Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-13 / 72. szám, szerda

A történelemben páratlan gigantikus építkezés a szovjet Távol-Keleten .-ÜL- • Moszkva (ČTK) — A Szovjetunióban új messzemenő akciót készítenek elő, amely a közeljövőben a szovjet élet figyelmének központjába kerül és kétségkívül hatalmas visszhangot kelt majd a világ közvéleményében is. A Szovjetunió ugyanis a Távol-Keleten gigantikus építkezést készít elő. Nagyjából három nagy területről van szó: Az első az Amur-folyam vidéke, a második a Krasznojarszki terület és a harmadik a Bajkal-tó környéke. Több millió négyzetkilométernyi területen az ipar, a mezőgazdaság, a villanyerőművek, a közlekedési hálózat olyan hatalmas építése indul- meg, amely méreteiben páratlan a világtörténelemben és amilyen hatalmas építkezést csakis iparilag fejlett szocialista ország képes megvalósítani. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának expedíciói 1956 óta intenzíven dolgoznak a Távol-Keleten és fontos tudományos alapokat készítenek elő. Megállapították, hogy a jó minőségű kokszosítható szén óriási készleteit rejti a Távol-Kelet földje, a vas- és színesfém, a volfrám-, a molibdén-, a cin-, a különböző ásványi anyagok gazdag lelőhelyei vannak itt, amelyek közül sokat mostanáig még nem is ismertek. A hatalmas vízierők lehetővé teszik nagy villanyerőművek építését, amelyek olcsó áramot fognak szolgáltatni az új kohászati kombinátoknak Os más ipari üzemeknek. így például arra számítanak, hogy csupán az Amurfolyamon több mint 50 vízierőművet építenek fel 200 milliárd kilowattóra évi teljesítménnyel. További vízierőműveket építenek a Jeniszejen, az Argunon, a Silkán és több további folyón. Habarovszkban, Csitában és Nercsinszkben 1500 000 kilowatt teljesítményű hőerőműveket építenek. A villanyerőmüvek hálózata nagyon sűrű lesz, mert tervbevették az elektromos áram segítségével történő nyersvastermelést. A Bajkál-tó környékén kombinátot szerveznek, amelynek évi termelése 3 millió tonna nyersvas, 3 millió tonna acél. 2 és félmillió tonna hengerelt áru lesz. A szovjet Távol-Kelet kiépítése komplex lesz és a legkülönfélébb ipari üzemeken kívül kiépítik a mezőgazdaságot is. A tervbevett ipari üzemek közé tartozik a burjat-mongol erdők ipari kihasználása, hatalmas cellulózegyár építése, a krasznojarszki területen nagy cementgyárakat építenek stb. Számítanak a távol-keleti szűzföldek megmunkálására, amelyek a habarovsZkiji területen oly nagy kiterjedésűek, mint Franciaország. A Bajkál környékét a jól értesült szakemberek kijelentése szerint új jelentős szovjet mezőgazdasági alappá változtatják. Tekintettel e nagy méretekre, várható, hogy a Távol-Keletre belátható időn belül több ezer önkéntes költözik, akik nemcsak az iparban és építészetben, hanem a mezőgazdaságban is dolgozni fognak. A tervek már a szocialista gazdaság új irányításának előkészítésében levő rendszerére utalnak. A szovjet Távol-Kelet előkészületben levő gigantikus kiépítéséről eddig még nem közöltek adatokat. Az előjelek szerint azonban várható, hogy ez az akció a közeljövőben felkelti az egész szovjet sajtó figyelmét. A Bolgár Népköztársaság népi gyűlésének VII. ülésszaka Szófia (ČTK) — Március 11-én 15órakor a Bolgár Népköztársaság népi gyűlése Szófiában ismét összeült VII. rendes ülésszakára, amelyet február 1-én megkezdett és az ülés után félbeszakított. Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke beszámolt a bolgár kormányküldöttségnek moszkvai látogatásáról és Karlo Luganov külügyminiszter beszámolt a Bolgár Népköztársaság kormányküldöttségének albániai látogatásáról. Anton Jugov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság küldöttségei közötti tanácskozásokon teljesen egyöntetű nézet uralkodott a jelenlegi nemzetközi helyzet valamennyi problémáját és a két országot érdeklő kérdéseket illetőleg. Foglalkozott továbbá a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság békeszerető politikájával és a két kormány álláspontjával a legutóbbi bonyolult nemzetközi eseményekkel kapcsolatban. Sok figyelmet szentelt a két kormány álláspontjának a Balkán államok közötti kölcsönös kapcsolatok tekintetében. Anton Jugov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a szociálist^ tábor közötti kapcsolatok minden kommunista hűségének és odaadásának legfontosabb tanúbizonyságai. Beszámolt a Bolgár Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasági együttműködésről és a bolgár gazdaság fejlesztésének távlatairól. A Bolgár Népköztársaság népi gyűlése jóváhagyta a Bolgár Népköztársaság küldöttségének moszkvai tevékenységét, valamint a tanácskozások eredményeit, amelyek teljes mértékben megfelelnek a bolgár nép érdekeinek és akaratának. Hasonló határozatot hoztak Karlo Luganov külügyminiszternek a Bolgár Népköztársaság és Albán Népköztársaság kormányküldöttségei között folytatott tanácskozásról tett jelentéséről. Összeült az új moszkvai városi tanács Moszkva (ČTK) — Március 11-én Moszkvában a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában tartották az újonnan választott moszkvai városi tanács első ülését. Az ülést K. N. Kornilov professzor, az Orosz SZSZSZK Pedagógiai Tudományos Akadémiájának rendes tagja, a tanács legidősebb képviselőinek egyike nyitotta meg. A moszkvai városi tanács megalakításának 40. évfordulójáról N. I. Bobrovnyikov képviselő emlékezett meg. Az ülésen 16 állandó bizottságot alakítottak. A nyugati hatalmak elutasítják a Szovjetuniónak a középkeleti megegyezésre vonatkozó javaslatát London, (ČTK) — Nagy-Britannia, az USA és Franciaország március 11én a Szovjetunió kormányához jegyzéket intéztek, amelyben elutasítják a közép-keleti egyezményre vonatkozó szovjet javaslatot. A szovjet kormány javaslatait ismertette Nagy-Britannia, az USA és Franciaország kormányához február 11-én intézett jegyzékében. A szovjet jegyzék azt javasolta, hogy a négy nagyhatalom nyilatkozatot adjon ki, amelyben kötelezi magát a közép-keleti béke megőrzésére, a Közel- és Közép-Kelet országai belügyeibe való De nem avatkozásra, ezen országoknak katonai tömbökbe való be nem vonására, katonai támaszpontjaik felszámolására e területen, és arra, hogy a Közel- és Közép-Kelet országainak nem szállítanak fegyvert és támogatni fogják azokat ezen országok méltóságával és szuverenitásával összeférhetetlen politikai, vagy katonai feltételek nélkül. Londoni diplomáciai körökben rámutatnak arra, hogy a szuezi válság óta első ízben történik, hogy NagyBritannia. Franciaorszáq és az Egyesült Államok kormányai a KözépKeletet érintő diplomáciai akción közvetlenül együttműködnek. A három nyugati hatalomnak a szovjet jegyzékre adott válasza új bizonyíK<

M

MM

M

M<<

MMMMMMMMOMMM

M<

MMM A. A. Gromiko, á Szovjetunió külügyminisztere fogadta Suemica Kadovakit, Japán szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (ČTK) Yves Montand, a világhírű francia énekes március 10-én tartotta Budapesten első hangversenyét, Montand a budapesti közönségnél rendkívüli sikert aratott. (ČTK) G. Myrdal, az ILNSZ európai gazdasági bizottságának titkára jelenleg Üzbekisztánban tartózkodik, ahol a köztársaság életét tanulmányozza. (ČTK) Richard Nixon, az USA alelnöke afrikai útja során március 11-én délelőtt repülőgépen Addisz Abebába, Ethiopia fővárosába érkezett. (ČTK) ték arra, hogy Közép-Kelet országainak továbbra is aggódniok kell a nyugati hatalmak agresszív akcióitól és hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország semmiképpen sem hajlandó hozzájárulni azon feszült helyzet megoldásához, amely az ő hibájukból a Közép-Keleten bekövetkezett. A francia sajtó a francia-brit ellentétekről Párizs (ČTK) — A Monde foglalkozik a párizsi francia—brit tanácskozások eredményével. A többi között rámutat arra, hogy „a legutóbbi hetek eredményei sajnos ismét szakadékot támasztottak a sziget és a kontinens között. Mollet és Macmillan tanácskozásai semmi más eredményt nem mutathattak ki, mint azt a kívánságot, hogy ezt a szakadékot áthidalják, azonban anélkül, hogy rrfegmutatták volna az ezen cél elérésére vezető utat." A Monde rámutat arra az ellentétre, amelyet Nagy-Britannia arra irányuló szándéka váltott ki, hogy csökkenti Nyugat-Németországban állomásozó hadosztályainak számát. A lap ezzel kapcsolatban utal arra, hogy FranciaOrszág a párizsi egyezményeket csakis azzal a feltétellel ratifikálta, hogy Nagy-Britannia a kontinensen legalább négy hadosztályt fog fenntartani. A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület üléséről Peking (ČTK) — A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület országos bizottsága március 11-én tartotta III. plenáris ülésszakának ötödik ülését. A vitában húsz szónok vett részt, akik különböző kérdésekkel, a tudomány terjesztésével, a kulturális emlékművek védelmével, az egészségüggyel, Santung tartomány falvainak helyzetével, geológiai kutatásokkal stb. foglalkoztak. Az ülésen felszólalt Fu Co-ji, a Kínai Népköztársaság vízgazdálkodási minisztere, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület országos bizottságának tagja. Tajvan békés felszabadításáról beszélt. Utalt arra, hogy amióta a népi kormány felszólítást intézett a sziget békés felszabadítására, Tajvan szigetén egyre több olyan kuomintangi katonai és politikai tényező van, aki kész hozzájárulni a békés felszabadításhoz, amelynek lehetősége napról napra növekszik. Az Amerikai Egyesült Államok az aljas intézkedések egész sorát valósította meg, hogy meghiúsítsa Tajvan békés felszabadítását. Rámutatott arra, hogy Tajvanon „tá-: madásra készülnek a szárazföld ellen." Kijelentette, az ilyen támadást csakis vereség érheti, mert Kína Kommunista Pártjának vezetése alatt az elmúlt nyolc év során Kína megerősödött, belső egysége megszilárdult, amit a tajvaniak csak nehezen tudnak megérteni. Hangsúlyozta ezután, hogy a kínai nép már áthaladt a „szoroson" és most önként, örömteljesen és könnyű szívvel halad a szocializmus felé. Az ENSZ csapatainak nem szabad túllépniök hatáskörüket Kairó (ČTK) — Hatem, az egyiptomi téjékoztatő hivatal vezérigazgatója kijelentette, hogy az egyiptomi kormány Haszan Abdel-Latif tábornokot kinevezte Gaza területének egyiptomi kormányzójává. A kormány elhatározta továbbá, hogy az egyiptomi közigazgatasnak Gaza térségében azonnal működésbe kell lépnie. A kormány ezt a döntést Nasszer elnök, Sabri, az elnöki iroda politikai osztályának vezetője és Amer hadügyminiszter tanácskozása után hozta meg. Hatem közölte továbbá, hogy az egyiptomi kormány Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához tiltakozást intézett az ellen, hogy az ENSZ egységei túllépték hatáskörüket, amelyeť az ENSZ közgyűlése kijelölt és Egyiptom jóváhagyott. Egyiptom tiltakozott az ellen is, hogy az ENSZ egységei március 10-én tüzet nyitottak Gaza térségének lakossága ellen. Hatem kijelentette, hogy Egyiptom csakis azzal a feltétellel egyezett bele az ENSZ-egységeknek egyiptomi területen való tartózkodásába, hogy e csapatok az ENSZ közgyűlésének határozatai értelmében ügyelni fognak a tűzszünetre és követni fogják a fegyverszüneti vonalra visszavonuló izraeli egységeket. Egyiptom nem ért egyet azzal, hogy az ENSZ csapatai bármilyen más szerepet töltsenek be, — fűzte hozzá Hatem. Megkezdődött Canberrában a SEATO minisztereinek konferenciája Canberra (ČTK) — Ausztrália fővárosában, Canberrában március 11én nyitotta meg Menzies ausztrál miniszterelnök a SEATO tagállamai minisztereinek háromnapos értekezletét. Az értekezleten részt vesznek az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Üj-Zéland, a Fülöp-szigetek, Pakisztán és Thaiföld miniszterei. A konferenciát a katonai tanácsadók kétnapos tanácskozása előzte meg, akik titkos tanácskozás keretében dolgozták ki a miniszterek értekezletének javaslatát, „hogyan lehetne megakadályozni Délkelet-Ázsia körzeteiben a kommunista "behatolást" — vagyis az Ázsiában egyre fokozódó nemzet f elszabadító mozgalmat és a Kínai Népköztársaság növekvő tekintélyét. MacDonald újzélandi külügyminiszter megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a tagállamok nincsenek megelégedve a paktum eddigi szervezetével és hogy szívesen bevonnának több ázsiai országot ebbe a paktumba. A SEATO tagállamai minisztereinek értekezletén J. F. Dulles, az USA államtitkára beszédében hangsúlyozta e tömb tagállamainak katonai intézkedéseit. Propagálta a SEATO katonai részének „nem csökkent jelentőségét" és „a közös katonai terv" hatékonyságát. Egyúttal kijelentette, hogy az Egyesült Államok azon elhatározását, hogy megvalósítja a SEATO terveit, „az erő támogatja". Dulles beszédében támadást intézett az ázsiai országok nemzetközi felszabadító mozgalma ellen és az amerikai diplomácia szokása szerint a semleges ázsiai országokat a „kommunizmus veszedelmével" fenyegette. A görögországi Thessáliában március 11-én reggel ismét erős földrengés volt. Volosz városában valamennyi ház rombadőlt. Volosz és Velesztion városok környékének 25 000 lakosa hajléktalanná vált, sátrakban és ideiglenes bódékban él, víz- és élelmiszerhiányban szenved. (ČTK) MISHMMHH Eisenhower doktrínája törvényre emelkedett Az USA elnöke szombaton olyan okmányt írt alá, amellyel az Egyesült Államok jogot akarnak formálni arra, hogy az amerikai kőolajmonopóliumok és katonai stratégák érdekében beavatkozzanak a Közép-Kelet országainak ügyeibe. A doktrína első részében a kommunizmus elleni katonai „segítségről" van szó, másik része az ez évi 200 millió dollár gazdasági „támogatásra" vonatkozik. A doktrínát megszavazták már a képviselőházban és szenátusban és az elnök aláírása volt a záróaktus, amellyel törvényerőre emelkedett. A doktrína történelmében ezzel az első kör végetért. A doktrína megtárgyalásának a kongresszusban fő jellemvonása volt a halasztgatás. Az elnök szorgalmazásának és a „kommunista ördög" falra mázolásának ellenére két hónapig tartott, míg mindkét kamara igenlő választ adott. A szenátorok, akik dollármérték szerint szoktak mindent megítélni, kétségeiket jobbára a 200 millió dollár kiadásával kötötték össze. Két nem jelentéktelen tényből indultak ki: 1. Az USA abban a helyzetben van, amely okvetlen megköveteli a kiadások és az egész állami költségvetés korlátozását, amennyiben meg akarják akadályozni az infláció további növekedését és a depresszió veszélyét, amely Humprey pénzügyminiszter szavai szerint „hajmeresztő" lenne. 2. Az USA hasonló célra nem első ízben fordít hatalmas összeget. Hol itt a kezesség arra, hogy a 200 millió dollárt nem éri hasonló sors, mint azt a 6 milliárdot, amelyet az amerikai pozíciók fenntartására és megerősítésére fordítottak Kínában? Ilyen kezesség nem létezik. Amint tudjuk, minden tiltakozás és kétség ellenére csekély változtatásokkal a napokban a kongresszusban elfogadták a doktrínát, ami végül is a kongresszus összetételét tekintve várható volt. Az amerikai demokrácia ismét nem a nép, hanem a monopóliumok véleményét részesítette előnyben. Nem vártak a kongresszus áldására Abban a törekvésében, hogy a doktrínát mielőbb érvényesítse, az USA kormánya meg sem várta, hogy a javaslatot keresztül hajszolja a konggresszusban. E hónapokban már lázas tevékenységet fejtett ki. Első jelentős akció volt, hogy nyomást gyakoroljanak Szaud királyra, aki hat héttel ezelőtt az USA-ba látogatott. Elutazása után már olyan hírek keltek szárnyra, mintha már minden „fedél" alá került volna. A kairói értekezlet, amelyen Egyiptom, Szíria, Szaúd-Arábia és Jordánia képviselői vettek részt, kijózanította a könnyen hívőket. A kairói értekezlet határozata nemcsak, hogy nem hirdette ki az Eisenhower-doktrin-a elfogadását, hanem ellenkezőleg megerősítette a részvevő államok azon elhatározását, hogy biztonságukat „idegen tömbök keretén kívül" biztosítsák. „Ez tulajdonképpen az Eisenhowerdoktrina elutasítását jelenti" — írja a New York Herald Tribúne március 3-i számában és kedvetlenül megállapítja, hogy az arab rezolúciőban „sző sem esett a kommunista világ elítéléséről". A doktrína elfogadtatására az arab országokban az izraeli haderők egyiptomi jelenlétének is kellett volná szolgálnia. Izrael függő helyzete az USA-val szemben oly mérvű, hogy elegendő lett volna, ha az USA csak az ujját mozdítja és az izraeli haderők nyomban kivonultak volna. Természetesen ha az arab világot arról akarták volna meggyőzni, érdekében áll, hogy „engedelmes legyen" az USA-val szemben, akkor szükségesnek mutatkozott, hogy az izraeli haderők kérdését húzzák — halasszák, ameddig csak lehet. Ezt a módszert az utolsó cseppig ki is használták. És most Egyiptomnak ismét tudtára adják, hogy sok függ az USA-hoz és az Eisenhower-doktrinához való viszonyától, hogyha azt akarja, hogy az ENSZ haderői kiürítsék Gaza területét és egyiptomi közigazgatás alá vessék ezt a területet. Hasonló a helyzet a Szuezi-csatorna hajózási illetékének kérdésében is. Ami az „első menet" után következhet A Közép-Kelet nemzeteinek teljes joguk van a bizalmatlanságra. Az elmúlt hónapok igazolták, hogy az Eisenhower doktrína ellentétben áll e népek létérdekeivel. Hogyan is fogadhatnák a doktrínát lelkesedéssel, amikor például Ellender amerikai szenátor azt „további közeledésnek minősíti a háború küszöbéhez" és amikor Eisenhower elnök a január 23-i sajtóértekezleten maga is kijelentette, hogy a Közép-Keleten atomfegyvert is felhasználhatnának! A doktrína „széleskörű értelmezése" az amerikai sajtóban is megjelent. A New York Times március 6-i számában arról ír, hogy az amerikai haderőknek Közép-Keletre irányítása „kiprovokálhatná" például Egyiptomot és Szíriát is. Hogyan kellene értelmezni ebben az esetben „a védelemről" szóló tételt? Ezen elmélet szerint az USA-nak nyilvánvalóan az egyiptomiakat kéne „védelmeznie" az egyiptomiak ellen és a szíriaiakat a szíriaiak ellen. E „védelem" idején — és főképp erről van szó — az USA annak „az űrnek" a betöltésére törekedne, amely állítólag a brit és francia imperializmus kiszorításával állott elő. Ez az utolsó, amit a Közép-Kelet nemzetei kívánnak. Igazi érdekeiknek sokkal inkább felelnek meg a szovjet javaslatok, amelyeket Sepilov adott elő februári üzenetében. A Szovjetunió javaslatainak fő pontjai közé tartozik a Közép-Kelet országai belügyeibe való be nem avatkozás, viszszautasítása minden olyan kísérletnek, amely * arra irányul, hogy ezen országokat katonai tömbökbe vonják be és megerősítése azon törekvésnek, hogy gazdasági segítséget nyújtson politikai és katonai feltételek nélkül. „Sepilov javaslatai kellemesen fognak hangzani a Közép-Kelet népeinek fülében és logikusaknak fognak látszani a Közép-Keleten kívüli országok lakosságának is, amely aggódik, hogy a helyzet új világháború csíráit rejti magában" — állapítja meg nyugtalankodva a „New York Telegram and Sun" február 12-i számában. Ez nem volt rossz jóslat. Megmutatta ezt a kairói értekezlet és D. Nehru nyilatkozata is, aki február 23-án síkra szállt a szovjet javaslatok mellett. Az USA-ban magában, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közös békés együttműködéséért a KözépKelet kérdéseinek megoldásában Rosewelt elnök özvegye is állást foglalt. Az arab országok és a világbéke érdekében ez lenne a legjobb, ami az Eisenhower-doktrina „első körének" befejezését követhetné. PremysI Tvaroh. OJ szo 1957. március 12.'