Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-14 / 73. szám, csütörtök

PÁRTÉLET Hogyan erősítjük a párt vezető szerepét a nemzeti bizottságokban A nemzeti bizottságokba való vá­lasztások előtt járási pártbizottságunk különös gondot fordít az előkészüle­tekre. Már értékeltük a nemzeti bi­zottságok tagjainak tevékenységét, %kik a nyilvános gyűléseken minden t.ázségben számot adtak tz elmúlt választási időszakban végzett mun­kájukról. Ismét felélénkítettük az agitációs központok munkáját, és párt­szervezeteink a tömegszervezetekkel együtt a múltban szerzett tapaszta­lataikat felhasználva agitációs cso­portokat szerveztek. Amikor a választások előkészületeit végezzük és értékeljük a nemzeti bizottságok munkáját, ezzel egyidő­ben mérlegeljük azt is, hogy párt­szerveink és szervezeteink, valamint a tömegszervezetek mennyiben segí­tettek a nemzeti bizottságok tagjai­nak felelősségteljes feladataik telje­sítésében. A járási pártbizottság hónapokkal ezelőtt mozgósította a pártszervezeteket, hogy ezzel a kér­déssel az évzáró taggyűléseken mind a pártbizottság beszámolójában, mind a vitában behatóan foglalkozzanak. A récai kommunisták ilyképpen meg­állapították, hogy a helyi nemzeti bi­zottság a múlt évben jobban dolgo­zott, mint azelőtt. Odahatott, hogy a községben felszerelték a helyi hang­szórókat, megjavították a járdákat, tatarozták és kibővítették a tűzoltó­szertárt és a közellátás terén sem voltak hiányok. Hiba azonban, hogy a tömegpolitikai munkát a helyi nem­zeti bizottság gyengén, kampánysze­rűen végezte. Sokkalta eredményesebb munkával dicsekedhetnének a helyi nemzeti bizottságban dolgozó kom­munisták, ha tevékenyebbé tennék a két évvel ezelőtt megszervezett párt­csoport munkáját. Nagyfödémesen és Jókán ezen a téren előbbre vannak, de még itt sem fejtenek ki különö­sebb tevékenységet a pártcsoportok. A járási pártbizottság nemcsak most, a nemzeti bizottságok működési időszakának végén foglalkozik a népi közigazgatási szervekben dolgozó kommunisták tevékenységével. Tavaly májusban alaposan elemeztük azt, hogyan érvényesül általuk a nemzeti bizottságokban pártunk vezető szere­pe. Azok a HNB elnökök, kik pár­tunk tagjai, azt a feladatot kapták ekkor, hogy a helyi nemzeti bizott­ságok gyűléseinek előkészítéséről Bzámoljanak be a falusi pártszerve­zeteknek. Sajnos, több pártbizottság nemigen törődött 9 feladat teljesíté­sével. A járási pártbizottságra gyakran jtneghívtuk a helyi nemzeti, bizottsá­gok elnökeit és titkárait. Hogy ennek milyen nagy a jelentősége, azt főleg az aratási munkálatok alatt tapasz­taltuk. Az aratás megkezdése előtt a já­rási pártbizottság irodája határozatot hozott, hogy a '.árási nemzeti bizott­ság. a traktorállomás és a felvásárlási üzem a pártszervezetekkel és tömeg­szervezetekkel együttműködve pontos tervet dolgozzalak ki az aratási mun­kálatokra. A járási pártbizottság iro­dája ezt a tervet azután megtárgyal­ta, jóváhagyta és széleskörű aktívát hívott egybe, amelyen részt vettek a nemzeti bizottságokban, szövetke­zetekben és felvásárlási üzemekben dolgozó kommunisták. Erről a terv­ről azonkívül járásunk valamennyi pártszervezetében is tárgyaltak. Fon­tosnak . tartottuk, hogy a nemzeti bi­zottságok tagjai jó tömegpolitikai munkával biztosítsák az aratás gyors elvégzését. Azt akartuk, hogy az elég gyakran rendezett aktívákon mutas­sanak rá az észlelt fogyatékosságok­ra és adjanak javaslatokat a hibák eltávolítására. így is volt. Az elvtár­sak például figyelmeztettek bennün­ket arra, hogy a felvásárlási üzemben éjjel nem tartanak szolgálatot és a falukról éjjel behozott gabonát nem veszik át. Figyelmeztettek bennünket arra is, hogy a gabona nedvtartalmát Szencen állapítják meg és ha ez 2—3 százalékkal több volt a megenge­dettnél, akkor nem vették át. Ter­mészetesen mi intézkedtünk, hogy a felvásárló üzem a gabonát éjjel is átvegye és a nedvtartalmat a falva­kon állapítsák meg, hogy a gabonát ne kelljen feleslegesen Szencre szál­lítani. Egy ilyen aktíván Suplata elvtárs, a sárfai HNB titkára versenyre hívta a járás valamennyi helyi nemzeti bi­zottságának titkárait, hogy tevéke­nyebben segítsék az aratási munká­latok menetének meggyorsítását. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szenei járás köztársaságunkban elsőnek tel­jesítette a gabonabeadást. A nemzeti bizottságok jő tevékeny­ségét és járásunk szövetkezeteinek eredményes munkáját dicséri az a tény is, hogy gabonából 117 száza­lékra, szénából 131 százalékra, bur­gonyából 117 százalékra, kukoricából 107 százalékra, szalmából 118 száza­lékra, sertéshúsból 107 százalékra, marhahúsból 103 százalékra és tejből 100 százalékra teljesítettük a be­adást. Ilyen szép eredményeket ér­tünk el annak ellenére, hogy az egyénileg gazdálkodók több mint 16 vagon gabonával, közel 6 vagon bur­gonyával, több mint négy vagon ser­téssel, közel 6 vagon szarvasmarhá­val és 232 993 liter tejjel maradtak adósak az államnak. Intézkedések történtek, hogy a nemzeti bizottságok elnökei és titkárai, akik szoros kap­csolatot tartanak fenn választóikkal, beszélgessenek az egyénileg gazdál­kodó földművesekkel a beszolgálta­tásból eredő kötelességek teljesítésé­nek fontosságáról. A járási pártbizottság, következete­sen arra vezette a falusi pártsArve­zetek kommunistáit, hogy helyes irányban befolyásolják a nemzeti bi­zottságok munkáját. Maga a járási pártbizottság jó kapcsolatot tartott fenn a járási nemzeti bizottságban dolgozó kommunistákkal. Gyorgyal elvtárs, a JNB elnöke tagja a járási pártbizottság irodájának is. Ő egyike azoknak az elvtársaknak, akik követ­kezetesen harcolnak pártunk vezető szerepének érvényesítéséért a nem­zeti bizottságokban. A járási nemzet' bizottság mellett a múlt év folyamán szükség szerint több esetben gyűlésezett a pártcso­port. Az ott tartott viták után el­érték azt, hogy a plénum ülésein a kommunisták egységesen léptek fel a párt határozatainak megvalósításá­ért. Mindezekből láthatjuk, hogy ameny­nyiben a helyi nemzeti bizottságok és a járási nemzeti bizottságok jól végzik munkájukat, ehhez a kommu­nisták, a párt vezető szerepének he­lyes érvényesítésével nagyban hoz­zájárulnak. Ugyanakkor a hibák, me­lyek helyenkint még előfordulnak, ar­ra figyelmeztetnek, hogy a párttagok még nem mindenütt hatottak oda, hogy a nemzeti bizottságok minden vonalon eleget tegyenek a választóik által támasztott igényeknek. Faraga Ferenc, a szenei járási pártbizottság vezető titkára. Újdonság a tanyavilágban Rimaszombat lakóitól az utóbbi hó­napok folyamán nem egy levél érke­zett szerkesztőségünkbe. Csaknem egytől egyik a város fejlődését di­csérik. A város szépítésében és fej­lesztésében elért munkasikerek mö­gött a hamupipőke gyanánt szerényen meghúzódó utcai bizottságok munká­járól azonban vajmi keveset írtak. Pe­dig ebben a városban már kilenc utcai bizottság működik. 1955-ben alakí­tották meg őket. a ružomberoki utcai bizottságok példája szerint. Két évi működésük alatt ezek az utcai bizott­ságok a lakosok százait kapcsolták be a közügyek intézésébe. Munkájuk ér­dekes és sokrétű. Ügyelnek az utcák és parkok rendezettségére és vezeté­sükkel a lakosok brigádmunkával szé­pítik lakóhelyeik környékét. így pél­dául csak az elmúlt évben körülbelül 1500 díszfát ültettek el a város kü­lönböző pontjain. A brigádmunkák szervezése mellett beszélgetéseket rendeztek az aktuális politikai és társadalmi kérdésekről, így a 2-es számú utcai bizottság egészségügyi kérdésekről szóló elő­adásokat rendezett, továbbá a gyer­meknevelés problémáiról, az állami költségvetésről, két előadást Rima­szombat történetéről és irodalmi an­kétot Galina Nyikolajeva szovjet író­nő Aratás című regényéről. Minden utcai bizottságnak van egy politikai tanácsadója a helyi nemzeti bizottság egyik tanácstagjának sze­mélyében, és egy szaktanácsadója a helyi nemzeti bizottság vezető dolgo­zóiból. Ez a tény biztosltja az utcai bizottságok és a helyi nemzeti bizott­ság tanácsa közötti szoros együttmű­ködést. A rimaszombati utcai bizottságokra a jövőben még több feladat vár. Őr­ködni fognak a lakosok békés és har­monikus együttélése 'elett, ép saj-t körzetükben megszervezik a polgári védelmet is. A rimaszombati* utcai bizottságok munkájából és tapasztalataiból okulja a rimaszombati járás tanyavilágában is hozzáfogtak az úgynevezett tanyai bizottságok megszervezéséhez. A já­rási nemzeti bizottság tanácsának ha­tározata szerint tanyai bizottságokat szerveznek az Ožďany községhez tartozó Molnárka, Čierna Lúka, Antal­ka és Kerekrét lakói, a Rimavské Jánovce-i Jánošíky, a Veľké Teriatrov­céhez tartozó Krásna, a Vrbovce n. Rim. melletti Svetlá és az Uzovská Panica-i Lapoňa település lakói is. Nagy jelentőségű és szerencsés gon­dolat ez, mivel a községtől rendsze­rint távol eső települések lakóiról a helyi nemzeti bizottság általában megfeledkeznek. Sajátos gondjaikat és problémáikat most már tanyai bizott­ságaikon keresztül saját maguk in­tézhetik. -Gir-i Diószegen új iskola épül örvendetes eseménynek volt tanúja I hiánya — ez mind akadály még ma Diószeg község ifjúsága, tanítói kara, | i s a pedagógusaink nevelő tevékeny­a község vezetősége és lakossága, j ségében. Lerakták alapjait egy új 17 tantermes iskolának, amely a diószegi tanuló­ifjúság tudását, általános műveltsé­gét lesz hivatva emelni és tartósabbá tenni. A tanítók és a lakosság nagyon régi óhaja teljesül az új, minden követel­ményeknek megfelelő iskola felépíté­sével, mert eddig csak nehéz körül­mények között végezhették a diószegi pedagógusok fáradságos és sok lelki­ismeretet követelő munkájukat. A köz­ségben szétszórt, a célnak meg nem felelő tantermek, a segédeszközök Eredményes munka A Csemadok losonci járási konfe­renciájára tizennégy községből jöttek össze a küldöttek, hogy értékeljék munkájukat. A múlt évben a helyi csoportok 119 esetben léptek fel kü­lönféle műsorral dolgozóink eJőtt. A tavaszi, valamint a nyári mezőgaz­dasági munkák ideje alatt kultűrbri­gádként csupán a losonci csoport te­vékenykedett, amely 16 alkalommal lépett fel vidám szórakoztató, műsor­ral. Állandó tánccsoportja a járásban úgyszintén csak Losoncnak van, amely eredményesen képviselte a járást a Csemadok kerületi és országos kul­túrszemléjén is. A helyi szervezetek a kultúrmunka mellett súlyt helyeztek az agitációs és propagációs munkára is. Jól mű­ködő agitkettősök voltak Tőrincs, Bolyk, Vilke, Jelsőc, Panyidarőc, Pinc és Rapp községekbjn. Helyi szerve­zeteink jól bevált agitkettősöket biz­tosítottak községeikben az agitációs központok részére. Ez ideig 33 agit­kettőst biztosított a Csemadok. A • Hét című hetilapra február kö­zepéig 185 előfizetőt szereztek a Cse­madok agitkettősök. A falu és városszépítési akcióból a helyi szervezetek tagsága kivette a részét. A járás helyi szervezetei 17 625 munkaórát dolgoztak le, ami­nek ellenértéke 72 556 korona. S. L. Az új nyolcéves középiskola min­den igényt kielégít és minden vára­kozást felülmúl majd. Nemcsak a 17 tökéletesen és korszerűen felszerelt tanterem és a hozzátartózó politechni­kai helyiségek és kabinetek fognak a ta-' nulók rendelkezésére állni, hanem kü­lönféle sportlétesítmények hálózata veszi majd körül az iskolaépületet. A tanulók kézi- és röplabdázásában, futásban, ugrásban, szertornában, úszásban is gyakorolhatják magukat. A két nyolcéves iskola tanulói tan­testületükkel együtt kivonultak az új iskola leendő helyére. Megjelentek a helyi nemzeti bizottság tagjai és a lakosság is. A kedves kis ünnepély' megnyitása után Bulik és Bajcsík elv­társak, a galántai JNB kiküldöttei konkrét tényekkel támasztották alá, hogy Diószeg mennyit fejlődött az utóbbi évek alatt. Az új kenderfel­dolgoző-üzem, a TBC-figyelőállomás, a cukorgyári lakások, a családi házak sora, a község szépítése a betonjár­dák építésével mind az emelkedő élet­színvonalat, községünk szebb és jobb jövő felé haladását bizonyítják. Az alapkő letételének ünnepélye kultúrműsorral zárult, amellyel a két iskola kultúrgárdája örvendeztette meg a jelenlevő munkásokat és a lakossá­got. Vadovics Tibor tanító, Diószeg. ©OOOOOOOOOG^^ OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQO^ OOOOOGOOOOG0OOOOO községekhez hasonlóan megindították a zsindelygyártá6t. Sok községben fő­ként építőanyag előállítására, kő- és homokfejtésre, s egyebekre fordítanak nagy gondot. Tucatjával hozhatnánk fel példákat Ď kezdeményező munkára. Már az el­ső eredmények igazolják, hogy a helyi tartalékok felhasználása lehetővé te­szi a lakosság számos követelményei­nek, az ellátás és termelés kérdései­nek megoldását. A nemzeti bizottsá­gok a mezőgazdasági termelés fej­lesztése kérdéseinek megoldásában is az eddiginél hatékonyabban használ­ják fel a helyi erőforrásokat. Sok helyen még máshonnan hozzák a húst, tejet, lisztet, vajat és egyéb élelmi­szereket, noha saját forrásokból fe­dezhetnék az említett élelmiszerek fogyasztását. Pedig sok esetben elég lenne, ha a nemzeti bizottságok helyi funkcionáriusai több kezdeményezést, energiát fejtenének ki, kitartóbbak lennének a helység ügyeinek elinté­zésében. Például a rétek gondozásával saját termésű takarmánynövényeket termeszthetnének, stb. Ott. ahol a he­lyi nemzeti bizottság tanácsa vagy egyes funkcionáriusai felülről várják a segítséget, nagyon valószínű, hogy a legnagyobb lehetőségeket is kihasz­nálatlanul hagyják. A nemzeti bizottságok azonkívül, hogy gondoskodnak a helyi iparról, mezőgazdaságról, a kommunális szol­gálatokról, a kisipari termelőszövetke­zetekről, sokat tehetnek a szocialista kereskedelem és a közös étkezdék munkájának megjavításáért. Meg kell javítanunk a legfontosabb élelmisze­rek elosztását és biztosítanunk kel! a kívánt árucikkek szállítását. Fokoz­nunk kell a minőséggel szemben tá­masztott igényességet is és a kiszol­gálás minőségét sem hagyhatjuk rendszeres ellenőrzés nélkül. A nemzeti bizottságok minden tag­jának és munkatársának legfőbb fel­adata legyen, hogy naponta törődjék a kerület vagy járás népgazdaságának fejlődésével, a városok és falvak jólé­tével, a dolgozók szükségleteinek és kívánságainak tökéletes kielégítésével. Természetesen, a nemzeti bizottságok feladatainak sokoldalúsága mellett el­képzelhetetlen, hogy a nemzeti bizott­ságok tagjai és munkatársai egye­dül birkózzanak meg feladataikkal. A legjobb módja annak, hogy a nem­zeti bizottságok magukévá tegyék a gyakorlati élet kérdéseit és haté­konyabban teljesítsék az egyes fel­adatokat az, hogy kapcsolatot terem­tenek -a dolgozókkal. Természetesen, nem elég a választókkal formálisan fenntartott kapcsolat, nem elég sta­tisztikai adatokat összeállítani a nyil­vános gyűléseken vagy megbeszélése­ken részt vevők számáról, az albizott­ságok üléseiről és a tömegszervezési munkáról folytatott tárgyalásokról. A dolgozókkal fenntartott mindennapi közvetlen kapcsolat célja a dolgozók szükségletei jobb kielégítésének elő­segítése. A nemzeti bizottságok tagjai és munkatársai a dolgozók szükség­leteinek és érdekeinek állandó lelki­ismeretes és tüzetes vizsgálatával, javaslataik, megjegyzéseik és pana­szaik figyelmes meghallgatásával ja­vítsák meg kapcsolatukat a tömegek­kel és tegyenek meg mindent dolgo­zóink életének gazdagításáért. Noha nemzeti bizottságaink már kiépítették, vagy pedig még építik munkatársaik aktíváit, nem állíthat­juk, hogy az aktívák munkája min­denütt érvényesük, hogy a nemzeti bizottságok, vagy állandó albizottsá­gaik, szakosztályaik mindenütt meg­beszéléseket tartanak az aktívával, tapasztalataira és ismereteire támasz­kodnak. Még mindig akadnak olyan funkcionáriusok, akik az említett de­mokratikus munkaformák .helyett a jellegzetesen adminisztratív módsze­reket használják előszeretettel, vígan küldözgetik a körleveleket, utasításo­kat, előírásokat és személyes kapcso­latuk is kimondottan formális. Sze­rencsére az ilyenek kivételt képez­nek. Rendszerünk demokratikus jellegét legjobban az bizonyítja, hogy széles­körűen érvényesülhet az alulról jövő bírálat. A választási kampány, a nem­zeti bizottságok jelenlegi tagjainak és későbbi jelöltjeinek találkozói a vá­lasztókkal jelentősen előmozdítják az alulról jövő bírálat fejlesztését. Min­den ilyen alkalommal meggyőződhe­tünk arról, hogy a dolgozók bírálata a nemzeti bizottságok és szerveik munkájának megjavítását célozza, hogy minél gyorsabban érvényesüljön az új, a haladó. A nemzeti bizottságok ereje a dol­gozókkal valő mindennapi közvetlen kapcsolatukban rejlik. A nemzeti bi­zottságok csak ott fejthetik ki sok­oldalú, bonyolult tevékenységüket, ahol megvan az együttműködés. A nemzeti bizottsági vílasztásokkal kapcsolatban a dolgozók tekintetbe vesznek számos tényt. Szigorúan meg­bírálják nemzeti bizottsági képviselőik munkáját. Csak most értették még, hogy a választásokkal számukra sem fejeződött be kapcsolatuk a nemzeti bizottság tagjával, hogy az eltelt idő­szakban jobban érdekelhette volna őket a nemzeti bizottság tevékenysé­ge és többet segíthettek volna. Ott, ahol azt észlelik, hogy nem volt meg a megfelelő kapcsolat a nemzeti bizottsági képviselővel, vagy elégte­lennek minősítik annak munkáját, ott tudatosítják, hogy a nemzeti bizott­ságokról szóló törvény feljogosítja őket a nemzeti bizottsági tag mun­kájának ellenőrzésére, olyannyira, hogy elmozdíthatják funkciójából a nemzeti bizottságnak azt a tagját, aki nem tett eleget hivatásának, elvesz­tette választóinak bizalmát. A választások előtti gyűléseken rö­vid időn belül találkozni fognak a je­löltek (többnyire a nemzeti bizottsá­goknak jó munkát végzett tagjai és a nemzeti bizottságok aktivistáinak soraiból kiszemelt új emberek) vá­lasztóikkal. A választások előtti gyű­lések és a választások idején végzett politikai munka a választók és képvi­selőik szoros kapcsolatának jegyében folyjék. Ezzel szocialista demokratiz­musunk elmélyül. A választók legye­nek igényesek jelöltjeik kiválasztásá­ban. Saját tapasztalataik vagy helyze­tük összehasonlítása más nemzeti bizottságok helyzetével megmutatták, hogy ahol jól választottak, ahol a nemzeti bizottságok tagjai akár a nemzeti bizottságban, akár az állandó albizottságban vagy más szervben kezdeményezést tanúsítanak, ott rend­kívül jó eredményeket érnek el. Ez tehát azt jelenti, hogy a nemzeti bi­zottság munkája attól függ, kit vá­lasztunk a nemzeti bizottságba. Abból, amit az együttműködés szükségéről elmondottunk, kitűnik az is, hogy választásunk bizonyos köte­lezettségeket ró vállainkra. Nem ele­gendő, hogy a nemzeti bizottságok tagjai nagyfokú kezdeményezést és leleményességet tanúsítsanak akkor, ha a választók soraiban nem akadnak lelkes egyének, akik szívesen segíte­nek az egyes tervek megvalósításában. A választás tehát egyszersmind nagy elkötelezettség is. Népünk megismerte szocialista de­mokráciánk nagy vívmányait. Tudja, hogy ez nem a hajdani burzsoá osz­tályok demokráciája, hanem a mun­kások, parasztok és dolgozó értelmi­ségiek igazi demokráciája. Tudja azt is, hogy állandóan elmélyítjük és tö­kéletesítjük államunk demokratizmu­sát. A párt és a kormány merész ter­vei elszánt megvalósítóinak ezrei és tízezerei csatlakoznak hozzánk a régi csökevények ellen, az újért folytatott küzdelmünkben. E tekintetben a nem­zeti bizottsági választások alkalmat adnak, hogy tüntetően kifejezzük dol­gozóink egységét, hűségét Csehszlo­vákia Kommunista Pártjához. A vá­lasztások további lépést jelentenek élőre a dolgozók széles tömegeinek aktivizálásában. A nemzeti bizottságok munkájának tökéletesítése, a dolgozók aktivitásá­nak és kezdeményezésének széles­körű érvényesülése megsokszorozza erőinket a szocialista gazdaság és kultúra további fejlesztésére, a dol­gozók életszínvonalának emelésére irányuló törekvésünkben. Májusban népünk a választási ur­nákhoz járul, hogy az elkövetkező időszakra megválassza nemzeti bizott­sági képviselőit. A Nemzeti Front je­löltjeire adja le szavazatát. Azokra a jelöltekre, akiket önmaga szemelt ki és akikkel tisztségük idején karölt­ve, közösen fogja építeni a szocializ­must hazánkban. Ján Zborovský Oj s zo j­1957. március JA

Next

/
Oldalképek
Tartalom