Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-25 / 114. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! ti SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. április 25. csütörtök 30 fillér X. évfolyam, 114. szám. K ö S ÚTON Egyszerre több kérdés fordítja az utóbbi időben Szlovákiára a fi­gyelmet. A nemzeti bizottsági vá­lasztások, mint mindenütt, arra késztetnek, hogy mérlegeljük, el­lenőrizzük azt, amit eddig végez­tünk. Ilyen mérlegelés a pénzügy­miniszter beszámolója a nemzet­gyűlésben, s különösen a Szlovákia költségvetéséről szóló fejezet, a legutóbbi napokban pedig Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusá­nak előkészületei, amelyre e hét végén kerül sor. Ez a figyelem Szlovákia kérdései iránt egyáltalán nem újkeletű. Ele­gendő, ha Gottwald elvtárs művei­ben lapozunk, vagy Eduard Urx elvtárs cikkeinek gyűjteményében, akiről éppen e napokban emlékez­tünk meg, elég, ha más pártdoku­mentumokat nézünk meg, hogy vi­lágos legyen, nincs semmilyen konjunkturális érdeklődésről szó. A szlovák és a cseh munkásosz­tály egységét pártunk már akkor kovácsolta, midőn a cseh és a szlo­vák burzsoázia a forradalmi moz­galom elnyomása után az első világháború végén magas lovon érezte magát. Ezt az egységet pár­tunk tovább acélozta az első köz­társaság egész fennállása alatt. Pártunkban Szlovákiának és Szlo­vákia népének kérdései nem jelen­tettek valamilyen mellékes kérdést, hanem oszthatatlan részét képez­ték a párt politikájának. A törté­nelem mutatja, mily keményen harcoltak a szlovák munkások a tőke ellen, de világos volt, hogy a cseh és a szlovák burzsoázia ellen vívott közös harc nélkül a tőkés járomból nem szabadulhat fel sem a cseh, sem a szlovák nép. E politikája következtében pár­tunk — abban az időben, amikor a burzsoázia azt kiáltotta: „min­dennél fontosabb a nemzet" s teli szájjal hirdette a csehszlováksá­got, de a valóságban a nép háta mögött eladta a köztársaságot, — a köztársaság legkövetkezetesebb védelmezője volt. Akiket a nacio­nalista söpredék a nemzet árulói­nak kiáltott ki, azok voltak az egyedüliek, akik kitűzték a nép egységének biztosítására irányuló programot és megakadályozták a köztársaság szétparcellázását. Má­jus 17-én emlékezünk meg e prog­ram keletkezésének 20. évforduló­járól, amelyet „Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális felemelése tervének" neveztek el. A burzsoá­zia és a szociáldemokrata vezetők akkoriban sárral dobálták a kom­munistákat. Azzal vádolták őket, — amint a közmondás tartja „min­den cigány maga szerint ítél" —, hogy igyekeznek a köztársaság nehézségeit felhasználni arra, hogy abból politikai tőkét kovácsoljanak. És természetesen igyekeztek el­hallgatni, hogy ez az egyedüli út a köztársaság sérthetetlenségének biztosítására. Pártunk azonban hű maradt el­veihez. Azt, amit nem valósíthatott meg a háború előtt, következete­sen megvalósítja most, amikor a nép vált sorsának egyedüli urává. Tizenkét év egy nemzet történeté­ben jóformán semmit sem jelent, sőt, még egy nemzedék életében sem sok. De e rövid tizenkét év alatt Szlovákia helyzete a felismer­hetetlenségig megváltozott. A leg­jobban ezt azok láthatják, akik ismerték a háború előtti Szlovákiát és összehasonlíthatják azt a mos­tani Szlovákiával. A hazánkba lá­togatóba érkező külföldi küldöttsé­gek is csodálattal adóznak e nagy változásnak. Soroljunk fel azonban legalább néhány tényt, hogy a kép még vi­lágosabbá váljék. A burzsoázia arra törekedve, hogy Szlovákiát a fej­lett iparú cseh országrészek agrár­függvényévé tegye, az első világhá­ború után, 1928-ig több mint 300 üzemben szüntette be .a termelést. Mindezen üzemekben újból megin­dult a munka és a múlt év végéig Szlovákiában 178 új ipari üzem épült fel és lényegesen kibővült 133 üzem. Az első köztársaság 20 éve alatt 180 ezer ember vándorolt ki Szlovákiából, hogy külföldön keres­sen munkát. A nyomor űzte el őket hazájukból. Az urak azonban nem szégyelték, hogy szlovák testvérei­ket szembe köpjék. Azt állították ugyanis és „tudományosan" bi­zonygatták, hogy e nagyarányú ki­vándorlásnak állítólag a szlovákok „vándorösztöne" volt az oka. Még 1937-ben is csak 11 száza­lékkal volt kevesebb munkanélküli Szlovákiában, mint 1933-ban. Ugyanebben az évben a munkások­nak csaknem a fele tíz koronánál alacsonyabb napibérért dolgozott. Amikor Masaryk elnököt Topol­čiankiban meglátogatta egy kül­földi íróküldöttség és bátortalanul csodálkozását fejezte ki afelett, hogy Szlovákiában az emberek me­zítláb járnak, talpraesett választ kapott. Masaryk elnök azt mon­dotta nekik, a szlovákok sajátos tulajdonsága, hogy szívesen járnak mezítláb. A múlt évben azonban minden egyes szlovákiai lakos — beleszámítva a csecsemőket — 3,4 pár cipőt vásárolt. Tehát „a sajá­tos tulajdonság" hatása hirtelen megszűnt és Szlovákiában oly nagy a cipőfogyasztás, mint kevés he­lyen a világon. A tanárok azt bi­zonygatták, hogy azért van kevés szlovák fiatal a főiskolákon, mert a szlovák ifjaknak kisebbek a velük született képességei. Akkoriban Szlovákiában 2 ezer lakosra esett egy főiskolás. Alig nyíltak meg azonban a főiskolák kapui a szlo­vákiai ifjúság előtt, kétezer lakosra csaknem nyolc főiskolai hallgató jut. Szlovákia gazdasági és kultu­rális fejlődéséről azonban legjobban az a tény tanúskodik, hogy míg az ipari termelés az egész köztársa­ságban két és félszeresére emelke­dett, Szlovákiában 5,4-szeresét érte el. E tények felsorolásával azonban még nem nyerünk teljes képet. Az ez évi terv és végül Szlovákia költségvetése is azt mutatják, hogy a kapitalista örökség még nem tűnt el. Ezért itt is továbbra is az ipari és a mezőgazdasági ter­melés gyorsabb növekedésével szá­molnak, mint a cseh országrészek­ben. És számításba veszik az eh­hez szükséges eszközöket is. Szlo­vákia költségvetésének kiadásai az idén több mint egynegyedével múlják felül a múlt évi kiadáso­kat. Szlovákia gazdasági forrásainak és tartalékainak jobb kihasználá­sát kétségtelenül elősegíti a szlo­vák nemzeti szervek jogkörének bővítése, amire pártunk országos konferenciájának határozata alap­ján került sor. E határozatnak to­vábbi része — a nemzeti bizottsá­gok jogkörének bővítése is szükség­szerűen jó hatást gyakorol e téren. A lényegesen nagyobb pénzeszkö­zök, amelyekkel a nemzeti bizott­ságok gazdálkodnak, lehetővé te­szik a kerületek egyenletesebb fej­lődését és az elmaradó kerületek felemelését a haladó kerületek színvonalára. A nemzeti bizottsá­gok költségvetései szerint nagyobb kiadások jutnak egy lakosra Szlo­vákiában, mint a cseh országré­szekben és ezen belül sokkal na­gyobb kiadások jutnak pl. a pre­šovi kerületben, mint a többiek­ben. Mindenki előtt világos, aki nyílt szemmel nézi a dolgokat, hogy (Fulvlatás a 2. oidalun.) A MAI SZÁMBAN: Az Afgán Királyság miniszter­elnöke ellátogatott Plzeňbe (2. old.) Altalános sztrájk Jordániában (2. old.) A Szovjetunió megegyezést ja­vasol Angliának a kulturális, tudományos és műszaki kap­csolatok kiszélesítésére (3. old.) A néppel a népért (4. old.) A kommunista párt vezető sze­repe a nemzeti bizottságok irányításában (5; old.) Eredményes munkáról ad számot a kassai kerület (6. old.) Mit olvastunk más lapokban (7. old.) A kis mendikáns (8. old.) Amint már közöltük kedden, április 23-án Prágába érkezett Sardar Mo­hammed Davud ő királyi fensége, afgán miniszterelnök. Az afgán államférfit a ruzyni repülőtéren Viliam Široký miniszterelnök fogadta. Képünk V. Šlrokýt és S. M. Davud-ot mutatja be, amint elvonulnak a vendég tiszteletére kive­zényelt díszegység előtt. ČTK felv. AZ SZLKP KONGRESSZUSA ÉS MÁJUS í. ­újabb sikerek serkentője A gépipari dolgozók kötelezettségvállalásokkal már 47000 tonna anyag megtakarítását biztosították Gépipari üzemeink dolgozói szocia­lista kötelezettségvállalásokkal vála­szoltak az V. szakszervezeti kongresszus „50 000 tonna anyagot takarítunk meg" felhívására. Április első feléig 47 000 tonna anyagmegtakarítást biztosítot­tak. A kötelezettségvállalásokat leg­jobban teljesítő vállalatok közé tar­toznak gépiármű ipar és a mezőgazda­sági gépipar vállalatai. E vállalatok al­kalmazottai igíretet tettek, hogy 10 ezer tonnával csökkentik az anyagfo­gyasztást. Eddig a következő eredmé­nyeket érték el: az anyagi-műszaki ellátás* és a komplex-brigádok terve Növelik a fejtést Rudňanin Szlovákia Kommunista Pártja kong­resszusának és május 1-ének, a dol­gozók ünnepének előestéjén a rudňa­m nyi bányászok szép munkaeredménye- B ket érnek el. Míg az első negyedévben 11313 tonna vasércet fejtrtU'k ter­ven felül, áprilisban 19 nap alatt to­vábbi 5348 tonná vasércet fejtettek terven felül. Peter Mikulaj gyorsfejtő kollektívája eddig nagy sikerrel tel­jesíti a május 1. tiszteletére tett szo­cialista kötelezettségvállalást. felülvizsgálatának segítségével, melyek a technológia, a gépszerkesztés, a nyí­rási tervek pontosabbá tételére, a hul­ladék jobb kihasználására és a jobb munkamódszerekre irányultak, mint például pontos kovácsolás és öntés,'az eredeti követelményektől eltérően 3304 tonnára csökkentették a kohá­szati anyag szükségletét. A színes fé­meknél, öntvényeknél, kovácsolt és préselt anyagoknál 706 tonna anyag­megtakarítást értek el. Ezenkívül csak­nem 200 000 különféle hengergörgős csapágyat és 3657 köbméter faanyagot takarítanak meg. A kazánoknak ke­vésbé értékes tüzelőanyag égetésére való átalakításával és a hővezetékek szigetelésével 1960 tonnával kevesebb jó minőségű szenet és kokszot égetnek. Nyilvános páritaggyűiést tartottak (H. G.) Az elmúlt napokban a bra­tislavai villanytelep II. üzemének párt­szervezete nyilvános párttaggyúlést tartott, amelyen részt vettek az üzem munkásai, műszaki és adminisztratív dolgozói. A gyűlésen azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogyan valósítsák meg a termelés hatékonyságának további fo­kozását a CSKP KB februári ülése ha­tározatának értelmében. Az üzem az első negyedévi terv 118,8 százalékos teljesítésével, a munkatermelékenység és a bérek helyes alakulásával jó fel­tételeket teremtett a hatékonyság to­vábbi fokozására. A nyilvános párttag­gyűlésen a dolgozók által tett javasla­tok további hozzájárulást jelentenek ennek eléréséhez. A lelkes munka iránt nem szabad közönyösnek lennünk Ez is a hatékonyság növelésének útja Michal Vdoviak átadja tapasztalatait a védnöksége alatt álló dolgozóknak. A Myjavai Armatúra-üzemben már több mint egy hónapja bevezették a szakmai tökéletesítés évét, melytől a termelés hatékonyságának emeléséhez való hozzájárulást várják. Eddig 14 tanfolyamot szerveztek, melyekben 237 alkalmazott nyer képesítést szak­májában. Tizenegy legjobb dolgozó védnökséget vállalt 22 hátramaradó dolgozó felett. Hogy milyen jótékony befolyást gyakorol az emberekről va­ló gondoskodás e módja, ezt bizonyít­ja a Michal Vdoviak elvtárs védnök­sége alatt dolgozók példája, akik ma már a harmadik ötéves terv feladatait végzik. A védnökség vállalása előtt a védenc átlagosan 80%-ra teljesített 1; normáját, most 120%-ra teljesiti a normát. egnap tették közzé köztársa­ságunk kormányának és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak felhívását a feltalálók, újítók és ész­szerűsítők országos értekezletének összehívására. Annak ellenére, hogy az országos értekezletet csak szep­temberre hívták össze, már ióelőre készülnünk kell rá. Beszélnünk kell az újítókról most, Szlovákia Kommu­nista Pártjának kongresszusa, május elseje előtt. Az, hogy kormányunk olyan figyelmet szentel az újítómoz­galomnak, bizonyítja, hogy éppen az újítók azok, akikre mindig számítha­tunk, amikor fontos feladatok meg­valósításáról van szó. Most, a CSKP februári ülése után, a szlovákiai pártkongresszus előtti nagy szocialista munkaverseny idején szólnunk kell az újítókról, de az újí­tókhoz is. Hiszen az újítók, ésszerü­sítők azok, akik munkájukkal, egyéni, saját, mondhatnánk „privát" érdeklő­désükből álltak a munka frontján az élvonalba, hogy itt a munkatermelé­kenység növeléséért, a gazdaságosabb termelésért, pártunk célkitűzéseinek megvalósításáért harcoljanak. Az újító nemcsak a saját munkájának meg­könnyítéséért javasol módosításokat gépén, nemcsak saját keresetének nö­veléséért vezet be új módszereket a termelésbe. Mindezt azért teszi, mert szívügye a többtermelés, a munlja, mindnyájunk munkájának megkönnyí­tése. így is tekintenek dolgozóink az újítókra. Aki látott egy-egy újítót, ahogyan későn este, munkája után összerajzolt papírdarabon böngészi egy születő módosítás vázlatát, ke­zében tartva egy kis csavart, vagy alkatrészt százszor szétszedve, össze­rakva azt, aki az újítónak ezt a mun­káját látja, az a műszaki haladásért való lelkesedés tanúja. Az újítómozgalomról, mint a dol­gozó tömegek kezdeményező erejének megnyilvánulásáról is szoktunk be­szélni. Igen, kezdeményező erő, akti­vitás ez. Abban az üzemben, ahol jól dolgozó újítók vannak, ahol helyes irányba terelik a dolgozók kezdemé­nyezését, ott nagy politikai munkát végezték az elvtársak: mindnyájunk ügyéért .mozgósították az embereket. Ez pedig jelenleg talán a legfonto­sabb. Hiszen mi az, ami második öt­éves tervünk hata'mas feladatait se­gíti megvalósítani? Mi az az egyetlen, ami lehetővé teszi az annyira fontos hatékonyság elérését a termelésben? Mi teszi mindannyiszor egységessé dolgozóinkat a választóurnák előtt? A dolgozók széles tömegeinek aktivi­tása teszi mindezt lehetővé, az, hogy a dolgozók öntudatra ébredve, mun­kájukban, tevékenységükben kifeje­zésre juttatják elhatározásukat: fel­építeni a szocializmust hazánkban. A kormány és a Központi Szak­szervezeti Tanácsa felhívásában utal arra, hogy nem mindenütt részesülnek az újítók a kellő támogatásban a ve­zető gazdasági dolgozók részéről. Az újítómozgalom fentebb említett je­lentőségének figyelmen kívül hagya­sát jelenti ez a vezető gazdasági dol­gozók és a szakszervezeti funkcioná­riusok részéről. Ilyen esetben a lelkes munka iránti közönyről beszélhetünk. Ez pedig semmi más, mint a feladatok teljesítése iránti közöny. Minden üzemben, vállalatban, munkahelyen meg kell tennünk az intézkedéseket, — s erre figyelmeztetni a párttagok, pártszervezetek feladata —, hogy a dolgozók aktivitása sem az újítómoz­galom terén, sem más területen ne lankadjon éppen most, amikor arra a legnagyobb szükség van. Ma már nem fenyegeti űjítómozgal­munkat az a veszély, hogy a dolgozók elvont kérdések megoldásával foglal­koznának. Már régen elmúlt az az idő, amikor magyarázni kellett, hogy az újítómozgalom feladata nem a per­petum mobile, az örökmozgó feltalá­lása, hanem a termelés megsegítése, könnyebbé tétele. Újítóink ma már sok üzemben tematikus tervek sze­rint dolgoznak. E tervekben olyan kérdések vannak, amelyekben az üzem fontos problémái várnak meg­oldásra. Azokban az üzemekben, ahol az üzemi bizottságok és a vezető gaz­dasági dolgozók már most, az újítók országos értekezletének előkészítése során megtárgyalják a dolgozókkal a gépek és műszaki berendezések ki­használásának lehetőségeit és figyel­müket a legkomolyabb műszaki, tech­nológiai és szervezési problémák meg­oldására irányítják, ott jó úton h 'ad az újítómozgalom. Az újítómozgalom eddigi eredni' nyei arra engednek következtetni, ­a kormánv és a Központi Sza>, szervezeti Tanács felhívásának szavai­val élve — hogv a- úiitjk szorgal­ma es teremtő aktivitása képezi ma'd a második ötéves terv feladatai tel­jesítésének zálogát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom