Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-27 / 86. szám, szerda

Pártélet Ervekért mm kell a szomszédba menni A NEMZETI BIZOTTSÁGI VÁLASZTÁSOK napja rohamosan közeledik. Az egész ország népe lelkesen készülődik a jelentős eseményre, amelynek során a Nemzeti Front jelöltjeinek megválasztásával újból bizonyságot tehet a népi demokratikus rendszerünk iránti törhetetlen hűségről. Az elmúlt hetekben a komáromi Steiner Gábor Hajógyárban is megkezdődtek a választási előkészületek, /.z üzemi pártbizottság vezetésével kidolgozták az agitációs munka részletes tervét. Az üzemhez tartozó lakótelepen megszervezték az agitációs központot, amelynek jó működését az üzemben dolgozó kommunista és pártonkívüli agitátorok biztosítják. Az üzem agitációs központja kissé elkésve kezdte meg működését, amit a megfelelő helyiség hiánya okozott. Végre a nyolcéves iskolában sikerült megfelelő helyet találni a központ számúra. Az iskola tornatermében a nyilvános gyűlések megtartására is lehetőség nyílik. Az időbeli késést az agitátorok fokozott tevékenységgel akarják behozni. Március 21-én tartott összejövetelükön az üzemi pártbizottság részletesen megismertette feladatával az agitátorok kollektíváját, valamint az agitációs munka céljaival is. A gyűlésen egyúttal beosztották az agitátorokat az egyes körzetek szerint. Az agitációs központ gondosan kidolgozott terve szerint ae agitációs munka súlypontját a személyes agitáció fogja képezni. Emellett természetesen nagy gondot fordítanak az agitációs központban tartandó előadásokra, gyűlésekre és kulturális megnyilvánulásokra és azon fognak igyekezni, hogy a lakosság minél szélesebb köre látogassa az agitációs központot. Terv szerint az agitátorok hetenként egyszer közös gyűlésre jönnek össze, amelyeken előadást hallgatnak végig az előkészített témákról. Az előadásokat azonban az agitációs munka tapasztalataival állandóan kiegészítik. Az agitátorok gyűlése egyúttal tapasztalatcsere is lesz. Az agitációs párok beszélni fognak tapasztalataikról, új argumentációs anyagot kapnak, amelyet további munkájuk során felhasználhatnak. Ján Petrovský elvtárs, az üzemi pártbizottság tagja elmondotta, hogy az agitációs központban hetenként nyilvános beszélgetéseket tartanak. Március 27-én például J. A. Komenský életéről és munkájáról tartanak előadást, amit összekötnek az iskolázás jelenlegi helyzetével, fejlődésével. A gyűlés második felében a nyolcéves iskola szlovák és magyar tanulói lépnek fel kulturális műsorral. Április 4-én a szocialista országok iparának fejlődéséről azok a dolgozók tartanak előadást, akik meglátogatták a lipcsei vásárt. A Szovjetunióról, a szovjet nép életéről, munkájáról az üzem azon dolgozói fognak- beszélni, akik nemrégen hosszabb utazást tettek a Szovjetunióban. NAGYON HELYESEN járt el az üzemi pártbizottság, amikor megszervezte az úgynevezett argumentációs kört az ebben a munkában jártas dolgozókból, akiknek feladata főleg a helyi érvanyag feldolgozása és összegyűjtése az agitátorok számára. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy ez érdekli legjobban az üzem dolgozóit és családtagjait. Ilyen érvanyag a komáromi hajógyárban és magában Komáromban bőségesen található, amelyek mindennél meggyőzőbben bizonyítják népi demokratikus rendszerünk hatalmas erejét, a nép jólétéről való nagy gondoskodást. A legdöntőbb érv maga az új hajógyár felépülése, amely úgy aránylik a valamikori kis hajógyárhoz, mint mondjuk az egyszemélyes lélekvesztő csónak a mostani modern üzemben épült legújabb típusú gyönyörű személyhajókhoz. Az 1947 óta felépült, legmodernebb gépekkel és berendezésekkel felszerelt új hajógyárban Komáromnak és környékének több ezer dolgozója talált munkát. De nemcsak gyár épült. Közelében az új lakótelepeken rohamos ütemben több mint 1200 új lakásegységei emeltek, amelyekben a gyár ugyanannyi dolgozója és családtagja kapott megfelelő lakást. Bizony a komáromi hajógyár dolgozóinak sem kell a szomszédba menniök meggyőző érvekért. Az üzem és a termelés hatalmas arányú fejlődése szemük előtt játszódott el. Ez mindennél meggyőI S 7 0 1957. március 27. zőbb argumentáció arról, hogy államrendszerünk, amelynek alapja a demokratikusan választott nemzeti bizottságok, pártunk vezetésével helyes úton halad, a szocializmus építésének útján, az emberről váló gondoskodás állandó fokozásának útján. Az üzemi pártbizottság és a tömegszervezetek bizottságai által kiadott üzemi újság legutóbbi száma több adatot közöl a hajógyár és a lakótelep fejlődéséről, a nemzeti bizottságok elmúlt hároméves működési időszaka alatt. Ha csak a legfőbbeket említjük is meg ezekből az adatokból, látjuk azt a nagy fejlődést, amelyet csak a nép állama biztosíthat a dolgozók számára. A II. lakótelepen befejezték és átadták rendeltetésének a nyolcéves magyar és szlovák iskolát. melynek értéke négy és félmillió korona. A lakótelepen óvoda épült egymillió korona értékben, befejezték a modern gyermekbölcsőde építését 2 300 000 korona befektetéssel. Egészségügyi állomás épült a lakótelepen egymillió koronás beruházással. A hajógyár bővítésében 11 millió korona értékű új építkezést és átépítést valósítottak meg. Üj elárusítóhely nyílt meg, a hajógyár dolgozói számára 610 lakásegység és legényszállás épült több mint 55 millió korona értékben, az 1500 méter hoszszú kanalizáció közel két és negyedmillió koronába, utak javítása és több kilométer hosszú aszfaltozott út építése csaknem 9 millió koronába került. Ezek az adatok önmagukért beszélnek. Az agitátoroknak van mire hivatkozniok. AZ ÜZEMI PÁRTBIZOTTSÁG az agitációs munka eddigi tapasztalataiból tanulva arra vezeti az alapszervezeti pártbizottságokat és a tömegszervezeteket, hogy helyesen használják fel a szemléltető agitációt. Ennek az agitációs eszköznek helyes irányítására és alkalmazására külön kört szerveztek. Vezetésével Mester Pált bízták meg, akinek ez irányú gazdag tapasztalatai vannak. A kör tagjai már megkezdték működésüket. Štefan Koštálik elvtárs, az első részleg pártszervezetének elnöke elmondta, hogy a szemléltető agitáciöra a pártszervezet és tömegszervezetek a faliújságokon felhasználják a helyi érvek mellett a járás és a kerület fejlődését bemutató adatokat is. A nemzeti bizottsági választások előkészítésének nagy munkájára az üzemi pártszervezet mozgósította a tömegszervezeteket is. Az agitációs kollektíva megszervezése a pártszervezet, a szakszervezet és a CSISZ üzemi szervezetének részvételével folyt le. 59 kommunista agitátor mellett 15 szakszervezeti és 12 CSISZagitátor kapcsolódott bele közvetlenül a választások előkészítésébe. Munkájuk sikerét a kommunista és a pártonkívüli dolgozók további százainak odaadó segítsége fogja biztosítani. AZT A TÉNYT a komáromi hajógyár pártszervezetének tagjai is megértették, hogy a nemzeti bizottsági választások kampányával nemcsak a választások sikerét akarjuk biztosítani, hanem egyúttal célunk az is, hogy ezzel további lelkes munkára buzdítsuk népünket a szocialista építésben előttünk álló feladatok megoldására. A pártszervezet arra törekszik, hogy a választási agitáció eredménye egyúttal a gazdasági feladatok jobb teljesítésében is megmutatkozzék. A múlt év második felétől kezdve állandóan javul a hajógyár dolgozóinak munkája. Az idei gazdasági eredmények azt mutatják, hogy a dolgozók sikeresen valóra tudják váltani feladataikat. A termelés hatékonyságának fokozására irányuló igyekezet nem üres szólam a hajógyárban, konkrét eredmények mutatják, hogy, ez az összes dolgozók szívügyévé vált. Ezt bizonyítja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére tett üzemi kötelezettségvállalás és az egyes részlegek dolgozóinak felajánlásai, amelyekben a terv túlteljesítését, a határidők lerövidítését és a gazdaságosság, fokozását tűzik ki célul. Az üzemi pártszervezet az agitációs munkával egyúttal a kötelezettségvállalások teljesítésére és a termelési tartalékok feltárására mozgósítja az üzem dolgozóit. Gál László. MA TERV HOLNAP VALÓSÁG . ^XtóOOOOOOOOOOOOOOOC8XXXX>COCOOOCXXíOGSUO Igen ám, csakhogy vannak olyan példák is, amelyek ellentmondanak ennek a címbeli állításnak. Az ilyenekről szokás mondani — ma terv, holnap terv és holnapután is terv marad. Konkrét példa erre a Besei Helyi Nemzeti Bizottság 1954-es akcióterve. Üj kultúrház felépítését tervezték, s ma, amikor mint valóságról kellene beszámolniok a választóknak, sajnálattal állapítják meg, hogy „a kultúrház — az bizony nem épült fel". Hát így. „Saját hibáján tanul az ember" — mondogatjuk, s a helyi nemzeti bizottság is tanult. A fejlesztési tervet most úgy dolgozta ki, hogy meg is tudja valósítani. A terv kidolgozásánál nemcsak a szükségletet, hanem a lehetőséget is figyelembe vették. A kultúrház felépítésére még ma sincs meg a lehetőség, ezért nem is vették tervbe. Persze, a falu kulturális élete mégsem topoghat egy helyben. Segítettek magukon. Van a faluban egy helyiség, amely a kultúrházat helyettesíti. Mivel azonban nem felel meg a követelményeknek — a falunak több mint ezer lakosa van — elhatározták, hogy kibővítik a helyiséget. A napokban már meg is kezdik a munkálatokat, s ez a terv minden bizonnyal hamarosan meg is valósul. No, és mi lesz a hangos híradóval? — Meddig kutyagolja még a kisbíró dobpergetve végig a falut? — Lesz az a „pléhpofa", vagy nem lesz? — De lesz ám! A helyi nemzeti bizottság túlteljesítette bevételi tervét, s nyolc és félezer koronája van a hangszórók megvásárlására. A mikrofon-berendezést a járástól kapják. — Mikor vezetik be? — A harmadik negyedévben készen lesz — mondja a titkár. — Ügy tervezzük, hogy a szerelés a legkevesebbe kerüljön. Vannak szerelőink a faluban — szeretnénk saját erőnkből, brigádmunkával elvégezni. Szóval lassan ugyan, de Besére is belopakodik a haladás, s az unokák csak a nagyapák meséiből fogják megismerni a dobos bácsit, aki az utcán azzal kezdte mondókáját: — „Közhírré tétetik." Hogy a terv valóban a község fejlesztését tartja szem előtt, bizonyítja az is, hogy magában foglalja egy mezei téglaégető-kemence létesítését. S bár a járási nemzeti bizottság — nem tudni miért — nem vette be tervébe, amit a községek helyi nyersanyagokból való termelésének fejlesztésére és a lakosságnak nyújtott szolgálatok megjavítására dolgozott ki — jó lenne, ha megvizsgálnák a lehetőségeket, s támogatnák a helyi nemzeti bizottság kezdeményezését. A fejlesztési terv számít az utak és hidak megjavítására, s az egyéb igények kielégítésére. A földművesek annak idején kérték, nem lehetne-e a faluban műtrágyaraktárt létesíteni. A helyi nemzeti bizottság utánajárt a dolognak s most tatarozni fogják azt a községi épületet, ahol a szövetkezet műtrágyája van elraktározva. Hogy az egyénileg gazdálkodók hogyan válaszolnak erre, a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet egyaránt kíváncsi. De milyen fejlődés lenne az, ha a falusi ember becsületes munkája végeztével nem pihenhetne meg, nem sétálhatna a szépen rendezett parkban. Hisz ma már nemcsak a városi, hanem a falusi ember is megengedheti magának, hogy kellemesen töltse szabad idejét — parkban, virágok és fák között sétáljon az anya gyermekével, nagyapa az unokájával — a dédszülők meg a padokon üldögélve gyönyörködjenek gyermekeik viruló életén. Igen, a gépek kiegyenesítik a parasztember derekát, megfosztják a robottól, hogy úgy éljen, mint emberhez illik. Már több parasztember megértette az idők szavát Besén is, s a szövetkezetben szorgoskodik. S ha összefog a falu, nemcsak a parkot, hanem sokkal nagyobb dolgokat is megvalósít. Most nézzük meg a szövetkezet fejlesztési tervének egyik részét. Ha visszatekintünk a szövetkezet múltjára, képet kapunk fejlődéséről. Hogyan gyarapodott a szövetkezet 1951 óta, azt sok mindennel illusztrálhatnám. Vegyük talán a munkaegység értékét. 1951-ben 11 koronát fizettek egy-egy munkaegységre. A múlt évben — átszámítva a természetbeni járandóságot — 25 koronát, 1957-re pedig 29 koronát terveztek. Bővítik a vetésterületet s így például búzából 179 mázsával terveznek több termést, mint a múlt évben. Sok kicsi sokra megy s így 1960-ig 28 százalékkal emelik a hektárhozamot. Az állatállomány fejlesztése terén is haladást mutat a terv. Míg a múlt évben csak 24 fejőstehene volt a szövetkezetnek, erre az évre 50-et terveznek. A múlt évben egy tehéntől átlag 1785 liter tejet fejtek, ebben az évben — a terv szerint — 1900 literre emelkedik a tejhozam. A következő években az állattenyésztésben még rohamosabb lesz a fejlődés. A meglevő istállók természetesen csak a mostani állatállománynak felelnek meg és a szövetkezet fejlesztési tervében ezzel a körülménnyel is számol. Nem kételkedünk benne, hogy a beseiek valóra váltják tervüket. S ha tervüket teljesítik, egyben teljesítik adott szavukat, 85 000 korona értékű kötelezettségvállalásukat, amit a szövetkezetek III. kongresszusára tettek. A nemzeti bizottságokba való választások előtt meg kell még említenünk, hogyan készül a falu a választásokra. — A helyi nemzeti bizottság már összeállította a Nemzeti Front jelöltjeinek névsorát, s ezt az agitátorok rövidesen ismertetni fogják a választókkal. A jelöltekről egyelőre talán csak annyit, hogy felének az életkora nem haladja meg a harmincat, s a bevált nemzeti bizottsági tagoktt ismét jelölik. Az agitációs központ Gíczi Tóth Lajos tanító vezetésével működik, s hetente kétszer tart megbeszélést. A Csemadok és a CSISZ helyi szervezetei színdarabot tanulnak. A Csemadok Móricz Zsigmond: Sári bíró című, a választásokkal kapcsolatos, aktuális darabját adja elő húsvétkor. A CSISZ színjátszó csoportja pedig május elsején előadja A repedt tejesköcsög című színdarabot. Ezek lennének a ma tervei, s a jövő eredményei. Ám, hogy valóban eredményekké váljanak, fel kell gyűrni az ingujjat. A helyi pártszervezetnek sokkal alaposabb politikai tömegmunkát kell végeznie, a tömegszervezeteknek is hathatósabb segítőkezet kell nyújtaniok a helyi nemzeti bizottságnak. Ha ez megtörténik, ebben a faluban is kivirágzik az új élet bimbója, mert szilárd egységben, közösen a választások előtt és után, a nagy terveket is könnyebben valósítják meg. Kerekes István Országunk a nemzeti bizottsági választások előkészületeinek jegyében él. Az ezekről az előkészületekről szóló beszámolókat továbbra is várjuk. Ugyanakkor szeretnénk, ha levelezőink beszámolnának: miként növelik a termelés hatékonyságát, hogyan él az ifjúság, mik a problémáik, hogyan szervezik munkakörükben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának méltó megünneplését, milyen munkafeiajánlásokat tesznek az évforduló tiszteletére? Levelezőink az utóbbi időben sok kultúrvonatkozású beszámolót küldtek szerkesztőségünkbe. Egyeseket önálló cikként, másokat levélszemlénkben kivonatosan közlünk. Csehi Gyula kolozsnémai levelezőnk örömmel közli, hogy falujukban az utóbbi időben lényegesen megjavult a tömegszervezetek munkája. Különösen a választás előtti kampány során lendült fel a kulturális élet. — Legutóbb — írja levelezőnk — a Csemadok helyi szervezetének fiataljai, karöltve a CSISZ- és Szokolszervezetekkel, nagy sikerrel mutatták be Sós György „Pettyes' című darabját. A közönségnek tetszett a darab. A sikert az is bizonyítja, hogy több szomszédos községbe kaptak meghívást vendégszereplésre. Csehi Gyula azzal zárja levelét, hogy ez az eredmény további jó munkára ösztökéli a fiatalokat. A jó munkára megvan minden lehetőség, hiszen kevés község dicsekedhet olyan jól berendezett kultúrházzal, mint Kolozsnéma. A Csemadok királyhelmeci csoportjának munkájáról a helyi titkárság küldött tudósítást. — Pikor István, a Csemadok királyhelmeci kultúrcsoportjának felelőse — írják — mindent megtesz, hogy fellendítse a szervezet életét. Pikor István azok közé tartozik, aki igazán részt vesz a kultúréletben, szabad idejét a színjátszó csoportnak szenteli. Rendez, tanít, és maga is szerepel. Főként ezért szeretik a csoport tagjai. Legutóbb a „Darázsfészek" című színdarabot mutatták be nagy sikerrel. Ezt követte a „Krisztina" című 5 felvonásos dráma. Mindkét színművel Királyhelmecen kívül több környező községben is felléptek. Szereplésüket mindenütt siker koronázta, ami azt bizonyítja, hogy javul a Csemadok királyhelmeci csoportjának kultúrmunkája. Molnár Gábor, kovácsi levelezőnk szintén kultúrvonakozású beszámolójával kereste fel szerkesztőségünket. Levelében elmondja, hogy Kovácsiban, ebben az eldugott kis faluban is fellendült a kultúrélet. A fiatalok különféle csoportokat alakítanak és jobbnál jobb műsorral igyekeznek szórakoztatni a falu népét. — Legutóbb — írja Molnár Gábor — Borik József tanító rendezésében a „Dankó Pista" című színdarabot adták elő. Az előadás iránt a szomszédos falvakban is nagy volt az érdeklődés. A bemutatón nemcsak a helybeliek, de idegenek is nagy számmal vettek részt. Levelezőnk beszámolója további részében megjegyzi, hogy ezekben a napokban nagy öröme volt Kovácsi lakóinak. Ugyanis pár nappal ezelőtt vezették be községükbe a villanyt. Pocsai Béla, a CSISZ hajnácskői szervezetének munkájáról ír. Megjegyzi, hogy szervezetük, részben a régi vezetőség hibájából, eddig bizony elég gyengén működött. Az új vezetőség most a réniek hibáin okulva szervezi a munkát. — A választásokat követő első hetekben — írja — az új vezetők a tagok létszámának növelését tartották egyik legfontosabb feladatuknak. Szervezőmunkájuk eredményes volt. A tagok száma 43-ról 82-re szaporodott. Az új tagok szerzéséért főleg Blaskovics és Miklós elvtársak dicséretet érdemelnek. Levelezőnk elmondja, hogy a szervezet aprólékosan kidolgozott terv szerint működik. F,,. a terv minden egyes vezetőségi tagnál megtalálható. Arra törekszenek, hogy kollektíván dolgozzanak. Pocsai Béla levele végén még ezeket jegyzi meg: — Szervezetünk kultúrcsoportja is megkezdte működését. Vállalták, hogy húsvétra betanulják a Figaró házassága című 3 felvonásos színdarabot. Ezt megelőzően még egy kabaréestet is rendeznek. Pavló László beszámolója a felsőszemerédi kultúrház építéséről szól. Örömmel közli tudósítónk, hogy amire a falu lakói régóta vágyódnak, most valósággá válik. — Falunkban — írja többek között levelében — megkezdték a kultúrház építését. A munkálatok jól haladnak, és reméljük, hogy ezen a nyáron sor kerül a kultúrház megnyitására. Akkor már lesz hol filmeket vetíteni, és színdarabot játszani. Most csak akkor látunk filmet, ha a mezőgazdasági szakiskolában vetítenek. A kultúrház modern lesz. Amint levelezőnk beszámolójából kitűnik, a falu lakói legjobban annak örülnek, hogy könyvtár is lesz benne, s így a jó könyvek sok kellemes órát szereznek majd a falu lakóinak. Horosz Árpád levelezőnket legutóbb a csehszlovákiai magyar írók iskolájában tett látogatása késztette írásra. Elmondja, milyen jól esett mind a tanítóknak, mind a diákoknak, hogy személyesen is megismerhették azokat az írókat és költőket, akiket egyes műveikből már ismertek. — Jó volt elbeszélgetni a csehszlovákiai magyar írókkal és költőkkel — írja levelezőnk. — Sok kérdésre kaptunk választ. Horosz Árpád levelében elmondja még, hogy a jelenlévők Szabó Béla: „Marci, a csodakapus" címíí könyvével kapcsolatban adták fel a legtöbb kérdést. Az író mindenre kimerítően válaszolt. Levelezőnk ezekkel zárja sorait : — Azzal a kívánsáqgal búcsúztunk az íróktól, hogy a jövőben még sok jó művel gazdagítsák a magyar irodalmat. Sólyom László losonci levelezőnk levelében arról számol be, hogy a losonci járás községeiben egyre több helyre vezetik be a hangos híradót. Ez évben — írja — Palichne, Veliká és nem régen Stará Holič községben adták át hivatásának a hangos híradókat. Ezeket különösen most, a választások előtti kampányban használják ki alaposan Jelenleg Ábelová, a közeljövőben pedig Volkovce és Točnica község kap hangos híradót.