Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-10 / 100. szám, szerda

i hozott a felszabadulás Szlovákia fővárosának Ki ne ismerné azt a fényképet, mely Bratislavában 6771 volt a munkanél­két hős szovjet katonát ábrázol fehér küliek száma. Ez annyit jelentett, lovon ülve, vörös zászlót lengetve, hogy a munkanélküliek tényleges szá­amikor bevonul Bratislavába a Szovjet ma túllépte a tízezret is, s a család­Hadsereg. Ez a kép azóta Bratislava tagokkal együtt több mint 30 000 em­felszabadulásának szimbólumává vált. ber nyomorgott. Ezeket a bátor szovjet katonákat és Húsvét hétfőn hulltak le a guzsba­társaikat illették az első tavaszi vi- kötött bra tis.iavai lakosság bilincsei, rágcsokrok, amelyekkel a megmentett azonb an a felszabadító harcok Szlová­város hálás lakói halmozták el őket. ki a jelentős területén tovább folytak. A sok borzalom, a fasiszta leigázás, A z ellenséges hadsereg, miután visz­elnyomás es szenvedés után az embe- szavon ui á sj útja Ausztria felé el volt rek fellélegeztek, a szemekből kitör- vágva > Morvaország felé igyekezett tek az orom és boldogság igaz, őszinte me nekülni a szorongató átfogó vas­könnyei. Az utolsó pillanatban jött ez gyűrűből. Óriási a fejlődés a kultúra szaka­szán is. Felépült egy új színház, filmstúdiók, a Kultúra és Pihenés Parkja és a televízióállomás. Sokat lehetne még felsorolni az elért nagy eredményekből, pedig még csak a szocializmushoz vezető út kez­detén állunk. Mind jobbak lesznek a A felszabadulás óta eltelt tizenkét év, de különösen a kétéves és az első ötéves terv évei teljesen megváltoz­tatták Bratislava város képét. Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának ve­zetésével dolgozóink a legutóbbi évek­ben nagy sikereket értek el a szocia­lista építés terén. Népgazdaságunk gyors fejlődése következtében jelen­tősen növekedett a lakosság életszín­vonala és vásárlóképessége. Az utolsó választások óta a nemzeti bizottságok munkája is szemmel látha­tó.OOO IJC AMI a segítség, mert Bratislavának is ha sonló szomorú sorsot szántak, mint a több ezer sebből vérző Budapestnek. Szlovákia fővárosát a teljes meg­semmisítés, pusztulás és halál fenye­gette. A fasiszta hadvezetőség „erőd­várossá" akarta változtatni és köröm­szakadtáig akarta tartani a várost. Bratislava ugyanis már egy évezred óta kulcspont a Duna völgyében Nyu­gat felé vezető úton. Nem használt az sem hogy a náci vezetőség ide össz­pontosította a nehéz fegyverek nagy részét. A hős szovjet hadsereg ügyes taktikával áttörte Bazinnál a Kis­Kárpátok vonalát s a Morva-mezőre betörve északról átkarolta a szlovák fővárost, még mi­előtt a fasiszták megvalósíthatták volna gyalázatos tervüket. Mint a patkányok a süly­lyedő hajóról, úgy menekültek és igyekeztek az ösz­szerabolt zsák­mánnyal elhagyni a várost, nem feled­kezve meg arról sem, hogy az utol­só pillanatban meg- A lakosság növekedése Bratislavában 1848-tól 1955-ig és gyilkolják az össze- a távlati terv szeriint 1970-ig fogdosott embere­ket. A tavasszal és szabadsággal együtt tóan javult. Az új Bratislavában lép­új élet köszöntött be Bratislavába. ten-nyomon találkozunk a nép alkotó örökre elűzte a nyomort és a kizsák- és lelkes munkájának eredményeivel, mányolást. 1948. győzelmes februárja Szorgalmas munkája révén új gyá­után Bratislavában a dolgozó nép lett rakkal, korszerű iskolákkal, lakóhá­az úr, amely nekigyűrkőzött, hogy fel- zakkal, parkokkal, utcákkal, kultúr­építse a dolgozó emberek boldog, szo- intézményekkel, egészségügyi beren­cialista otthonát. A kapitalistáknak, dezésekkel gyarapodott, nagybirtokosoknak, uzsorásoknak és A város 1949 óta gazdasági és munkakerülőknek végleg befellegzett, kulturális téren egyaránt nagy átala 7 kuláson ment keresztül. Míg 1950-ben 192 000 lakosa volt, lakosainak száma i<»o»os. öt év alat t 241114-re emelkedett, és várható, hogy a további évek folyamán lakóinak száma eléri a 300 000-t. Az utolsó három évben csak az ún. kerü­leti beruházásokra — ami alatt az utak, iskolák, egészségügyi és kultúr­berendezések, tömeges szállító eszkö­zök létesítése értendő —, 210 millió korona értékű pénzeszközöket fordí­tottak. A központi nemzeti bizottság különös figyelmet fordított a lakás­építkezésre, hogy ezt a nehéz problé­mát a lehető legrövidebb időn belül megoldja. Elsősorban az öreg és egészségi szempontból nem kielégítő lakásokat kell pótolni és a növekvő igényeket kell kielégíteni. A kapita­lista világ örökségeképpen a burzsoá­zia rettenetes lakásviszonyokat ha­gyott hátra. 1945-ben az alanti táblá­zat szerint a házak kora a következő volt: Az iskolákra fordított beruházások Bratislavában 1954/56-ban. A felszabadulás után megszűnt a munkanélküliség is. A válság mély­pontján, 1934 januárjában a munka­közvetítő hivatal kimutatása szerint ezekben a lakások száma 150 évnél régibb 2091 50—150 éves 3436 25—50 éves 10 872 25 éves és azon alul 10 656 1954—1956-ban a lakásépítés sza­kaszán 443,4 millió koronát ruháztak be, amely összegért 4276 új lakást építettek fel. A második ötéves terv­ben további 12 500 új lakásegységet kell felépíteni, ami új korszerű tele­pülések létesítésével valósul meg. Ezt elsősorban panelépitkezésekkel, illetve az építőipar gépesítésével fogjuk meggyorsítani. A városi személyszállítás megjavítá­sára új vonailak kibővítésére és más beruházásokra a legutóbbi három év alatt harminc és félmillió koronát fordítottak. Az iskolaügy terén is nagy haladás észlelhető. 1938 óta négyszeresére emelkedett az óvodák, két és félszeresére az általános isko­lákat látogató tanulók száma. 1954 óta 1,6 millió koronáról 21,7 millió koronára emelkedett az iskolai beru­házások összege. Nyolc százalékkal csökkentik a selejtet A Myjavai Armatúra-gyár dolgozói üzemi gyűlésükön határozatot hoztak, hogy Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusát és a közeledő május elsejét méltó kötelezettségvállalással köszöntik. Egyöntetűen vállalták, hogy a második negyedév termelési feladatait nemcsak teljesítik, hanem túl is szárnyalják. Emellett 150 000.— korona értékű színes fém megtaka­rítását is célul tűzték ki. A selejtet az első negyedévhez viszonyítva 8 szá­zalékkal, azaz 37 000.— koronával, a termelés önköltségét 182 966.— koro­nával csökkentik. Megtakarítanak 35 000 kilowatt villamos áramot és 3300 kg trichloretylént. Ezt legfőképpen műszaki-szervezési intézkedések, újí­tási javaslatok megvalósításával akarják elérni. A kollektív kötelezettség­vállalás teljesítését minden üzemrészlegen havonta ellenőrzik majd. A mindjobban szélesedő szocialista munkaverseny és a nagyszámú köte­lezettségvállalások május elseje és Szlovákia Kommunista Pártja kongresz­szusának tiszteletére újabb sikerek elérésére lelkesítik dolgozóinkat és feltárják azokat a lehetőségeket, melyek a termelés hatékonyságának nö­velése felé vezetnek. H. S. Bratislava város területén az 1954/55. években beruházásokra fordított pénzeszközök dolgozók életfeltételei. A lakosoknak egyre szélesebb köre vesz részt a vá­ros igazgatásában, hogy éljen azzal a jogával, amelyet a nemzeti bizottsá­gokról szóló törvény biztosít. Hála a hős szovjet hadsereg győzel­mének, a régi Bratislava, a kispolgári elzárkózottság, a soviniszta lázítások és nemzetiségi súrlódások egykori reakciós fészke, a gumibotokkal, csendőrszuronyokkal védett népelle­nes uralom bástyája ma már a múlté. Helyébe a békés, a dolgozók szocializ­musát építő Bratislava lépett. GREK IMRE Emelkedik a szövetkezeti tagok kulturális színvonala A galántai járásban a példi szövet­kezeti tagok minden évben húszezer koronát fordítanak a kultúralapra. Eb­ből az alapból fedezik a politikai, szak­és szépirodalmi művek vásárlását, a jelentős kulturális kezdeményezések közös megtekintését a járásban, vagy Bratislavában. Minden szövetkezeti család járatja a „Roľnícke Novinyt" vagy a „Szabad földműves"-t; és az előfizetési díjat a kultúralapból fede­zik. Nagy az érdeklődés az irodalom iránt is. A szövetkezeti könyvtárban naponta számos tag megfordul, akik könyveiket jönnek cserélni. Ez idén 1700 korona értékű könyvet vásárolnak a könyvtár részére. A második negyed­évben televízor! vesznek és ezt a szö­vetkezeti ház kaszinójában helyezik el. cÁ ,fj)iőn iw útfa; Az új Pionier Két évvel ezelőtt, amikor az új­ságok rövid hírekben megismer­tették a közönséggel legkisebb mo­torkerékpárunkat, a „Pioniert", mindenkiben nagy érdeklődés tá­madt iránta. Fiatalok, idősek, nők és férfiak egyaránt takarékoskodni kezdtek rá. Helyesnek bizonyult a tervezőknek az a törekvése, mely szerint a közönséges kerékpár és az aránylag költséges motorbicikli közötti hézagot akarták betölteni olcsó, de a teljesítmény és az ízlés tekintetében is megfelelő jármüvei, főképp a munkába járó dolgozók számára. Amikor azonban megje­lent a piacon, az embereket némi csalódás érte. Bár tetszett a kis gép; kezelése egyszerű, hajtási en­gedély nélkül is lehet közlekedni rajta, csakhogy — drága volt. So­kan oktalanul is becsmérelték. De aki tárgyilagos és nem. ül fel az alaptalan szóbeszédnek, mégis meg­vette. A tulajdonosok aztán mél­tató hangot is bevittek a közvé­leménybe. De még mindig túlsúly­ban voltak az elítélők. Az utóbbi árleszállítás nagyon vi­lágosan kidomborította, mi is volt a becsmérlés alapja: az ár. Azóta ugyanis alig hallani kifogást a sze­líd jármüvei szemben, és egyre többen vásárolják. Ügy látszik, hamarosan elfoglalja méltó helyét és a kerékpárt háttérbe szorítja. A „Pionier" iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Minden na­gyobb kiállításon és vásáron sze­repel, egymás után érkeznek' meg­rendelések a világ különféle tájai­ról. A Považská Bystrica-i Klement Gottwald-üzeni dolgozói, akik a „Pioniert" gyártják, eddig közel 50 ezret készítettek már belőle, min­dig újabb és újabb változtatások­kal. A beérkezett reklamációk alap­ján pl. megerősítették a vázat, vastagabb anyagból sajtolták a pléh­részeket, jobb anyagból készítet­ték a hengerfejet. Ezt mind csak úgy „menet közben". Legújabban a „Pioniernak" egy egészen újszerű, az előbbitől sokban különböző, töké­letesített változatát készítik soro­zatgyártásra. „PIONIER 555", az új jármű. Először is ízlésesebb kivitelű. Kor­mánya az előbbinél egyszerűbb, egyenes, és összhangban van a lám­pával. Kerekei kölcsönösen felese­rélhetők, (akárcsak az új Jawa-gé­peken), mind a kettő dobfékkel van ellátva. Hátsó részét sajtolt acél­pléh-bura fedi, ezen van az ülés, mögötte még vagy 30 cm hosszan csomag és poggyász helyezhető el. Ez az új kivitel még inkább nö­veli az érdeklődést a „Pionier" iránt. A Považská Bystrica-i Klement Gottwald-üzemben most fejezték be az első, Szlovákiában gyártott robogó prototípusát. Ennek a mű­szaki leírását és ismertetését la­punk jövő számában hozzuk. P. J. Az állattenyésztés hasznosságának alapja Napjaink legfontosabb feladatai kö­zé tartozik falvainkon a takarmány­termelés biztosítása. Lényegében min­den gazdaságban a takarmányalap dönti el az állattenyésztési termelés hasznosságát. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azokban a gaz­daságokban, melyekben megteremtet­ték a megfelelő takarmánybázist, ma­gas színvonalat ért el az állattenyész­tési termelés, fokozódtak a gazdasá­gok bevételei. Nem titok, hogy a nyárasdi szövetkezetnek olyan tehe­nészete van, amely felveheti a versenyt a legtökéletesebben felszerelt állami gazdasággal is. A nyárasdi szövetkezetéhez hasonló a vágsellyei szövetkezet állattenyész­tése. Három évvel ezelőtt a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya meg­dorgálta a szövetkezet agronómusát és elnökét, hogy túlsók herefüves ta­karmányt vetettek. Nézzük csak, hogy helyes volt-e ez a mezőgazdasági osz­tály részéről? A here a legértékesebb takarmány! Ezt minden földművesember jól tudja. Azzal, hogy a szövetkezet szántóföldterületének 17 százalékán már három évvel ezelőtt herefüves takarmányt termeltek, évről évre elegendő, dús tápértékű takarmá­nyuk volt. Egy tehénre naponta 10— 12 kilogramm szálastakarmányt biz­tosítottak. Ehhez természetesen ele­gendő silótakarmányról is gondos­kodtak és így érték el, hogy a múlt évben ez az 516 hektár szántóföld­del rendelkező szövetkezet nem ke* vesebb mint 173 000 liter tejet jut­tatott a kötelező beadáson kívül a közellátásnak, a munkaegység érté­ke pedig 20,1 koronát tett ki a természetbenieken kívül. Ezek a gyakorlati példák fényesen igazolják a jó minőségű'takarmány ter­mesztésének fontosságát. Enélkül nincs fejlődés az állattenyésztésben, de még a növénytermelésben sem, hisz a fej­lett szarvasmarhaállomány egyben azt is jelenti, hogy több jó minőségű trá­gya kerül földjeinkre, aminek ered­ményeképpen növekednek a hektárho­zamok a különféle növényeknél is. De maradjunk csak a takarmány­termesztésnél. Sok szövetkezetünkben, de még állami gazdaságainkban is, kü­lönösen Dél-Szlovákiában ott szorít a csizma, hogy az évelő takarmányfélék részaránya a szántóterületekhez ké­pest igen alacsony. Ismerek szövet­kezeteket, melyekben az évelő takar­mányfélék még csak 5—10 százalékát sem érik el a szántóterületnek. így aztán persze hogy nem tudnak elég takarmányt biztosítani a haszonálla­toknak. Ha a mezőgazdasági termelésben előbbre akarunk jutni, akkor — kü­lönösen Dél-Szlovákiában — szük­ség van a takarmánytermesztőterü­let kiszélesítésére, úgy, ahogy azt a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgaz­dasági bizottsága ajánlja, hogy az évelő takarmányfélék vetésterületét az eddigi 14 és fél százalékról 18 százalékra emeljék. Az állattenyésztés megfelelő takar­mány nélkül olyan, mint a halgazdaság víz nélkül. Azonban tévesen gondol­kodnánk, ha minden reményünket csak a termőterület növelésére alapoznánk. Látnunk kell azt is, hogy népgazdasá­gunk más igényeinek kielégítése sem kevésbé fontos követelmény. Szüksé­ges, hogy a takarmánytermesztést az eddiginél nagyobb területen végezzük, de ugyanakkor arra kell törekednünk, hogy ugyanazon a területen több ta­karmány teremjen. Erre a jobb föld­művelés, különösen pedig a takar­mányféléknek jól trágyázott földben való termelése nyújt nagy reményt. Továbbá az is fontos, hogy necsak egy-kétféle takarmányt termeljünk, mint például herét, őszi és tavaszi bükkönyt, csalamádét, hanem ezek mellett takarmánytököt, szudáni füvet, takarmánykáposztát és hüvelyes ta­karmányokat is. Ezáltal változatossá tehetjük állataink takarmányozását. A korán lekerülő növények helyére másodnövényeket vethetünk, melyek értékes silótakarmányt képeznek. A vágsellyei szövetkezet tagjai a múlt esztendőben a szántóterület 25 százalékán termeltek takarmányfélé­ket. Ugyanakkor a szántóterület 15 százalékán cukorrépát termeltek, ami ugyancsak jelentős takarmánymennyi­séget adott. Most, hogy meggyőződtek arról, he­lyes úton járnak, tervbe vették, hogy növelik különösen az évelő ta­karmányfélék vetésterületét. A ta­vasz során 50 hektár lóherét, és 40 hektár lucernát vetnek el, úgy­hogy 1958-ban az évelő takarmány­félék a szántóterület 24 százalékát fogják képezni. Ugyanakkor szerződést kötöttek a gép­és traktorállomással, hogy kukorica­termésüket teljes egészében a gép­állomás fogja betakarítani kukorica­kombájnokkal, ami azt jelenti, hogy a kukoricaszárból nagy mennyiségű silótakarmányt készíthetnek. Egy fe­jőstehénre 50 mázsa, növendékmarhá­ra pedig 30 mázsa silótakarmányt terveznek a jövő évre. Ezenkívül "10 hektáron silókukoricát vetnek, amiből hektáronként 350 mázsás termést is elértek a múlt években. — Ezek után megállapíthatjuk: a vágsellyei szövet­kezet tagjai okosan, célszerűen gaz­dálkodnak és minden reményük meg­van arra, hogy nemcsak teljesítik, ha­nem túl is szárnyalják azokat a fel­adatokat, amelyeket második ötéves népgazdasági tervünk a mezőgazdasági dolgozók elé tűzött. A takarmánytermesztéssel kapcso­latban még egy dolgot kell szem előtt tartanunk. Mégpedig azt, hogy a betakarításkor a lehető legkiseb­bek legyenek a tápanyagveszteségek. Köztudomású, hogy ennek az elv­nek a betartása a gyakorlatban sok nehézségbe ütközik. Nagy az eső­okozta kilúgozás, a levelek letöre­deznek és így sokszor 50 százalékát is elveszítjük a tápanyagoknak. Ezen csakis úgy tudunk segíteni, ha a jövőben fokozottabb mértékben rá­térünk az állványokon történő szárí­tásra és a betakarítás idején minden lehetőt megteszünk annak érdekében, hogy a szálastakarmány jó minőség­ben kerüljön a szérűskertek kazlaiba. Farkas Kálmán A Cseh Filharmónia Bratislavába látogat A Cseh Filharmónia részt vesz az idei Bratislavai Tavasz elnevezésű zenei fesztiválon. Július 11-én és 12­én két hangversenyt rendez. A Cseh Filharmónián kívül még a brnói Álla­mi Filharmónia zenekara is vendég­szerepel a Bratislavai Tavaszon. Má­jus 23-án Bretislav Bakala államdí­jas karnagy vezetésével tart hang­versenyt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom