Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)
1957-03-01 / 60. szám, péntek
Vüdg proletárjai, egyesüljetek! a> SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. március 1. péntek 30 fillér X. évfolyam, 60. szám, A békés együttélés és a gazdasági verseny A két társadalmi rendszernek — a szocialista és a kapitalista rendszernek békés együttélése olyan probléma, amely ma világviszonylatban elsőrendű jelentőségű. E probléma megoldásával összefíigg az egész világ népeinek, valamennyi világrész , lakosainak sorsa. Hisz a két rendszer ma óriási gazdasági, katonai és népi erőket képvisel, amelyek, ha katonai erővel összecsapnának, a világot pusztulásba sodornák. És ezt egyik nemzet sem akarja. Ezért a szocialista tábor országainak külpolitikája legfőbb céljául a békés egymás mellett élést tűzte ki. Már V. I. Lenin bebizonyította, hogy a tőkés országoknak az imperializmus korszakában való egyenlőtlen fejlődése következtében nem lehetséges, hogy valamennyi kapitalista államban egyidejűleg jöjjenek létre a kapitalizmus szocializmussal való felváltásának feltételei. Az egyes országok az imperialista rendszertől különböző időben szakadtak el és fognak elszakadni. Ebből következik, hogy a két ellentétes rendszer — a kapitalista és a szocialista rendszer hosszantartó egymás mellett élése elkerülhetetlen. Azzal, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését óhajtjuk, semmiképpen sem mondunk le ideológiánkról, azon alapvető marxista tézisről, amely szerint fel kell számolni a tőkés rendszert és kivívni a szocializmus győzelmét. Azt állítjuk és fogjuk továbbra is állítani, hogy a szocializmus korszakunk gazdasági szükségessége, aminek megteremtése az emberi társadalom fejlődésének objektív gazdasági törvényességeitől függ. Abból indulunk ki, hogy az egyes országok társadalmi rendszerének megteremtése az illető ország népének belügye. A békés együttélés szükséges voltát számosan elismerik a nyugati tőkés országokban is, elismerik azok a burzsoá politikusok is, akik józanul mérlegelik a jelenlegi helyzetet. A szocializmus é"s a kapitalizmus közötti versengésben döntő szerepet játszik a két rendszer gazdasági erőinek viszonya. Megállapíthatjuk, hogy a szocialista tábor országainak részesedése a legfontosabb nehézipari termékek világtermelésében egyre növekszik. 1955-ben a Szovjetunió, valami-t az európai és ázsiai népi demokratikus országok a világ köszéntermelésének 37,2 százalékát szolgáltatták, a nyersvas termelésének 24,3 százalékát, az acéltermelés 23,2 százalékát, a villanytermslés 17,2 százalékát és a kőolajtermelés 11 százalékát. A szocialista gazdasági világrendszerben a Szovjetunió áll az első helyen, amely 1955-ben az egész világ ipari termelésének csaknem egy ötödét szolgáltatta. Fő feladatunk a gazdasági versenyben elérni és túlszárnyalni a legfejlettebb tőkés országokat az egy főre eső ipari és mezőgazdasági termelésben. Hazánk, amely az ipar szocialista átépítése és felépítése következtében a múlt években óriási mértékben fellendült, már számos fontos termékben megelőzte a fejlett tőkés országokat, például köztarsaságunkban 1955-ben az egy főre eső acéltermelés 342 kg volt, a franciaországi 291 kg-mal és az olaszországi 112 kg-mal szemben. Ehhez még hozzátehetjük, hogy az ipari termelés hazánkban háromszorta nagyobb, mint Olaszországban és magasabb KOZLEMENY Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Franciaország, Hollandia és Belgium ipari termelésénél. Jelentős sikereket érnek el a többi népi demokratikus országok is, amelyek azelőtt az elmaradott agrár államok közé tartoztak. Igy pl. Bulgária, amely azelőtt úgyszólván semmilyen iparral sem rendelkezett, túlszárnyalta az egy főre eső termelésben Görögországot és Törökországot, ezt a két amerikai „Marshall-segélyt" élvező államot. Lengyelország jelenlegi nehézségei ellenére óriási lépésekkel haladt előre az ipari termelésben és Európa legfejlettebb iparú államai közé került. Az egy főre eső kőszénfejtésben megelőzte az USA-t és az összes fejlett európai tőkés államokat, Anglia, kivételével. Rohamosan fellendült az NDK és Románia ipara is. Emellett rá kell mutatnunk arra is, hogy e gyors növekedés el lenére a szocialista országok egy főre eső termelése elmarad az Amerikai Egyesült Államok és egyes nyugat-európai országok mögött. E .különbség azonban állandóan csökken a szocialista országok gazdasági fejlődésének egyre gyorsuló üteme következ tében. 1955-ben pl. a szocialista tábor országainak ipari termelése az 1937-es évhez viszonyítva csaknem négyszeresére emelkedett, míg a tőkés országokban az ipari termelés az 1937-es év két szeresét sem érte el. A szocialista országok ipari termelésének gyors ütemét a szocialista gazdasági rendszer sajátságai és előnyei teszik lehetővé. A szocialista rendszerben, amelyben megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása és amelyben semmi sem fékezi a technikai haladást, a munkatermelékenység emelésének olyan feltételei alakulnak ki. amelyek a kapitalizmusban elképzelhetetlenek. Az előnyök közé tartozik az a tény is, hogy a szocialista államokban nem létezik az áruk hazai eladásának „problémája", mint a tőkés államokban, mert a dolgozók egyre növekvő vásárlóképessége egyre nagyobb igényeket támaszt a termeléssel szemben. Külpolitikánk célkitűzése a gazdasági versengést nem zárja ki, hanem ellenkezőleg, feltételezi a különböző társadalmi, gazdasági rendszerű országok közötti gazdasági és főleg kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését. Egyre hangsúlyozzuk, hogy az Északatlanti Tömb „fegyverkezzünk" jelszava helyett a „kereskedjünk" jelszót kell kitűzni. Természetesen, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján. A különböző társadalmi rendszerű országok gazdasági együttműködésének megszilárdítása nagy jelentőségű gyakorlati szempontból is. Ez az együttműködés ugyanis lehetővé teszi a világ valamennyi országának és az egyes országoknak külön-külön, hogy élvezzék és felhasználják a nemzetközi munkamegosztás teremtette javakat és előnyöket TJöatában vagyunk, hogy a szocializmus fölénye a kapitalizmus felett nem jön magától létre. Ezért kommunista pártunk épp úgy, mint a többi szocialista országok kommunista pártjai a szocializmus gazdasági törvényeinek alapján az embermilliók törekvéseit arra irányítja, hogy bizt- ítsa a szocialista világrendszer győzelmét a kapitalista rendszer felett a kölcsönös, békés versenyben. Február 27-én és 28-án tartották meg Prágában Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülését, amelynek programján „A csehszlovák népgazdaság nagyobb hatékonyságának elérése" volt. • Az ülés bevezető részében Antonín Novotný elvtárs ismertette Csehszlovákia Kommunista Pártjának a Szovjetunió Kommunista Pártjával, valamint a többi kommunista- és munkáspártokkal folytatott tárgyalásainak eredményeit. Ezetí a tárgyalások az utóbbi hónapokban folytak. A CSKP Központi Bizottsága ezután a napirend legfőbb pontjának tárgyalását kezdte meg, amiről Jaromír Dolanský elvtárs tartott beszámolót. A vita után, amely igazolta a beszámolóban foglalt irányelvek helyességét, és amelyben 26 elvtárs szólalt fel, a CSKP KB határozatokat fogadott el. Az ülést az Internacionáléval fejezték be. A Bukovec-bányában több mint 11 ezer tonna szenet fejtettek terven felül A Bukovec-bánya bányászai az év elejétől február 26-ig 11143 tonna szenet fejtettek terven felül. Feladataikat az év elejétől 150,7 százalékra teljesítik. Az ő érdemük, hogy a kékkői szénbányák 125 százalékos fejtési eredményt mutatnak ki. A bukoveci bányászok csúcsteljesítményeikkel akarják pótolni a szénfejtésben mutatkozó lemaradást, amit a Lehota-bányában keletkezett tűzvész idézett elő. Csehszlovákia jéggyárat épít Indonéziában A csehszlovák gépipar, amely a legkülönbözőbb berendezéseket gyártja, a múlt napokban eleget tett egy megrendelésnek, melyet a Technoexport külkereskedelmi vállalat képviselői vettek jel. Egy jéggyár berendezése ez, melyet még ez idén Indonézia egyik városában, Medanban építenek fel. A gépi berendezést a ČKD choceni üzemében gyártották és már útban van Indonéziába, ahol csehszlovák szakember irányít ia majd a szerelést. A zománcozó- és a belső autógumikat gyártó üzemek gépi berendezésének megrendelése titán ez a következő csehszlovák szállítmány Indonéziába. A komáromi hajógyár dolgozói újabb vontatóhajót fejeztek be Képünkön a komáromi Steiner Gábor Hajógyár dolgozói által gyártott harminchatodik folyami vontatóhajót láthatjuk. Ezt a hajót a napokban adják át a megrendelőnek, hogy a Szovjetunió vizein dicsérje hajóépítőink munka ját. I. Gašparík felvétele (ČTK). Csehszlovák kormányküldöttség látogat a Kínai Népköztársaságba^ Vietnami Demokratikus Köztársaságba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba és a Mongol Népköztársaságba A Kínai Népköztársaság kormányának meghívására a Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttsége Viliam Široký miniszterelnök vezetésével ez év márciusában a Kínai Népköztársaságba látogat. Ezenkívül ellátogat még a csehszlovák kormányküldöttség a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba és a Mongol Népköztársaságba, amely országok kormányaitól meghívást kapott. A kassai kerületben Elfogadták a nyitrai kerület üzemeinek felhívását A Banksá Bystrica-i kerületben levő Smrečina fafeldolgozó kombinát dolgozói is elfogadták a nyitrai kerület . üzemeinek a termelés hatékonyságának növelésére tett felhívását. Felajánlották, hogy az első negyedévben 2 százalékai túlteljesítik a nyersterm^lés tervét és az önköltségeket 142 792 koronával csökkentik. Terven felül 207 560 korona értékben gyártanak deszkákat. A Smrečina vállalat dolgozóinak 75 százaléka az üzemen belüli önálló elszámolás módszerével dolgozik, s ez egyik biztosítéka annak, hogy a felajánlott önköltségcsökkentést elérik. Jó az üzemben a villanyárammal és a tüzelőanyaggal való gazdálkodás is. Ezen az első negyedévben előreláthatólag 3000 koronát takarítanak meg. hét szövetkezet alakult az idén A poprádi járás Janovce községében is a közös gazdálkodás mellett döntöttek. Az év elejétől ez már a hetedik új EFSZ a kassai kerületben. Ez idén a kassai kerület meglevő és újonnan alakult szövetkezeteiben a tagok száma több mint ötszázzal szaporodott. . A janovcei új EFSZ megalakításában sokat segítettek a batizovcei szövetkezeti tagok, akik ezzel kezdték teljesíteni a poprádi járási szövetkezeti konferencián tett felajánlásukat, amikor a járás legjobb EFSZ-ei védnökséget vállaltak a poprádi járás ama községei fölött, amelyekben még nem volt EFSZ. A Batizovcei Helyi Nemzeti Bizottság és az EFSZ vezetőségének ülése után a helybeli szövekezeti tagok levélben fordultak a janovcei földművesekhez, amelyben leírták, hogyan gazdálkodnak és mennyivel jobban élnek, mióta közösen dolgoznak a szövetkezetben. Ezzel hozzájárultak az EFSZ megalakításához amelynek 11 tagja van és földalapja 120 hektár. A télvégi nap néha-néha kidugja fejét a szürkegyapjas felhők közül. Melegen szórja ilyenkor sugarait s hívogatóan incselkedik a barna szántásokon. Megcsillogtatja az andódi szövetkezet udvarán felsorakozott vetögépeket, boronákat, táncot lejt az istállók palatetőin, aztán újra a felhők mögé bújik. Ügy tesz, mintha bújócskát játszana a szántó-vető emberekkel. Czucor Sándor, a szövetkezet elnöke kicsit türelmetlen. — Ügy lenne jó, ha már indulhatnánk a vetéssel — szól öblös hangon az agronómushoz, Fucsík Ferenchez. A fekelekucsjnás agronómus egy ideig szótlan marad. Gondolatban a B l-es dűlőn jár. Cukorrépa volt ott tavaly. Az ősszel jó mélyen megszántották a földet. 16 hektárnyi ez a dűlő. A télen úgy határoztak, hogy tavaszi búzát vetnek bele. Nem azért, mintha az ősszel nem vetettek volna elegendő őszi búzát, hanem azért, mert a múlt év végén váratlanul 331 hektár földdel lett nagyobb a közös. Ezt a földet az l-es számú érsekújvári szövetkezettől vették át. Szóval szükségessé vált, hogy bővítsék a kenyérgabona vetésterületét. Az agronómus arcára ismét rávetődnek a napsugarak. — Szólok a csoportvezetőnek s megnézzük a B l-es dűlőt — mondja az elnöknek, s szapora léptekkel megindul. A dűlőre érve alaposan megvizsgálják a talajt, mely életet terem, s amely minden tavasszal új reménységet önt a földművesbe. Kis idő múlva a gazdasági udvaron teremnek. — Kezdhetjük, Sándor — szól csillogó szemmel. Gyorsan peregnek a percek. Még egy óra sem telik bele, a szövetkezet tíz pár lovas fogata már ott nyüzsög a dűi ön. Szórják a műtrágyát, boronál iák a megszikkadt talajt, vetik a tavaszi bú-\ zát. Delet harangoznak. A szövetkezet kocsisai azonban nem állnak le. — Azt ajánlom, hogy 8 vetőgépekkel egy percig se tétlenkedjünk — mondja Gliecs Mátyás, az l-es számú mezei csoport kocsisa. A többiek helyeselnek. A boronálást végző fogatosok megabrakolják lovaikat, majd ők fognak be a vetőgépekbe. Segítik egymást a munkában, hogy estére büszkén jelenthessék: bevetettük a B l-es dűlőt. Tgy is történt. Fürgén •*- mozogtak a fogatosok. Mire beesteledett, már a földben volt a tavaszi búza magja. Ekkorra lassan az eső is szemerkélni kezdett. — •Nem baj, most már eshet — mondogatták boldogan a munka végeztével a fogatosok. Czucor Sándor is, az agronómus is megnyugodott. Tervük sikerült, egy lépéssel előbbre jutottak a tavaszi munkában. FARKAS KÄEMÄN