Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-09 / 99. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek l UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. április 9. kedd 30 fillér X. évfolyam, 99. szám, A békeerők harci feladata: megvédeni az emberiségei a tömegpusztító fegyverek borzaimaitól A világ népei napjainkban egyre fokozódó harcot folytatnak a lesze­relés megvalósításáért. Figyelmük főleg a nukleáris fegyverekkel foly­tatott kísérletek betiltására irá­nyul. A világ tudósai annak a meg­győződésüknek adtak kifejezést, hogy az atom- és hídrogénfegyve­rekkel folytatott kísérletek igen ártalmasak az emberiség egészsé­gére. Már maga ez a tény is fel­tárja a világ közvéleménye előtt: mennyire fontos és időszerű e kér­dés sürgős és végleges megoldása. A Béke-Világtanács, a békeerők vi­lá^mozá almának legfőbb szerve már évek óta megalkuvás nélkül küzd a háborús veszedelem ellen, főként a tömegpusztító fegyverek használatának betiltásáért, azok megsemmisítéséért. Az elmúlt na­pokban a Béke-Világtanács a népek általános óhajának eleget téve újra felemelte hangját és felhívta az egész világot: támogassunk minden kezdeményezést, mely a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek ellen irányul. Az elmúlt esztendőben a lesze­relésről és a tömegpusztító fegy­verek betiltásáról tárgyaltak az ENSZ leszerelési bizottságában és az ENSZ XI. közgyűlésén is. A köz­gyűlés az e kérdések megoldására benyújtott javaslatokat átadta megtárgyalás végett a i ENSZ le­szerelési bizottságának, illetve al­bizottságának. Szóval az elmúlt esztendő a népek óhaja és határo­zott akarata ellenére sem eredmé­nyezett jelentős lépést e világfon­tosságú problémák megoldásában. Miért? — teszik fel a kérdést a dolgozók, a népek az egész világon. A nyugati hatalmak az USA veze­tésével meghiúsítanak minden egészséges törekvést, melynek cél­ja a leszerelés, a tömegpusztító fegyverek betiltása. Számukra ta­lán érdektelen az emberiség sorsa? Vagy talán azt gondolják, ha netán sor kerülne egy újabb világháború kirobbantására, őket elkerülnék az atomfegyverek borzalmai, megsem­misítő csapása? Nagyon tévednek! A Szovjetunió politikai vezetői az utóbbi időben nem egyszer figyel­meztették a nyugati hatalmakat, hogy a világon nincs egyetlen olyan hely sem — mely ne lenne elérhető és megsemmisíthető a haditudo­mány legújabb vívmányainak igénybevételével. Ezek tudatában minden józan ember az egész vilá­gon felháborodva teszi fel a kér­dést: miért szabotálják a nyugati nagyhatalmak a leszerelés és a tö­megpusztító fegyverek teljes betil­tásának kérdését? Ha saját bőrü­kön éreznék az atom- és hidrogén­fegyverek borzalmait, bizonyára másként beszélnének. Világos példa erre Japán állásfoglalása. A múlt esztendőben az ENSZ XI. közgyűlésén az atom- és hidrogén­fegyverekkel folytatott kísérletek betiltása céljából benyújtott javas­latok közül a szovjet javaslat von­ta magára a legnagyobb figyelmet. Az USA által irányított szavazó­gépezet azonban meghiúsította a javaslat elfogadását. Akkor sajnos a japán küldöttség sem támogatta a szovjet javaslatot. De a helyzet azóta változott. Mint ismeretes, az angol kormány a Csendes­óceán, (a Karácsony-szigetek) tér­ségében újra hidrogénbombákkal akar kísérletezni. Egész Ázsiában, de különösen Japánban az eddigi szomorú tapasztalatok alapján tö­megmozgalom indult e kísérletek megvalósítása ellen. Ázsia népei joggal teszik fel a kérdést, hogy ha a nyugati nagyhatalmak vezetői, ebben az esetben Anglia politikai A Bolgár Népköztársaság Népi Parlamentjének küldöttsége Prágába érkezett tényezői, azt „ígérik", hogy a kísér­leteket „óvatosan" hajtják végre és azok nem lesznek ártalmasak, ve­szélyesek, akkor miért nem próbál­ják ki a hidrogénbombákat vala­hol Anglia közelében? A japán kormány felismerve a tömegpusz­tító fegyverekkel folytatott kísér­letezés veszélyét, most megváltoz­tatta az ENSZ közgyűlésén elfog­lalt álláspontját és március 26-án a szovjet javaslathoz hasonló ter­vezetet nyújtott be az ENSZ-hez a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek betiltására. Az ENSZ le­szerelési albizottsága kezében most a japán javaslat mellett ott van a norvég, indiai, jugoszláv és kana­dai javaslat s elsősorban az első­ként benyújtott szovjet javaslat, melyet a szovjet küldöttség az al­bizottság első londoni ülésén, már­cius 18-án nyújtott be. A szovjet javaslat szerint a nukleáris fegy­verekkel folytatott kísérletek be­tiltásának kérdése elkülöníthető az általános leszerelés problémáitól és ezért a kísérletek azonnali és teljes betiltását javasolja. Egy ilyen megegyezés létrejötte azonban nem okozna nagy örömet a nyugati nagyhatalmak kormány­köreinek. A leszerelési albizottság londoni tárgyalásain részt vevő im­perialista küldöttek most nyugtala­nok. Nincs ínyükre megegye­zést kötni és megszabadítani az emberiséget az atomfegy­verek borzalmaitól. A nyugati kül­döttek arról szavalnak, hogy nem mondhatnak le a nukleáris fegyve­rek gyártásáról, a robbantási kísér­letekről, mert ez „biztonságuk egyedüli biztosítéka". Ellenzik a szovjet javaslatot, még azt is, hogy ideiglenesen szüntessék be a kí­sérleteket, mert attól félnek, ha megegyezés jönne létre, akkor soha többé nem vethetnének gátat az általános leszerelés megoldásának. A kutya pedig ott van elásva, a világ népei, az egész emberiség el­len irányuló törekvéseiknek végcélja abban rejlik, hogy a nyugati mo­nopolista körök semmi áron sem akarnak lemondani a fegyverkezési hajszában szerzett sok milliárdos jövedelmükről. Csak az Amerikai Egyesült Államokban az állami költségvetés 63 százalékát, vagyis 38 milliárd dollárt fordítanak az idén fegyverkezésre. A nyugati nagyhatalmak ellenszegülése tehát világos: nem akarnak lemondani a jól jövedelmező fegyverkezésről. Ezért a monopolisták által irányí­tott nyugati diplomaták a leszere­lés helyett inkább a „kommunista veszélyről", a „nyugati civilizáció biztonságáról" beszélnek, mint hogy lemondjanak az atomfegyve­rekről, lemondjanak a milliárdokat gyümölcsöző fegyverkezésről A világ közvéleményét azonban nem tudják elhallgattatni. A világ népei megtalálják annak módját, hogy kiharcolják az imperialisták visszavonulását ebben a döntő kérdésben. Ezért van olyan nagy, rendkívüli jelentősége a Béke-Vi­lágtanács mostani felhívásának. A békeerők harci feladata az egész világon: megvédeni az emberiséget a tömegpusztító fegyverek borzal­maitól, elérni a nukleáris fegyve­rekkel folytatott kísérletek betil­tását! Ez ma a világbékéért foly­tatott harc legfontosabb kérdése. És ebben a harcban hazánk egész népe teljes erejével, autoritásával veszi ki részét és szolidárisán har­col mindazokkal a nemzetekkel, amelyek a tömegpusztító fegyve­rekkel folytatott kísérletek betil­tásáért küzdenek! A Bolgár Népköztársaság Népi Par- I lamentjének 15-tagú küldöttsége hét­főn, április 8-án Prágába érkezett. I A küldöttséget Bojan Balgaranov, a l Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára vezeti. Tagjai: Dancso Dimitrov, a közlekedésügyi mi­niszter helyettese, Georgi Karaszlavov író, a népi parlament elnökségének tagja, Krum Kotljarov újító, a népi parlament elnökségének tagja, Nacso Papazov, a Bolgár Kommunista Párt szófiai városi bizottságának első titká­ra, Borisz Sztolv, a Bolgár Kommunis­ta Párt kolarovgrádi kerületi bizottsá­gának első titkára, Ivan Ivanov agronó­mus, a csirpani mezőgazdasági kutató­intézet igazgatója, Georgi Michajlov, a nemzeti könyvtár igazgatója, Ivan Dobrinszki sztahanovista gépkocsive­zető, a Juraj Dimitrov Rend viselője, Janko Markov, a szófiai kerületi nem­zeti bizottság elnöke, Julij Kolev mér­nök, a kolarovgrádi villamosítási kör­zet igazgatója, Alexander Rangelov bányász, a szocialista munka hőse, Emin Afuzov tanító, a szmoljani járási nemzeti bizottság tagja, Tanka Gocse­vová, a szocialista munka hőse és Di­miter Karakumov, a plovgyivi járási mezőgazdasági szövetkezet elnöke. A Bolgár Népköztársaság képviselőit a ruzyni repülőtéren Anežka Hodino­vá-Spurná, dr. Dionýzius Polanský és Antonín Fiala, a nemzetgyűlés alelnö­kei, Vratislav Krutina, a CSKP KB tit­kára, Antonín Pospíšil és dr. Václav Skoda miniszterek, Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere, a nemzetgyűlés képviselői, dr. Ladislav Šimovič kül­ügyminiszterhelyettes és közéletünk más képviselői üdvözölték. A fogadtatáson jelen volt még Szto­jan Karadzsov, a Bolgár Népköztársa­ság prágai és rendkívüli meghatalma­zott nagykövete a nagykövetség tag­jaival. A kedves vendégeket eljöttek üdvö­zölni Prága dolgozói és az ifjúság, akik szívélyes ovációban részesítették a küldöttség tagjait. 11.35 órakor érkezett meg Szófiából a ruzyni repülőtérre a repülőgép. Ami­kor a Bolgár Népköztársaság törvény­hozó testületének képviselői kiléptek a gépből, kölcsönösen üdvözölték egy­mást a nemzetgyűlés elnökségének tagjaival és a kormány tagjaival. A pio­nírok virágcsokrokkal halmozták el a bolgár képviselőket. Anežika Hodinová-Spurná, a nemzet­gyűlés alelnöke beszéddel üdvözölte a Bolgár Népköztársaság* Népi Parla­mentjének küldöttségét. Többek között ezeket mondta: „A cseh és szlovák nemzet és a nemzet haladó körei mindig kimutatták és tettekkel bizonyították Bulgária ha­ladó népe és dolgozói iránti testvéri­ségüket. így volt ez már azokban az időkben, amikor országaink népe har­cot folytatott saját burzsoáziája és a világ-imperializmus ellen, így volt ez a második világháború Idején is, ami­kor közös hű barátunk, a Szovjetunió oldalán harcoltunk a szabadságért, a közös ellenség, a hitleri fasizmus és szövetségesei ellen. A Szovjetunió erejének, hatalmának és nemzeteinkhez való testvéri kapcso­latának köszönhetjük, hogy Bulgária és Csehszlovákia kivívta szabadságát és mindkét állam a szocialista építés útjára léphetett, hálásan fogadva a szocialista társadalom építésében szer­zett tapasztalatait. Ez a régi barátság és szövetség annál szilárdabb ma, ami­kor mindkét ország határozottan és rendíthetetlenül halad az új, szocialis­ta rendszer építésének marxista-leni­nista útján. A történelemből tudjuk, hogy Bul­gária népe mindig mennyire szerette a szabadságot és gyűlölte az elnyo­mást, a fasizmust és az imperializmust, gyűlölte az igazságtalan háborúkat és vágyódik a béke után, hogy folytat­hassa gyümölcsöző alkotó munkáját. (Folytatás a 2. oldalon). Ulan Batorban mongol-csehszlovák barátsági és együttműködési f valamint kulturális egyezményt írtak alá A csehszlovák-mongol barátság nagygyűlése Ulan Batorban — Kormányküldöttségünk fogadást rendezett a mongol fővárosban Ulan Bátor (ČTK) — V. Široký miniszterelnök és J. Cedembal, a minisztertanács elnöke április 8-án Ulan Batorban a Csehszlovák Köztársaság és a Mongol Nép­köztársaság között barátsági és kölcsönös együttműkö­dési szerződést írtak alá. Egyúttal aláírták a két ország közötti kulturális együttműködésre vonatkozó egyez­ményt is. A két kormányfő aláírta a két ország kormánykül­döttségei között folytatott tanácskozásokról szóló mon­gol-csehszlovák közös nyilatkozatot. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a tanácskozások során a két kül­döttség eszmecserét folytatott a szocialista tábor egy­sége további megszilárdításának kérdéseiről és a nemzet­közi helyzetnek a mindkét államot érdeklő egyes problémáiról. A Csehszlovák Köztársaság és a Mongol Népköztársaság kormányküldöttségei teljesen azonos álláspontra helyezkedtek a legutóbbi nemzetközi esemé­nyekkel kapcsolatban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Csehszlovák Köz­társaság kormánya továbbra is erőfeszítést tesz a Mongol Népköztársaság elleni igazságtalan álláspont kiküszöbö­lésére, amelytől mindeddig megvonják azt a jogot, hogy az ENSZ tagjává • !jorv_ A két fél kijelentette, hogy politikájában továbbra is a proletár internacionalizmus elvei vezérlik őkei, és hogy határozottan szembehelyezkednek minden, a marxizmus­leninizmus tanítása revíziójára irányuló kísérlet ellen. A nyilatkozat beszámol arról, hogy Viliam Široký a csehszlovák kormány nevében meghívta J. Cedembalt, hogy a mongol kormánytényezőkkel Csehszlovákiába láto­gasson. J. Cedembal a meghívást elfogadta. Ulan Batorban április 8-án Mongólia és Csehszlovákia nemzetei szövetsége több ezer lakos részvételével nagy gyűlést tartott. A népgyűlésen J. Cedembal és V. Široký mondottak beszédet. Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszter­elnöke április 8-án az esti órákban fogadást adott. (Folytatás a 3. oldalon.) A Nagy Október ti Á sninai Vihoriát-iizem dolgozói a Nagy Októberi Forradalom j 40. évfordulója tiszteletére érdekes felajánlásokat tettek. Vállalták, hogy a munkatermelékenység tervét 3 szá­zalékkal lépik túl és az év végéig 410 ezer koronával csökkentik a termelési költségeket. 80 ezer koronát úgy taka­rítanak meg, hogy fűtésre szén helyett nyersolajat használnak és jobban ki­használják a villamos áramot. Az újítá­si javaslatokkal, a színes fémekkel és a nyersanyagokkal való gazdaságos munkával 150 ezer koronás megtakarí­tást érnek el. Az üzemben bevezetik az üzemen belüli önálló elszámolás módszerét és a személyi megtakarítási számlákat. Az előzetes számítások szerint az üzemen belüli önálló elszá­molással 50 ezer koronát takarítanak meg. A komáromi villanyerőmű dolgozói csatlakoztak a nyitrai kerület üzemeinek felhívásához és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére értékes fel­ajánlásokat tettek. A felajánlás szerint a villanyerőmű készenléti teljesítmé­nyét 1 százalékkal és az apró javítások idejét 1,5 százalékkal fokozzák, a ge­neráljavítások idejét pedig 10 száza­lékkal lerövidítik: A K 3-as kazán tel­jesítményét azzal fokozzák, hogy előre szárított fűtőanyagot használnak fű­tésére. A kevésbé értékes szén ará­nyát a fűtésnél 40 százalékról 60 szá­zalékra növelik. Az önköltségeken ösz­szesen 250 ezer koronát takarítanak meg. A nehéz munkák gépesítésével 6 százalékkal növelik munkájuk termelé­kenységét. Az eddig felhasználatlanul eldobott szénport a város középületei­ből a villanyerőműben felhasználják és ezzel 150 ezer kilowattóra áramot ter­melnek. Ezt az akciót brigádmunkával valósítják meg. A felajánlást minden hónapban ellen­őrzik. (Tudósítónktól) Akirályhelmeci traktorállomás kötelezettségvállalása A május l-e előtti szocialista mun­kaverseny keretében a királyhelmeci traktorállomás dolgozói a Nagy Októ­ber 40. évfordulója tiszteletére 103 800 korona értékben üzemi kötelezett­ségvállalást tettek. A mezőgazdasági munkák jó végzése mellett a félévi tervet 102 százalékra akarják teljesí­teni, ami 51 800 korona megtakarítást jelent. A mezőgazdasági munkák ha­tékonyságának növelése érdekében vál­lalták, hogy az önköltséget minden át­laghektáron 140 koronával csökkentik, ami összesen 52 ezer korona értéknek felel meg. KET KOMBAJN VERSENYE A korvinái Csehszlovák Hadsereg Nagybányában egyforma fejtési viszo­nyok mellett két kombájn versenyez egymással. Az egyik a szovjet gyártmá­nyú Donbasz, a másik az angol gyárt­mányú Anderton. A Donbasz-kombájn­nal Salamon Jenő és Karek Kozjel, az első nálunk bevezetett Anderton-kom­bájnnal pedig Gerhard Zjelaska élvájá­rok dolgoznak. A két kombájncsoport április 1-től versenyez egymással. A legnagyobb napi fejtés 700—700 ton­na volt a Donbasz- és az Anderton­kombájnnál is. Öt nap alatt a két ver­senyben álló kombájncsoport tagjai 6207 tonna kőszenet, tehát 1607 ton­nával többet fejtettek, mint amennyit a terv előír. A termelés hatékonyságának növelésében versenyeznek A bratislavai Magasépitészeti Vállalat dolgozói tízperces gyűlé­seken és egy aktíván részletesen megismerkedtek Dolanský elvtárs beszámolójával és a CSKP KB-nak a termelés hatékonysága növe­lésére hozott határozatával. A gyűléseken megállapították, hogy az üzem, ha el is ért a múltban bizonyos sikereket a nyerstermelésben és az akkumu­láció teljesítésében, termelésének gazdasági része mégsem éri el a kívánatos színvonalat, ami a bér­alap jelentős túllépésében és az épületek késedelmes befejezésében mutatkozik. A termelés hatékonyabbá téte­lére és a nagyobb gazdaságosság elérésére a vállalat dolgozói a má­sodik negyedévben vállalati versenyt hirdettek. A negyedévek értékelésénél megállapítják a legjobb üzemet, építészeti irodát, részleget, csoportot és egyént. A versenyző kollektívák legfon­tosabb mutatói az akkumuláció tervének teljesítése, a befejező munkálatok gyors elvégzése és az átadott épületek hibátlansága lesz­nek. A versenyben többek közt számít a munkaidő teljes kihasz­nálása, a munkaszervezés megja­vítása, valamint a gépek jobb ki­használása és az anyagtakarékos­ság. A versenyben győztes üzem hét­ezer koronás jutalomban, a leg­jobb részlegek, csoportok és egyé­nek összesen 60 000 korona juta­lomban részesülnek. Az a négy legjobb dolgozó, aki kétszer egy­más után eléri az elsőséget, a vál­lalat költségén 14 napos szovjet­unióbeli, vagy más népi demokra­tikus országbeli turista-kőrúton vehet részt. (Tudósítónktól.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom