórókat. Egyben szeretném őket megkérni, használják ki a hangszórókat a választási időszak előtt a választások jelentőségéről szóló előadásokra. így kettős eélt szolgálhatnak. Szórakoztathatják és nevelhetik az utazókat. FURCSA TÉVEDÉS. Ezt a tudósítást Sajógömörről kaptuk és Kovács István írta' — Sajőgömörbe Tomalja felől műút vezet — írja levelezőnk —, melynek hossza 2800 méter. Az út javítását most fejezték be. Sajnos, szomorúan látjuk, hogy az utat nem teljesen, hanem csak 2080 méter hosszúságban javították meg. Mi történt tulajdonképpen? Az illetékes szervek, melyek az útjavítást tervezték, egyszerűen „elírták" a számokat és így lett a 2800 méterből 2080 méter. A sajógömöri szövetkezeti dolgozók és a lakosság kérdi: — Mi történne, ha mindenütt ilyen „elszámításokkal" intéznék az ügyeket? Fördös Kálmán, PETŐFI-EST PERBETÉN címmel tudósítja lapunkat. — Köznap volt — írja —, de zsúfolásig megtelt a perbetei mozi helyisége, ahol a 8-éves iskola tanítói és tanulói nagy sikerrel adták elő Petőfi Sándor, a halhatatlan nagy magyar költő és forradalmár legszebb költeményeit és népdalait. A költő életét és munkásságát Szarka Júlia tanítónő ismertette. — A tartalmas műsorért a lakosság megelégedését fejezte ki. Többen kérték, hogy a ritkaságszámba menő, a lakosság által kevésbé megszokott irodalmi esték megrendezését a falviakon se hanyagolják el. HÁROM HlR. Ezeket a híreket Sólyom László losonci levelezőnk írta: — A Rappi Egységes Földművesszövetkezet állatainak gondozói — Bojtár István, Bolyos Dóra Imre, Egri József és Kónya János — ez év első negyedévében szép sikereket értek ei. Elsősorban nekik és Ferencz János sertésgondozónak az érdeme, hogy a rappi szövetkezet a tervezett 64 000.— koronával szemben az első negyedévben 156 000.— koronát vett be. A rappiak emellett tervezett kiadásaikat 108 000.— koronáról 101000— koronára csökkentették. — A március 8-i nemzetközi nőnap alkalmából a patakalji nők kötelezettséget vállaltak, hogy hozzájárulnak községük szépítéséhez, a mezőgazdasági termelés növeléséhez, valamint a dolgozók jobb ellátásához. A patakalji nők községük rendezésénél máris 668 brigádórát dolgoztak le és nagyban segítségére voltak a szövetkezetnek, valamint a földműjteseknek, hogy beadási tervüket tejI bői 200%-ra, a többi termékekből ' pedig 100%-on .felül teljesíthessék. — A Banská Bystrica-i kerületben — írja Sólyom László harmadik hírében — a választás előtti kampányban 167 kultúregyüttes működik, amelyek 1957. március 31-ig 448ször tartottak előadást. A kiadót* statisztika szerint a kékkői járásbair 33, a losonci járásban 29, a Banská Bystrica-i járásban 18, a breznói járásban 12, a Nová Baňa-i járásban 11, a hnúšťai járásban 10 együttes működik. A fellépéseket véve tekintetbe a losonci járás van az élen. Itt már 102 fellépés volt március 31-ig. A losonci járás után a Banská Bystrica-i járás következik 69, majd a kékkői 50, a breznói 38, a hnúštai járás pedig 37 előadással. Farkas Sándor FALUSZÉPlTÉS címmel küldött levelében így számol be: — A faluszépítési akció feléledt Felsőpatonyban is. A helyi nemzeti bizottság és az egységes földművesszövetkezet vezetősége elhatározta, hogy az utakat és a házak táját — karöltve a falu lakosságával — rendbehozzák. A traktorosbrigád sem maradt ki az akcióból. Már a kora reggeli órákban megkezdődött a kőhordás az utak rendbehozására. A sáros utcák eltűntek. De ez csak az első lépés volt. A tervek szerint még sok a munka. Új kultúrház is épül, s tervbe vették egy új áruház építését is. A terv keresztülvitele eleinte nehézségekbe ütközött, mert a kultúrházat és az új áruházat a jelenlegi futballpálya helyén akarják építeni. A nehézségeket azonban megoldották.