Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-23 / 112. szám, kedd

A Moszkva melletti Kasinóban leleplezték Lenin emlékművét A Moszkva melletti Kaszinóban, aha a nagy Lenin 32 évvel ezelőtt a pa­rasztoknak jókívánságait fejezte ki az első faltisi villanytelep üzembehelye­zésekor, V. I. Lenin születése 87. év­fordulójának előestéjén nagy népgyű­lést rendeztek, amelyen leleplezték V. I. Lenin emlékművét. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának első titkára a gyűlésen tartott beszé­dében a többi között ezeket mondotta: Ma, amikor hatalmas, a világon leg­nagyobb hidrotechnikai építményeket építünk, amikor nagyszerű villanyerő­műveket, közöttük atomerőműveket helyezünk üzembe, amikor országunk villanyáramfejlesztésének növekedése tavaly elérte 6 Dnyeprogressz teljesít­ményét, a Kasinóban épített villanyte­lep csekély méretűnek tűnik. Ennek a kis, szerény villanyerőműnek azonban hatalmas ereje volt, mely megihlette az embereket s a példa erejével hatott, mert hiszen a falu új életének építé­sében az első tapasztalatok egyike volt. Ez a hatalmas jövő fájának parányi hajtása volt. És az új haladó világ ezen kicsiny hajtását előrelátásával Vladimír Iljics Lenin látta meg, ápolgatta és tá­mogatta. Vladimír Iljics, akinek drága idejét mérhetetlenül fontos államügyek vették igénybe, abban az időben, ami­kor a csatatereken még folyt a vér, időt talált arra, hogy eljöjjön ide, Kasinó­ba, hogy a parasztokkal együtt öröm­teli eseményt, a falusi villanytelep üzembehelyezését ünnepelje. Azóta nem telt el hosszú idő — mondotta N. Sz. Hruscsov — népünk történelmének idejével összehasonlítva, amely évszázadokon át a kizsákmányo­lók elnyomatásától sötétségben és kul­turálatlanságban szenvedett. 30—40 év viszonylagosan csekély időszak. Azonban mennyire megváltozott ezen idő alatt országunk képe! Gazdasági téren túlszárnyalt olyan magasan fej­lett kapitalista államokat, mint ami­lyen Nagy-Britannia és Franciaország és ma az ipari termelés terjedelmét tekintve a második helyet foglalja el a világon. A villanyáram fejlesztése a Szovjetunióban a forradalom előtti idő­vel összehasonlítva csaknem százszo­rosára emelkedett. Hatalmas vízierő­művek létesültek, amilyen a gorkiji és a kujbisevi a Volgán, az irkutszki az Angarán, a Novo Szibirszk-i az Ob fo­lyón, az Ust Kamenogorszk-i az Irtisen, a Kama folyó vízierőműve, stb. Foly­tatjuk a világ legnagyobb vízierőmű­veinek, a krasznojarszkinek a Jeni­szejen és a Bratskynak az Angarán való építését. Az építés ilyen hatalmas terjedelme és gyors fellendülése a kapitalizmusban elképzelhetetlen. Va­jon ez nem a szocializmus kimeríthe­tetlen életerejének bizonyítéka? Nem bizonyítja-e a szocialista gazdasági rendszer túlsúlyát? Építésünk eredmé­nyei serkentő példát mutatnak más országok nemzeteinek, amelyek a ka­pitalizmus alól való felszabadulásért küzdenek. A népi demokratikus orszá­gok dolgozói, akik új szocialista életü­ket építik, alkotó módon használják fel tapasztalatainkat feltételeik között és biztos kézzel fejlesztik gazdaságukat és kultúrájukat. Utunk közös. Közös a kommunizmushoz vezető utunk, közös legmegbízhatóbb iránytűnk — a mar­xisita-lenini tanítás is. A szovjet embereknek nem szoká­sa a dicsekvés és nyíltan megmond­juk, hogy a magasan fejlett kapitalis­ta országokat nem értük el minden­ben. Az egy főre átszámított terme­lésben egyes iparcikkeket illetőleg még hátramaradunk. Főfeladatunk az lesz, hogy e téren is utóiérjük és elhagyjuk a kapitalista országokat. Ezt a fel­adatot teljesítjük. Az a hatalmas nehézipar, amelyet felépítettünk — mondotta N. Sz. Hrus­csov a továbbiakban — lehetővé tet­te, hogy technikailag felszerelhessük a népgazdaság valamennyi ágazatát, s a népgazdaságot új, sokkal maga­sabb színvonalra emeljük. Ezt a lenini politikát, amelyet egész népünk helye­sel, pártunk és kormányunk továbbra is következetesen folytatja. Ebben rejlik további gazdasági és kulturális fejlődésünknek, népünk jóléte emel­kedésének és a Szovjetunió védelmi hatalmának alapja. De ebben rejlik ama nagy, életbevágóan fontos fel­adatok sikeres megoldásának alapja is, amelyeket a mezőgazdaság terén tűzünk magunk elé. Lenin emlékművének leleplezése Kasinóban -- folytatta N. Sz. Hrus­csov — Vladimír Iljics születése 87. évfordulójának megünneplése. Minden Odaítélték a Lenin-díjat A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Lenin-díj kiosztó bizottság határozatot hozott az 1957: évi Lenin-díj adományozásáról a tudomány és technika, valamint az irodalom és művészet terén alko­tott legjelentősebb művekért. A művészet és irodalom terén öt díjat osztottak ki. Díjat nyert Galina Ulanova. kiváló szovjet táncosnő, továbbá Szergej Konyenkov neves szobrász önarcképéért és Leonid Leonov Orosz erdő című regényéért. Két további díjat elhunyt művészeknek juttatták — Szergej Prokopjev­nek, a világhírű zeneszerzőnek Hetedik szimfóniájáért és M. Dzsalil tatár költőnek. A moabiti napló címen megjelent verseskötetéért. A tudomány terén hét díjat osztottak ki. Ezeket a következők nyerték: J. Zavojszkij fizikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak levelezötagja, P. Novikov matematikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelezőtagja, D. Nalivkin akadémikus, geológus, K. Szkrjabin akadémikus, biológus és V. Dogel elhúnyt biológus. Két további díjat a történelmi tudományok és filológia terén végzett mun­káért G. Melikisvili professzor gruzin tudós és V. S. Sismarev aka­démikus kapott. A technika terén tíz díjat osztottak ki. A kitüntetettek között van Andrej Tupolev akadémikus, a Szovjetunió repülőgépiparának fő­konstruktőre, aki a díjat a TU 104 személyszállító repülőgép terve­zéséért kapta, továbbá D. Blohincev professzor munkatársaival együtt, akiket a Szovjetunió első atomerőművének kiépítéséért tüntettek ki és A. Bakulev tudós, akit a szívsebészet új módszereinek alkalmazásáért és az elért eredményekért tüntettek ki. A technika terén a szakemberek különböző kollektívái között hat díjat osztottak ki. Feloszlatták a Magyar írószövetséget Budapest, (ČTK) — A Magyar Nép­köztársaság belügyminisztériumának jelentése szerint a Magyar írószövet­ség működésének felfüggesztését kö­vető vizsgálat során megállapították, hogy a tagok bizonyos csoportja az írószövetséget eszközként használja fel a Magyar Népköztársaság társa­dalmi rendszere elleni támadásra. Ezért a Magyar Népköztársaság belügyminisztere a Magyar írószövet­séget feloszlatta. A Magyar Népköztársaság közbiz tcnsági szervei Déry Tibor írót állam­ellenes tevékenvség indokolt gyanúja alapján letartóztatták. A japán miniszterelnök a japán-amerikai védelmi egyezmény revíziójáért Tokió, (ČTK) — Nobuszuke Kisi japán miniszterelnök a japán parla­ment felsőházában kijelentette, hogy ht Amerikai Egyesült Államokban való tartózkodása során kérni fogja a ja­p4n-amerikai védelmi egyezmény re­vízióját. J^z idő megköveteli ezen védelmi *0yezmény revízióját" — mondotta a japán miniszterelnök és hozzáfűzte, hogy ma Japánban lényegesen más a helyzet, mint a japán-amerikai védel­mi egyezmény aláírásának idején. A Kiodo hírügynökség megjegyzi, hogy a japán miniszterelnök nem mondotta meg, milyen intézkedést szándékszik a japán kormány ezzel kapcsolatban foganatosítani. Tovább folynak a sztrájkok Franciaországban Párizs, (ČTK) — A francia dolgozók l_ rslamennyi ágazatban tobább folytat­ják a harcot bérköveteléseikért. A va­sutasoknak 48 órás, a párizsi helyi Vözlekedés és az Air Francé légifor­galmi társaság alkalmazottainak 24 órás nagysikerű sztrájkja után sztráj­koltak Lyon város helyi közlekedési vállalatának alkalmazottai is. A sztrájk teljes egységben folyt. Mindhárom szakszervezet: a CGT, a Force Ouvrie­re és a CFTC szervezte a sztrájkot, melyben az alkalmazottak csaknem 95 százaléka vett részt. C szovjet ember, az egész haladó embe­riség szeretettel tiszteli e nagy filo­zófus és forradalmár és egy­úttal egyszerű ember emlékét, aki oly közel állt a világ dolgozó ember­millióihoz és akit valamennyien meg­értettek. Nem szabad megfeledkeznünk arról, milyen határtalan jelentősége volt ha­zánk sorsára, a kommunizmus építé­sére hazánkban és a kommunista vi­lágmozgalomra az a tény, hogy Lenin, a kommunista párt nagy szer­vezője, a marxizmus lángeszű teoreti­kusa, Október vezetője, a világ dol­gozói első szocialista államának meg­alapítója vezetett bennünket. A leni­nizmus eszméin alapszik ma minden, ami a legjobb, legbecsületesebb és leghaladóbb a világon. A leninizmus iránti hűségben rejlik a kommunizmus építése győzelmeinek záloga. Vladimír Iljics Lenin emlékművét olyan időben leplezzük le, amikor ha­talmas országunkban általános vita folyik az ipar és építkezés irányítá­sának további tökéletesítéséről. Ez mérhetetlen történelmi jelentőségű dolog, amelynek megvalósítása lehe­tővé teszi országunknak, hogy nép­gazdaságunkat még gyorsabban fej­lesszük, megsokszorozhassuk a szov­jet nép történelmi győzelmeit, ame­lyeket a szovjet hatalom 40 éve alatt elért. A mi drága Vladimír Iljics Leni­nünk, vezérünk és tanítónk ezen em­lékműve — jelentette ki N. Sz. Hrus­csov befejezésül — buzdítson min­ket új, dicső tettekre a szovjet nép javáért a Lenini tanítás győzelmének nevében! A szov ;et kormány jegyzéket intézett a nyugati államok kormányaihoz a Közel- és Közép-Kelet kérdésében Moszkva, (ČTK) — A szovjet lapok április 21-én közölték azon jegyzék szövegét, amelyet a szovjet kormány az USA, Nagy-Britannia és Francia­ország kormányához intézett. „A négy nagyhatalomnak — a Szov­jetuniónak, az USA-nak, Nagy-Britan­niának és Franciaországnak — el kell ítélniök az erőszak alkalmazását a Közel- és Közép-Kelet elintézetlen problémáinak megoldási eszközeként, mert ez durván sérti az ENSZ alap­okmányának elveit" — jelenti ki a szovjet kormány azokban a jegyzé­kekben, amelyeket Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere a moszkvai brit és francia nagykövetnek és az amerikai ügyvivőnek április 19-én át­adott. Az Eisenhower-féle doktrína — hangzik a jegyzékben — feltételezi az USA közvetlen beavatkozását a Közel és Közép-Kelet országainak ügyeibe, beleértve az amerikai fegy­veres erőknek ezen országokba való irányítását. Ez a politika szükségkép­pen hozzájárul a feszültség további kiélezéséhez e területen. Az utóbbi időben a nyugati nagyhatalmak egy­oldalú intézkedései következtében a helyzet a Közel- és Közép-Keleten ismét kiéleződött. A szovjet kormány továbbra is úgy véli, hogy a nagy­hatalmak közös törekvései útján a deklaráció javaslatában foglalt ama elvek alapján, amelyek feltételezik a Közel- és Közép-Kelet országainak belügyébe való be nem avatkozást, lehetséges volna biztosítani a szilárd és tartós békét a Közel- és Közép­Keleten. A japán írók és művészek követelik az atomfegyver-kísérletek betiltását Tokió, (ČTK) — A Japán írók és Művészek Szövetsége határozatot ho­zott, amelyben felszólítja a világ va­lamennyi irodalmi társaságát és az írók szövetségeit, hogy emeljék fel szavukat az atom- és hidrogénfegy­verekkel való kísérletezések betiltása mellett. A határozat hangsúlyozza, hogy Ja­pán, amely már átélt atombombatá­madást, hiszi; hogy ez a sztrencsét­lenség többé nem ismétlődik meg. Minden irodalmi dolgozó — mondja a határozat befejező része — nemze­tiségi különbség nélkül kell hogy csatlakozzék a békéért, a kultúra és emberiség védelméért folytatott harc­hoz. Emil Gilels Nagy-Britanniában Moszkva, (ČTK) — Emil Gilels is­mert szovjet zongoraművész április 21-én hangversenykörútra Nagy-Bri­tanniáiba utazott. 14 napi angliai tar­tózkodása során Londonban, Liver­pooliban és más brit városokban fog hangversenyezni. N. Sz. Hruscsov: Erősek vagyunk, de senkit sem fenyegetünk Drága Cyrankievicz elvtárs! Drága elvtársaim és barátaim! A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága és a szovjet kormány nevében üdvözlöm Önöket. Valamennyien nagy megelégedettség­gel hallgattuk az Ön beszédét. Én és barátaim teljesen osztjuk mindazt, amit mondott. Szilárdítani fogjuk barátságunkat a lengyel néppel. A lengyelek a mi szom­szédjaink. Sok közös ellenségünk van. Nemcsak a szocializmus építésének kö­zös érdekei kapcsolnak össze bennün­ket, hanem mindaz, ami országaink bé­kéjének és biztonságának védelmére vonatkozik. Az Odra-Nissa határ a béke határa, az Önök és a mi hatá­runk is. Ha valaki átlépi az Önök határát, nemcsak Önöket, hanem a Szovjetunió biztonságát is veszélyez­teti. Ezért figyelmeztetjük ellenségein­ket: Ne tréfáljanak velünk, ne kísért­senek bennünket provokációs pucs­csokkal, mint amilyen a magyarországi kísérlet volt. Ma a külföldi sajtóban sokan ilyen puccs megszervezéséről beszélnek a Német Demokratikus Köz­társaságban. Csak ne számítsák el ma­gukat! Rákoppin.tunk ujjukra. A Né­met Demokratikus Köztársaságban élő német barátaink, lengyel, csehszlovák, magyar, albán, román, bolgár, kínai barátaink valamennyien éppúgy szá­míthatnak ránk, a Szovjetunióra, mint ahogy mi is bizonyosak vagyunk arról, hogy jóbarátaink. Barátságunk alapja: valamennyien egyért és egy valameny­nyiért. Lengyelország iránt olyan érdeklő­Április 18-án este Ulan Bátor­ból Moszkvába érkezett a lengyel kormányküldöttség, amely az ázsiai országokban tett látogatásról haza­térőben volt. Ez alkalommal a moszkvai lengyel nagykövetségen április 19-én fogadást rendeztek, amelyen J. Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titká­ra mondott beszédet. (TASZSZ) dést mutatnak," mintha eladó lány volna. Vajon miért? Azért, mert re­mélik, hogy a dologból talán lehet valami. Lengyelországban olyan erőket akarnak találni, amelyeket a lengyel­országi népi hatalom és a szocializmus ellen, a Szovjetunió ellen lehetne fel­használni. Törekvéseik főképp a Szovjetunió ellen irányulnak, mert a világon elsőként emelte fel a tőke el­leni harc forradalmi zászlaját és mert a Szovjetunió a legerősebb szocialista állam. Erősek vagyunk, de senkit sem fenyegetünk és nem akarunk senkit sem megtámadni. Am az imperialisták se fenyegessenek bennünket. Az impe­rialisták fenyegetéseire Alekszander Nevszkij szavaival válaszolhatunk: Aki karddal tör ránk, kard által vész el! A szocialista tábor országainak ereje ezen országok nemzeteinek proletár szolidaritásában és barátságában rejlik. Ugyanúgy, mint Önök, lengyel bará­taink, mi is jól tudjuk, hogy meg kell szilárdítani az országaink közötti ba­rátságot. A Szovjetunió mindig támo­gatta és ma is támogatja a Lengyel Népköztársaságot és nem mondunk le arról, hogy a jövőben is segítségére legyünk. Mégpedig milyen feltételek mellett? Egyenjogú feltételek mellett. J. Cyrankiewicz: Baráti feltételek mellett. Cyrankiewicz elvtárssal megvitattuk, mik azok az egyenjogú kapcsolatok. A szocializmus ellenségei, a szocialista országok közötti barátság rosszalói gyakran azzal vádolnak minket, hogy segítségünkkel bizonyos különleges célokat követünk. Nincs és nem is volt azonban semmi más célunk, mint a szocialista tábor országai közötti ba­rátság megszilárdítása. Minden önző cél nélkül támogatjuk nemcsak a szocialista államokat, ha­nem azokat is, amelyek nem szocialista államok ugyan, de szabadságukért és nemzeti függetlenségükért küzdenek. Népünk jól tudja, hogy barátságunkat más országokkal a világbéke védelmé­ben akarjuk megszilárdítani. Más cél­jaink nincsenek. Hajlandók vagyunk arra, hogy minden ország barátai le­gyünk és az USA-val is baráti kap­csolatokat tartsunk fenn. Legőszintébb óhajunk röviden mond­va az, hogy biztosítsuk a békét. Ezt nem azért mondjuk, mintha félnénk bárki fenyegetésétől, hanem azért, mert tudjuk, milyen súlyos szenvedést hoz a háború a népeknek. Hisszük, hogy a józan ész győzedelmeskedik. Ha azonban az imperialisták háborút robbantanak ki, nem ijedünk meg és van.^elég erőnk, hogy az ellenséget szétzúzzuk. J. Cyrankiewicz: A lengyel-szovjet egyezmény összhangban áll mindkét ország érdekeivel Drága elvtársaink és .barátaink! Drága Hruscsov ejvtárs! Tisztelt vendégek! Mind az egész lengyel kormány­küldöttség, mind én nagyon, boldogok vagyunk, hogy a hét ázsiai ország, — Burma, Kambodzsa, India, Vietnam, Kína, Korea és Mongólia — megláto­gatása után visszatérőben meglátogat­hattuk Moszkvát, a Szovjetunió fővá­rosát. Moszkvai tartózkodásunk a barát­sági és háború utáni együttműködési szerződés aláírásának 12. évfordulójá­ra esik, amintk jelképes jelentősége van. A szerződést abban az időben ír­tuk alá, amikor népünk felszabadult a létét fenyegető hitleri megszállás alól. A lengyel-szovjet barátsági szerző­dés az eltelt évek során kiállta a próbát, mert megfelelt és megfelel mind a lengyel, mind a szovjet ál­lamérdekeknek és a szocializmus épí­tése alapvető érdekeinek. Baráti kapcsolatainkból és közös érdekeinkből ered, hogy a Szovjet­unió ma a Kínai Népköztársaság mel­lett az egyetlen narjyhatalom, amely elismerte az Odra—Nisza határokat és a béke határainak tartja őket. Örömünkre szolgál, hogy ezen állás­ponttal egyetértenek a többi szocia­lista országok, közöttük a Német De­mokratikus Köztársaság is. Nagyon boldogok leszünk, ha ezt a helyes álláspontot előbb-utóbb oszt­ják majd más nagyhatalmak is, mert ezzel hozzájárulnak a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez és a kollektív biztonságra vonatkozó egyezmények aláírásához. A lengyel-szovjet barát­sági ' szerződés nemcsak kiállta a gyakorlati próbát, hanem azt 1956­ban még kibővítettük és megszi­lárdítottuk a szocialista államok közötti kapcsolatokról szóló 1956. ok­tóber 30-i szovjet nyilatkozet­tal, az 1956. évi novemberi nyilat­kozattal és mostani kapcsolatainkkal, amelyek elmélyítik a népeink között fennálló barátságot és a szocialista or­szágok kapcsolatainak egészséges alap­jain nvugszanak, ami barátságunk szé­les távlatairól tanúskodik. Ez örömöm­re szolgál, mert megfelel a szocia­lizmus építése érdekeinek, független­ségünk biztosítása és valamennyi szo­cialista állam szolidaritása és barái­sága érdekeinek. Tudjuk azt is, hogy ez hozzájárul az egész szocialista tá­bor nagyobb befolyásához és erkölcsi ereiéhez, a nemzetközi együttműkö­déshez és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A lengyel kormányküldöttség hazautazott Moszkva, (ČTK) — A lengyel kor­mányküldöttség, amely az ázsiai or­száaokban végzett út iából visszatérő­ben rövid ideig Moszkvában tartózko­dott, április 20-án a délelőtti órákban Varsóba utazott. A küldöttség vezető­je Jozef C-->-ankievicz. a Miniszterta­nács elnöke. A küldöttséget a repülőtérre elkí­sérték A. I. Mikojan és M. Z. Szabu­rov, a minisztertanács elnökének el­ső helyettesei, A. A. Gromiko külügy­miniszter és más hivatalos "=mélyi­ségek, valamint a diolomáriai testület tagjai. CJ SZÓ O 1957. április 23. Drábek Viktor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom