Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-15 / 74. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. március 15. péntek 30 fillér X. évfolyam, 74. szám, Fokozzuk a dolgozók részvételét az ál am irányításában Nyolc hónap telt el pártunk or­szágos konferenciája óta. Aránylag rövid idő, de elmondhatjuk, hogy e néhány hónap alatt sok mindent elvégeztünk, annak ellenére, hogy még egész sor feladat megoldása állt előttünk az országos pártkon­ferencia határozatai pontos valóra váltásához. A jogkör és a felelősség decent­ralizációja az országos pártkon­ferencia által kitűzött legfontosabb feladatok egyike. Különösen nagy jelentőségű a decentralizáció elő­rehaladása az iparban és a mező­gazdaságban. Pártunk Központi Bizottságának február 27—28-i üléséből világosan kitűnik, hogy az összes intézkedéseknek, melye­ket ezen a téren végrehajtottunk és a továbbiakban meg fogunk va­lósítani, elő kell segíteniök nép­gazdaságunkban a termelés maxi­mális hatékonyságának elérését. Jelen cikkben nem ezzel, hanem az államirányításnak az összes fo­kú nemzeti bizottságokra történő decentralizálásával akarunk foglal­kozni. Milyenek az e téren elért eredmények? A kormány március 1-i ülésén megtárgyalta a jogkör és a felelősség decentralizációjá­nak helyzetét, valamint a tervezés szervezése és módszere, az anyagi­technikai és pénzügyi ellátás és a nyilvántartás egyszerűsítésének kérdését. A kormányülésről ki­adott közleményben olvashattuk, hogy az eddigi munka elsősorban a rövid idő alatt elvégezhető fel­adatokra irányult, és ezeket lénye­gében teljesítettük. A kormány továbbá megtárgyal­ta az adminisztratíva felülvizsgá­lásának eredményeit. A felülvizs­gálást — néhány gazdasági* és költségvetési szervezetben — külön felülvizsgáló bizottság ejtet­te meg. Ez a legfontosabb problé­mák egyike, amelynek megoldása iránt összes dolgozóink élénken érdeklődnek annak tudatában, hogy az adminisztráció és az irá­nyítás egyszerűsítésétől függ a de­centralizáció sikeres véghezvitele, az alsóbb szervek jogkörének és felelősségének bővítése. A minisztériumokban és a vál­lalatok fölé rendelt szervekben az adminisztratív erők létszáma 13 500-zal csökken. Most arról van szó, hogy ebből a 13 500 admi­nisztratív dolgozóból hányan erő­sítik meg a termelést és hányan találnak valamilyen úton-módon ismét „könnyű helyet", annak a törekvésnek és célnak ellenére, amelyet pártunk az adminisztráció csökkentésének gondolatával kö­vet. Most pedig beszéljünk arról, mi­ben nyilvánul meg a decentrali­záció rövid időtartam alatt elvég­zett feladataink végrehajtása, amelyekről a kormányülésről ki­adott közlemény beszámol. Szó van itt például a kerületi nemzeti bi­zottságokra átruházott jogkörről. Ezen a téren már jónéhány ered­mény született. A kerületi nemzeti bizottságok, amelyek január 1-től egész sor jelentős feladat intézé­sében vették át a jogkört, tele vannak munkával. De itt nemcsak arról van szó, hogy a jogkört egy fokkal lejjebb, a kerületi nemzeti bizottságokra ruházzuk át. A de­centralizációval hazánkban nem akarunk 19 további köztársaságot kialakítani, amelyek a „másnak ehhez semmi köze" nézet alapján gazdálkodnának és intéznék a dol­gokat. A decentralizálás folyamán megkívánjuk a demokratikus cent­ralizmus szigorú betartását. Ez törvényszerűen szükséges, mivel az egész társadalom érdekeinek megfelelő védelme híján nem ine^pó k sokra. A decentralizálás során egy pillanatra sem feled­kezhetünk meg a tervszerű köz­ponti vezetés nélkülözhetetlensé­géről, arról, hogy a népi demok­ratikus állam gazdasági szervező tevékenysége döntő jelentőségű. A decentralizáció fogalma — mint az a CSKP KB legutóbbi ülésének határozatából és más pártdoku­mentumokból is nyilvánvaló — semmi esetre sem egyeztethető össze a központi vezetés felapró­zására és tagadására irányuló ten­denciákkal, amelyek egyes embe­reknél tapasztalhatók. Mi tehát a decentralizációnak nevezett nagy folyamat fő köve­telménye ? A fő követelmény a dolgozók részvételének fokozása az irányítás munkájában. Arról van szó, hogy a döntést minél kö­zelebb vigyük a néphez, egyszóval, hogy valóban elérjük a dolgozók tömeges részvételét az állam irá­nyításában. Érthető tehát, hogy a figyelem egyre inkább a járási és a helyi nemzeti bizottságok tevékenységé­re irányul, hiszen a dolgozók ve­lük találkoznak a leggyakrabban, velük vannak legközelebbi érint­kezésben. Egész sor rövid idő alatt megvalósítható decentralizá­lási intézkedés érinti már a járási és helyi nemzeti bizottságok mű­ködését és ezeknek az intézkedé­seknek munkájukban már meg kellene nyilvánulniok. A kerületi nemzeti bizottságok ugyancsak kü­lönféle áttekintéseket küldtek szét a járási nemzeti bizottságokra arról, mi megy át az ő jogkörük­be és a helyi nemzeti bizottságok jogkörébe. Néhol azonban ezek az intézkedések már a kezdet kezde­tén különféle ellentétekre vezettek, főleg ami a decentralizáció nyo­mán eredő nagyobb felelősség át­vételét illeti. Itt meg kell értenünk egy na­gyon fontos körülményt, mégpedig azt, hogy a decentralizáció nem­csak nagyobb jogkört, hanem egyúttal fokozott felelősséget is jelent és hogy a decentralizációnak egész népgazdaságunkon sokat kell javítania. Takarékosság, egyszerűsítési, mi­nőségi javítás, olcsóbbá tétel, ezek azok a szempontok, amelyeket a decentralizáció végrehajtásánál nem szabad szem elől téveszteni. A decentralizáció megvalósítása néoünk teljes helyeslésével talál­kozott. Ez biztosíték arra, hogy a végrehajtásnál jelentkező kezdeti hibák eltűnnek és pártunk nagy jelentőségű intézkedése teljes si­kert hoz. Népünk állásfoglalása tettekben nyilvánul meg. Egyik ilyen példa a Tábor— Trebíč—Lipt. Mikuláš-i járások felhívása a la­kosságnak nyújtott szolgálatok további javítására és bővítésére, és a helyi nyersanyagok felhasz­nálásának fokozására. A három járás és a felhívást elfogadó többi járások példája mutatja, hogy eb­ben az akcióban még sokat lehet tenni. A decentralizációt folytatjuk. Március 31-ig a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak elő kell terjeszteniük a járási nemzeti bi­zottságokkal karöltve kidolgozott javaslataikat a további decentrali­zációs intézkedések végrehajtásá­ra. A javaslatok kidolgozásánál természetesen a helyi nemzeti bi­zottságok javaslataiból és tapasz­talataiból kell kiindulni. Követke­zetesen az országos pártkonferen­cia által kitűzött úton haladunk. Célunk az alsóbb szervek jogkö­rének és felelősségének bővítése, a nemzeti bizottságok és a lakos­ság legszélesebbkörű együttműkö­désének megteremtése. BŐVÜL A PANELGYÁR A bratislavai Malomligeti úton paneleket gyártó hatal­mas kombinátot újabb csarnokkal bővítik. Az új 60 méter hosszú csarnokban új berendezésekkel és töké­letesített technológiával kezdik meg a gyártást. Az Oj üzemrészleg nagy mértékben fogja növelni a ter­1 C vonat kőszenei TAKARÍTOTTAK MEG melés kapacitását. Itt próbálják majd ki azokat az újj fajta termelési módszereket, amelyeket ha beválnak, az egész kombinátban bevezetnek. Képünk az új csarnok előregyártott elemekből ké­szült vázát mutatja be. J. Xeslík, (CTK) felvétele* •m 11111 n 111II M un IIII sumuIIII111ím Tavaszi hír Az első búzaszem már a kassai kerü­letben is a földben van. A szepsi járás Felsőlánc községének szövetkezeti tagjai hét hektáron vetették el a ta­vaszi búzát. Tornán, Szepsiben, Mé-. hészkén és Äjban a traktorosok szét-: szórták a trágyát is. Nem maradnak el a királyhelmecl járás szövetkezeti tagjai sem. Lele­szen, Nagytárkányban, Szentesen, Bodrogszerdahelyen, Zemplénben is megkezdték a tavaszi mezei munkákat. Zétényben már a borsót ültetik. A kunčicei Klement Cottwald Új Kohóban működik a köztársaság leg­jobb eredményeket elérő üzemi villanyerőmüve. A villanyerőmű dolgozói a kőszenet kevésbé értékes tüzelőanyaggal helyettesítik és felhasználják a kokszolásnál keletkezett gázokat is. Tavaly 15 vonatrakomány kőszenet takarítottak meg, azonkívül a vítkovicei vasműveknek és a közhálózatnak 49 330 kilowattóra áramot adtak terven felül. Minden tavaly gyártott ki­lowattóra -áramot 1,5 fillérrel olcsóbban állítottak elő, mint azt a terv előírta. A villanyerőmű gazdaságos üzemeltetését nagyüzemi villanyerőmű­veink több szakembere is megtekintette. Az első félévben 120 szemétyautó a prešovi kerületben A múltban hazánk legelmaradottabb kerületében, i prešovi kerületben az év eleje óta már 24 személyautót adtak el. A Skoda 440-esek és az importált kocsik iránt állandóan nö­vekszik az érdeklődés. Csak az első negyedévre összesen 120 személygép­kocsit rendeltek meg a prešovi ke­rületben. A kocsik között van Skoda 440, Wartburg, Renault 4 CV és P-70 Combi. A megrendelt autók száma a múlt év első félévével szemben 44-el növekedett. Kerületi ifjúsági műszak a rétek és legelők megjavítására A CSISZ ifjúsági szervezetei Szlo­vákiában kötelezettségvállalásokat tettek, hogy segítenek az EFSZ-ek­nek és állami gazdaságoknak 120 ezer hektár rét és legelő rendbeho­zatalában. Ez 30 ezer hektárral több, mint a múlt évben. Mivel fel­ajánlásukat minél hamarább telje­síteni akarják, a CSISZ kerületi bizottságai önkéntes műszakokat szerveznek mezőgazdáink megsegí­tésére, a magasabb takarmányho­zamok biztosítására. Március 16. és 17-én a prešovi kerület ifjúsága, március 17-én pedig a Banská By­strica-i kerület ifjúsága lép mű­szakba. 424 ezer korona értékben gyártanak olajat és benzint terven felül A bratislavai Slovnaft­ban, Szlovákia legna­gyobb nyersolajfeldolgo­zó üzemében minden munkahelyen a terme­lés hatékonyságának nö­velésével foglalkoznak a dolgozók. Az üzem dol­gozói a röpgyűléseken és részleggyűléseken megvitatták a rájuk há­ruló feladatokat és üze­mi kötelezettségválla­lást tettek, amelyben a Slovnaft dolgozói köte­lezik magukat, hogy a második negyedévben a termelési tervet 424 ezer korona értékű naf­tával, benzinnel és olaj­jal szárnyalják túl. Nagy figyelmet fognak szen­telni az export szállít­mányoknak főleg a Kínai Népköztársaság számá­ra: • Továbbfejlesztik az üzemen belüli önálló el­számolást és megvaló­sítják a műszaki-szer­vezési intézkedések ter­vét, amely lehetővé te­szi a termelés költségei­nek 114 ezer koronával való csökkentését. A felajánlásban nem fe­ledkeztek meg arról sem, hogy ügyelni fog­nak a munkatermelé­kenység és az átlagbé­rek növekedése közötti helyes arány betartására. Az EFSZ-ek III. országos kongresszusa előkészítésének értékelése Kedden, március 12-én tartotta meg a Mező- és Erdőgazdasági Miniszté­riumban az EFSZ-ek III. országos kongresszusát előkészítő központi bizott­ság utolsó ülését. A kongresszus előkészítésében résztvevő bizottságok munkájáról az elnökök számoltak be. A III. országos kongresszusra, amely március 22-én, pénteken kez­dődik a prágai kongresszusi palotá­ban és március 24-ig tart, több mint kétezer küldöttet és vendéget hívtak meg. A meghjvottak között az egy­séges földművesszövetkezetek, vala­mint a gépállomások 52 kitüntetett kiváló dolgozója is ott lesz. A kongresszus tárgyalásain jelen lesz a Szovjetunió, a Kínai Népköz­társaság, Lengyelország, Magyaror­szág, Bulgária, Románia, Albánia, az NDK, Jugoszlávia és más országok küldöttsége. A közlekedésről, elszállásolásról 'és a kongresszus résztvevőinek ellátásá­ról kellően gondoskodtak. Nagy ré­szük 19 prágai hotelben kap szállást. A kongresszus résztvevőit az egyes kerületek szerint helyezik el. A kong­resszusi palotába autóbuszok szállít­ják a vendégeket. A színházakba és más közös látogatásra is autóbuszok állnak rendelkezésre. A falu jólétének egyedüli útja az EFSZ NAGY KÜLÖNBSÉG rÁ varannói járás szövetkezeteinek múlt évi eredményeit mérlegelve sok érdekességet tapasztalhatunk a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Noha aránylag még kevés a szövetkezetek száma a járásban, azonban termelési és pénzügyi eredmények figyelemre méltók. Ma már mindenki megtalálja szá­mítását, ki a földművesszövetkezetben, ki pedig a hencovcei fafeldolgozó kombinátban. A varannói járás dolgozói előtt fényes távlatok nyíltak meg. Míg 1954-ben a járás szövetkezetei­ben a munkaegység értéke globálisan 15 korona 50 fillér volt, addig tavaly elérte a 19 korona 90 fillért. A legszebb eredményt a kvakovcei, ahol 22, a soli, ahol 23, a benkovcei, ahol 20 és a čemernei szövetkezet, ahol 21 koronát értek el munkaegységenként. Hason­lóan nagy fejlődésen ment keresztül a járás többi szövetkezete is. Egyre gyarapodik a közös vagyon és állan­dóan nő a szövetkezeti tagok jövedel­me. Az elmúlt évben a legjobb szövet­kezet a soli volt, ahol a tervezett 20 korona helyett 23 korona volt a mun­kaegység értéke. Munkaegységekre összesen 536 ezer 820 koronát fizet­tek ki, vagyis 204 ezer 920 koronával többet, mint 1954-ben. Hogy mennyi­vel előnyösebb a szövetkezeti gazdál­kodás, mi sem bizonyítja jobban, mint Kmec Mihály 7 hektáros egyénileg gazdálkodó paraszt és Tirpák Mihály szövetkezeti tag múlt évi bevétele. I Kmec Mihály 7 hektár mezőgazdasági területéből 6 hektár a szántóföld. Gazdaságában ketten dolgoznak. Van 10 háziállata és 20 aprójószága. Most nézzük meg, mennyi volt a jövedelme és mi volt a kiadása: növényi termékek eladásából 2375 korona, állattenyész­tésből 2933 korona, egyéb bevételek 2702 korona, összesen 7710 korona. Kiadások: műtrágya, a GTÄ munkája, takarmány és egyéb: összesen 2558 korona, tehát tiszta jövedelme 5152 korona. Emellett a beadások teljesítése után Kmecnek maradt 23 mázsa gabo­nafélesége. valamint széna, szalma és egyéb takarmányfélék, ami a háziálla­tok évi fenntartásához szükséges. Ezzel szemben mit keresett Tirpák Mihály szövetkezetes, aki szintén má­sodmagával dolgozik? A múlt éven át feleségével ledolgozott 805 munkaegy­séget, melyekért kapott 18 ezer 515 koronát, a háztáji gazdálkodásból el­adott állati termékekért kapott 6520 koronát, összesen 25 ezer 35 koronát. Kiadása (fuvar és műtrágya) összesen 340 korona. Tisztán keresett 24 ezer 695 koronát. Mindezek mellett háztáji gazdaságában termett 50 mázsa bur­gonyája, 1 mázsa kukoricája, 50 kg babja és 24 mázsa takarmányrépája. A szövetkezettől természetbeni járan­dóság címén kapott 8 mázsa búzát, 16 mázsa rozsot, 4,02 mázsa árpát, 4,02 mázsa zabot, 18 mázsa lóherét, 24 má­zsa szalmát és 7 mázsa takarmányré­pát. Ha mindezt összegezzük, azt láthat­juk, hogy Tirpák Mihály közel 200 mázsa mezőgazdasági terméknek és 24 ezer 695 koronának a tulajdonosa. Ügy gondoljuk, ehhez felesleges külön kommentárt fúzni. A számok világosan bizonyítják, hogy milyen előnyöket je­lent földműveseinknek a közös gazdál­kodás. Mire figyelmeztetnek a felsorolt té­nyek? Nem másra, mint hogy a leg­messzebbmenő segítséget kell nyújta­ni a még egyénileg gazdálkodó paraszt­jainknak, hogy ők is mielőbb a közös gazdálkodás útjára lépjenek s ezzel mind saját maguknak, mind hazánk dolgozóinak jobb és boldogabb holna­pot teremthessenek. —• -ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom