Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-04 / 123. szám, szombat

M. G. Pervuhint középgépipari miniszterré nevezték ki Moszkva (ČTK) A TASZSZ tudósítása szerint a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Mihail Georgijevics Pervuhint, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesét középgépipari . miniszterré nevezte ki. Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának irányvonalai a munkastílus megjavítására Canessben megnyitották a X. Nemzetközi Filmfesztivált Cannes (ČTK) — A dél-franciaországi Cannesben május 2-án megkezdődött a X. Nemzetközi Filmfesztivál, amely május 17-ig tart. Az ünnepélyes megnyitáson Csehszlovákiát A. M. Brousil professzor, a csehszlovák küldöttség vezetője és Jirí Marek, a Csehszlovák Állami Film központi igazgatója képviselte. Az idei cannesi nemzetközi filmversenyben 31 ország 31 egész estét betöltő és 27 rövid filmet mutat be. Ceylon, Costarica és Libanon első ízben vesznek részt a fesztiválon. A Panama-csatorna Panamáé London (ČTK) — A Times félhivatalos angol lap közölte Ariasnak, Panama londoni követének nyilatkozatát, aki elítélte Dulles államtitkár azon állítását, hogy az USA állítólag szuverén tulajdonosa a Panama-csatorna térségének. Arias megjegyezte, hogy Panama ugyan elismerte az USA egyes jogait a csatorna építésével, igazgatásával és ellenőrzésével kapcsolatban, azonban erről a területről sohasem mondott le. Fegyveres összetűzés Honduras és Nicaragua között New York (ČTK) — A nyugati hírügynökségek tudósítása szerint Honduras és Nicaragua közép-amerikai köztársaságok között fegyveres összetűzésre került sor. Nicaraguai katonai egységek megtámadták Mocoron városát, amely Honduras területén a határtól 30 kilométer távolságban fekszik. A nicaraguai csapatok támadását a hondurasi hadsereg visszavetette és a betolakodókat kikergette az országból. Managuayi és tegucigalpai jelentés szerint mindkét részről nagy az áldozatok száma. Nyugati hírügynökségek közlése szerint az öss*£tűzés oka az, hogy a megtámadott területén kőólajra bukkantak. A „Zsenminzsipao" május elsejei számában közölte Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának a munkastílus megjavitásara vonatkozó irányelveit. Az irányelvek a többi között így hangzanak: Kína a forradalom időszakából a szocialista építés korszakába lépett és most van éppen az új átalakító nagy változások közepén. A társadalmi kapcsolatok lényegükben megváltoztak és velük együtt megváltozik az emberek gondolkodása. Hogy pártunk és a munkásosztály jobban tudja továbbra is vezetni a társadalom átépítését és az új társadalom felépítését, jobban mozgósíthasson minden pozitív tényezőt, egyesítsen minden embert, a negatív erőket pozitív erőkre változtassa és küzdjön az új szocialista haza építéséért, elsősorban önönmagát kell átnevelnie. A pártban azonban van sok olyan elírtárs, aki nem érti vagy nem teljea mertékben érti meg ezt az új helyzetet és a párt új feladatait. Mivelhogy a párt országos viszonylatban qiár elérte a vezető helyzetet és a széles tömegek támogatását, egyes elvtársak gyakran alkalmazzák a problémák megoldásában az adminisztratív utasítások módszereit és egyes kevésbé fejlett egyének gyakran megszokták a régi társadalmi rendszer kuomintang munka-stílusát és úgy vélik, joguk van egyes kiváltságokra és gyakran a tömegekre nyomást fejtenek ki. Az elmúlt néhány évben pártunkban újból kifejlődött a bürokratizmus, a szektásság és szubjektivizmus, a mi.a tömegektől és a valóságtól való eltávolodásban nyilvánult meg. Kína Kommunista Pártjának Központi Bizottsága ezért úgy véli, hogy „kiindulva az egységre való törekvés és azon elhatározás elvéből, hogy bírálattal és önbírálattal új alapon új egységet érjünk el", az egész pártban ismét meg kell valósítani a munkastílus javításának általános és mélyreható mozgalmát a. bürokratizmus, a szektásság, a szubjektivizmus ellen, fokozni kell az egész párt marxista ideológiai színvonalát és megjavítani a munka stílusát, hogy megfeleljen a szocialista átépítés és a szocializmus építése szükségleteinek. A munka-stílus javításának ezen mozgalmát Mao Ce-tung elnök két beszámolójában foglalt utasítások alapján kell irányítani. E javítási mozgalom fő tartalmát a nép kebelében uralkodó ellentétek helyes megoldása kérdésének kell képeznie. A munka-stílus javítása mozgalmának kibontakozásával egyidejűleg a pártban propagálni kell azt, hogy valamennyi fokú pártszervezet, adminisztratív és katonai alakulat élenjáró munkaképes vezetői idejük legnagyobb részét a fizikai munkában való részvételnek szenteljék, a munkásokkal és parasztokkal együtt. Tovább kell építeni a vezető párt- és állami dolgozók szellemi és fizikai munkája ^egybekapcsolásának rendszerét. A munka-stílus javításának tervbevett mozgalmának össze kell kapcsolni a mozgalom kibontakozását a munka javításával és a nép körében fennálló ellentétek konkrét megoldásával. Ollenhauer ismét az atomfegyverek ellen Május 2-án, ugyanabban az időben, amikor a Bonn melletti Godesbergben megkezdték az Északatlanti Tömb tanácsának ülését, E. Ollenhauer, Németország Szociáldemokrata Pártjának elnöke a sajtó képviselői előtt felszólította K. Adenauer kormányát, ne szerelje fel a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekkel. A DPA hírügynökség tudósítása szerint Ollenhauer kijelentette, „Németország Szociáldemokrata Pártja elvárja, hogy a szövetségi kormány május 10-én a szövetségi parlament vitájában e kérdésekben konkrét álláspontot foglal el és világos nyilatkozatot tesz." Ollenhauer az újságírókkal folytatott beszélgetés során rámutatott lord Ismaynak, a NATO főtitkárának vasárnapi nyilatkozatára arról, hogy állítólag a NATO egyetlen tagállamát sem kényszeríthetik, hogy megengedje területén az atomfegyverek elhelyezését. Ollenhauer utalt arra, hogy Ismay ezen kijelentése teljesen megdönti von Brentano bonni külügyminiszter nyilatkozatát, aki ezzel ellentétben azt állítja, hogy „a NATO határoz az egyes tagállamok atomfegyverzetéről" és hogy a szövetségi kormány „nem szegheti meg ezt a határozatot." Északi szomszédunk, a baráti LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG Északi szomszédunk, a Lengyel Népköztársaság területe több mint 2 és félszerese hazánknak (311 730 négyzetkilométer), 'lakóinak száma 24 762 502. Fővárosa a 760 000 lakosú Varsó. Lengyelországban élnek még németek, ukránok, fehér oroszok, csehek és szlovákok is. Az Odera és a Nissa vidékén már a X. században megalakult szláv törzsekből az első lengyel állam. A királyok és a nemesség viszályai, hadi vállalkozásai és a jobbágyok kegyetlen kizsákmányolása meggyengítette az országot, úgyhogy a XVIII. században a szomszédos poroszok, osztrákok és oroszok zsákmánya lett. A lengyel hazafiak szabadságharca eredménytelen maradt és csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hozta el Lengyelországnak az új önállóságot. De a nemzet igazi szabadságát a második világháborúban a fasizmust leverő felszabadító szovjet csapatok hozták el. Európa legnagyobb népi demokratikus országa azóta a szocializmust építi. Széljegyz

etünk: Börtönrács és sajtószabadság M

ilyen a sajtószabadság értéke? Ezt a kérdést boncolgatják az amerikai újságírók már 1780 óta, amikor az új köztársaság megalakítói a sajtószabadság ezen alapelvét az ország alkotmányába foglalták. Sokan elgondolkoztak erről a börtönben. Börtönre vetették őket, mert ragaszkodtak ahhoz a jogukhoz, hogy a való tényeket közöljék, amelyeket gondosan gyűjtöttek össze, tekintet nélkül az országban uralkodó körök pénzügyi, vagy egyéb érdekeire. A békés együttélés hívei és a hidegháború szervezői között fennálló konfliktus mostani eseménydús napjaiban az Amerikai Egyesült Államok népe különösen áhítja a valóságot. Elsősorban tudni akarja, mi történik a valóságban a szocialista világban. Azonban az USA külügyminisztériuma arra törekszik, hogy az amerikai népnek előírja, mit szabad és mit nem szabad olvasnia, különösen Kínáról. Vegyük csak azon három amerikai újságíró példáját, akik nemrégen látogattak Kínába. Elfogadták a kínai kormány meghívását, hogy Kínába látogassanak és kívánságuk szerint megtekinthessenek bármit és utazhassanak bárhová — más szóval, hogy tényeket állapítsanak meg az újságírói hivatás hagyományos szokásai szerint. Azonban Washington dühödten megtorló intézkedésekkel fenyegette meg ezeket az újságírókat. Csupán az a hatalmas tiltakozó mozgalom, amelyben még a kommunistaellenes irányzatú újságírók és kiadók is nagy számban részt vettek, akadályozta meg a kormányt abban, hogy a három újságírót visszatérésük után börtönre vettesse. Azonban további három amerikai újságírót sok évi börtönbüntetés fenyeget. Vajon mi a „vétkük"? Csak az, hogy a sajtószabadság jogát felhasználva igazat írtak Kínáról úgy, ahogy azt látták. íme, az esetük: John VVIIliam ÍBill) Powell amerikai újságíró 1950-Jől 1953-ig Sanghajban „C h i n a W e e k 1 y R e v i e w" címmel angol nyelvű hetilapot adott ki. A hetilapot atyjától, J. B. Powelltől vette át, aki a folyóiratot 40 évvel ezelőtt alapította, Az öreg J. B. Powell rettenthetetlen újságíró volt, akit igazmondó hírszolgáltatásáért a japánok a második világháború alatt letartóztattak és fogságban tartották. A fogolytáborban rossz bánásmódban részesítették, minek következtében mindkét lábát amputálni kellett. Fia, Bili, menye Sylvia és a fiatal házaspár barátja, Julián Schuman a lap szerkesztését abban az időben vették át, amikor a kínai nép történelmének új fejezetét írta. Ez a három amerikai újságíró közvetlen közelből ismertette USA-beli olvasóival az új Kína létrejöttét minden szenvedésével és dicsőségével együtt. Ezután következett a koreai háború. A három újságíró ismét szorgalmasan gyűjtötte az anyagot és ismertette a lap hasábjain. Ez azonban nem volt ínyére a washingtoni uraknak, és amikor a három újságíró 1953-ban önszántából visszatért hazájába, az üldözések és megpróbáltatások kálváriája várt rájuk. Most mind a hárman a bírósági tárgyalást várják, amely rövidesen megkezdődik. A vád egy régi törvényre támaszkodik, amelyet még az első világháború hisztérikus időszakában szavaztak meg. Ha bűnösöknek ismerik el őket, életfogytiglani felgyházra is elítélhetők. Ha börtönre vetik őket azért, mert teljesítették a becsületes riporter kötelességét, velük együtt a börtön rácsai mögé kerül a sajtószabadság is. A sajtószabadság természetesen nem valami elvont dolog. Társadalmi jelentősége változik, miképpen szolgálja az igazság, az emberi haladás és béke ügyét. Azzal, hogy Powelléktől és Schuinantól megvonják az amerikaiak alapvető jogát, a sajtószabadságot üldözik, a Kína és az USA népének barátságát és békés egymás mellett élését akarják megbontani. GEORGE LOHR. A MAROKKÓI belügyminiszter rendeletére a május 3-ra virradó éjjel letartóztatták el Glaoui volt marakesi pasa öt fiát és több politikai hívét. A belügyminisztérium közli, hogy a pasa fiait és több más személyt azért tartóztattak le, mert államellenes tevékenységet fejtettek ki. (ČTK) A LENGYEL FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK központja (Földműves önsegélyző Szövetség) a Magyar Központi Szövetkezeti Tanáccsal 8 millió rubel értékben árucsereforgalmi egyezményt kötött. A lengyel szövetkezetek Magyarországból gazdasági gépeket kapnak szövetáru ellenében. Lengyelországban a népi demokratikus rendszer ragyogó sikereket és eredményeket ért el a gazdasági építés és a kultúra vonalán. Üj gyárak, munkástelepek, kultúrotthonok, főiskolák épültek.' A lakosság életszínvonala fokozatosan emelkedett, de a gazdasági eredmények nem tudták ezt az emelkedést állandósítani; túlméretezték a befektetéseket, a tervezés és a valóság között mutatkozó különbségek egyre jobban a felszínre törtek és megoldást követeltek. A szocializmus építése terén ezért az utóbbi hónapokban a Lengyel Népköztársaságban óriási nehézségek merültek fel. Miben rejlenek ezek a bonyolult gazdasági és politikai problémák? Néhány szóval lehetetlen elemezni, a kölcsönhatásokat is kimutatni, de felsorolásukból is érthetővé válnak. Először is 13 milliárd zlofyval nagyobb az országban a vásárlóerő, mint az árúfedezet. Másodszor az előző probléma a beruházás rovására a közszükségleti cikkek fokozott behozatalát követeli meg, amit nem lehet szénnel fizetni, mert csökkent a széntermelés és más termékkel a szén nem pótolható. -Bár az átlagos termelés a tavalyihoz viszonyítva némileg növekszik és a mezőgazdasági felvásárlás is javul, de ugyanakkor az ebből származó nemzeti jövedelem nem fedezi a túlméretezett fizetésemeléseket, amelyek a tervek leszállításával és a magas prémiumok kifizetésével álltak elő. A szorgalmas lengyel nép a hatodik megteremtette a szocializmus alapjait önkéntelenül is felvetődik a kérdés, nem fenyeget-e infláció? A veszély fennáll, de a kormánynak, amely a választásokon szerzett bizalmával gazdaságilag manőverezhet, a szigorú intézkedésekkel az állami befektetések csökkentésével, és a külföld, elsősorban a Szovjetunió segítségével minden bizonnyal sikerül megoldania a gazdasági kúszaltságot. A párt tömegek között végzett meggyőző munkájának bizonytalanságán felülkerekedik a céltudatosság és a pártszervezetek sikerrel veszik fel a harcot a gazdasági nehézségek leküzdéséért. Lengyelországban a helyzet nem virágos. De a nagyszerű sikereket elért szorgalmas lengyel nép leküzdi a nehézségeket. Jedrychowski elvtárs, a tervező bizottság elnöke szerint az új helyzetnek megfelelően megváltoztatják az ötéves tervet is. A legnagyobb változásokat az állami beruházásokban kénytelenek tenni (mintegy 36 milliárd zlotyval csökkentik). Ez termé, szetesen kihat a nehézipar termelésére és új munkalkalmak teremtésének lehetőségére. Nagyok a lengyel nép előtt álló feladatok, a legyűrésre váró nehézségek, de Lengyelország gazdag és népe, amely eltüntette a második világháború súlyos nyomait és a hatéves tervben megteremtette a szocializmus alapjait, a párt vezetésével tovább építi a szocializmust a szocialista tábor nagy családjában. A lengyel nép a legutóbbi magyarországi és hazai eseményekből megtanulta, kik a barátai és kik az ellenségei. Lengyelország nyugati határain az atommal felfegyverzett nyugatnémet hadsereg egyes tábornokai már határrevízióról beszélnek. Lengyelország nyugati határait csak a Szovjetunió és a szocialista tábor ismerta el. A Lengyel Népköztársaság létének, a szocializmus építésének biztosítéka a szocialista tábor megbonthatatlan ötéves tervben erejében van. — csla Ülésezik a NATO tanácsa i Adenauer támadja a Szovjetuniót A Bonn melletti Godesbergben Adenauer kancellár május 2-án megnyitotta a NATO tanácsának ülését, amelyen a tagállamok 14 külügyminisztere jelent meg. Csupán Dániát képviseli tárcanélküli miniszter. A minisztereken kívül Bonnba érkezett a NATO további hivatalos személyiségeinek és vezető tényezőinek egész sora. Adenauer szövetségi kancellár megnyitó beszédében ismét hangsúlyozta azt a szilárd elhatározását, hogy a szövetségi köztársaság a NATO tagállama maradjon, valamint éles és alaptalan támadást intézett a Szovjetunió ellen. Teljesen figyelmen kívül hagyva a történelmi és általánosan ismert tényeket és a legújabb szovjet javaslatokat, Adenauer azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy elutasít mindennemű leszerelési egyezményt és hatalmas hadsereget tart fenn, hogy „a kommunizmus ural mát erőszakkal terjeszthesse ki" az egész világra. Ezzel az elavult argu mentációval védelmezte a NATO léte zésének és Nyugat-Németország fel fegyverzésének szükségességét. Állást foglalt a semleges és leszerelt Németország létesítése ellen, amely állítólag a béke ügyének inkább ártana, mint használna. Megismételte azt az állítást, amit maga a nyugatnémet sajtó már régen megcáfolt, hogy a szövetségi kormánynak nincs szándékában új hadseregét atomfegyverekkel felszerelni és egy nappal azután, hogy a szovjet kormány Londonban további leszerelési javaslatokat terjesztett elő, amelyekkel megközelíti a nyugati hatalmak követeléseit, szégyenkezés nélkül, színpadiasan „felszólítja" a szovjet kormányt, hogy „végre mondjon le az ellenőrzött atomfegyverkezéssel szemben elfoglalt álláspontjáról." Ezen „ünnepélyes" megnyitás után, amely magában véve is világosan mutatja, milyen irányban fog haladni az egész tanácskozás, Martino olasz külügyminiszter elnökletével folytatták a NATO tanácsának ülését. A támadó jellegű Északatlanti Tömb tanácsa ülésének első napján a 15 tag állam képviselői elsősorban két kér déssel foglalkoztak. Az egyik kérdés a NATO egységeinek úgynevezett korszerűsége, vagyis a nyugati hadseregeknek atomfegyverekkel való ellátása, a másik kérdés a „Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok". A második pont vitája elsősorban a legutóbbi szovjet jegyzékre összpontosult, amely figyelmeztet az atomfegyverkezésnek és az atomtámaszpontok létesítésének veszedelmes voltára. A vita a nyugati politikusok rossz hangulatát és aggodalmukat mutatta afelett, hogy a közvélemény ellenszenve mindinkább növekszik az atomfegyverekkel szemben. Valamennyi szónok Dulles amerikai külügyminiszterrel az élen arra törekedett, hogy a szovjet nyilatkozatok tartalmát lekicsinyelje és „propagációs mesterkedésnek" minősítse. Dulles még jókívánságait is kifejezte a norvég és dán külügyminisztereknek kormányaiknak N. A. Bulganyin üzenetére adott válaszukért. Ebben a szellemben a szónokok odáig jutottak nyilatkozataikban, hogy a Szovjetunióval „az erőpolitika" alapján kell tárgyalni. Dulles amerikai külügyminiszter, aki a vitát megnyitotta, kijelentette, hogy „az USÁ-nak nincs szándékában csökkenteni európai fegyveres erőinek létszámát." E nyilatkozat éle Nagy Britannia azon szándéka ellen irányult, hogy leszállítsa a Nyugat-Németországban állomásozó angol haderők számát. Dulles ezzel kapcsolatban kijelentette, az USA attól fél, hogy „azok a változtatások, amelyeket Nagy-Britannia foganatosít, sorozatos reakciót válthatnak ki a NATO többi tagállamában". Dulles bíráló szavaihoz a délutáni ülésen von Brentano bonni külügyminiszter is csatlakozott, aki „csalódását" fejezte ki az angoloknak e kérdésben elfoglalt álláspontja felett. Brentano is támadta a szovjet kormány békepolitikáját, és mint a nyugatnémet kormány revizionista törekvéseinek lelkes híve, a szocialista országok, elsősorban azonban a Német Demokratikus Köztársaság „felszabadítását" követelte. Ezzel ismét bebizonyította, hogy a bonni kormánynak nincs szándékában tárgyalni Németországnak békés úton való egyesítéséről. AZ USA külügyminisztériuma Japán washingtoni ügyvivőjének jegyzéket adott át, amelyben elutasítja a japán kormány tiltakozását az atomfegyverekkel való kísérletek ellen és azt állítja, hogy „elek a kísérletek múlhatatlanul szükségesek a szabad világ védelmének érdekében". (ČTK) O

J SZÖ 1957. máiUK I 3