Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)
1957-04-23 / 112. szám, kedd
A Moszkva melletti Kasinóban leleplezték Lenin emlékművét A Moszkva melletti Kaszinóban, aha a nagy Lenin 32 évvel ezelőtt a parasztoknak jókívánságait fejezte ki az első faltisi villanytelep üzembehelyezésekor, V. I. Lenin születése 87. évfordulójának előestéjén nagy népgyűlést rendeztek, amelyen leleplezték V. I. Lenin emlékművét. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára a gyűlésen tartott beszédében a többi között ezeket mondotta: Ma, amikor hatalmas, a világon legnagyobb hidrotechnikai építményeket építünk, amikor nagyszerű villanyerőműveket, közöttük atomerőműveket helyezünk üzembe, amikor országunk villanyáramfejlesztésének növekedése tavaly elérte 6 Dnyeprogressz teljesítményét, a Kasinóban épített villanytelep csekély méretűnek tűnik. Ennek a kis, szerény villanyerőműnek azonban hatalmas ereje volt, mely megihlette az embereket s a példa erejével hatott, mert hiszen a falu új életének építésében az első tapasztalatok egyike volt. Ez a hatalmas jövő fájának parányi hajtása volt. És az új haladó világ ezen kicsiny hajtását előrelátásával Vladimír Iljics Lenin látta meg, ápolgatta és támogatta. Vladimír Iljics, akinek drága idejét mérhetetlenül fontos államügyek vették igénybe, abban az időben, amikor a csatatereken még folyt a vér, időt talált arra, hogy eljöjjön ide, Kasinóba, hogy a parasztokkal együtt örömteli eseményt, a falusi villanytelep üzembehelyezését ünnepelje. Azóta nem telt el hosszú idő — mondotta N. Sz. Hruscsov — népünk történelmének idejével összehasonlítva, amely évszázadokon át a kizsákmányolók elnyomatásától sötétségben és kulturálatlanságban szenvedett. 30—40 év viszonylagosan csekély időszak. Azonban mennyire megváltozott ezen idő alatt országunk képe! Gazdasági téren túlszárnyalt olyan magasan fejlett kapitalista államokat, mint amilyen Nagy-Britannia és Franciaország és ma az ipari termelés terjedelmét tekintve a második helyet foglalja el a világon. A villanyáram fejlesztése a Szovjetunióban a forradalom előtti idővel összehasonlítva csaknem százszorosára emelkedett. Hatalmas vízierőművek létesültek, amilyen a gorkiji és a kujbisevi a Volgán, az irkutszki az Angarán, a Novo Szibirszk-i az Ob folyón, az Ust Kamenogorszk-i az Irtisen, a Kama folyó vízierőműve, stb. Folytatjuk a világ legnagyobb vízierőműveinek, a krasznojarszkinek a Jeniszejen és a Bratskynak az Angarán való építését. Az építés ilyen hatalmas terjedelme és gyors fellendülése a kapitalizmusban elképzelhetetlen. Vajon ez nem a szocializmus kimeríthetetlen életerejének bizonyítéka? Nem bizonyítja-e a szocialista gazdasági rendszer túlsúlyát? Építésünk eredményei serkentő példát mutatnak más országok nemzeteinek, amelyek a kapitalizmus alól való felszabadulásért küzdenek. A népi demokratikus országok dolgozói, akik új szocialista életüket építik, alkotó módon használják fel tapasztalatainkat feltételeik között és biztos kézzel fejlesztik gazdaságukat és kultúrájukat. Utunk közös. Közös a kommunizmushoz vezető utunk, közös legmegbízhatóbb iránytűnk — a marxisita-lenini tanítás is. A szovjet embereknek nem szokása a dicsekvés és nyíltan megmondjuk, hogy a magasan fejlett kapitalista országokat nem értük el mindenben. Az egy főre átszámított termelésben egyes iparcikkeket illetőleg még hátramaradunk. Főfeladatunk az lesz, hogy e téren is utóiérjük és elhagyjuk a kapitalista országokat. Ezt a feladatot teljesítjük. Az a hatalmas nehézipar, amelyet felépítettünk — mondotta N. Sz. Hruscsov a továbbiakban — lehetővé tette, hogy technikailag felszerelhessük a népgazdaság valamennyi ágazatát, s a népgazdaságot