Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-25 / 114. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! ti SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. április 25. csütörtök 30 fillér X. évfolyam, 114. szám. K ö S ÚTON Egyszerre több kérdés fordítja az utóbbi időben Szlovákiára a figyelmet. A nemzeti bizottsági választások, mint mindenütt, arra késztetnek, hogy mérlegeljük, ellenőrizzük azt, amit eddig végeztünk. Ilyen mérlegelés a pénzügyminiszter beszámolója a nemzetgyűlésben, s különösen a Szlovákia költségvetéséről szóló fejezet, a legutóbbi napokban pedig Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának előkészületei, amelyre e hét végén kerül sor. Ez a figyelem Szlovákia kérdései iránt egyáltalán nem újkeletű. Elegendő, ha Gottwald elvtárs műveiben lapozunk, vagy Eduard Urx elvtárs cikkeinek gyűjteményében, akiről éppen e napokban emlékeztünk meg, elég, ha más pártdokumentumokat nézünk meg, hogy világos legyen, nincs semmilyen konjunkturális érdeklődésről szó. A szlovák és a cseh munkásosztály egységét pártunk már akkor kovácsolta, midőn a cseh és a szlovák burzsoázia a forradalmi mozgalom elnyomása után az első világháború végén magas lovon érezte magát. Ezt az egységet pártunk tovább acélozta az első köztársaság egész fennállása alatt. Pártunkban Szlovákiának és Szlovákia népének kérdései nem jelentettek valamilyen mellékes kérdést, hanem oszthatatlan részét képezték a párt politikájának. A történelem mutatja, mily keményen harcoltak a szlovák munkások a tőke ellen, de világos volt, hogy a cseh és a szlovák burzsoázia ellen vívott közös harc nélkül a tőkés járomból nem szabadulhat fel sem a cseh, sem a szlovák nép. E politikája következtében pártunk — abban az időben, amikor a burzsoázia azt kiáltotta: „mindennél fontosabb a nemzet" s teli szájjal hirdette a csehszlovákságot, de a valóságban a nép háta mögött eladta a köztársaságot, — a köztársaság legkövetkezetesebb védelmezője volt. Akiket a nacionalista söpredék a nemzet árulóinak kiáltott ki, azok voltak az egyedüliek, akik kitűzték a nép egységének biztosítására irányuló programot és megakadályozták a köztársaság szétparcellázását. Május 17-én emlékezünk meg e program keletkezésének 20. évfordulójáról, amelyet „Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális felemelése tervének" neveztek el. A burzsoázia és a szociáldemokrata vezetők akkoriban sárral dobálták a kommunistákat. Azzal vádolták őket, — amint a közmondás tartja „minden cigány maga szerint ítél" —, hogy igyekeznek a köztársaság nehézségeit felhasználni arra, hogy abból politikai tőkét kovácsoljanak. És természetesen igyekeztek elhallgatni, hogy ez az egyedüli út a köztársaság sérthetetlenségének biztosítására. Pártunk azonban hű maradt elveihez. Azt, amit nem valósíthatott meg a háború előtt, következetesen megvalósítja most, amikor a nép vált sorsának egyedüli urává. Tizenkét év egy nemzet történetében jóformán semmit sem jelent, sőt, még egy nemzedék életében sem sok. De e rövid tizenkét év alatt Szlovákia helyzete a felismerhetetlenségig megváltozott. A legjobban ezt azok láthatják, akik ismerték a háború előtti Szlovákiát és összehasonlíthatják azt a mostani Szlovákiával. A hazánkba látogatóba érkező külföldi küldöttségek is csodálattal adóznak e nagy változásnak. Soroljunk fel azonban legalább néhány tényt, hogy a kép még világosabbá váljék. A burzsoázia arra törekedve, hogy Szlovákiát a fejlett iparú cseh országrészek agrárfüggvényévé tegye, az első világháború után, 1928-ig több mint 300 üzemben szüntette be .a termelést. Mindezen üzemekben újból megindult a munka és a múlt év végéig Szlovákiában 178 új ipari üzem épült fel és lényegesen kibővült 133 üzem. Az első köztársaság 20 éve alatt 180 ezer ember vándorolt ki Szlovákiából, hogy külföldön keressen munkát. A nyomor űzte el őket hazájukból. Az urak azonban nem szégyelték, hogy szlovák testvéreiket szembe köpjék. Azt állították ugyanis és „tudományosan" bizonygatták, hogy e nagyarányú kivándorlásnak állítólag a szlovákok „vándorösztöne" volt az oka. Még 1937-ben is csak 11 százalékkal volt kevesebb munkanélküli Szlovákiában, mint 1933-ban. Ugyanebben az évben a munkásoknak csaknem a fele tíz koronánál alacsonyabb napibérért dolgozott. Amikor Masaryk elnököt Topolčiankiban meglátogatta egy külföldi íróküldöttség és bátortalanul csodálkozását fejezte ki afelett, hogy Szlovákiában az emberek mezítláb járnak, talpraesett választ kapott. Masaryk elnök azt mondotta nekik, a szlovákok sajátos tulajdonsága, hogy szívesen járnak mezítláb. A múlt évben azonban minden egyes szlovákiai lakos — beleszámítva a csecsemőket — 3,4 pár cipőt vásárolt. Tehát „a sajátos tulajdonság" hatása hirtelen megszűnt és Szlovákiában oly nagy a cipőfogyasztás, mint kevés helyen a világon. A tanárok azt bizonygatták, hogy azért van kevés szlovák fiatal a főiskolákon, mert a szlovák ifjaknak kisebbek a velük született képességei. Akkoriban Szlovákiában 2 ezer lakosra esett egy főiskolás. Alig nyíltak meg azonban a főiskolák kapui a szlovákiai ifjúság előtt, kétezer lakosra csaknem nyolc főiskolai hallgató jut. Szlovákia gazdasági és kulturális fejlődéséről azonban legjobban az a tény tanúskodik, hogy míg az ipari termelés az egész köztársaságban két és félszeresére emelkedett, Szlovákiában 5,4-szeresét érte el. E tények felsorolásával azonban még nem nyerünk teljes képet. Az ez évi terv és végül Szlovákia költségvetése is azt mutatják, hogy a kapitalista örökség még nem tűnt el. Ezért itt is továbbra is az ipari és a mezőgazdasági termelés gyorsabb növekedésével számolnak, mint a cseh országrészekben. És számításba veszik az ehhez szükséges eszközöket is. Szlovákia költségvetésének kiadásai az idén több mint egynegyedével múlják felül a múlt évi kiadásokat. Szlovákia gazdasági forrásainak és tartalékainak jobb kihasználását kétségtelenül elősegíti a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítése, amire pártunk országos konferenciájának határozata alapján került sor. E határozatnak további része — a nemzeti bizottságok jogkörének bővítése is szükségszerűen jó hatást gyakorol e téren. A lényegesen nagyobb pénzeszközök, amelyekkel a nemzeti bizottságok gazdálkodnak, lehetővé teszik a kerületek egyenletesebb fejlődését és az elmaradó kerületek felemelését a haladó kerületek színvonalára. A nemzeti bizottságok költségvetései szerint nagyobb kiadások jutnak egy lakosra Szlovákiában, mint a cseh országrészekben és ezen belül sokkal nagyobb kiadások jutnak pl. a prešovi kerületben, mint a többiekben. Mindenki előtt világos, aki nyílt szemmel nézi a dolgokat, hogy (Fulvlatás a 2. oidalun.) A MAI SZÁMBAN: Az Afgán Királyság miniszterelnöke ellátogatott Plzeňbe (2. old.) Altalános sztrájk Jordániában (2. old.) A Szovjetunió megegyezést javasol Angliának a kulturális, tudományos és műszaki kapcsolatok kiszélesítésére (3. old.) A néppel a népért (4. old.) A kommunista párt vezető szerepe a nemzeti bizottságok irányításában (5; old.) Eredményes munkáról ad számot a kassai kerület (6. old.) Mit olvastunk más lapokban (7. old.) A kis mendikáns (8. old.) Amint már közöltük kedden, április 23-án Prágába érkezett Sardar Mohammed Davud ő királyi fensége, afgán miniszterelnök. Az afgán államférfit a ruzyni repülőtéren Viliam Široký miniszterelnök fogadta. Képünk V. Šlrokýt és S. M. Davud-ot mutatja be, amint elvonulnak a vendég tiszteletére kivezényelt díszegység előtt. ČTK felv. AZ SZLKP KONGRESSZUSA ÉS MÁJUS í. újabb sikerek serkentője A gépipari dolgozók kötelezettségvállalásokkal már 47000 tonna anyag megtakarítását biztosították Gépipari üzemeink dolgozói szocialista kötelezettségvállalásokkal válaszoltak az V. szakszervezeti kongresszus „50 000 tonna anyagot takarítunk meg" felhívására. Április első feléig 47 000 tonna anyagmegtakarítást biztosítottak. A kötelezettségvállalásokat legjobban teljesítő vállalatok közé tartoznak gépiármű ipar és a mezőgazdasági gépipar vállalatai. E vállalatok alkalmazottai igíretet tettek, hogy 10 ezer tonnával csökkentik az anyagfogyasztást. Eddig a következő eredményeket érték el: az anyagi-műszaki ellátás* és a komplex-brigádok terve Növelik a fejtést Rudňanin Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának és május 1-ének, a dolgozók ünnepének előestéjén a rudňam nyi bányászok szép munkaeredménye- B ket érnek el. Míg az első negyedévben 11313 tonna vasércet fejtrtU'k terven felül, áprilisban 19 nap alatt további 5348 tonná vasércet fejtettek terven felül. Peter Mikulaj gyorsfejtő kollektívája eddig nagy sikerrel teljesíti a május 1. tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalást. felülvizsgálatának segítségével, melyek a technológia, a gépszerkesztés, a nyírási tervek pontosabbá tételére, a hulladék jobb kihasználására és a jobb munkamódszerekre irányultak, mint például pontos kovácsolás és öntés,'az eredeti követelményektől eltérően 3304 tonnára csökkentették a kohászati anyag szükségletét. A színes fémeknél, öntvényeknél, kovácsolt és préselt anyagoknál 706 tonna anyagmegtakarítást értek el. Ezenkívül csaknem 200 000 különféle hengergörgős csapágyat és 3657 köbméter faanyagot takarítanak meg. A kazánoknak kevésbé értékes tüzelőanyag égetésére való átalakításával és a hővezetékek szigetelésével 1960 tonnával kevesebb jó minőségű szenet és kokszot égetnek. Nyilvános páritaggyűiést tartottak (H. G.) Az elmúlt napokban a bratislavai villanytelep II. üzemének pártszervezete nyilvános párttaggyúlést tartott, amelyen részt vettek az üzem munkásai, műszaki és adminisztratív dolgozói. A gyűlésen azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogyan valósítsák meg a termelés hatékonyságának további fokozását a CSKP KB februári ülése határozatának értelmében. Az üzem az első negyedévi terv 118,8 százalékos teljesítésével, a munkatermelékenység és a bérek helyes alakulásával jó feltételeket teremtett a hatékonyság további fokozására. A nyilvános párttaggyűlésen a dolgozók által tett javaslatok további hozzájárulást jelentenek ennek eléréséhez. A lelkes munka iránt nem szabad közönyösnek lennünk Ez is a hatékonyság növelésének útja Michal Vdoviak átadja tapasztalatait a védnöksége alatt álló dolgozóknak. A Myjavai Armatúra-üzemben már több mint egy hónapja bevezették a szakmai tökéletesítés évét, melytől a termelés hatékonyságának emeléséhez való hozzájárulást várják. Eddig 14 tanfolyamot szerveztek, melyekben 237 alkalmazott nyer képesítést szakmájában. Tizenegy legjobb dolgozó védnökséget vállalt 22 hátramaradó dolgozó felett. Hogy milyen jótékony befolyást gyakorol az emberekről való gondoskodás e módja, ezt bizonyítja a Michal Vdoviak elvtárs védnöksége alatt dolgozók példája, akik ma már a harmadik ötéves terv feladatait végzik. A védnökség vállalása előtt a védenc átlagosan 80%-ra teljesített

1; normáját, most 120%-ra teljesiti a normát. egnap tették közzé köztársaságunk kormányának és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak felhívását a feltalálók, újítók és észszerűsítők országos értekezletének összehívására. Annak ellenére, hogy az országos értekezletet csak szeptemberre hívták össze, már ióelőre készülnünk kell rá. Beszélnünk kell az újítókról most, Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa, május elseje előtt. Az, hogy kormányunk olyan figyelmet szentel az újítómozgalomnak, bizonyítja, hogy éppen az újítók azok, akikre mindig számíthatunk, amikor fontos feladatok megvalósításáról van szó. Most, a CSKP februári ülése után, a szlovákiai pártkongresszus előtti nagy szocialista munkaverseny idején szólnunk kell az újítókról, de az újítókhoz is. Hiszen az újítók, ésszerüsítők azok, akik munkájukkal, egyéni, saját, mondhatnánk „privát" érdeklődésükből álltak a munka frontján az élvonalba, hogy itt a munkatermelékenység növeléséért, a gazdaságosabb termelésért, pártunk célkitűzéseinek megvalósításáért harcoljanak. Az újító nemcsak a saját munkájának megkönnyítéséért javasol módosításokat gépén, nemcsak saját keresetének növeléséért vezet be új módszereket a termelésbe. Mindezt azért teszi, mert szívügye a többtermelés, a munlja, mindnyájunk munkájának megkönnyítése. így is tekintenek dolgozóink az újítókra. Aki látott egy-egy újítót, ahogyan későn este, munkája után összerajzolt papírdarabon böngészi egy születő módosítás vázlatát, kezében tartva egy kis csavart, vagy alkatrészt százszor szétszedve, összerakva azt, aki az újítónak ezt a munkáját látja, az a műszaki haladásért való lelkesedés tanúja. Az újítómozgalomról, mint a dolgozó tömegek kezdeményező erejének megnyilvánulásáról is szoktunk beszélni. Igen, kezdeményező erő, aktivitás ez. Abban az üzemben, ahol jól dolgozó újítók vannak, ahol helyes irányba terelik a dolgozók kezdeményezését, ott nagy politikai munkát végezték az elvtársak: mindnyájunk ügyéért .mozgósították az embereket. Ez pedig jelenleg talán a legfontosabb. Hiszen mi az, ami második ötéves tervünk hata'mas feladatait segíti megvalósítani? Mi az az egyetlen, ami lehetővé teszi az annyira fontos hatékonyság elérését a termelésben? Mi teszi mindannyiszor egységessé dolgozóinkat a választóurnák előtt? A dolgozók széles tömegeinek aktivitása teszi mindezt lehetővé, az, hogy a dolgozók öntudatra ébredve, munkájukban, tevékenységükben kifejezésre juttatják elhatározásukat: felépíteni a szocializmust hazánkban. A kormány és a Központi Szakszervezeti Tanácsa felhívásában utal arra, hogy nem mindenütt részesülnek az újítók a kellő támogatásban a vezető gazdasági dolgozók részéről. Az újítómozgalom fentebb említett jelentőségének figyelmen kívül hagyasát jelenti ez a vezető gazdasági dolgozók és a szakszervezeti funkcionáriusok részéről. Ilyen esetben a lelkes munka iránti közönyről beszélhetünk. Ez pedig semmi más, mint a feladatok teljesítése iránti közöny. Minden üzemben, vállalatban, munkahelyen meg kell tennünk az intézkedéseket, — s erre figyelmeztetni a párttagok, pártszervezetek feladata —, hogy a dolgozók aktivitása sem az újítómozgalom terén, sem más területen ne lankadjon éppen most, amikor arra a legnagyobb szükség van. Ma már nem fenyegeti űjítómozgalmunkat az a veszély, hogy a dolgozók elvont kérdések megoldásával foglalkoznának. Már régen elmúlt az az idő, amikor magyarázni kellett, hogy az újítómozgalom feladata nem a perpetum mobile, az örökmozgó feltalálása, hanem a termelés megsegítése, könnyebbé tétele. Újítóink ma már sok üzemben tematikus tervek szerint dolgoznak. E tervekben olyan kérdések vannak, amelyekben az üzem fontos problémái várnak megoldásra. Azokban az üzemekben, ahol az üzemi bizottságok és a vezető gazdasági dolgozók már most, az újítók országos értekezletének előkészítése során megtárgyalják a dolgozókkal a gépek és műszaki berendezések kihasználásának lehetőségeit és figyelmüket a legkomolyabb műszaki, technológiai és szervezési problémák megoldására irányítják, ott jó úton h 'ad az újítómozgalom. Az újítómozgalom eddigi eredni' nyei arra engednek következtetni, a kormánv és a Központi Sza>, szervezeti Tanács felhívásának szavaival élve — hogv a- úiitjk szorgalma es teremtő aktivitása képezi ma'd a második ötéves terv feladatai teljesítésének zálogát.