Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-16 / 106. szám, kedd

Á Nagyidat Állami Gazdaságban ? fcvente 436 ezer liter tejet adnak az országnak Olyan eredményekkel, amilyeneket a beadásának tervét 130 százalékra, a Számos hasonló ténvt sorolhatnánk Olyan eredményekkel, amilyeneket a kassai kerületi Nagyidai Állami Gazdasápban érnek el, kevesen dicsekedhetnek. 960 hektáron gazdálkodnak, ebből 881 a szántó. Ez idén terv szerint vetették el a gabonaféléket, a lent és a hüvelyeseket. Vetik a cukorrépát és a takarmányrépát, s a vetést rövidcsen be is fejezik. Készülnek a burgonya ültetésére is. Előkészítették már a dohánypalántákat is az ültetesre. Ez idén öt hektáron termelnek dohányt. A növényi termelésben szép eredményeket értek el. Az állattenyésztési termelésben valóban figyelemreméltó eredményeket érnek el. 1966ban a borjaknál, a növendékallatoknál 63 dkg-ot, a vágómarhánál pedig 75 dkg súlygyarapodást mutatnak ki. Mindezt a helyes etetésnek és gondozásnak köszönhetik. A múlt évben összesen 436 ezer liter tejet adtak be, ami a kötelező beadás 105 százalékos teljesítését jelenti. Átlagosan egy fejőstehéntől 8,4 liter tejet fejtek naponta. Ezenkívül fajmarha tenyésztésével is foglalkoznak. Fajteheneket, bikákat és kosokat nevelnek. A múlt évben 17 bikát és 61 kost adtak el az állatvásárokon. Az állattenyésztésben teljesítették, sőt magasan túlszárnyalták a kötelező beadásokat. így pl. a vágószarvasmarha beadásának tervét 130 százalékra, a vágóborjak beadásának tervét 148 százalékra, a juhgyapjú beadásának t«rvét 136 százalékra, a juhsajt beadásának Számos hasonló tényt sorolhatnánk még fel, de mindez nem annyira fontos, mint az, hogy azok, akik ebben az állami gazdaságban dolgoznak, egytől egyig tudatában vannak annak, hogy gazdaságunknak ez az ágazata milyen nagy fontosságú és jó gazdáNémeth István juhász 280 anyajuhról, 312 bárányról 41 fajkosról gondoskodik. A juhok száma 936. y"~ — Snir Ferenc tehéngondozó és fejő fejés közben. 13 tehénről gondoskodik Naponta átlagosan 10 és fél liter tejet fej tehenenként. Előre örül a gépi fejésnek, amit a közeli napokban már bevezetnek E felvételünk akkor készült, amikor Gilányi István, az állami gazdaság traktorosa és kombájnkezelője a cukorrépa vetéséhez készítette elő a talajt. Naponta 17 hektáron végezte el a talajelőkészítést, ami 150 százalékos tervteljesítést jelent. Képünkön Pavlovics Ferenc tehéngondozót láthatjuk egy újszülött kisborjúval. Pavlovics fejő és tehéngondozó az állattenyésztési termelés legjobb dolgozói közé tartozik. Naponta 10 liter tejet fej egy tehéntől. tervét pedig 134 százalékra teljesítették. Ami a nagyidai gazdaság dolgozóit illeti, a múlt évi eredményeket túl akarják szárnyalni. Ez idén a szarvasmarha és a juhállomány tervezett létszámán kívül sertéseket és baromfit is tartanak. A kötelező beadásokat ez idén is jól akarják teljesíteni. 1957 első negyedévében a szarvasmarhabeadás teljesítése mellett egész évi tervüket is 60 százalékra teljesítették. A tenyészbikák tervét is túlteljesítették, mivel 20 helyett 25-öt neveltek. hoz méltóan, helyesen gazdálkodnak, hogy biztosítsák városaink lakosságé nak mezőgazdasági termékekkel való folyamatos ellátását. Mondhatjuk, hogy jól csinálják. Példát mutatnak sok állami gazdaságnak, EFSZ-nek és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek akik eddig nem tudtak jó eredményeket elérni a növényi- és állattenyésztési termelésben. Az ilyen eredményeket csupán helyes gazdálkodással, a föld jó megművelésével, az állatok jó gondozásával lehet elérni. Sluka József VASARNAPI J ÜGYI ČÍ f K Vasárnap a nap ugyan mosolygott, de a hideg még vicsorgatta a fo^ gát. Reggel a hőmérséklet csak kevéssel volt a fagypont fölött. Ez ^ azonban nem jelentett akadályt annak a tráktoristának, aki a sik'rrm abonyi szövetkezet földjén az őszi vetést hengerelte. A hengereket ki ^ kell használni, mert kevés van belőlük a járásban. Meg aztán a ta& vaszi munkák is sürgetnek. Ezért dolgozott az önfeláldozó traktorista ^ vasárnap is. A sikabonyí kertészetben A szövetkezeti kertészetben egy élő lelket sem találtunk. A szövetkezeti tagok egész heti lelkiismeretes munkájuk után megérdemelten pihentek. A melegágyakat kíséret nélkül néztük meg. Láttunk szép palántákat, salátákat ... A szövetkezeti kertészetet azonban senki sem őrizte. Ezt a gondatlanságot bárki kihasználhatná és megritkíthatná a szövetkezeti tagok odaadó munkájából eredő termékeket. Ha már őr nincs, legalább a bejárat lenne bezárva. \ Sportkalászok Nemesabonyban Sikabonyből Nemesabonyba vezetett az utunk. A helyi nemzeti bizottság irodájában a dunaszerdahelyi halásztársaság négy tagja beszélgetett a szövetkezet és a helyi nemzeti bizottság elnökeivel. Halastavat szeretnének létesíteni az egy hektárnyi területű kavicsgödörben. A víz, melyben a haltenyésztést végeznék, két éve kihasználón. Igaz, a gyerekek nyáron strandfürdőnek használták a tavat, de ez ÚJ SZÖ 1957. áprüis 16. nem vezetett jóra. Tavaly négy fuldoklót mentettek ki a vízből, egy gyermek pedig nem kapott idejében segítséget. Ezek után a nemesabonyi lakosok fáradtolajjal akarták beszennyezni a vizet, hogy a gyermekek ne fürödjenek ott. A dunaszerdahelyi sporthalászok más javaslatot tettek. Elhatározták, hogy brigádmunkával körülkerítik a tavat, és haltenyésztésre használják. A szövetkezetnek a kifogott halak 20 százalékát ígérik a bérletért és a segítségért. Végső fokon a szövetkezeti tagság gyűlésen dönt a kavicsgödör sorsáról. Hogy állnak a versennyel ? A nemesabonyi EFSZ elnökét megkérdeztük, hogy milyenek a dióspatonyi földművesszövetkezettel indított verseny eredményei. Semmi pontosat nem mondott. Hisz éppen a napokban került csak sor a verseny értékelésére. A nemesabonyi szövetkezeti tagok azonban jobb erőnlétben érzik magukat. — A tavaszi munkák során mindent megtettünk, amit csak lehetett — mondja a szövetkezet elnöke. Hasonló véleményen vannak a dióspatonyiak is. A versenyben nem lankadnak. Mindkét szövetkezet az elsőbbségre törekszik. A dióspatonyi szövetkezet elnökénél A szövetkezeti elnök háza előtt egy kislány és egy kisfiú játszott a homokban. A ház konyhájában az asszony a vasárnapi ebédet főzte. A családfő nem volt otthon. A kultúrházban találtuk meg, melyet két évvel ezelőtt építettek a dióspatonyi lakosok önsegéllyel állami segítség nélkül. A nagy kultúrtermet szépen berendezték. Székek ugyan még hiányoznak, pedig már vásároltak vagy háromszázat. Kölcsönbe adták a kisfaludi műkedvelőknek. Egy hét múlva azonban nekik is szükségük lesz rájuk. Éppen színdarabot gyakoroltak. Elég igényeset. Húsvétkor és húsvéthétfőn előadják a Gül baba operettet. A szerepeket a szövetkezeti tagok és az ipari munkások osztották meg egymás között. Az egyik főszerepet, Gábor diákot, maga a szövetkezet elnöke fogja alakítani. Körséta a faluban Mielőtt búcsúztunk volna Dióspatonytól, még körülnéztünk a faluban. Megnéztük a szövetkezeti áruházat. Vasárnap délelőtt is nyitva volt. A faluban a felszabadulás után sok családi ház épült. Gálfy Béla szövetkezeti tag épp most építi házát. Vasárnap segítségére jöttek barátai. Tíznél többen voltak. Hiába, a közös munka jobban megy. Necsak a családi ház építésénél lássuk ennek hasznát, hanem a mezőgazdasági termelésben is. (D—k) Az érsekújvári Elektrosvit műszaki-ipari és pénzügyi terve, és ami gátolhatja teljesítését S

zázötven Spartak autó értékét, v azaz 4 050 000 korona önköltség-csökkentést akarnak ez évben elérni az érsekújvári Elektrosvit-üzcm dolgozói. Ennyit ír elő számukra az 1957-es műszaki, ipari és pénzügyi terv, melyet a napokban hagyotti jóvá az üzem igazgatója. Valószínűleg sok ott a feltáratlan tartalék — gondolja az olvasó. Hát igen, tartalék van az Elektrosvitben is, úgy mint minden gyárban és minden üzemrészlegen. Csakhogy ezt nem a zöld asztalnál kell feltárni, hanem egyenesen a munkahelyeken, a gépek mellett, a munkások és műszaki alkalmazottak aktív közreműködésével, mert csak így lesz reális és teljesíthető a terv. Ezt csinálták az Elektrosvitben. Mikor kész volt a tervjavaslat, az üzem vezetősége a munkásokhoz és műszakiakhoz fordult, akikkel részleteiben megvitatták a javaslatot. A háromtagú csoportnak, amely az üzem dolgozóival ismertette a műszaki, ipari és pénzügyi terv javaslatát, bizony volt mit jegyeznie a hozzászólásokból. Maguk a munkások tökéletesítették és bővítették ki a tervet. Több fej és több ész gondolatából született meg tehát az 1957-es műszaki, ipari és pénzügyi terv. Az ebben foglalt önköltségcsökkentést, ami a termelés hatékonyságának növelésére vezet, egész sor műszaki-szervezési intézkedés megvalósításával, a normák rendezésével, normalizálással és újítások bevezetésével akarják elérni. Az egyes üzemrészlegeken bevezetik a kézi munkák gépesítését, 5 drb. egyegy munkafolyamatra beállított gépet szerkesztenek, amelyekkel felszabadítják az automatagépeket; a lámpagyártó üzemrészlegen bevezetik a szalagmunkát, a bakelitpréselő gépek termosztatikus regulációját,- amivel elérik az égetési idő másodpercnyi pontos betartását. Az összes fémmegmunkáló gépekre felszerelik a mechanikus befogó fejeket. Ezekkel a műszaki intézkedésekkel 2 200 000 koronával csökkentik az önköltséget. Jelentős szerepük van ebben az újítóknak is. Ez az, amiben az üzem valóban gazdag. Az utóbbi időkben t. i. olyan újítók emelkedtek itt ki, akik a termelés állandó tökéletesítésével már eddig is több millió korona önköltségmegtakarítást értek el az üzemben. Közéjük tartozik Kis József, a II. üzemrészleg technológusa, Tonka Lajos, az 525-ös műhely mestere, Kassa László, a fejlesztőosztály dolgozója és még sokan mások. Ezek az újítók csak az idén már 51 újítást adtak be, azaz 145 százalékkal többet, mint tavaly az utolsó negyedévben. A

hűtőszekrényszerelő . részlegen ismerkedünk mecj Kassa Lászlóval, aki már 25 esztendeje dolgozik ebben az üzemben. Megfontoltan beszél és belenéz jegyzeteimbe, vajon nem írok-e be mást, mint amit mond. — Üjításaimon leginkább otthon, este vagy éjjel szoktam dolgozni. Ilyenkor jövök rá, hogyan lehetne olcsóbbá tenni a termelést, vagy javítani az egyes alkatrészek minőségén, a hűtőszekrény szép kivitelén. Az első negyedévben 7 újítást adtam be. Nemrég dolgoztam ki az asztali hűtőszekrény új zárának prototípusát. Míg a Kassa László, az üzem kiváló újítója. régi típuson pedálnyomásra nyílik a hűtőszekrény ajtaja, ezen gombnyomásra. A pedál legtöbbször elhajlik annak ellenére is, hogy értékes, rozsdamentes acélból készül. Ha ezt a javaslatot elfogadják, akkor jelentős mennyiségű rozsdamentes lemezt és munkát takarítunk meg, a zár pedig jobban fog működni mint eddig. Tavaly pedig a hűtőszekrények ajtópántjainak ponthegesztésével csavarok helyett évi 57 600 Kčs értékű anyag és munkamegtakarítást nyertünk. Ez is az én újításom volt. Ezeket mondja Kassa László tájékoztatásul — akit a műhelyben fiatalabb munkatársai „Laci bácsinak" szólítanak. Hol itt, hol ott áll meg munkatársai mellett egynéhány percre. Kezébe veszi a szerszámot és gyakorlott mozdulatokkal mutat valamit. — így is lehet csinálni — mondja és már megy is tovább. Munkatársai, akiket a gyors és jó minőségű szerelés nem egy fortélyára tanított már meg, hálásak tanácsaiért. Munkájának kiinduló pontja mindig a párt határozata volt. Mert Kassa László olyan kommunista, aki nemcsak elfogadja a határozatot, hanem aktívan harcol is annak megvalósításáért. Cok hozzá hasonló munkás dol** gozik még az Elektrosvitben, akik szívvel-lélekkel küzdenek a terv egyenletes teljesítéséért. Mégis az év első hónapjában az Elektrosvit dolgozói nem a legjobb eredményt érték el. Magasan túllépték a béralapot, nem teljesítették a munkatermelékenység és az akkumuláció kitűzött tervét, így az elsők, akik csatlakoztak a nyitrai kerület üzemeinek felhívásához, a versenyben az utolsók közé kerültek. Nem háríthatják ezt a lemaradást kizárólag az anyaghiányra, ami ugyan objektív ok, de mégsem kifogás, mert márciusban ugyanolyan anyaghiány volt, mint azelőtt, mégis sikerült ebben a hónapban a nyerstermelés tervét 106 százalékra, a munkatermelékenység tervét 104,8 százalékra teljesíteni, tehát a béralapnál már megtakarítást mutattak fel. Az első negyedév nyerstermelésének tervét is 102 százalékra teljesítették. Hogy még jobb munkaeredményt érjenek el az üzemben, szükséges nagyon komolyan foglalkozni a műszakmulasztás kérdésével. Még 1954-ben és 1955-ben alig 1 százalékos volt az abszencia, 1956-ban ez a szám már jóval magasabb, és 1957. első hónapjaiban az új nemzeti biztosítási tör*vény életbelépése után ez a szám már eléri 7,8 százalékot. Mi az oka ennek? Talán járványos betegség van ÉrsekKis József újító. újvár környékén? Nincs ott semmi járvány. Ha benézünk a személyzeti osztály kimutatásaiba, megtudhatjuk, hogy az üzemben vannak olyan munkások, akik 15—20 év leforgása alatt egyszer sem mulasztottak igazolatlanul. De vannak sokan az üzem dolgozói között olyanok is, akik évente 10— 15-ször otthon maradnak különféle „betegségek" miatt. Ha nem ismeri el őket az üzemi orvos munkaképtelennek, akkor elzarándokolnak városi szakorvosokhoz, míg végül is céljukat siker koronázza. A kapitalista rendszerben az ilyen munkásokkal nem sokat teketóriáztak, hanem: „fel is út, le is út" elbocsátották őket. Nálunk éppen a szocialista biztosításról szóló törvény, amely mondhatjuk a világon egyedülálló, minden munkás számára biztosítja, hogy bármely betegségből származó munkaképtelenség esetén is megkapja fizetését, és nem kell félnie a munkanélküliségtől. De visszaélni ezzel a törvénnyel, a munkásosztály vívmányaival felelőtlenséget jelent és a munkához való rossz viszonyt. Az üzem vezetősége mindent meg fog tenni, hogy megszüntesse a nagy műszakmulasztást. Komolyan is kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. Jó példával jár elől Medek elvtárs műhelye és az ott dolgozók, akik a mulasztás csökkentésére versenyre hívták fel. a többi üzemrészleget és műhelyt. Ha ezt a problémát is oly sikerrel oldják meg az Elektrosvitben, mint a műszaki, ipari és pénzügyi terv kidolgozását, akkor a ma még lemaradó üzem hamarosan újból az élre kerül. Horváth Sándor