Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-03 / 62. szám, vasárnap

a plasztikai sebészeten jártam A főmütősnő, Bartek Irén lelkiismeretes munkája is nagy részben hozzájárul a műtét sikeréhez. Amikor ke^et szorított, alig ismertem meg. Ismerősöm, akinek arcát égési sebek nyomai torzították utolsó találkozásunk alkalmából, ismét a régi, csinos leány volt. — Odamegyek éppen, ahol ezt a csodát müveit ék — fogott karon — tarts vélem. fel bevezetőül dr. Demién tanár, ez a szerény, nagy tudású ember. Pedig a plasztika társadalmunkban sokkal nagyobb és nemesebb feladatokra hivatott. Intézetünkben, amely öt éve létesült, elsősorban is a születési hibákat orvosoljuk A fényképek egész során látom annak bizonyítékát, miként lett a hasított ajkú vagy szájpadlású (nyúlszájú és farkastorkú) csecsemőből újból ép egészséges gyermek. — A lényeg az, hogy az első beavatkozást valóban szakértő kéz végezze, — mondta el tovább dr. Demjén. Segíteni tudunk a foltokkal, hibás újjakkal született gyermekeken és a természet egyéb kegyetlen tréfáin. Külön gyermekosztályt létesítettünk, ahol a gyermekorvos felügyelete alatt Kigyúl a íény: „Belépni tilos" és az operációs teremben dr. Demjén tanár és aszisztensei, dr. Mariš František és dr. Ladislav Šimún megkezdik a műtétet. A kis páciensekkel már a műtét előtt megismerkedik dr. Magda Hanuskova. így jutottam el a Partizánska utcai Plasztikai Sebészet Klinikájára. Az ambulancVin szolgálatot teljesítő dr. Szigeti fóorvos szívesen elvezetett dr. Dejmén tanárhoz, az intézet vezetőjéhez. — Azt hiszem, sokan akadnak olyanok, akik a plaszt'kai sebészet fogalma alatt a költséges, szépítő és fiatalító műtéteket képzelnek, amit a múltban végeztek, — világosított várják ki azt az időt, amíg egészs'gesen, vidáman térhetnek vissza otthonukba. A plasztika további fontos hivatása a balesetek, rákos megbetegedések és égési sebek nyomait helyrehozni úgy, hogy a beteg az emberi közösség egyenrangú, magabiztos tagja legyen újra. Külön figyelmet s zentelnek a kéz plasztikájának — amelyet a múltban teljesen mellékkérdésnek tekintettek. Ezeket a műtéteket főleg dr. Török Erzsébet végzi. Legnagyobb öröm és elismerés számára, ha egy-egy újra munkaképes kéz szorítja meg hálásan kezét. Az intézet bale set-állomására érkeznek a kéz- és arcsérülést szenvedett páciensek és az azonnali közbelépés nagy előnye az, hogy a következmények a lehető legcsekélyebbek. A plasztikai sebészet szépítési hivatását is betölti. Sok ember életét és önérzetét teszi tönkre egy lehetetlen orr, elálló fül és luisonló nem is olyan lényegtelen szépséghiba. Indokolt, elismert esetekben bárki rendelkezésre áll az a műtét, amely a múltban a mill'omosok, filmsztárok kiváltsága volt csupán. És mindezt úgyszólván fájdalommentesen. Dr. Magda Hanušková a legmodernebb érzéstelenítéssel készíti elő a pácienseket az operációra. Ez a titka annak, hogy a felnőttek és gyermekek egyaránt szívesen térnek vissza többszöri műtétre — ha ez szükséges — és az ellenőrzésekre is. Az itt kezelt gyermekeket Ahol fán terem a pénz Azt mondják, hogy aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Nos, akkor az 54 esztendős Pencko Lajos, a kistárkányi EFSZ kertésze, nagyon jó ember lehet. Vajon szeret<-e őnála jobban valaki a virágot, a fákat? Aligha már több mint negyedévszázaő óta foglalkozik kertészettel: gyümölcsfát nevel, olt,, ü.tet. Önzetlen, jószívű ember. Nem törődik azzal, hogy munkájának gyümölcsét sokszor csak az utókor élvezi majd. Hiszen nem erkölcsi kötelessége-e az embernek, főleg a kommunistának, hogy necsak a saját javát nézze, de másokkal is törődjön? Es ő az emberek eme csoportjába tartozik a kommunista kertésznek, a jó kedélyű, markos kezű Lajcsi bácsinak. Hiszen a gyümölcsös: a virágzó alma, körtefák finnyásak ám, mint a kisgyermek, megkívánják a kezelést, de aztán meg is hálálják azt sokszorosan. Igaz, tavaly csak 8—8 vagon almát, szilvát adtak el, de más években 20—24 vagonra rúg ez a mennyiség. így nem is csoda, hogy a kístárkányiaknak nem hiányzik a részesedés az évzáráskor. M' is 10 korona helyett 13 koronát fizettek minden tagnak. Húsz korona volt a tervezett munkaegység értéke és huszonhármat értek el. Erre aztán jogmal fordulnak hozzá. Csak a g

ai lehetnek büszkék a kistárT ., . . , . rrstek, tunyák és a haszonta- kányiak. S büszkék lehetnek csülni \zoTrtcmuokat cseme- lan0

k ^ragasznak r

á• mer

t °

z Pencko elvtárs, a jó, üreg X I ľl „ " ľ " ilyenekkel nemigen puszipa - Lajcsi bácsira, igazságos, szőrieket me'yeket az o keze r„

lW 1<W

i _J oltott, kezelt, dédelgetve, mint a kisgyermeket. A Jonathán, táskodik Lajcsi 'ácsi. galmas kertészükre is. A gyümölcsös az ő igazi ott- Nemsokár(1 összeülne

k „ . . _ . _„. ... .„ hona, birodalma — mindene. , . , ,, . Sovari, Ranet, Császárkorié, „ , , .. ... kassai kerylet elneiáro építoBudai fajtákat igen jól ismeri. Es nem aká'milyen gyumol- kommunistái, hogy a könnyebb, Nem levitézlett dzsentr< famt- csös

! Hetven hektáron több j

obb éle

t mielőbbi eléréséről Dák ezek, b~«em almafajták. mint 1000

0 QUümölcsfát gon- tárgyaljanak. Ezek között lesz A íegkapósabbak, legjobbak, doz. Persze becsületes munka- p

enck

o elvtárs is, a deresedő Szereti is őket Lajcsi bácsi, jónak meg is van a látszatja, kommunista kertész KistárMert így becéz' öt a falu ap- ~ Wem ,uúb

a mondogatják a kányb

öi. igen, nemrégen a kiraja nagyja. Öt, a pirospozs- környéken, hogy a kistárká- rámelmeci iärňsi vár

tkonfegás, jói megtermett, meleg nyiaknak a fan terem a pénz. rencián delegátusnak válaszszívű és egyenes szavú sze- E

z waz. Ha tavaly szeszélyes tották öt a kerinet

i konferenčný kommunistát. Mert párt- esztendő is volt a gyümölcs- c(á

m_ MegérdemH ezt Pencko tag Már akkor, a szövetkezet bol mégis „befutott 200 000 ... bölcsőjénél is tudta, hol a he- *»"*» * ^ ba. Ta- ö he

lV

e a lye. - Egyike volt az alapító va

ly elöt

t P

ed

i9 :9^án ..meg- '

OOOM k

(>

zot

t tagoknak. Es azóta becsülete- fiztak" a fák 710 00C korona J6 egészséget és "k sikert a sen megállja a hnlyét. Nincsen tett a jövedelem, s ez már további önzetlen munkához, rá senkinek sem panasza. Szeretik nem kismiska! Nagy é •deme Pencko elvtárs! öt az emberek, bármikor bizalom-, van ezen Ppncko elvtársnak, Bartók János, Kassa IGERET Szerdán és szombaton, az új páciensek felvételének napján zsúfolvt az amúgy sem tágss váróterem. (Sluka felv.) figyelemmel kisérik fejlődésük egész folyamán, amíg teljesen egészséges, hibátlanok lesznek. Odaadással, lelkesedéssel dolgozik a Plasztikai Sebészet kis kollektívája. Áldozatos, bee iilet e s munkájuk nyomán a szülők meghatott örömmel viszik haza egészséges gyermeküket, az újra munkaképes kezek gazdái lelkesedéssel kapcsolódnak be a termelésbe és íz önbizalmukat visszanyert nők és férfiak hálával gondolnak a bratislavai Plasztikcri Sebéjzet dolgozóira. K. M. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiilMiliiniiiiiiiiiiiiiiiiiiii 3 34000 korona részesedésre Kiszöllőn, a szövetkezeti tagok évzáró gyűlésükön örömmel értékelt '-k munkájukat. A tervezett 12 korona helyett 14 koronát fizettek ki munkaegységenként. Berceli Márton juhász az előlegen felül 10 371 koronát kapott, pedig egyedül dolgozott a szövetkezetben. Feríanc szövetkezeti tag feleségével együtt 10 302 Szabados 11 Í03 koronát kapott az előlegen f-lül. Gajdos szövetkezeti tag is, aki már közel jár a 80 -ik évéhez, 3366 koronát kapott részesedésként. Pőlhös Miklós, Ipolykér ÉSJ üthet a nyári nap, kV fújhat az őszi szél, lehet téli zúzmara, vagy tavaszi latyak: egy fiatal nő, mindig korán reggel, hajnalban felül Prágában a személyvonatra és Český Brodba itazik, az állami birtokod ottani igazgatóságára. A fővárosi lány ilyenkor télen ormótlan gumicsizmában vág neki az útnak. Kabátja az időjáráshoz alkalmazkodik. Nyolcadik éve már, nogy ismerem. Akkor még jóformán gyerek volt. Nagyon jól ;mlékszem: 1950 január első napjaiban hivatalos dolgom volt a miniszterelnöki palotában. Előzőleg nemigen jartam arra. Nem ismertem ki magam az épület labirintusában. A CSISZ kék blúzába öltözött lányka igazított útja Irena Steinhartová. Érdekes ennek a fiatal nőnek eddigi életútja. Szinte követésre méltó. 1931ben született. Az általános iskola befejezése után Prágában kétéves kereskedelmi tanfolyamot végzett. Jól tudott gép- és gyorsírni. 1948 nyarán közvetlenül iz iskolából hatodmagával a miniszterelnökségre került, ahol rövidesen kitűnt példás munkájával. Minden érdekelte. 1949-ben már az akkori miniszterelnök, Zápotocký elvtárs titkárságán teljesített szolgálatot. Társnői úgy néztek rá, mint aki megtalálta a szerencséjét. — Nem állíthatom, hony nem volt változatos munkaköröm. Sokat láttam, olvastam, tanultam, tapasztaltam. Beléptem a CSISZbe, funkcionárius lettem, később felvettek a pártba, szorgalmasan dolgoztam — mondja hivatalos ténykedése közben a Český Brod-i igazgatóság Íróasztala mellől, ahol legutóbb meglátogattam. A magas hivatal pezsgő légkörében tágult a látóköre. Elhatározta, hogy tovíhb tanul. 1951 októberében beiratkozott a Közgazdasági Főiskolára és elvégezte a mezőgazdasági ökonómia szakot. Megkapta az okleveles közgazda címet és a Jindffechöv Hradec-i Állami Gazdaságon való rövid gyakornokoskodása után Český Brodra helyezték. Nem furcsa? Nagyvárosi lány, soha falun nem élt és a mezőgazdaság vonzza. Nyilván azért, mert politikailag öntudatos, mert felismerte a mezőgazdaság tudományos alapon való fejlesztésének fontosságát és mert az irodai munkában nem látta a jövő távlatát. Huszonhat éves. Az igazgatóságon egyelőre a diszpécser tisztséget tölti be. Helyes intézkedés ez. Hozzá futnak be a jelentések az egyes gazdaságokról. Ő tudja meg elsőnek a jót, meg a rosszat, neki van az igazgatóságon mindenről a legjobb áttekintése. Igy tesz szert leggyorsabban a szükséges tapasztalatokra. Pontosan tudja mit csinálnak a traktorok, teherautók, hogyan ialad a szántás, a trágya kihordása, szétszórása a földeken, mi újság az állatállományban, hogyan szaporodik, fejlődik (vagy pusztul) az állomány, milyenek a fejési eredmények. Reggol kapja a jelentéseket és a délelőtt folyamán lelkes tárgyilagossággal nemcsak az értékelést állítia össze, nemcsak az értékméréssel, a gazdaságok közötti versenyszerű sorrend megállapításával van készen, hanem a Következtetéseket U levonja. A diszpécser elemében van. Tudat la a tennivalókat. A České Brod-i igazgatóság hatáskörébe 6 igazgatóság hatáskörébe 6 gazdaság, 28 major tartozik összesen 6700 hektár földterülettel. Hogy milyen óriási termelési különbségek mutatkoznak? A tejnicei legjobb majorban 13,19, a limuryi leggyengébb majorban 3,62 liter a fejési átlag. A diszpécseri szolgálat azonban nem elégíti kf. A munkanap ebéd utáni szakában vagy a határt járja, vagy valamelyik gazdaságot, majort látogatja meg ahol ökonomikus elemzést végez. A 262 hektáron gazdálkodó rostoklatyl majorba én is elkí?

ň •ím Karel Vairážka, a felettes gazdaság vezetője örömmel számolt be a. összesereglett alkalmazottaknak arról, hogy a gazdaságok versenyében az utolsó (hatodik) helyről a negyedik helyre kerültek. Előző lemaradásuknak az volt az oka. hogy a pŕišimasyi majort, amelyet legutóbb csatolták hozzájuk, igen rossz állapotban vették át. Megvannak az előfeltételek, hogy eredményeikkel a versenylistán még jobban előretörjenek. A rostoklatyl' majort különben a jő szakszervezeti munka jellemzi. Jaroslav Hertl traktoros hetedik éve elnöke az üzemi bizottságnak. Ö is, Stehlík elvtárs :'s felvázolták a küszöbönálló feladatokat és az igazgatóság nevében Steinhartová elvtársnő mutatott rá a major fogyatékosságaira. Tárgyilagos zavait szívesen fogadták. A rövid gyűlésnek vége. Az emberek folytatják munkájukat. Minket megcsap s. hideg, csípős szél. Az oklevéles közgazda ma korábban végzett a szokottnál. Fslszállunk a személyvonatra, visszautazunk Prágába. Irena ma még olvashat, egy jó filmet is megnézhet, mert a kultúréletről soha, semmilyen körülmények között sem mond le. me: Irena Steinhartová. prágai lakos, a volt miniszterelnökségi gépírónő, ma okleveles közgazda, a Český Brod-i Ä .ami Gazdaság diszpécsere. SZILY IMRE KéplinkĽn Ľudmila Stachová fémesztergályost matatjuk be aki 169 százalékos munkateljesítménnyel üdvözli a nemzetközi nőnapot. Stachová egyébként a bratislavai kefegyár karbantartó műhelyében dolgozik és az üzem egyik legjobb esztergályosa. * (Sluka felvjj