új, sokkal magasabb színvonalra emeljük. Ezt a lenini politikát, amelyet egész népünk helyesel, pártunk és kormányunk továbbra is következetesen folytatja. Ebben rejlik további gazdasági és kulturális fejlődésünknek, népünk jóléte emelkedésének és a Szovjetunió védelmi hatalmának alapja. De ebben rejlik ama nagy, életbevágóan fontos feladatok sikeres megoldásának alapja is, amelyeket a mezőgazdaság terén tűzünk magunk elé. Lenin emlékművének leleplezése Kasinóban -- folytatta N. Sz. Hruscsov — Vladimír Iljics születése 87. évfordulójának megünneplése. Minden Odaítélték a Lenin-díjat A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Lenin-díj kiosztó bizottság határozatot hozott az 1957: évi Lenin-díj adományozásáról a tudomány és technika, valamint az irodalom és művészet terén alkotott legjelentősebb művekért. A művészet és irodalom terén öt díjat osztottak ki. Díjat nyert Galina Ulanova. kiváló szovjet táncosnő, továbbá Szergej Konyenkov neves szobrász önarcképéért és Leonid Leonov Orosz erdő című regényéért. Két további díjat elhunyt művészeknek juttatták — Szergej Prokopjevnek, a világhírű zeneszerzőnek Hetedik szimfóniájáért és M. Dzsalil tatár költőnek. A moabiti napló címen megjelent verseskötetéért. A tudomány terén hét díjat osztottak ki. Ezeket a következők nyerték: J. Zavojszkij fizikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelezötagja, P. Novikov matematikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelezőtagja, D. Nalivkin akadémikus, geológus, K. Szkrjabin akadémikus, biológus és V. Dogel elhúnyt biológus. Két további díjat a történelmi tudományok és filológia terén végzett munkáért G. Melikisvili professzor gruzin tudós és V. S. Sismarev akadémikus kapott. A technika terén tíz díjat osztottak ki. A kitüntetettek között van Andrej Tupolev akadémikus, a Szovjetunió repülőgépiparának főkonstruktőre, aki a díjat a TU 104 személyszállító repülőgép tervezéséért kapta, továbbá D. Blohincev professzor munkatársaival együtt, akiket a Szovjetunió első atomerőművének kiépítéséért tüntettek ki és A. Bakulev tudós, akit a szívsebészet új módszereinek alkalmazásáért és az elért eredményekért tüntettek ki. A technika terén a szakemberek különböző kollektívái között hat díjat osztottak ki. Feloszlatták a Magyar írószövetséget Budapest, (ČTK) — A Magyar Népköztársaság belügyminisztériumának jelentése szerint a Magyar írószövetség működésének felfüggesztését követő vizsgálat során megállapították, hogy a tagok bizonyos csoportja az írószövetséget eszközként használja fel a Magyar Népköztársaság társadalmi rendszere elleni támadásra. Ezért a Magyar Népköztársaság belügyminisztere a Magyar írószövetséget feloszlatta. A Magyar Népköztársaság közbiz tcnsági szervei Déry Tibor írót államellenes tevékenvség indokolt gyanúja alapján letartóztatták. A japán miniszterelnök a japán-amerikai védelmi egyezmény revíziójáért Tokió, (ČTK) — Nobuszuke Kisi japán miniszterelnök a japán parlament felsőházában kijelentette, hogy ht Amerikai Egyesült Államokban való tartózkodása során kérni fogja a jap4n-amerikai védelmi egyezmény revízióját. J^z idő megköveteli ezen védelmi *0yezmény revízióját" — mondotta a japán miniszterelnök és hozzáfűzte, hogy ma Japánban lényegesen más a helyzet, mint a japán-amerikai védelmi egyezmény aláírásának idején. A Kiodo hírügynökség megjegyzi, hogy a japán miniszterelnök nem mondotta meg, milyen intézkedést szándékszik a japán kormány ezzel kapcsolatban foganatosítani. Tovább folynak a sztrájkok Franciaországban Párizs, (ČTK) — A francia dolgozók l_ rslamennyi ágazatban tobább folytatják a harcot bérköveteléseikért. A vasutasoknak 48 órás, a párizsi helyi Vözlekedés és az Air Francé légiforgalmi társaság alkalmazottainak 24 órás nagysikerű sztrájkja után sztrájkoltak Lyon város helyi közlekedési vállalatának alkalmazottai is. A sztrájk teljes egységben folyt. Mindhárom szakszervezet: a CGT, a Force Ouvriere és a CFTC szervezte a sztrájkot, melyben az alkalmazottak csaknem 95 százaléka vett részt. C szovjet ember, az egész haladó emberiség szeretettel tiszteli e nagy filozófus és forradalmár és egyúttal egyszerű ember emlékét, aki oly közel állt a világ dolgozó embermillióihoz és akit valamennyien megértettek. Nem szabad megfeledkeznünk arról, milyen határtalan jelentősége volt hazánk sorsára, a kommunizmus építésére hazánkban és a kommunista világmozgalomra az a tény, hogy Lenin, a kommunista párt nagy szervezője, a marxizmus lángeszű teoretikusa, Október vezetője, a világ dolgozói első szocialista államának megalapítója vezetett bennünket. A leninizmus eszméin alapszik ma minden, ami a legjobb, legbecsületesebb és leghaladóbb a világon. A leninizmus iránti hűségben rejlik a kommunizmus építése győzelmeinek záloga. Vladimír Iljics Lenin emlékművét olyan időben leplezzük le, amikor hatalmas országunkban általános vita folyik az ipar és építkezés irányításának további tökéletesítéséről. Ez mérhetetlen történelmi jelentőségű dolog, amelynek megvalósítása lehetővé teszi országunknak, hogy népgazdaságunkat még gyorsabban fejlesszük, megsokszorozhassuk a szovjet nép történelmi győzelmeit, amelyeket a szovjet hatalom 40 éve alatt elért. A mi drága Vladimír Iljics Leninünk, vezérünk és tanítónk ezen emlékműve — jelentette ki N. Sz. Hruscsov befejezésül — buzdítson minket új, dicső tettekre a szovjet nép javáért a Lenini tanítás győzelmének nevében! A szov ;et kormány jegyzéket intézett a nyugati államok kormányaihoz a Közel- és Közép-Kelet kérdésében Moszkva, (ČTK) — A szovjet lapok április 21-én közölték azon jegyzék szövegét, amelyet a szovjet kormány az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányához intézett. „A négy nagyhatalomnak — a Szovjetuniónak, az USA-nak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak — el kell ítélniök az erőszak alkalmazását a Közel- és Közép-Kelet elintézetlen problémáinak megoldási eszközeként, mert ez durván sérti az ENSZ alapokmányának elveit" — jelenti ki a szovjet kormány azokban a jegyzékekben, amelyeket Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere a moszkvai brit és francia nagykövetnek és az amerikai ügyvivőnek április 19-én átadott. Az Eisenhower-féle doktrína — hangzik a jegyzékben — feltételezi az USA közvetlen beavatkozását a Közel és Közép-Kelet országainak ügyeibe, beleértve az amerikai fegyveres erőknek ezen országokba való irányítását. Ez a politika szükségképpen hozzájárul a feszültség további kiélezéséhez e területen. Az utóbbi időben a nyugati nagyhatalmak egyoldalú intézkedései következtében a helyzet a Közel- és Közép-Keleten ismét kiéleződött. A szovjet kormány továbbra is úgy véli, hogy a nagyhatalmak közös törekvései útján a deklaráció javaslatában foglalt ama elvek alapján, amelyek feltételezik a Közel- és Közép-Kelet országainak belügyébe való be nem avatkozást, lehetséges volna biztosítani a szilárd és tartós békét a Közel- és KözépKeleten. A japán írók és művészek követelik az atomfegyver-kísérletek betiltását Tokió, (ČTK) — A Japán írók és Művészek Szövetsége határozatot hozott, amelyben felszólítja a világ valamennyi irodalmi társaságát és az írók szövetségeit, hogy emeljék fel szavukat az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletezések betiltása mellett. A határozat hangsúlyozza, hogy Japán, amely már átélt atombombatámadást, hiszi; hogy ez a sztrencsétlenség többé nem ismétlődik meg. Minden irodalmi dolgozó — mondja a határozat befejező része — nemzetiségi különbség nélkül kell hogy csatlakozzék a békéért, a kultúra és emberiség védelméért folytatott harchoz. Emil Gilels Nagy-Britanniában Moszkva, (ČTK) — Emil Gilels ismert szovjet zongoraművész április 21-én hangversenykörútra Nagy-Britanniáiba utazott. 14 napi angliai tartózkodása során Londonban, Liverpooliban és más brit városokban fog hangversenyezni. N. Sz. Hruscsov: Erősek vagyunk, de senkit sem fenyegetünk Drága Cyrankievicz elvtárs! Drága elvtársaim és barátaim! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány nevében üdvözlöm Önöket. Valamennyien nagy megelégedettséggel hallgattuk az Ön beszédét. Én és barátaim teljesen osztjuk mindazt, amit mondott. Szilárdítani fogjuk barátságunkat a lengyel néppel. A lengyelek a mi szomszédjaink. Sok közös ellenségünk van. Nemcsak a szocializmus építésének közös érdekei kapcsolnak össze bennünket, hanem mindaz, ami országaink békéjének és biztonságának védelmére vonatkozik. Az Odra-Nissa határ a béke határa, az Önök és a mi határunk is. Ha valaki átlépi az Önök határát, nemcsak Önöket, hanem a Szovjetunió biztonságát is veszélyezteti. Ezért figyelmeztetjük ellenségeinket: Ne tréfáljanak velünk, ne kísértsenek bennünket provokációs pucscsokkal, mint amilyen a magyarországi kísérlet volt. Ma a külföldi sajtóban sokan ilyen puccs megszervezéséről beszélnek a Német Demokratikus Köztársaságban. Csak ne számítsák el magukat! Rákoppin.tunk ujjukra. A Német Demokratikus Köztársaságban élő német barátaink, lengyel, csehszlovák, magyar, albán, román, bolgár, kínai barátaink valamennyien éppúgy számíthatnak ránk, a Szovjetunióra, mint ahogy mi is bizonyosak vagyunk arról, hogy jóbarátaink. Barátságunk alapja: valamennyien egyért és egy valamenynyiért. Lengyelország iránt olyan érdeklőÁprilis 18-án este Ulan Bátorból Moszkvába érkezett a lengyel kormányküldöttség, amely az ázsiai országokban tett látogatásról hazatérőben volt. Ez alkalommal a moszkvai lengyel nagykövetségen április 19-én fogadást rendeztek, amelyen J. Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. (TASZSZ) dést mutatnak," mintha eladó lány volna. Vajon miért? Azért, mert remélik, hogy a dologból talán lehet valami. Lengyelországban olyan erőket akarnak találni, amelyeket a lengyelországi népi hatalom és a szocializmus ellen, a Szovjetunió ellen lehetne felhasználni. Törekvéseik főképp a Szovjetunió ellen irányulnak, mert a világon elsőként emelte fel a tőke elleni harc forradalmi zászlaját és mert a Szovjetunió a legerősebb szocialista állam. Erősek vagyunk, de senkit sem fenyegetünk és nem akarunk senkit sem megtámadni. Am az imperialisták se fenyegessenek bennünket. Az imperialisták fenyegetéseire Alekszander Nevszkij szavaival válaszolhatunk: Aki karddal tör ránk, kard által vész el! A szocialista tábor országainak ereje ezen országok nemzeteinek proletár szolidaritásában és barátságában rejlik. Ugyanúgy, mint Önök, lengyel barátaink, mi is jól tudjuk, hogy meg kell szilárdítani az országaink közötti barátságot. A Szovjetunió mindig támogatta és ma is támogatja a Lengyel Népköztársaságot és nem mondunk le arról, hogy a jövőben is segítségére legyünk. Mégpedig milyen feltételek mellett? Egyenjogú feltételek mellett. J. Cyrankiewicz: Baráti feltételek mellett. Cyrankiewicz elvtárssal megvitattuk, mik azok az egyenjogú kapcsolatok. A szocializmus ellenségei, a szocialista országok közötti barátság rosszalói gyakran azzal vádolnak minket, hogy segítségünkkel bizonyos különleges célokat követünk. Nincs és nem is volt azonban semmi más célunk, mint a szocialista tábor országai közötti barátság megszilárdítása. Minden önző cél nélkül támogatjuk nemcsak a szocialista államokat, hanem azokat is, amelyek nem szocialista államok ugyan, de szabadságukért és nemzeti függetlenségükért küzdenek. Népünk jól tudja, hogy barátságunkat más országokkal a világbéke védelmében akarjuk megszilárdítani. Más céljaink nincsenek. Hajlandók vagyunk arra, hogy minden ország barátai legyünk és az USA-val is baráti kapcsolatokat tartsunk fenn. Legőszintébb óhajunk röviden mondva az, hogy biztosítsuk a békét. Ezt nem azért mondjuk, mintha félnénk bárki fenyegetésétől, hanem azért, mert tudjuk, milyen súlyos szenvedést hoz a háború a népeknek. Hisszük, hogy a józan ész győzedelmeskedik. Ha azonban az imperialisták háborút robbantanak ki, nem ijedünk meg és van.^elég erőnk, hogy az ellenséget szétzúzzuk. J. Cyrankiewicz: A lengyel-szovjet egyezmény összhangban áll mindkét ország érdekeivel Drága elvtársaink és .barátaink! Drága Hruscsov ejvtárs! Tisztelt vendégek! Mind az egész lengyel kormányküldöttség, mind én nagyon, boldogok vagyunk, hogy a hét ázsiai ország, — Burma, Kambodzsa, India, Vietnam, Kína, Korea és Mongólia — meglátogatása után visszatérőben meglátogathattuk Moszkvát, a Szovjetunió fővárosát. Moszkvai tartózkodásunk a barátsági és háború utáni együttműködési szerződés aláírásának 12. évfordulójára esik, amintk jelképes jelentősége van. A szerződést abban az időben írtuk alá, amikor népünk felszabadult a létét fenyegető hitleri megszállás alól. A lengyel-szovjet barátsági szerződés az eltelt évek során kiállta a próbát, mert megfelelt és megfelel mind a lengyel, mind a szovjet államérdekeknek és a szocializmus építése alapvető érdekeinek. Baráti kapcsolatainkból és közös érdekeinkből ered, hogy a Szovjetunió ma a Kínai Népköztársaság mellett az egyetlen narjyhatalom, amely elismerte az Odra—Nisza határokat és a béke határainak tartja őket. Örömünkre szolgál, hogy ezen állásponttal egyetértenek a többi szocialista országok, közöttük a Német Demokratikus Köztársaság is. Nagyon boldogok leszünk, ha ezt a helyes álláspontot előbb-utóbb osztják majd más nagyhatalmak is, mert ezzel hozzájárulnak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a kollektív biztonságra vonatkozó egyezmények aláírásához. A lengyel-szovjet barátsági ' szerződés nemcsak kiállta a gyakorlati próbát, hanem azt 1956ban még kibővítettük és megszilárdítottuk a szocialista államok közötti kapcsolatokról szóló 1956. október 30-i szovjet nyilatkozettal, az 1956. évi novemberi nyilatkozattal és mostani kapcsolatainkkal, amelyek elmélyítik a népeink között fennálló barátságot és a szocialista országok kapcsolatainak egészséges alapjain nvugszanak, ami barátságunk széles távlatairól tanúskodik. Ez örömömre szolgál, mert megfelel a szocializmus építése érdekeinek, függetlenségünk biztosítása és valamennyi szocialista állam szolidaritása és baráisága érdekeinek. Tudjuk azt is, hogy ez hozzájárul az egész szocialista tábor nagyobb befolyásához és erkölcsi ereiéhez, a nemzetközi együttműködéshez és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A lengyel kormányküldöttség hazautazott Moszkva, (ČTK) — A lengyel kormányküldöttség, amely az ázsiai orszáaokban végzett út iából visszatérőben rövid ideig Moszkvában tartózkodott, április 20-án a délelőtti órákban Varsóba utazott. A küldöttség vezetője Jozef C-->-ankievicz. a Minisztertanács elnöke. A küldöttséget a repülőtérre elkísérték A. I. Mikojan és M. Z. Szaburov, a minisztertanács elnökének első helyettesei, A. A. Gromiko külügyminiszter és más hivatalos "=mélyiségek, valamint a diolomáriai testület tagjai. CJ SZÓ O 1957. április 23. Drábek Viktor.