Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-02 / 61. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A MAI SZAMBAN: A Magyár Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának határozata . . Az imperialista körök tovább folytatják mester kerteseiket az ENSZ-ben .... Az állattenyésztés a gazdálkodás alapja — a takarmánytermesztés a siker feltétele Hogyan készül nevenapjára a Nemzetközi Nőnap Üzeme < . . . . g . . . , A győztesek t , t , ( , , ; , ; , , , . Az új testnevelési szervezet alapkőletétele . . t « t t i ..... i . , . . Rádióműsor . . • « t • > t • * . i i i i u t • . í . i s i i • . (2 old.) fő. old.) (4. old.) (4. old.) f5. old,) (6. old,) (6. old,) 1957. március 2. szombat 30 fillér X. évfolyam, 61. szám, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata Dolanský elvtársnak „A csehszlovák népgazdaság nagyobb hatékonyságának eléréséért" című beszámolójához A CSKP Központi Bizottsága 1957. február 27. és 28-1 ülésén megtárgyalta a gazdaságunkban mutatkozó jelenlegi helyzetet és azokat az intézkedéseket, amelyeket végre kell hajtani a további fejlődés biztosítására. 1

A CSKP Központi Bizottsága • megállapítja, hogy az országos pártkonferencia óta eltelt időszakban népi demokratikus köztársaságunk fejlődését további általános fellendülés jellemzi. Csehszlovákia Kommunista Pártja azon politikájának következetes érvényesítése, melyet az országos pártkonferencia a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa eredményeinek elsajátítása alapján dolgozott ki, alapjává vált a munkás-paraszt szövetség további megerősödésének, valamint a csehek, szlovákok és országunk minden nemzetisége testvéri egységének, a szocialista törvényesség megszilárdításának, valamint a szocialista demokrácia további fejlődésének. Népi demokráciánk további építésében a helytelen nézetek, az ösztönösség és az opportunizmus elleni harcban erősödött a párt ideológiai és szervezési egysége és mint országunk vezető erejének tekintélye. A népi demokratikus Csehszlovákia fejlődésében és megszilárdulásában fontos tényező volt népgazdasagunk progresszív fejlesztése, ami 1956-ban is folytatódott. Gyors ütemben fejlődött az ipari termelés, amely elérte az 1937-es évi termelés 2,7-szeresét. A mezőgazdasági termelés növelés'ében főleg az állattenyésztési termelés szakaszán az EFSZek egyidejű fejlődése és .megszilárdulása mellett további sikereket értünk el. Sikerült leküzdenünk a beruházási építkezés színvonalában mutatkozó pangást. Űj jelentős kapacitásokat helyeztünk üzembe. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése lehetővé tette az országos pártkonferencia határozatával összhangban kiterjedt intézkedések foganatosítását a lakosság életszínvonalának emelésére. Ennek eredményeképpen a személyi fogyasztás 8,5 százalékkal emelkedett, miközben az állami költségvetés eszközeiből fokozatosan nagyobb összegeket fordítottunkegészségügyi, kulturális és szociális célokra. Az életszínvonal 1956-ban érte el a legmagasabb fokot, (amit eddig országunkban kimutathatunk. 1956-ban az állami és egyéni lakásépítés szakaszán összesen 54 ezer lakást adtak át használatra, beleszámítva az önsegély alapján épült lakásokat is. Gazdaságunk kedvező fejlődése országunk ökonómiai erejének további megerősödését jelentette. Az elért eredmények újból kifejezően mutatják, hogy csupán a szocialista építés útja biztosítja Csehszlovákia népe életszínvonalának tartós emelkedését és hazánk felvirágzását. ^ A gazdasági fejlődésben azonban egyes komoly negatív tünetek is előfordultak. Elsősorban nem értük el a termelés tervezett fokozottabb gazdaságosságát, aminek főleg az volt az oka, hogy nem teljesítették az anyagi kiadások csökkentésének tervét. A terv általános teljesítése mellett a beruházási építkezés, a technikai fejlődés, a belső piac és a külkereskedelem egyes feladatait nem teljesítették főleg a nehézgépiparban. Nem tartották be a munkatermelékenység és a keresetek növekedésének üteme közötti tervezett arányt. A mezőgazdasági termelésben beállott újabb javulás ellenére sem teljesítették egészen a terve?"" feladatokat. A beruházási építé

c orryes fontos feladatai is teljesitetlene

1' maradtak, főleg a kulcsépítkezéseken. Gazdaságunk belső nehézségeit még fokozták egyes külső tényezők is. Gazdaságunk fejlődésében a kedvezőtlen. tünetek következményeit összegezve azt látjuk, hogy szükségleteink és forrásaink között bizonyos feszültség alakult ki. Ezért az 1957-es év tervfeladatait úgy kellett megszabni, hogy összhangot teremtsünk anyagt'orrásaink, főleg tüzelőanyag és fémforrásaink, valamint a népgazdaság szükségletei között. ^ A csehszlovák népgazdaság előtt az a fontos feladat áll, hogy biztosítsa a mostani nehézségek legyőzését és megteremtse a feltételeket a termelés és az életszínvonal további emelésére, a második ötéves terv fontos politikai-gazdasági céljainak teljesítésére. A CSKP Központi Bizottsága azon a nézeten van, hogy ennek eléréséhez vezető legfőbb út a CSKP országos konferenciája határozatainak következetes teljesítése és konkretizálása a dolgozók aktív részvételének fokozásával. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb feladat, hogy egész népgazdaságunkban maximális hatékonyságot érjUnk el a társadalmi termelésben, a neinzeti jövedelemben és annak legcélszerűbb szétosztásában. Ennek megvalósítására a termelés minden ágazatában, a gazdaság szervezésében és tervszerű irányításában, valamint a gazdasági-szervező munka szakaszán komplex intézkedéseket kell végrehajtani: Ehhez elsősorban szükséges: a) az ipari termelés további .növelésének és rendezésének céltudatos és átgondolt irányításával biztosítani a nyersanyagok és anyagok leghatékonyabb kihasználását, a társadalmi munka termelékenységének tartós növelését és teljes mértékben kielégíteni népgazdaságunk szükségleteit; különös súlyt kell helyezni arra, hogy a tüzelőanyag, az energetikai, kohászati és vegyi anyagok termelési alapjainak gyors fejlesztésével biztosítva legyen termelésüknek előnybehelyezése, ami a termelés progresszív fejlődésének további feltétele; b) a mezőgazdasági termelés további fejlődését elsősorban a mezőgazdasági szocialista nagytermelés megszilárdításának és fejlesztésének alapján kell biztosítani a természeti, gazdasági feltételek célszerű kihasználásának, a mezőgazdaságban a munkatermelékenység tartós növelésének útján, a mezőgazdasági termeles minden ágazatában a komplex gépesítés bevezetésével; c) lényegesen fokozni • kell a beruházási építkezés hatékonyságát oly módon, hogy költségei hathatósan csökkenjenek, hogy maximális gyarapodást érjünk el a termelési kapacitások, a technikai színvonal emelkedésében és az újonnan épített objektumokban a leggazdaságosabb termelés bevezetésében; d) fejleszteni kell a gazdaságot minden szakaszon a természeti és gazdasági feltételekkel összhangban, elsősorban Szlovákiában és a határmenti járásokban; e) következetesen meg kell teremteni és megszilárdítani az anyagi, deviza, pénzügyi és kapacitás tartalékok rendszerét; f) aktívan kell fejleszteni a gazdasági együttműködést a szocialista tábor országaival, de elsősorban a Szovjetunióval, ami népgazdaságunk további fejlődésének alapfeltétele és az egész szocialista tábor erejének és fejlődésének forrása; g) a külkereskedelem céltudatos fejlesztésével biztosítani kell a gazdaság szükségleteinek kielégítését és ehhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket, úgyhogy a kivitel terjedelme felülmúlja a behozatalét. 4

A csehszlovák .népgazdaság na• gyobb hatékonyságának eléréséhez feltétlenül hathatós intézkedéseket kell foganatosítani a népgazdaság szervezése, tervezése és irányítása színvonalának emelésére, hogy jobban és nagyobb mértékben kilegyenek használva a szocialista gazdasági rendszer előnyei. Az országos pártkonferencia óta jelentós munkát végeztünk, de a végrehajtott intézkedések csak az első lépést jelentik a fő feladatok megoldásában a népgazdaság tökéletesítése, irányítása és szervezése terén. Ezért a CSKP KB szükségesnek tartja, hogy az országos konferencia határozatával összhangban újabb intézkedéseket hajtsanak végre a demokratikus centralizmus alapelveinek következetes érvényesítésére a népgazdaság szervezésének, irányításának és tervezésének terén abból a célból, hogy az irányítás közelebb kerüljön a termeléshez, megteremtődjenek a feltételei annak, hogy a dolgozók egyre aktívabban vegyenek részt az irányításban, hogy elérjük azt, hogy a dolgozók a.gazdaság minden fokán, de főleg a vállalatokban aktívan igyekezzenek teljes mértékben kihasználni a meglevő tartalékokat. Ezzel egyszersmind lehetővé válik a szervezési és gazdasági' kapcsolatok további egyszerűsítése, egész gazdasagunkban az irányítás fokozottab konkretizálása és az adminisztráció csökkentése. Ebben a legfontosabb feladatnak a vállalatok jogkörének további kiszélesítését kell tekinteni úgy, hogy önállóan teljesíthessék feladataikat, főleg, hogy felelősséget viseljenek a népgazdaság vagy annak egyes szakaszai ellátásáért saját termelésükből és hogy elérjék termékeik keresettségét. A felelősség és a jogkör kiszélesítésével egyidejűleg a vállalatok részére megfelelő feltételeket kell biztosítani főleg a tervezési, szerkesztési, szerelési szervek részéről abban az esetben, ha ezeknek a szerveknek központi megszervezése nem célszerű az adott ágazat több szervezete vagy vállalata részére. Ez azért szükséges, hogy a vállalatok valóban élhessenek kiszélesített jogkörükkel és vállalhassák a rájuk háruló felelősséget. Ezzel összhangban az egyes ágazatok konkrét viszonyai alapján át kell vizsgálni a nagyobb összetett gazdasági egységek megteremtesének célszerűségét az üzemen belüli önálló elszámolás elvei alapján, hogy irányítani lehessen az egész munkaszakaszt a távlati és operatív tervezés tökéletesítése, a rugalmasabb irányítás, az egyszerű kooperáció és a kisebb adminisztratíva alapján. A jogkör és a felelősség átruházásával összhangban megfelelő módosításokat kell végrehajtani a tervezés rendszerében és módszereiben is. A tervezés súlypontját a vállalatoknak a termelési-technikai mutatók segítségével megállapított részlegfeladatairól az alapvető mutatókra kell áthelyezni, hangsúlyozva a gazdasági mutatókat, amelyek biztosítják a legfontosabb minőségi feladatok teljesítését és népgazdaságunkban a legfőbb arányosság betartását, de egyidejűleg a vállalatok számára biztosítva lesz a kezdeményezés legszélesebb érvényesítésének lehetősége. Főleg a távlati tervezés feladataira kell nagy súlyt helyezni A vállalatok íogköre és felelőssége kiszélesítésére vonatkozó intézkedéseknek elválaszthatatlan része kell, hofty legyen a gazdasági feladatok növelése, valamint az anyagi érdekeltség és irányítás fokozása, szem előtt tartva azt a célt, hogy jobban ki kell használni a népgazdaság tervszerű fejlesztésének biztosítására, a vállalat és a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésére a tartalékok feltárásában. Ezért az eddiginél hatékonyabban kell kihasználni az érték törvényen alapuló ökonómiai eszközöket, főleg az önköltséget, továbbá az árakat, nyereséget, hitelt, leírásokat, stb. Ezek teljes kihasználására vezető legfőbb út az üzemen belüli önálló elszámolás következetes érvényesítése, ami a gazdaság irányításának szocialista módszere. A CSKP Közpoffti Bizottsága hangsúlyozza, hogy mindezen intézkedések végrehajtásához alkotó módon kell hozzálátni, teljes mértékben az egyes ágazatok konkrét feltételeiből kell kiindulni, és nem szabad megengedni a túlkapásokat, a sablonosságot vagy a rögtönzést. 5

A CSKP Központi Bizottsága • hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézkedéseknek végrehajtásában a szocialista gazdaság tervezésének és irányításának lenini elveiből kell kiindulni, amelyek a társadalmi tulajdonban levő termelési eszközökön és a gazdasági fejlődés tervszerű irányításán alapulnak, mert ezek szocialista építésünk gyakorlatában teljes mértékben beváltak. Ezek közé az elvék közé tartozik: a demokratikus centralizmus elve, amely egyesíti a központi vezetést az alapvető kérdésekben az üzemek, a nemzeti bizottságok és a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésével ennek az irányvonalnak érvényesítésében; a népgazdaság irányítása az egységes állami irányterv alapján; az egyetlen felelős vezető elve a dolgozók aktív részvételének egyidejű kiszélesítésével az irányításban; az anyagi érdekeltség elve, amely a szocialista társadalom mint egész és minden egyes polgár érdekeinek egységén alapszik; a politikai és gazdasági vezetés egységének elve. j A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézkedéseknek végrehajtása végett határozott hareot kell folytatni minden olyan irányzat ellen, amely a tervszerű központi irányítás elvét gyengíti, főleg a kisburzsoá ösztönösség irányelve ellen, a de1 mokratikus centralizmus elvernek kiforgatása ellen, a népi demokratikus állam gazdasági-szervezői tevékenysége döntő jelentőségének lebecsülése ellen a szocialista közgazdaság építésének szakaszán. 6

A gazdasági irányítás megjaví• tásában rendkívüli figyelmet kell fcrdítani a gazdasági irányítás minden részének megerősítésére magas szakképzettségű és a népi demokratikus rendszer iránt odaadó dolgozók segítségével. Nagy gondot kell fordítani a szak- és főiskolák végzett növendékei soraiból való fiatal technikai káderek nevelésére. Lényeges mértékben emelni kell a mérnök-technikai dolgozók és munkások szakképzettségét és szakmai felkészültségük színvonalát. Az idősebb műszaki értelmiséget nagyobb mértékben kell bekapcsolni a termelés tökéletesítéséért és a technika fejlesztéséért végzett tevékeny munkába. f A CSKP Központi Bizottsága " • rendkívül fontosnak tartja a dolgozók aktív részvételének fokozását az irányításban. Ennek megvalósítására megteremti a kedvező feltételeket a vállalatok jogkörének és felelősségének kiterjedt kiszélesítésével. A legfőbb út, am^ly arra vezet, hogy 3 do!(joz?k nagyobb m?rtákben vegyenek részt az irányításban, és amely megfelel országunk hagyományainak és viszonyainak és amely azokból a szervezési formákból indul ki, amelyeket a munkásosztály harca folyamán teremtett meg: a dolgozók részvétele az irányításban a szakszervezet közvetítésével. A legfőbb dolog abban, hogy a dolgozók nagyobb mértékben vegyenek részt az irányításban, azoknak a jogoknak teljes mértékű felhasználása, amelyeket népi demokratikus rendszerünk a szakszervezeteknek biztosít. A dolgozóknak az irányításban való részvétele terén legfontosabbnak kell tartanunk termelési-technikai aktivitásuk, főként a szocialista munkaverseny és az újító mozgalom fejlesztését. * * * A népgazdaság fejlődése szempontjából fontos alapvető feladatok végrehajtását tervszerűen, fokozatosan és differenciáltan lehet biztosítani az egyes ágazatok konkrét viszonjBi és •jellege szerint. De a Központi Bizottság nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a népgazdaság fejlődésében mutatkozó mostani nehézségek legyőzésével és kiküszöbölésével nem lehet addig várni, amíg az összes alapvető problémákat végérvényesen meg nem oldjuk. A jelen pillanatban döntő az, hogy a szervezés, terveié* -irányítás mostani rendszerében a népgazdaság minden ágazatában, minden üzemben és munkahelyen azonnal hatékony intézkedéseket tegyünk, hogy a komoly hibákat már az 1957-es terv feladatainak teljesítésében kiküszöböljük és megteremtsük 1958-ra a kiegyensúlyozott terv összeállításának feltételeit. Elsősorban minden erőnket az 1957es terv feladatainak biztosítására kell fordítanunk, főleg a szénfejtésben, a munkatermelékenység növelésének és az önköltség csökkentésének szakaszán. El kell érni a tervezett áruválasztékot és a termékek jó minőségét; rendkívüli gondot kell fordítani a kivitelre szánt szállítmányokra; mindent úgy kell elvégezni, hogy kezdettől fogva a legnagyobb gonddal biztosítsák a mezőgazdasági termelés feladatait. Ezért országos méretben, a kerületekben és a járásokban biztosítani kell az egyes reszortok gazdasági tevékenységének egybehangolását, termelésünk ütemességét, a tervteljesítés egyenletességét minden mutatóban negyedévenként, havonként, és a harmonogramok. technikai rendszerek, termelési tervek által megszabott határidőkben stb. A gazdaság felsorolt feladatai teljesítésére irányuló igyekezetben a pártszerveknek és szervezeteknek kell az élen állni; erősíteni kell vezető szerepüket és ellenőrző tevékenységüket a feladatok biztosításában; helyesen kell egybekapcsolni a gazdasági és politikai munkát; meg kell javítani a dolgozók mozgósítására irányuló munkát; fejleszteni kell az aktív munkát minden munkahelyen és a helytelen ellenséges nézetek elleni harccal szilárdítani kell az eszmei egységet. A CSKP Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy az egész párt és minden dolgozó — a munkások, földművesek, technikusok, tudósok, a termelés szervezői — magukévá teszik a párt intézkedéseit a mostani nehézségek legyőzésében és a népgazdaság további fejlődésenek biztosításában és megtesznek mindent, ami erejükből telik azok teljesítésére. Ezek az intézkedések, amelyek teljesen megfelelnek a nép életérdekeinek és összhangban vannak országunk szocialista építésének feltételeivel és feladataival, biztosítják a fő irány von?' keres ver jraváltását. Ezeknek az intézkedéceknek sikeres teljesítése még jobban megerősíti és megszilárdítja népi demokratikus rendszerünket. Hozzájárul dolgozóink anyagi és kulturális színvonalanak további emeléséhez és a béke megtartásáért folytatott harcunkhoz.