Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-23 / 82. szám, szombat

Versenyezünk a kapitalista technikával Az 1958. évi brüsszeli világkiállításon bemutatásra kerülő 10 lapátos turbi­nakerék, amelyet az orlíki vízierőmü­ben szerelnek fel, most van készülő­ben. Horváth felvétele. A Kaplan-típusú vízturbinát ed­dig sehol a világon nem alkalmaz­ták magasabb, mint 30—40 méte­res esésre. Hazánk fejlett gépipa­rának mérnökei, kísérleti dolgozói és feltalálói ezt a maximumnak vélt határt magasan túlszárnyalták ak­kor, amikor a víz esési magasságát a slapyi vízierőmünél 56 méterre emelték. Már maga ez a tény is csodálatot és elismerést váltott ki a külföldi szakemberek körében. De még ennél az eredménynél sem álltak meg feltalálóink, mert most egy olyan vízierőmű felépítéséhéz dolgoztak ki terveket, amelynél a víz esési magassága 70,5. méter lesz. Az orlíki vízierőmű tehát an­nek bizonyítéka, hogy pártunk or­szágos konferenciájának célkitűzé­seit, amelyek oly feladat elé ál­lítják gépiparunkat, hogy necsak utolérjük, hanem el is hagyjuk a fejlett kapitalista technikát, a gya­korlati megvalósítás kóveti. Mivel az orlíki vízierőmű Kaplan-típusú vízturbinája világszínvonalon felül van, kormányunk elhatározta, hogy a turbina meghajtókerekét a brüsszeli világkiállításra visszük, hogy itt az egész világ előtt a gyakorlatban mutassuk be techni­kánk óriási fejlődését. A kormány ezzel nagy, felelősségteljes feladat elé állította a blanskói J. Dimitrov­üzem dolgozóit, akiknek a brüsszeli kiállításra kell a turbina kerekét elkészíteniök. Az üzem dolgozói a kerék minden alkatrészére ráírták, hogy az 1958-as brüsszeli világ­kiállításra készül. Ezzel is figyel­meztetik a szakembereket felelős­ségteljes munkájukra. Külön ter­melési gyűléséken foglalkoznak a munka minőségével, vagy a ter­melés nehézségeivel, hogy semmi se akadályozza a terv teljesítését. A turbina meghajtókerekének el­készítésére az üzem 1. számú mű­helyének munkásai kötelezettség­vállalást tettek, hogy 16 nappal le- { rövidítik az elkészítés határidejét, j Mert szegény vagy Az óriási turbinakerék fő alkatré­szén, a rotoron, amelybe 10 lapátot j szerelnek be, már több hónapja j dolgoznak az 1. számú műhelyben, j Egy lapátot már meg is kaptak a j brnői SBS üzemtől. Az utolsó la- • pátot — a terv szerint — május 15-re szállítja az említett üzem. A brüsszeli világkiállítás csehszlo­vák pavilonjának e nagyméretű ki­állítási tárgya méltán fogja kép­viselni hazánk gépiparát. H. S. 3 Csehszlovákia brüsszeli pavilonjának tervezete. A nyíllal megjelölt helyen állítják ki a blanskói J. Dimitrov-üzem legújabb turbináját. Tóth János traktoros kiváló teljesítménye A zsemléri szövetkezet a III. kong­resszus tiszteletére vállalta, hogy ter­ven felül 20 ezer liter tejet, 35 má­zsa marhahúst, 200 mázsa búzát, 150 mázsa árpát és 300 mázsa cukorré­pát termel. A szövetkezetben már jól halad a tavaszi munka. Előkészítették a ta- I lajt a cukorrépa alá. Béres traktoros az árpa alá készítette elő a talajt, nyomban utána megjelent a lánctalpas a háromvetőgépes agregáttal. Tóth János traktoros most újból megmu­tatta, hogy a legjobbak egyike, ami­kor egy nap alatt 22 hektáron vetette el az árpát. (Levelezőnktől) Paul May filmjei, éppúgy mint a Dr. Danwitz házassága cí­mű film orvosproblémát tár fel. Fő hőse azon­ban mégsem az orvos, hanem a betegek, a ka­pitalista államban be­tegbizosítást élvező em­berek, akik minden ba­jukkí. egy mélyen em­beri érzésű, megértő orvoshoz fordulnak se­gítségért. Az orvos, aki előzően egy orvospro­fesszor magánszanató­riumában volt alkalmaz­va s nem ismerte kö­zelről a szegények nyo­morát, a betegbiztosító­intézet szolgálatában döbben csak rá, hogy a kapitalista államban még ez a szociális in­tézmény is a tőkések érdekeit szolgálja. Ne­mes célt lát hivatásá­ban: segíteni a betege­ken és ebben nem tesz különbséget szegények és gazdagok között. Természetesen, meg­gyűlik a baja a beteg­biztosító uraival, mert túldrága orvosságokat és gyógykezelési mód­szereket javasol bete­geinek. A biztosító pe­dig nem hajlandó „túl­költekezni". Az orvos, maga is osztozva a szegények sorsában, nem hajlandó feladni nemes céljának szolga-1 latát, a kollektívához, az orvosok társadal­mához fordul: közös összefogássál kénysze-. rítsenek ki egy új, tó-, kéletesebb betegbizto-] sítási törvényt. A film témája meg­ragadja a nézőt, noha a rendező munkája nem éppen kifogástalan, különösen néhány j e-, lenet logikai felépítésé-, ben. A rokonszenves or­vosnak és feleségének alakját Reinhard Wicki és Hanna Rucker sze-i mélyesítette meg. ====== VJVJ . A nyitrai KNB tagjai bátor célkitűzéssel lépnek választóik elé Gyilkosság a Dante utcában A nyitrai kerület a felszabadulás óta óriási változáson ment keresztül. Fejlett nehézipar, korszerű gépipari üzem, energiaforrások, új iskolák, kultúrházak, családi lakások létesül­tek. A falvak szintén új arculatot öl­töttek. S mindezekben a változások­ban, eredményekben nagy részük van a nemzeti bizottságoknak, amelyek szervező munkájukkal különösképpen nagy érdemeket szereztek a közös szocialista mezögazdasági nagyterme­lés építésében. A kerületben összesen 400 FSZ-t tartanak nyilván, bennük számos dolgozó paraszt és volt föld­munkás találta meg számítását. Az 1957-es új akcióprogramterv­ben még tovább bővítik a közös gaz­dálkodás tagsági alapját, földterületét, úgyhogy 1960-ig túlsúlyba kerüljön a szövetkezeti termelés, mely egye­düli biztosítéka a parasztság boldo­gulásának. Igen örvendetes, hogy az új akció­terv nem csupán a közös gazdálkodás fejlesztését, hanem a termelés haté­konyságát is igyekezik biztosítani oly módon, hogy a szövetkezeti munkais­kolákban és egyéb mezőgazdasági kurzusokon gondoskodik a szövetke­zet tagjai, vezető funkcionáriusai szakképzettségének emeléséről. Ilyen­formán az 1957-es esztendőben már további 1400 szövetkezeti tag iskolá­zását készítik elő. Ugyanakkor nagy súlyt helyeznek a szövetkezetek állat­tenyésztésének fejlesztésére is, úgy­hogy az állatállomány sűrűsége 1960­ig minden 100 hektár mezőgazdasági területre 52 darab legyen. A szövet­kezetek megszilárdításában fontos szerepe jut a beruházási építkezésekre előirányozott anyagi eszközöknek is, melyek 199 millió 839 ezer korona összegben sok hasznos mezőgazdasági épülettel teszik lehetővé a belterjes gazdálkodás bevezetését. A nemzeti bizottságok jogkörének bővítésével 1957. január elsejétől a KNB hatáskörébe tartozik az állami gazdaságok irányítása is. A múltban sok hiba csúszott az állami gazdaságok vezetésébe s a nemzeti bizottságoknak vajmi kevés beleszólásuk volt a ter­melés és a gazdálkodás megjavításá­ba. Éppen ezért az új kerületi nem­zeti bizottság nagy súlyt fektet akció­j^qgramtervében az állami gazdasá­gok termelésének fellendítésére is. Ez a gondoskodás lehetővé teszi, hogy állami gazdaságaink a nyitrai kerületben is a nagyüzemi szocialista nagytermelés példaképei lehessenek. A KNB programtervében nagyon helyesen első helyen az ember és a róla való gondoskodás áll. A helyi gazdálkodás üzemei termelésüket már ez idén 7,9 százalékkal emelik az 1956-os évvel szemben. Ez annyit jelent, hogy a lakősságnak nyújtott javításokat 9,5 százalékkal, a meg­rendeléseket pedig 26,5 százalékkal növelik. A közszolgáltatások ágazatá­ban szintén lényegesen kiszélesítik és megjavítják a lakosságnak nyújtott szolgálatok minőségét, ami egyre na­gyobb megelégedést vált majd ki a nyitrai kerület dolgozóiból. A lakosság állandóan fokozódó életszínvonalának emelkedését pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a közszolgálta­tások után járó bevételek már 1957­ben csaknem a felével emelkednek, ami természetszerűleg abból ered, hogy a dolgozók egyre nagyobb szám­ban veszik igénybe a szolgálatokat és egyre több munkát végeztetnek el. Ebből a szükségességből folyik a kar­bantartó-javítási ténykedés bővítése, leginkább a villanyvasalók, varrógépek és egyéb háztartási berendezések ja­vítása. Ezenkívül javító-szerelő cso­portokat szerveznek a. magánlakások stb. javítási munkáinak elvégzésére és karbantartására. A kerületi nemzeti bizottság az új funkciós időszakban a JNB-kon ke­resztül nagyobb támogatást nyújt a helyi nemzeti bizottságoknak főkép­pen a Z akcióra szánt pénzeszközök helyes és gazdaságosabb felhasználá­sára is. A nyitrai kerületben a Z ak­ció számláján már eddig 18 millió 500 ezer korona áll a városok és köz­ségek szépítésére, rendezésére. A la­kosság felsorakoztatásával, társadalmi munkával több kulturális intézményt, egészségügyi központot, jó utat, test­nevelési intézményt stb. építenek fel. Külön figyelmet érdemel a kerü­letben az iskolák fejlődése, mely az új programtervben széles mértékben biztosítva van. 1960-ig további 9 ti­zenegyéves középiskola nyitja meg kapuit a tanulni vágyó diákok előtt, lényegesen bővül azonban a nyolc­osztályos középiskolák hálózata is; e munkák végrehajtását 4 millió 430 ezer korona beruházási összeg fedezi. Magán a kerületi székhelyen, Nyitrán viszont a lakosság rég óhajtott kí­vánsága teljesül: 1958-ban megkezdik a mezőgazdasági főiskola alapjainak lerakását, ahol sok mezőgazdasági dolgozó tehet szert szakképzettségre. A kapitalisták igyekeztek visszatar­tani a lakosságot a tudományoktól, kultúrától s új,' emberibb társadalmi rendszernek kellett jönnie, hogy a né­pet felemelje, közelebb vigye a kul­túrához és megnyissa becsületesen dolgozó népünk előtt az örömteli táv­latokat. A kapitalizmus örökségeként csupán néhány járásban, igen kevés községben volt filmszínház, színház. A KNB akcióterve szerint azonban a meglevő több, mint 300 mozi mellett 1957-ben további 5 filmszínház nyílik meg. A jelenleg rendelkezésre álló 210 népművelődési otthon ugyancsak újabb 19-cel bővül. Dolgozóiak egészségének' megóvá­sára tovább bővítik és javítják az egészségügyi központokat, a kezelő szolgálatokat. Ez év végéig Nyitrán és Léván poliklinikát létesítenek, a ke­rületben viszont 50 orvossal bővítik az egészségügyi központokat. A beru­házási összeg 1957-ben 20 millió 577 ezer korona terjedelemben arról ta­núskodik, hogy az egészségvédelemre nálunk igen sokat fordítanak. A kerületi nemzeti bizottság új választási programtervéből csupán a legfontosabb részeket ragadtuk ki, melyekkel az új nemzeti bizottsági tagok választóik elé lépnek. Részle­tekben a bemutatkozó nyilvános gyű­léseken számolnak majd be faluszer­te a KNB tagjai azokról a célkitűzé­sekről, melyek megvalósítása több örömet, nagyobb megelégedést ered­ményez a nyitrai kerület dolgozóinak. A kerület dolgozói ezért rendkívül ; nagy eseménynek tartják az új jelöl- j tek bemutatkozását, akikre május 19­én szavazni fognak. Az akciótervek igen szépek, mélyrehatóak, de tel­jesítésük nem csupán a KNB tagjaitól, hanem attól is függ, hogy a választók miképpen értékelik és támogatják megvalósításukban választott képvise­lőiket. Szombath Ambrus Mihail Romm ismert szovjet rendező filmjé­nek története Francia­országban játszódik le a náci megszállás évei­ben és a felszabadulás után közvetlenül. Tár­gya: á szigorú szülői nevelést nélkülöző és elkényeztetett fiú jelle­mének elferdülése, a fiú rossz útra térése a náci uralom kezdetén. Meg­tévesztik a náci jelsza­vak, nemzete ellenségei­vel cimborál, megtanul fosztogatni, gyilkolni. Anyjának még megpró­bálja eljátszani a rossz társaságba került, tékoz­ló fiú szerepét, de any­ja belelát fía lelkébe. A fiú a felszabadulás után cimboráival együtt folytatta előbbi életét: a nácik helyett most az óceánon túli kenyér ­adóik szolgálatában. Az anya felfogja fia helyze­tét, meg akarja men­teni, de hasztalan az igyekezete, mert ha egyik cimborája golyója nem terítette volna e, a fia vált volna anya­gyilkossá. A film megmutatja a különböző társadalmi rétegekhez tártózó egy? szerű francia emberelő hősies ellenállását a náci hódítók ellen, bemutat­ja a béke és a háború tábora híveinek arcula­tát, ami a jó színészi alakítások mellett a film pozitívuma. Még­sem sikerült a rendező-, nek hatásos filmet al-] kotnia, mert nem tud-, ja életrekelteni a fran­cia környezetet, nem tudja érzékeltetni á franciák természetét, gondolkodásmódját, s ezért a film sok helyeri. bizarrul hat. Testvéri összefogással a szocialista nevelésért A nemzet életében hatalmas tényező a nevelés. Célunk a szocialista ember­típus kialakítása. Az új nemzedék ne­velésének a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében kell történnie. Az állam keretében élő nemzetiségeknek szoros együttműkö­dést kell folytatniok az új, kollektív szellemmel áthatott ember kialakításá­ban. A füleki járásban, de különösen a járás székhelyén nagy lehetőségei vol­tak a szlovák és magyar nevelök együttműködésének. Elismerjük, hogy ezt a lehetőséget sokáig nem használ­tuk ki kellőképpen. Az idei tanévben felismertük mulasztásunkat. Fő célul tűztük ki a szlovák és magyar pedagó­gusok szoros együttműködésének meg­teremtését az egyöntetű szocialista nevelés érdekében. Rövid időn belül bensőséges barátság alakult ki a nyolc­éves szlovák és a tizenegyéves magyar iskola nevelői között. Kölcsönös esz­mecserék, megbeszélések hospitálások vették kezdetüket, kezdve a meleg hangú ismerkedési esttel, melyet szep­temberben tartottunk. Közös beszélgetéseink alkalmával el­határoztuk, hogy nyilvános pedagógiai ülést tartunk időnként a Kovosmalt üzemi klub helyiségében. Februárban volt az első. Az ülés kezdetén a két intézet igazgatója ismertette iskolája helyzetét, a félévi osztályozó értekez­let eredményét és a legsürgősebb ten­nivalókat a következő félévben. Délután kettőkor kezdődött az ülés és öt órakor ért véget. De az eggyé­forrt pedagógus testület még nem oszlott szét. Szolid szórakozás kezdö­dött.-Nagyon hatásos volt a kis kultúr­műsor. Hol szlovák, hol magyar kolle­ga énekelt szlovák, illetve magyar nyelven. Csasztuska formájában félig tréfás, félig komoly bírálat hangzott el a hibákról. Azzal az elhatározással távoztunk, hogy többször összejövünk. Az első teendőnk az lesz, hogy a barátságot, együttérzést és közös munkát a két in­tézet növendékei között is elmélyít­jük és bevonjuk ebbe a munkába a szülők és iskolabarátok szövetségé^ :s. Ez a legbiztosabb út ahhoz, hogy a vá-: rosban elmélyítsük a közös munka, megértés és barátság szellemét. Lóska Lajos, Fülek, Megalakult a Szlovákiai Színművészek Szövetsége A napokban megalakult a Szlovákiai Színművészek Szövetsége. Az alakuló értekezleten 150 alapítótag vett részt. Július íántik államdíjas színművész beszámolót tartott a szövetség felada­tairól és célkitűzéseiről, majd dr. Ka­réi Bedrna, az iskola- és kulturális ügyek miniszterének első helyettese üdvözölte az értekezlet részvevőit. Az értekezleten megválasztották a Szlo­vákiai Színművészek Szövetségének 16 tagú bizottságát. A Szlovákiai Népművészeti Ott­hon zeneo»ztálya március 30-án és 31-én 9 órai kezdettel kétnapos értekezletet tart a magyar ének- és zenekarok vezetőivel. Az értekezle­tet a bratislavai Szlovák Múzeum termében tartják. OJ SZO 1957. március 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom