Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)
1957-04-24 / 113. szám, szerda
/ A Szovjetunió politikáját a közelés közép-keleti béke megőrzésének érdeke diktálja A Szovjetunió külügyminisztériumának sajtóértekezlete L. F. Iijičev nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) — A Szovjetunió külügyminisztériumában április 22-én szovjet és külföldi újságírók részvételével sajtóértekezletet tartottak. A sajtóértekezlet bevezető részében L. F. Iljicsev, a Szovjetunió külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője nyilatkozatot tett. Nyilatkozatában a többi között ezeket mondotta: Ä nagyhatalmak együttes erőfeszítésével biztosítani kell a Közel- és Közép-Kelet békéjét Jegyzékváltás a Szovjetunió kormánya és az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai között Amint ismeretes, a szovjet kormány 1957 februárjában javasolta az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának. dolgozzák ki és hirdessék ki a közel- és közép-keleti békére és biztonságra, valamint az ezen országok belügyeibe való be nem avatkozásra vonatkozó fő elveket. A szovjet kormány javasolta, hogy a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország a közös nyilatkozatban jelentsék ki, hogy a Közelés Közép-Kelet országai iránti politikájuk alapja a béke megőrzésére való törekvés lesz és hogy valamennyi vitás kérdést békés úton, tanácskozással fogják megoldani. Sajnálatunkat fejezhetjük ki afelett, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai teljesen alaptalan argumentumokra hivatkozva negatív álláspontra helyezkedtek a Szovjetunió új, békeszerető lépésével kapcsolatban. Ezek a kormányok a Közel- és Közép-Kelet országaival szemben nyilvánvalóan az eddigi politikai irányvonalat akarják követni, amely, mint ahoťfy azt a tények igazolják, egyáltalán nem felel meg a Közel- és Közép-Kelet érdekeinek és a béke megszilárdításának. Az csak természetes, hogy a nyugati hafalmak kormányköreinek ezen politikáját határozottan elítélik a Közel- és Közép-Kelet népei, amelyek nem akarnak beletörődni a törvényes jogaik és állami függetlenségük ellen intézett támadásokba. Nem a véletlen játéka, hogy a nyugati országok hivatalos propagandája és sajtója most különféle mesterkedésekhez folyamodik, hogy megkísérelje a közvélemény szemében igazolni a nyugati hatalmak közel- és középkeleti politikáját, amely vereséget szenvedett, és arra törekszik, hogy valamiképpen „igazolja" a szovjet kormány javaslatainak visszautasítását. Egyes nyugati lapok, sőt hivatalos személyiségek is arra törekszenek, *' hogy elferdítve állítsák be a Szovjetuniónak a „szuezi válsággal" .és az Egyiptom elleni angol-francia-izraeli aöresszióval kapcsolatban elfoglalt álláspontját. így pl. azt állítják, hogy a Szovjetunió politikájával bizonyos „külön célokat" követ a Közel- és Közép-Keleten és hogy ezen célok elérésére felhasználja a nyugati hatalmak és az arab Kelet között felmerült ellentéteket. Ezeket a koholmányokat szándékosan eresztették szélnek részint azért, hogy beszennyezzék a Szovjetunió békeszerető külpolitikáját, másrészt pedig hogy felmentsék a nyugati hatalmakat az Egyiptom elleni agresszív támadás felelőssége alól. Hogy a világ közvéleménye világosabb képet kapjon a nagyhatalmak valódi álláspontjáról a Közel- és Közép-Kelet problémáival kapcsolatban, a Szovjetunió külügyminisztériuma célszerűnek tartja nyilvánosságra hozni a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfői között az Egyiptom elleni brit-francia-izraeli támadás előestéjén folyt levelezés tartalmát. E levelezésből kitűnik, hogy a Szovjetunió kitartóan a háborús konfliktus elhárítására és a vitás kérVégel ért Belgium Kommunista Pártjának kongresszusa Brüsszel (ČTK) — Gtnflben április 22én ért véget Belgium Kommunista Pártjának XII. kongresszusa, amelyen megválasztották az új központi bizottságot. A bizottságnak 73 tagja van. A záróbeszédet Ernest Burnelle, a párt központi bizottságának titkára mondotta. Burnelle összefoglalta a kongreszszus négynapos ülésének eredményeit és megállapította, hogy a kongresszus a párt sorai és a belga munkásmozgalom egysége megszilárdításának jegyében folyt. A kongresszus befejezése után megtartották az új központi bizottság első plenáris ülését, amelyen megválasztották a központi bizottság politikai irodájának tagjait és a titkárságot. A párt irányító szerveinek tagjai ismét Burnelle, Beelen van den Branden és van Meerkerke elvtársak. dések békés megoldására törekedett valamennyi állam érdekeivel összhangban és Egyiptom szuverenitásának és nemzeti jogainak teljes tiszteletben tartása mellett. A közölt okmányok egyúttal arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunió figyelmeztetésének ellenére Nagy-Britannia és Franciaország bizonyos körei az USA támogatásával folytatták Egyiptom és más arab országok elleni politikájukat, végül is agressziót robbantottak ki, amelyet az ENSZ és a nemzetek határozottan elítéltek. L. F. Iljicsev közölte, hogy ezeket a dokumentumokat az Izvesztyija e napokban közli. Iljicsev ezután röviden ismertette a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfői között folytatott levelezés tartalmát és számos kérdésre válaszolt. Az egyik újságíró megkérdezte: — Mondhat valamit az atomfegyverekkel való kísérletek állandó vagy ideiglenes beszüntetésére vonatkozó szovjet javaslat külföldi visszhangjával kapcsolatban? L. Iljicsev így válaszolt: — Amenynyire a dolgot meg lehet ítélni, a beérkezett jelentések szerint a szovjet kormány javaslatát a közvélemény sok országban kedvezően fogadta. Egyúttal azonban meg kell jegyeznünk, h°gy egyes nyugati nagyhatalmak hivatalos képviselői, az USA-nak és Nagy-Britanniának a kormányhoz közelálló sajtója az új szovjet javaslatokkal szemben az atomfegyverkísérletek beszüntetését illetőleg elutasító álláspontra helyezkedett. Az egyik levelező hivatkozott az Associated Press hírügynökség cikkére, amely azt állította, hogy N. A. Bulganyinnak Gerhardsenhez intézett üzenete után a szovjet-norvég határ közelében állítólag szovjet katonaságot vonnak ossžfe. Megkérdezte: — Mit mondhat e hírrel kapcsolatban? L. F. Iljicsev így válaszolt: Mit lehet mondani ilyen valótlan állításról? Meg sem érdemelné, hogy szóvá tegyük, hogyha nem látnók világosan a cikkírók célját: El akarják hinteni a gyanúsítás magvát és meg akarják akadályozni a szovjet-norvég kapcsolatok javulását. Moszkva, (TASZSZ) — A lapok április 21-én közölték, hogy a Szovjetunió külügyminisztériuma p szovjet kormány utasítására február 11én az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányaihoz jegyzéket és a négy hatalom deklarációjának javaslatát intézte a közel- és középkeleti béke biztonság kérdésében, és ezen terület országai belügyeibe való be nem avatkozás tekintetében, amely javaslatot a szovjet kormány terjesztett ele és amelyet a szovjet sajtó február 13-án közölt. Franciaország és Nagy-Britannia nagykövetei, valamint az USA ügyvivője március 11-én A. A. Gromikónak, a Szovjetunió külügyminiszterének választ adtak át, amelyből kitűnik, hogy ezen hatalmak kormányai nem hajlandók elfogadni a közel- és közép-keleti béke és biztonság biztosításáról szóló, a szovjet kormány által előterjesztett javaslatot. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország jegyzékeiben a fő figyelmet azon kísérleteknek szentelik, hogy igazolják a Közel- és Közép-Kelet a továbbiakban a szovjet jegyzék —, országai ellen folytatott politikájukat, hogy a közel- és közép-keleti helyzet A három nyugati hatalom kormányai kiéleződéséért a felelősség elsősorban lényegében elutasítják a Szovjetunió a nyugati hatalmak és közöttük az javaslatát és emellett arra hivatkoznak, hogy a nagyhatalmak közötti együttműködés a Közel- és KözépKelet kérdéseiben az ENSZ keretében valósulhatna meg. Emellett Nagy-Britannia kormányának jegyzéke utal arra, hogy a Szovjetunió néhány javaslatát már realizálták az ENSZ alapokmányában és nem kíván „további megrögzítést." A három nyugati hatalom jegyzékeiben nincsenek konkrét javaslatok, amelyek végrehajtása hozzájárulhatna a Közel- és Közép-Kelet békéjének és biztonságának biztosításához. A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere április 19-én fogadta N. Déjean francia nagykövetet, Sir Patrick Reillyt, Nagy-Britannia nagykövetét és R. Davist, az USA ügyvivőjét, akiknek átadta a szovjet kormány jegyzékeit. A szovjet kormány jegyzéke az USA kormányának A szovjet kormány az USA kormányához intézett jegyzékében megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya nem mutatott készséget a négy hatalom, — az USA, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország — közös fellépésére irányuló szovjet javaslat elfogadására, közös nyilatkozat vagý/ egyes hasonló deklaráció formájában a közelés közép-keleti béke és biztonság kérdésében. A deklarációnak a Szovjetunió által előterjesztett javaslata mégállapítja a négy nagyhatalom azon közös kötelezettségét, hogy békés úton fogják megoldani a közel- és középkeleti azon vitás kérdéseket, amelyek őket érintik, hogy nem fognak beavatkozni ezen terület országainak belügyeibe és hogy nem kísérlik meg őket a nagyhatalmak katonai tömbjébe vonni, nem fognak számukra fegyvereket szállítani, hogy megszün A szövet kormány a nevezett deklaráció előterjesztésénél a Közel- és Közép-Kelet szilárd békéje biztosításának és ezen terület országai nemzeti függetlensége megszilárdításának szükségességéből indult ki. Hogyha a nagyhatalmak átvennék a deklaráció javaslatában megszabott kötelezettségeket, ez kétségkívül hozzájárulna a közel- és közép-keleti feszültség enyhüléséhez és olyan feltételek megteremtéséhez, amelyek kizárnák e területen a katonai konfliktusok veszedelmes tűzfészkeinek keletkezését. A szovjet kormány többször figyelmeztette az USA kormányát, hogy a szovjet kormány kénytelen mély nyugtalanságát nyilvánítani az ezen terület országaiban uralkodó helyzet miatt, amely terület közvetlenül szomszédos a Szovjetunióval. Hogyha a Közel- és Közép-Kelet országaival szemben nem követnének tetik ezen országokban az idegen tá- J cf>}}-. m i, nt a, b^ k e ý? a nyugalom maszpontokat, kivonják a külföldi katonaságot, hozzájárulnak a Közel- és Közép-Kelet országainak gazdasági fejlesztéséhez mindennemű politikai, katonai vagy más ezen országok méltóságával és szuverenitásával összeférhetetlen feltétel nélkül. A két német á'lam lakossága tilfako? :'~ az atomfegyverek ellen Berlin (ČTK) — Az elmúlt napokban a legkülönfélébb tömegszervezetek meghívására a sportolók, szakszervezeti tagok, diákok és a dolgozó ifjúság több csoportja érkezett a Német Demokratikus Köztársaságba, ahol a lakosság körében a húsvéti ünnepeket töltötték. Bad Schandan-ba mintegy száz nyugatnémet ifjú érkezett. A fiatal németek közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben élesen elítélik a Német Szövetségi Köztársaságnak atomfegyverekkel való felfegyverzését. Erfurtban a nyugatnémet szakszervezeti szövetség tagjai a Német Demokratikus Köztársaság szakszervezeti tagjaival tartott együttes gyűlésen teljes egyetértésüket nyilvánították a göttingeni tudósok kijelentésével és a nyugatnémet szakszervezeti tagokat akcióegységre szólították fel. A nyugatnémet szakszervezeti tagok kijelentették, hogy május 1-én a nyugat-németországi szakszervezeti szövetség akcióprogramjának megvalósításáért, a német munkásosztály egységes frontjának megalakításáért és az Adenauer kormány megdöntéséért fognak tüntetni. A nyugatnémet szövetségi parlament közeledő választásaival kapcsolatban a szakszervezeti tagok kijelentették, hogy szavazatukkal kifejezik negatív álláspontjukat a bonni kormány katonai és német-ellenes politikájával szemben. Hamburg lakossága, amely városban 1943-ban csupán három légitámadás alatt 40 ezer ember vesztette életét, felszólította az Adenauer-kormányt, mondjon le az atomfegyverekről, amelyek — ha azokat felhasználnák — a német nemzet teljes pusztulását jelentenék. Miért akarják elhalasztani az atomfegyverkezés parlamenti vitáját Bonnban Bonn (ČTK) — A DPA nyugatnémet hírügynökség tudósítása szerint Mellies, Németország Szociáldemokrata Pártja elnökének helyettese a parlamentben felszólalt a kormánykoalíció azon törekvése ellen, hogy a parlamenti vitát az atomfegyverek kérdéséről május közepére halasszák. Mellies kijelentette, Németország Szociáldemokrata Pártja ragaszkodik ahhoz, hogy a szövetségi parlament az atomfegyverkezéséről szóló vitát már e héten kezdje meg. A TASZSZ a szövetségi parlament ezen vitájával kapcsolatos kommentárjában megállapítja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya elakarja terelni a nyugatnémet lakosság figyelmét a „Bundeswehr"-nek atomfegyverekkel való felszerelésétől és hogy a kormánykoalíció köreiben szó esett arról, hogv a szövetségi parlament valamennyi frakciója felszólítást készít elő a nagyhatalmakhoz, Hogy szüntessék be az atomfegyverkezésben való versengést. Ezenkívül a kormánypártok az eddigi atomenergia kormánybizottságából az úgynevezett „atomtanácsot" akarják megalapítani, amelynek tagjai lennének a politikai pártok, a társadalmi és tudományos szervezetek és az egyházak képviselői. Ennek a tanácsnak kellene foglalkoznia valamennyi olyan kérdéssel, amelyek a lakosságot — az atomfejlődéssel kapcsolatban — közvetlenül érintik. A Német Szövetségi Köztársaság jobboldali körei el akarják terelni a figyelmet a nyugat-németországi atomfegyverkezésröl és ezt a kérdést a nemzetközi problémák közé akarják sorolni. biztosításának célját e térségben, nem volna indokolt a deklaráció szovjet javaslatában kifejtett elvek elutasítása, amely elvek teljes mértékben megfelelnek az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya cikkelyeinek. A Közel- és Közép-Keleten fennálló ellentétek és konfliktusok békés megoldását gátló fő akadály ma az ezen terület országai belügyeibe való külföldi beavatkozás, amely sérti szuverenitásukat és függetlenségüket. Éppen az, hogy egyes hatalmak e terület országaira gazdasági, politikai és katonai kötelezettségeket kényszerítenek, tekintet nélkül ezen országok nemzeti érdekeire, az a tény, hogy ezen országokat bevonják a nagyhatalmak részvételével létesített agresszív tömbökbe, hogy ezen országok területén idegen katonai támaszpontokat és haderőket helyeznek el, aláássa ezen országok nemzeti függetlenségét és lehetetlenné teszi számukra, hogy maguk határozzanak szabadon azokról a kérdésekről, amelyek életbevágóan fontosak a Közel- ás Közép-Kelet népeire. Az USA kormánya jegyzékében azt állítja, hogy a katonai tömbök létesítése és külföldi haditámaszpontok és katonaság elhelyezése a Közel- és Közép-Kelet országaiban állítólag megfelel ezen országok érdekeinek. Ez az állítás éles ellentétben áll a tényekkel. A tények azt mutatják, hogy ezen országok népei nemzeti fő feladatuknak tartják, hogy területük megszabaduljon a külföldi támaszpontoktól és az idegen haderőktől, hogy gátat vessenek a belügyekbe való külföldi beavatkozásnak. Nagyon jól ismert a Közel- és Közép-Kelet nemzeteinek negatív álláspontja a Bagdadi Szerződéssel szemben. Az Amerikai Egyesült Államok által a Közel- és Közép-Kelet térségében foganatosított külföldi politikai intézkedések és az USA tényleges csatlakozása az agresszív Bagdadi Szerződéshez, és az Eisenhower-doktrina néven ismert program jóváhagyása ellentétben állnak az USA jegyzékének kijelentésével, hogy a Közel- és Közép-Kelet országaival való kapcsolatokban az Amerikai Egyesült Államok az ENSZ alapokmányának elveiből indul ki. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy az említett doktrína az Amerikai Egyesült Államok közvetlen beavatkozását szabja meg a Közel- és Közép-Kelet országainak belügyeibe, beleértve az amerikai fegyveres erőknek ezen országok területére való irányítását. Mindez arról tanúskodik — mondja USA kormányára hárul. Ezzel kapcsolatban teljesen alaptalan az Amerikai Egyesült Államok kormányának március 11-i jegyzékében foglalt azon kísérlete, hogy a Szovjetunióra hárítsa a felelősséget a közel- és közép-keleti helyzet kiéleződéséért, a Közel- és Közép-Kelet országainak szállított fegyverek kérdésével kapcsolatban. Jól ismert tény, hogy az USA már több éven át szállít amerikai fegyvereket Izraelnek és a Bagdadi Szerződés tagállamainak. Éppen az USA és más nyugati hatalmak fegyverszállítmányai vezettek e terület lázas felfegyverzésére és tették lehetővé Izrael fegyveres támadását — Nagy-Britanniával és Franciaországgal együtt — Egyiptom ellen. Azzal kapcsolatban, hogy egyes arab államok fegyvereket vásárolnak olyan országokban, amelyek nem tartoznak az Atlanti Tömbhöz, meg kell jegyezni, hogy ezen arab államok ezen esetben szuverén jogukat érvényesítették, hogy védelmük és biztonságuk biztosítására a kellő intézkedéseket foganatosítsanak. Az USA kormányának jegyzékében ezt a dolgot úgy állítják be, mintha a Szovjetunió javasolná, hogy a nagyhatalmak avatkozzanak- be a Közelés Közép-Kelet országainak fclügyeibe. Ezzel kapcsolatban csupán azt lehet megállapítani, hogy ezt az állítást egyáltalán nem lehet komolyan venni, mert a szovjet kormány javaslata éppen arra irányul, hogy gátat vessenek a Közel- és Közép-Kelet országai belügyeibe való beavatkozásnak és hogy tiszteletben tartsák szuverenitásukat és függetlenségüket. A hatalmak szándékának valódi igazolása elsősorban 'az ezen elvek érvényesítésével kapcsolatban elfoglalt álláspontjuk. Az utóbbi időben ismét kiéleződik a helyzet a Közel- és Közép-Kelet azon térségében, ahol nemrég számolták fel a veszedelmes háborús tűzfészket, mely tűzfészek a nyugati hatalmak egyoldalú hibájából keletkezett. A Közel- és Közép-Kelet helyzetének komoly nyugtalanságát az izraeli államférfiaknak Egyiptomhoz intézett provokációs nyilatkozatai idézik elő. A szovjet kormány határozottan elítélte ezeket a nyilatkozatokat és egyes hatalmak azon kísérleteit, hogy Izraelt az Egyiptom és más arab államok elleni új, veszedelmes provokáció közvetítőjeként használják fel. Nem lehet kételkedni afelől, hogyha az USA kormánya maga is elítélné Izrael agresszív törekvéseit, ez lényegesen hozzájárulna a helyzet normalizálásához a Közel- és Közép-Kelet térségében. Az USA kormánya, amely elutasította a deklaráció elveinek elfogadását és maga semmiféle konstruktív javaslatokat nem terjesztett elő, lényegében ezzel elutasítja azt, hogy elfogadható alapot keressen e terület vitás problémái megoldására. A szovjet kormány, mint eddig is, úgy véli, hogy a nagyhatalmak — a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország — közös erőfeszítésével lehetséges volna a deklaráció javaslatában kifejtett elvek alapján —, amelyek meghatározzák a Közel- és Közép-Kelet országai belügyeibe való be nem avatkozást és ezen országok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartását — biztosítani a tartós és szilárd békét a Közel- és Közép-Keleten. A szovjet kormány következetesen állást foglal a közel- és közép-keleti vitás kérdések békés megoldásának és ezen kérdések kölcsönösen elfogadható megoldásának — a többi érdekelt állammal való közös kereáése mellett, mivelhogy — amint ez kitűnik az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak jegyzékeiből — ezen kormányok negatív álláspontra helyezkednek a szovjet javaslatokkal szemben. A Szovjetunió kormányának nézete szerint a közel- és közép-keleti helyzet javításának és normalizálásának első lépéseként abban kellene megegyezni, hogy a négy hatalom kijelentené, elítélik az erőszakot, mint ezen terület megoldatlan problémái megoldásának eszközét, mert ez éles ellentétben áll az ENSZ alapokmányának elveivel. A szovjet kormány kész kellő figyelemmel áttanulmányozni az Amerikai Egyesült Államok kormányának megjegyzéseit, amelyeket a jegyzékkel kapcsolatban felhoz. » * * Hasonló tartalmú ienv/éket intéztek Nagy-Britannia és Franciaország kormányához is.
