Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)
1957-03-14 / 73. szám, csütörtök
Az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsának III. ülésszaka Moszkva (ČTK) — A moszkvai nagy Kreml palotában március 12-én kezdődött az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsának harmadik ülésszaka. Az egybegyűlt képviselők viharos tapssal fogadták K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, A. 1. Mikojan, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, L. I. Brezsnyev, J. A. Furceva, N. M. Svernyik, N. I. Beljajev és P. M. Poszpjelov elvtársak érkezését. Az ülés megnyitása után I. B. Goroskin, az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsának elnöke N. F. Ignatov képviselőnek, a mandátumbizottság elnökének adta meg a szót, aki beszámolt a Karéliai Autonóm Köztársaság négy körzetében lefolyt képviselőválasztásról és az Orosz SZSZSZK többi körzeteiben megválasztott négy új képviselő választásáról. A Legfelső Tanács a mandátumbizottság beszámolóját jóváhagyta. Ezután jóváhagyták az ülés napirendjét: 1. az Orosz SZSZSZK 1957. évi nemzetgazdasági állami terve és költségvetése; 2. az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsa állandó bizottságainak létesítése; 3. a Karéliai Autonóm Köztársaság alkotmányának jóváhagyása; 4. az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsa Elnöksége határozatainak jóváhagyása; 5. az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének kibővítése; 6. az Orosz SZSZSZK Legfelső Bíróságának megválasztása. Az Orosz SZSZSZK népgazdaságfejlesztésének 1957. évi állami tervéről M. A. Jasznov képviselő, az Orosz SZSZSZK Minisztertanácsának elnöke tartott beszámolót. A terv legfontosabb feladata a nehézipar további fejlesztése — mondotta M. A. Jasznov. Az Orosz SZSZSZK területén mintegy negyedmilliárd tonna szenet, 74 millió tonna kőolajat kell fejteni, ami 20 százalékkal több, mint amennyit tavaly fejtettek. A nyersvas-termelést 18,5 millió tonnára, az acéltermelést 30 millió tonnára, a villanyáram termelését több mint 134 milliárd kilowattórára irányozták elő. A traktorok gyártását 17 százalékkal növelik. Az Orosz SZSZSZK-ban tavaly jelentős mértékben emelkedett a mezőgazdasági termények begyűjtése. Ez lehetővé tette a közszükségleti cikkek termelésének jelentős fokozását. A cukorgyártás több miint egynegyedével, a hús termelése 16 százalékkal, a vajtermelés 12 százalékkal emelkedik. A textil- és könnyűipari cikkek kiskereskedelmi forgalma csaknem 11 százalékkal nő. A mezőgazdaságban további 2 millió hektár szűz- és parlagon heverő földet művelnek meg. Fokozzák az állattenyésztési termelés termelékenységét. A kulturális építkezés terén további fellendülés észlelhető. Ez évben 306 ezer diák számára építenek új iskolákat, 2500 mozit és több mint 1000 új könyvtárat állítanak fel. Kibővül a bölcsődék és óvodák hálózata is. Ivan Fagyejev képviselő, az Orosz SZSZSZK pénzügyminisztere beszámolt az Orosz SZSZSZK 1957. évi állami költségvetéséről. Hangsúlyozta, hogy a k'öltségvetést a népgazdaság fejlesztésének tervével összhangban állították össze. A költségvetés biztosítja a szocialista gazdaság és kultúra további fellendülését és a dolgozók életszínvonalának-^Bokoldalú megjavítását. Az Orosz SZSZSZK 1957. évi állami költségvetését 104 312,6 millió rubelben állapították meg, ami a múlt évhez viszonyítva 12,8 százalékos emelkedést jelent. A költségvetési bevételek fő forrása az állandóan fejlődő szocialista gazdaságból eredő bevételek. A szocialista gazdaságból eredő bevételek nagy mérvű emelkedésének köszönhető, hogy 1957-ben a költségvetés „Adófizetések" része a múlt évi 14 százalékról 10 százalékra csökken. Az Orosz SZSZSZK költségvetési kiadásait az 1957. évben 104 312,6 millió rubelben állapították meg. A kiadások 94 százaléka a népgazdaságra és a kultúrára jut. I. Szkacskov, az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsa költségvetési bizottságának elnöke a költségvetési bizottság nevében azt javasolta, hogy az Orosz SZSZSZK 1957. évi nemzetgazdasági tervét és költségvetését hagyják jóvá. Az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsának március 12-i délutáni ülésén megkezdődött az 1957. évi népgazdaságfejlesztési tervnek és állami költségvetésnek vitája. A vitában részt vett valamennyi képviselő egyetértett a népgazdasági terv és állami költségvetés javaslataival. A délutáni ülésen nyolc képviselő szólalt fel. Któemásiy a Szo% a szovjet csapatoknak az ideiglenes Berlin (ČTK) — A. A. Gromikonak, a Szovjetunió külügyminiszterének és G. K. Zsukovnak, a Szovjetunió marsalljának és nemzetvédelmi miniszterének vezetésével március 12-én Berlinbe érkezett a szovjet kormányküldöttség, hogy befejezze a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió szakembereiből álló bizottságoknak a szovjet fegyveres erőknek az NDK területén való ideiglenes tartózkodásával összefüggő kérdésekben folytatott tanácskozásait és hogy egyezményt kössön e tárgyban a Német Demokratikus Köztársaság kormányával. Március 12-én Berlinben közös közleményt adtak ki a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségei között folytatott tanácskozásokról és a két ország közötti egyezmény megkötéséről a szovjet haderőknek a Német Demokratikus Köztársaság területén való. ideiglenes tartózkodásával összefüggő kérdésekről. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a tanácskozás a Szovjetunió és az NDK kormányküldöttségei között a szovjet haderőknek az NDK területén való ideiglenes tartózkodásával összefüggő kérdésekben a Szovjetunió és az NDK kormányküldöttségeinek Moszkvában 1957. január ?-én aláírt közös nyilatkozatával összhangban folyt, amikor is a két kormány közös álláspontra helyezkedett a nemzetközi helyzettel, főképp azzal a növekvő veszedelemmel kapcsolatban, amely a felújított nyugatnémet militarizmus részéről fenyeget. A baráti és szívélyes légkörben, valamint a kölcsönös megértés szellemében folytatott tanácskozások alapján 1957 március 12-én a Szovjetunió és az NDK kormányai között egyezményt írtak alá. A Szovjetunió kormányának nevében az egyezményt A. A. Gromiko külügyminis :ter és G. K. Zsukov nemzetvédelmiéminiszter írta alá. A Nemet Demokratikus Köztársaság nevében az egyezményt dr. Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter és Willi Stoph miniszterelnökhelyettes, nemzetvédelmi miniszter írta alá. Fogadás a Szovjetunió és az NDK között megkötött szerződés alkalmából A fogadáson, amelyet március 12-én Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke rendezett a szovjet kormányküldöttség tiszteletére, beszédet mondtak a két ország képviselői a Szovjetunió és az NDK kormányai között a szovjet haderőknek az NDK területén való ideiglenes tartózkodásáról kötött szerződésről. Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke beszédében kijelentette, hogy „a szovjet fegyveres erőknek ideiglenes elhelyezése az NDK területén azért szükséges, mert még nem sikerült Európában oly megoldást elérni, amely Németországnak és más európai országoknak a béke és biztonság elegendő kezességét nyújtaná". Az NDK miniszterelnöke a továbbiakban beszámolt a nyugatnémet militaristák agresszív terveiről, akik nem titkolják, hogy „az NDK elfoglalása legközelebbi céljuk". Megállapította, hogy a szovjet fegyveA Times Nixon afrikai úljáról London (ČTK) — A brit sajtó a gyarmatügyi minisztérium és a brit nagytőkések, akiket érdek fűz az afrikai gyarmatokhoz, nem rejtegetett gyanúval figyelik Nixon amerikai alelnök afrikai útját. Nixon utazásában az amerikai tőkének Afrikába történő behatolását és azt a kísérletet látják, hogy az USA politikai befolyását kiterjesszék azokra a területekre is, ahol mindeddig még a brit befolyás érvényesül. A brit körök ezért kárörvendően jegyzik meg, hogy Nixon afrikai útja a Fehér Házat nagyon kényelmetlen helyzetbe sodorja. A Times washingtoni tudósítója ugyanis arról ir, hogy Nixonnak, akit egyes amerikai lapok ironikusan „Africánus"-nak neveznek, Ghanában nagvon kellemetlen találkozása volt Luther Kinggel, a faji megkülönböztetés elleni néger mozgalom Alabama állambeli vezetőjével. Luther King azt ajánlotta Nixonnak, utazzon az USA déli államaiba. Hasonló felszólítást intézett, hozzá Oxnam washingtoni püspök. Oxnam kijelentette, hogy a „jóindulat missziója", amelyet Nixon most Afrikában végez, az USA déli államaiban inkább szükséges. res erőknek jelenléte az NDK-ban tartja vissza a háborús gyújtogatókat attól, hogy támadást intézzenek a béke, a szocialista tábor és az NDK ellen. Dr. Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere beszédében megemlékezett a szovjet katonák és lakosság, valamint a német antifasiszták felmérhetetlen áldozatairól a hitleri fasizmus elleni küzdelemben. A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere beszédében a többi között a következőket mondotta: A tárgyalások és eredményeik kiváló példaképül szolgálnak azon nemzetközi kapcsolatok új módjára, amelyek a szocialista országok között kialakultak. Szívesen vennénk, ha a kapitalista országok kormányai fegyvercsörtetési politikájuk helyett a más államok iránti kapcsolataikat hasonlóképpen a teljes egyenjogúság és más országok belügyeibe való be nem avatkozás alapján építenék ki. Ebben az értelemben hajlandók vagyunk versenyre kelni a kapitalista országokkal. Ideje volna, ha a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei megértenék, hogy az egység és az újrafelfegyverzés kölcsönösen kizárják egymást és hogy a német kérdést nem lehet erőszakkal megoldani. Willi Stoph vezérezredes, az NDK nemzetvédelmi minisztere beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg ama része, amelyre az aláírt egyezmény vonatkozik, az NDK területén nemcsak a német népet, hanem a béketábor többi nemzeteit is védelmezi. G. K. Zsukov marsall, a Szovjetunió nemzetvédelmi minisztere rámutatott arra, hogy a szovjet haderők elhelyezése az NDK területén megfelel a potsdami egyezménynek és varsói szerződésnek. „A szovjet kormány most is javasolja, — mondotta —, hogy az USA, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország a német területen elhelyezett fegyveres erőit 1957-ben egy harmadával csökkentse és hogy két éven belül számolja fel valamennyi idegen állam területén elhelyezett katonai támaszpontjait. A megkötött szerződés jelentőségéről a német népre és az európai béke megőrzésére pohárköszöntőikben dr. Johannes Dieckmann, az NDK népi kamarájának elnöke, Walter Ulbricht, az NDK miniszterelnökének első helyettese és dr. hc. Ottó Nuschke, az NDK miniszterelnökhelyettese Wteszélt. A szovjet kormányküldöttség elutazott Berlinből A szovjet kormányküldöttség A. A. Gromikonak, a Szovjetunió külügyminiszterének vezetésével március 13-án elutazott Berlinből. A szovjet kormányküldöttségtől búcsút vett dr. Lothar Bolz, az NDK miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere, a kormány további képviselői, G. M. Puskin, a Szovjetunió Német Demokratikus Köztársaság-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és az NDK-beli szovjet nagykövetség tagjai. Jefgenij Ivanovics Gromov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Budapestre érkezett. (ČTK) A szovjet kormány a Kínai Népköztársaságnak korszerű kórházat adományozott, amelyet a szovjet Vöröskereszt számára 1952 júniusában építettek Pekingben. (ČTK) Varsóban a lengyel- és magyar fogyasztási szövetkezetek képviselői kereskedelmi egyezményt kötöttek, amely szerint a lengyel szövetkezetek a magyaroknak 300 000 rubel hitelt nyújtanak bevásárlásokra és a két szövetség között 1 100 000 rubel éri tékben kölcsönös árucserét bonyolítanak le. (ČTK). Christian Pineau, francia külügyminiszter fogadta Kocsa Popovicsot, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság külügyi államtitkárát. (ČTK) Hanoiban a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia képviselői között az 1957. évre árucsereforgalmi egyezményt írtak alá. (ČTK) A Bolgár Népköztársaság népi gyűlése az 1957. évi költségvetéséről tárgyal Szófia (ČTK) — A Bolgár Népköztársaság népi gyűlése március 12-én az 1957. évi álami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A napirend e pontjáról Kiril Lazarov pénzügyminiszter és az állami ellenőrzés minisztere tartott beszámolót A Bolgár Népköztársaság költségvetésének bevételei az 1957. évre 18 497 millió levát és kiadásai 18 423 millió levát tesznek ki. Feltételezik, hogy a költségvetési bevételek több mint 77,3 százalékát a népgazdaság adja és 6,3 százalékot fog kitenni a lakosság hozzájárulása adókban. A költségvetési kiadások 56,6 százalékát a népgazdaság finanszírozására, 24 százalékát a kulturális és szociális szükségletekre és 8,3 százalékát az állam védelmére fordítják. K. Lazarov beszámolója és a költségvetési bizottság jelentése után megkezdődött az 1957. évi állami költségvetés törvényjavaslatának vitája. A Spanyol Kommunista Párt nyilatkozata a Franco kormányában tsrlánt változásokkal kapcsolatban Párizs (ČTK) — A párizsi l'Humanité közölte a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai irodájának nyilatkozatát, amely a legutóbbi spanyolországi politikai események elemzésében az új spanyol kormány kinevezését a Franco diktátori rendszer válságának következményeként értékeli. Tekintettel e tényekre — hangzik a Spanyol Kommunista Párt nyilatkozata — nem lehet úgyszólván az egész Franco-kormánv leváltását a spanyolországi politikai válság megoldásának tekinteni. Az új kormány kinevezése, amely az előzőtől csak abban tér el, hogy kevésbé jelentős és sokkal szűkebb társadalmi alapra támaszkodik, csupán a diktatúra meghosszabbítása. A Spanyol Kommunista Párt nem lankad abban az erőfeszítésében, hogy a többi ellenzéki erővel együtt békéa jellegű, olyan új politikai demonstrációt készítsen elő, amely országos terjedelmével megtörhetné az uralmon levő osztály utolsó ellenállását és előkészítené a demokrácia útját. Ellentétek a SEATO-konferencián Canberra (ČTK) — A SEATO nyolc tagállama minisztereinek ülésén, március 12-én már nyíltan kitűntek azok az ellentétek, amelyek az egyes államok között fennállanak. Dulles amerikai államtitkár „a baráti és ellenséges körökhöz" intézett beszédében hangsúlyozta, az „erő alkalmazásának szükségességét a legmegfelelőbb helyeken" és igyekezett meggyőzni a SEATO tagállamait, hogy kötelezettségeik nemcsak a SEATO országaira vonatkoznak. Dulles kijelentette, hogy az USA-nak nincs szándékában elismerni a Kínai Népköztársaság törvényes kormányát és megengedni képviselőinek belépését az ENSZ-be. A nyugati hírügynökségek közleményeiből kitűnik, hogy a nyugati hatalmakon kívül az ázsiai államok képviselői sem egységesek a SEATO politikájában. Míg a Fülöp-szigetek külügyminisztere nagyban helyesli Dulles minden támadását, amit a „kommunizmus veszélye" és a „Szovjetunió, valamint a kommunista Kína agresszív politikája" ellen folytat, Pakisztán és Thaiföld képviselői hallgatnak és a SEATO ülésein inkább az őket érdeklő kérdéseket igyekeznek felvetni, mint pl. Kasmír kérdése és az ázsiai országoknak nyújtandó segítség. A Közép-Á;s:ában!öifedezeU kőolaj egy jiganSikus kőoiajövezei része Moszkva (ČTK) — Nyugat-Türkmeniába speciális tudományos expedíciót küldtek, amely ott új kőolajlelőhelyeket kutat. Az eddigi kutatások nagyon sikeresek és meglepő eredményekre vezetnek. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának nyilatkozata szerint a Kaspi-tengertől keletre nagy kiterjedésű kőolajövezet fekszik. Nyugati sarkában a Türkmén SZSZK-ban a kőolajat már fejtik. A kőolajövezet innen Kara-Kum sivatagon át Keletre vezet és átszeli az Amu-Darja folyamot. Két és fél millió japán munkás bérharca Tokió (ČTK) — Japán 41 szakszervezetének tagjai, — közöttük a bányászok és vasutasok — folytatják bérharcukat. Mintegy 2 600 000 japán dolgozó áll harcban, akik sztrájkokkal és a küzdelem egyéb formáival követelik igényeik kielégítését. A japán munkaügyi minisztérium egyeztető javaslattal állt elő, amely szerint a munkásoknak 1200 jennel emelnék havi munkabérüket. A jelenlegi helyzettel március 17-én és 18-án közszervezeti egyeztető bizottság fog foglalkozni. A Jemen elleni brit agresszió tovább tart Kairó (ČTK) — Abu Talib, Jemen egyiptomi követe kijelentette az újságíróknak, hogy a brit katonaság Jemen elleni agresszív akciói folytatódnak. Jemenből érkezett hírek szerint a brit egységek a tüzérség és ha»ckocsik támogatásával Nateh körzetét támadták. A fegyveres akciók ebben a körzetben tovább folynak. Talib kijelentette, hogy a brit katonaságot Bejda, Katava és Harib közelében összpontosítják. Itt összpontosítják a harckocsikat és a nehéz tüzérséget is. A jemeni követ kijelentette, hogy Jemen déli részében a helyzet továbbra is komoly. A SLUK Egyiptomban Kairó (ČTK) — A szlovák népművészeti együttes egyiptomi tartózkodása során a múlt hét végén Alex'andriában szerepelt, ahol a vendég művészeket nagy lelkesedéssel fogadták. A nézőteret zsúfolásig megtöltötte a közönség és estéről estére szívélyes ovációk fejezték ki a csehszlovák nép iránti nagy barátságot. Máricus 11-én a SĽUK Port Saidban adott két hangversenyt. Á Magyar Szocialista Munkáspárt csongrádi aktívája Budapest (ČTK) — A Népszabadság március 12-i száma közölte Kiss Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának a csongrádi nyilvános pártaktíván mondott beszédét. Kiss Károly beszédében elemezte az ellenforradalmi eseményeket és kijelentette, hogy 1956 júliusa után elsősorban a párt- és gazdasági életben egészséges folyamat indult meg Magyarországon. A pártban olyan erők fejlődtek, amelyek ki akarták küszöbölni az előbbi fogyatékosságokat, orvosolni akarták a hibákat és folytatni akarták a szocializmus építését. Ezt az ellenforradalmárok is jól tudták és azért siettek oly türelmetlenül a támadással. A tragikus események döntő oka volt a Magyar Dolgozók Pártjában lévő ellentét — mondotta Kiss Károly. Nagy Imre és csoportja összeszűrték a levet az ellenforradalmi erőkkel, sőt átengedték nekik a fontos pozíciókat. A budapesti „Corvin" áruházban levő ellenforradalmi központ tagjai letartóztatásuk után beismerték, hogy Nagy Imre veje Jánosi Ferenc „értékes tanácsokkal" látta el őket. Míg Budapesten és egész Magyarországon az ellenforradalom pusztított, és a kommunistákat gyilkolták, letartóztatták, Nagy Imre a miniszterelnöki székben ült és semmit sem tett ennek a terrornak megakadályozására — mondotta Kiss Károly. Eljárását nem lehetett mással magyarázni csak azzal, hogy az ellenforradalom fertőiébe süllyedt. Nem véletlen tehát, hogy Nagy Imre az ellenforradalmárok, az imperialista körök és Mindszenty kardinális bizalmát élvezte. Kiss Károly beszéde befejező részében kijelentette, hogy az ellenforradalmárok tudomására kell hozni, hogy már nem lehet büntetlenül rabolni, fenyegetni és gyilkolni az embereket, nem lahet terveket szőni a néphatalom meqtámadására. Aki ezt teszi annak számára nincs kegyelem. Horace Hildreth, pakisztáni amerikai nagykövet sajtóértekezleten kijelentette, hogy az USA „alkalmas pillanatban" formálisan csatlakozik a Bagdadi Tömbhöz. (ČTK). OJ s z c. o 1957. március 12.'