Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-06 / 125. szám, hétfő

^tX>DQOOGOOOQOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX}00000000000000(X3 I tiüsmk mudm gazdr^sáfa a mp \

mét KIS RÉSZEK A NAGY TERVEKBŐL Böngészés a rimaszombati járás régi és új akciótervében MÁR NEM AZ ÉHSÉG VIDÉKE Három évvel ezelőtt amikor szintén választásokra készült az ország népe, a rimaszombati járásban is gyorsan híre futott annak, milyen nagy tervekkel állnak a jelöltek a választók elé. Voltak olyanok, akik kézlegyintéssel fogadták, mondván: nehogy túl sokat markoljunk és keveset íogjunk. Persze az ilyen kételkedők, hitetlenek jóval kevesebben voltak azoknál, akik bíztak a nép jelöltjeiben, s tudták: a népi demokráciában, ahol a nép az úr, semmi sem lehetetlen és a nép közös ereje, összefogása, a szorgalmas munka meghozza a maga gyümölcsét. Most, hogy visszatekintünk, és három év, távlatából vizsgáljuk a helyzetet, örömmel állapíthatjuk meg, hogy — kisebb hibáktól eltekintve — a rimaszombati járás is mérföldes léptekkel haladt előre a fejlődés útján. A járás mezőgazdasági jellegű lévén, néhány szemléltető adatot hozunk fel annak bizonyítására, hogy ez alatt a pár év alatt milyen változás ment végbe a falvakon. Az, hogy tijbb mint 2000 földműves már a földművelés helyesebb formáját, a szövetkezetet választotta, magában véve is fényes bizonyítéka a falusi kommunisták, a helyi nemzeti bizottságok jó munkájának. S azzal, hogy a járás falvaiban egyre többen lépnek a szövetkezés útjára — a múlt év második felében kilenc új szövetkezet alakult — nemcsak a dolgozó parasztság életszínvonala állandó emelkedésének a lehetősége teremtődik meg, hanem népgazdaságunk szempontjából is nagy ennek a ténynek a jelentősége. Nem szükséges bővebben beszélni arról, hogy a közös gazdálkodásban milyen fontos szerepet töltenek be a traktorállomások, de nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a járás EFSZeiben a hektárhozamok egyre kedvezőbb növekedése a traktorosok, a gépek jó munkáját dicsérik. Az utóbbi évben következőképpen alakultak a hektárhozamok járási átlagban: búza 18 mázsa, rozs 16, árpa 17, zab 16, kukorica 22 mázsa. Ezeket a hozamokat nemcsak a szövetkezetek terméseredményei alapján számítottuk ki, hanem benne foglaltatnak az egyéniek terméseredményei is, melyek jóval kisebbek a szövetkezetek terméshozamainál. A jövőben mindent el kell tehát követni, hogy a járásban a már meglevő szövetkezetekbe egyre több dolgozó paraszt lépjen be és új szövetkezetek alakuljanak, hiszen a gépek erejét a kis parcellákon nem lehet olyan gazdaságosan kihasználni, mint a nagyüzemi gazdálkodásban. Igaz, a terméseredmények ilyetén való alakulásában nemcsupán a gépi erő játszott nagy szerepet. Hozzájárult ehhez az is, hogy a szövetkezetekben sokkal jobban jnűvelik a földet, alkalmazzák az új módszereket, bőséges mennyiségű műtrágyát használnak fel. 1954-ben a járás EFSZ-ei 293 vagon műtrágyát szórtak el a földekre, 1957-ben már 410 vagon műtrágya fogyott el. Az egyénileg gazdálkodó parasztok e téren is példát vehetnének a szövetkezetektől. Nem az a célja ennek az írásnak, hogy csupán a falu életéről adjon számot, hiszen a rimaszombati járásban sok minden történt három év alatt, sok minden megvalósult azokból a tervekből, melyekkel a jelöltek a vá- I vetkezet lesz, hiszen csak ezen az úton lasztók elé álltak. Annyit azonban meg biztosíthatják, hogy 1960-ig a hektárkell mondani, hogy azokban a falvak ban, amelyekben már mély gyökeret eresztett a szövetkezeti gazdálkodás gazdag gyümölcsöt termő fája, sokat változott az élet. Üj, hatalmas gazdasági udvarok létesültek, korszerű istállókkal, a munka megkönnyítésére modern gépekkel. S hogy milyen nagyméretű az az építkezés, azt legjobban bizonyítja ez az összehasonlítás: 1954ben a szövetkezetek beruházási építkezéseire két és félmillió koronát fordítottak, 1956-ban az erre a célra fordított összeg már 11 millió koronát tett ki. A járás lakossága anyagi és kultúrális" életszínvonalának emelkedését mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1954-ben az üzletekben 13 millió korona értékű áirut vásároltak, a múlt évben már 17 millió korona értékű árú fogyott el. Az elmúlt három év alatt 6 kultúrház épült a járásban, s több helyen átalakítással építették át régi épületeket kultúrhelyiségekké. A járás székhelyén 121 lakásegység épült, a magánépítkezés keretében is számos családi ház épült. Lényegében véve tehát nem volt okuk a kézlegyintőknek a kételkedésre, hiszen ha volt is elmaradás, ha nem is valósult meg a terv teljes egészében, a felhozott eredmények azt bizonyítják, hogy a rimaszombati járás sok mindent kapott a népi demokráciától. Sorolhatnánk tovább is az eredményeket, hiszen sok falu kapott villanyt, új utat, autóbuszt, helyi hangszórót, üzletet, iskolát, s nincs a járásnak talán egy faluja sem, amelyben ne épült volna új családi ház. De hadd nézzük meg, milyen a jövő terve, ragadjunk ki néhány részecskét az akciótervből. Sző volt már róla, hogy a járás mezőgazdasági jellegű, így érthető, hogy az akciótervben is a fősúly a mezőgazdasági termelés fokozására nehezedik. A terv legfontosabb pontja: 1960-ig a járás minden falujában szöhozamok az 1957-es évvel szemben gabonából 32,5 százalékkal, kapásokból 28 százalékkal, takarmányból pedig 37 százalékkal növekedjenek. A nagy termés biztosításáért folyó harcban arra is gondolnak, hogy jó termőfölddel bővítsék az eddigi földterületet. A Macskás és a Balog patak, valamint a Rima szabályozásával 3000 hektár, növénytermesztésre alkalmas jó földet nyernek. Az állattenyésztési termelés hasznossága érdekében előtérbe helyezik a takarmány termesztését, különösen a kukoricatermelésre fordítanak nagy gondot, A terv szerint 1960-ban el akarják érni hektáronként (morzsoltan) a 30 mázsás átlagot. Óriási összeget fordítanak a jövőben újabb mezőgazdasági épületek elkészítésére. A falvak szocialista átépítésével természetesen növekszik a lakosság anyagi és kulturális színvonala, igénye. A tervben erre is gondoltak. Csupán kultúrházak építésére a jövőben csaknem 4 millió koronát fordítanak. Ugyancsak milliókat irányoztak elő új üzletek építésére. Sok iskola épül majd e járás falvaiban. Erre a célra is több mint 3 millió koronát állapít meg az akcióterv. Magában a járás székhelyében is megjavítják a lakosságnak gyújtott szolgálatokat. Oj áruházakat rendeznek be, valamint szállodát és turista szállót építenek. Nehéz volna ilyen rövid írás keretében részletesen foglalkozni azokkal a nagy tervekkel, melyek megvalósulásra kerülnek. De ez a néhány számadat is biztosítéka annak, hogy a választások napján minden dolgozó bátran adhatja le a szavazatát a Nemzeti Front jelöltjeire, hiszen ha nyitott szemmel jár, meggyőződhetett róla, hogy a nép választott szervei, a nemzeti bizottsági tagok az elmúlt választási időszakban is tudásuk legjavát adva, a nép segítségével mindent elkövettek a nép jobb életének érdekében. Méry Ferenc A bfcan az időben, mikor a fasizmus fekete felhői tornyosultak hazánk felett, hallani lehetett Somorja népének hangját, mely munkát és kenyeret követelt. Különös volt a nép, különös volt a vidék. Egyes szlovákiai szociológusok — falukutatók — „Viharsarok" néven emlegették Somorját, ahol sok volt az úri föld, sok a proletárgyerek és mégis kevés, nagyon kevés volt a kenyér. 1939-ben jöttem össze először somorjakörnyéki magyar parasztifjakkal, amikor is átképzésre vonultak be a hadseregbe. Április közepén, mikor még meglehetősen hideg volt az idő, szalmakalapban, kék lenkötényben — és nagyon gyakran mezítláb vonultak be a somorjakörnyéki kommencióscselédek fiai. Hej, de sok volt akkor az úri betyárság, és az úr!... Gróf Pongrácz, Benyovsky, Wiener Welten, Suchánsky, Rázgha, Dr. Kuchta és a többi nagyságos, méltóságos és kegyelmes urak, akik csak messziről látták és ismerték a somorjai zsíros termőföldeket és azok rabszolgáit, a nincstelen „büdös parasztot!" Aztán fordult egyet a történelem kereke és szabadságot hozott vörös hadsereg. Szabadságot és földet kapott a nincstelen paraszt és új életet kezdett. Az új, szabad életnek megvannak az eredményei. Míg a járásban a szövetkezeti kereskedelem 1954-ben 77 millió forgalmat ért el, 1955-ben 93 millió volt a forgalom és 1956-ban elérte a 100 és félmilliót. A járás falvaiban elfogy mindenféle jó minőségű hálószobabútor, mindenfajta villanymosógép, állandó a keresMit kap Stará Ľubovňa az űj választási időszakban k PRESOVI KERÜLET legészakibb | huzamosan ukrán osztályokat létesítejárása Stará Ľubovňa. A múltban elhanyagolt járás napról napra fejlődik. Épül, szépül. Az elmúlt választási időszak alatt kitűzött tervek alig valósultak meg, s máris újak születnek, ami ugyancsak munkát ad az új NB-ok tagjainak. Ez azonban nem okoz nekik gondot, mert a három év gazdag tapasztalatai után sokkal biztosabban és merészebben látnak a célkitűzések megvalósításához. Ma nemcsak ígérnek, hanem cselekednek. De nézzük meg, hogy mire készülnek a járásban. Az iskolák építése terén 1960-ig pótolni akarják a hiányosságokat. Az elkövetkező választási időszakban 5 nyolcéves középiskolát építenek a járásban. A Stará Ľubovňa-i 11-éves iskolát további tantermekkel bővítik, ahol párKiérdemelte munkatársai megbecsülését Nehéz lenne a haladás három évi eredményeiről részletesen beszámolni. Nagy tervek valósultak meg Kassának a Csermelyvölgy felé eső részén. Milliókat áldozott népi demokratikus rendszerünk arra, hogy a város dolgozói jobb életkörülmények között éljenek. Több mint kétezer lakás épült fel, szabályozták a Csermely-patako,t, felépült a pionír-vasút s most dolgoznak az öntudatos munkabrigádok a népstadion földmunkálatain. A városrendezés és szépítés akciója sok szép eredményt hozott, a dolgozók családi házak építéséhez telket és anyagot, kaptak. Nem kis része van ezeknek az eredményeknek elérésében Helena Klemovának, a kerületi nemzeti bizottság A Ü

J SZÖ 1957. május 6. tagjának. Az ő választókerülete volt Kassának ez a része. Helena Klemová a villanyerőművek elosztóüzemeinek járási központjában dolgozik, ő a tervezőosztály vezetője. Felelősségteljes munkaköre van, de lelkesen és lelkiismeretesen végzi feladatát. S még nagyon sok mindent az üzemben és az üzemen kívül. Ő a kerületi építkezési bizottság titkára, büntetőbizottsági tag, gyűléseken, aktívákon vesz részt. Mindenütt becsülik, szeretik. Iparosszülők gyermeke. Munkásnő volt, nyomdában, sodronykötélgyárban dolgozott a tőkés világban. A felszabadulás óta — a villamosművekné! van, ahol munkatársai megbecsülését vívta ki. Jól ismeri az embereket, tiszteli, becsüli őket. Tudja, hogy közös erőfeszítéssel nagy dolgokat tudnak elérni, s azt is tudja, hogy pártunk olyan úton vezet, amely lehetővé teszi nagyszerű terveink megvalósítását Választói is érzik, hogy jelöltjüknek szívügye a dolgozók gondja, öröme. Ezért jelölték ismét a kerületi nemzeti bizottság tagjává, a 25-ös választókerületbe. (m) nek. A „Z" akció keretén belül négy új nemzeti iskolát építenek. Még eb ben az évben átadnak két iskolát rendeltetésének. A kultúrélet további fejlesztése érdekében az idén megkezdik két kultúrház építését és 1958-ban négyet. A szociális és egészségügyi szolgálatban ugyancsak komoly feladatokat tűznek ki. Ezen a fontos szakaszon befejezik a kórház építését a járási székhelyen. A lakásépítkezés terén — annak ellenére, hogy az elmúlt évben 30 lakásegységet adtak át rendeltetésének — még mindig hiányosság mutatko zik. A távlati tervek, valamint a jóváhagyott költségvetés szerűit 1960ig 120 lakásegységet építenek, az állami lakásépítési alapból pedig további 72 lakásegységgel bővítik a lakások számát. A falvakban is sok családi ház épül. A lakosság részére nyújtott szolgáltatás nagyobb méretű bővítése érde kében új csavarkészítő-üzem épül a járásban. Az üzem építését a jövő évben kezdik meg Befejezik továbbá a Podolinec— Orlov Plavec-i vasútvonalat és több új útszakasz építését valósítják meg. Az új választási időszakban további autóbuszvonalakkal bővítik a forgalmat. Számos üzlethelyiséget, HNB-hivatalokat, sportpályákat, tűzoltószertárakat, tejgyűjtőállomásokat, autóbuszvárótermeket létesítenek s folyamok szabályozását, hidak építését vették még tervbe. S végül 1960-ig megvalósítják a járás 100 százalékos villamosítását. Mindezek mellett nagy súlyt he Iyeznek a mezőgazdasági termelés növelésére is, amelyet általában 44,6 százalékkal fognak növelni, ebből a növénytermesztésben 43,3, az állattenyésztésben pedig 46,3 százalékos emelkedést terveztek. Hogy ezt megvalósíthassák, szorgalmazni fogják újabb szövetkezetek megalakítását és a meglevők kibővítését. -kilet a házi önműködő vízvezetékekben, rádióvevőkészülékekben, nem beszélve arról, hogy a járás falvaiban, főleg a szövetkezeti tagoknál, több száz motorkerékpár van, kezdve a kétezer koronás Pioniertől, egészen a nyolcezer koronás Jáváig. Ha összeszámolnánk az új családi házakat, melyek 1948 után épültek, könnyen megállapíthatnók, hogy ennyi új épület nem épült az utolsó 50 évben, nem beszélve a berendezésekről, új bútorról, rádiókról, televízorokról. - Ami az élelmiszereket illeti, óriási a cukor-, rizs-, kávé-, tea-, bor- és sörfogyasztás is. A cukorka, finom csokoládé, elsőrendű sajtok, szardiniák, cukrászsütemények fogyasztása olyan méreteket öltött, hogy gyakran komoly gondokat okoz a szövetkezeti kereskedelem dolgozóinak, hogyan biztosítsák a szükségletek kielégítését. I

lyen az élet ma a somorjai járásban. Ez az eredménye a munkásosztály tízéves uralmának. Ez a gyümölcse a Kommunista Párt helyes politikájának a múltban elhanyagolt magyarlakta területeken, hol ma gazdaságilag, politikailag és kulturális szempontból teljesen egyenjogú a magyar és szlovák dolgozó. Ezért és semmi másért nem 'fitás, hogy a somorjai járás szövetkezetesei és egész dolgozó népe egyöntetűen, egy emberként megy május 19-én a szavazóurnák elé, ahol a Nemzeti Front jelöltjeire, a békéért, falvaink és városaink további felvirágoztatásáért, dicső Kommunista Pártunk további győzelméért és a felszabadító Szovjetunióval való örök barátságért és szövetségért fog szavazni. JUNÁK MIKLÓS a somorjai szövetkezeti kereskedelem dolgozója. ^^mmSmMká immáw§m? Vannak még ma ís olyanok, akik a „régi arany időkről" álmodoznak. Akadnak a mostani választások előtt is idősebb nemzedékből, akik azt állítják, hogy az első Csehszlovák Köztársaságban jó demokrácia volt. Ezért szükséges a fiataloknak és azoknak, akik már nem emlékeznek vissza az akkori választási gyakorlatra, felújítani emlékezetüket, illetve felvilágosítani őket. Már 1923 őta megmutatkoztak köztársaságunkban azok a törekvések, hogy felújítják az Osztrák-Magyar Monarchiában jól bevált választási módszereket. A kormány 20—22 millió koronát osztott szét 5 pártja között a választók megvesztegetésére. így pl. a Banská Bystrica-i választókerületben a Nemzeti Demokrata Párt titkársága 80 000 koronát és 2 autót kapott a választási kampány céljaira. Más módon is igyekeztek mézes madzaggal csalogatni a választókat. Az agrárok Losoncon cukrot és bort osztogattak, a keresztényszocialisták röpcédulákba csomagolt szappant, a Hlinka-pártiak cigarettát és cukorkát adtak a választóknak, a községi választások folyamán sok helyen rábeszélték a községeket, hogy választások nélkül, megegyezés alapján legyenek kinevezve a községi képviselőtestületek, vagy pedig kijelentették, hogy a választások egyszerűen elmaradnak. Ily módon Szlovákia 3070 községéből 2000 községben nem voltak választásoki Gyakoriak voltak az egyéb választási visszaélések. A kékkői járásban a jegyző parancsára csak a 26. életévüket betöltött lakosokat engedték a szavazóurna elé. Másutt elrendelte a jegyző, hogy a választók csak egy szavazólapot hozzanak magukkal, amelyikkel választanak. Több ezer választót felszólítottak, hogy három napon belül mutassák be állampolgársági bizonyítványukat, tudva, hogy ezt a bizonyítványt ilyen rövid idő alatt nem lehet beszerezni. Másutt a ki nem kézbesített szavazóigazolványokat lopták el a választóhelyiségből. Nem segített azonban sem a terror, sem a csalás és a különféle „demokratikus" módszerek sem. A' választásokból minden terror ellenére — Szlovákiában a kommunisták jó eredménnyel kerültek ki. Milyen volt az életszínvonal? 1920 és 1925 között a reá!b*r"k több mint 50 százalékkal cs'ikk'-nt !< mivel az árak 9—10-szeresére növekedtek, a béreket azonban csak 4—5-szörösére emelték. Szlovákia a kivándorlás és munkanélküliség országa lett. A burzsoázia számos gyárat állított le, beszüntette például a korompai, a tisovcei és a podbrezovai nagyolvasztókat, leszerelte a bratislavai Klinger-gyárat és Csehországba vitte. Csehszlovákia népének nagy része napról napra egyre jobban felismerte a csalárdságot és ráeszmélt arra, hogy csupán a kommunisták harcolnak komolyan a dolgozók kenyeréért és szabadságáért. Milyen volt a burzsoázia alkotmánya? A burzsoá alkotmány biztosította ugyan a személy és az otthon sérthetetlenségét, a kommunisták azonban sohasem tudták, mikor tartóztatják le őket, vagy mikor végeznek náluk házkutatást. Ámbár az alkotmány a *?abad meggyőződés jogáról beszéli, a kommunistákat munkaadóik mégis kidobálták állásaikból. Az alkotmány sajtószabadságáról beszélt, a kommunista lapok mégis állandóan fehér oldalakkal jelentek meg. A kommunista sajtót pedig sokszor tiltották be, vagy kobozták el az alkotmánnyal ellenkező rendeletek alapján. Egyesülési és gyülekezési jogot hangoztatva, a burzsoázia a gyűlésező munkások közé lövetett. A véres mérleg Az első Csehszlovák Köztársaság a pénzmágnások köztársasága volt, akikből a nyereség utáni vágy kiölt minden emberi érzést. 20 év alatt (1938-ig) negyvenkétszer lőttek a munkásokra és szegény parasztokra. A véres mérleg: 78 megölt dolgozó, a sebesültek százai, az éhező s a '"t-gségekbői pusztuló árvák tömege. a-t