Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-10 / 69. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1957. március 10. vasárnap 30 fillér X. évfolyam, 69. szám, Szilárd testvéri barátság Tíz évvel ezelőtt írták alá Varsóban a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság közti barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A szerződés értelmében a két állam megállapodott abban, közösen mindent megtesznek, hogy megakadályozzák Németország bármily revansiszta, háborús támadásra irányuló törekvését, avagy más állam" hasonló céljait, amely Németországgal szövetkezve készülne megtámadni a szerződő felek egyikét. Ez a szövetségi szerződés óriási jelentőségű, mert kiegészíti egyrészt a csehszlovák-szovjet szerződést, másrészt pedig a lengyel-szovjet szerződést. Azóta a Varsóban megkötött nyolc állam közti szerződés még jobban megerősítette a kétoldalú szerződésben lefektetett elveket. A szerződés erős gátat emel Németország esetleges imperialista törekvései, a Kelet felé való agresszív terjeszkedés: a „Drang nach Osten" ellen. A csehszlovák és lengyel nép, valamint a többi szláv népek történelme arra tanít bennünket, hogy valahányszor e népek erejüket összetéve, vállvetve haladtak előre, mindig erősek voltak és virágoztak. Csak ha nem voltak egységesek, s megkezdődött a széthúzás közöttük, sikerült őket leigázni, s így mindig a német imperializmus áldozatává váltak. A csehszlovák-lengyel barátságnak már a múltban is erős gyökerei voltak. így elsősorban még a huszita-háborúk idején Žižka aktív beavatkozása a lengyel hadak oldalán a grünwaldi csatában megpecsételte a német lovagrend vereségét. A prágai Károly Egyetem nagy hatással volt a krakkói egyetem megalakítására. A cseh és lengyel kultúra kölcsönhatása, Ko- menský működése áldásos volt mindkét országra. Hagyományosak a gazdasági és kultúrkapcsolatok Szlovákia és Lengyelország között is. Rákóczi megsegítése, a lengyel forradalmárok segítsége a Habsburg elnyomás ellen 1848-ban, a lengyel zászlóalj küzdelme 1919ben a prešovi tanácsköztársaság védelmére, a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a lengyel hazafiak harca a szlovák, cseh, orosz, ukrán és egyéb nemzetiségek oldalán, ugyanakkor egy szlovák egység harca a varsói barikádokon — gyönyörű példái és fejezetei a csehszlováklengyel barátságnak. Csupán a második világháború előtt igyekezett mindkét ország burzsoáziája népeit egymás ellen uszítani. Pilsudskyék, beckék fasiszta-lengyel kormánya, beránék, kramáŕék, stríbrnyék ugyancsak reakciós burzsoá soviniszta irányzatú körei nem jó szemmel nézték a két ország népének közeledését és barátságát. Ez a széthúzás Hitler háborús terveinek kapóra jött. Ügyesen bevonta a müncheni diktátum idején Beck ezredes kormányát Csehszlovákia felosztásának tervébe, ugyanakkor a rákövetkező évben Tiso szlovák fasiszta kormányát is belevonja Lengyelország gálád megtámadásába. Végül a lengyelek és Csehszlovákia népei is saját testükön érezték a hitlerista okkupáció szörnyűségeit, a tömegsírokat, a haláltáborokat. Veszélyben forgott mindkét ország önálló nemzeti léte, népeiket csak a Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott győzelme mentette meg a végpusztulástól. A második világháború idején mindkét ország népe a keserű tapasztalatokból levonta a helyes következtetéseket. Még a háború idején a forradalmi munkásság vezetése mellett, a két ország lakossága haladó' rétegeinek támogatásával fasisztaellenes frontba tömörült a hitlerista betolakodók és megszállók ellen. Ezt a nemzeti felszabadító harcot kívülről a győzelmes szovjet hadsereg kemény csapásai támogatták, melyek felőrölték az egykor fennhéjázó fasiszta hadseregek hadosztályait. A felszabadító szovjet hadseregnek köszönhető, hogy sem Lengyelországban, sem Csehszlovákiában a burzsoázia nem tudta megvalósítani ellenforradalmi terveit úgy, ahogy azok olyan államokban sikerültek, ahova az angol-amerikai csapatok tették be lábukat. Éppúgy a Szovjetuniónak köszönhető az is, hogy mind az új Lengyelországban, mind a megújhodott Csehszlovákiában a munkásosztály került az állam vezetésének élére. Ennek következtében a kölcsönös szomszédi viszony is másképpen alakult a két állam között. Mindkét állam a szocialista építés közös útjára tért, egymás között szocialista kapcsolatokat teremtett, melyek a kölcsönös tiszteleten, bizalmon és megsegítésen alapulnak. A szövetségi szerződésnek egyik igen fontos része a gazdasági segélynyújtás, melynek példáit a múlt évben és ez idén is láthattuk. A gazdasági együttműködés eredményes volt mindkét fél részére. A háborúban nagy kárt szenvedett Lengyelországnak szüksége volt a fejlett csehszlovák ipar hathatós támogatására. Kormányunk 240 millió rubel értékű beruházási hitelt juttatott Lengyelországnak. Erre elsősorban gépi berendezéseket szállítottunk. Csehszlovák segítséggel építettek villanyműveket, nitrogéngyártó üzemeket, cementgyárakat, sörgyárat stb. Csehszlovák mérnökök és technikusok tanították be a lengyel dolgozókat. Ez a segítség éppen abban az időben érkezett, amikor az imperialista államok szűkebbre húzták a gazdasági elzárkózás fojtogató hurokját és megtagadták a fontos gépi berendezések szállítását. Lengyelország a múlt években sok értékes nyersanyagot — pl. cinket, szenet szállított köztársaságunknak. Az árucsere évről évre emelkedett és elősegítette a termelőerők fejlesztését, a szocialista építést mindkét országban. Hatékony volt Lengyelország villamosenergiában nyújtott segítsége Ostrava felépítésénél, ugyanakkor a stettini tengeri kikötőben csehszlovák kikötősáv átengedése nagy mértékben elősegítette külkereskedelmi forgalmunkat. Fontos szerepet játszik a tudományos, technikai és kulturális együttműködés a két állam között. Varsóban csehszlovák kultúrközpont létesült és nálunk Prágában és Bratislavában is fennállanak lengyel kultúrközpontok. Ma már élénk tapasztalatcsere és együttműködés folyik az egészségügy, sport és zene terén is. A külpolitikában mindkét államot közös érdekek fűzik egymáshoz. Erősen érdekelve vannak Németország demokratikus szellemben való további politikai fejlődésében, az Odera—

Nisa folyók alkotta határok sérthetetlenségében. Ezt a törekvést a varsói szerződés összes tagállama és egész védelmi rendszere is támogatja. A csehszlovák-lengyel szövetségi szerződésből folyó együttműködés a lefolyt tíz év alatt eredményesnek mutatkozott. Csupán az utolsó időben állottak be bizonyos nehézségek a gazdasági kapcsolatok terén, amelyeket azonban a kormányok igyekeznek eltávolítani. Kormányküldöttségünk, mely Lengyelországban járt, több fontos alapelvben jutott közös megállapodásra. Ezek közül kiemelendők: a (Folytatás a 2. oldalon.) Udvöslő táviratok a Csehszlovákia és Lengyelország közötti barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának tizedik évfordulója alkalmából ALEXANDER ZAWADSZKI elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnöké nek, Józef Cyrankiewicz elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének és Adam Rapacki elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének A Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából őszinte testvéri üdvözleteinket küldjük önöknek és az egész lengyel népnek. A csehszlovák-lengyel barátság mélyen gyökerezik nemzeteink gazdag hagyományaiban, rokonságában és kultúrájuk hasonlóságában. A cseh, szlovák és lengyel nép haladó és hazafias erői évszázadokon át fejlesztették legértékesebb hagyományainkat. A múltban nem egyszer, utoljára pedig a második világháborúban kellett védelmezniük ezeket a hagyományokat a támadó német imperializmus terjeszkedésével szemben. Országaink dolgozó népe súlyos árat fizetett tapasztalataiért és a haladó gondolatok hordozójaként a hős szovjet hadsereg által \aló felszabadítás után megkezdte a forradalmi szocialista átalakuláshoz vezető utat, megkezdte a szocializmus építését Lenin halhatatlan eszméinek elvei alapján. A sikeres szocialista fejlődés feltételeinek biztosításáért, valamint a német militarizmus újból fenyegető veszélye elleni harcban nemzeteink haladó erői közös alapon állanak, aminek kifejezője az 1947. március 10-én aláírt barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés. E szerződés aláírásával az őszinte testvéri kapcsolatok és a szoros együttműködés lehetőségei nyíltak meg politikai, gazdasági és kulturális életünk minden szakaszán. Ma, tíz év távlatából, örömmel szemlélhetjük kölcsönös együttműködésünk eredményeit és minden kétséget kizárva bizonyíthatjuk a mindkét országban elért előnyöket, amelyeket nemzeteink együttműködésének köszönhetünk most és a jövőben is. Meggyőződésünk, hogy a szocialista tábor országaival folytatott együttműködésen alapuló közös igyekezetünkkel megteremtjük dolgozóink békés és nyugodt életének még jobb feltételeit. A csehszlovák és lengyel nép békés törekvését a mostani időszakban újból veszélyezteti a német militarizmus agressziója, amelyet a német imperialista erők támogatnak. Ilyen körülmények közepette a dolgozó nép életVarsó érdekeit szem előtt tartva, amely az építő igyekezet merész céljai felé halad, szövetséget kötöttek országaink a szocialista tábor többi államával a Szovjetunió vezetésével a varsói szerződés aláírásával, amely szilárd vé* delmi biztosítékot jelent minden olyan kísérlet ellen, amely ezeknek az országoknak szabadsagát, függetlenségét, területi sérthetetlenségét és a békés szocialista fejlődést fenyegetné. A Csehszlovák Köztársaság kormánya nevében és az egész csehszlovák nép nevében azon meggyőződésünket fejezzük ki. hogy országuk a többi szocialista ország oldalán, velük szi* lárd egységben még nagyobb sikereket ér el a szocialista társadalom kiépítéséért és a világbékéért folytatott harcban. ANTONÍN ZÄPOTOCKÝ, a Csehszlovák Köztársaság elnöké, VILIAM ŠIROKÝ, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke VÁCLAV DÁVID, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere ANTONÍN ZÄPOTOCKÝ elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének, Viliam Široký elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének, Václav Dávid elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság külügyminiszterének Prága A Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának tizedik évfordulója alkalmából a lengyel nép nevében és saját nevünkben forró üdvözleteket és a testvéri barátság megnyilvánulását küldjük önöknek és Csehszlovákia nemzeteinek. Nemzeteink szövetsége és barátsága mindkét ország legfontosabb létérdekeit szolgálja gazdasági és kulturális fejlődésükben és a szocializmus építésében és egyúttal Európában a szocializmus és a béketábor országai biztonságának egyik fontos tényezője. A szerződés aláírásának tizedik évfordulóján a lengyel nép a testvéri Csehszlovákia nemzeteinek a legőszintébben sok sikert kíván a szocialista rendszer építésében, a népi demokratikus haza szüntelen szilárdításában, a kölcsönös baráti kapcsolatok elmélyítésében. ALEXANDER ZAWADSKI, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke. JÖZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, ADAM RAPACKI, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere. Ä csehszlovák kormányküldöttség megérkezett Kínába A Kínai Népköztársaságba utazó kormányküldöttség Viliam Široký miniszterelnök vezetésével március 9-én leszállt Moszkvában. A csehszlovák kormányküldöttség üdvözlésére a vnukovi repülőtéren megjelent M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, A. V. Zaharov külügyminiszterhelyettes és más hivatalos személyiségek. A küldöttséget Jaromír Vošahlík, a Csehszlovák Köztársaság szovjetunióbeli nagykövete, Liu Siao, a Kínai Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövete, Bata, a Mongol Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövete, Li Sin Far, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság szovjetunióbeli nagykövete, Nguyen Tong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság szovjetunióbeli ügyvivője és a csehszlovák nagykövetség tagjai fogadták. A csehszlovák küldöttséget Cao Jin, a Kínai Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete kíséri. Rövid pihenés és beszélgetés után a Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttségének tagjai folytatták útjukat Pekingbe. * * • Március 9-én, pekingi időszámítás szerint 16 óra 40 perckor (a mi időszámításunk szerint 11 óra 40 perckor) a csehszlovák kormányküldöttség Viliam Široký miniszterelnök vezetésével Pekingbe érkezett. A küldöttséget a repülőtéren Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke, az Államtanács elnökhelyettesei és a Kínai Népköztársaság számos más jelentős képviselője üdvözölte. A pekingi repülőtéren a csehszlovák küldöttség fogadtatásán részt vett a főváros több ezer főnyi lakossága. A szén az ipar MINDENNAPI KENTEK Harminchétezer új bányász kell hazánk szénbányáinak Ä március 8-án megtartott sajtókonferencián Jozef Tesla, a munkaerőgazdálkodás minisztere és Jozef Fáfka a tüzelöanyagellátási miniszter helyettese a jelenlévő újságírókkal ismertették hazánk szénbányászati iparának s a munkaerőtoborzásnak idei feladataát. ..Hazánk gazdag és ió minőségű széntartalékokkal rendelkezik" — mondotta Jozef Tesla miniszter. Ezt a természeti kincset teljes mértékben ki kell használnunk népgazdaságunk fejlődése céljából. Hogy ezt a feladatot biztosítani tudjuk, 1957ben 37 115, azaz 24%-kal több bányászt kell toborozni, mint tavaly. Ebből még az első negyedévben 2696 új bányászt kell megnyerni. A feladatot elsősorban a nemzeti bizottságoknak kell biztosítaniok főképp a cseh bányavidéki kerületekben de ugyanakkor a szlovákiai kerületekben is. A második félévben 20 015 bányászt kell toborozni. Hogy ez a munka sikerrel járjon, a Munkaerőügyi Minisztérium olyan intézkedéseket foganatosít, melyek megkönnyítik a bányák munkaerőinek kérdését különösen a nyári időszakra. Fontos kérdés a szénbányák munkásainak állandósítása is. E célból az Ostrava-Karviná-i körzetben ú.i fizetési rendszert vezettek be, amelyet — ha beválik — több üzemben is alkalmazni fognak. Egy másik fontos feladat minél Szélesebb méretben alkalmazni az új munkamódszereket és az új techniika felhasználását. A munkaerőügyi miniszter továbbá hangsúlyozta, hogy a jövőben az átmeneti bányászmunkásokra nagyobb gondot kell fordítani, nem szabad őket feleslegesen egyik munkahelyről a másikra áthelyezni Az ostravai energetikusok felhívása Pénteken, március 8-án az ostravai Hlubina-bánya kultúrházában rendezett aktíván az ostravai villanyerőművek dolgozói a szénmegtakarításra, a kevésbé értékes tüzelőanyag égetésére, a villanyerőművek termelésének gazdaságosabbá tételére hívták fel a dolgozókat. Az ostravai energetikusok, akik idén már 61%-ban kevésbé értékes tüzelőanyagot égetnek, az aktíván kötelezettségvállalást tettek, mely szerint idén a múlt évhez viszonyítva 373 885 tonna kőszenet takarítanak meg. Ezenkívül további 60 vagón ostravai széntartalékot létesítenek, hogy biztosítsák a folyamatos villanyáramtermelést az eljövendő téli időszakban. Felhívták egyúttal a köztársaság összes villanyerőművének és az iparág más vállalatainak dolgozóit, hogy a ió minőségű szén égetésével a lehető legtakarékosabban gazdálkodjanak