Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-12 / 71. szám, kedd

V uag jjwitítui jui, egycsútjaek. / A, UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNÁK NAPILAPJA 1957. március 12. kedd 50 fUlér X. évfolyam, 71. szám, Nagyobb hatékonyságot a mezőgazdaságban is Több élelmiszert adni a piacra, ez az egyik fontos tényezője az életszínvonal emelkedésének. Esze­rint úgy mint nemzetgazdaságunk többi ágazatában, a mezőgazdaság­ban is el kell érni a termelés foko­zását, a hatékonyság növelését. És ez nagy feladat elé állítja a mező­gazdaságban dolgozókat, hiszen sok még a tennivaló ahhoz, hogy minden hektár földről bő termést takarítsunk be, emellett csökkent­jük az önköltséget, más szóval ar­ra kell törekedni, hogy egyre ol­csóbban termeljük a búza mázsá­ját, a hús kilóját, a tej literjét és sorolhatnánk még tovább, mi­ben lehet a termelés hatékonysá­gát növelni, emellett egyre több mezőgazdasági terméket juttatni az országnak. Nagy feladat ez, de megoldható, hiszen ha tekintetbe vesszük, hogy hazánkban minden lakosra csak 35 ár szántóföld jut, ez a tény szinte arra késztet, hogy minden talpa­latnyi földből kicsikarjuk a maxi­mumot. Nézzünk hát szét házunk táján. Mit kell tennünk, hogy a mezőgazdasági termelés eleget te­gyen az ötéves terv szabta köve­telményeknek. A legelső kötelesség, a legfonto­sabb tennivaló: hiánytalanul telje­síteni az idei termelési tervet. Az idén a mezőgazdasági termelésnek 6,8 százalékkal kell növekednie. Jelentős feladat ez, különösen ha a múlt évi növekedés tempójához hasonlítjuk: ez a növekedés annak kétszerese. E nagy követelmények azonban egy pillanatra sem kész­tethetnek arra, hogy meghátrál­junk, mert éppen a múlt esztendő volt az, melynek tapasztalataiból sokat tanulhatunk. Az állattenyész­tési termelés 9 százalékos növe­kedést ért el az 1955-ös évhez viszonyítva, ellenben a növényter­melés nemhogy emelkedett volna, hanem 1 százalékkal csökkent, ha­bár néhány gabonaféléből az 1948­as évhez viszonyítva 11 százalék­kal nagyobb termést értünk el. A növénytermesztés csökkentését nagyban befolyásolta, hogy cukor­répából alacsony volt a hektár­hozamok átlaga. Ebből a példából világosan ért­hető, mennyire befolyásolhatja a mezőgazdasági termelés növekedé­sének ütemét, ha néhány termény­féléből nem tudjuk elérni a meg­szabott szintet. Ebből tehát az a tanulság, hogy csupán a cukor­répatermelés országos csökkenése ennyire befolyásolta az egész mezőgazdasági termelés színvona­lát; mert ötödével kevesebb cuk­rot gyártottunk, jelentős mennyi­ségű takarmányt vesztettünk ré­pakarajban, levélben és szeletben. Ezenkívül és nem utolsó sorban, ha nagyobb gondot fordítunk a cu­korrépatermelésre, még egyszer­annyi valutával gazdagodott volna országunk. Ebben az évben min­dent el kell követnünk, hogy a mezőgazdaság minden termelési ágában teljesítsük a tervet. Természetesen itt nem csupán a terv teljesítéséről van szó, ha­nem arról is, hogy hatékonyabbá tegyük a termelést, s hogy az annyiszor hangoztatott „minden talpalatnyi földről minél nagyobb termést elérni, minimális önkölt­séggel" a gyakorlatban, az adott feltételek figyelembevételével ér­vényesüljön. Ennek a legjobb for­mája a nagyüzemi termelés, hi­szen egész sor bizonyíték van ar­ra, hogy a szövetkezetek jóval többet termelnek egy-egy hektá­ron, mint az egyénileg gazdálko­dók. A hivatalos jelentések szerint cukorrépából a szövetkezetek 16 és fél mázsáv.al több cukorrépát szállítottak a cukorgyárakba az utóbbi öt év alatt, mint az egyé­nileg gazdálkodó parasztok. E né­hány év tanulsága is megerősíti az előbbi állítást. A hatékony ter­melésnek alapja a mezőgazdaság­ban tehát elsősorban is az, hogy egyre jobban fejlesszük, szilárdít­suk az EFSZ-eket, napról napra több és több egyénileg dolgozó pa­rasztot nyerjünk meg a szövetke­zés gondolatának. Szóval a nagy­üzemi gazdálkodás a megalapozója a hatékony termelésnek. Ahhoz azonban, hogy a termelés növeke­désének ütemét a követelmények­nek megfelelően biztosítsuk, más tényezők is szükségesek. Ma­gában véve az, hogy közösen mű­veljük a földet, még nem jelenti azt, hogy ezzel ösztönösen, ma­gától növekedik a hektárhozam és az állattenyésztés hasznossága. Mert mit érnénk el a sok géppel a közösben, ha nem használnánk fel őket gazdaságosan. Hát meny­nyiben volna hasznára a szövet­kezeteknek, vagy az országnak, ha a gépeket csupán azért, mert van­nak, járatjuk, de ott, ahol leg­szükségesebb, nem használjuk fel őket kellőképpen. Jónéhány trak­torállomáson találkozhatunk olyan gépekkel, amelyeknek teljesítmé­nye igen alacsony, vagy az ellen­kezője, vannak erőgépek, s nincs megfelelő munkagép. Itt a konst­ruktőröket is felelősség terheli, kiváltképpen a répakombájnokért, melyeket a múlt években kaptak traktorállomásaink. Ezekkel a kom­bájnokkal nem sok répát szedtek fel, pedig mennyire nagy szükség volna az őszi munkák dandárjá­ban jó répaszedő kombájnokra, amikor annyi munkáskézre van szükség. A mezőgazdasági építke­zésben is amellett, hogy óriá­si mértékben haladtunk előbbre, több hiba akadt. Jőnéhány EFSZ­ben a helyi viszonyokat, a hagyo­mányokat nem vettük tekintetbe, s olyan istállókat építettünk, ame­lyek, habár milliókba kerültek, nem felelnek meg az illető EFSZ kívánságának, átépítik őket, reno­válják, ami újabb költséggel jár mind az illető EFSZ-re, mind az államra. Hát milyen nagyüzemi termelés az, s mennyiben gépesí­tett az olyan tehénistálló, amely­ben egy-egy gulyás csak 20 vagy 15, sok helyen még ennél is ke­vesebb szarvasmarhát gondoz? Ezen a téren is sok a tennivaló, s ha igyekszünk kiküszöbölni a hibákat, a siker itt sem marad el. Csak néhány olyan fontos prob­lémáról beszéltünk itt, amelyeknek a megoldása nagyban elősegítheti a hatékony termelést a mezőgaz­daságban. Minél előbb látunk munkához, annál hamarább lesz meg az eredmény. Persze, a leg­első feladat most — s ez az, amely döntő fontosságú és kiha­tással van az egész év eredmé­nyeire — a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése. Ügy kell tehát dolgoznunk tavasszal, hogy az idén a jó gazda módján az öt­éves terv megszabta színvonalat elérjük, s emellett sok-sok mázsa mezőgazdasági termékkel gazda­gíthassuk hazánk élelmiszeriparát. Megkezdődtek a tárgyalások a Csehszlovák Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségei között Szívélyes, baráti légkörben folynak a csehszlovák és a kínai kormányküldöttségek tárgyalásai Pekingben Peking (ČTK) — Március 10-én Pe­kingben megkezdődtek a tárgyalások Viliam Široký, a Csehszlovák Köztár­saság miniszterelnöke és Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnöke, a Kínai Népköztársa­ság külügyminisztere között. A megbeszéléseken csehszlovák részről részt vettek a Csehszlovák kormány küldöttségének összes tagjai, Ing. Otakar Siműnek miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke, Oldfich Černik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titká­ra, Václav Dávid külügyminiszter. Július Ďuris pénzügyminiszter, dr. ing. Emanuel Šlechta miniszter, az Állami Építészeti Bizottság elnöke, dr. Josef Plojhar egészségügyminisz­ter, dr. Jozef Kiselý helyi gazdálko­dásügyi miniszter, Ottó Kocour, a külkereskedelmi miniszter első he lyettese és dr. Antonín Gregor, Cseh­szlovákia kínai népköztársaságbeli nagykövete. A Kínai Népköztársaság kormányá­nak részéről a tárgyalásokon részt vett Ho Lun, az államtanács elnöké­nek helyettese, Po I-po, az állam­tanács elnökének helyettese, Van Ho­sou, az építészeti bizottság elnöke, Je Csi-csuan külkereskedelmi minisz­ter Sen Jen-pán, a kultúrális ügyek minisztere, Li Te-csuan egészségügyi miniszter, Csŕ Pen-fej, a külügymi­niszter helyettese, Cao Jin, a Kínai Népköztársaság csehszlovákiai nagy­követe. A tárgyalásokon csehszlovák rész­ről jelen volt továbbá ing. František Stránský, a miniszterelnöki hivatal ve­zetőjének helyettese, dr. František ül HÍD A VÁG FELETT A bratislavai Priemstav és Doprastav dolgozói Szereden egy teljesen új­típusú útösszekötő hidat építenek, amilyen köztársaságunkban eddig még nincs. A híd hossza több mint 300 m lesz. Már most látni a vízből ki­emelkedő félig kész pilléreket és a két parton lévő tömör hídtámaszokat. Az energetikusok csökkentik a szénfogyasztást Bár a Bratislavai Villanyerőműben az energia túlnyomó részét földgáz­égetéssel állítják elő, itt is lehetősé­geket keresnek a szénfogyasztás to­vábbi csökkentésére és a tavalyihoz viszonyítva 13.2%-kal több villany­áram termelésének biztosítására. A bratislavai, trnavai és komáromi villanyerőművekben az energetikusok több újítójavaslatot adtak az üzem­vitel gazdaságosabbá tételére. A Bratislava III. Villanyerőmű gőz­tartalékának kihasználására fontos hozzájárulást jelent a gőznek összekö­tőcső segítségével való átvitele a Elegendő takarmányról gondoskodnak Az érsekújvári járás egyes EFSZ­ei évről évre komoly takarmány- J hiánnyal küzdöttek. Tavaly már valamelyest javult a helyzet, ami i megmutatkozott az állatállomány j hasznosságában is. Ez arra ösztö- j nözte a járás szövetkezeteit, hogy a tavaszi munkák során alávetéssel bővítsék az évelő takarmányfélék | területét. Az .alávetés a meglévő j évelő takarmányfélékkel együtt a j szántóföld 19—22 százalékát teszi | ki. | Bratislava II. Villanyerőműbe, ahol ily I módon 6 000 000 kilowattórával emelik az áramtermelést. Trnavában a nyári időszakban 1000 kilówattórával csök­kentik a villanyerőmű diszparitását oly módon, hogy újra átalakítják és ismét üzembe helyezik a régi hűtő­tornyot és ezzel 2 000 000 kilowattórá­val növelik a termelést. A Bratislava II. Villanyerőműben a katlan kapa­citásának emelésével egynegyed év alatt kb. 770 tonna barnaszenet taka­rítanak meg. ÉBRED A HATÁR Járásunkban nincsen olyan szövet­kezet, ahol ne kezdték volna már tneg a koratavaszi munkákat, a talaj elő­készítését vetés alá. E munkák mel­lett az ősziek ápolására is nagy gon­dot j ordítanak. A hidaskürti szövetke­zet tagjai például úgy határoztak, hogy őszi búzájukat kétszer fejtrágyázzák, hogy a tervezett 26 mázsás hektárho­zam helyett legalább 30 mázsát arat­hassanak. A vízkeletiek már a tavasziak veté­sét is megkezdték. Eddig 6 hektár ta­vaszi búzát és 3 hektár borsót vetettek el. Mindenfelé nagy az igyekezet, s így az eredmény biztos, hogy nem marad el, Krajcsovics F., Galánta Vavrička, a miniszterelnöki hivatali nemzetközi osztályának vezetője, Mi-i roslav Galuska, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, és ing. ir< František Brabec, a prágai Cseh MűJ szaki Főiskola prorektora. Kínai részről a tárgyalásokon jeleri voltak továbbá Liu Csin-ju, a külügy-* minisztérium osztályvezetője és Csen Csun-csin, a külfölddel való kultúrális kapcsolatok hivatalának vezetője. A két fél véleménycserét folytatott a jelenlegi nemzetközi helyzet kérw déseiről, a szocialista országok egy-* ségének megszilárdításáról és a cseh-f szlovák-kínai kölcsönös kapcsolatok továbbfejlesztéséről. A tárgyalások szívélyes és baráti légkörben folytak. A megbeszéléseket tovább folytat­ják. !! Olcsóbban termelnek Nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is lehet csökken­J [ teni az önköltséget. A surányi já­rásban 7 EFSZ magáévá tette a drženicei szövetkezet felhívását, ď a tagság elhatározta, hogy a tar­talékok kihasználásával csupán at állattenyésztésben 470 000 koroná­val Csökkenti az önköltséget. A ba­racskai szövetkezet állatgondozói kötelezettséget vállaltak, hogy szakszerű takarmányozással az ed­digi takarmányadagok mellett napi 1,5 literrel emelik a tejhozamot tehenenként. A szövetkezetekben nagyobb gon­dot fordítanak a szálastakarmány termesztésére és a nedvdúsabb ta­karmánykészletek biztosítására. Ez lehetővé teszi, hogy a szemesta­karmányoknál nagyobb megtakarí­tást érjenek el s emellett emeljék az állatállomány hasznosságát. (a) WWW»WWWWt tW MI Mi m MI >M MI HM Mii i Az Havai traktorállomás dolgozói március 7-én a dubnicai szövetkezet­ben előkészítették zöldségtermelésre a talajt. Kiváló munkát végzett Stefan Sturma (képünkön). Jó porhanyósra készítette el a kertészet földjét, így minden feltétel megvan ahhoz, hogy a szövetkezet teljesen ellássa a vágmeni ti kis városokat zöldséggel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom