Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-23 / 82. szám, szombat

Vildg proletárjai, egyesüljetek 1 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. március 23. szombat 30 fillér X. évfolyam, 82. szám, Nagyobb hatékonyságot az építészetben is Az építészetben, úgy mint a töb­bi iparágban — vagy, ha figyelem­be vesszük, hogy milyen drágán építünk, még inkább — ma a leg­fontosabb feladat a CSKP KB Do­lanský elvtárs beszámolója alapján hozott határozatának valóra váltá­sa — a termelés hatékonyságának növelése. Mennyi szakaszán az épí­tészetnek növelhetjük a termelés hatékonyságát, arra kitérünk ké­sőbb, de minden lehetőséget felso­rolni amúgy is nehéz lenne. Előbb szorítkozzunk a legfőbb feladatok ismertetésére. Soroljuk fel röviden, milyen fel­adatok állnak építészetünk előtt ebben az évben. 1956-hoz viszo­nyítva az építészet feladatai 10 százalékkal növekednek. Az épület­anyagok termelésének feladatai még nagyobbak: cementből például 21,5 százalékkal kell többet termel­nünk ebben az évben, mint tavaly. Az előregyártott épületelemek gyártásában a feladatok 53,8 száza­lékkal magasabbak. A beruházási építkezéseket elsősorban három kerületbe — Ostí nad Labem, Kar­lovy Vary és Ostrava kerületekbe — kell összpontosítani. Mindezt a lehető leggazdaságosabban kell megvalósítani. A termelés növelé­sén kívül tehát két nagy fontosságú feladat áll előttünk: a fenti három kerület számára biztosítani elegen­dő munkaerőt, Szakembert — és hatékonyabbá tenni az építészeti termelést. A két feladat megvalósí­tása szorosan összefügg és építé­szeti dolgozóink mindkettőt a ter­melés hatékonysága növelésének útján érhetik el — két legyet üt­hetnek agyon egy csapásra. Gyakorlott és jó gazdasági ered­ményekkel dolgozó üzemek tovább­fejlesztése és bővítése összehason­líthatatlanul kifizetődőbb népgaz­daságunk számára, mint új üzemek építése. Az egész népgazdaság nyer azzal, ha ott építünk többet, ahol arra már megvannak a felté­telek, ahol már nem kell őket meg­teremteni. Népünk életszínvonala állandó emelésének útja feltétlenül megkívánja, hogy kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amelyek adva vannak országunkban. Ilyen mérhetetlenül gazdaságos, nagyon is kifizetődő és — éljünk az űj vonatkozásban gyakran használt szóval — effektív dolog az ostravai, Üstí nad Labem-i és Karlovy Va­ry-i kerület továbbfejlesztése, ipa­rának bővítése. Első legfontosabb feladatunk te­hát megoldottnak látszik: a beru­házási építkezések helyes elosztá­sával országos méretben hatéko­nyabbá tesszük az építészeti ter­melést. Ez pártunk irányvonalának helyes valóra váltása. Az építészet­nek azonban nem szabad megol­dottnak tekintenie a hatékonyság kérdését. Hiszen a fent említett terv sem válhat valóra anélkül, hogy ne igyekeznénk az építészet minden vonalán effektívebbé tenni a termelést. A három kerületben és szerte az országban mindenütt nemcsak új gyárrészlegeket keli felépíteniök építészeti dolgozóink­nak, hanem új lakóházakat, lakó­telepeket is. Mindez sok pénzbe, munkába kerül. De elképzelhetetlen a feladatok valóra váltása elegendő szakképzett munkás nélkül is. Nem kevesebb, mint 3000 építőmunkás­ról van szó. Lényegében tehát a nagyobb ha­tékonyságot pénz, idő és munka­erők megtakarításával érhetjük el. Megkezdődött az EFSZ-ek III. országos kongresszusa Mindezt építészetünkben elérhet­jük, minden mód megvan rá. Gon­doljunk csak a Magasépítészeti Vállalat trnavai dolgozóira, akik az üzemen belüli önálló elszámolás módszerével dolgoznak és személyi megtakarítási számlákat vezetnek. Sok épületanyagot, pénzt takaríta­nak meg ezzel. Nagyon hosszú név­sort kellene azonban leírnunk, ha azokat az építkezéseket akarnánk felsorolni, ahol az üzemen belüli ön­álló elszámolás bevezetésének le­hetőségét egyszerűen azzal vetet­ték el, hogy „arra nálunk úgy sin­csenek meg a feltételek". De soroljuk csak tovább azokat a le­hetőségeket, amelyek az építkezé­seken effektívebbé tehetik a terme­lést. Itt van a nyitrai kerület üzemei­nek felhívása. A felhívás egyenesen a termelés hatékonyságának növe­lésére szólítja az üzemeket. Már néhány hónapja közöljük az újabb és újabb üzemek és vállalatok fel­ajánlásait, amelyekkel a felhíváshoz csatlakoznak. Csak az építészet te­rén nem akadt üzem, vagv vállalat, amely hozzászólt volna a nagy je­lentőségű felhíváshoz. Legjelentősebb segítője építésze­ti üzemeinknek feladataik teljesíté­sében azonban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordu­lója tiszteletére megindult szocia­lista munkaverseny lesz. Már most érkeznek jelentések, amelyek ér­tékes felajánlásokról adnak hírt. De a jelentések azt is bizonyítják, hogy nem mindenütt értették meg a fő feladatot. Űjra hangsúlyozni kell: többet, jobban és olcsóbban kell építenünk. Hiába építünk töb­bet, ha az sokkal drágább lesz. Hi­szen a béralapok túllépése folytán, a feleslegesen felhasznált épület­anyagok következményeképpen ki­fizetett összegeket valahonnan el kell vonnunk. S ez semmiesetre sem lehet építészeti dolgozóink igyekvésének célja. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tiszte­letére folyó szocialista munkaver­seny helyes irányítása és a terme­lés hatékonyabbá tételére való ve­zetés az üzemi pártszervezetek, szakszervezetek, feladata, az üzem­vezetőségek segítségének célja kell, hogy legyen. Még sok problémával kell építé­szeti dolgozóinknak megbirkózniok, hogy építkezésünk olcsóbb legyen, hogy a három legfontosabb kerület számára elegendő munkaerőt biz­tosíthassunk. Itt van például a ter­vezés leegyszerűsítése, a felesleges adminisztrálgatás felszámolása, a folyamatos építkezések minél na­gyobb mértékben való bevezetése, a munkaerőhullámzás még mindig fenyegető nagy arányai. Mindezt persze az építkezések vezetőségei nagyon jól tudják. Egyről van azonban szó: mindent megtenni, hogy a fenti hiányosságok meg­szűnjenek, a jó munkamódszerek minél jobban elterjedjenek. Ha az üzemvezetőségek nem teszik ezt elég rugalmasan, ott vannak párt­szervezeteink, amelyek kötelessége figyelmeztetni erre, élni ellenőrzési jogukkal. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulójára folyó szocialista munkaverseny váljék építészetünkben a termelés haté­konysága növelésének útjává. Az építészet szakaszán így tehetünk a legtöbbet azért, hogy a hazánkban meglevő gazdagságot a legjobban kihasználhassuk. A mezőgazdasági termelés és a nép életszínvonalának emeléséért az EFSZ-ek fejlesztésének útján A kongresszus első napján M. Bakuľa miniszter szólott a küldöttekhez Prága, március 22. (Tudósítónktól) A prágai Julius Fučík Kultúra és Pihenés Parkjának Kongresz­szusi Palotájában röviddel 12 óra után gyülekeztek az egységes földművesszövetkezetek III. orszá­gos kongresszusának küldöttei és vendégei. Az elnökségben helyet foglaltak Michal Bakuľa, mező- és erdőgaz­dasági miniszter, Jindrich Uher, élelmiszeripari és mezőgazdasági terménybegyűjtési miniszter, Emil Zatloukal, automobil és mezőgaz­dasági gépipari miniszter, Michal Chudík mező- és erdőgazdasági megbízott, Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának és a Nemzeti Front szervezeteinek képviselői. A díszemelvényen is rövidesen elfoglalták helyüket a külföldi vendégek és a kitüntetett mező­gazdasági dolgozók. A terem homlokzatán az EFSZ­ek hatalmas jelvénye és „A mező­gazdasági termelés és a nép élet­színvonalának emeléséért az egy­séges földművesszövetkezetek fej­lesztésének útján" jelszó díszlik, melynek szellemében folyik a szö­vetkezeti tagok háromnapos tár­gyalása. A kongresszust 13 óra 30 perc­kor a csehszlovák államhimnusz­Közlemény a kormány üléséről A kormány határozatot hozott az „Érdemes tanító" és az „Érdemes iskolai dolgozó" cím adományozásáról 1957. március 21-én a kormány meg­tárgyalta az állami ellenőrzésügyi mi­niszter beszámolóját a papírral és pa­pírlemezzel való gazdálkodás fogyaté­kosságairól. Ezeknek az anyagoknak termelése ugyan jelentős mértékben növekedett, de annak ellenére nem fedi a könyvek és folyóiratok egyre növekvő szükségleteit és az új csoma­golási technika követelményeit. A papírfogyasztás aránytalanul nö­vekszik főleg az adminisztratívában. A nyomtatványok, könyvek, folyóiratok és különféle propaganda-anyagok ki­adásában nem tartják szem előtt a gazdaságosság elvét és gyakran elő­fordul a papír fecsérlése. Míg számos kiadvány alacsony példányszámban je­lenik meg, addig más esetekben a megszabott példányszám aránytalanul magas az igazi fogyasztáshoz és ke­reslethez viszonyítva. Ezért a kormány az intézkedések egész sorát tette a papírral és papírlemezzel való gazdálkodás fogyatékosságainak kiküszöbölésére, mivel ezek a termé­kek nemcsak belső szükségleteink szempontjából fontosak, hanem jelen­tős kiviteli áruk is. A kormány megtárgyalta a tudomá­nyos dolgozók nevelése új megszer­vezésének alapelveit. A tudományos dolgozók egyrészt a tudományos ku­tatóintézetekben működnek az akadé­miák és egyes reszortok mellet, más­részt pedig a főiskolákon.® Ezenkívül az említett munkahelyeken tapasztalt szakemberek vannak, akik a főiskolát végzett dolgozókkal és a rendkívül te­hetséges főiskolai tanulókkal a tudo­mányos dolgozók számának kiegészí­tésében a legfőbb forrást képezik. Ami a tudományos dolgozók neve­lésének módját illeti, a tudományos jelöltség formájában valósulna meg, ami megköveteli, hogy fokozatosan részt vegyenék a tudományos előké­születek bizonyos stádiumaiban. Meg­mutatkozott, hogy ezt a formát újabb formákkal kell kiegészíteni, amelyek lehetővé teszik a kiváló dolgozók jobb felkarolását, főleg a tapasztalt szak­emberek soraíDól. Az új módosítás szerint a tudományos kutatóintézetek és főiskolák kiválasztott dolgozói szá­mára lehetőség nyílik arra, hogy tudo­mányos címekre tegyenek szert oly módon, hogy megvédik tudományos munkáikat, amelyeket munkahelyeiken saját feladataik keretében dolgoznak ki, anélkül, hogy formálisan részt ven­nének az előírt jelöltség egyes stá­diumaiban. Különleges gondot fordíta­nak a főiskolákon a szakaszisztensek­re és tanulókra, akikben megvan a te­hetség a tudományos munkára. A rend­kívül tehetséges tanulókat már főisko­lai tanulmányaik idején bekapcsolják a főiskolai tanszékek tervei keretében a tudományos kutatófeladatok meg­oldásába, *** A kormány megtárgyalta az 1957. március 28-a, a tanítók napja alkal­mából megtisztelő címek adományo­zására vonatkozó javaslatot. Elhatá­rozta, hogy az „Érdemes tanító" és az „Érdemes iskolai dolgozó" megtisztelő címet azoknak a tanítóknak és iskolai dolgozóknak adományozza, akik külö­nösképpen kitűntek a pedagógiai vagy más iskolai tevékenységben és jelentős eredményeket értek el az ifjúság szo­cialista nevelésében és oktatásában. *** A kormány többek között megtár­gyalt néhány külpolitikai és külkeres­kedelmi jellegű javaslatot is. A KONGRESSZUSNAK ÜZENIK Új szövetkezet a Až EFSZ-ek III. kongresszusának előestéjén a pőstyéni járásban az ostrovi kis- és középparasztok elha­tározták, hogy áttérnek a közös gaz­dálkodásra. Csütörtökön, március 21­én 17 földműves vett részt az ala­kuló gyűlésen, amelyen a 28 éves Gašpar • Král fiatal gazdát választot­ták meg a szövetkezet elnökének. Megválasztották a szövetkezet veze­tőségét és az ellenőrző bizottságot is. Az újonnan alakult szövetkezet tagjai 60 hektáron kezdik meg a kö­zös gazdálkodást. Az alakuló gyűlésről üdvözlő táv­iratot küldtek az EFSZ-ek III. kong­resszusának. A nagykaposi EFSZ tagjai példaadó eredményeikkel kö­szöntik az EFSZ-ek országos kortg­pöstyéni járásban resszusát. A prešovi kerületben el­sőnek végezték el a tavasziak vetését, az első negyedévi sertéshúsbeadásu­kat, továbbá a félévi marhahúsbe­adást. . Tejbeadásukat egyenletesen teljesítik, emellett sokat adnak el szabad áron is, annak ellenére, hogy tehénállományuknak csaknem a fele borjazás előtt áll. Az egységes földművesszövetkeze­tek országos kongresszusa tiszteleté­re a megnyitás előtti napon kötele­zettséget vállaltak, hogy ez év végéig 200 mázsa sertéshúst, továbbá 147 ezer liter tejet adnak el szabad áron. Ezenkívül kötelezték magukat, hogy a tavalyihoz viszonyítva 10 százalék­kal növelik a gabona hektárhozamát. Százezer hektáron vetették el a tavasziakat Szlovákiában A tavaszi munkák már teljes ütem­ben folynak Szlovákia minden kerüle­tében. Március 18-ig összesen 100 ezer hektárt vetettek be tavasziakkal, en­nek a felét az EFSZ-ek földjein. A fennmaradó mennyiség az állami gazdaságok és a magánszektor földjei­re esik. A legtöbb tavaszit a nyitrai és bratislavai kerületben vetettek el. A tratkorállomások között folyó ta­vaszi munkák versenyében továbbra is a csallóközcsütörtöki és a dunaszer­dahelyi gép- és traktorállomások a legjobbak, amelyek egymással verse ­nyeznek. A nyitrai kerületben legtöbb tavaszit vetettek el az ógyallai trakto­rosok, a Banská Bystrica-i kerületben u tornaljaiak, a kassaiban a szepsiek, a žilinaiban az ilavaiak, a prešovi ke­rületben pedig a nagykaposiak. A múlt évben ugyanebben az időszakban Szlo­vákiában több mint 30 ezer hektárral kevesebbet vetettek be tavasziakkal, mint ezidén. szal nyitották meg. Utána J. Ňfé= pomucky, a mező- és erdőgazda-* sági miniszter első helyettese üd«* vőzőlte a küldötteket, a vendége­ket, valamint a népi demokratikus! országok mezőgazdasági küldött­ségeit. Nagy • lelkesedéssel üdvö­zölték a Szovjetunió küldöttségét' és a francia haladó földművesek képviselőit. « __ A munkaelnökség, a javasoló és mandátumbizottság megválasztása után Michal Bakuľa minis*íer tar­tott fő beszámolót. (Michal Bakuľa elvtárs beszámolóját lapunk hol­napi számában közöljük.) A legforróbb szó is kevés ahhoz, hogy méltóképpen kijefezze a büszkeségtől duzzadó érzést, amelyet az a tudat éleszt, hogy néhány röpke év alatt olyan hatalmas erőt tudtak megteremteni országunk dolgozó parasztjai, mint amilyen a szövetkezeti nagyterme­lés, a közös akarat ereje. Szeret­nénk* valami szépet, valami jót mondani szövetkezeteseink leg­jobbjainak, akik immár harmadszor jöttek össze hazánk fővárosában, Prágában, hogy beszéljenek a fel­gyülemlett tapasztalatokról, sike­rekről s mindazokról az akadá­lyokról, melyeket ai közös erő eltá­volított a fejlődés útjából. Ugyan­akkor közös bölcsességgel vitatják meg a mezőgazdaságunkra, szövet­kezetekre váró nagy, de felemelő feladatok teljesítésének módját, le­hetőségeit. Nagy ereje, van az olyan szónak amely dúsan termő talajból csírá­zik kí s súlya is van, ha olyan erőből sugárzik, mint amüyen ha­talmasság ma már nálunk a szö­vetkezés, amelyet semmilyen külső, sem belső hatás nem tudott meg­állítani diadalmas útján. Hiszen csak 1956-ban 1221 új lll. és IV-ik típusú szövetkezettel bővült a nagy szövetkezeti család. A múlt év végéig 2 236 558 hektáron gaz­dálkoltak a szövetkezetek és ez idén az év elejétől naponta új EFSZ-eket hozott létre az EFSZ-ek III. országos kongresszusát meg­előző új, haladóbb mezőgazdasági termelésért lelkesedő hangulat és a főbb élet utáni vágyakozás. Mindezt olyan emberek hívták életre, akik megértették pártunk és a kormány útmutatását s őszinte akarással sajátították el az új módszereket, szinte törvényere­jűnek tartották maguk számára az agrotechnikai intézkedések betar­tását és egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a mezőgazdasági tu­domány vívmányait mindennapi ^unkájukban. Nincs felemelőbb feladat, mint forró szívvel üdvözölni a falu él­vonalbeli építőinek nagy találkozó­ját. Virágcsokor helyett — mélyet jószívvel adnánk a kongresszus minden résztvevőjének — hadd mondjuk el őszinte kívánságunkat: Legyen ez a nagy találkozó mező­gazdaságunk további fejlődésének újabb szilárd kiinduló pontja, s mutassa meg a szövetkezeteken még kívülálló dolgozó parasztok­nak a bőség felé vezető utat. Hárommillió korona értékű kötelezettségvállalás Mint miidenütt az országbaii, a surányi járás szövetkezetei is ké-í szültek az EFSZ-ek III. kongresszus sára. A járás szövetkezetei a kong­resszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak. A baracskai EFSZ 50 ezer liter te­jet, 30 ezer tojást és 100 mázsa mar­hahúst ad el állami felvásárlási áron. A betlegi EFSZ 16 250 liter tejet, 15 ezer tojást, 50 mázsa sertéshúst, 77, mázsa marhahúst, 900 q cukorré­pát, 220 kiló gyapjút és 12 mázsa kendert ad az államnak terven felül. Igy sorolhatnánk tovább. A cukor-: répatermelés költségeinek csökkentéi sére tett kötelezettségvállalásokkal együtt a suránvi járás szövetkezetei­nek kötelezettségvállalása hárommillió koronát tesz ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom