Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-17 / 136. szám, péntek

N. A. Bugyin: Ml BEKET AKARUNK A francia reakció támadásra készül a Francia Kommunista Párt ellen A szovjet—mongol barátság gyűlése Moszkvában • Aláírták a közös nyilatkozatokat Moszkva (ČTK) — Május 15-én a moszkvai nagy Kreml palotában a mongol kormányküldöttség tiszteletére a mongol-szovjet barátság ünnepi gyűlését rendezték. Az elnökségben helyet foglaltak a mongol kormányküldöttség tagjai J. Cendebal és D. Damba elvtársak vezetésével, valamint a Szovjetunió képviseletében N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, N. A. Szuszlov, J. A. Furceva, D. T. Sepilov és más elvtársak. A gyűlésen beszédet mondott J. Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, melyben rámutatott a mongol—szovjet barátság hagyományaira. A jelenlegi szovjet—mongol tárgyalásokról kijelentette, hogy rendkívül meleg légkörben folynak, nagy jelentőségük lesz a Mongol Népköztársaságra és megszilárdítják $ két testvérország népeinek barátságát. Ezután a mongol államférfiakat a szovjet kormány és a szovjet nép nevében N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözölte. ő is rámutatott a két ország népeinek hagyományos baráti kapcsolataira. N. A. Bulganyin megállapította, hogy a jelenlegi tárgyalások folyamán a két küldöttség nézetei teljesen megegyeznek a jelenlegi nemzetközi helyzetre vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban beszélt arról az új kezdeményezésről, amelyet a szovjet kormány nemzetközi fórumon tett az utóbbi időben a felszültség enyhítése érdekében. „Jóllehet a nyugati hatalmak e lépésekre mindeddig nem adtak kielégítő választ és válaszuk sok mindenben nem felel meg a népek vágyainak, mégis reméljük, hogy a nyugati hatalmak aSreális politika útjára lépnek" — jelentette ki N. A. Bulganyin. Jordánia jelenlegi helyzetével és az USA közép-keleti nemzetek ügyeibe vaJő beavatkozásával kapcsolatban a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nem nézheti közömbösen ezeket az eseményeket. Nincsenek e térségben különös érdekeink, bennünket itt csak a béke megőrzése és megszilárdítása érdekel, és az, hogy valamennyi nemzet szabadon dönthessen sorsáról. N. A. Bulganyin hangsúlyozta, hogy csak két út van — a hžború útja és a béke útja. „Mi a békét akarjuk és Adenauar görcsösen az „erőpolitikát" hirdeti Hamburg (ČTK) — Hamburgban május 15-én ért véget Adenauer Kereszténydemokrata Uniójának kongreszszusa, amely három napon keresztül a Német Szövetségi Köztársaság bel- és külpolitikai kérdéseivel foglalkozott. E kormánypárt vezetőinek beszédei mind a választási kampány jegyében folytak. K. Adenauer, a Kereszténydemokrata Unió elnöke a kongresszuson megismételte, hogy 'pártja tekintet nélkül a nyugatnémet közvélemény tiltakozó mozgalmára folytatja az atomháború előkészítésének politikáját. Adenauer ezután az ellenzéki Szociáldemokrata Párt politikusainak a leszereléssel és az atomfegyverek elleni kampánnyal kapcsolatos kijelentéseivel foglalkozott és azt mondotta, hogy a Kereszténydemokrata Unió számára Németország Szociáldemokrata Pártja „ma ellenfél, aki ellen támadni fogunk és akit elnyomunk". Adenauer hasonlóképpen megfenyegette a nyugatnémet szakszervezeteket Is. Adenauer ezután kénytelen volt félbeszakítani beszédét, mert a kongresszusi terem mennyezetén váratlanul felrobbant egy hüvely, melyből a kongresszus résztvevőire a bonni kormány veszélyes háborús politikája elleni jelszavakat tartalmazó röplapok százai hullottak alá. Az azonnal előhívott bűnügyi rendőrség azonban a merénylőt nem tudta elfogni. A következő szónok, Strauss bonni honvédelmi miniszter beszéde is a támadások egész sorát tartalmazta a Szovjetunió ellen, amely állítólag „veszélyezteti" a szövetségi köztársaságot. A nyugatnémet Kereszténydemokrata Unió kongresszusának végén „kiáltványt" adtak ki, amelyben Adenauer Kereszténydemokrata Uniója elsősorban az Északatlanti Tömb agresszív politikáját hirdeti. Az angol munkáspártiak bizalmatfanok a kormánnyal szemben Fegyveres támadás Kasmír > ellen Ezért az újonnan alakult Pakisztán területén élő határmenti törzsek jól felszerelt katonai alakulatai 1947 októberében Kasmír területére törtek és igyekeztek elérni a fővárost. Ezzel pánikot akartak kelteni, szerették volna meggyengíteni a nemzeti konferenciát és hatalmukba ejteni Kasmírt. A maharadzsa kormánya lemondott, hogy jobban növelje a zűrzavart. A nép azonban a nemzeti /'konferencia vezetésével kiépítette a nemzeti bizottságok hálózatát, átvette a közigazgatást, megszervezte a nemzetvédelmi osztagokat. A nemzeti konferencia vezetősége az indiai kormányhoz fordult katonai segítségért a támadó pakisztáni törzsek ellen. Egyúttal állást foglalt Kasmírnak a? Indiai Szövetséghez való csatlakozása mellett, amit később népszavazással kellett volna megerősíteni Kasmír problémája az ENSZ előtt Az indiai haderők visszaszorították a támadókat, de nem sikerült őket visszavetni Kasmír egész területéről. Ezáltal meghiúsították az imperialisták terveit, akik kénytelenek voltak taktikát változtatni. Ezen terület béF, M. KAMZALA: mwm kéje iránti hazug aggodalom és a világbéke veszélyeztetése címén arra késztették Indiát, hogy Kasmír kérdését az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa elé terjessze. 1948 januárjában ez meg is történt. Az imperialisták ezáltal teret nyertek további mesterkedések számára. Az imperialista sajtó fokozatosan és rendszeresen megmásította a tényeket és azt hazudta, hogy India erőszakosan tört be Kasmírba, állítólag agresszor volt, és vissza kell vonnia csapatait Kasmír területéről. Megkezdődött az India és Pakisztán belügyeibe való beavatkozás. Az amerikaiak mind nagyobb szerepet játszottak a piszkos játékban. Sürgették Kasmírban „a semleges" kormány megteremtését és a népszavazást. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasápi nyomással kezdték fenyegetni Indiát. Hosszú história kezdődött az ENSZ-ben a kasmíri kérdésről, a különféle mesterkedésekről, amit lehetetlen néhány sorban leírni. tudjuk, hogy a nemzetek nem engedik egy új háború kirobbantását." A Minisztertanács elnöke kijelentette, hogy jelenleg a nemzetközi helyzetben a feszültség bizonyos enyhülésének jelei mutatkoznak. Nézete szerint a Nyugat és Kelet vezető államférfiainak találkozóján volna miről tárgyalni, ha jó! előkészítenék. N. A. Bulganyin beszéde végén rámutatott, hogy a Szovjetunió továbbra. is támogatni fogja a Mongol Népköztársaságnak azt a követelését, hogy elfoglalja törvényes helyét az ENSZ-ben. A tárgyalások folyamán a mongol fél kifejezte azt az óhaját, hogy baráti kapcsolatokat vegyen fe! Japánnal. Továbbá felszólalt D. Damba, a Mongol Forradalmi Néppárt első titkára és N. A. Szuszlov, az SZKP KB titkára. * * * A Kremlben május 15-én este aláírták a közös szovjet—mongol nyilatkozatot, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Mongol Forradalmi Néppárt küldöttségei között folytatott tárgyalásokról szóló közös nyilatkozatot. London (ČTK) — Az angol alsóház szerdán kétnapos vitát kezdett a kormány szuezi politikájáról. A vitát a munkáspárt és a konzervatív párt jobboldali szárnya kén.yszerítette ki amely elégedetlen a kormánnyal. A munkáspárt határozati javaslatot terjesztett elő, mely „nyugtalanságát fejezi ki a kormány szuezi politikájának eredménye felett és tiltakozik az angol tekintély és gazdaság megkárosítása ellen." A javaslat bizalmatlanságát fejezi ki a kormánynak. A szélsőbaloldali konzervatív képviselők egy erös csoportja saját határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben bírálja a kormány politikáját azért, hogy lemondott az „erőpolitikáról" és kapitulált Egyiptom előtt. • » * Kairó (ČTK) — Az egyiptomi pénz-, ügyminisztérium szóvivőjének kijelenRl 2. E kérdésről már egész köteteket írtak. A helyzet — az imperialisták hibájából — tíz év alatt sem változott. Pakisztán nem vonta ki haderőit Kasmírból, sőt továbbra is megszállva tartja Kasmír észak-nyugati részét és „Azad Kasmír"-nak, vagyis Szabad Kasmírnak nevezi. A népszavazást éppen azért nem lehetett megvalósítani, mert a pakisztáni haderők Kasmírban maradtak. Az ENSZ megfigyelői a mai napig ís ott-tartózkodnak. Kasmír népe azonban továbbra is éberen őrködik Kasmír véglegesen Indiához csatlakozik 1951. októberében és novemberében jártam Kasmírban az első történelmi választásokkor, amikor is megválasztották az alkotmányozó nemzetgyűlést. Ez 1951. november 20-án megváltoztatta az alkotmányt, a hatalmat kivette a maharadzsa kezéből és a Párizs (ČTK) — A francia nemzetgyűlésben, amelynek programján Mollet kormányának nagyon kényes belés külpolitikai kérdései szerepelnek, a franciaországi reakció olyan mester kedéseket folytat, amelyekkel el akarja terelni a közvélemény figyelmét a fő problémákról. Az első ülésen a független köztársaságiak parlamenti csoportja javaslatot nyújtott, be, hogy tűzzék napirendre a Francia Kommunista Párt betiltásáról és a kommunistáknak az állami anparátus összes funkcióiból való kizárásárM szóló vitát. Thamier kommunista képviselő tiltakozott a nemzetgyűlés ülésének programja ellen és élesen elítélte a francia reakció mesterkedéseit. Nasszer elnö: fogadta ^aul Scho'zot az NDK miniszterelnökének helyettesét Kairó (ČTK) — Gamal Abdel Naszszer egyiptomi elnök május 14-én fogadta Paul Scholzot, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának alelnökét, aki jelenleg Egyiptomban tartózkodik és kétórás megbeszélést folytatott vele. A megbeszélések után Paul Scholz azt mondotta az újságíróknak, hogy az egyiptomi elnökkel e két ország kereskedelmi kapcsolatairól tárgyalt. tése szerint Nagy-Britannia azonnali érvénnyel megszüntette az Egyiptomnak szóló fontátutalások minden korlátozását. Az olasz parasztok jogaikért harcolnak Róma (ČTK) Az olasz falvakon a parasztok aktívan harcolnak életfeltételeik megjavításáért. Május 12-től egész Olaszországban a földreformért vívott harc hetét tartják. A parasztok sztrájkokat, tüntetéseket és nvüléseket rendeznek, amelyeken hangsúlyozzák fő követelésüket, — a nagybirtokosok földjének kisajátítását és szétosztását a szegény parasztok és földnélküliek között. népi kormány kezébe adta. 1952-ben az államfő vette át a hatalmat. Az államfőt az alkotmányozó testület választotta meg öt évre és az Indiai Köztársaság elnöke erősítette meg hivatalában. Az államfő Juvran Karan Szingh, a volt, kasmíri maharadzsa fia lett. 1953. augusztusában további események történtek. Már hosszabb idő óta fokozódott a feszültség és ellentét a nemzeti konferencia és egyik párttagja, Sejk Abdulah, a kasmíri kormány miniszterelnöke között, aki ésszerűtlen politikájával mindinkább az imperialisták malmára hajtotta a vizet, azzal, hogy Kasmír „függetlenségét és semlegességét" szorgalmazta. Éppen ezt akarták az imperialisták, mert a független és semleges Kasmírt befolyásuk alá vonhatták volna és ezáltal a Szovjetunió és a népi Kína körül elhelyezett támaszpontjaik övezetébe további láncszemet helyezhettek volna. Azonban a nemzeti konferencia haladó erőinek ébersége ezt megakadályozta. Sejk Abdulah miniszterelnököt eltávolították, s helyére Baksi Gulam Mohamed került. A nemzeti konferencia és az új kormány a helyreállítás nagy országos programját tűzték ki célul, amelynek 26 pontja volt, és a népi felszabadító mozgalom eddigi vívmányainak megszilárdítása és a lakosság valamennyi rétege életszínvonalának emelésére irányult. 'P •!'.>*'luk i Két széljegyzetünk: Bábáskodás a Délatlanti Tömb körül Amerika háborús előkészületeiben egymást követik a világ leigázására és az amerikai militarizmus jármába hajtására törő tervek. Az őrült fegyverkezési hajszába szeretné belekényszeríteni az egész kapitalista világot. Tegnap még a földközi-tengeri új katonai tömb előkészítéséről írtak a nyugati lapok és hírt adtak a Közép-Keleten egy „Eisenhower-doktrina szövetség" összetákolásának lehetőségeiről, és most egy újabb földrészről, Dél-Ameriból jön a hír, hogy rövidesen tető alá hozzák a Délatlanti Tömböt, amelynek tagjai Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay lennének. I

Buenos Airesben ezen négy latinamerikai ország fegyveres erőinek főparancsnokai tanácskoznak Shebherd amerikai tábornok vezetésével. Az amerikai tőke űgy Is kezében tartja a dél-amerikai kormányokat, de most már ez sem elég. A háborús hajsza újabb lépése: katona tömb létesítése Dél-Amerikában. Minek? A régi hazugságot nem is kell megismételni, úgyis tudja minden olvasó: — „A kommunista veszedelem ellen". Dél-Amerikában, ahol mindennaposak a diktátorok elleni lázongások, tüntetések, bizonyára azzal számolnak, hogy ez is jó módszer lesz a közvélemény félrevezetésére, a tiltakozó hangok elfojtására. Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay békeblzottságainak közös nyilatkozata, miután megállapítja, hogy Latin-Amerikát semmiféle külső veszedelem nem fenyegeti, íqy jellemzi az űj katonai tömböt: „Még jobban bevonják Latin-Amerika országait a katonai tömbök és atomháború előkészítésének politikájába. Méq fokozódik a nemzetközi feszültség, tovább korlátozódik Latin-Amerika országainak függetlensége és tovább romlik ezen országok gazdasági és kulturális színvonala". De bánják is ezt a monopóliumok kitartottja!?! A semleges országokon a sor Az amerikai háborús hisztéria | bajnokai minden lehető és lehetety len eszközt megragadnak, hogy szekerükhöz láncoljanak minden országot, minden kormányt. Eddig csak szövetségeseiket akarták felszerelni atomfegyverekkel, de az USA kormányának egyik legutóbbi nyilatkozata szerint a.z Egyesült Államok kész atomfegyverekkel „segíteni" a semleges országokat is. Miért? Hogy egy „esetleges támadás esetén megvédhessék szabadságukat, nemzeti függetlenségüket". Micsoda nagylelkűség, micsoda készség! Párját ritkító gondoskodás a népek függetlenségének és szuverenitásának biztosítására! Azt a csekély szépséghibát pedig mindenki elnézi, hogy az „ajándékozott" atomfegyvereket amerikalak ellenőriznék és kezelésükre amerikai tisztek tanítanák a semleges országok hadseregének tagjait. És itt kilátszik a lóláb. Indonézia így utasította el ezt az agyafúrt javaslatot: „Indonézia továbbra is független külpolitikát folytat és egy külföldi államtól kapott katonai segítség azt jelentené, hogy a hidegháború egyik tömbjéhez csatlakozott". Találó válasz. — csla. — A kínai Ifjúság új demokratikus ligájának III. kongresszusa Pekingben május 15-én megkezdődött a kínai ifjúság új demokratikus ligájának III. kongresszusa. Több mint 1470 küldött és számos vendég viharos üdvözlése közepette az elnöki emelvényen helyet foglalt Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke, Csu Te, a Kínai Népköztársaság alelnöke, Csou. En-laj, az Államtanács elnöke, a Kínai Népköztársaság további vezető politikai tényezői és 16 ország ifjúsági szervezeteinek képviselői, közöttük Vladimír Meisner, a CSISZ Központi Bizottságának titkára és Vladimír Bacílek, a CSISZ kassai bizottságának titkára, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség képviselői. Liao Csen-csi, a kínai ifjúság űj demokratikus ligája központi bizottságának tagja a kongresszust megnyitó beszédében bejelentette, hogy a kongresszuson a ligát a Kínai Ifjúság Kommunista Szövetségének nevezik el. Ez azt jelenti — mondotta —, hogy az ország ifjúsági mozgalma még dicsőbb, új szakaszába lép. Oj s z ň 1957. május 17. W