Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-27 / 146. szám, hétfő

NINCS AZ AZ ERŐ, amely meg tudná bontani népeink egységét Major István elvtársnak, az SZLKP KB tagjának beszéde a Csemadok VI. országos közgyűlésén Engedjétek meg, hogy a Csemadok VI. országos közgyűlése alkalmából tolmácsoljam a közgyűlés minden résztvevőjének Szlovákia Kommunista Pártja. Központi Bizottságának szív­ből jövő őszinte üdvözletét és jókí­vánságait. A Csemadok országos közgyűlése olyan időben ülésezik, amikor mind­nyájan tanúi vagyunk Csehszlovákia nemzetei álandóan szilárduló egysé­gének, mely különösen a nemzeti bi­zottságok megválasztásánál jutott ki­fejezésre olyan nyomatékosan, mint még soha. A választások fényes bizo­nyítékát szolgáltatták annak, hogy Csehszlovákia népeinek döntő többsé­ge, köztük a csehszlovákiai magyar dolgozó nép is, szilárd egységben so­rakozik fel pártunk és a Nemzeti Front kormánya mögé és el van tökél­ve arra, hogy felépíti hazánkban a szebb és boldogabb életet, a szocia­lizmust. Népünk áldozatos munkája nyomán és a cseh munkásosztály segítségével szinte a szemünk előtt változik át a valaha elmaradott Szlovákia hazánk fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező részévé. Ennél a gigászi munkánál, az üzemek és az új szo­cialista falu építésénél, mindenütt megtaláljuk hazánk magyar dolgozóit is, akik nagy többségükben lelkesen és áldozatkészen teljesítik a szlovák és ukrán dolgozókkal együtt hazánk szocialista építésének feladatait. Az egyenjogúság nemcsak abban jut kifejezésre, hogy a magyar dol­gozók aktívan részt vesznek a ter­melő munkában, hanem abban is, hogy a magyar dolgozókat megta­láljuk a nemzeti bizottságokban és a legfelsőbb törvényhozó szervekben is, tehát részt vesznek magában az állam vezetésében is. Elég, ha egy pillantást vetünk Dél­Szlovákia politikailag és gazdaságilag szilárd egységes földmüvesszövetkeze­teinek százaira, a falvainkban ezer­számra épülő családi házakra, isko­láinkra, bölcsődéinkre, és nyomban megállapíthatjuk, hogy a Szlovákiában élő magyar dolgozók teljes mértékben birtokosai és részesei népi demokra­tikus csehszlovák államunk áldásos vívmányainak. Sokszor vagyunk szemtanúi annak is, hogy a csehszlovákiai magyar dol­gozók Dél-Szlovákia-szerte kezdemé­nyezők a haladó munkamódszereknek és a falu szocialista építésének kiala­kításánál. Mindez azt jelenti, hogy a csehszlovák szocialista hazafiság mély gyökeret vert a csehszlovákiai magyar dolgozók soraiban, mely éppen a szo­cializmus építésében tanúsított határ­talan lelkesedésben, valamint a magyar és szlovák nép megbonthatatlan, ál­landóan szilárduló barátságában nyil­vánul meg. örömmel számolhatunk be a cseh­szlovákiai magyar dolgozók kulturális fejlődéséről is. Tanúi vagyunk a magyar iskolák hatalmas fejlődésének. Ma több száz nemzeti, közép-, szak- és pedagó­giai iskola szolgálja a magyar dolgo­zók fiainak művelődését, mely isko­lákban közel 80.000 fiatal elégíti ki tudásszomját. Van magyar falu járó színház, Ma­gyar Területi Színház Komáromban. Megalakulás előtt áll a félhivatalos magyar népi tánc- és énekegyüttes. Ezenkívül széles virágzásnak indult a műkedvelő színjátszás és a nép­művészet Dél-Szlovákia minden ma­gyarlakta járásában. Mindez annak eredményeképpen jött létre, hogy hazánkban helyesen valósítjuk meg a marxista-leninista nemzetiségi po­litikát, a nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúságának elve alap­ján. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig nagy jelentőséget tulajdoní­tott a nemzetiségi kérdés helyes meg­oldásának. Ismeretes, hogy húsz év­vel ezelőtt, 1937-ben Csehszlovákia Kommunista Pártja volt az, mely a besztercebányai pártkonferencián meg­hirdette Szlovákia iparosításának és Szlovákia kulturális fejlődésének prog­ramját. Pártunk világosan leszögezte, hogy a nemzetek egyenjogúságának gyakorlati megvalósításánál az iparilag elmaradt országrészek gazdasági fel­emelkedése a legfőbb tényező. Ezt az elvet valósítja meg pártunk és kor­mányunk akkor, amikor következete­sen végrehajtja az iparilag elmaradott országrészek gazdasági felemelkedésé­nek programját. Pártunk ugyanakkor a nemzetiségi kérdés megoldásánál abból a marxi-lenini tanításból indult ki, hogy a nemzetiségi kérdést sohasem le­het úgy értelmezni, mint valami ön­álló, a társadalom szociális kérdé­seitől és az osztályharctól függet­ÜJ SZO 1957. május 27. len kérdést. A nemzetiségi kérdés mindig részletkérdése volt és marad a szocialista »forradalom általános kérdésének. Ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi kérdés a múlt kapitalista Csehszlová­kiában részletkérdés volt a kapitaliz­mus és a kizsákmányolás elleni harc vonalán, mert csakis a kapitalista tár­sadalmi rendszer megdöntésével és a kizsákmányolás megszüntetésével le­hetett elérni a nemzeti elnyomás meg­szüntetését is. Ebből ered az, hogy a munkásosz­tály győzelme után a szocializmus épí­tésében a nemzetiségi kérdést úgy kell értelmezni, mint a szocializmus épí­tésének részletkérdését, melynek meg­oldása szolgálja a legfőbb célt, a szo­cializmus teljes felépítését hazánkban. Pártunk sohasem elégedett meg a nemzetiségi kérdés formális megoldá­sával, pusztán az egyenjogúság prok­lamálásával, de a lenini nemzetiségi politikával következetesen valósítja meg A nemzetek és nemzetiségek va­lódi gazdasági, szociális és kulturális egyenjogúságát. Ennek legfényesebb bizonyítéka Szlovákia iparosítása és a Szlovákiában élő nemzetiségek állan­dóan növekvő jóléte s kulturális fel­emelkedése is. Az új szocialista társadalmi rend­szer építése közepette megkezdődött az új, egyenrangú szocialista nem­zetek formálódásának folyamata is hazánkban, melynek fővonása abban nyilvánul meg, hogy Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek min­den lehetőségük megvan arra, hogy barátságban és együttműködésben él­jenek egymás mellett. Az új, teljesen egyenjogú szocialista nemzetek for­málódása ma a leglényegesebb vonása a nemzetiségi kérdésnek hazánkban, szemben a kapitalista rendszer által alkalmazott nemzetiségi elnyomással, melynek tanúi voltunk a München előtti Csehszlovák Köztársaságban. Bátran mondhatjuk, hogy pártunk­nak és a Nemzeti Front kormányának a nemzetiségi kérdés vonalán folyta­tott politikája a gyakorlatban meg­állta a helyét és ennek a bölcs politi­kának köszönhető, hogy Csehszlovákia minden nemzetisége ma kéz a kézben, egységesen építi a szebb és boldo­gabb élet biztosítékát: a szocialista társadalmi rendszert. Népünk és nemzeteink egységének megdönthetetlen bizonyítéka volt az a szilárd helytállás is, amely meg­nyilvánult a magyar ellenforradalom garázdálkodásánál és a lengyelor­szági események idején. És itt meg keli mondanunk, hogy ezekben a válságos hetekben a csehszlovákiai magyar dolgozók hatalmas többsége is kiállta a tűzpróbát Határozott és egységes fellépésükkel hitvallást tettek hazánk, a csehszlovák népi demokrácia mellett, kifejezésre iut­tatták, hogy a Csehszlovák Köz­társaságot valójában hazájuknak te­kintik, melyet ha kell, meg is fog­nak védeni minden ellenséges táma­dás ellen. A szilárd, egységes helytállás bebi­zonyította, hogy nincs az az ero. amely meg tudná bontani népeink egységét. Nincs az az erő, amely le tudna térí­teni 'bennünket a megkezdett útról, a szocializmus építésének útjáról. Né­pünk határozottan visszautasít minden olyan kísérletet, mely arra irányul, hogy megbontsa a Szovjetunió és Csehszlovákia közti barátságot. Min­den ilyen kísérletre azzal válaszolunk, hogy még szilárdabbra fűzzük hazánk és a Szovjetunió közötti barátságot és még magasabbra emeljük a pro­letár nemzetköziség győzelmes zász- _ laját. Hazánk szocialista építésének és né­peink egységének megszilárdításából kivette részét a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kultúregyesülete is. Bátran mondhatjuk, hogy a Csema­dok ma igen jelentős feladatot tölt be hazánk szocialista építésében es jelentős segítőtársa pártunknak a szo­cialista embernevelés és a szocialista kultúra terjesztésének szakaszán. A Csemadok büszkén tekinthet vissza az eltelt hét esztendő alatt végzett mun­kára. Mert ezt a murtkát főképpen az jellemzi, hogy nincs ma Szlovákiában olyan magyarlakta község, vagy város ; ahová ne vittük volna be a szocia­lista kultúra világító fáklyáját. Kö­zel 500 helyi csoport nagy többségé­ben aktívan kiveszi részét a cseh­szlovákiai magyar dolgozók kultúrá­jának és népnevelő munkájának fej­iesztéséből. A Gsemadoknak nem kis része van abban, hogy Délszlovákia falvaiban sikeresen épülnek és erő­södnek az EFSZ-ek, az új szocialista falu alapjai. Igen jelentős munkát végzett a Cse • madok a magvar dolgozóknak a cseh­szlovák hazafisá^ra való nevelésével és a burzsoá nacionalizmus elleni harcban. Nem uto'só sorban a Csema­dok népnevelő munkáiénak köszönhető, hogy ma már csak igen ritkán talál­kozunk nacionalista megnyilvánulások­kal a magyarlakta járásokban. Ha vannak is ilyenek, tudjuk, hogy ezek az osztáilyellenség maradványai, vagy az általa félrevezetett egyes szemé­lyek részéről nyilvánulnak meg, me­lyeket a csehszlovákiai magyar dol­gozók nagy többségükben elítélnek és harcolnak ellenük. Ezért elmondhatjuk, hogy a Csema­madok úttörő munkát végzett a magyar dolgozók között a szocialis­ta kultúra terjesztésében és a szo­cialista embernevelés feladatának megvalósításnál. Ezért az odaadó és áldozatos munkáért fogadjátok Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának őszinte elisme­rését. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szükségesnek tart­ja hangsúlyozni, hogy a jövőben is számít a Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kultúregyesületének munkájára a csehszlovákiai magyar dolgozók kultú­rájának fejlesztésénél, a szlovák és a magyar nép barátságának állandó szi­lárdításánál és a magyar dolgozók csehszlovák hazafiságra való nevelésé­nél. Éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy a jövő­ben a párt szervei és szervezetei hathatós segítséget nyújtsanak a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének feladatai telje­sítésében. Ezzel egyidejűleg pártunk Központi Bizottsága elvárja minden Csemadok­funkcionáriustól és a közgyűlés minden résztvevőjétől, hogy a jövőben még nagyobb lendülettel fogják végezni munkájukat a szocialista kultúra és a magyar dolgozók nevelésének front­ján. Amikor a Csemadok népnevelő mun­kájának szükségességét hangsúlyozzuk, abból indulunk ki, hogy mindazok az eredmények, amelyeket eddig a szo­cializmus építésében elértünk, nem maguktól, nem automatikusan jöttek létre. A szocializmus építésének gon­dolata és programja csakis a milliós tömegek alkotó tevékenységén keresz­tül válhatott élő valósággá. Ez azt je­lenti, hogy mint minden új a világon v a szocializmus építésének folyamata is csak a régi és az új közötti elkesere­dett harcon keresztül, a burzsoá ideo­lógia és az emberekben élő burzsoá előítéletek elleni harcon keresztül tud és fog tudni magának utat törni a gya­korlatban. Ez a tény tehát különösen nagy kö­vetelményeket állít a népnevelő és kultúrmunkát végző szervezetek, köz­tük a Csemadok elé is. A Csemadok előtt elsősorban az a feladat áll, hogy még aktívabban, mint eddig, feltárja és fejlessze a ma­gyar dolgozók kultúráját és a nép­művészetet úgy, hogy ez a tevékeny­ség tartalmával szolgálja a csehszlo­vákiai magyar és szlovák dolgozók között a testvéri barátság további elmélyülését, mely barátságnak el­sősorban a közös haza, a Csehszlo­vák Köztársaság lelkes építésében kell kifejezésre jutnia. Szlovákia Kommunista Pártjának az elmúlt hetekben lezajlott kongresszusa megtárgyalta népgazdaságunk, vala­mint az ideológiai és kultúrális prob­lémák egyes kérdéseit. Megállapította, hogy a kultúránk fejlesztésében elért hatal­mas eredmények mellett az a hiá­nyosság mutatkozik, hogy kulturális tevékenységünk sokszor el van sza­kadva a gyakorlati élettől és meg­kerüli az életadta gyakorlati kérdé­seket. Ennek a kérdésnek a felvetése a Cse­madok munkájánál is aktuális és he­lyénvaló. Tudjuk, hogy a Csemadok munkájában mutatkozó eredmények mellett vannak hiányosságok is, főleg abban, hogy némelyik helyi csoport vezetősége gyakran megfeledkezik ar­ról, hogy mi nem csinálhatunk kultúrát a kul­túráért, de a mi kultúrmunkánknak egy bizonyos célt, a szocialista em­bernevelésnek célját kell szolgálnia. Ezeket a hibákat a jövőben csak úgy fogjuk tudni eltávolítani, ha a Csema­dok minden kultúrmunkása tevékeny­sége közben mindig felteszi a kérdést: kinek és minek szolgál az a kultúr­munka, melyet szervezünk és irányí­tunk? Vájjon segítek-e ezzei a szocialista társadalmi rendszer megszilárdításá­ban? Szolgálja-e munkánk a magyar dolgozók nevelését a szocialista haza­fiság, a pártunkhoz, hazánkhoz, Cseh­szlovákiához való hűség szellemében? Ha így vetjük fel a kérdést, akkor biz­tos, hogy kultúrmunkánk még hatáso­sabb, még harciasabb, még céltudato­sabb lesz, még jobban fogia szolgálni épülő szocialista társadalmunk érde­keit. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének küldöttsége Bratisiaváha érkezett A Szovjetunió Tudományos Akadé­miája elnökségének 11 tagú küldött­sége, amely a Csehszlovák és Szlovák Tudományos Akadémia meghívására kéthetes hivatalos látogatáson tartóz­kodik Csehszlovákiában, május 25-én a délutáni órákban repülőgépen Bra­tislavába érkezett. A küldöttséget Alekszander Vaszil­jevics Topcsijev, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája elnökségének főtitkára vezeti. A Szovjetunió Tudományos Akadé­miája egyes szaktudományi ágainak vezető képviselőit a bratislavai repü­lőtéren Andrej Siracky akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia elnö­ke és az Akadémia elnökségének to­vábbi tagjai üdvözölték. A. V. Topcsi­jev akadémikus, a küldöttség veze­tője a szívélyes fogadtatásra vála­szolva hangsúlyozta, hogy a szovjet tudományos dolgozók örömmel érkez­nek Szlovákiába, hogy megszilárdítsák a testvéri együttműködés kötelékeit. Azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a küldöttség látogatása hozzájárul a tudományos kapcsolatok további el­mélyítéséhez a két ország népének javára. A két akadémia képviselői ezután a smolenicei Tudományos Dolgozók Házába utaztak. A szovjet vendégek háromnapos szlovákiai tartózkodásuk folyamán ta­lálkoznak élenjáró szlovák tudomá­nyos dolgozókkal és meglátogatnak több tudományős intézetet, valamint a bratislavai főiskolákat. Kereskedelmi egyezmény a Csehszlovák Köztársaság és Magyarország között az 1957-es évre Incze Jenő, a Magyar Népköztársa­ság külkereskedelmi minisztere és Richard Dvoŕák, a Csehszlovák Köz­társaság külkereskedelmi minisztere május 25-én aláírták a két ország közötti 1957-re szóló kereskedelmi egyezményt. Az egyezmény aláírásá­nál jelen volt Gábor József prágai magyar nagykövet és a Külkereske­delmi Minisztérium vezető dolgozói. Az egyezmény szerint a kölcsönös árucsere az idén 1956-hoz viszonyít­va átlag 10%-kal emelkedik. Csehszlovákia főleg traktort, me­zőgazdasági gépeket, villanymű-be­rendezéseket, szerszámgépeket, fe­her- és személyautókat, kokszot, gázgyári szenet, villamosenergiát, magnezitet, kaolint, fát, papírt és különböző közszükségleti árucikkeket, textilt, jégszekrényeket, háztartási berendezéseket, stb. szállít. A Magyar Népköztársaság viszont Csehszlovákiá­nak bauxitot, timföldet, húst, barom­fit, bort, gyümölcsöt, zöldséget és egyéb élelmiszert, továbbá vetőmag­vakat, motorosvonatot, silókombájnt, teherautókat, autóbuszokat és elekt­rotechnikai ipari gyártmányokat szállít. Új adatok a NATO kémszervezeteinek tevékenységéről Az utóbbi időben újabb adatokat sikerült szerezni az USA vezetése alatt levő támadó Északatlanti Tömb­ben (NATO) tömörült országok kém­szervezeteinek tevékenység érőd. Cseh­szlovákiában ezen ellenséges szer­vezet kémhálozatának mindenekelőtt katonai jellegű adatokat kell szerez­nie és iparunk kapacitásáról is. Erről ta­núskodik egy kémcsoport leleplezése, melynek feladata volt adatokat sze­rezni a Plzeňi V. I. Lenin Üzemek termeléséről. E csoport tagjait Milan Strune angol kém irányította. Az állambiztonsági szervek Plzeft­ben letartóztatták Karel Scheinhert, a plzeňi Elektra-üzem kereskedelmi vezetőjét, Rudolf Palas mérnököt, a Plzeňi V. I. Lenin Üzemek volt alkal­mazottját, Václav Červenkát, egy plzeňi szállítócég volt tulajdonosát, Josef Radát, egy volt plzeňi kereske­dőt és más személyeket. A csoportot Karel Scheinher vezet­te, aki azelőtt Strune ügynökkel dolgozott együtt a Plzeňi V. I. Lenin Üzemekben. Strune 1949-ben illegá­lisan elhagyta az ország területét. Nyugat-Németországban az angol kémszolgálat megnyerte őt kémtevé­kenység folytatására és később kü­lönleges kiképzés után Csehszlová­kiába küldte, hogy kémhálozatot épít­sen Plzeňben és más kerületekben. Scheinher lakásán rejtegette Strune ügynököt. Strune egy hónapon át oktatta és gyakorlatilag kiképezte őt több különleges vegyszer segítségével való titkos írás használatára és kém­hírek rejtegetésére alkalmas ún. holt szekrények létesítésére. Scheinher például egy ilyen szekrényt a plzeňi Központi-temetőben elhúnyt fivéré­nek sírjánál létesített. Strune ügynök átadta tapasztalatait, hogyan kell kémhlreket beszerezni az üzemekből és hogyan nyerhet meg további mun­katársakat kémtevékenységre. A kémcsoport kapcsolatot tartott fenn külföldi központjával, ahová több hírt juttatott. Azonban a cso­port fő tagjait letartóztatták, mielőtt átadhatták volna az előkészített fon­tos híreket. Az állambiztonsági szer­vek tovább figyelik a Strune ügy­nökkel és segítőtársaival kapcsolat­ban álló személyeket. Ebből kiindulva a Csemadokra az a feladat vár, hogy a kultúra és a népne­velés minden formáját felhasználva nevelje a magyar dolgozókat pártunk és hazánk, a Csehszlovák Köztársaság forró szeretetére, mert egyedül ez a haza biztosítja számunkra az egyenjo­gú, minden nemzeti elnyomástól men­tes békés életet és fejlődést. Ezért a hazáért harcoltak a múltban a magyar dolgozók legjobb fiai: Steiner Gábor, Schönherz Zoltán, Szabó István, Háber Zoltán, Kosík István, Mező István, akik életüket áldozták azért, hogy hazánk, Csehszlovákia minden nemzetiségnek valóban szabad hazája legyen. Ezért harcoltak a kosúti hősök, Zsabka Sándor, Gyevát László és Tur­ző István, kiknek életét 26 évvel ez­előtt oltotta ki a csendőrgolyó azért, mert szabadságot, szebb életet köve­teltek a munkásosztálynak és család­jaiknak. Erről a hősi harpról írja a költő: A földre vert igazság vére folyt. A szemekben rettenet: miért?! Egy pillanat, a kérdés parancsolt: „Védjük magunkat" Vért akarnak! Vért! A jog sikoltott: védjük magunkat! ... Emberek ... —!" — Elvillant a kard Szörnyű jel! Villám! ...Dörren a sortűz... Golyót kapott, ki kenyeret akart! A magyar dolgozók fiai ezt a har­cukat együtt vívták a cseh és szlovák dolgozók legjobbjaival úgy, ahogy mi ma kéz a kézben a cseh és sziovák dolgozókkal együtt építjük Csehszlová­kiában a szebb és boldogabb jövőt. Ma ebben a hazában a munkásosz­tály uralkodik szilárd szövetségben a kis- és középparasztsággal, valamint a haladó értelmiséggel, mely garancia arra, hogy sohasem fognak visszatérni sem a gazdasági, sem a nemzeti elnyo­más oyötrelmes évei. További feladataink közé tartozik szeretetre h«'ára nevelni a magyar dolgozókat felszabadítónk és hű szö­vetségesünk, a Szovjetunió iránt, mely­nek létezése a béke védelmének és hazánk függetlenségének biztos záloga. A Csemadok feladata, hogy éberen őrködjék a magyar és szlovák nép ba­rátsága fölött, harcoljon a sovinizmus minden megnyilvánulása ellen. Mert ezt a burzsoá nacionalista ideológiát a magyarok és szlovákok közös ellen­sége, a burzsoázia szította abból a cél­ból, hogy rabszolgaságba döntse a szlovák és magyar dolgozó népet. A burzsoá-nacionaüzmus elleni harcnál abból a lenini tanításból in­dulunk ki, hogy a nacionalizmus el­len a legjobban az illető nemzet fial tudnak harcolni. Ez azt jelenti, hogy a magyar burzsoá-nacionalizmus el­len harcolni legsikeresebben a ma­gyar dolgozók fiai tudnak. Mindezen feladatok mellett fontos, hogy a színjátszás, a népművészet fej­lesztése mellett fokozott gondot for­dítsunk a népnevelő munka különböző más formáira is. Főleg az előadások, irodalmi vitaesték, szakkörök és hon­ismereti körök szervezésére van szük­ség, melyek alkalmasak arra, hogy népnevelő munkánkba bevonjuk a fel­nőtt és az öregebb magyar dolgozók széles tömegeit is. Elvtársak! Kedves Barátaim! Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete ezeket a feladatokat becsülettel fogja teljesíte­ni, abban a szilárd meggyőződésben, hogy ezzel a munkával szoígálja a leg­jobban a szocializmus felépítését drága hazánkban, a Csehszlovák Köztársa­ságban. Ezzei a munkával szolgálja legjobban a békének, valamint a Szov­jetunió és Csehszlovákia népei meg­bonthatatlan barátságának szent ügyét. Ebben a szellemben kíván pártunk Központi Bizottsága a Csemadok VI. orszáqos közgyűlésének sok-sok sikert. Éljen és viruljon a cseh, szlovák és maayar dolgozók megbonthatatlan örök barátsága!

Next

/
Oldalképek
Tartalom