Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-07 / 97. szám, vasárnap

A FÖAGRONOMUS A számok önmagukban nem lókat mondanak, de ha megtudjuk, hogy a szepsi traktorSllomásnak tizennégyezer hektár földet kell az esztendő folyamán felszántania, megboronálnia, hengereznie, bevetnie, majd a se széle — se hossza nagy táblákról a termést betakarítania, mindez elgondolkoztató. Egyszóval a sok-sok ezer hektár föld művelését akként kell elvégezni, hogy azzal elégedett legyen a szövetkezeti tag is és az egyénileg dolgozó paraszt is. S ha a termés betakarítása után is jó a vélemény a traktorok, a gépek munkájáról, akkor joggal állíthatjuk, hogy az állam sem fektet hiába milliókat a traktorállomások fenntartására. Mert úgy fest ám a dolog: ha a dolgozó parasztok okosan használják fel a gépi segítséget, nem marad el a maguk és az állam haszna. Ilyetén gondolják a szepsi traktorosok is. Azért a sok gép az udvaron és ezért kap a traktorállomás egyre több korszerű traktort, kapálógépet, sűrűsoros vetőgépet, műtrágyaszórót, hogy könnyebb legyen a paraszt munkája, s a jól művelt föld több búzát teremjen. önmagában azonban a gép csupán eszköz, a nagy termés eléréséhez emberi ész, ^okoldalú tudás, újabb és újabb termelési forma szükséges. Hiszen ahhoz, hogy a traktor annak rendje és módja szerint megadja a földnek, ami jár, jó traktorosnak kell a nyeregben ülni. Az új termelési formákat, a nagyüzemi gazdálkodás minden csínját-bínját megismerni pedig nem lehet máról holnapra. Arra azonban nem várhatunk, amíg minden egyes traktorosnak — mondjuk — mezőgazdasági iskolája lesz. De most talán magukra vannak hagyatva, tanács nélkül, ösztönösen munkálkodnak a traktorosok? Erről szó sincs. Traktorállomásainkon már most is fejlett, nagytudású agronómusok, mérnökök segítik a traktorosokat. Kacs narik József, g szepsi traktorállomás főagronómusa is egyike azoknak, akik tudásuk legjavát adva azon munkálkodnak, hogy sohase legyen panasz a traktorosok munkájára. Mozgékony, keménykötésű ember ez a 35 év körüli agronómus. Vígkedélyű, s ha szóba elegyedsz vele, úgy véled, mintha ennek az embernek alig volna gondja. Ha nem tudnád, hogy a tizennégyezer hektár föld összes munkájának sikere jórészben az ő jó vagy rossz munkájától függ, azt hinnéd, nincs ennek az embernek egyéb dolga, mint az irodában ülve átnézegetni a napi jelentéseket, megszabni a munkát és kész. Dehogyis van ez így! Az előbbi is az ő feladata ugyan, persze együtt jár munkájával, hiszen anélkül aligha tudná, mi történik minden nap a tizenöt brigádközpontban, hol szorít a csizma, jók-e a gépek a sürgős tennivalók idején. Ember legyen a talpán, aki egyéb elfoglaltsága mellett naponta be tudná járni a járás minden faluját még akkor is, ha 350-es JAWA motorkerékpár áll rendelkezésére. A jó munkáért megérdemelt jutalom Tóth József és Pataki Ferenc a gútai EFSZ példás szövetkezeti tagjai. Szorgalmas munkájukkal gyarapítják a közös vagyont. Kiválóan dolgoznak az állattenyésztésben, mint anyasertésgondozók. A terv szerint 600 választott malacot kellett nevelniök 6600 kg súlyban. A 600 malac helyett 707 malacot neveltek fel 8647 kg súlyban. Borka József és Michal Zeleňan anyasertésgondozók is példát mutatnak, amikor a tervezett 600 malac helyett 637-et neveltek fel 6866 kg súlyban. A gútai szövetkezet példás dolgozói közé tartozik Ján Debnár, aki 46 üszőborjút nevelt fel háromhónapos kortól 2 éves korig. A szövetkezet vezetősége értékelte e példás dolgozók munkáját és meg is jutalmazta őket. Pataki Ferenc és Tóth József ttov-egy 15 kg-os malacot kapott, Borka József, Michal Zeleňán és Ján Debnár szintén 10—10 kg-os malacot kaptak. Iyán Mikula, Nyitra kor a tťaktorállomásra került (néhány hónappal ezelőtt tért haza szülőfalujába, 8 évig a Királyhelmeci Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályán dolgozott, ott is sok sikerrel), gondolkodni kezdett: A járás területén temérdek a mésztartalmú kő, hát miért ne lehetne hasznát venni ennek a mezőgazdaságban? Nem is nyugodott addig, amíg hosszas kísérletezés és próbák után meg nem állapította: Az itt levő „Darázskő", — amelyet házépítéshez használnak — törmelékét összezúzva igen hasznosan fel lehet használni a föld meszezésére. Ez a fajta kő könnyű mint a hab, nem nehéz a bányászása sem, Görgőn és más falu tövében is jócskán található és annyira puha, hogy az árpa és egyéb takarmányokra használt kalapácsos darálóval is meg lehet őrölni, porrá lehet zúzni. Csupán meg kell kezdeni a termelését és a községek, az igénýek szerinti szétosztását. E munkájában segítséget talált Jozef Prividi főmérnök személyében, aki minden támogatást megad, hogy ez a csekélységnek vélt, de igen hasznos ötlet megvalósulhassék. Az ügy jó kezekben van, most már csak a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának kell magáévá tenni a dolgot, hiszen megvalósításával jelentős mértékben csökkenthetik a járás szövetkezeteiben a termelési költségeket, javíthatják a talaj minőségét, ami végső soron a nagyobb terméshozamokban jut majd kifejezésre. Kacsmarik József főagronómus okos ötletének megvalósítása azonban nemcsak a szövetkezeteknek jelent több jövedelmet, mert a tény, hogy nem kell igénybe venni a vasúti szállítást, a járás földjei viszoht mégsem szenvednek mészhiányt, a népgazdaság hasznára is válik. Méry Ferenc. A mi agronómosunk is így van ezzel. Nem juthat el mindennap a járás minden csücskébe, mégis tudja, mi történik a széles határban. Büszkén mondja el, hogy az idei vetésnél alig volt gépkiesés és részben ennek, részben a jó időjárásnak köszönhetik: március végére már elvetették a koratavasziakat. És ami most történt meg először a traktorállomás fennállása óta: az összes gabonaféléket sűrűsorosan vetették el. Ellenben elkomorodik, szinte gondterhessé válik az arca, ha arról beszél, hogy a szövetkezeti elnökök olykor kevés megértést tanúsítanak a traktorállomás iránt. Sok még az olyan traktoros, aki nem dolgozik munkaegységre, pedig a többségük így szeretné. És igaza van a többségnek, s jól gondolja Kacsmarik elvtárs is. Ha a traktoros munkaegységre -dolgozik, jobban érdekelt a termelésben. A szepsi járás EFSZ-einek talán nem érdekük többet termelni? Nem hinnénk, hiszen azzal, hogy egyre több traktoros dolgozik munkaegységekre, csak nyernének az EFSZ-ek. Gondolkodjanak el hát ezen a szepsi járás szövetkezeteiben. A bő termés eléréséért az egész országban, így a szepsi járásban is mindent el kell követni. Ahhoz, hogy valóra váltsuk az ötéves tervnek a mezőgazdaságra háruló feladatait, egységes összefogásra, közös munkára van szükség. Kacsmarik Józsefet sem az öncélúság vezeti, amikor azon töri a fejét, miként lehetne olcsóbbá tenni a termelést, hogyan lehetne kevesebb költséggel, kevesebb erőfeszítéssel többet termelni. A szepsi járás községei szántóföldjeinek túlnyomó része savanyú talajú, megkívánja a meszezést. Eddig a mészport nagyobb távolvolságokról vasúton szállították Szepsibe. Kacsmarik elvtárs, mi©©GOOOOQOOOO^ OOOOOOOOOOOOOO©^^ Gépiparunk büszkesége Olajfinomítót építünk Szíriában — Újdonságok a vegyiiparban A MOLNÁR Amikor megjelent az ajtóban, vállas Kinizsi-termete egyszeriben jelidézett bennem egy képet vagy két . év távlatából. Komoly volt, arcvonásain árnyak ültek. — Találkoztunk már egyszer, emlékszik-e még, Feri bátya. Kelletlenül, mintegy jeszélyezetten nyújtotta erős kezét és átnézett a vállamon. — Emlékszem, hogyne emlékeznék ... Csakhogy akkor ... hallgatott, kinézett az ablakon. Az udvar egyik felét beragyogta a nap, a másikon áprilisi felhő árnyéka feküdt. Zsákozók, lisztes molnárlegények sürögtek a raktár és a malom között. — Üljön hát le, beszéljen valamit: hogy élnek, mi az újság maguknál? — szakítottam meg a hallgatást. — Mit beszélhetnék, úgy sem érdekli az ilyen magát. — Aztán lassan hozzátette: — Nem vagyunk már újságba valók! A múlt évben kicsúszott a kezünkből a siker és azóta... — Hogyne érdekelne, mondja csak tovább, biztattam. Ogy tünt, ez jól esik neki. Alája toltam egy széket. Lassan ráereszkedett. — Hogy történt a dolog, siettem az új kérdéssel? Sapkáját a térdére tette, szeme a 'földnek szegeződött. — Hogyan! Tudja isten! Csak egy biztos: hogy mi, akik tavaly még 78 százalékra őröltük ki a kenyérgabonát, és az ország legjobb malmait is 4—5 százalékkal magunk mögött hagytuk, most bizony alig tudjuk teljesíteni a normát. Már megfogalmaztam az új kérdést, de ö mintha eltalálta volna a gondolatomat, folytatta: ...Miért? Hiba van valahol. A gabonában, a gépekben? — nem tudok rájönni. Az is baj, hogy aránylag nedves gabonát kapunk, tehát már nem szöktethetjük. Azt pedig kellene, mert a dagadt magról könnyebben válik le a héja. Így ha koptatjuk, sok liszt a korpába kerül. A gabonában sok a tavaszi búza, az meg éppen puha. Valami új megoldás kellene, dehát — nehezen megy... Volna a gabona akármilyen, de legalább egyöntetű lenne ... Ezt tartja a legnagyobb hibának, Valóban komoly kérdés, etniatt ma-> radozik le a vállalat többi üzeme is. - Hát a gépek két év ezelőtti átszerelése nem segített? — Hm, azóta sokszor kellett változtatnom, mindig az anyag szerint. Aztán nehéz eltalálni. A malomgép — kényes dolog! Egy milliméterrel nagyobb rpvátka a hengeren, kissé erösebb levegőnyomás — máris kevesebb a liszt. Persze, magamat hibáztatom a legjobban, hogy nem tudok rájönni. — Egy darabig hallgat, majd egész más hangon folytatja. — Csak ilyenkor tudja valóban értékelni az ember az újítókat, akikről maguk írnak. Bizony szép megtisztelés az, de nehéz elérni. Sok fáradozás! Most meg az késleltet, hogy a feleségem már hat hete kórházban van... Nehezen beszél, mintha szakítaná a szót magából. Bántja az elveszített elsőség. Pedig a Munkaérdemrendet nem hiába kapta, hiszen újítása az egész ország kincse lett. S az ő érdeme, hogy a szenei malom nem öt, hanem 15 vagon gabonát őröl naponta s egy tonna gabonából 1276,88 koronát termelnek, tehát rríég mindig jóval az előirányzott összeg felett — mégis elégedetlen. Kettős erő készteti, ösztökéli: az alkotó emberekre jellemző újítás, keresés, s ami még inkább, a régi hírnév visszaszerzésének vágya. Efhiatt nyugtalan, késő estig tanakodik a segédekkel, kísérletez. Még elalvás előtt is ezen gondolkozik, s ha ötlete támad, már korán reggel próbálja. Egy-egy elgondolás megvalósítása sok időt igényel, mivel a kísérleti alkatrészeket nincs aki elkészítené. De még így is bízik, hogy megmenti azt a 3—4 százalék lisztet. — Levelet írok majd, ha sikerül megtalálom az új módszert — mondja és felcsillan szeme. Ogy hat a szó, olyan biztatón mondja, mintha éppen most már meg is sejtette volna a hiba helyét a hengerek, sziták, darálók és szórócsövek útvttxtőjében. Arcáról, a finom lisztréteg alól elfojtott mosoly sugárzik, (P. S.) A

Královo Pole-Í Klement Gottwald Gyárról sok szó esett mostanában. Anyagmegtakarítási versenyfelhívásukra válaszolt az ország többi nehézipari üzeme és most már folyik a nemes verseny azért, hogy a termelés hatékonysága, amelynek egyik fontos tényezője az anyagtakarékosság, ne caak elméleti fogalom legyen, hanem a gyakorlatban kimutathatóan megvalósuljon. A hatékonyság növelése a népgazdaság minden szakaszán nagy jelentőséggel bír. Hazánk külkereskedelme mind a szocialista, mind a kapitalista országokkal állandóan növekvő irányzatot mutat. Hogy az erős konkurrenciában helyt tudjunk állni, hogy a külföldi rendeléseket pontosan szállítani tudjuk — ennek is egyik feltétele a termelés hatékonyságának növelése. Jól tudják ezt a brnói Klement Gottwald Gépipari Üzemben is, amelynek gyártmányait jóformán a világ minden táján ismerik. A Szovjetunióban a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak a Královo Poleből kapott kőolajfinomító berendezésről, Vietnamban, Koreában a Královo Pole-i gépüzem védjegyét viselő famegmunkáló gépek működnek, a Kínába szállított óriási daruk kiváló minőségét a kínai nagykövet személyesen köszönte meg a gyár kollektívájának, Afganisztánban cementgyár, Indiában ugyancsak daruk, Egyiptomban forgó híd hirdetik a csehszlovák gépipar magas színvonalát. Szíria kormánya kereskedelmi szerződést hagyott jóvá, amely szerint Homsz város mellett Csehszlovákia egy komplett gépesített kőolajfinomítót épít. É

ppen aznap voltam a Královo Pole-i üzemben, amikor ez a megegyezés az újságokban is napvilágot látott. Felkerestem Jaroslav Kubík élvtársat, a gyár igazgatóját, hogy részletes tájékoztatást kérjek erről az új megrendelésről. Kubík mérnök, mielőtt egy szót szólt volna, vastag füzetet mutatott, sűrűn telegépelt oldalakkal. — Itt az előzmény. Már magunk is azt hittük, hogy a sok fáradság, terv, előzetes tárgyalások sikertelenségbe fulladnak. Nem volt egyszerű a nehéz versenyből győztesen kikerülni. A Német Szövetségi Köztársaságból hét jónevű vállalat, azonkívül angol, amerikai és olasz vállalatok tettek ajánlatot. A szíriai jobboldali lapok valóságos kampányt indítottak ezért, hogy Csehszlovákia ne kapja meg ezt a megrendelést. Ha elgondoljuk, hogy ez az egyik legnagyobb külkereskedelmi üzlet, amit Csehszlovákia az utóbbi években kötött és egyáltalán a legnagyobb beruházási komplexum, amit Csehszlovákia kapitalista piacon épít, még büszkébbek vagyunk arra, hogy a megrendelés oroszlánrészének teljesítése gyárunk feladata — mondja Jaroslav Kubík. A továbbiakban megtudom, hogy a kőolajfinomító berendezést a szerződés értelmében 27 hónap múlva teljesen készen, üzemképesen kell átadni. Ennek a rövid határidőnek betartása csak úgy lehetséges (jelenleg a munkálatok a legelején, a földmérésnél tartanak), ha a szerelésnél a legkorszerűbb munkamódszert alkalmazzák, amelynek segítségével a szerelési idő 30 százalékkal. megrövidül. A szerelésnél JL50 csehszlovák szakértőnek 550 szíriai munkás fog segédkezni. A kőolajfinoifi • "WH 'éééI jpjpa^^fe-, -,

: IsMMMiill lilllHHIlMia .KSH A tenzometriás mérés előkészítése a tekercselt nyomású tartály falában mító 460 000 m

2 terUIetet foglal majd el, csak a gépi berendezés több mint 17 000 tonnát fog nyomni. Külön villanytelepe lesz 6 MW villanyáramtermeléssel. A kőolajfinomítóban évente egymillió tonna nyersolajból könnyű és nehéz benzint, petróleumot, aszfaltot és más olajat fognak előállítani. S

zíriának eddig egyáltalán nem volt kőolajfinomítója. A KözelKeleten pedig ez lesz az első, amelyet szocialista ország épít. Ez a fontos körülmény arra kötelezi a Královo Pole-i gyárat és az összes többi vállalatokat, amelyek részt vesznek a felépítésben, hogy kiváló minőségű munkával és pontos szállítással öregbítsék a csehszlovák ipar jó hírnevét az egész Közel-Keleten. A Kubík elvtárssal folytatott beszélgetés alatt Vladimír Mackú államdíjas mérnök, a vegyi- és petróleumberendezések konstrukciós osztályának vezetője is jelen van. Az államdíjat 1953ban kapta az üzemanyagok elraktározására szolgáló tartályok új konstrukciójáért. Találmánya régi pénzben 25 millió korona megtakarítást jelentett. Osztálya két éve foglalkozik az úgynevezett tekercselt magasnyomású tartály előállításának problémájával. A bonyolult feladat megoldásával elkészültek és a gyárban már látható az első mintadarab. Mivel a Královo Pole-i gyárnak ez a legnagyobb újdonsága, nem mentem el anélkül, hogy meg ne nézzem. Az tulajdonképképpen nem mond semmit, ha beszámolok arról, hogy láttam egy kb. húsz méter hosszú, egy méter átmérőjű, a két szélén kiszélesedő hengeralakú tartályt, amelynek falára sok kis tenzométer (nyomásmérő) vr.lt erősítve. Három ember szorgoskodott körülötte, mérésekkel ellenőrizték az edény falában keletkező feszültséget. Hogy érzékeltessem, miért jelent forradalmat a vegyi üzemek berendezésében ennek a hosszú vashengernek alkalmazása, el kell mondanom, mire szolgál és ml az előnye a régi típussal szemben. A modern vegyi ipar a rohamosan ** fejlődő szükséglet kielégítésére az úgynevezett magas nyomású szintézist használja. Magas nyomás alatt — gyakran egész 1000 atmoszféráig — az elemek és vegyületek közvetlenül egyesülnek. Például hidrogén és nitrogén keveréke megfelelő arányban mamagas gas nyomás alatt ammóniákká vegyül, az ammóniák viszont fontos ipari anyag,, a salétromsav és a műtrágya alapanyaga. Ehhez olyan tartályokra van szükség, amelyek ezt az óriási nyomást kibírják. Ilyen tartályokat már azelőtt is készítettek, éspedig úgy, hogy egy acéldarabból kovácsolták. Kz a módszer nagyon költséges, mert 65 százalékos anyagveszteséggel jár és hosszadalmas az előállítása. Ezt a módszert alkalmazzák még ma is jóformán az egész világon. A Královo Pole-i mérnököknek sikerült egészen új módszerrel tekercselt magas nyomású tartályt készíteni. A tartály lényegében egy bádoghenger, amelyet több rétegben feltekercselt acélszalaggal vonnak be. A szalagok szorosan egymásba fonódnak. A tekercselést izzó állapotban végzik. A tekercselt magas nyomású tartály gyártásánál az anyagveszteség minimális, előállítása gyorsabb, sokkal olcsóbb, a kovácsoknak harmadrészébe kerül és ami a leglényegesebb, működésben úgyszólván teljesen biztonságos. A tekercselt tartály iránt nemcsak belföldön, hanem külföldön is nagy az érdeklődés. A gyárban vadonatúj csarnok, vadonatúj 50 méter forgási hoszszúságú és 2500 milliméter forgási átmérőjű esztergályozógép (a Lenin-művek készítette eddig legnagyobb eszternályozógépet az országban) várják, hogy a mérések befejezése után meginduljon a tekercselt magas nyomású tartályok gyártása. * * * E lnézést kérek, hogy két egy~ mással összefüggéstelen termelési eseményt választottam ki a Královo Pole-i gyár életéből. Ogy láttam, hogy sok minden más mellett ezek foglalkoztatják a legjobban az üzem dolgozóit. Végeredményben a Szíriába szállítandó kőolajfinomító berendezésnek a megrendelők teljes megelégedésére történő elkészítése és a tekercselt magasnyomású tartályok gyártásának mielőbbi megindítása egyformán szolgálja nemcsak a Královo Pole-i gépgyár, hanem az egész csehszlovák gépipar érdekeit. KIS ÉVA ÜJ szö r 1957. április 7, (