Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-31 / 90. szám, vasárnap

Makszim Gorkij: A PROLETARIRO §H A könyv hónapjának alkalmá==

= ból közöljük Makszim Gorkij j

= levelét, amelyet 1928 márciu=

= sában — hatvanadik születésük napja idején — a pokrovszki műszaki iskola irodalmi köréü

l nek írt. Közel harminc észténél dös ez a kis írás és olyan ele== ven, olyan igaz, annyira a mágÜ hoz, a mi mánkhoz is szól, =

= hogy — úgy véljük — sokat === tanulhat belőle — író és ol==£ vaső. Kritikusaim vitáznak, hogy proletáríró vagyok-e én vagy nem? Ez a vita kevéssé érdekel. A születésnapi üdvözletek tömegében, amelyeket a Szovjetunió minden részéből kaptam, a munkások egyhangúlag „a mi írónknak", elvtársnak, proletárírónak neveznek és a munkások hangja természetesen sokkal többet mond nekem, mint a kritikusoké. Büszke vagyok, hogy a munkások a magukénak, elvtársnak tekintenek — ez igazán nagy tisztesség, nagy dicsőség nekem. A „proletár" nevezet, a Szovjetunió dolgozóinak mai helyzetében véleményem szerint már nem egészen helyénvaló. „Proletároknak", tudjátok elvtársaim, azt a néposztályt nevezik, amelynek tagjai munkabérükből élnek és a megélhetésnek semmilyen más eszközével nem rendelkeznek. Illik-e ez a szó a Szovjetunió munkásaira és parasztjaira, akik kezükbe vették a politikai hatalmat és fokozatosan kiterjesztik az egész gazdasági életre, nazánk minden kincsére — ezt a kérdést nektek kell eldönteni, elvtársak, Azt kérditek tőlem: milyen jellemvonásokról lehet megismerni az igazi proletárírót? Azt hiszem, ezeket a jellemvonásokat könnyen el lehet sorolni. Egyik az, hogy harcos gyűlölettel küzd minden külső és belső nyomás ellen, ami gátolja az emberi tehetség szabad kibontakozását és növekedését; hogy irgalmatlanul gyűlöli a henyéket, élösdieket, hitványokat, talpnyalókat és általában a semmirevalók minden fajtáját és változatát; hogy tiszteli az embert, mint alkotó energia forrását, mint minden iföldi dolgok és csodák művelőjét, mint harcost, aki küzd a természeti elemekkel és emberi munkával, tudománnyal, technikával egy új, „második természetet" alkot, hogy véget vessen testi ereje fölösleges pazarlásának, amelyre az osztályállam óhatatlanul ostoba és C'nikus körülményei kényszerítik; hogy költői képet ad az új életformákat teremtő kollektív munkáról, ezek az életformák nem tűrik, hogy az egyik ember uralkodjék a másikon és oktalanul kizsákmányolja erejét; hogy megbecsüli a nőt, nemcsak mint testi gyönyörűség forrását, hanem mint hű szövetségest és segítőtársat az élet nehéz munkájában; hogy a gyermekben meglátja az embert, aki előtt felelősek vagyunk mindenárt, amit teszünk; hogy mindenképpen igyekszik fokozni olvasóinak cselekvő magatartását az életben és növelni bizakodásukat abban, hogy lesz erejük és képességük megsemmisíteni mindent, amiért az ember nem érti és nem érzi át az élet mélységes értelmét, a munka óriási jelentőségét és örömét. íme, röviden szólva, ilyennek gondolpm én azt az írót, akire a dolgozók világának ma szüksége van. Ti tudjátok elvtársak, hogy a dolgozók világában szerteszéjjel a földön érbedezik a hatalomra való törekvés. Élő folyamat ez, nemcsak Európában, de Ázsiában és Afrikában is. És nektek, a szovjetunióbeli munkásság élcsapatának, tudnotok kell, hogy egész földgolyónk dolgozóinak szemében ti vagytok a példa és a tanulság, sok millió szem és sok millió fül figyel benneteket. A történelem nagy feladatokat rótt rátok, fiatalokra. Nektek kell megmutatnotok, hogy milyen legyen az új kapcsolat ember és ember között és hogyan kell felépíteni az új életet. Ez arra kötelez, hogy vállvetve, buzgón tanuljatok — igen, mindenekelőtt tanulnotok kell. Mennél többet tud az ember, annál erősebb, és ha tudja, milyen nagy és fenséges a cél, amit maga elé tűzött, akkor még inkább megnő az ereje. Akkor az ő számára megszűnik az élet minden hitvány kicsinyessége, ócska limlomja, a századok pora és piszka, mindaz, amin a nyárspolgári, a kispolgári pszichológia épül. Megszűnik és nem mételyezi az írót. Ő, az író, ne engedje, hogy a mindennapi lét aprócseprő ügyecskéinek mérge elhatalmaskodjék rajta; küzdjön ellene elszántan, ne vinnyogjon és ne nyögdécseljen, amiért az élet kicsi dolgai szorongatják és zavarják. Tudni kell, hogy mindennapunk torzvonásai mindenkit zavarnak és megszabadulni tőlük csak harccal, kemény és vidám munkával lehet. BAZOVSKÝ MÜVEINEK SliNÖi KIÁLLÍTÁSA A brnói tSűvészházban megnyílt Miloš A. Bazovský híres martini szlovák festőművész festményeinek és rajzainak kiállítása. A kiállítás megnyitásán Štefan Šebesta, a Megbízottak Testületének alelnöke és a szlovák képzőművészek küldöttsége is részt vett. Bazovský munkájának jelentőségéről és ébtművéről dr. Karol VaccUk, a bratislavai Szlovák Nemzeti Képtár igazgatója tájékoztatta a nagyszámú hrnói érdeklődőt. Miloš A. Bazovský Martin Benka nemze* i művésszel és Ľudovít Fulla A brnói kiállítás a legutóbbi öt év alatt arkot^tt műveit: olajfestményeit, olaj-, temperafestményeit, rajzait és linoleummetszeteit mutatja be. Müvei sajátos művészi tökéllyel örökítik meg a szlovák "idékeket, falvakat és a falusi környezetből vett alakokat. Egyes képei művészi tökélyükkel felérnek a nagy világmesterek múveinek esztétikai és művészi értékével. B^ zovský egyéni pszichológiái mődsz^SM^óköriinket-. a szlovák falu tipikus aíakjáinak meg-' formálásában, művészi jellemzőképessége, költőiessége, s műveinek zenei festőművésszel együtt a szlovák festőművészek idősebb nemzedékéhez tartozik és a modem szlovák festészeti kultúra legjelesebb képviselője. Alkotásainak színezetét és tárgyát a népből, szlovák környezetből meríti. A budapesti, prágai és a bécsi képzőművészeti főiskolákon tanult. Már a második világháború előtt figyelemre méltó sikereket könyvelt el az országos kiállításokon és a külföldön. Festményeinek sorozatát az idén is kiállítják a dél-amerikai Sao Paolo-i képzőművészeti világfesztiválon. színezete igazolja intim kapcsolatát a szlovák néppel és vidékkel. Bazovský egyike azoknak a művészeknek, akiket alkotásuk kezdetétől fogva mély szálak fűznek népünkhöz, népünk környezetében élnek, és a nép körében alkotják müveik többségét. Világos színeinek melegé vonásai, a túlsúlyban levő vörös, sárga és kék árnyalatok, s harmonikus keverékük, mélységesen drámai ecsetvonásai és sokatmondó kifejezésmódja a legfőbb tulajdonságai nagy művészetének. Julo Horvát. A CSEMADOK DUNASZERDAHELYI | A FILMGYÁRTÖK NEMZETKÖZI CSOPORTJ.'. hosszú ideig tartó hall- SZÖVETSÉGE 1957. július 6—21. napgatása után újra aktív munkát fejt ki. A színjátszó csoport betanulta és a napokban előadta Csíky Gergely Nagymama című színdarabját. A szereplők lelkes játékát és áldozatkészségét siker és a közönség tetszésnyilvánitsa kísérte. Dunaszerdahely. Lobel Zoltán, A PROSZVETA jugoszláv könyvkiadóvállalat kiadásában megjelent Goaol: Holt lelkek című regénye. jaira tűzte ki idei Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivált. A BRNÖI RÁDIÖ NÉPI ZENEKARA egy hónapi hangversenykőrútra kapott meghívást az NDK-ba. AZ UKRÁN SZSZK TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJÁNAK T. G. SEVCSENKÖRÖL ELNEVEZETT IRODALMI INTÉZETE Ragyanszke literaturoznavsztvo (Szovjet irodalomtudomány) címmel új folyóiratot indított. Mahler: Dal a földről Mahler „Dal a földről" című szimfóniájának előadása érdekes eseményt jelentett Bratislava zenei életében. Örömmel fogadjuk az ilyen ritkán hallott nagyszabású alkotásokat. Örömmel fogadjuk őket, mert maradandó élményt nyújtanak és — ez is fontos tényező -r kibővítik zenqi . .... V , Gustáv• Mahler. „Dal a földről" elmű hat tételből álló műve a szimfónia és dalciklus különös keveréke. Az öszeallítás: egy althang, egy tenorhang és a zenekar. Mahler a szöveget a „Kínai fuvola" című versgyűjteményből vette át, négy dal szerzője Li Tai Po, a kínai költészet klasszikusa. Az egyes tételek: „BORDAL A FÖLDI NYOMORÚSÁGRÓL". Már az első részben mennyi gondolat zsúfolódik, féktelen kétségbeesés, fanyar, keserű humor, nyugtalan lobogás, és mégis minden egyöntetű, egyetlen széles melódia, a motívumok egymásból ömlenek és összekapcsolódnak. „ŐSZI MAGÁNY", az első rész ellenpólusa. Zenei felépítése kristálytiszta és egyszerű. A őszi hervadás, az elmúlás szomorúsága lebeg a hangok fölött, egy emberi lélek panaszolja az elhagyottság végtelen bánatát. „AZ IFJÚSÁGRÓL". EZ a rész vidám életigenlés dala. Kedves, szívderítő humor lengi át, elragadó, frissen és finoman megfestett zenei zsánerkép. „A SZÉPSÉGRŐL". A negyedik tétel lágy, napsugaras hangulattal kezdődik. A tempó gyorsul, életvidám motívum csendül, az egész zenekar újjong, minden csupa szín és elevenség, az ember szinte látja a fiatalok harsány, vidám kavargását. Virágot szedő lányok a folyóparton, szilaj paripákon érkező legények, az egyik sarkantyúi a kapja lovát, a legszebb lány vágyakozva néz utána. Ez a merészen odavetett allegrotétel olyan, mint egy hirtelen támadt és hirtelen elülő nyári zivatar. „A KORHELY TAVASSZAL". Ebben a dalban már darabosabb humorral találkozunk, de a duhajos, szertelen vidámság mögött a tragikum árnyéka érződik. „BÜCSÚ", a lemondás fájdalmában születő megnyugvás. Ezt a tételt talán a legnagyobbak közé sorolhatjuk, amit Mahler alkotott. Az igazi nagyság egyszerűségével megírt színtiszta költészet. Az énekszólókat két vendégművész énekelte: Marta Krasová, a prágai Nemzeti Színház énekesnője és Ivo íídek, a prágai Nemzeti Színház és a bécsi Állami Operaház szólistája. Mindketten államdíjat nyert művészek. Rajter Lajost, a Szlovák Filharmónia karmesterét elismerés illeti, hogy műsorra tűzte ezt a különös szépségű alkotást, amelyn•>*• kidolgozása mind a dirigenstől, mind a zenekartól igen nagy munkát kíván. —HM — születésének 225. évfordulójára Haydn több mint kétszáz esztendővel ezelőtt élt és alkotott. Neve tálán kissé elhomályosult a legnagyobbak, Bach, Mozart és Beethoven mellett, de a muzsikája mégis örökéletű. Haydn József 1732. március 31-én született a Lajta melletti Rohrauban. Alsó-Ausztriában. Szegény parasztházban látja meg a napvilágot a szűkös anyagai viszonyok között élő bognár gyermeke. Apja is szereti a muzsikát, sokat hárfázik, énekel, és a gyermek hamar megtanulja az apjától hallott dalokat Hamburgban élő nagybácsija felfigyel a tehetséges fiúra és magához veszi, hogy muzsikust neveljen belőle. Énekelni tanítja, megismerteti a hangszerekkel. Nyolcéves korában már szopranista a bécsi S ent István-templom kórusában. A Szent István énekiskola növendékei zenei tanulmányaik mellett miséken, körmeneteken, ünnepségek alkalmával előkelő házakban, sőt még Mária Terézia előtt is énekelnek. Az énekiskolában katonás fegyelem uralkodik, de a gyermek Haydn elevenségét még ez a vasszigor sem képes kordában tartani. Egy ízben, — hogy zenei képnél maradjunk — Mária Terézia személyes parancsára hegedülték el a hátán a nótáját. A gyerekek éktelen lármát csaptak a schönbrunni kastély kertjében, Haydn a fökolompos. A királynő a karmestert hivatja, akitől Haydn alapos verést kap. Tizennyolc éves korában kicsapják az énekiskolából, mert egyik társának lenyisszantotta a copfját. De nem ez volt az igazi ok, a hangja mutálni kezd, a karmester nem használhatja többet íz énekkarban. Ez a bolondos csíny éppen kapóra jön, egyszerűen kiteszi az utcára. Keserves tél következik. Éhezés, fázás, nyomor. Kocsmákban borozókban, züllött lebujokban muzsikál, lakodalmakon, temetéseken énekel, hogy betevő falatját megkeresse. Egy-egy vacsoráért egész éjjeleket átzpngurázik. A legsilányabb muzsikáiul Kell mérgezttie- a lelkét, hogy éhen ne haljon. Hónapok múlva egy jólelkű ismerőse megkönyörül rajta és százötven forintos kölcsönnél kisegíti kilátástalan nyomorából. Haydn azonnal lakást bérel és újból munkához lát. Minden vezetés nélkül mint autodidakta tanul tovább. Rövidesen karmesteri álláshoz jut. Ez időtájt nősül, egy bécsi borbély leányát veszi el, akivel negyven boldogtalan esztendőt tölt. Grófi gazdája egy év múlva tönkremegy és szélnek ereszti házizenekarát. De ebben az időben már főurak vetél

J • kednek a tehetséges fiatal muzsikusért. 1761-ben Eszterházy Pál An-. tal herceg meghívja Magyarországra. Haydn harminc esztendeig élt magyar földön, először Kismartonban, később Esterházán. Csak kétszer járt idegenben, mindkét útja Angliába vitte, ahol óriási sikert aratott. Oxfordban díszdoktorrá avatták. Első útjáról visszatérve Bonnban a fiatal Beethovennel találkozott. Azonnal felismerte rendkívüli tehetségét és tanítványává fogadta. Beethoven csaknem két évig tanult nála Bécsben, de a forrongó lelkű fiatal muzsikust nem elégítette ki Haydn módszeres tanítása. Az ifjú Beethoven és az öreg Haydn nem értették meg egymást, pedig Haydn volt az, aki széles mederben hömpölygő mű-, vészetévéi termékeny talajt készített elő a beethoveni zene kibontakozásának. A szegény falusi bognármester fia királyi udvarok dédelgetett kedvence, a zenevUág kimagasló egyénisége lett. Termékenysége rendkívüli, mű-, veinek száma ezer körül mozog. Legértékesebb művei az oratóriumok, szimfóniák és vonósnégyesek. Egyházi zenéje és dalai élnek legkevésbé a köztudatban. A fúvóshangszerek újszerű összeállításával, a melodika kifejező erejével, a formák és harmóniák új kombinációival tulajdonképpen Haydn teremtette meg a mai értelemben vett zenekart. Ezért nevezik a szimfónia atyjának. Másik nagy erőssége a vonósnégyes. Egy Haydn-kvartettnél kedvesebb muzsikát elgondolni sem lehet. Hangulatos, meghitt és finom. Igazi kamarazene. Haydn csendes, szerény ember volt, szelíd, humoros és bölcs lélek. Ilyen a zenéje is. Egy Beethoven-', szimfónia például erősebb élmény, de Haydn muzsikája elszórakoztat, felüdít. Nyílt, közvetlen, friss és természetes zene, komolysága meghat, tréfája felderít. Tiszta, súlytalan örömet okoz, Haydnt mosolyogva hallgatja az ember. Befejezésül álljon itt a költő szava: „Haydn muzsikája virágoskert, amelyben a hanaok és színek elevensége elragadja a sétalót" — mondta róla Heine, és ezzel a néhány szóval tökéletesen kifejezte Haydn zenei egyéniségének lényegét. Havas Márta BENZIN ÉS OLAJ Gilles Crangier filmje egy becsületes gépkocsivezető és egy újvilági Mű gengszterbanda körül lezajló kalandokat örökít meg. Az események mozgató erejét az 50 millió frankot tartalmazó elrabolt irattáskáért folyó hajsza képezi, melybe a véletlen folytán Jean Chapé teherautófuvarozó belecsöppen. Az alvilági mákvirágok egymást ölik a táska hajszolásában, de hasztalan. A banda női tagja végez Scopoval, áruló társukkal, aki a rablás idején „meglógott" a lopott pénzzel, de nem tudják hova rejtette a pénzt tartalmazó aktatáskát. Jean Chape hajnalban bukkan rá Scopo holttestére az út kellős középen és keresztülhajt rajta autójával. A rendőrség eleinte gázolással gyanúsítja Chape-ot. A banda viszont érdeklődni kezd a mit sem sejtő Chape iránt, mert azt hiszi, hogy Scopo holttesténél meg találta a táskát. A gengszterbanda által Chape ellen inďitott hajsza kizökkenti a nősülni készülő sofőr életét a megszokott kerékvágásból. A gyanút fogó Chape mindenképpen végére akar járni az őt lépten-nyomon autóval követő négy ismeretlen gyanús alak mesterkedéseinek. Izgalmas jelenetek következnek, melyekben megnyilvánul szaktársainak szolidaritása és a film törtériéte happy enddel végződik. A nagy érdeklődést keltő és sűrűn látogatott film sikerének titka a jó rendezésben és a főszereplő Jean Gabin kitűnő játékában keresendő. Jean Gabin régi színész. Tfibb kiváló alakításban látták már öt mozilátogat óink és ezért határozottan állíthatjuk: minden sikerét remek mimikai kifejező képességének, és egyszerű emberek tökéletes jellemábrázolásának, könnyed franciás színészi alakításának köszönheti, amellyé Ízigvérig élethűm tudja érzékéltetni <r- francia szellemet és természe-. tet. Méltó partnere Simoné Moreau. A főszereplők játéka színessé teszi a bűnügyi drámát: a rendező munkájának érdeme pedig az, hogy a film nem viseli magán a hasonló tárgyú amerikai detektívfilmek limonádészerű jellegét. SZIGETLAKÓK című új argentin film pozitívuma jellem- és természetábrázolásában van. Tárgyát a civüizált környezetből a szabad természetbe, a La Plata szigetcsoport egyikére kiköltözött földművelök, állattenyésztők életének, családi viszonyainak, az ember és a természet harcának leírása képezi, Cselekménye már sokszor felvetett témára épül: a fiatalok és öregek, helyesebben az anyós és a menye közötti torzsalkodásokra, majd az anyós menygyűlöletének fokozatosan anyai szeretetté olvadására az unoka megszületése után. Ennél többet a füm nem mond. Különcök egyéni sorsának alakulásán, küzdelmein kívül nem látjuk a társadalmi erők fejlődését, nem látjuk egyes osztályok sorsát, törekvéseit, mint azt a régebben bemutatott drámaibb hatású argentin filmek érzékéltették.